Kezdőlap Blog Oldal 895

A hazai nagyvállalatok többsége nem gondolkodik létszámbővítésben

Lassú növekedésre számítanak a következő egy évben a hazai nagyvállalatok. Bár a cégek saját helyzetüket kedvezőbbnek látják, mint a teljes gazdaság alakulását, a makrokörnyezet megítélése is egy éve fokozatosan javul.

Stabil képet mutat a nagyvállalatok tervezett gazdasági aktivitását jelző K&H nagyvállalati növekedési index, amely a félévi értékhez hasonlóan a harmadik negyedévben is 8 ponton áll. Az eredmények azt mutatják, hogy a nagyvállalatok a nemzetközi hangulatnak megfelelően lassú növekedésre rendezkedtek be a következő egy év során – derül ki a bank közleményéből.

A vállalatok saját helyzetüket kedvezőbbnek ítélik, mivel a vállalati részindex 11 ponton áll, miközben a gazdasági környezet várt változásával kapcsolatban ennél óvatosabbak (0 pont). Ez utóbbit jellemzően visszafogottabban látják a cégvezetők, mint a vállalat saját növekedését, ezért is nagy előrelépés, hogy az egy évvel ezelőtti mélyponthoz képest (-5) folyamatosan javul a makrokörnyezet megítélése, és mostanra már a pozitív tartománnyal kacsintgat ez a részindex is – értékelte az adatokat Peter Roebben, a K&H üzleti ügyfelek divízió vezetője.

A vállalatok jövőjére vonatkozó stabil várakozások mögött az áll, hogy a következő egy évben enyhén növekvő, 3,3 százalékos exportbevétellel kalkulálnak a cégek, ezzel pedig a szektor profitvárakozásai is 1,4 százalékról 1,7-re emelkedtek az elmúlt negyedévhez képest. A beruházásoknál és a foglalkoztatottak létszámának bővítésével kapcsolatban ugyanakkor inkább várakozó állásponton vannak a cégek: a következő egy év során túlnyomó részük nem tervez munkaerő-felvételt (88 százalék), illetve beruházást (62 százalék).

A gazdasági környezetre vonatkozó, fokozatosan javuló várakozások egyrészt annak köszönhetők, hogy az előző negyedévhez képest több mint duplájára, 11 százalékra nőtt a kisebb közterhekre számítók aránya, a gazdaságpolitikai intézkedéseket pedig az előző negyedévi 18 százalékhoz képest jelenleg csupán 7 százalék gondolja kedvezőtlennek cége működése szempontjából.

Hamarosan kiderül, mennyivel csökken az internetszolgáltatás ára

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletmódosítása alapján november 1-jétől a szolgáltatók külön tájékoztatást kötelesek közzétenni honlapjukon arról, hogy a januártól életbe lépő internetáfa-csökkentés díjcsomagonként mekkora tételt jelent.

Annak érdekében, hogy a fogyasztók kellően tájékozódhassanak az internetelőfizetéshez kapcsolódó, januártól 27 százalékról 18 százalékra csökkenő általános forgalmi adó (áfa) számszerű hatásairól, az NMHH módosította az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló rendeletét – írja tájékoztatójában a hatóság.

A módosítás értelmében a csomagban internet-előfizetést kínáló szolgáltatóknak november 1-jétől létre kell hozniuk honlapjukon egy, az internetáfáról szóló tájékoztató oldalt. Itt minden díjcsomagra kereshető módon fel kell tüntetniük, hogy mennyi a csomagban lévő internetelőfizetés nettó és bruttó – áfa nélküli és áfás – díja a januártól életbe lépő áfacsökkentés előtt, és mennyi utána.

A fő szabály szerint az internetelőfizetésre jutó díjrészt külön sorban kell feltüntetni akkor is, ha több szolgáltatásból álló csomagról van szó, aminek csak egy havidíja van. November 1-től a szolgáltatóknak a jövő januártól érvényes általános szerződési feltételeiket (ÁSZF) is közzé kell tenniük, amelyeknek szintén külön is tartalmazniuk kell a kínált internetelőfizetések díját – közölte az NMHH.

A hatóság rendelete azt is előírja, hogy az előfizetők a számláikban is tájékoztatást kapjanak a küszöbön álló változásokról: az érintett szolgáltatók összesen három alkalommal, a novemberi és decemberi, valamint a 2017. januári számlában, vagy külön levélben informálják előfizetőiket az áfacsökkenésről, illetve arról, hogy az erre vonatkozó tájékoztató oldal hol érhető el honlapjukon. Ha az internetelőfizetés sajátossága miatt az előfizető nem kap számlalevelet, akkor a szolgáltatók ugyanezt a tájékoztatást megadhatják SMS-ben, MMS-ben, emailben vagy mobilinternet-szolgáltatás esetén akár felugró internetes ablakban is.

Ha az előfizető olyan csomagban vesz igénybe internetelőfizetést, amiben az internetért nem előre meghatározott fix összeget kell fizetni, hanem a díj attól függ, hogy mennyi adatot forgalmazott az adott hónapban az előfizető, ott a szolgáltatónak szintén tájékoztatnia kell az előfizetőt az internetáfa-változásokról. Emellett fel kell ajánlania az előfizetői szerződés kétoldalú módosítását, amellyel az adott előfizető számára is érvényesülhetnek az áfacsökkenés kedvező hatásai.

Az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció, az InternetKon eredményei alapján a Digitális Jólét Programjáról szóló kormányhatározat rendelkezik arról, hogy készüljön törvénymódosítás az internetszolgáltatás áfakulcsának csökkentéséről. A kormány javaslatára az Országgyűlés elfogadta az internethasználat áfájának csökkentésére vonatkozó törvénymódosítást, melynek értelmében 2017. január 1-jétől 27 százalékról 18 százalékra csökken az internet-előfizetés áfája. (A kormány annak ellenére ragaszkodott az internetszolgáltatás áfakulcsának csökkentéséhez, hogy arra az Európai Unióban nincs lehetőség, miként arra az Európai Bizottság fel is hívta a kabinet figyelmét – a szerk.) (MTI)

Évente elvérzik minden tizedik építőipari vállalkozás

Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint még mindig magas a cégtörlések száma az építőiparban, de az egy évvel korábbihoz képest kissé javult a helyzet.

Idén a harmadik negyedévben 1341 építőipari céget töröltek, és 706 új vállalkozás lépett piacra, a cégtörlések ezzel 24 százalékot estek vissza az előző negyedévhez képest, és három százalékot az előző év azonos időszakához képest. Az építőipari cégek 2,7 százalékát törölték egyetlen negyedév alatt, ami nem túl megnyugtató – mondja Pertics Richárd az Opten Kft. céginformációs igazgatója.

Továbbra is csak lábadozik az építőipar: hiába az ingatlanpiac felfutása, a kieső központi beruházásokat még mindig nem sikerült ellensúlyozni az építőipari versenyszektornak. A szektor termelési volumene még mindig esik, de már egyértelműen és stabilan elszakadt egymástól a két – az épületek építése, és az egyéb épületek – építményfőcsoport teljesítménye.

Az épületek építése építményfőcsoport termelésben stabilan hozza a pozitív számokat, míg az egyéb építmények építése folyamatosan esik a központi beruházások visszaesése miatt. A piaci beruházások szerepének növekedése pozitív jelenség a szektor hosszú távú életképességét tekintve, de összességében a szektor még mindig instabil, és az egyik „legfertőzöttebb” ágazat az országban – mondta az Opten szakértője.

Idén a harmadik negyedévben csak 254 építőipari vállalkozás ellen indult felszámolás eljárás, ami sokéves mélypontot jelent. A mostani felszámolási szám a négy évvel ezelőtti rekordszintű értéknek már csak az ötöde. A felszámolások számának csökkenése az ágazat tisztulását mutatja – tette hozzá. (MTI)

Ezekre a részvényekre ne hagyja magát rábeszélni

Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta a www.edc.hu/reszvenyek portál üzemeltetőjének, hogy honlapján keresztül a delaware-i székhelyű Benefit Barcode Inc. cég részvényeit értékesítse. A jegybank vizsgálatot indított.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárást folytat a www.edc.hu/reszvenyek internetes portált üzemeltető természetes személy tevékenységének áttekintésére. A beszerzett bizonyítékok alapján a honlapot üzemeltető magánszemély átlagosan 8-10 ezer dollárért értékesíti a delaware-i székhelyű Benefit Barcode Inc. társaság részvényeit, s azok három éven belüli visszavásárlására is kötelezettséget vállal.

Az internetes oldalon a cég részvényeire vonatkozó értékesítési ajánlat azonban nem felel meg a tőkepiacról szóló törvény értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseinek. A piacfelügyeleti eljárás során az MNB azt is vizsgálja, hogy az érintett tevékenység megvalósít-e a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, illetve kiegészítő szolgáltatást.

