KamaraOnline

Átadták a Skanska legújabb fejlesztését, a Mill Park irodaház komplexumot. A főváros 9. kerületében található épület a társaság nyolcadik magyarországi fejlesztése.

A 2016 óta épített, bő 65 millió eurós beruházási értékű, 36 000 négyzetméter bruttó bérbe adható területtel rendelkező épület a földszinten kívül hét szintből, valamint 538 férőhelyes, háromszintes mélygarázsból áll. Az augusztus óta az Erste Alapkezelő tulajdonában álló irodaház területének 90 százalékára már megkötötték a bérleti szerződéseket, többek között az IT Services Hungary is itt rendezte be székhelyét.

A Mill Park 25 százalékkal kevesebb energiát használ fel, mint a hagyományos irodaházak, többek között a tetőre helyezett fotovoltaikus paneleknek és a tájolásnak köszönhetően, mert utóbbi miatt magas a természetes fénnyel ellátott órák száma.

A Skanska Magyarország Ingatlan Kft.-hez köthető többek között az East-West Business Center, a West End Business Center és a Népliget Center, jelenleg pedig a Nordic Light Trio-t fejlesztik, amelynek 2020-ban várható az átadása.

(Forrás: MTI/Skanska)

Nem csökken a nemzetközi befektetői étvágy a magyarországi ingatlanfejlesztések iránt, ami az idei müncheni Expo Real kiállításon, a világ legnagyobb ingatlanos szakmai vásárán is tükröződött.

A Münchenben 21. alkalommal megrendezett szakmai vásáron több mint 2000 kiállító és majd 40 000 döntéshozó gyűlt össze 75 országból. A magyar stand iránti érdeklődésben, illetve konkrét üzleti tárgyalásokban is tetten érhető volt a hazai projektek népszerűsége – értékeltek a szervezők, Budapest Főváros Önkormányzata, a Nemzeti Befektetési Ügynökség és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület.

Magyarország 4 milliárd eurót meghaladó kivitelezési összegű fejlesztést mutatott be idén, melyből nagyságrendileg 2,5 milliárd euró értékű üzleti projektet magáncégek valósítanak meg. A Magyarország-Budapest-standon kormányzati és önkormányzati fejlesztéseket – például a Liget Budapestet és a fővárosban és a négy egyetemi városban zajló projekteket -, valamint a nagy ingatlanfejlesztők – Atenor, Ceetrus, Forestay Development, Futureal-csoport, Gránit Pólus Csoport, HB Reavis, Horizon Development, Property Market, WING – fejlesztéseit mutatták be. A szálloda-, iroda és lakásfejlesztések mellett gyógycentrumok is bemutatkoztak.

A CBRE ingatlan-tanácsadó elemzése szerint 2010 óta a magyar ingatlanbefektetési forgalom nőtt a leginkább a régióban: az elmúlt nyolc év alatt a piac mérete a tizennégyszeresére nőtt, évente átlagosan a harmadával bővült a forgalom. Az elmúlt években elért látványos eredmények ellenére a piac jelentős bővülési potenciállal rendelkezik. Az ingatlanügylet volumene a második fél évben elérheti az első félévi négyszeresét, így különösen erős, rekord negyedik negyedév várható a piacon. Tovább bővül az ipari és az iroda-szegmens is, a budapesti irodák iránti kereslet például 2018 második negyedévében 64 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakásszektor fejlesztéseit azonban már a visszafogottság jellemzi.

(Forrás: MTI)

A kis- és közepes vállalkozások (kkv) fontos szerepet töltenek be az ország jövedelemtermelésében és a foglalkoztatásban. Jelenleg azonban olyan kihívások állnak előttük, mint a termelékenység növelése, a munkaerőigény kezelése és a versenyképesség javítása.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára a családi, mikro- és kisvállalkozások gazdasági és kulturális klubjaként működő KKVHÁZ Mozgalom rendezvényén elmondta, hogy az Eurostat adatai szerint a magyar kkv-szektort az Európai Unió 28 tagállamának átlagánál magasabb foglalkoztatás jellemzi. A magyar kkv-k erejükön felül kiveszik a részüket a munkahelyteremtésből, ezért is fontos e vállalkozások versenyképességének fokozása olyan munkaerőpiaci eszközökkel, mint például a munkahelyteremtő támogatás.

A mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásának támogatására kiírt pályázatok segítségével 2017-ben és 2018 elején országosan 8,27 milliárd forint keretösszeget ítéltek oda 555 vállalkozásnak, ezzel mintegy 3600 új munkahely létesítéshez járultak hozzá.

A kormány mindezeken felül a magyar vállalatok hozzáadott értékének és termelékenységének növelésére törekszik, hogy elősegítse a magyar kkv-k globális értékláncokhoz való kapcsolódását. Fejleszteni kell továbbá a magyar tulajdonú vállalatok digitális képességét és a kormány célul tűzte ki a kkv stratégia kidolgozását és megvalósítását is – ismertette az államtitkár.

(Forrás: MTI, fotó: Pénzügyminisztérium)

A júliusi várakozásokhoz képest az idei évre 0,2, jövőre pedig 0,3 százalékponttal magasabb gazdasági bővülést jelez előre az IMF Magyarországnak, a globális növekedés viszont 0,2 százalékponttal elmarad az áprilisi előrejelzéstől.

Az őszi közgyűlés idejére időzített friss World Economic Outlook kiadványban a Valutaalap 2018-ra négy százalékos magyar növekedést jelez előre, ami így már erősen közelít a kormány számításaihoz.

A tavaszi prognózisa óta erőteljesebben jelentkező kockázatok miatt idei és jövő évi világgazdasági növekedési előrejelzését lefelé korrigálta a szervezet: a globális GDP-növekedés mindkét évben a tavalyival megegyező 3,7 százalék lehet, ami 0,2 százalékponttal rosszabb az áprilisban közzétett előrejelzésnél. Az IMF a korábbiaknál visszafogottabb bővülést jelez előre Németország, valamint az euróövezet és az Európai Unió közép-kelet-európai országaira nézve is. Az Egyesült Államokban továbbra is erőteljes növekedési ütem várható az életbe léptetett költségvetési ösztönzőknek köszönhetően, bár a 2019-es prognózist lefelé kellett korrigálni a kereskedelem-korlátozó intézkedések, például a kínai importtermékre kivetett pótvám miatt. A növekedési ütem azonban 2020-tól már lassulásnak indul a költségvetési ösztönzők kifutásának és a monetáris szigorítás tetőzésének eredményeként. Oroszország növekedési előrejelzésén felfelé korrigált az IMF. A tavalyi 1,5 százalék után idén 1,7 százalékkal, jövőre 1,8 százalékkal bővülhet az orosz gazdaság. A jövő évi növekedést 0,3 százalékponttal javították a tavaszi prognózishoz képest.

A Valutaalap az őszi közgyűlés idejére időzített kiadványában úgy látja, hogy napjainkban változó kihívásokkal kell szembenéznie a világgazdaságnak, melyek közül a kereskedelmi viták elmélyülése, valamint a geo- és egyes belpolitikai fejlemények rejthetnek leginkább kockázatokat. A szervezet ezért összehangolt makro- és mikroszintű intézkedéseket javasol a gazdaságok belső ellenálló képességének megerősítésére. Hangsúlyozzák a pénzügyi tartalékok megerősítésének és az eladósodottság csökkentésének fontosságát, és külön kiemelik a túlzott befektetési kockázatok vállalásának elkerülését és a pénzügyi stabilitás fenntartását, beleértve a rendszer kiberbiztonsági felügyeletét is.

(Forrás: Pénzügyminisztérium/MTI)

Raktárainak bővítésével és egy új, nagy teljesítményű csomagfeldolgozóval készül az év végi forgalomra a Magyar Posta.

