Kezdőlap Blog Oldal 901

Őrületes szerencse: milliárdokat kaszáltak kedden és pénteken

0

A múlt héten két európai lottójátékban is hatalmas összeget nyert a legszerencsésebb fogadó, 168, illetve 90 millió euró ütötte a győztes markát.

Ilyen csak a mesékben van, gondolhatnánk, de nem lenne igazunk. Belgiumban október 11-én, kedden az Euro Millions nemzetközi lottójátékban, amelyet kilenc országban játszanak, a fődíj egészen pontosan 168 085 323 euró (51 milliárd forint) volt.

A győztes egy albán származású, 4 gyermekes, 45 éves férfi volt, aki portásként dolgozik. Illetve nem tudni, hogy dolgozik-e még tovább a szakmájában, mert a sorsolást követően már nem jelent meg a munkahelyén. A hatalmas nyeremény átvételekor csupán annyit nyilatkozott, hogy a pénzt a rokonai között osztja majd szét.

Belgiumban ekkora lottónyereményt még nem fizettek ki, az eddigi listavezető „szerény” 100 millió eurót kasszírozott.

A múlt hét másik giganyerteséről egyelőre annyit tudni, hogy Németországban fogadott az Euro Jackpoton. Ezt a lottójátékot 17 országban, többek között Magyarországon játsszák. A pénteki sorsoláson az 5+2 találat egyedüli nyertese bruttó 90 millió eurót (27,5 milliárd forintot) vághatott zsebre.

Futureal-irodaház épül 11 milliárd forintból a Váci úton

Új irodaházzal bővíti a portfólióját a Futureal-csoport, a Váci úton elkezdődött a 11 ezer 900 négyzetméter bérbe adható alapterületű Advance Tower irodaház építése 36 millió euró (11 milliárd forint) értékű beruházással – jelentette be Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója hétfőn Budapesten.

A hatszintes irodaházat 2018 elején adják át. Az épület bruttó alapterületéből 89 százalék a bérbe adható terület aránya. Budapesten a bejelentett 250 ezer négyzetméternyi irodafejlesztésből 100 ezer négyzetméter jut a Váci útra.

A most épülő irodaház iránti jelentős érdeklődés miatt elkezdték a 8 ezer négyzetméteres 2. ütem tervezését is, ezzel az Advance Tower bérbe adható területe közel 20 ezer négyzetméterre nő.

Futó Gábor, a Futureal-csoport alapítója közölte: a csoport az elmúlt 12 évben 900 millió euró értékben több mint 600 ezer négyzetméter bruttó alapterületű ingatlanfejlesztési projektet valósított meg. A cég a válság alatt is a 200 fős létszámával a legnagyobb ingatlanfejlesztő maradt. Budapesten a Futureal jelenleg 100 ezer négyzetméteren valósít meg fejlesztéseket az irodapiacon, a lakáspiacon is 10 projektet indítottak el.

Kitért arra, hogy a kivitelezésben jelentős, 25 százalékos költségnövekedést tapasztalnak, aminek az oka egyrészt a súlyos munkaerőhiány, ami az átadások késését okozhatja.

Tóth József, a 13. kerület polgármestere arról beszélt, hogy a kerület a főváros legdinamikusabban fejlődő kerülete lett: közel 1 millió négyzetméter kereskedelmi szolgáltatóegység, és 19 ezer új lakás épült, ezzel 73 ezerre nőtt a lakások száma. Mintegy 200 ezer négyzetméter kereskedelmi egység és kétezer lakás építése zajlik itt, világcégek költöznek a kerületbe. (MTI)

Illegálisan dolgozó ügynökre csapott le a felügyelet

Az MNB gyanúja szerint engedély nélkül szervez be ügyfeleket, végez függő ügynöki tevékenységet a Pannon Equity Kft. A felügyelet megtiltotta a cégnek a további ügyfélszerzést és vizsgálatot indított a társasággal szemben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonnali hatállyal megtiltotta a Pannon Equity Kft.-nek, hogy jogosulatlanul bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. Az MNB piacfelügyeleti eljárást indított a társasággal szemben. A jegybank arra kíváncsi, a Pannon Equity végez vagy végzett korábban a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti függő ügynöki tevékenységet. Az MNB nyilvántartásaiban a cég nem szerepel, így engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet nem folytathat.

Befektető-védelmi okokból a jegybank hétfőn közzétett végzésében – az MNB-ről szóló törvényben biztosított felhatalmazásával élve – azonnali hatállyal megtiltotta a Pannon Equity-nek, hogy engedély nélkül vagy bejelentés hiányában bármely, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. A jegybank – eddigi gyakorlatával összhangban – már korábban közzétette a befektetőknek szóló figyelmeztetését a Pannon Equity-re vonatkozóan honlapjának Figyelmeztetések menüpontjában.

Márciusban újabb frissítés várható a Windows 10-hez

0

A Microsoft jövőre legalább két nagyobb frissítést tervez a Windows 10-hez. A Redstone 2 valószínűleg már márciusban befut.

Egy Twitter-felhasználó „Windows 10 Version 1703”-re vonatkozó hivatkozásokat szúrt ki a Microsoft operációs rendszerének legújabb tesztváltozatában – írja a computerworld.hu.

A twitteres szerint a számok a kiadás évére és hónapjára vonatkoznak – a Microsoft legalábbis ugyanezt a kódot használta a júliusban kiadott évfordulós frissítés (1607) és egy tavaly novemberi frissítés (1511) esetében.

A Microsoft feltehetőleg jövő hónapban, egy speciális Surface PC-eseményen vázolja terveit, és ekkor árul el többet a Windows 10 frissítéséről.

Néhány új funkció tesztelése már megkezdődött a Windows Insiders program keretében, és ezek alapján biztosnak tűnik, hogy a frissítésben a Microsoft tervez egy kékfény-csökkentő funkciót, továbbá csökkenteni akarja a mobil eszközök és PC-k közti szakadékot.

„Látótávolságban” az új TOP-felhívás: 6,3 milliárd forint a helyi termelők, a helyi termékek és a helyi közétkeztetés támogatására

Elindult a „Helyi gazdaságfejlesztés” című (TOP-1.1.3-16) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.

A Széchenyi 2020 Terület- és Településfejlesztési Operatív Programjának felhívásához kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2016. október 24-ig várja a kormány a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A keretösszeg 6,31 milliárd forint, a forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

Támogatási kérelmet nyújthatnak be (önállóan vagy konzorciumi partnerként):

  • helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek;
  • nem kkv kategóriába tartozó, többségi önkormányzati tulajdonú jogi személyiségű vállalkozások;
  • nem kkv kategóriába tartozó, többségi önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok.

Önállóan támogatható tevékenységek

Helyi termelők, helyi termékek piacra jutásának támogatása:

  • Piaci terület (vásárcsarnok, kültéri elárusítóhely, ideiglenes kitelepülés, termelői piac, stb.), üzlethelyiség vagy szövetkezeti bolt kialakításához kapcsolódó telekhatárán belüli infrastruktúra kiépítése.
  • Meglévő piaci terület (vásár, kültéri elárusítóhely, ideiglenes kitelepülés, termelői piac, stb.), üzlethelyiség vagy szövetkezeti bolt és ezek kapcsolódó telekhatáron belüli infrastruktúrájának átalakítása, felújítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, a meglévő, rossz állapotú, nem felújítható üzlethelyiségek elbontása.
  • A piac területén, telekhatárán belül szükséges alapinfrastruktúra kiépítése, korszerűsítése (közművek, utak, biztonsági sávok, gépjárműparkolók).
  • Tevékenységekhez kapcsolódó új közös használatú kiszolgáló épület építése, létesítése, valamint nyitott és zárt árusító létesítmények kiépítése.

Önkormányzati, saját közétkeztetési célokat szolgáló fejlesztések támogatása (iskola, önkormányzati intézmények konyhája)

  • Új épület építése, létesítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása.
  • Meglévő épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása.
  • Konyha és konyhai előkészítő fejlesztéséhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítása, bővítése.