A vizsgált magánszemély nem szerepel az MNB vonatkozó nyilvántartásaiban, így az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet jogszerűen nem végezhet. Emellett – természetes személyként – nem minősül nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának, és – tájékoztató valamint hirdetmény hiányában – értékpapírok nyilvános értékesítésre történő felajánlására sem jogosult.

Az MNB azonnali fellépésének köszönhetően feltehetően csak elenyésző számú érdeklődő került kapcsolatba az értékesítési ajánlatot közzétevő személlyel. Ugyanakkor befektető-védelmi okokból a jegybank ma közzétett végzésében – az MNB-ről szóló törvényben biztosított felhatalmazásával élve – azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a magánszemély engedély nélkül vagy bejelentés hiányában bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen, továbbá, hogy értékpapírokat nyilvános értékesítésre felajánljon.

Egyre több pénzt hagyunk az áruházak kasszájában

0

Augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 5,8, naptárhatástól megtisztítva 4,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az év első nyolc hónapjában az eladások így összességében 4,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakában mértet.

Éves összevetésben augusztusban már 38. hónapja nőtt megszakítás nélkül a kiskereskedelmi forgalom. Augusztusban a fogalom élénkülést mutatott a júliusi ütemhez képest, amikor 2,9, naptárhatástól megtisztítva 3,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derül ki a KSH adataiból. 

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,8 százalékkal nőtt a júliusi 1,7 százalék után. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,5, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,0 százalékkal nőtt.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene 6,1 százalékkal emelkedett. Ezen belül 11,5 százalékkal növekedtek az eladások a textil-, ruházati és lábbeli üzletekben, a júliusi 2,5 százalék után 4,0 százalékkal a bútor-, műszakicikk és 9,0 százalékkal a számítástechnikai és egyéb iparcikküzletekben. Ezzel szemben 2,0 százalékkal csökkent a használtcikk-üzletek forgalma. 

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 2,4 százalékos részesedésű csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 11 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést, de jelentősen lelassulva az előző hónapok 30 százalék feletti üteméhez képest. 

Az üzemanyagtöltő állomások forgalma 7,5 százalékkal nőtt, az előző két hónap 3,6, illetve 2,5 százalékos üteme után. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 12 százalékkal emelkedtek.

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 853 milliárd forint volt. Az országos kiskereskedelmi forgalom 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott. (MTI)

Látogatás Bergmannál: Skandináv Filmfesztivál az Art+Cinema moziban

Több filmet is először láthat a magyar közönség a Skandináv Filmfesztiválon, amelyen dán, svéd és norvég filmek mellett két finn alkotást is vetítenek szerdától vasárnapig Budapesten az Art+Cinema moziban.

A szervezők tájékoztatása szerint az ötnapos fesztivál a Látogatás Bergmannál (Trespassing Bergman) című film vetítésével veszi kezdetét szerdán. A 107 perces svéd dokumentumfilmben a világ legjelentősebb rendezői és színészei beszélnek Ingmar Bergman világhírű rendezőhöz fűződő viszonyukról az alkotó hajdani otthonában a Faro szigeten.

A programban szereplő játékfilmek közül először vetítik Magyarországon a Holdhal című dán, a Csoda Viskanban című svéd és a Tied vagyok című norvég filmeket, amelyek a skandináv filmekre jellemző pszichológiai megközelítésben foglalkoznak a szerelemmel és magánnyal, a kínzó élethelyzetekkel. Csütörtökön és vasárnap játsszák a valós történeten alapuló, egy 1968-as nukleáris baleset gyanús körülményeit körbejáró A Thule-akták című alkotást, amely a krimi és a dráma közötti területen mozog. A gyerekeknek szól az Igaz, tiszta szerelem című családi film, amelyet pénteken és vasárnap láthat a közönség.

A gyengébb fél című dráma – amelyet szombaton és vasárnap játszanak – a beilleszkedés módozatairól és nehézségeiről szól. A film után beszélgetést tartanak Integráció skandináv módra címmel. Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik a fesztivál több dokumentumfilmje is. Pénteken és vasárnap látható a Északi harcosok (Warriors From the North) című dán dokumentumfilm, amely a jóléti államokban élő fiatalok radikalizálódásának okaira próbál választ találni.

Ugyancsak pénteken és vasárnap vetítik a Légballon Allahnak (Balloon For Allah) című dokumentumfilmet, amely a nők szerepét boncolgatja nem csak a muszlim kultúrában, míg a Kedves emberek című alkotás bemutatja az első szomáliai nemzeti válogatott bandy-csapatot, amely a svédországi Borlänge városában állt össze. A filmet csütörtökön és szombaton vetítik.

A műsorban szereplő dokumentumfilmek nem csak társadalmi kérdéseket járnak körül. Az ember és természet viszonyát mutatja be három költői alkotás: a Kertek szerelmeseit (Garden Lovers) csütörtökön és szombaton, a Mindörökké testvérek (Siblings are Forever) című alkotást pénteken és vasárnap, A jó dolgokra várni kell (a Good Things Await) című filmet csütörtökön és szombaton láthatja a magyar közönség.

Emellett olyan filmek is szerepelnek a programban, amelyek nem ismeretlenek a hazai közönség számára. Két alkalommal vetítik A lánykirály című történelmi filmet, amely Krisztina svéd királynő alakját mutatja be. Szombaton játsszák Az ember, akit Ovénak hívnak című filmet, amely jó példa az északi fekete humorra.

Az Art+ Cinema mozi legsikeresebb skandináv filmjeiből összeállított válogatásában több bestsellert, köztük a Nyomtalanul, a Fácángyilkosok és a Palackposta című alkotásokat láthatja a közönség. Emellett a Best of válogatásban szerepel még A kommuna és a Hétköznapi titkaink című alkotás. A nagyjátékfilmekhez társított rövidfilmek tömör ízelítőt adnak az északi életérzésből és humorból. Az összes fesztiválfilmet eredeti nyelven vetítik. A Best of-játékfilmeket magyar felirattal, a többi játékfilmet magyar és angol felirattal, a dokumentum- és rövidfilmeket pedig angol felirattal láthatják a nézők – írták a tájékoztatóban. (MTI)

Ennyibe kerül egy átlag munkanélküli Szlovákiában

0

Bár a 29 évnél fiatalabbak munkabérének állami támogatása következtében több fiatalt lehet alkalmazni Szlovákiában, a költséghatékonyság alacsony – derül ki egy felmérésből.

A tartósan munkanélküliek foglalkoztatásának állami támogatása nem tűnik túl sikeresnek, s az a közhasznú munkavégzés esetében is inkább csak a szociálpolitika egyik formájának nevezhető a támogatás – olvasható az elemzésben, amelyet a szlovák pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) és a munkaügyi tárca elemzőközpontjának munkatársai a Pénzért értéket elnevezésű projekt keretében végeztek.

A munkapiaci intézkedésekkel kapcsolatos, anyagilag legjobban támogatott eszköztípusok a külföldi modelltől eltérőek, és a prioritást nem élvező csoportokra irányulnak. Az aktív intézkedésekkel kapcsolatos költségek jelentős része (kb. 60 százaléka) a rövidtávú foglalkoztatásra irányul. Ezért a tartós ideig állástalanok nehezebben foglalkoztatható csoportjának csak a pénzek alig 40 százaléka marad meg – írja a hirek.sk.

Előnyt élvez a munkahelyek támogatása, s a képzési programok finanszírozása háttérbe szorul – hívja fel a figyelmet az IFP.

A munkahivatalok szervezési reformja ugyan növelte a munkanélküliekkel végzendő munkakapacitást, de az alkalmazottak terhei Szlovákiában továbbra is nagyobbak, mint külföldön.

„A hatékonyabb szervezés hozzávetőleg 5 700 munkanélküli ideiglenes foglalkoztatását és az állami pénzek közel évi 7 millió eurós megtakarítását eredményezhetné” – áll az elemzésben.

Az SZK Munkaközpontja és a munkahivatalok összköltsége 2015-ben 1,5 milliárd euró volt, amiből a szervezéssel kapcsolatos kiadások 8,8 százalékot jelentettek.

Egy-egy munkanélkülire átlagosan évi 1 500 eurót költenek. Az állam fajlagos költségei a  passzív politika esetében a leghosszabb ideje munkanélküliek esetében hozzávetőleg évi 7 300 eurót tesz ki az átlagosnak mondható 5,2 évig tartó állástalanság esetében. Egy átlagos munkanélküli hozzávetőleg 2 300 euróba kerül 2,6 év alatt.

A Microsoft még reménykedik a mobilos erősödésben

0

Egy százalékra zsugorodott a Windows Phone piaci részesedés. A Microsoft pénzügyi igazgatója szerint a következő negyedévben is folytatódik a zuhanás.

A Windows Phone egy ideje hanyatlik, de a 2017-es költségvetési év első negyedéről közzétett legfrissebb gazdasági eredmények mégis mellbevágóak – írja a computerworld.hu.