A Magyar Posta ötezer négyzetméteres, hétköznapokon éjjel-nappal működő Csomag Logisztikai Központjában egy hete új, tömeg- és térfogatmérésre is képes csomagfeldolgozó rendszert helyeztek üzembe. A csaknem 1 milliárd forintért beszerzett gépsor óránként 10 ezer, egyenként 10 kilogramm tömegű csomagot is tud kezelni, ezzel a háromszorosára bővült a csomagfeldolgozó kapacitás.

A fővárosi beruházás mellett országszerte 60 postán bővítették a raktárakat, tárolókat és csomagkiadó helyeket, továbbá szorosabb partneri együttműködésekkel is készülnek a növekvő terhelésre. A november végi árleszállításoktól majdnem karácsonyig tartó csúcsidényben a posta a tavalyit 30 százalékkal meghaladó küldeményforgalomra számít, ezért megerősíti a logisztikát és a kézbesítést is.

Az előrejelzések alapján az árutartalmú küldemények száma 20 százalékkal nőhet, a csomagforgalom idén is rekordot dönthet. 2017-ben a belföldi csomagok száma meghaladta a 21 milliót, a külföldről bejövő árutartalmú küldemények száma a 18 milliót. A nemzetközi webáruházak forgalma miatt már kora ősztől hetekig is elhúzódhat a külföldről érkező küldemények szállítási ideje. Az ügyfeleket ezért arra kérik, hogy időben rendeljék meg a termékeket.

(Forrás: MTI, fotó: Balogh Zoltán)

Hamarosan a kormány elé kerül a legfontosabb kitörési pontokat is tartalmazó nemzeti versenyképességi stratégia – hangsúlyozta Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén.

A pénzügyminiszter elmondta, elkészítették a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium korábbi versenyképességi javaslatait figyelembe véve azt a munkaanyagot, amely alapján konkrét intézkedésekre tehetnek javaslatot Magyarország versenyképességének javításáért.

A tanács mai ülésén tárgyalt dokumentum a részletes makrogazdasági elemzés mellett nyolc területen foglalta össze azokat a javaslatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy alapvető változásokat érjünk el hazánk versenyképességét illetően. Az adózás, a közszféra, a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúra, ezen belül a közlekedés, illetve az energiaágazat, a vállalati innováció és a foglalkoztatás működését vizsgálva átfogó stratégia előkészítésére tettek javaslatot a tanács tagjai.

A magyar gazdaság 2013 óta tartósan növekszik, ma már 4 és 5 százalék közötti ütemben bővül – emelte ki Varga Mihály. Ma már a magas ütemű növekedés fenntartása a legfontosabb feladat, ehhez pedig arra van szükség, hogy hazánk versenyképességi helyzetén javítsunk. A kormány a megalapozott stratégia és cselekvési terv elfogadását követően tudja meghozni az ehhez szükséges intézkedéseket.

Varga Mihály elmondta, a tanács mai ülésén a tagok véleményét és észrevételeit hallgatták meg az előkészített dokumentumról, a következő időszakban ezek átvezetése történik.

(Forrás: Pénzügyminisztérium)

A Hungexpo Zrt. 7,6 milliárd forintos, vagyis a tavalyit több mint 10 százalékkal meghaladó árbevételre számít az idén. Az első félév ígéretesen alakult a társaságnál.

A társaság 4,5 milliárd forintos árbevételi rekordot ért el az első félévben, emellett a 87 százalékos kihasználtság is kiemelkedő. Az árbevétel csaknem fele a Budapesti Vásárközpont kiállítási, konferencia- és rendezvényhelyszíneinek kereskedelmi célú értékesítéséből származik.

A Hungexpo saját rendezvénykínálatát is bővítette: október 11. és 13. között rendezik a Hungaromed Egészségügyi és Orvostechnológiai kiállítást és konferenciát, október 12. és 14. között pedig az OtthonDesign Ősz című rendezvényt.