Helyi termékek piacra jutását segítő agrár-logisztikai fejlesztések támogatása gyűjtőpont (hub) jelleggel

  • A termelést követő műveletekhez (tárolás, hűtés, válogatás, mosás, csomagolás), kapcsolódó infrastruktúra kiépítése (pl. raktárak, hűtőházak kialakítása, ahhoz kapcsolódó útfejlesztés), szolgáltatásként történő biztosítása.
  • Meglévő épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása (pl. raktár kapacitások bővítése).

Meghosszabbították Juhász Miklós GVH-elnöki megbízatását

Juhász Miklóst november 2-ai hatállyal újabb hat évre kinevezte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökévé Áder János a miniszterelnök előterjesztésére – ismertette a köztársasági elnök átiratát a parlament hétfői ülésének elején a jegyző.

A GVH elnökhelyettesévé november 1-jei hatállyal Bak Lászlót és Tóth Andrást nevezte ki az államfő, szintén hat évre. Tóth Andrást azzal is megbízta, hogy ellássa a versenytanács elnöki teendőit.

Juhász Miklós 2010 novembere óta tölti be a GVH elnöki tisztét, Tóth András ugyanekkortól elnökhelyettes, illetve a versenytanács elnöke. Bak László Horváth Zoltánt váltja a másik elnökhelyettesi poszton.

5 éves korban kezdődne az iskola Szlovákiában

0

A kötelező iskolalátogatás idejének 10 évről 12 évre való meghosszabbítását, a magántanulói lehetőség bővítését is javasolja Peter Plavčan szlovák oktatási miniszter.

A jelentősebb változások közé sorolható a kötelező iskolalátogatás 12 évre való meghosszabbítása. Az új terminológia szerint kötelező oktatás lenne a megnevezése – írja a hirek.sk.

A program az ötéves korú gyermekekkel kezdené az oktatást. „A szülő döntésén múlik, az óvodában tölti-e az első évet, vagy az alapiskolák előkészítő osztályában” – magyarázza a miniszter kiegészítve azzal, hogy az otthonoktatás eshetősége is fennáll. A hatályos közoktatási törvény szerint a kötelező iskolalátogatás időtartama jelenleg 10 év.

A Jól Igazgatott Társadalom Intézetének (SGI) igazgatója, Jozef Miškolci szerint az iskolalátogatási idő meghosszabbítása arra ösztönözheti a gyerekeket, főként a szociálisan hátrányos környezetben élőket, hogy az alapiskola elvégzése után tovább folytassák tanulmányaikat.

„Jelenleg, ha az ilyen tanulók nulladik osztályba kerülnek, vagy osztályt ismételnek, a kötelező iskolalátogatást az alapiskola elvégzésével letudják” – magyarázza Miškolci. „Az előbbi arra ösztönzi őket, hogy menjenek középiskolába, s így nagyobb az esélyük, hogy folytatni fogják a tanulást” – vélekedik az elemző.

A szakemberek örömmel üdvözölték a tanulás ötéves korban való megkezdését is. „Egyértelműen kiállunk amellett, hogy az oktatás a gyermekek fiatalabb korában kezdődjön, mivel az inkább növekszik az iskolába lépés halasztásának trendje” – mutat rá Ema Mílová, a Szlovákiai Alapiskolák Társulásának (ZZŠS) tagja.

A tárca az otthonoktatás lehetőségeit is szeretné a törvényeken belül bővíteni. Azok a gyermekek, akik egészségi állapotuk vagy tehetségük fejlesztése (például a sportolók) nem engedi meg, hogy látogassák az iskolát, alsó tagozaton otthon tanulhatnak, kísérleti jelleggel erről az alternatíváról a felső tagozaton is meg kell bizonyosodni. Az otthonoktatást a házitanító vagy a szülő végzi.

Ötödével esett vissza az építőipar teljesítménye

0

Idén augusztusban az építőipari termelés volumene kilenc százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, míg az első nyolc hónap teljesítménye összességében 22 százalékos visszaesést mutat.

A két építményfőcsoport termelésének volumene ellentétesen alakult: az épületeké hét százalékokal nőtt, az egyéb építményeké 23,9 százalékkal visszaesett. Az épületek építésének növekedése továbbra is nagyrészt ipari épületek, kisebb részben oktatási épületek, illetve sportlétesítmények építésének az eredménye.

Az egyéb építmények építésének visszaesését elsősorban az uniós forrásból végzett munkák 2015. végi befejeződése okozta. Augusztusban a legnagyobb mértékben az út- és vasútépítő vállalkozások termelése maradt el az előző év azonos időszakitól.

Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése 3,7 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 34,1 százalékkal csökkent, míg a speciális szaképítésé 7,5 százalékkal emelkedett. A megkötött új szerződések volumene 13,3 százalékkal kisebb volt az előző évinél, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 20,6, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 8,2 százalékkal csökkent.

Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene augusztus végén 18,5 százalékkal meghaladta az előző évi, alacsony bázist. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 45,4, az egyéb építményeké 5,5 százalékkal magasabb volt.

Indul az uniós agrártámogatások kifizetése

Ma kezdődik az uniós mezőgazdasági támogatások előlegének kifizetése, amelyet több jogcímen juttat el a kifizető Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a gazdáknak.

Előlegfizetés címén mintegy 200 milliárd forintot kaphatnak a gazdák az év végéig, ami jelentős segítség lehet az alacsony felvásárlási árak miatt idén sok esetben veszteséges gazdálkodóknak – írja a Világgazdaság.

Az idei előlegkifizetések több jogcímet is érintenek, ezek között van a fiatal gazdáknak járó támogatás, a tejhasznú tehéntartást érintő dotáció és a mezőgazdasági kistermelői támogatás is, ezenfelül előlegre számíthatnak mindazok, akik érintettek a hízottbika-tartásban. 

A legnagyobb tételt idén is az egységes területalapú támogatás (SAPS) és a zöldítés előlege jelenti, ennek a kifizetése kezdődik meg most. A kifizethető előleg mértéke hektáronként legfeljebb 31 476 forint.

Jókedvű nyugdíjasként ad majd tanácsokat Pallagi Ferenc

Pallagi Ferenc, a Lapcom Kiadó Zrt. vezérigazgatója 33 év lapkészítés után 2017. január elsejétől lemond pozíciójáról és a társaság felügyelőbizottságának tagjaként, valamint a vezetés tanácsadójaként dolgozik tovább.

A részvénytársaság új vezérigazgatója Andreas Merz lesz, aki 3 és fél éve dolgozik a Lapcomnál pénzügyi igazgatóként – írja a Kreatív Online. A Lapcom közleményében a tulajdonos megköszöni a távozó vezérigazgatónak 2006-óta tartó tevékenységét, hogy megteremtette, a piacon megerősítette a Bors napilapot és online változatát, mint a második legnagyobb példányszámú eladott napilapot, illetve sikeresen irányította a Lapcom megvásárlást követő integrációt és erősítette a regionális kiadói szerepet.

Pallagi Ferenc a távozásával kapcsolatban azt mondta, hogy a döntést ő maga hozta, munkatársai és a tulajdonos szerették volna rávenni, hogy vonja vissza és maradjon még. „Nincs tehát semmilyen titok a dolog mögött, egyszerűen csak nyugdíjas akarok lenni. Aktív és jókedvű nyugdíjas, amíg lehet!” – felelte. A Bors új főszerkesztője Szekeres Tamás, eddigi felelős szerkesztő lesz.

800 milliárdot spóroltak meg a háztartásoknak

0

A rezsicsökkentéssel a családok évente átlagosan 110 ezer forintot takarítanak meg – mondta az energetikai államtitkár.

A kormány háromlépcsős rezsicsökkentési programja révén átlagosan 25 százalékkal mérséklődött a földgáz, a villamos energia és a távhő ára – emlékeztetett Aradszki András a 2014-ben befejezett intézkedések eredményeit összegző hétvégi sajtótájékoztatóján.

Az energetikai államtitkár kiemelte, hogy a háztartások a program kezdete óta összesen 821 milliárd forintot takarítottak meg, csak idén 179 milliárdot – írja a Magyar Idők.

A családok évente átlagosan 110 ezer forintot spórolnak a közüzemi számláikon. A program elindítása óta 821 milliárd forint maradt a fogyasztóknál.