A zuhanás 72 százalékos, és ez megpecsételni látszik a Microsoft okostelefon-platformjának jövőjét. A Microsoft pénzügyi igazgatója, Amy Hood elemzőkkel folytatott konferenciabeszélgetésen elismerte, a növekedésben rövidtávon maga a cég sem reménykedik.

Hood elmondta, hogy a mobilok lejtmenete a következő negyedévben is folytatódik, és ugyanez igaz a Surface termékvonalra is.

Elemzők a Windows Phone piaci részesedését már most egy százalék alá teszik, egyesek szerint közelebb van a 0,5 százalékhoz.

A Windows 10 Mobile-lal kapcsolatban viszont optimista a Microsoft. A tervek szerint tavasszal kiad hozzá egy komoly frissítést, és biztos benne, hogy a mobilgyártók ráharapnak a platformra.

Nem hiába tüntettek, marad az előfizetési díj Romániában

0

Az előfizetési díj tervezett eltörlése ellen tüntettek hétfőn Bukarestben a román közszolgálati rádió (SRR) alkalmazottai, arra hivatkozva, hogy a költségvetési finanszírozás politikai szempontból kiszolgáltatottá tenné a médiumot.

A rádió-előfizetési díjat másik száz díjjal és illetékkel együtt akarja eltörölni a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) – írja a Krónika.

A PSD elnökének, Liviu Dragneának erről szóló tervezetét a szenátus költségvetési bizottsága és plénuma múlt héten egyetlen délután alatt elfogadta, hétfőn viszont a képviselőház költségvetési-pénzügyi szakbizottsága úgy módosította, hogy kiiktatta a megszüntetendő díjak sorából a rádióelőfizetési illetéket.

A rádió több mint száz alkalmazottja tiltakozásul hétfő délelőtt kivonult a médium bukaresti székháza elé az utcára. „A rádiónak az előfizetési díj biztosítja a közvetlen kapcsolatot a hallgatóival, a finanszírozás átirányítása a kormányhoz antidemokratikus, a sajtószabadságot veszélyeztető lépés lenne” – idézte Ruxandra Sărarut, a SRR igazgatótanácsának a tüntetésen részt vevő egyik tagját az Agerpres hírügynökség.

Săraru felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény elfogadása esetén a közrádió működését szintén az állampolgárok fogják pénzelni, de „nem szeretnék Romániában is megismételni a magyar modellt”.

A PSD törvénytervezete a tévé-előfizetési díjat is eltörölné, ami ellen a román közszolgálati televízió (TVR) igazgatótanácsának többsége is szót emelt.

A SRR működési költségeit tavaly 53 százalékban saját forrásokból, 47 százalékban költségvetési támogatásból fedezte. A saját források több mint 92 százalékát tették ki az előfizetési díjak. A hétfői tüntetésen részt vevő rádiósok szerint a – villanyszámlával együtt fizetendő – romániai rádió- és tévéilleték a legkisebb Európában: a rádióra 2,5 lejt, a tévére pedig 4 lejt kell havonta háztartásonként fizetni.

A készházasokat is elérte a CSOK-hatás

0

Megugrott a kész- és könnyűszerkezetes házak iránti kereslet, a cégek jellemzően jövő nyárig be vannak táblázva – derül ki a Magyar Idők cikkéből.

Folyamatosan kapják a megrendeléseket kész- és könnyűszerkezetes házakra az ezzel foglalkozó vállalkozások – mondta el a Magyar Időknek Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke.

A kivitelező cégek egyrészt örülnek a sok munkának, ugyanakkor képtelenek azonnal teljesíteni az összes megkeresést, a vállalkozások jellemzően a jövő nyár elejéig be vannak táblázva.

Kárpáti József elmondta: ma egy átlagos, száz négyzetméteres könnyűszerkezetes családi ház műszaki tartalomtól függően 20-22 millió forintba kerül, és megfelelő kivitelezői csapattal akár két hónapon belül elkészülhet.

Szintén a rendelésállomány erőteljes növekedéséről számolt be Hársasi Tibor is. A Könnyűszerkezetes Házépítők Egyesülete (Köhe) elnöke azt is elmondta, hogy mintegy húsz-harminc százalékkal emelkedtek a munkabérek az ágazatban, csakhogy ezt még el kellene fogadtatni a piacon. A szakember szerint nagy kérdés, hogy a korábbinál magasabb bérszint hazacsábítja-e a Németországban, Ausztriában dolgozókat.

Horizont 2020: újabb magyar kkv-k az európai innovációs elitben

A budapesti Virtual Solutions Kft., a szentesi Tonosoft Orvostechnikai és Kutatás-Fejlesztési Kft., és a felsőzsolcai Stringbike Kft. is részesül az Európai Bizottság „Horizont 2020” nevű, kis- és középvállalkozásokat segítő innovációs keretprogram támogatásából – közölte az Európai Bizottság hétfőn.

A bizottság 9,1 millió eurós (mintegy 2,8 milliárd forint) forrásából a mostani alkalommal 189 innovatív kis- és középvállalkozás részesül támogatásban az Európai Unió 24 országában.

A támogatás első szakaszában a vállalkozások egyenként 50 ezer eurót kapnak arra, hogy megvalósíthatósági tanulmányokat készítsenek projektjeiket illetően. Eközben háromnapos ingyenes üzleti tanácsadást is igénybe vehetnek.

Olaszországban 34 vállalat pályázott sikeresen, Spanyolországban 30, az Egyesült Királyságból 18 vállalat részesülhet az alap támogatásából. Legtöbbjük infokommunikációs, szállítással kapcsolatos, valamint szén-dioxid kibocsátást csökkentő pályázat volt. (MTI)

Jönnek a „Visszaélésmentes” termékek?

„Visszaélésmentes” címkét adna az Európai Parlament azoknak a termékeknek, amelyek előállításakor a termelési lánc egyik szakaszában sem követtek el emberi jogi visszaélést – ez is szerepel a jelentésben, amelyről hétfőn vitáztak, kedden pedig szavaznak az EP-képviselők.

A jelentés azt vizsgálja, hogy milyen felelőssége van a vállalatoknak a harmadik országokban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatban. A parlament sajtósai Ignazio Corrao (EFDD, olasz) témafelelős kérdezték.

– Mi az uniós vállaltok felelőssége a harmadik országokban elkövetett emberi jogi visszaélésekben?

– Főként civil szervezetektől tudjuk, hogy vannak olyan európai multinacionális vállalatok, amelyek felelősek emberi jogi visszaélésekért a harmadik országokban. Az Európai Unió mindig is élen járt az emberi jogok védelme terén. Ha uniós szinten szabályozzuk, hogy az európai vállalatoknak tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat a harmadik országokban, azzal egy nagyon erős jelzést küldünk a többi országnak.

– Hogyan lehet ezt biztosítani? Milyen lépéseket javasol a jelentésében?

– A jelentés az ENSZ iránymutatásán alapul, amely összefoglalja, hogy milyen vezérelvek mentén működjenek a vállalatok az emberi jogok védelme érdekében. Ez elsősorban a harmadik országokban lévő természetes erőforrások kiaknázása és elosztása során tiszteletben tartandó emberi jogokra vonatkozik, és főként a fejlődő országokra koncentrál. Javasoljuk egy „Visszaélésmentes” termékcímke bevezetését is, amely tanúsítja, hogy az adott vállalat nem sértette meg az emberi jogokat az előállítás során.

– A „visszaélésmentes” címke alkalmazása önkéntes alapon működne. Hogyan biztosítja az EU, hogy az uniós cégek nem sértik meg az emberi jogokat külföldön?

– Az lenne az ideális, ha kötelező szabályt vezethetnénk be, de erre nincs lehetőségünk a parlament szintjén. Az Európai Bizottságot azonban felkérhetjük rá, hogy dolgozzon ki ilyet. Az EP emberi jogi albizottsága azt szeretné elérni, hogy egy jogilag kötelező eszköz garantálja, hogy az európai cégek eltérnek az átlagtól. Fontos, hogy a fogyasztók is tudjanak róla, hogy az európai vállalatoknak jóval több elvárásnak kell megfelelniük, mint a többi cégnek.

Azért dolgoztunk ezen a jelentésen, hogy az Európai Unió további lépéseket tegyen az emberi jogok védelméért a világon. Hozzájárul ahhoz, hogy a természetes erőforrásaink kiaknázásának egy újfajta megközelítését népszerűsítsük.

Felszámítható a csatornadíj a csőtörés miatt elszivárgott a víz után?

Külön locsolási vízmérő hiányában nem lehet felszámítani csőtörésnél a környezetbe elszivárgott víz után a csatornadíjat – olvasható a Budapesti Békéltető testület közleményében.

A Budapesti Békéltető Testület előtt több olyan ügy is volt, amely csőtöréssel és azzal függött össze, hogy habár a víz a környezetbe folyt el és a csatornát nem terhelte, a víziközmű-szolgáltató mégis felszámította a csatornázási díjat a fogyasztó számára.

