Kezdőlap Blog Oldal 890

Új típusú gerendatartókat fejleszt a Rutin és a Betonsped

Az építőiparban használatos új típusú gerendatartókat fejleszt a Rutin Kft. és a Betonsped Kft. A két cég 508 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a GINOP-ból, a projekt összköltsége 913 millió forint.

Az új típusú, megnövelt teljesítőképességű gerendatartóknak a tervek szerint acél trapézlemez gerince lesz, és újszerű szerkezeti megoldásokkal állítják elő gazdaságos gyártástechnológiával. A közlemény szerint a két cég az új termékkel erősíteni tudja pozícióját az országos hídépítési szegmensben, valamint az épületekben alkalmazott nagy fesztávú tartók és kiváltó tartók alkalmazása területén is jelentős térnyerésre számítanak. A konzorciumi partnerek két különböző helyszínen dolgoznak a projekt kivitelezésén: a Rutin Kft. Dombóváron, a Betonsped Kft. pedig Tatabányán.

A Rutin Kft.-t 1990-ben Dombóváron alapították, a magántulajdonban lévő vállalat fő profilja különféle acélszerkezetek tervezése, gyártása és szerelése. A társaság az MTI érdeklődésére közölte: a cég a 2015-ös lezárt üzleti évet 3,8 milliárd forint, az előző évet pedig négymilliárd forint árbevétellel zárta. A Rutin Kft. adózott eredménye tavaly több mint 106,6 millió forint volt, ami 149,3 millió forinttal maradt el a cég 2014-es adózott eredményétől.

A Betonsped Kft.-t 1990-ben magyar magánszemélyek alapították. A társaság fontosabb tevékenységei építőipari fővállalkozás keretében ipari üzemek, raktárak, lakóépületek teljes körű megvalósítása. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a cég 2015-ben 3,6 milliárd forint árbevételre tett szert, ami több mint 1,8 milliárd forinttal haladta meg a 2014-es árbevételét. A társaság adózás utáni eredménye 88 millió forint volt, 33,260 millióval több, mint 2014-ben. (MTI)

(Képünk illusztráció)

Az engedményezés

0

Az engedményezés alkalmával az engedményező (eredeti jogosult) a kötelezettel szemben fennálló követelését másra, az engedményesre (új jogosult) ruházza át.

Az új Ptk (2013. évi V. tv.) jelentős mértékben újraszabályozta az engedményezés rendszerét. Ilyen jelentős változás például, hogy lényegesen részletesebben határozza meg, hogy mely követelések engedményezhetők, de az engedményezés intézménye már megtalálható volt a régi Ptk. szabályai között is 

Az engedményezés fogalma

Az engedményezés alkalmával az engedményező (eredeti jogosult) a kötelezettel szemben fennálló követelését másra, nevezetesen az engedményesre (új jogosult) ruházza át. Gyakorlatilag az eredeti jogviszony jogosultjának személyében történik változás olyan módon, hogy az engedményező és az engedményes között létrejövő szerződés alapján az engedményes lép az engedményező helyére a jogosulti pozícióba. Az engedményező és az engedményes közötti engedményezési szerződés nem érinti a kötelezett helyzetét, és a hozzájárulására sincs szükség. A követelés átruházásához mindenképpen szükség van jogcímre is. Az új Ptk. rendelkezése alapján a kamatkövetelés is átszáll az engedményesre.

6:193. § [Engedményezés]
(1) A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át.
(2) A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép.
(3) Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is.

Az engedményezhető követelések

Az új Ptk. vezette be azt a rendelkezést, amely alapján a követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a jogviszony létezik, de a követelés még nem létezik, azonban az is engedményezhető. Ennek ellenkezője az az eset, amikor a követelés már nem létezik a  szerződés megkötésekor, mert ebben az esetben az engedményezési szerződés semmis, mivel lehetetlen szolgáltatásra irányul. A más jogviszonyból származó követelések engedményezésére is lehetőség van, nem kizárólagos, hogy szerződésen alapuljon. A jogosult személyéhez kötött követelések engedményezését azonban a Ptk. kizárja. 

6:194. § [Az engedményezhető követelések]
(1) A követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad.
(2) Az engedményezett követelést a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével vagy egyéb olyan módon kell meghatározni, amely az engedményezés időpontjában, jövőbeli követelések esetén legkésőbb a követelés létrejöttekor az engedményezett követelést azonosíthatóvá teszi.
(3) Semmis a jogosult személyéhez kötött követelések engedményezése.

Engedményezést kizáró kikötés

Az engedményezést kizáró kikötések érvényesek, de harmadik személlyel szemben hatálytalanok. A követelés azonban átszáll ebben az esetben is. A kötelezett annak ellenére, hogy a kikötésbe ütköző engedményezés esetén megvalósul a szerződésszegés, csak kártérítési igénnyel léphet fel.

