A BKIK XXV. Gazdasági Tevékenységet Segítő Szolgáltatás Osztályának konferenciája.
További részletek itt.
China SMart Expo 2015
A China SMart Expo keretein belül a kínai vállalatokkal személyesen tárgyalhat a potenciális üzleti megoldásokról.
További részletek itt.
Hogyan lehet vállalkozni és élni Floridában
A Florida International Chamber of Commerce vezetői Florida turizmusának és gazdasági életének élénkítése céljából tartják előadásaikat.
További részletek itt.
Üzletemberek Fair Play Találkozója a Tenisz Jegyében
Az esemény keretében az önkormányzatok képviselői, a BKIK Kelet-pesti tagcsoportjainak képviselői,valamint a helyi vállalkozások ismerkedhetnek meg egymással egy fair play játék, illetve a verseny után egy ízletes pörkölt elfogyasztása közben.
További részletek itt.
Hogyan képesek a menedzsment rendszerek egymást erősíteni?“
A Lean menedzsment és a Tudásmenedzsment rendszerek kapcsolata és egymásra hatása.
További részletek itt.
Áprilisban is nőtt a szálláshelyek forgalma
Áprilisban a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 2,5, a belföldi vendégeké 7,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a szálláshelyek bruttó árbevétele 6,7 százalékkal emelkedett – számolt be a Központi Statisztikai Hivatal.
A külföldi vendégek 1 millió 19 ezer vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 7,5, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 2,5 százalékkal nőtt éves összevetésben. A külföldivendég-éjszakák száma a kilenc turisztikai régióból ötben emelkedett.
Az Egyesült Államokból, Csehországból és az Egyesült Királyságból érkező forgalom 21, 18, illetve 15 százalékkal gyarapodott, Olaszország és Ausztria esetében mérsékeltebb, 7,0, illetve 1,1 százalékos volt a bővülés; az orosz és német turisták 36, illetve 10 százalékkal kevesebb vendégéjszakát vettek igénybe.
A belföldi vendégek 793 ezer vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 12, az általuk eltöltött éjszakáké 7,9 százalékkal nőtt. A belföldivendég-éjszakák alapján mért vendégforgalom a kilenc turisztikai régióból hétben nőtt.
A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 2,7 százalékponttal emelkedett, 52,6 százalékos volt.
2015. április 30-án a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2579 volt, a kiadható férőhelyek száma meghaladta a 238 ezret. A működő egységek száma 2,5 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban, a férőhelyeké gyakorlatilag nem változott.
A fontosabb adatokat az alábbi táblázat foglalja össze (forrás: KSH).
Itt vannak az új GINOP kiírások, 85 milliárd forintra lehet pályázni
Megjelent két, a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét és fejlesztését támogató pályázati felhívás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében.
Az összesen 85 milliárd forint értékben meghirdetett pályázati felhívásokra 30 nap múlva, július 8-ától adhatják be a vállalkozások konkrét elképzeléseiket. A nagyon várt pályázatokon szigorú feltételek mellett akár 70 százalékos támogatási intenzitás is elérhető – hangsúlyozta Anger Tamás, a pályázati tanácsadással foglalkozó Rean Hungary Kft. ügyvezetője. Az első tervezett eredményhirdetés augusztus 15-én lehet.
A „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című (GINOP-1.2.1-15 kódszámú) pályázat tervezett keretösszege 65 milliárd forint; a támogatási kérelmek benyújtása 2015. július 8-tól 2017. július 10-ig lehetséges. A részletes kiírás itt érhetőek el. Néhány fontos adat:
- első értékelési határnap: 2015. augusztus 15;
- pályázók köre: kizárólag a feldolgozóipar területén beruházást megvalósító mikro-, kis-, és középvállalkozások;
- támogatás összege: 50-500 millió forint;
- támogatási intenzitás: maximum 50 százalék.
A „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása” című (szintén GINOP-1.2.2-15 kódszámú) pályázaton a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg a szabad vállalkozási zónának minősülő településen [ezeket a 27/2013. sz. kormányrendelet sorolja fel, amely például itt is elérhető] megvalósuló fejlesztések esetén 10 milliárd forint, a szabad vállalkozási zónán, valamint a Közép-magyarországi régión kívül megvalósuló fejlesztések esetén szintén 10 milliárd forint. A támogatási kérelmeket itt is 2015. július 8-tól 2017. július 10-ig lehet benyújtani. A részletes információk itt érhetőek el. Néhány fontos adat:
- pályázók köre: mikro-, kis-, és középvállalkozások;
- támogatási összeg: 5–50 millió forint;
- támogatási intenzitás: 35-70 százalék;
- a projektek elszámolható összköltsége: legfeljebb 150 millió forint lehet.
Nem pályázhat bárki
Nem támogathatóak a Közép-Magyarországi régió (Budapest és Pest megye) területén megvalósuló projektek, valamint azok a vállalkozások, amelyeknek
- saját tőkéje a támogatási kérelem benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámolója alapján negatív
- a támogatási kérelem benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámolója alapján a saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent (egy teljes – 365 napos – lezárt üzleti évvel nem rendelkező vállalkozások esetében ezek a feltételek nem relevánsak).
Nem kaphat támogatást az a projekt, amelynek elszámolható összköltsége meghaladja a támogatási kérelem benyújtását megelőző, legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti
- árbevételét vagy egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevételt, illetve
- mérlegfőösszegét (egy teljes – 365 napos – lezárt üzleti évvel nem rendelkező vállalkozások esetében ezek a feltételek nem relevánsak).
Nem kaphat támogatást az a vállalkozás, illetve vállalkozó sem, amellyel szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve az elődszervezete az APEH által indított végrehajtási eljárás van folyamatban a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában.
A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek vállalják, hogy
– projektjük megvalósításával hozzájárulnak a fejleszteni kívánó kkv-k munkahelyeinek megtartásához;
– a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet;
– a projekt fizikai befejezését követő két évben növelik nettó árbevételüket, személyi jellegű ráfordításukat és fenntartják foglalkoztatottaik létszámát.
Ambiciózus célok
Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár hangsúlyozta: nagyszámban jelennek meg még gazdaságfejlesztési pályázati kiírások az év folyamán, még további nagyságrendileg 700 milliárd forint keretösszegben. A politikus hangsúlyozta: a következő hét évben a magyar kormány nagy hangsúlyt helyez az iparfejlesztésre, melynek eredményeként szeretnék elérni, hogy az ipar GDP-hez való hozzájárulása a jelenlegi 20-22 százalékról 30 százalék fölé emelkedjen.