A rezsicsökkentés kedvező hatásai között sorolta Aradszki András a magyar családok pénzügyi erősödését, a megélénkült fogyasztást, a 2013 óta tartósan alacsony inflációt. A nemzeti közműszolgáltatási rendszer létrehozásával javult a felhasználók fogyasztóvédelmi helyzete, a rezsicsökkentés nyomán a lakossági tartozások összege és a hátralékos fogyasztók száma is jelentősen mérséklődött.

Az elmúlt négy évben a 30 napon túli hátralékok 40-50 százalékkal zsugorodtak az egyes szolgáltatásoknál.

A legfrissebb adatok szerint fűtésre elhanyagolható számú háztartásban használnak villamos energiát, a többség földgázzal vagy távhővel, esetleg fával melegíti otthonát. A Főtáv Zrt.-nél az ellátott háztartások száma a tavalyi fűtési idényhez képest bővült – közölte a lap érdeklődésére a budapesti távhőszolgáltató.

Több százezer adósnál indult behajtás az idén

0

A tavalyinál 15 százalékkal több, közel négyszázezer végrehajtás indult az idei első kilenc hónapban. Elsősorban a közműcégek és a távközlési szolgáltatók fordulnak a végrehajtókhoz a lejárt tartozások miatt.

Különféle tartozások miatt idén szeptember végéig összesen 375 ezer behajtás indult, 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban – írja a Magyar Idők a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adataira hivatkozva. Míg korábban az esetek nagyjából 70 százaléka került a végrehajtók elé, idén ez az arány már eléri a 80 százalékot.

Tartozások miatt az ingóságok és ingatlanok elárverezését legtöbbször, az esetek kétharmadában a közműcégek és a telekommunikációs társaságok kezdeményezik – mondta a lapnak Tóth Ádám. A közjegyzői kamara elnöke szerint ez nem meglepő, hiszen az elmaradt díjak és a kifizetetlen telefonszámlák hosszú évek óta vezetik a pénzbehjatási listát.

Bőven akadtak parkolási büntetések miatt indult procedúrák is. Manapság is sokan döntenek úgy, hogy nem fizetnek, ha kell, bíróság előtt védik meg álláspontjukat, mivel indokolatlannak tartják, hogy a települések parkolódíjat szednek. A bliccelők ügyei is gyakran kötnek ki a közjegyzők előtt. A hitelkártya- és az áruhitel-tartozásokat érintő ügyek viszont igen ritkák voltak idén, ahogy a cégek közötti elszámolási vitákból sem volt túl sok.

Erősíti a megyék közötti kapcsolatokat Maros és Hargita

0

Még szorosabbra fűzné a kapcsolatot a két székely megye, Maros és Hargita. Mint a két önkormányzat elöljárói megállapították, hogy a szomszédos településeknek együttműködve nagyobb esélyük nyílik a fejlődésre.

A Székelykeresztúri Kistérség Szövetség kezdeményezésére született hétvégi találkozó célja az volt, hogy a megyehatárhoz közeli települések között állandó párbeszéd kezdődjön el, és bővüljön a közös kapcsolati háló – írja a Krónika.

A felvetett vitaindító témajavaslatok kapcsán elindult a párbeszéd a megyék közti kulturális együttműködés, iskolák közötti kapcsolatok ápolása, turisztikai adottságok összesítése, kiaknázása, közös idegenforgalmi programok megvalósítása, egyházak támogatása, ifjúsági és szociális programok közös kivitelezése terén, ugyanakkor terítékre került a két megye közti átjárhatóság, az utak helyzete.

„Most kedvező a széljárás a megyeközi kapcsolatok megerősítésére. Nagyobb a nyitottság, beszélhetünk LEADER-térségek együttműködéséről vagy akár kistérségi kapcsolatok kialakításáról. Nagyon sok ponton kapcsolódhatunk, támogathatjuk egymás munkáját, partnerséget vállalva” – hangsúlyozta Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.

Az elöljárók arra is választ kerestek, hogyan tudnának a tömbmagyar települések és a szórványrégió összedolgozni. Gáll Ernő, a segesvári RMDSZ elnöke, korábbi megyei tanácsos örömmel nyugtázta, hogy a tömbben élő Hargita megyeiek már konkrét segítséget is felajánlottak. Az általuk adományozott faanyagból készül el a fehéregyházi Petőfi-emlékpark lugasa.

„Életem során számos tanácskozáson és projektben vettem részt, de úgy érzem, hogy most végre konkrétumokról tárgyaltunk. A Hargita megyeiek tényleg akarnak segíteni rajtunk, a megyehatár túlsó oldalán élő, Segesvár körüli szórványmagyarokon” – fogalmazott Gáll. 

Amint a helyhatósági választások óta több ízben, ezúttal is felmerült a két megyét összekötő infrastruktúra helyzetének a kérdése. Javaslatok hangzottak el a két megye településeit összekötő, javítást igénylő szakaszokról, mint például a Gagy-keresztje–Bözöd, Siklód–Sóvárad, Újlak–Székelyvécke, Szederjes–Székelymuzsna. Utóbbinak a Hargita megyei részét leaszfaltozták, a Maros megyei szakaszra, bár van elkülönített költségvetési tétel, még nem fogtak hozzá.

„Ígéretet kaptam, hogy két éven belül leaszfaltozzák a ránk eső mintegy 12 kilométeres részt” – mondta el lapunknak Gáll Ernő. Székelykeresztúr polgármestere, Rafai Emil szerint mindenképpen érdemes odafigyelni arra, ami összeköt. Az elöljáró nemcsak utakra gondolt, hanem, jelentősnek tartja, hogy a kultúra, a nemzeti identitás és az érzelmi kapcsolatok mentén elkezdődik a közös gondolkodás.

Országosan Hillary Clinton vezet, de az arányok eltérőek

0

Országosan az Egyesült Államokban Hillary Clinton vezet az elnökválasztási küzdelemben Donald Trump előtt, de különféle közvélemény-kutatások eltérő arányokat mutatnak az ő javára.

Az NBC televízió és a The Wall Street Journal vasárnap nyilvánosságra hozott közös felmérése szerint Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje országosan 48:37 arányban vezet a republikánus elnökjelölt, Donald Trump előtt. A közvélemény-kutatás szerint a libertárius Gary Johnsonra jelenleg a választók hét százaléka szavazna, míg a Zöldek elnökjelöltje, Jill Stein csak a választók támogatásának két százalékát szerezné meg.

Az NBC televízió elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy Barack Obama 2008-ban hétszázalékos előnnyel nyerte meg a választást republikánus vetélytársa, John McCain előtt, 2012-ben pedig négyszázalékos volt az előnye a republikánusok akkori elnökjelöltje, Mitt Romney előtt.     Az ABC televízió és a The Washington Post szintén vasárnap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása azonban kisebb Clinton-előnyt mutatott. Az ő felmérésük szerint Trump a nőket sértő – és szavazókat eltántorító – megjegyzései ellenére is, a demokrata párti elnökjelölt csak négy százalékkal – 47:43 arányban – vezet a republikánusok jelöltje előtt. E felmérés szerint Gary Johnsont a választók öt százaléka támogatja, Jill Stein támogatottsága azonban az ABC/Washington Post szerint is csak kétszázalékos.

A legutóbbi ABC/Washington Post felmérése szeptember végén készült, Hillary Clinton akkor 46:44 arányban vezetett Donald Trump előtt.

A közvélemény-kutatók egyes kérdésekben részletesebben is kifaggatták a kutatásban résztvevőket. Kiderült, hogy szeptemberhez képest csökkent a Trump iránti bizalom: akkor a megkérdezettek 42 százaléka gondolta úgy, hogy a republikánus elnökjelölt tisztességes és megbízható, most viszont csak 34 százalékuk gondolja róla ezt. A megkérdezettek 34 százaléka van azon a véleményen Trumpnak vérmérséklete megfelelő ahhoz, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen. Hillary Clintonról a megkérdezettek 59 százaléka állította ezt.

MTI/Járai Judit, Washington

Továbbra is gyors ütemben emelkednek az ingatlanárak

0

Miközben már tavaly jelentősen növekedtek az árak a hazai lakáspiacon, a jelenlegi számok alapján 2016-ban sem csökkent a lendület és a jövőben is további áremelkedés várható.