6:195. § [Engedményezést kizáró kikötés]
(1) Harmadik személlyel szemben hatálytalan a követelés engedményezését kizáró kikötés.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az engedményező felelősségét az engedményezést kizáró kikötés megszegéséért. Semmis a szerződés azon kikötése, amely e szerződésszegés esetére felmondási jogot biztosít vagy kötbérfizetési kötelezettséget ír elő.

Tájékoztatás és okiratok átadása

A tájékoztatási és iratátadási kötelezettségre vonatkozó rendelkezést az új Ptk. vezette be.

6:196. § [Tájékoztatás és az okiratok átadása]
Az engedményező köteles az köteles a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni, és köteles a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni.

Értesítés az engedményezésről

Az új Ptk. alapján az értesítést követően a kötelezett és az engedményező között történő, a követelés alapjául szolgáló szerződés módosítása az engedményessel szemben hatálytalan. Az értesítésnek írásban kell megtörténni, illetve a tartalmi követelmények is meghatározásra kerültek. Amennyiben a kötelezett értesítése nem, vagy nem megfelelően történik meg, abban az esetben az vele szemben nem hatályos, így a továbbiakban is az eredeti jogosult felé kell teljesítenie. 

6:197. § [Értesítés az engedményezésről]
(1) Az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően a kötelezettet az engedményezésről az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve írásban értesíteni, vagy az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okiratot az engedményesnek átadni.
(2) A kötelezett értesítését követően az engedményessel szemben hatálytalan a kötelezett és az engedményező szerződésének módosítása. A kötelezett az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek az engedményezővel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek.
(3) Az engedményezésről szóló értesítés a (2) bekezdés szerinti joghatást akkor váltja ki, ha az engedményezőtől származik, vagy az engedményes az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja az engedményezés megtörténtét.

Teljesítési utasítás

Főszabályként a kötelezett az engedményezőnek köteles teljesíteni addig, amíg nem kap  teljesítési utasítást. A teljesítési utasításban az engedményes személye, az engedményes telephelye, ennek hiányában székhelye kerül meghatározásra. Természetes személy engedményes esetén a lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye vagy számlaszáma kerül meghatározásra. Az értesítést követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően kell, hogy teljesítsen.

A teljesítési utasítás általában mind az engedményezőtől mind az engedményestől is származhat. Abban esetben azonban, ha a teljesítési utasítás a kötelezett értesítése után történik és az engedményes megjelölésre került, akkor már csak az engedményes adhat teljesítési utasítást. Az engedményesnek hitelt érdemlő módon kell igazolnia a követelés engedményezését abban az esetben amennyiben a teljesítési utasítás a kötelezett értesítését megelőzi.

6:198. § [Teljesítési utasítás]
(1) A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét, valamint az engedményes telephelyét, ennek hiányában székhelyét, természetes személy esetén lakóhelyét, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét vagy számlaszámát meghatározza. Ezt követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet.
(2) A teljesítési utasítás akkor váltja ki az (1) bekezdés szerinti joghatást, ha az utasítás az engedményezőtől származik, vagy az engedményes engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a követelést rá engedményezték. Ha az értesítés megjelölte az engedményest, de nem tartalmazta a teljesítési utasítást, teljesítési utasítást kizárólag az engedményes adhat.
(3) Ha a kötelezett az engedményező részére teljesít, az engedményező köteles a szolgáltatás teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes részére késedelem nélkül kiadni. Az engedményező hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt.

Többszöri és utólagos engedményezés

Többszöri engedményezés esetén, amikor ugyanarról a követelésről beszélünk, a követelést az első engedményes szerzi meg. Ez nyilvánvaló, mivel az eredeti jogosult egy későbbi engedményezés során már nem jogosultja a követelésnek, így arra vonatkozóan rendelkezési joga sem lehet. A kötelezett amennyiben az elsőként megkapott teljesítési utasításnak megfelelően teljesít, jogszerűen jár el, és szabadul a kötelezettségtől abban az esetben is, ha  ez az engedményes nem szerezte meg a követelést.

Utólagos engedményezés esetén az engedményes a követelést továbbengedményezi. Az utólagos engedményezés nem érvénytelen. A kötelezett szempontjából az utólagos engedményezésnél az utolsóként teljesítési utasítást adónak köteles teljesíteni.