Elnézőbb lesz a versenytörvény a kkv-kkal
A versenytörvény módosítása szerint a kis- és középvállalkozások első jogsértésekor – egyes súlyosabb jogsértések kivételével – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést lehet adni.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (Tpvt., versenytörvény) módosításának célja a versenyjogi követelmények hatékony és eredményes érvényesítésének elősegítése Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárására vonatkozó szabályozás finomhangolásával, valamint a kis- és középvállalkozások ösztönzése a jogkövető magatartásra – olvashatjuk a GVH közleményében.
A törvény szerint a kis- és középvállalkozások első jogsértésekor – egyes súlyosabb jogsértések kivételével – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést lehet adni. A módosítás rögzíti a figyelmeztetéssel nem zárható, súlyos jogsértéseket is.
A módosítások hatékonyabbá kívánják tenni a fellépést a közbeszerzési eljárásokban elkövetett versenyjogi jogsértésekkel szemben is. Ha a közbeszerzésekért vagy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter észleli, vagy alapos okkal feltételezi a Tpvt. vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés versenykorlátozó megállapodás tilalmára vonatkozó rendelkezéseinek megsértését a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzésekor, akkor azt jelezheti GVH-nak. A közbeszerzésekért felelős miniszter jogosult lesz az érintett közbeszerzés, szerződés, illetve szerződésmódosítás ellenőrzése révén rendelkezésére álló adat továbbítására a GVH-nak.
A vállalkozások összefonódásának ellenőrzését érintő módosítások célja a fúziókontroll hatékonyabbá, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tétele. A legfontosabb újítás annak szabályozása, hogy mennyi idő áll rendelkezésre az engedély iránti kérelem benyújtására, és a kérelmezőnek hogyan kell alátámasztania kérelmét.
Egyértelművé válnak a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény (szakmaközi törvény) által bevezetett, a versenyfelügyeleti eljárásokkal kapcsolatos azon rendelkezések, amelyek a szakmaközi törvényből a Tpvt.-be kerülnek át. Nyilvánvalóvá válik, hogy a mezőgazdaság sajátosságainak figyelembevételére szolgáló különös szabályok a versenyjogi szabályozásban csak akkor irányadók, ha nem az uniós versenyjogi szabályok elsődlegessége érvényesül.
Az iratbetekintési szabályok módosítása úgy kívánja előmozdítani a GVH eljárásainak eredményes és időszerű lezárását, hogy közben az ügyfél jogai ne sérüljenek. A versenytörvény számos garanciát ad arra, hogy a betekintés a védett adatokba ne eredményezze a jogosult jogainak sérelmét. Így szükségtelen és az eljárás elhúzódását is eredményezi a jogosult nyilatkozatának beszerzése, illetve külön jogorvoslati jog biztosítása a betekintés engedélyezésekor a védett adatokba. A módosítás a GVH-val együttműködő vállalkozás védelmében biztosítja, hogy az engedékenységi kérelmet és nyilatkozatot, illetve az egyezségi nyilatkozatot kizárólag a többi ügyfél ismerheti meg, azokról másolat nem, csak feljegyzés készíthető. Az iratbetekintési jog a kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében gyakorolható – zárul a közlemény.
Nyelvtudás nélkül már itthon is nehezen megy
A BKIK kétnapos állásbörzéjén már az első nap első két órájában több százan regisztráltak a Bálna Rendezvényközpontban és válogattak a több ezer ajánlat közül.
Nem titok: nem álltam tartalékos katonának, nem jelentkeztem pincérnek egy óceánjáróra, és még csak az Auchan menedzserképzőjét sem készülök elvégezni. Pedig ez csupán néhány lehetőség a hatalmas választékból, amellyel a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara állásbörzéjén várják két napig a több ezer érdeklődőt. A Bálna Rendezvényközpont első emeletén mindent flottul megszerveztek, hölgyek hada várja a betérőt, gyors és ingyenes a regisztráció, felkerül a csuklóra a karszalag – az újságíró nyakába meg a sajtós cédula, s máris kezdődhet a börzézés.
Sok mindent érdemes megnézni, érdemes hát stratégiai tervet készíteni, ez egyébként az álláskeresésnél is roppant hasznos lehet. Az egyik oldalon több tucat standon kínálják a portékát a cégek az OTP-től, a Magyar Postán az Audin és a Meló-Diákon át a StarJobsig, míg az emelet másik végén szakterületre és testre szabva adnak tanácsot az álláskeresőknek. A folyosó két vége között pedig több teremben fél óránként más és más tematikájú előadásokon, workshopokon tájékoztatnak. A témák a lehető legváltozatosabbak, csupán néhány cím közülük: Biztonságos külföldi munkavállalás, Élethosszig tartó pályaorientáció, Mennyire beszédes egy önéletrajz?, Gyerekszülés után újra munkában, Smart-fiatalok foglalkoztatása.
Nem kell lasszóval fogni a népet egy-egy beszélgetésre, a programról amúgy meg élőszóban is percre pontos a tájékoztatás. Nem lehet semmiről sem lemaradni, legfeljebb energia nincs elég mindenre beülni. Amikor a külföldi munkavállalás veszélyeire figyelmeztetnek, többekről is kiderül, hogy a közeljövőben Németországba, Angliába, Spanyolországba készülnek. Jól jön nekik az infó a lehetséges buktatókról, és nem árt tudni, hogy akár a külföldi munkaszerződés-tervezet áttanulmányozásában is segítenek az EURES tanácsadói. Magyarországon van belőlük 35, Európa szerte pedig legalább ezer.
A börze egyik célja persze inkább az, hogy a kis- és középvállalkozásokban dolgozók tisztában legyenek vele: idehaza is egyre több a lehetőség. Nem csak pályakezdőknek érdemes körülnézniük, hanem azoknak is, akik úgy érzik, nincsenek a megfelelő helyen, szívük szerint váltanának. Bár nem igazán mobil a magyar a munkahely változtatásában sem, valami mintha megmozdult volna, bátrabbak, ötletesebbek lettünk. Az a nagypapa például biztosan, aki az idén végző informatikus unokájának keres állást, persze csak a maga módján, mondja is az egyik standnál, nem biztos, hogy a gyerek örül neki, de nem árt képben lenni. Az az ifjú hölgy viszont nincs igazán képben, aki a Crew Agency munkatársától kicsit elpirulva hallja, hogy óceánjáróra nyelvismeret nélkül (vezet az angol!) nem sokra vinné, ráadásul pincérnek is csak úgy állhatna, ha fel tud mutatni minimum két éves szakmai múltat. Ha ez megvan, nincs akadály, tessék próbálkozni!