Az október 17-19. között hatodik alkalommal sorra kerülő Automotive Hungary kiállításhoz kapcsolódva először hirdették meg az innovációs termékdíj pályázatot. A kategóriagyőzteseket a nyitónapon köszöntik, az eseményre a három nap alatt több mint 10 ezer látogatót várnak.

A Hungexpo ezek mellett az év végéig számos kiállításon és koncerten számít tízezret megközelítő vagy akár több tízezer érdeklődőre.

A 2019-es rendezvények közül az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításra a tavalyi 52 ezernél is több látogatót várnak január 10-12. között.

(Forrás: MTI)

Szabályozási kérdésekben történt előrelépés, azonban az ipari termékekre vonatkozóan tervezett vámcsökkentésről egyelőre még az előkészítő munka sem kezdődött meg az Európai Unió és az Egyesült Államok között.

Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos elmondta: „Nem tárgyalunk jelenleg semmiről az Egyesült Államokkal. Az ipari árukat érintő esetleges egyezményt illetően még az előkészítő munka sem kezdődött el. Egyelőre a szabályozási együttműködésre fókuszálunk.”

A kereskedelmi miniszteri tanácsülés résztvevői arról egyeztettek, hogyan kerülhető el egy kereskedelmi háború az Atlanti-óceán két partja között. A soros elnökséget adó osztrákok szerint elsősorban a közös szabályozási kereteire kellene összpontosítani, így például egymás biztonsági sztenderdjeinek kölcsönös elismerésére az autóipari, a gyógyszeripari és az orvosi berendezések terén.

Cecilia Malmström november végén találkozik Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi főképviselővel, akivel megvizsgálják, hogy megköthető-e a megállapodás a szabályozási ügyekben.

„Vannak könnyen elérhető eredmények, mivel az évek során sok előkészítő munkát végeztünk. Más kérdések rendezése hosszabb időbe fog telni” – jelezte a biztos.

Peter Altmaier német gazdasági miniszter „rendkívül nehéznek” értékelte a jelenlegi nemzetközi környezetet, s figyelmeztetett, hogy mielőbb tető alá kell hozni a megegyezést Washingtonnal.

Jean-Baptiste Lemoyne francia államtitkár szerint csak korlátozott kereskedelmi szerződés képzelhető el, az ugyanis nem vonatkozhat a mezőgazdasági termékekre, ráadásul átfogó megállapodás csak olyan államokkal köthető, amelyek részesei a párizsi klímaegyezménynek, amelyet viszont Donald Trump elmondott.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke júliusban megállapodott Donald Trumppal, hogy egyeztetéseket kezdenek az ipari termékek vámmentességéről, és a nem autóipari termékeket érintő szubvenciók eltörléséről, a tárgyalások ideje alatt pedig egyik fél sem vet ki új vámokat.

(Forrás: MTI, fotó: Baltic Development Forum/Johannes Jansson)

Augusztusban az előző hónaphoz viszonyítva a kiigazított adatok szerint 4,5 százalékkal nőtt az ipari termelés, amire 12 hónapja nem volt példa.

A KSH adatai szerint augusztusban 1,5 százalékkal – a munkanaphatástól megtisztítva 4,5 százalékkal – nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az előző hónaphoz viszonyítva a kiigazított ipari kibocsátás növekedése 3,8 százalék, amire 12 hónapja nem volt példa. Az augusztusi növekedés a júniusi 1,2 és a júliusi 2,0 százalékos visszaesést követte. Az év első nyolc hónapjában 3,6 százalékkal volt nagyobb a termelés, mint az előző év azonos időszakában.

A meghatározó ágazatok közül erőteljes volt a növekedés az elektronikai iparban, a járműgyártásban viszont az előző havihoz (6,4 százalék) hasonló mértékben visszaesett a termelés – mondta el Paczári Miklósné, a KSH osztályvezetője.

Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára megjegyezte, olyan ágazatok teljesítményének is köszönhető az ipari termelés bővülésem mint az élelmiszeripar, az orvos technikai eszközök gyártása, a beszállítók közül pedig a vegyipar és a gumiipar. A helyettes államtitkár az év további részében is ezt a viszonylag kiegyensúlyozott növekedést várja.