Budapesten tavaly október óta mintegy 25 százalékkal nőttek az ingatlanárak, a vidéki nagyvárosokban még nagyobb, 30 százalékos volt az áremelkedés, amit részben az magyaráz, hogy ubbi telepléseken eleve alacsonyabbak voltak az árak – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az M1 csatornán.

A vidéki nagyvárosokban ugyanakkor a használt lakások ára nem tudja áttörni a 300 ezer forintos négyzetméterárat, míg Budapesten a használt lakások ára 440 ezer forint négyzetméterenként, ugyanezen árért 3-4 évvel ezelőtt már új lakást lehetett venni. Azt is megemlítette, hogy a nagyobb vidéki városokban és a fővárosban egyre kisebb a különbség a jó helyen lévő használt lakások és az új lakások árai között.

Az ingatlan.com előrejelzése szerint a kereslet továbbra sem csökken, ennek eredményeként tovább emelkedhetnek majd az árak, viszont szükségszerűen lassul majd a növekedés üteme, mivel piacra kerülnek új lakások, aminek árlenyomó hatása lehet. (MTI)

A raktározás fölfelé, a távközlés lefelé húzta a szolgáltatásárakat

0

2016 II. negyedévében a szolgáltatási kibocsátási árak 0,7 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. A szolgáltatási területek többségében emelkedtek az árak, legnagyobb mértékben a raktározás, tárolás területén (2,8 százalék), a távközlési díjak ugyanakkor 2,4 százalékkal visszaestek – tájékoztatott a KSH.

2016 II. negyedévében a szolgáltatási kibocsátási árak 0,7 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. A szolgáltatási területek többségében emelkedtek az árak, legnagyobb mértékben a raktározás, tárolás területén (2,8 százalék), a távközlési díjak ugyanakkor 2,4 százalékkal visszaestek – tájékoztatott a KSH.

2016 II. negyedévében a szolgáltatási kibocsátási árak tíz területen nőttek, kettőnél csökkentek, illetve egy esetében gyakorlatilag nem változtak 2015 II. negyedévéhez képest – olvasható a statisztikai hivatal „Szolgáltatási kibocsátási árak, 2016. II. negyedév” című friss kiadványában.

 A távközlési szolgáltatásokért 2,4, a közúti áruszállítás, költöztetésért 0,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Legnagyobb mértékben a raktározás, tárolás díjai emelkedtek (2,8 százalék), folytatva a 2015 II. negyedéve tartó dinamikus árnövekedést. A munkaerő-piaci szolgáltatások (ahol a legnagyobb súlyt a munkaerő-kölcsönzés jelenti) szintén 2 százalék fölötti volt az áremelkedés (2,3 százalék), aminek hátterében a minimálbér 5,7 százalékos növekedése áll. A többi nyolc területen a szolgáltatási díjak emelkedése 0,2–1,5 százalék közé esett. Legkevésbé a jogi, számviteli, adószakértői tevékenység; üzletviteli tanácsadás és leginkább a biztonsági, nyomozói tevékenység drágult.

2015 I. félévéhez képest 2016 I–II. negyedévében a megfigyelt szolgáltatások átlagosan 0,2 százalékkal kerültek kevesebbe. 13 szolgáltatáscsoportból kettőnél árcsökkenés, kilencnél drágulás történt, kettő esetében lényegében stagnáltak az árak. Legnagyobb mértékben a távközlési szolgáltatások díjai estek vissza (2,3 százalékkal). Jelentősen emelkedtek az árak a raktározás, tárolás, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások területén (4,3, illetve 2,3 százalékkal).

2010-hez viszonyítva a megfigyelt szolgáltatási körre számított szolgáltatási kibocsátásiár-indexek lassúbb növekedési pályát követnek az ipari- ár-indexekhez viszonyítva. A különbség 2016 II. negyedévében 1,4 százalékpont volt.

Nemzetközi kitekintés

Az Eurostat a tagországok árindexei mellett, megfelelő lefedettség esetén az egyes szolgáltatáscsoportok közösségi szintű árindex-aggregátumait is közli. A KSH kiadványának készítésekor a vizsgált szolgáltatáscsoportok esetében 13 szolgáltatási terület uniós (EU-28) szintű átlagai álltak rendelkezésre az összevont árindexeken kívül.

2016 II. negyedévében az Európai Unióban a szolgáltatási árak együttesen 0,3, míg Magyarországon 0,7 százalékkal mérséklődtek 2015 azonos időszakához képest.

Az egyes szolgáltatási területek döntő többségében az uniós szintű átlagárak – a közúti áruszállítás, a távközlés, valamint a reklám, piackutatás kivételével (0,6, 0,9 és 0,6 százalékos csökkenés) – emelkedtek, 1 százalékot meghaladó mértékben a rakománykezelés (1,5 százalék), a postai, futárpostai tevékenység (1,6 százalék), a mérnöki és építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés (1,3 százalék), illetve a biztonsági, nyomozói tevékenység (1,1 százalék) esetében.

Valamennyi területen a megfigyelt szolgáltatások hazai és az uniós árváltozása azonos irányú volt. Hét szolgáltatáscsoportnál a magyarországi áremelkedés mértéke meghaladta az uniós átlagét, a legnagyobb mértékben (2,6 százalékponttal) a raktározás, tárolás területén. Ezzel szemben hazánkban a távközlési árak 1,5 százalékponttal nagyobb mértékben csökkentek, mint az Európai Unióban. Ugyanakkor közösségi szinten is a távközlési díjak mérséklődése volt a legjelentősebb. A takarítási szolgáltatásoknál azonos mértékű volt az uniós és a hazai árak emelkedése (1,0 százalék).

Szállítás, raktározás

2016 II. negyedévében az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban megfigyelt szolgáltatások kibocsátási árai együttesen 2,1 százalékkal csökkentek.

Legnagyobb mértékben a raktározási, tárolási tevékenységek drágultak (2,8 százalék). A számottevő árváltozás alapvetően a gáztározókra vonatkozó jogszabályi háttér, illetve a gázpiacot jellemző – a tárolói kapacitásokra piaci körülmények közötti ajánlattételi – sajátosságokkal magyarázható.

A postai, futárpostai tevékenységek és a rakománykezelés díjai szintén emelkedtek (1,2, illetve 0,3 százalék). A közúti áruszállítás árainak mérséklődése tovább folytatódott (2016 II. negyedévben 0,4 százalékkal), ami a gázolaj fogyasztói árának 13 százalékos visszaesésével magyarázható, miközben a forint–euró árfolyam 2,4 százalékkal nőtt.

Információ, kommunikáció

Az előző év azonos időszakához viszonyítva az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágon belül megfigyelt szolgáltatások árai 2016 II. negyedévében – az előző évihez képest lassúbb ütemben – átlagosan 0,7 százalékkal mérséklődtek. A nemzetgazdasági ágon belül a távközlési szolgáltatások 2,4 százalékkal lettek olcsóbbak. A távközlési szolgáltatási díjak folyamatos csökkenése alapvetően két okra vezethető vissza: egyrészről a korábbi beruházások megtérülésére, másrészről a piaci és technikai változások miatti uniós szintű szabályozásra, különösen a roaming-díjak terén. Az informatikai tevékenységek árai kissé emelkedtek: az információtechnológiai szolgáltatásokért 0,9, az információszolgáltatásokért 1,0 százalékkal kellett többet fizetni az egy évvel korábbihoz képest.

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

2016 II. negyedévében a nemzetgazdasági ágban megfigyelt szolgáltatási kibocsátási árak átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek 2015 azonos negyedévéhez képest. Ezen belül a jogi, számviteli, üzletviteli tanácsadási szolgáltatások díjai 0,2 százalékkal drágultak, ugyanúgy, mint egy évvel korábban. A mérnöki és építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés árainak több éve tartó emelkedése folytatódott, 2016 II. negyedévében az árak 1,0 százalékkal nőttek. A reklám, piackutatási tevékenységek árai gyakorlatilag nem változtak (–0,1 százalék), míg egy évvel korábban 1,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni a szolgáltatásokért.