Akárhol kérdezősködöm, a lehetőségek jelentős részét a fiataloknak szánják, de bőven van ajánlat más korosztályoknak ugyanúgy, mint a nőknek. Ezt hallom az Auchan képviselőjétől is, aki szerint száz jelentkezőből, ha megfelel az illető a feltételeknek, akár ötvenen-hatvanan is elkezdhetnek dolgozni a cégnél, ha úgy tetszik, akár részmunkaidőben is. Figyelmembe ajánlják a vállalat menedzserképző programját – a legtalpraesettebbek a 12 hetes intenzív képzés után egy-egy területet önálló vezethetnek –, momentán nem kívánok élni a lehetőséggel, de szívesen felhívom rá a figyelmet, íme! Ha valaki félénkebb, bizonytalanabb, azt se tudja, hogyan fogjon hozzá, mit kell csinálnia egy állásinterjún, egyáltalán van-e fortélya az önéletrajz megírásának, az a legpraktikusabb tanácsokat hallgathatja meg, s aztán javarészt már csak rajta múlik, hogyan formálja a jövőjét. Álláshely – Lehetőséget mindenkinek! Ez a kamarai állásbörze szlogenje. Telitalálat.
Szerdahelyi Csaba
Az uniós élmezőnyben a magyar GDP-adat
Mind az Európai Unió egészében, mind az eurózónában átlagosan 0,4 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest – jelentette az Eurostat.
A növekedés üteme mind a közös pénzt használó blokkban, mind az unió egészében megegyezik a 2014. negyedik negyedévivel.
2014 első negyedévéhez viszonyítva az eurózóna gazdasága 1,0, az EU-é 1,5 százalékkal bővült (a tavalyi negyedik negyedévben rendre 0,9, illetve 1,4 százalékos volt az éves ütem).
Összehasonlításképpen: az Egyesült Államok GDP-je az idei első negyedévben negyedéves összevetésben 0,2 százalékkal, év/év alapon pedig 2,7 százalékkal nőtt.
A tavalyi negyedik negyedévhez képest legnagyobb mértékben, 3,1 százalékkal a cseh GDP nőtt, megelőzve Ciprust és Romániát (mindkettő 1,6 százalék). A rangsorban ezután Lengyelország (1,0 százalék), Bulgári és Spanyolország (0,9 százalék), majd Magyarország, Szlovénia és Szlovákia (0,8 százalék) következik. Az előző negyedévhez képest csökkent a GDP Litvániában (mínusz 0,6 százalék), Észtországban (mínusz 0,2 százalék) és Finnországban (mínusz 0,1 százalék).
Év/év alapon a cseh és a lengyel statisztikusok számoltak be a legnagyobb növekedésről (4,2 százalék), Magyarország itt felfért a dobogóra (3,3 százalék), megelőzve Szlovéniát (3,0 százalék) és Szlovákiát (2,9 százalék).
Hagyományt teremthet a BKIK állásbörzéje
Budapest, a kkv-k és a fiatal munkavállalók fontosságát emelték ki a felszólalók a BKIK állásbörzéjének sajtótájékoztatóján június 9-én a Bálna Rendezvényközpontban.
Két napig, június 9-én és 10-én a fővárosi Bálna Rendezvényközpontban az álláskínálóké és a kis- és középvállalkozó álláskeresőké a terep. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara idén először, hagyományteremtő jelleggel rendezi meg az Álláshely – Lehetőség mindenkinek! rendezvényét.
A kedden tartott sajtótájékoztatón Dr. Lenner Áron, a Nemzetgazdasági Minisztérium belkereskedelemért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy örömmel fogadták a BKIK megkeresését és vállalták a társrendezést, mert szerinte a legjobb időben tartják a börzét. 2010-ben meglehetősen rossz mutatókkal vette a második Orbán-kabinet a kormányzást – mondta Lenner. Az Európai Unióban a foglalkoztatási mutatók alapján a gyengék között voltunk, 11 százalékos volt a munkanélküliség, ebben kellett minél gyorsabban, de átgondoltan előre lépni. Mára az a helyzet, hogy a munkanélküliség 7,7 százalékra csökkent, minden korábbinál többen, 4,1 millióan dolgoznak. A helyettes államtitkár ugyanakkor napjaink fontos feladatának tartotta a 25 évnél fiatalabb, pályakezdők foglalkoztatásának javítását, s mint említette: ez a kétnapos börze ebben sokat segíthet. Lennner Áron közölte: Magyarországon a kkv-k jelentik a gazdaság gerincét, ezért fontos, hogy szakképzett munkaerő dolgozzon a vállalkozásoknál. A multikkal és nagyobb cégekkel szemben viszont a kisvállalkozók olyan szempontból mindenképp hátrányban vannak, hogy sokszor nincs elég humán erőforrásuk a HR-munkára – ezért is jó fórum a mostani ingyenes rendezvény, ahol több ezer álláshelyet kínálnak a cégek.
Dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes beszédében azt hangsúlyozta, hogy Budapest jelenlegi vezetői sok mindenben szemléletet váltottak, ez tükröződik a főváros megújulásában, és abban, hogy minél több munkát akarnak kínálni az itt élőknek. Szeneczey szerint sokszor nem vesszük észre a lehetőségeinket, pedig egyre több minden közül választhatunk, és ez igaz a munkaerőpiacra is. Tanítani, segíteni kell az embereket, hogy az egyébként szemük előtt lévő dolgokat észrevegyék, erre kiváló alkalom a kétnapos rendezvény. Kiemelte, hogy bár a fiatalos és fiatalodó fővárosban startégiai jelentőségű a fiatalok munkához juttatása, de a rendezvényen természetesen nem csak a pályakezdőket várják, mert minden korosztálynak bőven van ajánlat a legkülönbözőbb szektorokban.
Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Budapest-fiatalok-kkv-k hármas egységét emelte ki beszéde elején, megköszönve a társrendezők munkáját és segítségét, amely hozzájárult a rendezvény sikeréhez. Az elnök szerint Budapest a lehetőségek városa lett, ez tapasztalható mind a fejlesztésekben, mind az oktatásban és természetesen a fiatalok jelenlétében is. Mind mondta: nem csupán üres frázis, hogy a fiataloké a jövő, de valóban akkor sikeres a főváros, sikeres az ország, ha a fiatalok megtalálják a számításukat, elégedettek a munkájukkal. Tény, hogy gyakran hallani: a nyugati országokban jobb feltételekkel és élettel kecsegtetnek, de az utóbbi években Budapest és Magyarország is az egyre gyorsabban fejlődő városok, országok közé tartozik, ahonnan nem érdemes útra kelni. A BKIK elnöke szerint ez igaz a kis- és középvállalkozásokra is, mert ezek óriási potenciált jelentenek a fiataloknak és pályakezdőknek, akik lendületükkel és ötleteikkel segíthetnek a kkv-szektor felvirágoztatásában. A BKIK ezt ismerte fel, amikor az állásbörzét tető alá hozta, mert úgy látják, éppen a növekvő gazdaság támasza lehet a kkv-k világa. Ami jó Budapestnek, az jó Magyarországnak – jelentette ki Szatmár Kristóf, aki szerint ezért is érdemes a kamarai kezdeményezésből gyakorlatot teremteni a jövőben, amely a BKIK célja.
Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumának elnöke ugyancsak stratégiailag fontosnak nevezte a rendezvényt, annak tükrében, hogy az utóbbi évek alatt sikerült elérni, hogy az Európai Unió országai közül a foglalkoztatás terén a leggyorsabban és leglátványosabban fejlődők közé kerüljünk. A magyarországi kkv-k termelésükkel tavaly a GDP 55 százalékát adták – az EU egészében ez a mutató 57 százalék. Kkv-s foglalkoztatásban viszont erősebb Magyarország (73 százalék) az uniós 67 százalékkal szemben. Budapesten a versenyszférában a kkv-kban foglalkoztatottak aránya 69 százalék. A fővárosban ez a következőképpen oszlik meg: a foglalkoztatottak 28 százalékát a mikrovállalkozások adják, a kisvállalkozások 23, a középvállalkozások pedig 18 százalékkal veszik ki részüket. Szalai Piroska kiemelte, hogy a magyar kkv-k 10 százaléka önfoglalkoztató, ám ezen belül a 49 százalékuk alkalmazott(ak)nak is munkát ad. Jelenleg Budapesten dolgozik minden nyolcadik kkv-ban foglalkoztatott munkavállaló.
A kétnapos állásbörzén várhatóan ötezren vesznek részt, több száz cég, több ezer aktuális állásából válogathatnak az érdeklődők. A börzét roadshow előzte meg, két hónap alatt Budapest utcáin a BKIK álláshelyi buszjárata hetente 3-4 alkalommal gyűjtötte az önéletrajzokat, amelyek bekerültek a kamara álláshely.hu oldalának adatbázisába.
A KamaraOnline riportja itt olvasható.
Lassan terjednek a vállalati felhőszolgáltatások Magyarországon
A magyar nagyvállalatok mindössze 8 százaléka használ felhőmegoldásokat – derül ki a Microsoft és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége közös kutatásából.
A magyar nagyvállalati vezetők csaknem 80 százaléka amiatt aggódik, hogy a szolgáltatás megfelel-e az adatvédelmi irányelveknek, a hatósági előírásoknak, mintegy 70 százalékukat pedig a saját adatvagyona feletti kontroll elvesztése és a külső szolgáltatótól való függés nyugtalanítja.
Ezen vállalatok jelentős része azonban nincs tisztában azzal, hogy a felhőszolgáltatásokat az Európai Unió is minősíti, valamint létezik már például az adatbiztonságot minősítő ISO szabvány, amely biztosítja az ügyfeleket arról, hogy a szolgáltatók betartják az adatbiztonsági szabályokat –kommentálta az adatokat a Microsoft.
A felmérés szerint a magyar cégvezetők többsége a hagyományos IT-megoldásoknál olcsóbbnak tartja a felhőszolgáltatást. Mindössze a válaszadók 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szolgáltatás esetleg drágább lehet, miközben 65 százalékuk számára alapvető elvárás a költségmegtakarítás.
A kutatás rámutat arra, hogy a megkérdezettek több mint 60 százalékának nincs elegendő ismerete egy megalapozott döntéshez, közel egynegyedüknek pedig nincs semmilyen személyes tapasztalata a felhőszolgáltatásokról. A döntő többségben például fel sem merült, hogy a felhőszolgáltatás nem csak IT területen, hanem a marketingre, pénzügyre és HR-re is használható.
Az eredmények mintegy 80 nagyvállalati üzleti döntéshozó válaszait tükrözik.
MTI
Három év börtönt is kaphat a korrupciót eltussoló hivatalos személy
Börtön fenyegeti azokat a hivatalos személyeket, akik nem tesznek haladéktalanul feljelentést a tudomásukra jutott korrupciós cselekményről
Az Országgyűlés június 9-én fogadta el a büntető jogszabályokat módosító törvényt, 126 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 57 tartózkodás mellett, ezzel változik – többek között – a korrupciós bűncselekmények büntetése is.
Az előterjesztés indoklása rámutat: a korrupciós bűncselekményeknél kiemelkedően magas a látencia. A korrupciós bűncselekmények üldözése terén érvényesítendő zéró tolerancia érdekében a módosítás nyomán büntetendő a vesztegetés feljelentésének elmulasztása valamennyi korrupciós bűncselekmény esetében.
Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, illetve ennek különféle törvényben szabályozott eseteit követték el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (A korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető.)
A korrupciós cselekmények felderítési hatékonyságának növelése érdekében a módosítás megteremti a korlátlan enyhítés lehetőségét befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés bűncselekménye esetén is azok esetében, akik feltárják a cselekményt. Így valamennyi korrupciós bűncselekménynél egységesen biztosítva lenne ez a megoldás.
A módosító csomag rendelkezései július 1-jén lépnek hatályba.
ÁLLÁSHELY állásbörze
Idén kerül először megrendezésre az ÁLLÁSHELY állásbörze a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Budapest Főváros Kormányhivatala közös szervezésében.
Az Állásbörze célja, hogy lehetőséget biztosítson a munkaerőpiac valamennyi résztvevője számára, a kis- és középvállalkozásoktól a nagyvállalatokig, valamint a fiatal és idősebb korosztályba tartozó, diplomás, szakképzett és végzettséggel nem rendelkező munkavállalók számára is, hogy személyesen találkozhassanak egymással -térítésmentesen.
Az eddigi nagyszabású állásbörzék gyakorlatától eltérően a kamara meg kívánja szólítani azon kis- és középvállalkozásokat, amelyeknek eddig nem volt alkalmuk bemutatni álláslehetőségeiket.