(Forrás: MTI)

A termékdíjtörvény módosításával nőhet az egyszer használatos műanyag poharak, edények termékdíja, és a kör várhatóan tovább bővül az egyszer használatos műanyag evőeszközökkel, keverőpálcával és a szívószállal.

Makai Martina, a zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár erről a The Universal Sea – Pure or Plastic?! fenntarthatóság és művészet című nemzetközi konferencián beszélt. Elmondta azt is, hogy 2021-től teljesen betiltják a műanyag zacskókat.

Magyarország 2012-ben vetett ki először termékdíjat, aminek eredményeként a forgalomban lévő műanyag zacskók száma hat év alatt a felére csökkent. Ma már évi 160-170 darab helyett csak 80-at használunk évente.

„Az intézkedések elengedhetetlenek ahhoz, hogy a Földet legalább olyan állapotban tudjuk továbbadni, ahogy kaptuk” – fogalmazott a helyettes államtitkár.

(Forrás: MTI)

A kormány szándéka, hogy a magyar adórendszer e téren a régió legversenyképesebb rendszere legyen, és radikálisan csökkenteni kívánják az adónemek számát is.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára a Nemzeti Adókonzultáció szakmai konferencián felidézte, hogy 2010 óta a munkát és a jövedelmet terhelő adók súlya jelentősen csökkent, helyüket a fogyasztási, forgalmi adók vették át. Mindeközben a vállalatok megőrizték versenyképességüket, a bérterhek csökkentése miatt még ki tudták terhelni termelni azokat a bérterheket, amelyeket a minimálbér-emelés és az emelkedő bérdinamika okozott.

A GDP-arányos adóelvonás alacsonyabb, mint a válság előtt, de a térségben még mindig a magasabbak közé tartozik- mondta az államtitkár. Azt, hogy a GDP-arányos adóelvonás az adócsökkentések ellenére is még 48-49 százalékos, a gazdaság fehéredésével magyarázta, aminek köszönhetően az adóhatóság évente 200-300 milliárd forinttal több adót tud behajtani.Azon dolgoznak, hogy az adóelvonási szint fokozatosan csökkenjen, régiós szinten is versenyképes legyen.

Az adóék – a munka adóterhelése – a válság időszakában rendkívül magas, 50 százalék felett volt, 2016-ra azonban sikerült jelentősebb elmozdulást elérni. A szociális hozzájárulási adó (szocho) hatéves bérmegállapodásban rögzített csökkentése után az adóék el fogja érni az OECD-országok, és meg fogja közelíteni a Visegrádi országok átlagát, a következő időszakban pedig próbálják tovább mérsékelni – mondta az államtitkár, aki hangsúlyozta: a kormány határozott szándéka, hogy a munka adóterheit fokozatosan csökkentse, és a régió legversenyképesebb rendszerét alakítsa ki.

A kkv-k versenyelőnye az egyedi, rájuk szabott, egyszerű adónemekben – mint a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) – van – fejtette ki. Az immáron 12 milliós értékhatárig választható kata hatálya alá már közel 300 ezren tartoznak. A kivával kapcsolatban, amit már több mint 28 ezren választottak, hangsúlyozta: ezt a fejlődni képes, növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásoknak találták ki, csak azt a pénzt adóztatják meg, amit kivonnak a vállalkozásból. Ha visszaforgatják a megtermelt profitot, nem vonnak ki tőkét, csak a bérköltség után kell 13 százalék adót megfizetni. A szakmával konzultálva vizsgálják, van-e szükség a kiva esetében finomhangolásra.

A magánszemélyek adózásával kapcsolatban kiemelte az e-szja-t, hozzátéve, arra törekszenek, hogy a vállalkozásokat is minél több adminisztrációs tehertől szabadítsák meg.