Ugyanez képezte a vita tárgyát abban a bírósági perben, amely végül a Fővárosi Ítélőtábla azon ítéletével vált jogerőssé, miszerint a testület korábban megalapozottan jutott arra a döntésre, hogy külön locsolási mérő hiányában nem lehet a fogyasztóra terhelni a csatornadíjat.

A vita alapjául szolgáló békéltető testületi eljárásban a fogyasztó nagymértékű vízelfolyást tapasztalt, amit, mint kiderült, a kerti locsolóvezeték sérülése okozott. A Budapesti Békéltető Testület (alperes) előtti kérelem a díjtartozás elengedésére irányult. Ezt követően ajánlás meghozatalára került sor arra vonatkozóan, hogy a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (felperes) törölje a kiszámlázott szennyvíz díját.

Annak ellenére követelte ugyanis a vállalkozás azt, hogy a fogyasztó nem rendelkezett külön locsolási mérővel és jegyzőkönyvben rögzített vizsgálat igazolta azt, miszerint a vita tárgyát képező vízmennyiség nem a csatornába folyt, hanem a kerti csepegtető rendszeren keresztül távozott, így az a csatornahálózatot nem terhelte. Egyúttal a víziközmű-szolgáltatásra irányadó akkor hatályos szabályozás szerint sem vehető figyelembe a csatornadíj kiszámításánál az a vízmennyiség, amely a házi ivóvízhálózat meghibásodása következtében a környezetben szivárgott el. Ezzel összefüggésben pedig az alperes eljáró tanácsa a rendelkezésre álló adatok alapján a kerti öntözőrendszert a házi ivóvízhálózat részének tekintette, ennek alapján pedig nem volt jogos a csatornahálózatot nem terhelő vízmennyiség kiszámlázása.

A felperes ezt követően keresetlevelet nyújtott be anyagi jogszabálysértésre hivatkozással alperes ajánlásával szemben, ugyanakkor a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy az alaptalan, figyelemmel arra, hogy az elszámolásnál a szennyvízelvezető szennyvíz-törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiséget lehet csak figyelembe venni.

A fellebbezést követően pedig már a Fővárosi Ítélőtábla utasította el felperes kérelmét, mivel az alperes helyes álláspontra helyezkedett azzal, hogy locsolási vízmérő hiányában a házi ivóvízhálózat részének tekintette magát a locsolóhálózatot is. Megfelelően alkalmazta tehát azt az előírást, amely szerint a csatornadíj kiszámlázásának alapját nem képezhette a kerti locsolóvezeték meghibásodása folytán a környezetbe elszivárgott víz mennyisége. Végül az Ítélőtábla rámutatott az ítélete indokolásában arra is, hogy a szóban forgó ügyben felperes olyan szolgáltatásért számított fel díjat, amelynek nyújtására voltaképpen nem is került sor – zárul a Budapesti Békéltető testület közleménye.

A mobileszközök kiberveszélyeztetettségéről indult figyelemfelhívó kampány

0

A mobileszközök sérülékenységre hívják fel a figyelmet és a biztonságos mobilhasználatot igyekeznek elősegíteni egy kampánnyal, amelyet egyszerre huszonöt államban, köztük Magyarországon indítottak.

Szongoth Richárd, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kiberbűnözés elleni osztályának vezetője elmondta: a kampányban felhívják a figyelmet a mobileszközöket érintő veszélyekre, kártevő programokra, zsarolóvírusokra, a nyilvános wifi-hálózatok veszélyeire. Ezek mellett a különböző mobilalkalmazások biztonságos telepítéséhez, a biztonságos mobilbankoláshoz is adnak tippeket – tette hozzá.

A rendőrség hétfőn közleményt is nyilvánosságra hozott minderről. Ebben kiemelték: az asztali számítógépeket és laptopokat érintő magas fokú „malware” fenyegetés mellett évről évre egyre több kártékony programot, alkalmazást készítenek kifejezetten mobileszközök megfertőzésére, ami az okostelefonok terjedésével párosulva igen komoly biztonsági kockázatot jelent. A kártékony programok esetenként a banki alkalmazásokhoz, az eszközökön végzett pénzügyi műveletekhez kapcsolódhatnak, de a külső forrásból elérhető játék- és alkalmazásletöltések is jelentős veszélyt jelentenek – hangsúlyozták.

Az Europol Kiberbűnözés Elleni Központ által összehangolt 2016-os operatív akciótervben huszonöt állam, köztük Magyarország vesz részt. Az NNI kiberbűnözés elleni osztályának koordinációjával október utolsó hetében indított rendőrségi kampány részletei megtalálhatók a rendőrség honlapján és Twitter-csatornáján – mondta Szongoth Richárd. Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) igazgatója hozzátette, hogy a mobileszközök sérülékenységeire, a fenyegetettségekre az NKI honlapján is rendszeresen figyelmeztetnek.

Felidézte, az uniós és a magyar kiberbiztonsági stratégia is kiemeli: az ország infrastruktúrájának védelme érdekében fontos az állami és a nem állami szervezetek közötti együttműködés. Emellett az állampolgárok biztonságtudatosságának erősítése érdekében is programokat kell indítani. Bencsik Balázs kiemelte, hogy Magyarországon a különböző – állami és nem állami – cégek és társaságok örömmel álltak a kezdeményezésük mellé, amelynek célja, hogy felhívják az állampolgárok figyelmét a kibervédelem fontosságára, és erősítsék biztonságtudatosságukat. 

Az NKI vezetője kitért arra is, hogy az Európai Unió idén rendezte meg negyedik alkalommal a kiberbiztonsági hónapot, amelyben az egyik legtöbb programot Magyarország szervezi, több mint húsz rendezvényt tart a hónapban. Elmondta, október elejei kétnapos konferenciájukon hetvenhat szervezettől több mint százötven szakember vitatta meg az aktuális kiberbiztonsági kérdéseket. 

Szólt arról is, hogy idén októberben uniós szintű kiberbiztonsági gyakorlatot is tartottak, amelyen két nagy távközlési és egy kormányzati szolgáltató is részt vett. A gyakorlat nyomán kiderült, hogy Magyarországon sikerült kialakítani az állami és nem állami szektor közötti kommunikációt – értékelte Bencsik Balázs. (MTI)

Szerdától drágul a benzin és a dízel a hazai kutakon

0

Literenként három forinttal lesz drágább szerdától a 95-ös benzin literje, és ugyanilyen mértékben emelkedik a gázolaj ára is.

Emeli bruttó 3-3 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol. Az emeléssel a benzin átlagára 349-350 forintra, a gázolajé 364-365 forintra nő. Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A gázolaj átlagára legutóbb múlt pénteken változott, bruttó 2 forinttal drágult, a benzin ára stagnált. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

Azonnali járulékcsökkentést szorgalmaz a VOSZ

0

A Vállalkozók és Munkaáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint azonnal meg kell kezdeni a munkához kapcsolódó vállalkozói adóterhek érdemi csökkentését a gazdasági növekedést leginkább segítő szektorokban, az iparban és a mezőgazdaságban.

A VOSZ szerint az így stabilizálódó növekedés lehetőséget teremt az adó- és járulékterhek további, általános csökkentéséhez, amely hosszú távon elengedhetetlen az ország versenyképességének javításához. A munkaadói érdekvédelmi szövetség javasolja továbbá a túlduzzasztott állami bürokrácia egyszerűsítését, amelynek első lépése a közszféra alkalmazotti létszámának érdemi csökkentése. Úgy vélik, az állami szervezeteknél dolgozó több százezer jól képzett munkavállalót – megfelelő átképzési programmal – át kell irányítani az üzleti szférába.

A külföldről érkező munkavállalók foglalkoztatása is indokolt az üzleti szférában tapasztalható munkaerő-hiány mérséklésére, részlegesen és átmeneti jelleggel. Az erre vonatkozó – piaci szereplők igényeinek megfelelő – szabályok kidolgozása kormányzati feladat.

Közfoglalkoztatást a VOSZ szerint kizárólag piacképes, kereslet-vezérelt képzéssel párosítva indokolt indítani, mert a jelenlegi rendszerbe kerülő alacsony képzettségű munkavállalóknak szinte alig van lehetőségük visszakerülni a nyílt munkaerő-piacra. Szorgalmazzák a közfoglalkoztatási bér és a havi legkisebb munkabér közti különbség jelentős növelését is, mert a mai szisztémában megjelenő nettó jövedelemkülönbség nem ösztönzi a közfoglalkoztatásban résztvevőket a nyílt munkaerő-piacra történő kilépésre.

A VOSZ szerint kormányzati eszközökkel kell segíteni az atipikus foglalkoztatás – részmunkaidő, távmunka és munkaerő-kölcsönzési rendszer – gyorsabb terjedését, és rendezni kell a legnagyobb foglalkoztató szektorban, a bolti kiskereskedelemben dolgozók vasárnapi munkavégzésére és javadalmazására vonatkozó – vasárnapi pótlék – szabályait is – áll a közleményben. (MTI)

Amerikai vásárlók ismerkednek a magyar mangalicával

0

Megkezdődhet a magyar mangalica exportja az Amerikai Egyesült Államokba – mondta a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke.