6:199. § [Többszöri és utólagos engedményezés]
(1) Ha az engedményező azonos követelést többször engedményez, a kötelezett akkor szabadul, ha az elsőként kapott teljesítési utasításnak megfelelően teljesít.
(2) Ha az engedményes a követelést továbbengedményezi, a kötelezett akkor szabadul, ha az utolsó teljesítési utasításnak megfelelően teljesít.

A kötelezett költségeinek megtérítése

Az engedményező és az engedményes egyetemlegesen kötelesek megtéríteni a kötelezettnek az engedményezésből adódó költségét. Példaként lehet említeni a pénzügyi teljesítés banki költségeit.

6:200. § [A kötelezett költségeinek megtérítése]
A kötelezett engedményezéssel okozott költségeinek a megtérítésére az engedményező és az engedményes egyetemlegesen kötelesek.

Követelés átszállása jogszabály rendelkezése alapján

A követelés nem kizárólag szerződés, hanem jogszabály, illetve annak alapján akár bírósági, akár hatósági határozattal is átszállhat az új jogosultra. Ebben az esetben azonban alapvetően nincs értesítési kötelezettség, mivel a jogszabály határozza meg a követelés átszállásának és a kötelezettel szembeni joghatás bekövetkezésének az időpontját.

6:201. § [Követelés átszállása jogszabály rendelkezése alapján]
Ha a követelés jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, az engedményezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben az engedményező helytállási kötelezettsége akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő.

Összefoglalásként elmondható, hogy a feltöltött engedményezési szerződésben az általánosan, a jogszabály által megkövetelt kötelező elemek kerültek meghatározásra. Ezen túlmenően természetesen olyan rendelkezések is meghatározásra kerülhetnek a felek által, amelyet egy iratminta nem minden esetben tartalmaz. Ezért az engedményezési szerződés megkötése során a feleknek körültekintetően kell eljárni, mivel a jogkövetkezmények szempontjából lényeges, hogy a jogszabályi rendelkezések megfelelően kerüljenek alkalmazásra.

A születési dátumhoz igazítaná a kormány a vezetői engedély érvényességét

0

A születési dátumhoz igazítaná a vezetői engedélyek érvényességét a kormány egy a kormany.hu portálon szerdán megjelent, több kormányrendeletet módosító tervezet szerint.

Az egyes belügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló tervezet több kormányrendeletet módosítana, ezek között szerepel a közúti közlekedési igazgatási feladatokról is szóló kormányrendelet módosítása.

Ebben az áll: a vezetői engedély kiállításánál az érvényességet általában úgy kell meghatározni, hogy a lejárat hónapja és napja az egészségügyi érvényességi időponton belül megegyezzen az okmány birtokosa születési idejének hónapjával és napjával.

A fő szabály alóli kivétel, ha az orvosi vizsgálaton a meghatározott életkorra, vagy a külön jogszabályban meghatározott betegségekre tekintettel két évet meg nem haladó egészségi alkalmassági időt állapítanak meg a járművezetőnek.

A jelenleg érvényben lévő szabályozás ezt a gyakorlatot az ügyfél kérésére alkalmazta. (MTI)

Pénteken vizsgálja a magyar államadós-osztályzatot a Moody’s

0

Pénteken vizsgálja a magyar államadós-besorolást a Moody’s Investors Service. Londoni pénzügyi elemzők szerint van esély arra, hogy a másik két nagy hitelminősítőhöz hasonlóan a Moody’s is visszaemeli a befektetési ajánlású sávba a szuverén magyar osztályzatot.

A Moody’s a kialakult gyakorlatnak megfelelően várhatóan pénteken késő éjjel, az európai és az amerikai piaci zárások után jelenti be döntését Londonban. A cég idei felülvizsgálati menetrendjében ez lesz a magyar adósosztályzat harmadik, egyben utolsó értékelése.

Az első idei felülvizsgálati időpont március 4-én, a második július 8-án volt, de a Moody’s ezeken a napokon nem jelentett be módosítást, és nem bizonyos az sem, hogy a péntekre kitűzött felülvizsgálati időpontban bármilyen lépést végrehajt.

Az Európai Unió által a globális pénzügyi válság után életbe léptetett szabályozás alapján – hacsak azonnali minősítési lépést igénylő rendkívüli fejlemény nem történik – a hitelminősítők az általuk előre meghatározott, Brüsszelnek benyújtott időpontokban hajthatnak csak végre adósosztályzati lépéseket EU-tagállamok esetében.

A szabályozás azonban arra nem kötelezi a cégeket, hogy a kijelölt napokon ténylegesen módosítsák is a menetrendben sorra kerülő uniós szuverén adósok besorolásait vagy az osztályzatok kilátását.