Az áfával kapcsolatos intézkedések – köztük a fordított áfa, a belföldi összesítő jelentés, az ekáer, az elektronikus számlaadat-szolgáltatás, az online pénztárgépek bevezetése – látványos eredményeket hoztak. A be nem szedett áfa aránya 2016-ban 13 százalékra csökkent, ez jóval alacsonyabb, mint a 20%-os régiós átlag. A kormány szándéka szerint az áfarés egy-két éven belül 10 százalék alá csökken.

Az államtitkár szólt arról is, hogy nmcsak az adminisztrációt, az adók számát is radikálisan csökkenteni kívánják. A folyamat már elkezdődött, 2019-től öttel kevesebb adónemmel kell számolni, de még így is több mint 60 adónem van Magyarországon, amik közül egy átlagos vállalkozás 10-12-vel találkozik, de ez is jelentős költség számukra.

Szeretnék elérni, hogy az adóhivatal ne csak a magánszemélyeknek, hanem a vállalkozások szélesebb körének is el tudja készíteni az adóbevallási tervezetet egyes adónemek tekintetében, amit elsősorban a kkv-k használhatnak majd ki.

Az államtitkár szerint a legnagyobb kihívás az, hogy Magyarország a nemzetközi adózás területén attraktív célország legyen, erős eszközökkel fellépve ugyanakkor a jogellenes adóelkerülés és adótervezés ellen.

(Forrás: MTI)

A Budapesti Értéktőzsde új részvénykategória-rendszert vezet be a leendő, és a meglévő kibocsátók számára, amelynek célja, hogy a BÉT jobban illeszkedjen a legjobb nemzetközi gyakorlatokhoz.

A módosítások 2019. január 1-jétől érvényesek az új belépők számára, míg a már tőzsdére bevezetett kibocsátókra egy év türelmi idő vonatkozik.

A belépési küszöb a Standard kategóriába a 250 millió forintos árfolyamérték lesz. Legalább 10 százalékos közkézhányad – vagy 100 millió forint értékű közkézen forgó papír, vagy legalább 100 tulajdonos – szükséges, és feltétel, hogy az adott vállalat legalább 1 év lezárt üzleti évvel kell, hogy rendelkezzen.

Ezentúl az árfolyamérték és közkézhányad minimumok folyamatos fenntartását ellenőrzi majd a BÉT a féléves felülvizsgálatok keretében mind a Prémium, mind a Standard kategóriában.

Megszűnik a nyilvános tranzakció követelménye a Standard kategóriában.

Megszűnik a T kategóriába történő belépés lehetősége, helyette a BÉT Xtend piac működik majd a főpiac „előszobájaként”.

Az új piaci struktúra lényege, hogy a szabályozott piacon maradjanak, illetve nagyobb számban jelenjenek meg a tőzsdei szereplésre legalkalmasabb kibocsátók.

(Forrás: MTI)

A magyar gazdaság versenyképességének erősítését célzó bejelentések várhatók a következő hónapokban – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

György László gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára a Portfolio.hu Budapest Economic Forum konferenciáján tartott előadásában kiemelte, hogy az elmúlt években a nagy globális versenyképességi rangsorokban előrelépett Magyarország, bár ezek a rangsorok nem mindig tükrözik a valós helyzetet.

A versenyképességet jelzi a foglalkoztatottság is. Az elmúlt években jelentősen, mintegy 800 ezerrel nőtt a munkában állók száma, és mára jelentős a munkaerőhiány az országban, ez azonban normális jelenség. A magyar foglalkoztatottsági ráta még mindig két százalékponttal az uniós átlag alatt van, amin hosszabb távon a szakképzés és a felnőttképzés átalakítása segíthet.

György László kiemelte: az utóbbi hónapokban négy nagy cél alapján 15 programot és 60 konkrét projektet határozott el a kormány, illetve az ITM. Ezek mindegyike a versenyképesség növelését szolgálja majd, és ezeket 2030-ig meg akarják valósítani.

(Forrás: MTI)