Az Állásbörzén azok a vállalkozások is meg tudnak jelenni, akiknek nincs stábjuk, idejük arra, hogy két napon keresztül folyamatosan képviseljék magukat a rendezvényen. A munkaadók álláslehetőségeit ágazatonként (irodai munka, fizikai munka, építőipar, kereskedelem, vendéglátás, IT-műszaki, gyártás, logisztika, egészségügy, bank-biztosítás, pénzügy) mutatjuk be egy-egy ágazati kiállítóhelyen, ahol közvetítő szakemberek mutatják be az álláslehetőségeket.
A rendezvénnyel egy időben mutatkozik be az allashely.hu kamarai állásportál, amelyen valamennyi kamarai regisztrációval rendelkező vállalkozás térítésmentesen hirdetheti meg állásajánlatait.
info@allashely.hu | www.allashely.hu | fb.com/allashely
Drága az átutalás
A pénzforgalmi szolgáltatások díjai a korábbiaknál magasabb szinten stabilizálódtak az elmúlt évben olvasható az MNB június 10-i jelentésében.
Egyes szolgáltatások árazásában az indokoltnál nagyobb mértékben jelenik meg értékarányos árazás, és ennek a piaci szereplők pénzforgalmi bevételein belül is jelentős a súlya. Ez a keresztárazásra utaló gyakorlat a nagy értékű átutalásoknál indokolatlan mértékben emelheti a pénzforgalmi tranzakciók költségeit – fogalmaznak a jegybank szakemberei.
A bankközi jutalék 2014-es csökkentése és a bankkártyás fizetésekre vonatkozó tranzakciós illeték 2015-től hatályos kedvező módosítása lehetővé teszi a fizetésikártya-használat intenzívebb ösztönzését. Az MNB határozott elvárása, hogy a kereskedők a bankközi jutalékok csökkentése következtében elért költségmegtakarítást részben a bankkártya-használat ösztönzésére fordítsák és ezzel ez a szektor is intenzíven vegyen részt a hazai pénzforgalom modernizálásában – mutatja az irányt a jegybank.
Az MNB a GIRO Zrt. közreműködésével már rövidtávon is jelentős fejlesztéseket hajt végre az átutalások elszámolását biztosító infrastruktúrában, aminek eredményeképpen tovább gyorsul a pénzforgalom. 2015 őszétől munkanapokon reggel 7:30 és 17 óra között óránként kerül sor az átutalások elszámolására, így a lakossági és a vállalati ügyfelek egyaránt kedvezőbb feltételekkel tudják használni a jövőben ezt fizetési módot.
Jelentés a fizetési rendszerről
Az elektronikus fizetési eszközök forgalma 2014-ben is a korábbi tendenciáknak megfelelően emelkedett, a háztartások fizetési számlával és kártyával való ellátottsága pedig a fizetési számlák számának enyhe csökkenése ellenére sem változott az elmúlt években. A pénzforgalom fejlettségét jellemző mutatók terén folytatódott a lassú felzárkózás az uniós átlagokhoz. Az érintőkártyás technológia széleskörű elterjedése már rövidtávon is támogathatja a lakossági pénzforgalom elektronizálását. A postai csekkek befizetése terén megvalósuló fejlesztések, különösen a Magyar Posta mobiltelefonon és automatán keresztüli fizetési megoldásai, illetve a bankkártyás fizetés lehetőségének megteremtése a postákon elősegítik a számlafizetések elektronizálását.
Az elektronikus fizetési szolgáltatások továbbra is rendkívül biztonságosak, a piaci szereplőknek azonban folyamatosan erőfeszítéseket kell tenniük a visszaélések megelőzése érdekében. Az internetes fizetések egyre nagyobb térnyerésének következtében az MNB fontosnak tartja azok biztonságát, így megkezdte az erre vonatkozó nemzetközi ajánlások átültetését, az ezeknek való megfelelést pedig ellenőrizni fogja a pénzforgalmi szolgáltatóknál. Mindemellett a pénzforgalmi szolgáltatások működési kockázatainak pontosabb feltérképezése érdekében az MNB figyelemmel kíséri a pénzforgalmi szolgáltatásokat érintő üzemzavarokat – olvasható a jegybanki közleményben.
A fizetési rendszerről szóló részletes jelentés itt olvasható.
Autókereskedések, szervizek, autós boltok: sok volt a jogsértés
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Közlekedési Hatóság az autókereskedések, autószervizek és autósboltok ellenőrzése során minden második helyen talált valamilyen jogsértést, a vizsgált alkatrészek közül pedig minden tizenkettedikkel volt valamilyen probléma.
Az országos akcióban 301 hatósági ellenőrzést végeztek a szakemberek, 163 alkalommal találtak valamilyen szabálytalanságot, ami 54 százalékos kifogásolási arányt jelent. A legtöbb probléma, az autósboltokban a hiányos tartalmú (vagy egyáltalán át sem adott) jótállási jegyekkel volt (50,7 százalék, az autószervizekben gyakran a szolgáltatási díjakat nem tüntették fel (30 százalék). Az autósboltokban sokszor hiányzott az eladási ár (21 százalék) és az egységár (37 százalék) is.
Az ellenőrzött 103 autószervizből 51 esetben (50 százalék), míg a vizsgált 187 autósbolt, illetve autóalkatrész kereskedés közül 111 esetben (59 százalék) tapasztaltak szabálytalanságot a szakemberek.
Ártájékoztatás
A vizsgálat egyik fő szempontja a megfelelő ártájékoztatás volt. A fogyasztóvédelmi hatóság más területen (pl.: kereskedelem, vendéglátás, fesztiválok, rendezvények) már évek óta ellenőrzi az árfeltüntetést és az árfelszámítást – az autósboltok, autószervizek esetében erre még nem volt példa. A vizsgált 200 üzletből/vállalkozásból 42 esetben volt valamilyen szabálytalanság az árfeltüntetéssel kapcsolatban. Az üzletekben 34 349 db termékből 11 607 db terméknél hiányzott az ár. Ezt a készlet nagyságával, és a gyorsan változó árakkal magyarázták az alkalmazottak.
Szolgáltatási díjak
A szabályok szerint a különböző szolgáltatások díjairól, vagy a díj számításának módjáról tájékoztatást kell adniuk a vállalkozásoknak, annak érdekében, hogy arról a vásárlók már előzetesen tájékozódni tudjanak. Ezt 2 autókereskedés, 101 autószerviz, és 6 autósbolt esetében vizsgálták a felügyelők.
Ezen a területen a legtöbb jogsértést az autószervizeknél (41) tapasztalták. Ezekben az esetekben hiányzott a szolgáltatási díj, vagy nem volt egyértelmű, vagy nem volt jól olvasható. Az is előfordult, hogy nem adtak tájékoztatást a javítás óradíjáról, vagy azt nem megfelelően tüntették fel.