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

2015 azonos időszakához viszonyítva 2016 II. negyedévében a nemzetgazdasági ágban megfigyelt szolgáltatások kibocsátási árai átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek, ilyen mértékű növekedésre több mint négy éve nem volt példa. Ezen belül a munkaerőpiaci szolgáltatásokért 2,3, a biztonsági, nyomozói tevékenységekért 1,5, a takarítási szolgáltatásokért pedig 1,0 százalékkal kellett többet fizetni. Az árak növekedésének hátterében alapvetően a minimálbér idei, 5,7 százalékos emelkedése áll.

A használtautó-piac slágerei: Swift, Astra, Golf, Corsa

0

Az év harmadik negyedévében jelentősen lelassult a hazai használtautó-piac növekedése: 157 ezer használt személygépkocsi cserélt gazdát Magyarországon, ami csaknem megegyezik az előző negyedévi 156 ezres értékkel, és 13 százalékkal haladja meg a 2015 hasonló időszakában regisztrált 139 ezer darabot – derül ki a Használtautó.hu legfrissebb elemzéséből.

Az év első kilenc hónapjában 456 ezer személyautó cserélt gazdát, ez a tavalyi teljes év 84 százaléka.

A megtorpanás tényéből azonban szabad borús piaci képet festeni Fodor László, a Használtautó.hu szakértője szerint. A használtautó-piac csaknem 3 éve szinte töretlenül bővült, azt a következő egy-két negyedév adatai fogják majd megmutatni, hogy van-e még tartalék a további növekedésben – tette hozzá.

A portál előrejelzése szerint 2016 végére 620 ezer belföldi használtautó adásvétele zajlik le, ez 14 százalékkal haladja meg az előző évit. 

A belföldi újautó-eladások 26 százalékkal nőnek majd idén, elérik a 97 ezer darabot. A használt személyautók importja 18 százalékkal 145 ezerre emelkedik 2016-ban.

Az elemzés szerint a meghirdetett autók átlagára 1,808 millió forint volt a harmadik negyedévben, 74 százalékuk legalább 10 éves.

Márka szerint az első kilenc hónapban Opelból adták el a legtöbbet, az összes adásvétel 14,0 százalékát tette ki ez a márka. Ezt követte a Suzuki 10,3 százalékkal, a Volkswagen 9,8 százalékkal, a Ford 8,4 százalékkal, illetve a Renault 6,8 százalékkal Ez az öt márka adta a teljes forgalom 49 százalékát.

A használtautó-piacon forgó leggyakoribb modell az Opel Astra volt (6,5 százalék), ezt követte a Suzuki Swift (5,9 százalék), a Volkswagen Golf és az Opel Corsa (2,5-2,5 százalék), a Ford Focus és a Volkswagen Passat (2,2-2,2 százalék). (MTI)

Együttműködés a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és az iLex között

Öt évre szóló együttműködési megállapodást írt alá Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és az iLex Systems Zrt.

A stratégiai együttműködés alapvető célja, hogy az Románia legnagyobb felsőoktatási intézménye és az iLex elméleti és gyakorlati tudásbázisukat közös szakmai céljaik elérése érdekében együttesen mozgósítsák. A célok között szerepel az egyetem hallgatóinak gyakorlati tapasztalatszerzése, a hallgatók munkaerőpiaci elhelyezkedésének támogatása, az egyetem szellemi kapacitásainak a vállalati és a közszférában való, valamint az iLex szellemi kapacitásainak a felsőoktatásban történő hasznosítása.

Az október 12-én aláírt együttműködési megállapodásban számos részfeladatot is meghatároztak; ilyen például a gyakornoki programok közös megvalósítása, illetve a szakmai támogatás a pályakezdő állások betöltéséhez. Az együttműködés részeként a két fél közös nemzetközi projekteket dolgoz ki, az egyetemen pedig közös kutatóműhelyeket hoznak létre, amelyekben az egyetem szakemberei az iLex által kezdeményezett és igényelt témákban végeznek kutatásokat, illetve módszertani fejlesztéseket.

A megállapodás szerint az iLex részt vesz az egyetem alap-és mesterképzésében. Ennek keretében – a hagyományos oktatási támogatáson túlmenően – az egyetem és az iLex a nagyvállalati és kkv-folyamatok ismertetésére platform-együttműködést alakít ki.

Az iLex saját felhő-alapú jogi és innovációs platformjainak oktatásához az iLex térítésmentesen biztosít iPad/Apple Watch eszközöket az egyetemi oktatóknak. A platform az IBM Softlayer felhőjében „kap helyet”, az IBM Hungary IT managed service igénybe vétele is hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetközi vállalati folyamatok tanulmányozása során a hallgatók a legmodernebb technológiát is megismerjék.

Az iLex számos más módon is segíti a hallgatók tanulmányait: iLex Innovációs Díjjal és tárgyjutalommal ismeri el a tanévben legjobb teljesítményt elérő iLex hallgatót, aki csatlakozhat az iLex nemzetközi projektcsapatához. Az aláíráskor az iLex egy Samsung Gear VR eszközt is adományozott az egyetemnek, hogy az cég 2017-ben forgalomba hozandó Virtual Reality verziói is könnyen elérhetők legyenek.

Az egyetem az együttműködés első félévében az európai jog oktatását kezdi meg az iLex platformban.

„Büszkék vagyunk rá, hogy magyar startupként, egy ilyen magas hallgatói létszámmal rendelkező, nagy múltú, magyar tagozattal is rendelkező külföldi egyetem oktatásának tevékeny szereplői lehetünk. A hosszú távú együttműködés során minden lehetséges eszközzel támogatni kívánjuk az egyetem, illetve a Magyar Tagozat munkáját, hogy pár év múlva a hallgatók magabiztosan, a mesterséges intelligenciát, 3D vizualizációt is akár standardként használó nemzetközi vállalati megoldások készség szintű ismeretében lépjenek ki a munkaerőpiacra” – mondta dr. Ritter Marianna, az iLex alapítója, az együttműködési megállapodás aláírását követően. 

A képen dr. Ritter Marianna (balra) és Dr. Soós Anna egyetemi docens, tanulmányi rektorhelyettes.

Jön az új TOP-pályázat: 23 milliárd forint ipari parkokra

A Széchenyi 2020 Terület- és Településfejlesztési Operatív Programjának keretében elindult „Az ipari parkok, iparterületek fejlesztése” című (TOP-1.1.1-16) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.

Az alább letölthető tervezethez kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2016. október 24-ig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A konstrukció az önkormányzati tulajdonú iparterületek, ipari parkok, tudományos és technológiai parkok fejlesztésére, iparterületek kialakítására, alapinfrastruktúra kiépítésére, bővítésére, az iparterületek elérhetőségét és feltárását segítő vonalas infrastruktúrák fejlesztésére fókuszál – olvasható a tervezetben. Alapvető elvárás új munkalehetőségek megteremtése, a foglalkoztatás növelése.

A tervezett keretösszeg 23,32 milliárd forint; a forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

Mire lehet pályázni?

Meglévő ipari parkok fejlesztése, illetve barnamezős beruházások esetén az önállóan támogatható tevékenységek:

  • Meglévő ipari parkok telekhatáron belüli alapinfrastruktúra (gáz, víz, csatorna, út, iparvágány, parkoló, elektromos vezetékrendszer, energia hálózat, távközlési és kommunikációs hálózat, hulladékkezelő létesítmények) kiépítése, átalakítása, felújítása, bővítése, korszerűsítése, közlekedőfelület kialakítása, illetve telekhatáron kívüli alapinfrastrukturális beruházás.
  • A termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület építése, létesítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása.
  • A termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó meglévő épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása.
  • Ipari parkok, tudományos és technológiai parkok elérhetőségét megteremtő vagy erősítő utak vagy csomópontok felújítása, fejlesztése, átépítése vagy megerősítése.

Ki pályázhat?

Támogatási kérelmet nyújthatnak be:

  • helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek,
  • nem kkv kategóriába tartozó, önkormányzati tulajdonú jogi személyiségű vállalkozások, és
  • nem kkv kategóriába tartozó, önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok.

Interrail-bérlet: a legfontosabb tudnivalók

Az EP-képviselők túlnyomó többsége támogatja a javaslatot, hogy minden 18. évét betöltő európai fiatal Interrail bérletet kapjon, amely egy bizonyos időszak alatt ingyen vasúti utazási lehetőséget nyújt Európában.