A Moody’s mindazonáltal már tavaly november óta felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátást tart érvényben a magyar osztályzatra. A londoni elemzői közösség nem zárja ki, hogy pénteken ez a cég is visszaemeli a magyar besorolást a befektetési ajánlású sávba, az egyes osztályzati kilátások kifutási ideje ugyanis a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban átlagosan 12-18 hónap.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői e hétre szóló előrejelzésükben valószínűnek nevezték, hogy a Moody’s pénteken befektetési besorolást ad a magyar államadósságra.

A ház londoni elemzői is kiemelték, hogy a Moody’s már egy éve pozitív kilátással tartja nyilván a magyar adósosztályzatot. Véleményük szerint emellett a magyar gazdaság javuló makromutatói is erőteljesen arra vallanak, hogy a Moody’s a mostani felülvizsgálati időpontban a magyar államadós-osztályzat javítása mellett dönt.

A Morgan Stanley elemzői felidézték, hogy a Moody’s a nyáron több magyar bankot már felminősített.

A hitelminősítő júliusban a K&H Bank, az Erste Bank Hungary, a Budapest Bank és az MKB különböző besorolásai javította, miután magasabbra sorolta a magyar gazdaság makroprofil-minősítését is.

A Moody’s nem sokkal korábban az egész magyar bankszektor kilátását is pozitívra javította az addigi stabilról, azzal indokolva a lépést, hogy a javuló magyarországi működési környezet várhatóan jót tesz a bankok eszközminőségének és tőkehelyzetének, és a szektor ismét nyereségessé válhat.

E döntéséhez fűzött elemzésében a hitelminősítő kiemelte azt is, hogy a devizaalapú hitelek tavalyi átváltása jelentős eszközminőségi kockázatokat távolított el a rendszerből.

Jelenleg már csak a Moody’s tatja nem befektetési ajánlású kategóriában a magyar államadós-besorolást „Ba1” – a másik két hitelminősítő módszertanában „BB plusz”-nak megfelelő – osztályzattal. Ez egyetlen fokozattal marad el a befektetésre ajánlott sávtól.

A Standard & Poor’s szeptemberben, a Fitch Ratings – a három nagy nemzetközi hitelminősítő közül elsőként – már májusban átsorolta a befektetési ajánlású sávba a magyar államadósságot. Mindkét cég „BBB mínusz” osztályzattal tartja nyilván a hosszú futamidejű magyar szuverén devizaadósságot; ez a besorolás a befektetésre ajánlott kategória alapszintje.

Az S&P és a Fitch lépése azt jelenti, hogy az intézményi befektetők szempontjából Magyarország – függetlenül a Moody’s pénteki döntésétől – már most is befektetésre ajánlott szuverén adós. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis a befektetési társaságok általában két hitelminősítő osztályzatát veszik figyelembe annak meghatározásához, hogy egy adott szuverén vagy kereskedelmi adós besorolását befektetésre ajánlottnak tekintik-e, vagy sem.

MTI/Kertész Róbert, London

Egyre égetőbb kérdés a fennmaradt szabadnapok kiadása, kivétele

Az év végéhez közeledve munkáltató és munkavállaló számára is egyre égetőbb kérdés az idei évből még fennmaradt szabadnapok kiadása, kivétele – írja Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője.

Ágazattól és munkahelytől függően van lehetőség az ünnepekre is tartalékolni a szabadnapokból. Mi a teendő akkor, ha nincs lehetőség az év végig a szabadnapok felhasználására? – teszi fel a kérdést friss bejegyzésében Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője.

Évi hét szabadnapról a munkavállaló rendelkezhet

A próbaidő leteltével – ami legfeljebb a munkaviszony első három hónapját jelentheti-,a munkavállaló jogosult arra, hogy évi 7 munkanap szabadságot  a kérésének megfelelő időpontban adja ki munkaadója. Ez a hét munkanap kivehető egyben, vagy két részre bontva, a dolgozó igénye szerint.

Meddig idei szabadság a kivett szabadnap?

Főszabály, hogy a szabadságot abban a naptári évben kell kivenni és kiadni, amelyben erre a munkavállaló jogosultságot szerezett. Az esedékesség évében kiadottnak minősül a szabadság, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a következő évre áthúzódó része nem több 5 munkanapnál. 

Átvihető a következő évre az életkor alapján járó pótszabadság

A szabadság alap- és életkor, illetve gyerekek után járó pótszabadságra bontva tartja nyilván a munkáltató. A dolgozó és a munkaadó az adott évre vonatkozóan írásbeli megállapodást köthet arról, hogy az életkor szerint járó pótszabadságot a munkavállaló a következő évre átviheti.