A kiviteli lehetőség most az amerikai piaccal bővül. Közölte, a napokban már kiérkezett az Egyesült Államokba az első friss, fagyasztott magyar szállítmány, igaz, egyelőre csak 60 kilogramm, amelyet gasztronómiai-bemutatókon használnak fel – mondta Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke az MTI-nek.

A mangalicahúsból készült ételeket csütörtökön mutatják be a texasi Houstonban egy díszvacsora keretében. Emellett lesz még bemutató a tervek szerint Dallasban és New Yorkban is.

Az elnök szerint mindez azért fontos, mivel ez az első alkalom, amikor nyers húst – és nem terméket – szállíthatnak az Egyesült Államokba Magyarországról. A bemutatókon a potenciális vásárlók ismerkedhetnek meg a mangalicával.

Az elmúlt 6-7 évben Ázsiában is egyre több mangalicát vásároltak, most pedig az amerikai piac is megnyílhat a mangalicahús előtt, és ott is a prémium termékek közé kerülhet.

Az Egyesült Államok piacára nagyon nehéz friss húst szállítani másik országból. Úgy vélte, az újabb piaci lehetőség tovább növeli belföldön is a mangalica ázsióját, tartási kedvét, ösztönzi a termelőket és a feldolgozókat.

Az Amerikába szállított hús az Olmos-Tóth Kft. tenyésztéséből származik, a mangalicákat a Pick Szeged Zrt. vágta le, mivel ez a cég rendelkezik a szükséges amerikai exportengedélyekkel. A szállítás és a bemutatók a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének szervezésében valósulnak meg.

Magyarországon 9500 mangalicakoca van, és mintegy 60 ezer hízó. A hízókból mintegy 40 ezret háznál vágnak le, 20 ezret pedig a vágóhidakon, ám az egyesület szeretné az utóbbi számot legalább 30 ezerre növelni. Az új piacok keresését az orosz embargó negatív hatása is ösztönzi.

A vágóhídon levágott hízók mintegy 75-80 százalékát exportálják, főként Spanyolországba, de jelentős vásárló Németország, Svédország és Anglia, továbbá az ázsiai országok, Japán, Szingapúr, Hongkong és Tajvan is.

A tenyésztők árbevétele éves szinten mintegy 3,6-4,0 milliárd forint, a termékek eladását is hozzászámítva az éves árbevétel 9-10 milliárd forintra tehető. Ebből az exportbevétel 25-30 százalékot tesz ki, de a kivitel arányát is növelni akarja az egyesület – mondta Tóth Péter.

Szabadulószobák éjszakája, filmnapok és rajzfilmünnep – programajánlónk a hétre

Whisky kultúra, csabai kolbász és nagybereki töpörtyű fesztivál, film- és rajzfilmünnep, szabadulószobák éjszakája, töklámpások és halloweeni pincefutás: a hét programjaiból ajánljuk.

2016. október 28-29. Whisky Show (Budapest)

A Whisky Show Budapest 2016 célja, hogy idén hatodik alkalommal is lehetőséget biztosítson a hazai whisky kultúra elmélyítésére. A legkiválóbb skót kevert és maláta whiskyk, az ír és amerikai whiskyk, valamint a kanadai, japán és egyéb whisky különlegességek gyártói és hazai forgalmazói teremtenek alkalmat arra, hogy a látogatók rengeteg márka és évjárat italait megkóstolhassák, megvásárolhassák.

2016. október 28-31. Csabai Kolbászfesztivál (Békéscsaba)

A Csabai Kolbászfesztivál immár huszadik alkalommal arra vállalkozik, hogy a település hagyományaiban emblematikus szerepet betöltő disznótartás, feldolgozás, kolbászkészítés köré olyan igényes, sokrétű programot biztosítson, mely a négy nap alatt több mint százezer bel- és külföldről egyaránt érkező vendégnek, de a helyi lakosságnak, mondhatni a vendégfogadóknak is emlékezetes, maradandó élményt nyújtson.

2016. október 28. Szabadulószobák éjszakája

Évente egy alkalommal vár mindenkit a Szabadulószobák Éjszakája. Ezen a napon országszerte hosszabbított nyitva tartással, és 50 százalék kedvezménnyel játszhatnak az érdeklődők. A csatlakozott szabadulós helyszíneket az esemény hivatalos weboldalán lehet megtalálni.

2016. október 28-31. Mozinet filmnapok

A 6. Mozinet Filmnapokon október 28. és 31. között nem csak Cannes legnagyobb slágereit tekinthetik meg az érdeklődők országosan, de több filmet az alkotóik is elkísérnek az első magyarországi ősbemutatóra. A rendezvényre érkezik a cannes-i versenyprogramban vetített, különös hangulatú Állva maradni rendezője, Alain Guiraudie, az Un Certain Regard szekció fődíját elnyerő, megható szerelmes film, az Olli Mäki legboldogabb napja direktora, Juho Kuosmanen, valamint az ugyanezen kategóriában különdíjjal jutalmazott A vörös teknős Oscar-díjas alkotója, Michael Dudok de Wit.

2016. október 29. Töklámpás Fesztivál (Budapest)

Ez nem csak egy fesztivál, hanem jótékonysági esemény is. Megkérnek minden résztvevőt, hogy hozzon magával 1-3 konzervet vagy bármilyen tartós élelmiszert. Az összegyűlt ennivalót a Gyermekétkeztetési Alapítvány fogja eljuttatni rászoruló gyerekek részére. A fesztiválon semmit sem lehet pénzért vásárolni, semmiért nem lehet pénzt kérni!

2016. október 29. Országos Rajzfilmünnep

A KEDD, Magyarország egyik legsikeresebb animációs műhelye negyedszer rendezi meg az Országos Rajzfilmünnepet 2016. október 29-én az Animáció Világnapja alkalmából. Az egész napos filmes programban magyar és nemzetközi, klasszikus és kortárs művek egyaránt helyet kapnak majd. Egytől egyig olyan filmek, amelyek meghatározóak az animációs műfaj területén. A vetítések mellett a legtöbb helyszínen most is számos program várja a látogatókat: kiállítás, rajzfilmünnepi kvízjáték értékes nyereményekkel, kézműves foglalkozás, pályázat és sok-sok más, vidám élmény.

2016. október 29. BBU Halloween Run

Október 29-én, szombaton rendezik meg Magyarország egyik legkülönlegesebb helyszínén, a kőbányai pincerendszerben a BBU Halloween Run elnevezésű föld alatti élményfutást és gyalogtúrát. Az ősz egyik legizgalmasabb versenye következik, amely a kőbánya alatti pincerendszerbe kalauzolja le a futókat, minden korosztálynak maradandó élményt nyújtva azzal, hogy a föld alatt tehetik próbára erejüket. Természetesen egy Halloween futás nem lehet teljes a különböző látvány- és hangulatelemek nélkül, így valóban különleges erőpróbára készülhetnek a résztvevők. A futók várakozása így találkozik a szervezők céljaival, amely extra élményekkel dúsítva kívánja bemutatni a kőbánya alatt húzódó földalatti labirintust a résztvevőknek.

2016. október 29. Nagybereki Töpörtyű Fesztivál

Idén október 29-én, immáron harmadik alkalommal kerül megrendezésre Balatonfenyves-Imremajorban, „MAJORKÁN” a Nagybereki Töpörtyű Fesztivál töpörtyűsütő versennyel, melyre sok szeretettel hívunk és várunk minden kedves érdeklődőt​.

A köztársasági elnök kinevezte a GVH vezetőit

Áder János köztársasági elnök Juhász Miklóst, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) korábbi elnökét nevezte ki a Versenyhivatal elnökének 2016. november 2-ai hatállyal. A GVH két elnökhelyettese Bak László és Tóth András lesz a következő hat évben. Tóth András újból betölti a Versenytanács elnöki tisztét is.

A GVH hétfőn kinevezett vezetői folytatni kívánják az átlátható, kiszámítható jogalkalmazás és az ügyfélbarát hivatali működés erősítése jegyében megkezdett munkájukat, amelynek keretében

  • a Versenyhivatal prioritásként kezelte az összefonódásokkal kapcsolatos engedélyezési eljárások minél gyorsabb és hatékonyabb lezárását annak érdekében, hogy a tranzakciókban rejlő kockázatok csökkenjenek. Míg 2010-ben az egyszerű fúziós ügyek átlagos elintézése 103 napot vett igénybe, 2015-ben ez 19 nap volt. A bonyolultabb ügyek esetében 2010-hez képest az átlagos 186 napról kevesebb, mint a harmadára csökkent az ügyek elintézési határideje;
  • megteremtődött az összefonódásokhoz kapcsolódó előzetes egyeztetés, illetve a kis-és középvállalkozások első jogsértése esetén alkalmazható figyelmeztetés intézménye;
  • lehetőség nyílt arra is, hogy a GVH bírságcsökkentő tényezőként vegye figyelembe a vállalkozások erőfeszítéseit érdemi versenyjogi megfelelésük érdekében;
  • a GVH 2010 óta összesen 40 közleményt, tájékoztatót és útmutatót jelentetett meg, valamint kiadta a versenytörvényhez készített Kommentárt;
  • az elmúlt években számos informatikai fejlesztés valósult meg, ezek között a legutóbbi az elektronikus irat-betekintési és időpont-foglalási alkalmazás.

