A kormány szándéka, hogy a magyar adórendszer e téren a régió legversenyképesebb rendszere legyen, és radikálisan csökkenteni kívánják az adónemek számát is.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára a Nemzeti Adókonzultáció szakmai konferencián felidézte, hogy 2010 óta a munkát és a jövedelmet terhelő adók súlya jelentősen csökkent, helyüket a fogyasztási, forgalmi adók vették át. Mindeközben a vállalatok megőrizték versenyképességüket, a bérterhek csökkentése miatt még ki tudták terhelni termelni azokat a bérterheket, amelyeket a minimálbér-emelés és az emelkedő bérdinamika okozott.

A GDP-arányos adóelvonás alacsonyabb, mint a válság előtt, de a térségben még mindig a magasabbak közé tartozik- mondta az államtitkár. Azt, hogy a GDP-arányos adóelvonás az adócsökkentések ellenére is még 48-49 százalékos, a gazdaság fehéredésével magyarázta, aminek köszönhetően az adóhatóság évente 200-300 milliárd forinttal több adót tud behajtani.Azon dolgoznak, hogy az adóelvonási szint fokozatosan csökkenjen, régiós szinten is versenyképes legyen.

Az adóék – a munka adóterhelése – a válság időszakában rendkívül magas, 50 százalék felett volt, 2016-ra azonban sikerült jelentősebb elmozdulást elérni. A szociális hozzájárulási adó (szocho) hatéves bérmegállapodásban rögzített csökkentése után az adóék el fogja érni az OECD-országok, és meg fogja közelíteni a Visegrádi országok átlagát, a következő időszakban pedig próbálják tovább mérsékelni – mondta az államtitkár, aki hangsúlyozta: a kormány határozott szándéka, hogy a munka adóterheit fokozatosan csökkentse, és a régió legversenyképesebb rendszerét alakítsa ki.

A kkv-k versenyelőnye az egyedi, rájuk szabott, egyszerű adónemekben – mint a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) – van – fejtette ki. Az immáron 12 milliós értékhatárig választható kata hatálya alá már közel 300 ezren tartoznak. A kivával kapcsolatban, amit már több mint 28 ezren választottak, hangsúlyozta: ezt a fejlődni képes, növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásoknak találták ki, csak azt a pénzt adóztatják meg, amit kivonnak a vállalkozásból. Ha visszaforgatják a megtermelt profitot, nem vonnak ki tőkét, csak a bérköltség után kell 13 százalék adót megfizetni. A szakmával konzultálva vizsgálják, van-e szükség a kiva esetében finomhangolásra.

A magánszemélyek adózásával kapcsolatban kiemelte az e-szja-t, hozzátéve, arra törekszenek, hogy a vállalkozásokat is minél több adminisztrációs tehertől szabadítsák meg.

Az áfával kapcsolatos intézkedések – köztük a fordított áfa, a belföldi összesítő jelentés, az ekáer, az elektronikus számlaadat-szolgáltatás, az online pénztárgépek bevezetése – látványos eredményeket hoztak. A be nem szedett áfa aránya 2016-ban 13 százalékra csökkent, ez jóval alacsonyabb, mint a 20%-os régiós átlag. A kormány szándéka szerint az áfarés egy-két éven belül 10 százalék alá csökken.

Az államtitkár szólt arról is, hogy nmcsak az adminisztrációt, az adók számát is radikálisan csökkenteni kívánják. A folyamat már elkezdődött, 2019-től öttel kevesebb adónemmel kell számolni, de még így is több mint 60 adónem van Magyarországon, amik közül egy átlagos vállalkozás 10-12-vel találkozik, de ez is jelentős költség számukra.

Szeretnék elérni, hogy az adóhivatal ne csak a magánszemélyeknek, hanem a vállalkozások szélesebb körének is el tudja készíteni az adóbevallási tervezetet egyes adónemek tekintetében, amit elsősorban a kkv-k használhatnak majd ki.

Az államtitkár szerint a legnagyobb kihívás az, hogy Magyarország a nemzetközi adózás területén attraktív célország legyen, erős eszközökkel fellépve ugyanakkor a jogellenes adóelkerülés és adótervezés ellen.

(Forrás: MTI)