Szavatosság, jótállás
A szakemberek azt vizsgálták, hogy a vállalkozások megfelelő tájékoztatást adnak-e a szavatossági és jótállási jogokkal kapcsolatban, illetve, hogy adnak-e jótállási jegyet, azok szabályosak-e.
A vizsgált 177 db tájékoztatás közül 41 db valamilyen szempontból félrevezető volt (a kifogásolási arány 23 százalék).
A jótállási jegyeket 73 esetben vizsgálták, 37 alkalommal tártak fel valamilyen szabálytalanságot, ami igen magas, 51 százalék-os kifogásolási arányt jelent. Az ellenőrzött vállalkozások 14 alkalommal, azaz a vizsgált esetek 19 százalék-ában egyáltalán nem adtak át jótállási jegyet.
A szabálytalanságot sok esetben az okozta, hogy a vállalkozások nem voltak tisztában azzal a jogszabály módosítással, amely szerint – a gépjárművek 10.000 forint feletti alkotórészei, illetve tartozékai is jótállás köteles termékek lettek – 2014. szeptember 15-től.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság vizsgálati eredménye
Nagyjából minden tizenkettedik alkatrésszel volt valamilyen úgynevezett jóváhagyási vagy minősítési probléma. 6107 megvizsgált alkatrészből 754-nél emeltek kifogást az ellenőrök. Ázsiában gyártott termékek – ledes fénycsíkok és izzók, első ködfényszórók, járművekre szerelhető ablakfóliák, ledes pótféklámpák és halogén izzók – buktak meg az ellenőrzésen. Találtak olyan gépjármű izzókat (ledes helyzetjelző izzót, színes ledes szofita izzót), amelynek csomagolásán csak nagyon kisméretű betűvel tüntették fel: a termék a közúti közlekedésben nem használható.
A Hatóság tanácsai
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság azt javasolja, hogy az autószervizekben, autókereskedésekben mindig előre tájékozódjunk a díjakról. Ha az óradíj/munkadíj nincs feltüntetve, kérdezzünk rá, hogy ne a fizetésnél érjen minket meglepetés.
Fontos tudni, hogy tavaly szeptember 15-e óta, a 10 ezer forintnál drágább autóalkatrészek is jótállás köteles termékek lettek. Tehát ezen alkatrészek esetében is egy év jótállást, illetve két év szavatosságot kell biztosítania kereskedőknek, szervizeknek.
Mindig kérjünk számlát. Éppen azért, hogy a szavatossági/jótállási jogunkkal probléma esetén élni tudjunk. Ha nem kaptunk számlát, akkor igazolni sem fogjuk tudni, hogy még tart az alkatrész szavatossági/jótállás ideje.
Tavaly augusztus óta nem volt ilyen: pozitív tartományban az infláció
Májusban – tavaly augusztus óta első ízben – újra emelkedett a fogyasztói árak átlagos szintje Magyarországon.
A fogyasztói árak átlagosan 0,5 százalékkal voltak magasabban az év ötödik hónapjában, mint egy évvel korábban – jelentette június 9-én a Központi Statisztikai Hivatal. Az éves infláció utoljára 2014 augusztusában járt a pozitív tartományban (0,2 százalék).
Éves összevetésben a legnagyobb mértékben, 3,0 százalékkal a szeszes ital, dohányáru kategóriában emelkedtek az árak, a szolgáltatások 2,3, az élelmiszerek 1,2, a ruházkodási cikkek 0,1 százalékkal drágultak átlagosan. Az „egyéb cikkek, üzemanyagok” körében 2,7, a „háztartási fűtés, energia” kategóriában 2,6 százalékkal csökkentek az árak 2014 májusához viszonyítva.
Áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 1,1 százalékkal emelkedett, döntően a burgonya, friss zöldség, gyümölcs 8,1 százalékos drágulásának következtében, az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek ára mindössze 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagokért 3,9 százalékkal kellett többet fizetni, mint áprilisban.
Így látja az NGM
A magyar gazdaságot továbbra is mérsékelt inflációs környezet jellemzi, amit főként külső tényezők okoznak, amilyen az olajáresés és az Európából érkező dezinflációs hatás – reagált az adatra a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A vállalkozások számára a mérsékelt inflációs környezet növeli a kiszámíthatóságot. Az alacsony infláció lehetővé teszi a hozamok csökkenését, ami könnyíti a cégek és az új beruházások finanszírozását, amely végül szintén a gazdasági teljesítmény bővülését vonja maga után – olvasható a tárca közleményében.
Színházban otthon van az év netes kereskedője
Az idén a Ma este Színház! online áruház nyerte el az Év Internetes Kereskedője Díjat. A céget 2011-ben alapították, hogy nézőkkel töltsék meg a gyakran foghíjas színházi nézőtereket.
Az összes jelentős budapesti színház csatlakozott már a Ma este Színház! online áruházhoz, így több mint százezer egyébként üresen maradó széket hasznosítottak sikerrel – írja a vg.hu. A díjat már kilencedik alkalommal adták át, a verseny főszervezője a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (SzEK.org), de közreműködik benne az eNET, az IVSZ és az Isobar is. A megmérettetésen olyan vállalkozások indulhatnak, amelyek magyarországi cégbejegyzéssel folytatnak online kereskedelmet, és előző éves árbevételük nem haladja meg a 1,5 milliárd forintot. A verseny során idén több mint 350 webáruházra szavaztak a felhasználók, majd a 20 legtöbb voksot szerző üzletet próbavásárlásokkal tesztelték, végül a 11 legjobb közül választotta ki a győztest a szakmai zsűri.
A versenyben a második helyen a világítástechnikai termékeket forgalmazó Világítás.eu végzett, míg a harmadik a használt ruhákat értékesítő hálózatáról ismert Háda webboltja lett. Ez utóbbi helyezés egyébként jól mutatja azt a nemzetközi szinten már korábban érzékelhető, de az elmúlt egy évben itthon is egyre meghatározóbb trendet, mely szerint a ruházati termékek online kiskereskedelme is gyorsan bővül. Az ezen a területen tevékenykedő, hagyományos hálózattal rendelkező cégek közül például a H&M és a Deichmann is megkezdte az internetes értékesítést Magyarországon az elmúlt néhány hónapban. A magyarországi online kiskereskedelem igen gyors fejlődést produkált tavaly – jegyzi meg a vg.hu Az eNET adatai szerint a hazai fogyasztók 273 milliárd forintot költöttek el 2014-ben a webáruházakban, 26 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Négyszáz új munkahelyet hoz létre az IT Services Hungary
Legalább négyszáz új munkahelyet létesít az idén Magyarországon a szolgáltató központokat működtető IT Services Hungary (ITSH) – jelentette be Szijjártó Péter.