A következő ciklus feladatai között szerepel, hogy a GVH

  • átlátható és kiszámítható ügyintézéssel támogassa a piaci szereplők jogkövető magatartását;
  • biztosítani tudja, hogy az iratbetekintések nagy része az ügyfelek fizikai jelenléte nélkül, biztonságos adatkapcsolaton keresztül, távolról is megvalósíthatóvá váljon;
  • megvalósíthassa az elektronikus ügyintézést.

A GVH számára továbbra is fontos

  • a fúziós eljárásrend fejlesztése, valamint a rövidebb határidő alatt történő ügyintézés. Ezek érdekében versenytörvény-módosítási javaslatokat is megfogalmazott;
  • a piaci szereplők eligazodásának segítése a döntések, az elvi jelentőségű megállapítások és a közlemények közzétételével;
  • a kis- és középvállalkozások versenytudatosságának fejlesztése, a versenyjogi megfelelést támogató programok és a célzott kommunikáció kidolgozása. További részletek a http://megfeleles.hu/, http://kartell.gvh.hu/ és a http://gondoljavegighiggadtan.hu/ oldalon olvashatók.

A jövőben a GVH fogyasztóvédelmi politikájának középpontjában az online térben és a közösségi médiában megjelenő reklámok, valamint a digitális fejlődéssel együtt járó, új technológiákkal kapcsolatos kommunikációs gyakorlatok aktívabb vizsgálata, illetve a verseny folyamatát sértő tisztességtelen gyakorlatok lesznek. A magánjogi jogérvényesítéssel összefüggésben a versenyhatóság ösztönözni kívánja a vállalkozásokat arra, hogy már a versenyfelügyeleti eljárásban nyújtsanak tevőleges jóvátételt károsultjaiknak, elkerülve a költséges és hosszadalmas pereskedést.

A GVH élén az elnök áll, munkáját az általános ügyekkel és a Versenytanács elnöki teendőinek ellátásával megbízott elnökhelyettesek segítik. Mindhárom tisztségviselő kinevezése hat évre szól.

Juhász Miklós 1976-1985 között bíróként dolgozott a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, később megbízott elnökhelyettese volt a Budapesti XVIII-XIX. Kerületi Bíróságnak, majd egy magyar-német vegyesvállalat vezető tisztségviselője lett. 1990-től ügyvédként tevékenykedett, 2001-től saját ügyvédi irodát tartott fenn. 2010-ben lett a GVH elnöke.

Tóth András 2002 és 2007 között a GVH munkatársaként dolgozott, majd 2007-ben ügyvédként csatlakozott egy amerikai ügyvédi irodához. 2009-ben szerzett PhD fokozatot a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 2010-ben nevezték ki először a GVH elnökhelyettesének, egyúttal a Versenytanács elnökének. Egyetemi adjunktus a Károli Gáspár Református Egyetemen.

Bak László 2004-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. 2009-ben jogi mesterfokozatot szerzett a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität jogi karán, majd 2014-ben elvégezte a King’s College London Egyetem versenyjogi posztgraduális képzését. 2010-ben, ügyvédi tevékenységének befejezését követően kezdte pályafutását a GVH-ban. Az elmúlt hat évben több szervezeti egységen, különböző munkakörben szerzett tapasztalatokat: kezdetben kabinetfőnökként dolgozott, 2014-től a GVH bírósági képviseletét irányította, 2015 márciusa óta pedig a Jogi Irodát vezeti.

Dr. Várnagy Emese: Egy feltételem volt, kössünk azonnal üzletet!

A pénznél mindig sokkal jobban érdekelt az eredmény, sikerorientált ember vagyok – mondta dr. Várnagy Emese, az IVM vezérigazgatója a KamaraOnline-nak adott interjúban.

A legtudatosabb vezetőknek is szükségük lehet szerencsére. Dr. Várnagy Emese például hat évvel ezelőtt a spamek közül kerített elő egy e-mailt, amelyben workshopra hívták. Ott találkozott a későbbi befektetővel, akivel rapid módon kötött üzletet. Az IVM Zrt. ma a világ 10 legjobbja között van az innovatív logisztikai automatákat gyártó és forgalmazó cégek rangos mezőnyében. A novemberi IVM Akadémia hallgatói között egy arab üzletembert is találunk.

Az alapító-vezérigazgatóval azt követően beszélgettünk, hogy cége az egyik példa volt a HVCA minapi rendezvényén. Ezen sikeres startupok vezetői számoltak be arról, hogy mennyit segített nekik a kockázati tőke, és mi a sikerük titka.

– Ki vagy mi adta az ötletet az induláshoz?

– Az IVM előtt már működött egy másik, munkavédelemmel és munkavédelmi ruhák varrásával foglalkozó cégem. Többek között a székesfehérvári Alcoa-nak is beszállítói voltunk. Felhívott az Alcoa munkavédelmi vezetője, azt kérdezte, hogy van-e kesztyűkiadó automatánk? Én meg visszakérdeztem, hogy az micsoda, s az illető elmondta. Mit válaszolhattam volna? Nincsen, de mindenképpen lesz. Akkor eleve az volt az üzletpolitikánk, hogy az Alcoa minden rendelését teljesítenünk kell. Három-négy hónap alatt találtunk egy kanadai céget, amelyiknek volt ilyen gépe, ezt kezdtük el itthon forgalmazni. A kollégám, Almás Robi kiutazott a vállalathoz, mindent megtanult. Aztán megérkezett az első tíz automata, és én végre élőben is megnézhettem ezeket, mert korábban csak fotón ismerkedtem velük.

2008 és 2010 eleje között 70 automatát állítottunk üzembe. Ekkorra viszont a kanadai céget eladták, nem szállítottak többet, a világban gazdasági válság volt, így a folytatáshoz banki finanszírozás szóba sem jöhetett. Hihetetlen, de a spamek között kiszúrtam egy e-mailt a HVCA-tól, amelyben egy befektetési workshopra hívtak. Elmentem és találkoztam a Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő képviselőjével, Alpek Istvánnal. Róluk akkor még semmit sem tudtam, hét hét alatt mégis megkötöttük az üzletet, megérkezett a friss pénz. István hitt bennem és én is benne, ez a kapcsolat pedig a mai napig nagyon gyümölcsöző és eredményes mindkettőnk számára.

– Ennél szebb és gyorsabb sikertörténetet ritkán hallani.

– Azt hiszem, ez a világ egyik leggyorsabb tőkebefektetése volt. Augusztus 26-án beszéltünk először telefonon, és október 20-án megérkezett az újonnan megalakult IVM számlájára a pénz.

– Hogy történhetett ez a rapid reagálás?

– Egyszerűen. Azt mondtam neki, hogy a befektető feltételei nem érdekelnek, pedig a mi szempontunkból nagyon kemény feltételek voltak azok. Tudtam viszont, hogy nem futhatok ki az időből, a piacnak szüksége van az automatákra. Úgy láttam, ha nem csináljuk meg azonnal, akkor később már nem lesz érdemes. Vagyis egy feltételt szabtam: kössünk azonnal üzletet!

– Ilyen alapon Ön talán többet kockázatott, mint a befektető.

– Ha az embernek adott szituációban nincsen más lehetősége, akkor néhány százalék miatt nem kezdhet el kapzsiskodni mondjuk azon, hogy mekkora részben legyen tulajdonos. Ha nem viszed sikerre a vállalkozást, a 25 vagy 50 százalékos tulajdonrész is nullát ér. Nagyon szigorú szerződést írtunk alá a befektetővel, de az idő engem igazolt. A pénznél mindig sokkal jobban érdekelt maga a feladat, amit meg kell oldani. De az sem mindegy, hogy egy jó befektető nemcsak a pénzét viszi az üzletbe, hanem a tanácsait, a figyelmét a bizalmát.

– Az induláskor célul tűzték ki, hogy a piacukon öt éven belül Európában az ötödikek, a régiónkban pedig piacvezetők lesznek. Teljesítették a feladatot?

– Teljes mértékben. Olyan ipari eszközadagoló automata rendszereket fejlesztünk, gyártunk és telepítünk Európa 20 országában, amelyekhez hasonlót csak Amerikában gyártanak. Jelenleg a világ tíz legnagyobb ipari automata gyártója között számolnak velünk.

– Mekkora a magyar piac?

– A magyar piac 2016-ban telítődött, az idén itthon még 170 gépet tudunk kihelyezni, összességében pedig már ötszáznál több üzemel Magyarországon. Korábban évi 60-80 gép volt az átlag. Eleinte szinte csak a multik vásároltak, de ma ott tartunk, hogy az 50 főt foglalkoztató cégeknek is megéri, mert akár 25-50 százalék megtakarítást is elérhetnek a mi „soha nem pihenő és nem tévedő raktárosainkkal”.