Az Európai Parlament sajtósai egy infografikában mutatnak be néhány fontos tudnivalót az Interrail bérletről és az európai vasútvonalakról.

Az ingyen Interrail bérlet kérdését október 4-én vitatta meg az Európai Parlament. A képviselők túlnyomó többsége támogatta a javaslatot, hogy minden 18. évét betöltő európai fiatal Interrail bérletet kapjon. Sokan kiemelték: fontos, hogy a fiataloknak legyen lehetőségük bejárni Európát és megismerni más országok kultúráját.

Az Interrail bérlettel egy meghatározott időszakon belül ingyen utazhatnak a fiatalok Európa 30 országában, és maguk határozzák meg az útvonalat. A bérletet már most is sokan használják, de jelenleg az ára több száz euró is lehet.

Arany delfin után ezüstöket értek a Mol reklámfilmjei

Három kategóriában is ezüst díjjal jutalmazták a Molt az október 12-13-án megrendezett Cannes Corporate Media & TV Awards reklámversenyen.

Az Öregfiúk kisfilm marketingkommunikáció, a Boldogolaj videók környezetvédelem, a Business Card animációs kisfilm vállalati videó kategóriában nyerte el az ezüst delfint – írja a Kreatív Online.

A díjnyertes alkotásokat a Greenroom, illetve Mankovits Marcell rendező készítette. A Mol és Greenroom tavaly is nyert a versenyen, akkor egy arany delfinnel tértek haza. 

„A Molnál igyekszünk nyitottak lenni és formabontó, újszerű megoldásokban gondolkodni” – mondta Szollár Domokos, a Mol kommunikációs vezetője.  

Az Öregfiúk című kisfilmnek, amelyet az Eb-re időzítettek, egy magányosan élő, nyugdíjas férfi a főszereplője. Az ő mindennapjaiban látjuk összesűrűsödve megelevenedni a több évtizednyi focitörténelmet. A kisfilmet egy hét alatt a Facebookon és a Youtube-on több mint 700 ezren nézték meg.

Így kezdődött Magyarországon a digitális forradalom: 25 éves az első .hu végződésű internetes cím

0

Hazánkat 25 éve elérte a digitális forradalom, azóta ki jobban, ki kevésbé lépést tart a digitális világ fejlődésével.

Az 1980-as években szinte csak tudományos célokra tartották fent a világhálót. Az első bejegyzett internetes cím (domain) birtokosa a Massachusetts Institute of Technology (MTI) égisze alatt működő számítógépes munkaállomásokat gyártó cég, a Symbolics volt. Az azóta csődbe ment vállalat symbolics.com internetes címét 1985. március 15-én jegyezték be. Ezt követően gombamód kezdtek el szaporodni bejegyzések; szinte az összes jelentős IT szereplő gyorsan reagált, így például a Xerox, az IBM és a Siemens is előkelő helyeket foglalnak el a világ első 100 domain nevét tartalmazó listáján. A Microsoft kicsit kivárt, a microsoft.com-ot 1991. május 5-én tették hivatalossá. Annak idején egy internetes cím (domain) birtoklása nem jelentett akkora gazdasági előnyt, mint napjainkban. Persze, aki előre gondolkodott, az rengeteg pénzt kaszálhatott egy jó érzékkel bejegyeztetett domainnel; a sex.com 2010-ben 11,5 millió dolláros rekordáron talált új gazdára.

A world.std.com indította el a világ első, előfizethető, használat alatt jellegzetes hangkísérettel működő betárcsázós internetszolgáltatását. Két évvel később könyvében Jean Armour Polly megalkotta az azóta mindennapossá vált „szörfözni az interneten” kifejezést. A World Wide Web atyja, Tim Berners Lee volt, ő „találta fel” a hyperlink alapú, http/IP alapú böngészést, így a világ első weboldala az általa működtetett info.cern oldal lett.

Az internet indulásakor 7 domain névvégződést alkottak, így könnyebben átláthatóvá vált, hogy az adott címen működő vállalat vagy szervezet mely ágazatban érdekelt. A kormányzati szektor a gov, az oktatás az edu, a kereskedelem a com, a katonai a mil, a non-profit szervezetek az org, az internetes szolgáltatások és vállalkozások a net, illetve az Egyesült Államokon kívülről származó tartalmak számára int végződéseket szánták. Azóta már minden ország saját végződést kapott.

Aki lemarad, kimarad! Erre hívja föl a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások figyelmét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozások Programja – Vállalkozz digitálisan! projektje.

Hat évvel a világháló első bejegyzett domain neve után, 1991. október 15-én hajnali 2 órakor „megszületett” Magyarország első hu-ra végződő internetes címe, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet weboldala, a sztaki.hu. Ezek után nem sokkal jött el a hazai internet elindulásának pillanata a SZTAKI és a bécsi műegyetem között az azóta történelmivé vált 192.84.225.1 IP-címről. Bár az első bejegyzett cím a sztaki.hu, azonban az első igazi, megtekinthető magyar honlap a bme.hu volt 1993-ban. 1996 elején pedig megindult a hatalmas fejlődés, ekkor már év elején 400, áprilisban pedig több mint 500 domain név üzemelt hazánkban.

Ma 700 000 .hu webcím van bejegyezve. Naponta átlagosan 350 új .hu azonosítót vesznek nyilvántartásba. A .hu közdomainek számának alakulását bemutató infografika itt érhető el.

Az első internetes cím, amely nem egy állami intézmény nevéhez köthető, hanem befektetési célból jött létre, a zene.hu volt. Sokan emlékezhetnek még az első magyar keresőre is, a Heuréka.hu-ra, amely 1997-ben jelent meg. A magyar törvénykezés 2002 óta ismeri el az internetes levéltitkot és bűncselekménnyé vált a számítógépes rendszerekbe való illetéktelen behatolás.

Az internet legfontosabb tulajdonsága, hogy a többi üzenetszórásos médiummal ellentétben a felhasználó nemcsak passzív befogadó, hanem maga is információforrás. S hogy igazából mekkora a világháló? Nehéz megmondani, hiszen a website-ok fluktuációja rendkívül magas: csak mialatt ezt a cikket elolvasta, közel 12 000 új honlap született vagy vált köddé.

Kutatások alapján kiderült, hogy 1994-ben kevesebb, mint 3000 website működött, manapság viszont ez a szám meghaladja a bűvös 1 milliárdot. Egy 2013-as Nielsen felmérés szerint egy átlagos felhasználó havonta 96 különböző honlapot látogat meg a világhálón, így ha az összesbe bele szeretnénk olvasni, akkor bizony sokáig kellene görnyednünk számítógépünk előtt. Az internet elterjedését jól mutatja a Google előretörése, mely 1999 augusztusában naponta 3 millió keresést dolgozott fel, ez a szám a kétezres évekre 18 millióra, napjainkban pedig közel 4 milliárdra nőtt naponta. Ez másodpercenként 40 000 keresést jelent.

Az internetnek nincs központi épülete, minden hálózat, amely az internethez csatlakozik önálló életet él. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ki finanszírozza? Nos, az internetre csatlakozó hálózatok maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat, míg mi, egyszerű felhasználók a helyi internetszolgáltató cégnek fizetünk, azaz adott ország nagysebességű gerinchálózatát üzemeltető intézménynek. A különböző országok a díjakat egymás között nemzetközi szerződésekben rögzítik. Magyarországon a szélessávú internet elérésének aránya 33 százalék, az európai uniós átlag pedig 42 százalék.

Előremenekül az élelmiszeripar

0

Az élelmiszer-feldolgozás és -kereskedelem volt a témája a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett „Élelmiszeripari körkép – 2016” elnevezésű rendezvénysorozat második eseményének.