A T-Systems 100 százalékos tulajdonában lévő ITSH 2006-ban nyitott irodát Budapesten, ma négy magyarországi városban már több mint 4 ezer munkavállalója van, a túlnyomó többségük diplomás, nyelveket beszélő fiatal. Az új munkahelyek teremtését magyar kormány – részben a költségvetésből, részben európai uniós forrásokból – 2,5 milliárd forinttal támogatta. A vállalat 12 magyar egyetemmel működik együtt, Debrecenben lényegében „külön tanszéke” van. Bevételeinek 96 százaléka exportból származik.
Kutatás-fejlesztésre (K+F) a jelenlegi európai uniós költségvetési ciklusban kétszer annyi forrást – hét év alatt összesen 750 milliárd forintot – fordítunk, és szeretnénk, ha a K+F ráfordítások aránya 2020-ra elérné a hazai össztermék (GDP) 1,8 százalékát, emlékeztetett a külgazdasági és külügyminiszter. A digitalizáció terén a kitűzött cél, hogy 2018-ig minden háztartásban elérhető legyen a szélessávú internet.
Birgit Wahl, az ITSH felügyelőbizottságának elnöke elmondta: a T-Systems összesen nagyjából 20 ezer embernek ad munkát szerte a világon, magyarországi munkavállalóinak száma bő 4. Az indiai vállalatok által támasztott verseny miatt folyamatosan kell fejleszteni, és még rugalmasabbnak kell lenni az infokommunikációs szolgáltató szektorban is – tette hozzá a szakember.
MTI, KKM
Versenyképessé tenné Moszkva a hazai whiskyt
Hamarosan saját gyártású whiskyt kortyolhatnak az italra szomjazó oroszok. Ráadásul a borsos árú import termékeknél 30-35 százalékkal olcsóbban juthatnak majd hozzá a Stolihoz.
Ha Thaiföldön, Indiában vagy Argentínában készítenek saját nemzeti whiskyt, miért ne tehetnék ezt meg Oroszországban is? A kérdést nem csak feltették Moszkvában, hanem a választ is megtalálták rá, mert néhány hónapon belül megkezdik az első orosz whisky gyártását Stoli márkanév alatt, írja a Kommerszant orosz gazdasági napilap. A Vedk vállalat termékét az ugyancsak állami cég, a Szojuzplodoimport dobja majd piacra.
A Stoli megjelenését közel két évig tartó piackutatás előzte meg. A márka szülőatyjai úgy találták, hogy a termeléshez minden adott: a hazai alapanyag, a szakképzett munkaerő, a világszínvonalú technológia. Ráadásul fontos szempont volt, hogy az Oroszországban kapható külföldről behozott italoknál jelentősen olcsóbban hozzá lehessen jutni, az orosz árakhoz képest azért így is elég drága whiskyhez. Egy 0,75 literes Stolit 660 rubelért (4500 forintért) kínálnak majd, míg a jelenlegi legolcsóbb whiskyért majdnem ezer rubelt (7 ezer forintot) kérnek el. A gyártásnak nincs akadálya, főleg azt követően, hogy a bíróság elutasította a Stolichnaya vodkát gyártó cég, az SPI keresetét, amelyben arra hivatkoztak, hogy a whiskyre kitalált Stoli márkanév megtévesztő lenne. Hiszen a Stolichnayát a világ 190 országába szállítják, és sok helyen a rövidített, Stoli néven vált ismertté a vodka. A bíróság azonban ezt másként látta.
Újabb magyar cég a leginnovatívabb európai kkv-k között
Magyar cég is van az Európai leginnovatívabb kkv-it támogató uniós pályázat legfrissebb nyertesi között.
A Hungaro Lux Light pályázata is támogatást kapott az EU Horizont 2020 programja kkv-kat célzó eszközének 2. fázisában.
A Horizont 2020 „Kkv-eszköze” („SME instrument”) 42 pályázatot tartott támogatásra érdemesnek, összesen 68,5 millió euró értékben. A győztesek akár 2,5 millió eurót (az egészségüggyel összefüggő területeken működők akár 6 millió eurót) is kaphattak az innováció finanszírotására és az üzleti terv kidolgozására.
A június elején kihirdetett győztesek között van a Hungaro Lux Light is: a köztéri LED-világítás hatékonyságának 15 százalékos javítását célzó „Optilight” projekt 1,6 millió eurós támogatást kapott. Az 1996-ban alapított cég néhány éve kezdett LED-es világítástechnikai termékeket gyártani.
A március 18-i határidőig 614 pályázat érkezett be, 230 érte el a „jelentkezési küszöbszintet” és 37-et tartottak támogatásra érdemesnek. A spanyol kkv-k rendszeresen jól szerepelnek a Horizont 2020-ban, ezúttal 7 cég jutott több mint 12,6 millió eurós finanszírozáshoz. Hasonlóan sikeresen pályáztak az olasz, a finn, a francia, a holland és az egyesült királyságbeli kkv-k is. A program 2014. január 1-jén indult, azóta a „kkv-eszköz” második fázisában 22 ország 214 vállalata nyert több mint 294 millió eurónyi támogatást.
Jól szerepelnek a magyar cégek
Az országok rangsorát mind a nyertes cégek számát, mind az elnyert finanszírozás tekintetében Spanyolország vezeti: 32 cég összesen 38,99 millió euró támogatást nyert. Az Egyesült Királyság 29 nyertesről és 38,6 millió eurós uniós támogatásról számolhat be, majd Hollandia következik (21 kkv, 32,68 millió euró). Magyarországról a 2. pillérben ezidáig 9 cég nyert támogatást, összesen 7,79 millió euró értékben. A három dobogóson kívül ennél több győztes céggel csak Franciaország, Németország, Svédország, Olaszország és Finnország dicsekedhet.
Horizont 2020
A Horizont 2020 a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére; költségvetése megközelíti a 79 milliárd eurót. A pályázati forrásokat közvetlenül Brüsszelből lehet elnyerni: az elbírálásnál döntő szempont a kiválóság, a magas szakmai szintű és jól menedzselt konzorcium, illetve az uniós szinten is mérhető hatás.
A program kiemelten kezeli a kis- és középvállalkozói szektort: a leginnovatívabb kkv-k támogatására bevezetett eszköz 1. fázisa a koncepció kidolgozását, 2. fázisa az innovációs projektpályázat elkészítését, 3. fázisa a piacra lépést hivatott segíteni.