Emellett a szabadságot akkor lehet a következő évre átvinni, ha

  • a munkavállaló jogviszonya október elsején vagy azt követően kezdődött – ebben az esetben legkésőbb következő év március 31-ig kell kiadni a szabadságot,
  • van kollektív szerződés, amely rögzíti, hogy a szabadság egy negyedét következő év március 31-ig lehet átvinni,
  • a munkavállaló oldalán felmerült ok (például betegség?) miatt nem lehetett a szabadságot az esedékesség évében kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni a szabadnapokat.

A munkáltatónak jogában áll a munkavállalót kötelezően szabadságra küldeni, ha még rendelkezik szabadság napokkal, de a mindennapi gyakorlatban általában közös döntésen alapul a szabadságok kivétele.  

Péntektől olcsóbban tankolhatunk a hazai kutakon

0

Literenként két forinttal lesz olcsóbb péntektől a 95-ös benzin, míg a gázolaj ára három forinttal csökken a hét utolsó munkanapján.

Csökkenti két forinttal a 95-ös benzin és három forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol – értesült piaci forrásokból az MTI. A csökkentéssel a benzin átlagára 347-348 forintra, a gázolajé 361-362 forintra mérséklődik. Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Az üzemanyagok ára legutóbb múlt szerdán változott, akkor a gázolaj és a 95-ös benzin átlagára is három forinttal emelkedett. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Csökkent októberben a forgalomba állított autók száma

0

Októberben 7953 személygépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon, 2,9 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában – tájékoztatott a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE).

Az egyesület közleménye szerint októberben 1556 kishaszonjárművet helyeztek forgalom, számuk 1,8 százalékkal csökkent az előző év októberéhez képest.

Az első tíz hónapban 77 394 új autó került forgalomba, 21,9 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában, ugyanezen időszak alatt a forgalomba helyezett kishaszonjárművek száma 27,5 százalékkal emelkedett és elérte a 17 027-et.

Az októberi megtorpanás részben a tavaly októberi magas bázisadattal indokolható. A szövetség szerint a reális belföldi vásárlóerő elérte azt a küszöböt, ahonnan a fejlődés már nem tud olyan gyors lenni, mint az előző hónapokban volt, ezzel együtt az év végére várt értékesítési prognózisuk megvalósulhat. (Az MGE szeptemberben felfelé módosította előrejelzését, így most arra számít, hogy 92 ezer személygépkocsit helyeznek forgalomba ebben az évben a korábban prognosztizált 80 ezer helyett, illetve 18 ezer helyett 20 ezer kishaszonjárművet.)

Az egyesület úgy látja, hogy némi piaci élénkülést hoz az elektromos autókra adott kormányzati támogatás, ennek közvetlen hatása azonban inkább a következő évben fog jelentkezni.

Az MGE felhívja a figyelmet arra, hogy folytatódik az autópark öregedése, az importált használt személyautók átlagéletkora meghaladja a 11 évet, ami a káros anyag kibocsátás növekedését, a közlekedésbiztonság csökkenését okozza, emellett a használtautó import élen jár az áfa-elkerülésben és a javítási forgalmat a feketegazdaság felé tereli. (MTI)

Kata, eho, áfa, járulékcsökkentés: Varga Mihály az adócsomagról

0

Nő a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határa, az áfában emelkedik az alanyi mentesség értékhatára és egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai is – hangsúlyozta Varga Mihály.

A nemzetgazdasági miniszter szerint ki fogják bővíteni azon szervezetek, tárgyalópartnerek körét, amelyekkel egyeztetés indul a tervezett járulékcsökkentésről. Varga Mihály erről a nemzetgazdasági tárca szerdai sajtótájékoztatóján beszélt, hozzátéve: a járulékcsökkentéssel a magyar gazdaság versenyképességét kell erősíteni úgy, hogy 5–6 év távlatában érje el a V4 országok átlagát, Csehország vagy Szlovákia szintjét.

A járulékcsökkentést tekintve nincs határidőhöz kötve a kormány, ennek együtt kell járnia a bérfelzárkóztatással is – emelte ki Varga Mihály.

Adócsomag

A miniszter emlékeztetett: a nemzetgazdasági tárca pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek az őszi adócsomagot, ennek legfontosabb változtatásai a köztehercsökkentést, a versenyképesség növelését, és az adóbürokrácia csökkentését vetítik előre.

Ha a Nemzetgazdasági Minisztérium által tervezett módosításokat elfogadja a parlament, egyebek mellett nő a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határa, az áfában emelkedik az alanyi mentesség értékhatára és egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai is – hangsúlyozta a miniszter.