A vásárlóerőre nincs befolyás

A budapesti Öbölház rendezvényközpontban összegyűlt közel százötven fős hallgatóságnak elsőként Dudás Gyula, az Agárgazdasági Kutató Intézet munkatársa a nemzetközi élelmiszeripar piacról, illetve a szektor hazai szereplőinek értékesítési lehetőségeiről adott áttekintést. Abból az AKI által készített, „Magyarország élelmiszeripari helyzete és jövőképe” című tanulmányból idézett, amelyet a rendezvénysorozat első, szeptember 20-i fórumán már bemutattak az akkori résztvevőknek. Dudás Gyula is elmondta, hogy az élelmiszeripar azért tudott 2003 és 2013 között jó eredményeket felmutatni, mert erős volt az exporttevékenysége. Ezzel pedig tulajdonképpen kompenzálta a belföldi forgalom visszaeséséből fakadó hiányokat.

Ahogy fogalmazott, a statisztikák megmutatják, hogy a vállalati méret és az exportból származó árbevétel szoros összefüggésben van egymással, így a vizsgálat alapján a mikrovállalkozásoknál 10 százalék körüli, a kisvállalkozásoknál körülbelül 17 százalék, míg a közepeseknél az arány megközelítőleg 29 százalék, a nagyvállalatoknál pedig 41 százalék körül alakul az export árbevétel részaránya. Ezeket a megállapításokat támasztja alá szerinte az is, hogy az export több mint felét húsz nagyvállalat adja. Megoszlásukat tekintve ezekből tizenegy teljesen, négy pedig többségi külföldi tulajdonban van.

Ő is megjegyezte, hogy a hazai élelmiszeripari kis- és középvállalkozások hátránya a nagyokkal szemben – az export tekintetében – abból is fakad, hogy nem méretgazdaságosak, hiányzik az innovációs készség, nem fordítanak kellő figyelmet a marketingre, az idegennyelv-ismeretre, a nemzetközi üzleti kapcsolatokra és a szakemberek alkalmazására. Úgy vélte, az előrelépés érdekében utóbbiakon feltétlenül szükséges javítani. Általánosságban pedig ugyancsak az előrelépést segíti elő az értékesítés diverzifikációja, az erős márkák és védjegyek. Egyvalamire nincs a szektornak befolyása, ez pedig a vásárlóerő.

Dudás Gyula szerint – a belföldi eladások élénkítése mellett – továbbra is ösztönözni kell az exportra való termelést, aminek feltételeit a kormányzatnak és az üzleti szférának is meg kell teremtenie. Kormányzati feladat szerinte a szabadkereskedelmi tárgyalásokon a magyar érdekek képviselete, a makrogazdasági környezet (képzés, szakképzés, adózási és szabályozási rendszer, logisztikai háttér) javítása, míg az üzleti szféra feladata – kormányzati ösztönzőkkel – az exportáru-alapok növelése, a piaci szereplők hatékonyságának, innovációs készségének fejlesztése. Mindkettőnek önállóan és/vagy együtt a feladata az információszolgáltatás potenciális piacokról, árakról, elvárt minőségről, fogyasztói trendekről, aztán szervezet létrehozása/fejlesztése konkrét piackutatások elvégzésére, üzleti partnerkapcsolatok kialakítására, továbbá közösségi marketingprogramok és védjegyek népszerűsítése, valamint megfelelő finanszírozási, biztosítási háttér kialakítása.

Megmaradni a piacon

A Dudás Gyula által is említett innováció-javulásra, az ebben rejlő lehetőségre jó példa a magyar VeSage találmány: a zöldségalapú felvágottat (Vegetable Sausage) két, a Szent István Egyetemen tanuló fiatalember, Gergely Kristóf András és Nagy László Bendegúz találta ki és alkotta meg. Mint mondták, abból indultak ki egyfelől, hogy az élelmiszeripar ma nem igazán szolgálja ki a keveset fogyasztó egyszemélyes háztartásokat, ennél fogva az ilyenek egyre csak növelik élelmiszerhulladékot, másfelől, hogy a zöldségtermelésnek és -feldolgozásnak alacsony az ökológiai lábnyoma a hústermékek előállításához képest. Az egyelőre két ízben („zöld” – borsó, spenót, brokkoli, „piros” – paprika, paradicsom, sárgarépa) létező, hengeres alakú felvágottat olyan pályakezdő és egyedülálló vagy fiatal családos embereknek (18-35 évesek) ajánlják, akik környezet- és egészségtudatosan élnek, táplálkozási rendellenességgel (glutén-, tejcukor- és tejfehérje-érzékenyek) küzdenek, illetve prémiumkategóriás termékeket fogyasztanak. Ahogy fogalmaztak, utóbbi és a kis gyártási volumen miatt egyelőre drága a VeSage, de ha a mennyiség nő, akkor az ára is lejjebb mehet majd. Mint mondták, tisztában vannak az új termék erősségeivel, gyengeségeivel, lehetőségeivel és veszélyeivel, de bíznak abban, hogy hosszú távon a pozitívumok maradnak „versenyben” és a felvágott megragad a piacon.

Csomagolási praktikák

Nagyon fontos, hogy egy új vagy régi termék hogyan is van becsomagolva, ugyanis, mint Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára elmondta, az élelmiszerek csomagolása kulcsfontosságú élelmezési és környezetvédelmi szempontból egyaránt. A csomagolószer-felhasználás Magyarországon 2015-ben 102 kg/fő/év volt, ez szerinte a hazai gazdaság és az iparág fejlettségének megfelelő szám. Ugyanakkor szerinte már csak azért sem mindegy, hogy miben van az áru, mert például egy-egy nagyobb hazai hipermarketben 25 ezer termék közül választhat a fogyasztó, így a sok közül kell elnyerni egynek-egynek a vevő tetszését. A vevők pedig jellemzően 25 másodpercet szánnak döntéseikre.

Nagy Miklós úgy fogalmazott, a jelenlegi szakmai trend szerint a csomagolásban leginkább a könnyen megjegyezhetőség, az egyediség, a letisztult formavilág, a kényelmi megoldások alkalmazása és a nyomon követésre való jelzés uralkodik. Az újdonságok kapcsán pedig megjegyezte, hogy egyre inkább alkalmazzák már a 3D-s nyomtatással készült csomagolóanyagokat, de ezeket egyelőre csak a kis volumenben gyártott termékeknél veszik igénybe.

A fogyasztóknak fontos információk

A csomagolás számos információt tartalmaz, többek között az adott élelmiszer tápértékét is. Mint Szegedyné Fricz Ágnes, a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályának főosztályvezető-helyettese elmondta, ez az uniós tápérték-jelölési szabály 2011. december 13-tól hatályos az EU tagállamaiban, viszont alkalmazásukra öt év türelmi időt is hagytak; ami azt is jelenti, hogy idén december közepétől már fel kell tüntetni az előrecsomagolt termékeken vonatkozó adatokat. Amiket kötelezően rájuk kell vezetni (a nem előrecsomagoltaknál csak ajánlott): energia-, zsír- (telítettzsír-), szénhidrát- (cukor-), fehérje-, sótartalom. A megadott értékeknek (kJ/kcal, illetve gramm) átlagértékeknek kell lenniük, amelyeket mérési vizsgálatok vagy különböző adatbázisokból alapján szükséges megállapítani.

Szegedyné Fricz Ágnes szerint a rendelettel nem az előállítók munkájának a megnehezítése volt a cél, hanem mert a tudatos fogyasztók ezen értékek alapján választanak a termékek közül.

Viszont vannak olyan áruk, amelyek mentesülnek a kötelező tápérték-jelölés alól. Ilyenek például: a feldolgozatlan termékek, amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőcsoportból állnak; a feldolgozott termékek, amelyeken feldolgozásként kizárólag érlelést végeztek, és amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőcsoportból állnak; az emberi fogyasztásra szánt vizek, beleértve azokat is, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevő a szén-dioxid és/vagy az aromák; a fűszernövények és a fűszerek, és ezek keveréke; a sók és sóhelyettesítők; az asztali édesítőszerek.

Termékek, pályák

Aztán az sem mindegy, hogy egy-egy élelmiszeripari termék mennyire ismert a hazai és/vagy a külföldi fogyasztók előtt – a népszerűsítés pedig az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. egyik fő feladata. Mint Lipcsey György ügyvezető igazgató elmondta, kiemelt termékpályát a hús, a tej, a zöldség-gyümölcs, a dísznövény, a gabona, a hal, a méz, a pálinka és a bioélelmiszer számára biztosítanak, amely tevékenység hazai fogyasztásösztönzésből és exportösztönzésből, illetve a védjegy-ismertség erősítéséből áll. Ennek során a csoportokba tartozó termékeknek egységes arculatot, azonosítható üzenetet, célpiac-meghatározást, célzott kommunikációt és utánkövetést biztosítanak.