Elektronikus jeggyel utazik az oroszok harmada
Oroszországban a vonat- és repülőjegy-értékesítésben tavaly már minden harmadik utazó online vásárolt. A piacvezető jegyértékesítő UFC az árukapcsolásban látja a jövőt.
Az oroszok évről évre többet vásárolnak interneten különböző árucikkeket és szolgáltatásokat, ám a vonat- és repülőjegyek piacán lassú volt az áttörés. Öt évvel ezelőtt az eladott jegyek száma alig haladta meg az összes értékesítés 5 százalékát, ám tavaly év végére ez az arány már 30 százalékra emelkedett. Az utazókra szakosodott állami online kereskedő cég, az UFC (Univerzális Pénzügyi Rendszer orosz rövidítése) vezérigazgatója, Dmitrij Vitcsinka a lenta.ru hírügynökségnek elmondta: a siker az árukapcsolásnak is köszönhető.
Az állami vasúttal és légi társasággal kötött szerződés alapján a szolgáltatások körét két szegmensben bővítették. Az utazók 2014 eleje óta egyrészt utazási biztosításokat is köthetnek online, másrészt szinte valamennyi oroszországi város több száz szállodájában foglalhatnak szobát. Az UFC most azon dolgozik, hogy a szállodai szobafoglalási rendszerét egyre szélesebb körben bővítse külföldön. Az UFC 2003 óta van jelen az orosz piacon, jelenleg száz munkatárssal dolgozik, a fő profil az elmúlt több mint egy évtized alatt fokozatosan helyeződött át az utazási szektorra. A vezérigazgató szerint az ukrán konfliktus miatt több ágazatban megtorpant a fejlődés, azonban a belföldi utazások száma nem csökkent. Az állami propaganda hatására például – a gazdasági nehézségek ellenére – évről évre többen utaznak a kiemelt üdülőhelyekre. Az UFC tavaly óta külön fejlesztő csapatot foglalkoztat a mobilalkalmazások fejlesztésére.
Mégis megválik cégétől Porosenko
A Rothschild CIS-t bízta meg Petro Porosenko ukrán államfő, hogy vevőt találjon a tulajdonában lévő Roshen csokoládé gyárra. Ha nem lesz vevő, a menedzsment veheti meg a részvényeket.
Minden bizonnyal kevesen emlékeznek már arra, hogy amikor Petro Porosenkót tavaly májusban Ukrajna államfőjévé választották, egyik első ígérete az volt: megválik a tulajdonában lévő édesipari vállalattól, a Roshentől. Ez jó ideig nem történt meg, ám Porosenko most végső lépésre szánta el magát, és megbízta a Rothschild CIS befektetési bankot, hogy találjon vevőt a Roshenre. Erről az államfő, akit sokan „csokigyárosként” emlegetnek, Kijevben sajtótájékoztatón számolt be. Vételárat többszöri érdeklődésre sem nevezett meg, mint ahogy azt sem közölte, hogy mennyi időre szól a megbízási szerződés. Azt azonban világossá tette, hogy ha a szerződés lejártáig a Rothschild nem talál vásárlót, akkor cég jelenlegi menedzsmentje vásárolhatja meg a részvényeket – Porosenko kivételével, ő ugyanis biztos nem marad tulajdonos.
Az évi 450 ezer tonna kapacitású, 200 féle terméket előállító Roshenre a jelenlegei körülmények között valószínűleg nem lesz egyszerű feladat vevőt találni. A cég lipecki (Oroszország) gyárának vezérkara ellen például április óta az orosz hatóságok nyomoznak, mondván: ellopták az egyik orosz csokoládémárka nevét. A Roshen másik üzemét Mariupolban a háborús helyzet miatt 2014 februárjában ideiglenesen bezárták. A vállalat másik öt egységénél, köztük a legnagyobb, kijevi üzemben viszont folyamatosan termelnek. A Roshen érdekeltségébe tartozik Magyarországon a Tibi csokoládét is gyártó Bonbonetti.
Kockázati tőke: lehetőségek a régióban
A vállalkozásoknak a régióban is kiemelten fontos, hogy jól felmérjék a termékük piacát, nyújtsanak való megoldást egy létező problémára, legyen erős csapatuk és higgyenek abban, amit csinálnak – vélik a Magyar Kockázati Tőke Szövetség (HVCA) szakértői.
Kövér József, a 3TS Capital Partners partnere, a Magyar Kockázati Tőke Szövetség (HVCA) kelet-közép-európai kockázati, magántőke és vállalatfinanszírozási szakértője úgy véli, hogy a helyi piac mérete miatt mindenképpen Lengyelország és Törökország a régió legkedveltebb befektetési célpontja. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ha egy nemzetközi piacokat célzó startupba fektetnek pénzt, akkor kevésbé fontos az adott cég származási helye, inkább a vállalkozásban rejlő potenciál számít. „Ilyen értelemben a sok nemzetközi startuppal rendelkező Magyarország is egyértelműen kiemelt szerepet játszik a befektetői térképen.”
Czirják László, az iEurope Csoport társalapító partnere ezzel szemben olyan kisebb országokat emelt ki a régióban, amilyenek a balti államok vagy Szlovénia. „Itt ugyanis nagyon erős a vállalatok technikai készsége és tudása illetve a helyi piacok relatíve kisebb mérete miatt a vállalkozóknak a kezdetektől fogva európai vagy globális terjeszkedésben kell gondolkodniuk.”
A legnagyobb kockázatok egyike a régióban is az, ha a befektető nem találja meg a megfelelő vállalkozást, a megfelelő emberekkel, csapattal. Gondot jelent továbbá, ha a vállalkozó nem képes az üzletfejlesztésre koncentrálni és növekedést produkálni, vagy nem tudja megvalósítani az üzleti tervet.
A régió exit, azaz kilépési lehetőségeiről ugyanakkor mindkét szakértő pozitívan és optimistán nyilatkozott. A közelmúlt sikeres exitjei közül több meghaladta a 100 millió dollárt; ilyen például a Liverail, amelyet a Facebook vett meg, a Telerik, amely a Progress Software tulajdonába került, illetve a Livechat, amelyet a varsói tőzsdére vezettek be.
Czirják László szerint a jövőben még kreatívabban kell megtalálni a régióban a tehetségeket; a szakember úgy véli: „a siker kulcsa egy erősebb ökoszisztéma fejlődése lenne, amit nem lehet csak állami pénzből kiépíteni”.