Elmondta: a kata esetében jövőre a kétszeresére, 6 millióról 12 millió forintra emelkedik a bevételi határ. Ezt a jelentős adómegtakarítást biztosító adózási formát több mint 160 ezren választották, a módosítás ezt újabb 50–60 ezer vállalkozásnak teszi lehetővé. Az áfában az alanyi mentesség értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése nemcsak adómegtakarítást, hanem jelentős adminisztrációcsökkentést is hoz.

A miniszter kiemelte: a köztehercsökkentés mellett egyszerűsödnek az eho szabályai, jövőre nem kell a kamatjövedelem után 6 százalékos ehót fizetni. Az eddig a különböző jövedelmeket terhelő, öt kulcsot (6, 14, 15, 20, 27 százalék) tartalmazó rendszert kétkulcsossá alakítják át, a 14 és a 27 százalékos mérték marad fenn. Így a jövőre tervezett eho-csökkentés 3 milliárd forintot hagy a lakosságnál.

Az ország versenyképességének javítását szolgálja, hogy a startup cégekbe történő befektetéseket adókedvezménnyel segítik, a startup cégek most „korai fázisú vállalkozások” néven szerepelnek az adótörvény-módosításokban. A kedvezményt a befektetés évében és az azt követő három évben lehet igénybe venni, a befektetési érték 25 százalékát kapják vissza a startup cégek.

A módosításokkal másrészt arra törekszik a tárca, hogy a gazdaság tovább fehéredjen, és tovább szűkítsék az áfacsalások lehetőségét.

Varga Mihály utalt arra, hogy a cafeteria tervezett módosítása 1,5 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, és bővülnek a vállalkozások fejlesztésekhez kötődő adókedvezményei is.

A miniszter elmondta: a 2017-es költségvetési törvény módosítása a makrogazdasági számokat nem érinti, az államháztartási törvény tervezett változtatása a feszesebb, felelős kormányzati gazdálkodást segíti elő.

Letelepedési kötvény

Varga Mihály szerint a kormány megvárja az új hitelminősítői döntést, utána határoz a letelepedési kötvény további sorsáról, de a konstrukció feltételeihez hozzá kell nyúlni.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: jó esély van arra, hogy a hitelminősítő kedvező döntést hozzon Magyarország befektetői besorolásáról.

Elmondta: még nincs döntés arról, hogy a letelepedési kötvény marad-e az állampapírok között, vagy kivezetik, de ha esetleg „tartalékban” megtartják, a feltételein változtatni fognak. A kormány nem tervezi, hogy devizakötvényt bocsátana ki a nemzetközi piacokon, de a miniszter nem is zárta ki ennek lehetőségét.

Járulékcsökkentés

Kérdésre válaszolva kiemelte: a tervezett járulékcsökkentés esetében nem volna helyes, ha arról a partnerekkel való tárgyalások nélkül döntenének, „dőreség” lenne, ha azt már január elsejétől meglépnék, mert a változtatás esetén felkészülési időt kell hagyni a bevezetésre. Hozzáfűzte: ebben az esetben egy kis lépés is 100 milliárd forintos változtatást eredményezhet, tekintettel arra, hogy nyugdíjbiztosítási alap mintegy 3100 milliárd, illetve az egészségbiztosítási 1900 milliárd forintos büdzsével gazdálkodik.

Lóczi János: 2017 végére szeretnénk megháromszorozni az idei forgalmat

Folyamatos termékfejlesztés nélkül nem lehet versenyben maradni a világ kertészeti piacán – mondja Lóczi János. A Gremon Systems Zrt. vezérigazgatója a KamaraOnline-nak adott interjúban beszélt a spanyol vonalról és arról is, hogy mennyire fontos új stratégiai partnereket találni.

– Magyarország nincs rajta a kertészeti világtérképen. Ez igencsak megnehezítheti a termékeik bevezetését, s gondolom, nem csak külföldön.

– Mondok két számot a probléma érzékeltetésére. Lengyelországban a kertészetek 1500 hektáron termelnek magas technológia szintű növényházakban, míg Magyarországon 100 hektáron. Ez az országok eltérő lakossági számát tekintve is lényeges különbség. A lengyeleknél dinamikus fejlődést látunk, míg nálunk stagnál a kertészet, legfeljebb az elamortizálódott területen építenek újabb üvegházakat.

– Nincs itthon fejlesztési program?

– De, vannak pályázati lehetőségek, ám nincs olyan piaci potenciál itthon, amire érdemes lenne az innovációs stratégiánkat építeni. Amikor belevágtunk, elemeztük a világpiaci folyamatokat. Azt láttuk, hogy vannak jó termékek, de őrült drágán. A kertészeti technológiában a hollandok uralják a piacot. Versenyképesen csupán új termékekkel és olcsóbban lehet a piacra menni, és nem csak a közép-kelet európai térségben. A Lajtától keletre a kertész nem fizet drága termékért, nagyon megfontolja, hogy mire költ. Ez nem kizárólag a termesztésre vonatkozik, hanem a munkaerő monitorozására is, amivel szintén foglalkozunk.