– Már a névválasztáskor eldőlt, hogy főleg a nemzetközi piacra fókuszálnak majd. Európa után most elérkezett a keleti nyitás is. Meddig lehet terjeszkedni?

– Egyelőre a Holdra nem tervezünk automatákat, de a bővülésnek nincsen határa. Egyre több olyan ország éri el a fejlettségnek azt a szintjét, amely igényli a gépeinket. Amerikai gépek is vannak Európában, mi miért ne szállíthatnánk oda? Folyamatosan érdeklődnek a termékeink után, és sorra kapjuk a megrendeléseket.

– Hol tartanak a nemzetközi szervízhálózatuk kiépítésével?

– Azokban az országokban, ahol legalább ötven automatánk működik, mint Magyarországon kívül Lengyelországban, Csehországban és Romániában, saját munkatársunk dolgozik. A kevesebb gépes országokban helyi céggel szerződünk a karbantartásra.

– Hárman kezdték, ma már 40 fős a csapat. Hány termékfejlesztővel dolgoznak?

– Összesen nyolccal, hárman alkalmazásban vannak, öten pedig szerződéses partnerek.

– Ideálisnak tartja a fejlesztői létszámot?

– Mindig az adott igényektől függ, hogy mi nevezhető ideálisnak. Például jövőre nem tervezünk hardver-fejlesztést, ezért eggyel kevesebb mérnökkel dolgozunk majd, amíg nem lesznek új feladatok.

– Hol lát lehetőséget az előrelépésre? Miben változtatna?

– Miben? Mindenben! A cég folyamatosan, négyes mátrix mentén halad, mindig is erősen koncentráltunk a belső szervezeti fejlesztésekre. Általánosságban elmondható, hogy ha valami belül rohad, arról egy idő után ugyan milyen kép lesz kifelé?! Mi ezt semmiképpen nem engedhetjük meg magunknakt, ezért hat év alatt olyan fejlődésen mentünk át, amit sok tekintetben a multik is megirigyelhetnek, a belső folyamatszabályozásunk például világ színvonalú.

– Nyilván ez a folyamatos tanulás eredménye.

– Mindig, mindenből tanulni kell. Folyamatosan figyelni kell magunkat. Ha látjuk, hogy a versenytársakhoz képest valamiben gyöngébbek vagyunk, azon változtatunk.

– Magyarországon egyre több területen panaszkodnak, hogy kevés a szakember. Önök jól állnak?

– Tény, hogy nem könnyű megtalálni a legjobbakat. Nálunk az átlagnál magasabbak a fizetések, és kimondottan emberszerető és a dolgozót megbecsülő feeling van a cégnél. Pici, de jellemző példa: ősszel mindenki kapott egy hidegpárásítót, reggelente egy kolléganőm körbejár, feltölti finom illóolajokkal. Ez nem csak a közérzeten javít, hanem segít a betegségek megelőzésében. Három gyereket neveltem fel, tudom, hogy mi kell a dolgozó édesanyáknak, és nagyon komolyan vesszük a családbarát megoldásokat.

– Vannak olyan termékek, amelyeket inkább Magyarországon vásárolnak, vagy olyan, ami külföldön népszerűbb?

– Minden országnak van egy piaci érettségi foka, amely mutatja, hogy mennyire elterjedt az adott szektorban például az automatizálás. Ha egy piac érett, ott több és fejlettebb termék talál vevőre. A legkapósabb termékünk változatlanul a SavePro ipari adagoló automata.

– Milyen lehetőségeket lát az arab piacban?

– Nagyon komolyakat. Novemberben érkezik az idei utolsó IVM Akadémiára egy arab üzletember. Három hónappal ezelőtt ő keresett meg minket, és most jutottunk el odáig, hogy Székesfehérvárra jön tanulni. Külsős munkatársunkként fog dolgozni. Ritka jó szakembernek tartom, meghatározó volt a személye, hogy egyáltalán elinduljunk az arab piacon.

– Arabokon kívül kik tanulnak még az Akadémián?

– Évente most már öt akadémiát rendezünk külföldieknek, egyet pedig magyaroknak. Általában 8-14 fős csoportokat tanítunk, akik általában 6-8 országból érkeznek. Az idei évzárón lesznek például olaszok, litvánok, finnek, szlovénok és franciák is. Megrendelésre egyébként „házhoz” is megyünk, így csinálunk Németországban német nyelvű akadémiát is.

– Hat év alatt mennyire futott fel a termelés?

– A tízszeresére. Míg az első évben 50 automatát helyeztünk ki, addig idén már 500-at. Jövőre 700, 2018-ra 1000 automata a terv.

– Ehhez nagyon tudatos, célzott marketingstratégia szükséges.

– A legelterjedtebb keresőkben az angol nyelvű oldalunk a 10 kulcs kereső szóra benne van az első ötben, és kb. 17 egyéb marketing csatornát használunk az ügyfelek elérésére.

– Ehhez képest itthon vannak, akik lebecsülik a marketing szerepét.

– A magyar cégek többsége azért sikertelen, mert nem foglalkoznak a marketinggel. Ebből a szempontból sok magyar cégvezető nagyon régi módi, mert maximum brosúrák nyomtatásában gondolkodik. Mi viszont az első perctől kezdve márkanevet építünk. A szakmában mindenki ismer minket. A Linkedln-en az egyik legnagyobb amerikai konkurensünk vezetője azt kérdezte tőlem, hogyan csináljuk azt, hogy kicsi magyar vállalkozásként rólunk beszél egész Európa a szakmában.

– Elárulta neki?

– Annyit válaszoltam, hogy előbb-utóbb eladók leszünk, vegyen meg!

– Gondolkodnak azon, hogy a közeljövőben tőzsdére mennek?

– A közeljövőben biztos nem. Esetleg öt év múlva lehet ez kérdés, addigra elérhetjük az évi 3– 4 milliárd forintos forgalmat.

– Ön orvosi egyetemen tanult Pécsett, most az iparban dolgozik. Hogyan vezetett idáig az út?

– Voltam én már minden, csak akasztott ember nem! Az egyetem után az Egyesült Államokban tanultam sebészetet, majd egy amerikai cég sebészeti szaktanácsadójaként dolgoztam, aztán elmentem Ausztriába programozónak. Voltam itthon az OEP regionális igazgatója, majd céget alapítottam, és most itt van az IVM. Hatalmas a munkabírásom, és elég bátor vagyok ahhoz, hogy belevágjak ismeretlen területekbe. Pont ilyen volt az OVI márkanév is, amit szintén 2010-ben találtam ki. Azóta minden második magyarországi óvoda tőlünk rendeli a munkaruhát. Az OVI is igazi márkává nőtte ki magát.

– A karrierjét nézve, nem az IVM a végállomás.

– Én sem gondolom, hogy az lenne. Azért (is) csinálom az IVM-et, hogy pénzem legyen a folytatáshoz. Pszichológiával, fiatalok személyiség fejlesztésével foglalkozom évek óta. Mellette aromaterápiával és az orvoslás speciális ágával, amely személyre szabott gyógyítást kínál. Fiatalokkal, nem ritkán súlyos lelki sérült betegekkel foglalkozom most is a munkaidőm után és hétvégeken. Ahhoz kell komoly tőke, hogy egy olyan képző- gyógyító helyet hozhassak létre, ahol a fiatalok tanulhatnak, fejlődhetnek és gyógyulhatnak, elindíthatják a sorsukat a boldog beteljesülés felé.

– Ennyi munka mellett marad ideje, hogy a hobbijainak éljen, kikapcsolódjon?

– A síelés megmaradt, de már nem vadászom és nem siklóernyőzöm. Igaz, változatlanul vitorlázok, motorozok, és rengeteget járunk túrázni párommal, Péterrel. Ezekből nem szabad engedni, mert különben kiég az ember. Minden héten szükségem van egy nap kikapcsolódásra, amikor a természetben fel tudok töltődni vagy épp lányaimmal, Lillával és Lolával, fiammal, Valentinnal kiélem az anya-gyerek kapcsolat boldog pillanatait.

Szerdahelyi Csaba

Fotó: Csapó Gábor

Nagy tételben csalták el az áfát cukorral és étolajjal

0

Mintegy másfél milliárd forint áfát csalt el az a Szegedről irányított banda, amely a környező országokból hozott be cukrot, étolajat és különféle húskészítményeket úgy, hogy azok után nem fizette meg a forgalmi adó.

Egy szegedi könyvelőnő és férje irányította azt a bűnbandát, amelynek tagjai mintegy másfél milliárd forint áfahiányt okoztak a költségvetésnek. Több cég nevében főként étolajat, cukrot és húsipari termékeket importáltak Csehországból, Szlovákiából és Romániából, majd több magyar strómancégen keresztül kis- és nagykereskedőknek, élelmiszeripari feldolgozó cégeknek és multiknak értékesítették.

