Bár a 29 évnél fiatalabbak munkabérének állami támogatása következtében több fiatalt lehet alkalmazni Szlovákiában, a költséghatékonyság alacsony – derül ki egy felmérésből.

A tartósan munkanélküliek foglalkoztatásának állami támogatása nem tűnik túl sikeresnek, s az a közhasznú munkavégzés esetében is inkább csak a szociálpolitika egyik formájának nevezhető a támogatás – olvasható az elemzésben, amelyet a szlovák pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) és a munkaügyi tárca elemzőközpontjának munkatársai a Pénzért értéket elnevezésű projekt keretében végeztek.

A munkapiaci intézkedésekkel kapcsolatos, anyagilag legjobban támogatott eszköztípusok a külföldi modelltől eltérőek, és a prioritást nem élvező csoportokra irányulnak. Az aktív intézkedésekkel kapcsolatos költségek jelentős része (kb. 60 százaléka) a rövidtávú foglalkoztatásra irányul. Ezért a tartós ideig állástalanok nehezebben foglalkoztatható csoportjának csak a pénzek alig 40 százaléka marad meg – írja a hirek.sk.

Előnyt élvez a munkahelyek támogatása, s a képzési programok finanszírozása háttérbe szorul – hívja fel a figyelmet az IFP.

A munkahivatalok szervezési reformja ugyan növelte a munkanélküliekkel végzendő munkakapacitást, de az alkalmazottak terhei Szlovákiában továbbra is nagyobbak, mint külföldön.

„A hatékonyabb szervezés hozzávetőleg 5 700 munkanélküli ideiglenes foglalkoztatását és az állami pénzek közel évi 7 millió eurós megtakarítását eredményezhetné” – áll az elemzésben.

Az SZK Munkaközpontja és a munkahivatalok összköltsége 2015-ben 1,5 milliárd euró volt, amiből a szervezéssel kapcsolatos kiadások 8,8 százalékot jelentettek.

Egy-egy munkanélkülire átlagosan évi 1 500 eurót költenek. Az állam fajlagos költségei a  passzív politika esetében a leghosszabb ideje munkanélküliek esetében hozzávetőleg évi 7 300 eurót tesz ki az átlagosnak mondható 5,2 évig tartó állástalanság esetében. Egy átlagos munkanélküli hozzávetőleg 2 300 euróba kerül 2,6 év alatt.