Ennek a helyzetnek az ismeretében kezdtek dolgozni 2013-ban?

– A történet már korábban elkezdődött. Az első lépéseket 2009-ben tette meg a csapat. A szegedi egyetem informatikai tanszékén dolgozó kollégák és fiatal fejlesztők megelégelték, hogy különböző pályázatokon indultak, de azt tapasztalták, nincs a termékeknek igazi kifutásuk. Szerettek volna olyan fejlesztésbe fogni, amelynek van piaci lehetősége. Szeged vonzáskörzetében található a kertészet egyik legaktívabb bázisa, így adta magát, hogy errefelé érdemes körülnézni.

Ennek a csapatnak volt a tagja?

– Később kerültem hozzájuk. Újszászi András kollégám, aki abban az időben az egyik leginnovatívabb magyar kertészetet irányította, keresett meg a csatlakozás ötletével, amikor a termékek egy része piac közeli állapotba került. Az első időkben befektetőként támogattam a projektet. 2013-ban megalapítottuk a Gremon Systems Zrt.-t, majd 2015-ben szerződtünk a kockázati tőkebefektetővel.

Hogyan találtak egymásra?

– Tudatosan terveztünk. Nem sok mindenünk volt az induláskor, de eleve zrt.-ben gondolkodtunk. Úgy véltük, hogy az imidzs miatt is fontos ez a vállalkozási forma, könnyebb partnert találni. Ismerősöknél érdeklődtünk, hogy kit ajánlanak. Tárgyaltunk külföldi és hazai befektetőkkel, végül a Perion 2013 Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-vel állapodtunk meg egyéves tárgyalássorozatot követően.

Az elég hosszú idő.

– Igen. Mindent többszörösen megfontoltunk, a legapróbb részletekre is figyeltünk. Szerződtünk egy tanácsadó céggel, amelyik végigvitte a folyamatot. Azt gondolom, szükség van ezen a területen tapasztalattal rendelkező profi cég munkájára. A nullától az aláírásig végigdolgozták ezt az időszakot, jól döntöttünk, hogy így csináltuk. Egyébként azért is húzódott el a tárgyalás, mert a befektető változtatott a stratégiáján.

Szigorúbb feltételeket szabott?

– Az első körben nagyobb befektetési összegről tárgyaltunk, durván 2 millió euróról. Ez csökkent 425 millió forintra, és ezt az összeget sem egy etapban kaptuk meg. Nagyon fontosnak tartom, hogy az egyéves tárgyalássorozat alatt megjelentünk egy új termékkel. Amikor elkezdtük a megbeszéléseket Magyarországon egy termékünk volt a piacon. Az aláíráskor viszont már megjelent egy másik termék is, ráadásul nagyobb hangsúllyal, mint az első. Ez a Trutina, amellyel kinyerhetőek a legfontosabb adatok a növények élettani változásairól. A Trutina azóta is hangsúlyosabb elem az üzleti tervünkben, mint a Gremon Workflow, amellyel a munkafolyamatokat monitorozzuk.

Egy startup cégnél lényeges, hogy berobbanjon a piacra.

– Nem akartunk önálló értékesítési hálózatot kiépíteni, helyette nemzetközi disztributor partnereket keresünk. Ebben gyorsak voltunk, 2015 nyarára exkluzív szerződést írtunk alá egy nagy holland céggel. Ott voltak a piacon, teljesen kézenfekvő volt a választásunk. Azonban eltelt fél év, s azt láttuk, hogy nem haladnak megfelelő ütemben a dolgok, ahogy azt a hollandok ígérték. Ennek az volt az alapvető oka, hogy ennek a multinacionális vállalatnak a menedzsmentje bár hitt bennünk, de amíg ez átment az egész szervezetükön, minden lelassult. Tulajdonképpen elvesztettünk egy évet a külpiacra lépéssel. Mára gentlemen’s agreement szintjén állunk a hollandokkal. Ilyen nehézségekkel meg kell küzdenie egy induló kis cégnek. Érdeklődnek a „nagyok”, tetszik a termékünk, de néha felteszik a kérdést, hogy mi lesz veletek három év múlva?

És mit válaszol?

– Nem könnyű meggyőzni őket, hogy érdemes üzletet kötni velünk. Láttuk a multik közül a Nokia példáját, vagyis a legnagyobbaknál sincsen száz százalékos garancia. Tény, jó lenne egy nagy partner a hátunk mögött, de nem minden áron! Okosan kell beosztanunk a forrásainkat. Számunkra mindig fontos volt, hogy folyamatosan fejlesszünk, s emellett gazdálkodjuk ki a piacra lépéshez szükséges pénzt. Ha nem fektetnénk be a fejlesztésbe, hátrányba kerülhetnénk  a versenyben az őrült dinamikával fejlődő ágazatban.