A Kunhegyesre és Szegedre bejegyzett vállalkozások a nettó áron (áfa nélkül) beszerzett import árut itthon már áfával növelt áron adták tovább. Könyvelésükben a vásárlást belföldi beszerzésnek tűntették fel, az értékesítésből származó bevétel után pedig nem fizettek adót. A csaláshoz fiktív számlákat is felhasználtak. A bűncselekmények elkövetéséből származó pénz egy részét úgy próbálták meg tisztára mosni, hogy Cipruson alapított offshore cég bankszámlájára utalták át.

A korábbi akció során, az okozott kár enyhítése érdekében a pénzügyi nyomozók bankszámlákat zároltak és négy kamion árut lefoglaltak. Az előzetes letartóztatásban lévő házaspárnak üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás, közokirat-hamisítás és hamis magánokirat felhasználása miatt kell felelni. A pénzügyi nyomozók az ügyben további négy szerb-magyar állampolgárt hallgattak ki gyanúsítottként, két személy ellen pedig körözést rendeltek el.

Az okosporszívó az IoT-ökoszisztéma része lesz

Az 1900-as évek elején jelentek meg az első porszívók, ezek némelyike azonban még akár 50 kilót is nyomott. Napjainkra eljutottunk a távolról is irányítható okosporszívókig.

A házimunkát megkönnyítő berendezések a múlt század közepén kezdtek terjedni, ezzel egy időben a modern porszívózás forradalmasította a tisztítási folyamatot. A porszívók kisebbek, erősebbek, sok esetben automatizáltak lettek.

Napjainkban négyféle alap porszívótípust különböztetünk meg: a dobozost, az álló-, a kézi-, valamint a robotporszívót. Ez utóbbi típus már a porszívózás jövőjébe enged bepillantást.

A készülékek technológiája a mai napig folyamatosan fejlődik és halad előre, azonban a fő működési elv minden porszívóban azonos.

A 32 éve a piacon tevékenykedő Samsung nemrégiben mutatott be olyan robotporszívótt, amely nem csupán önállóan feltérképezi és kitakarítja a lakást, de Wi-Fi-képes is. Az új modell egy előre telepíthető alkalmazás segítségével már távolról is bármikor elindítható vagy leállítható, így hamarosan a rohamosan növekvő IoT-ökoszisztéma és az okos otthonok elengedhetetlen kelléke lesz – tájékoztatott a dél-koreai társaság.

„Egészséges munkahelyet minden életkorban!” – Indul a biztonsági és egészségvédelmi európai hét

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) és partnerhálózata Európa-szerte több száz eseményen annak jelentőségét igyekszik kiemelni, hogy a teljes munkával töltött élet során biztonságos és egészséges munkakörülményeket kell biztosítani – olvasható az EU-OSHA közleményében.

A 2016. évi munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi európai hét – október 24–28-ig – az „Egészséges munkahelyet minden életkorban!” című kampány egyik kulcsfontosságú epizódja.

Az EU-OSHA igazgatója, dr. Christa Sedlatschek a következőket mondta: „Az európai munkavállalók 27 százaléka nem gondolja, hogy 60 éves korában is képes lesz ugyanazt a munkát végezni. Ezért a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzése kampányunk egyik sarokköve. A munkáltatóknak figyelembe kell venniük a munkaerő sokféleségét, és külön figyelmet kell fordítaniuk a sérülékeny munkavállalókra: a fiatalokra, az idősebbekre, a fogyatékkal élőkre és a nőkre.”

2030-ra a teljes munkaerő legalább 30 százalékát várhatóan az 55 év feletti korosztály fogja képviselni sok európai országban. Ez megoldandó feladatokat jelent mind a munkavállalók, mind a munkáltatók és a vállalkozások számára.

Az EU-OSHA kiadványai

Az EU-OSHA azzal nyújt segítséget kampánypartnereinek, hogy számtalan ingyenes forrást biztosít a kampány weboldalán: a közelmúltban több mint 30 országspecifikus változatban adták ki például az interaktív és felhasználóbarát e-útmutatót, amely könnyen követhető információkat és gyakorlati útmutatást nyújt az idősödő munkaerő biztonságának és egészségvédelmének kezelésével kapcsolatban.

Ugyancsak a közelmúltban adták ki azt az öt tájékoztatót, amely a „Biztonságosabb és egészségesebb munkahelyet minden életkorban – munkahelyi biztonság és egészségvédelem az idősödő munkaerő kontextusában” c. projektről szóló főbb beszámolókat foglalja össze.

Rendezvények

Az EU-OSHA fókuszpontjai számos rendezvénynek adnak otthont több mint 13 országban; Ausztriában (október 24-én) arról rendeznek konferenciát, milyen potenciál rejlik abban, ha egy munkahelyen többféle generáció dolgozik együtt, míg Csehországban (október 25-én) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jogszabályok újdonságait vitatják meg egy másik konferencia keretében.

Dr. Christa Sedlatschek az EU-OSHA tevékenységeinek legfőbb eredményeit egy szlovákiai konferencián ismerteti, amelyet egyébként az új technológiák és foglalkoztatási formák témájában rendeznek.

Spanyolország több régiójában, összesen 39 városban több mint 60 rendezvényre kerül sor, amelyeken belül néhány kreatív kezdeményezés is helyet kapott: a Kanári-szigeteken például több generációt képviselő munkavállalók rövid videofilmjeit gyűjtik csokorba, amelyeken helyes biztonsági és egészségvédelmi gyakorlatokat mutatnak be „15 másodperc – Egészséges munkahely minden életkorban” címmel.

Hivatalos kampánypartnerek

A hivatalos kampánypartnerek szintén tevékenyen támogatják az európai hetet különböző tevékenységek és kezdeményezések révén: A DEKRA Insight által rendezett Safety in Action (Biztonság akcióban) című konferencia keretében világszínvonalú cégek munkahelyi biztonsági vezetői és csoportjai fognak találkozni október 26–27-én a belgiumi Antwerpenben. Mindeközben a Federation of the European Ergonomics Societies (Ergonómiai Társaságok Európai Szövetsége, FEES) az egész október hónapot az „Ergonómiát minden korosztálynak” témának szenteli, hogy bemutassa, milyen szerepet tölthet be az ergonómia a munkában töltött évek fenntarthatóságának előmozdításában.

A Promotor BHP, az EU-OSHA egyik lengyel kampány- és médiapartnere „Emberi tényező a biztonságban” címmel rendez konferenciát ezen a héten, amelyen a bányászati, üzemanyag-, energia- és kohászati iparon belüli biztonságos munkakörülmények megteremtésével kapcsolatos eszközöket és tapasztalatokat igyekeznek megosztani a résztvevőkkel.

Uniós célok

Az EU foglalkoztatási célkitűzése értelmében 2020-ra a 20–64 év közötti népesség 75 százalékának kellene munkában állnia. E cél elérése érdekében jelentős szerep jut az életkor szempontjából érzékeny munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi gyakorlatoknak és a teljes munkával töltött élet során biztosított munkahelyi jólétnek.

A kampány

A kampány 2016. április 15-én indult el. Az eseménynaptárban a kulcsfontosságú események közé tartozik a Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelem Európai Hete (2016. és 2017. október), valamint az Egészséges Munkahelyek – Helyes Gyakorlati Díj díjkiosztó ünnepsége (2017. április). A kampányt az „Egészséges munkahelyek” csúcstalálkozó zárja majd (2017. november), amelyen az EU-OSHA mellett mindazok összegyűlnek, akik hozzájárultak a kampányhoz, hogy számba vegyék a kampány eredményeit és a tanulságokat.

A Heineken elhagyja a feketét, teljes zöldre vált

A Heineken őszi kampányának célja, hogy minél többet tudhassunk meg a márka múltjáról és jelenéről.

Tudta, hogy másodpercenként 50 ezren koccintanak Heinekennel? És azt tudta, hogy a márka logójában látható ötágú csillag a sörfőző mesterek ősi szimbóluma?

A világ minden táján ismerik a holland sört, mégis keveset tudunk múltjáról és valódi értékeiről. A Heineken új csomagolásával az eddig nem hangsúlyozott történetekre hívja fel a figyelmet – írja az elelmiszer.hu.

A Heineken büszke 143 éves múltjára, ezért a logójában a TRADE MARK feliratot az EST 1873 jelzés váltja, illetve a kiszerelések is új külcsínt kapnak. A jól ismert Heineken üveg matricájáról eltűnik a fekete, hogy teljesen zöldben pompázzon, a csillag pedig hangsúlyosabb lesz.

A dobozos csomagoláson a márkától eddig nem megszokott hangvételben olvasható 4 különböző üzenet. Ezekből a sztorikból megtudhatjuk, hogy mi rejtőzik a mágikus ötágú csillag mögött, valamint fény derül a Heineken család titkára: hogyan főzte meg a kiscsalád azt a sört, amely a nagyvilágot meggyőzte.