Lipcsey György minderre sikeres példaként hozta az idén nyáron, a NAK-kal közösen lebonyolított dinnyekampányt, és hozzátette, reméli, a közeljövőben induló almakampány is hasonlóan népszerű lesz majd.

Riasztó az alacsony bér

A jó példák mellett szó volt az élelmiszeripar egyik problémájáról, a munkaerőhiányról is. Mint Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára elmondta, a szakképzett és a szakképzetlen munkaerőből is kevés van az ágazaton belül. Nem volt ez mindig így, a helyzet hektikusan változott az évek során: 2006-ban 141 ezer, 2011-ben 120,2 ezer, 2014-ben 143 ezer főt foglalkoztattak az élelmiszeriparban, míg idén 139,4 ezer főt.

A munkaerő-hiány fő okai között említette a felkínált alacsony bért, a munkavállalókat érintő közlekedési nehézségeket, a közfoglalkoztatás elszívó hatását és a nem megfelelő munkakörülményeket. Ami a béreket illeti: az általa ismertetett statisztikai adatok alapján az élelmiszeriparon belül – képzettségi foktól és munkakörtől függően – a legmagasabb bruttó átlagfizetést a növényi és állati olajat gyártók biztosítanak, közel 450 ezer forintot. Az ezt követő második legtöbb bért, mintegy 300 ezer forintot az italgyártó vállalatok nyújtanak.

A hiányszakmák között van a húsfeldolgozó, az egyszerű fizikai munkás, a pék, a kézi csomagoló, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, valamint az élelmiszeriparigép-kezelő is. Simon Attila István szerint ugyanakkor több GINOP-os és VEKOP-os pályázati kiírás lehetőséget ad az élelmiszeripari cégeknek arra, hogy a rövid-, közép- és hosszútávon a hiányzó álláshelyekre új munkavállalókat találjanak.

Százmilliárdos lehetőség

Az államtitkárhoz hasonlóan pályázati lehetőséget vázolt fel Varga László, a NAK élelmiszeripari szakértője is: a kormány által társadalmi egyeztetésre bocsátott – ugyancsak a GINOP keretén belüli –, „Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel” elnevezésű felhívás részleteit ismertette, amelyek kialakításában a kamara is aktívan részt vett. (A felhívás tervezett szövege itt elolvasható.)

Az NGM összesen 100 milliárd forint keretet biztosít az élelmiszeripari középvállalkozások számára, amelyek 50-750 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el, míg az igényelhető kölcsön összege minimum 50 millió, maximum 2 milliárd forint lehet. Mint Varga László megjegyezte, a NAK az elmúlt egy évben folyamatosan részt vett a különböző pályázati kiírások előkészítésében és képviselte tagjainak érdekeit a munkacsoportokban, így a kamara közbenjárásának is köszönhető, hogy a tárca ekkora összeget biztosít.

A kamara szakértője úgy fogalmazott, hogy a pályázat – amelyre a támogatási kérelmeket várhatóan 2016. november 30. és 2018. november 30. között lehet beadni – nagy lehetőség a feldolgozóipari fejlesztésben és a hatékonyság-növelésben gondolkodó élelmiszeripari kis- és középvállalkozások számára, amennyiben felkészültségüket kamatoztatni tudják, és jól sáfárkodnak a rendelkezésükre álló összeggel.

– Muszáj a technológiát, a hatékonyságot fejleszteni, nincs más lehetőség az előrelépéshez: előre kell menekülni – tette hozzá Varga László. Mint mondta, a NAK Élelmiszeripari Igazgatósága és a megyei élelmiszeripari referensek készségesen segítenek tagjaiknak a pályázattal kapcsolatos tanácsokkal, ha úgy döntenek, hogy belevágnak a fejlesztésbe.

Támogató, aktív igazgatóság

A fórumon Keleti Marcell, a NAK élelmiszeripari igazgatója az igazgatóság munkái közül kiemelte, hogy a pályázatokat előkészítő véleményezési szakaszban a VP és a GINOP esetében is következetesen képviselte a kamara tagjainak érdekeit, több észrevételüket is beépítették. Az említett GINOP-felhívásból kikerült a sokak számára fejtörést okozó Annex ás Non-Annex listák korlátozó használata. Mint mondta, az igazgatóság folyamatosan próbálja az élelmiszeripar problémáit orvosolni, keresik a megoldásokat a szaktudás bővítésére, a nyelvismereti hiányok leküzdésére, a piacismeret erősítésére. Ezeket az igényeket is szolgálva indult el a NAK élelmiszeripari hírlevele, amelyben az aktualitásokon túl innovációs és kutatási eredményeket is megosztani a tagokkal; a cél ezzel az információátadás és a tudásnövelés. Keleti Marcell hozzátette, a közelmúltban létrehozták az élelmiszeripari szakmai partnerlistát is, amelyben olyan referenciákkal rendelkező cégeket és szolgáltatókat gyűjtöttek össze, amelyek –akár pályázati forrás igénybevétele esetén, akár attól függetlenül – segíteni tudják az élelmiszeripari tagokat beruházási elképzeléseik, költséghatékonysági megoldásaik, környezetterhelést csökkentő ötleteik megvalósításában. A lista nem nyilvános, de a kamarai élelmiszeripari referensek minden érdeklődőnek szívesen segítenek a megfelelő partner megtalálásában.

A további előadásokban Stégerné Máté Mónika, a Szent István Egyetem oktatási és minőségügyi dékánhelyettese az élelmiszertartósításban ismeretes technológiai, termékfejlesztési újdonságokról és a nemzetközi trendekről beszélt, Szöllősi Réka, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) ügyvezető igazgatója pedig a Food and Drink Europe szervezet munkáját, törekvéseit, az egészséges életmód ösztönzésére irányuló európai folyamatokat, valamint az élelmiszerek cukortartalmának csökkentésére irányuló uniós kezdeményezést ismertette.

Kétszázötven új munkahelyet hoz létre az SAP Hungary

Négymilliárd forintos beruházással fejleszti budapesti központját az SAP Hungary Kft. A már most is több mint 900 dolgozót foglalkoztató szoftver cég 250 új munkahelyet hoz létre új globális felhőinformatikai támogató központjában.

Ablonczy Balázs, a SAP Hungary Kft. ügyvezetője kiemelte: a nemzetközi szoftver cég jó befektetési területnek tartja Magyarországot, az év elején indított négymilliárd forintos új beruházásuk erősíti az SAP hárommilliárd forintos korábbi befektetését, a globális felhőinformatikai támogató központ létrehozását Budapesten.

Az SAP Hungary Kft. az elmúlt három évben megduplázta magyarországi alkalmazottainak számát, és több mint 900 magasan képzett munkavállalót foglalkoztat. A Graphisoft Parkban meglévő 8800 négyzetméter iroda mellé épülő 5500 négyzetméteres új irodaház 2017 elejére készül el, és a négymilliárd forintos beruházással 250 új munkahely jön létre, amelynek egy részét már betöltötték – mondta Ablonczy Balázs.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy a magyar gazdaságban szemléletváltásra van szükség, a támogatásoknak a jövőben a hozzáadott értékláncot kell javítaniuk. A paradigmaváltás részeként a képzési rendszert a gazdaság igényeihez igazítják, a munkavállalók megtartásához pedig bérfelzárkóztatás mellett szükség van vonzó karrierpályára is, hogy a fiatal szakemberek a magyar gazdaságban találják meg számításaikat.

Jelezte: a szaktárca hamarosan javaslatot tesz a kormánynak a közterhek csökkentésére, amely úgy teszi lehetővé a bérfelzárkóztatást, hogy ez nem rontja a magyar gazdaság hatékonyságát és versenyképességét. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a támogatást nyújtó pályázatoknál a jövőben elsődleges szempont lesz a kapacitásbővítés, a technológiaváltás, a hozzáadott értéknövelés, míg a munkahelyteremtés másodlagos szempont. (MTI)