A 2016-ra tervezett 100 millió forintos forgalmuk 90 százaléka exportból származik. Reális az idei célkitűzés?

– Annak látom. Sok mindenen múlik, hogy milyen megrendelések érkeznek még a következő két hónapban, ami alapján lehet kevesebb az összeg, de lehet 120 millió forint is.

Bővíthető például a magyar piac is?

– Már az jó eredmény, hogy a meglévő partnereink bennünk gondolkodnak, ha fejlesztést terveznek. A Trutinával most ismerkednek, abban itthon is van potenciál.

Mennyire ismert Magyarországon a cégük?

– Ismernek bennünket, a szakma figyel ránk, ugyanakkor nagyon lényeges, hogy mi is jól ismerjük a piacot. Nem nagy ez a szakma, rendszeresen találkozunk rendezvényeken, mi is meghívjuk a partnereinket.

A szakmai tanácskozásokon részt vesznek a Földművelésügyi Minisztérium képviselői?

– Lehet, hogy érdemes lenne, de egyelőre nem forszíroztuk a kapcsolatépítést. A magyarországi piacon otthon vagyunk, ismerjük a szereplőket, bőséges a tapasztalatunk.

A külpiacban viszont nagy lehetőségek lehetnek.

– Lengyelország a zászlóshajónk, az export árbevételünk 80 százaléka onnan származik, saját értékesítéssel és szervizzel dolgozunk. Spanyolországban is építjük a kapcsolatokat egy disztribútor partner segítségével. Óriási piac, de elég nehéz volt olyan jó szakembert találni az innovációnkhoz, aki nem csak megérti, hogy mit akarunk, hanem azt képes átadni. Úgy gondolom, most megtaláltuk ezt a kollégát. A spanyol csatornán keresztül megyünk Marokkóba és Chilébe, a Kanári-szigeteken pedig november végén szemináriumot rendezünk. Kollégám két hétre Mexikóba utazik egy nagy kiállításra, ahol ott lesz a szakma színe-java.

Mitől mások és jobbak a konkurenciánál?

– A piacon a mobil alapú megoldásunkkal tudunk előretörni. Abban világelsők vagyunk, hogy valós idejű adatokkal tudnak dolgozni a szakemberek, akik percre kész információkat és elemzéseket kapnak arról, hogy mit kell csinálniuk, min kell változtatniuk. Nem csak a környezettel kapcsolatos információkhoz jutnak hozzá, hanem ahhoz is, hogy a növény mennyire aktívan „dolgozik”, amelynek természetesen a termelés hatékonyságában meghatározó jelentősége van. Óriási mennyiségű adatot rögzítünk, elemezünk, hasznosítunk és tárolunk a felhőben. Meg tudom mondani a felhasználónak, hogy adott fényviszonyok, sugárzás mellett például mennyit kell öntözni a különböző növényeket, hogy az ne raboljon energiát. Nincs infrastrukturális beruházás, partnereink a legkorszerűbb szoftvert vásárolják meg. Havi díjas a fizetési rendszerünk, ami ebben az üzletágban szintén újdonság, és szerintem vonzó. Természetesen kihívás az új üzleti modell bevezetése. Versenyelőnyünknek tartom, hogy mindig a szakma felől közelítettünk a kérdéshez, és arra építettük a technológiát, szemben másokkal, akik pont fordítva csinálták.

Milyen a kapcsolatuk külföldi szakmai cégekkel?

– Jó néhánnyal már tárgyalunk. A Philips a LED megvilágítási technológiáját terjeszti a világban, nekik nagyon izgalmas információ, hogy a növények hogyan reagálnak a fényre. A Monsanto arra keres választ a segítségünkkel, hogy egy adott genetikára mi a jó technológia – ehhez például a biomassza adatok értékelése nagyon fontos.

Hányan kezdték a munkát és most mennyien dolgoznak?

– Nagyjából húszan voltunk, de kevesebben lettünk – a külföldi kollégákkal együtt 13-an dolgozunk. Ebben benne van a fejlesztés a szegedi központban, a gyártás Balástyán, az értékesítés. Azért kellett létszámot csökkenteni, mert a rendelkezésre álló forrás gyorsan kimerült volna. Ezzel a létszámmal minimum fél évet viszünk végig. Közben változatlanul keresünk stratégiai partnereket itthon és külföldön. Jobban örülnék egy nemzetközi szakmai befektetőnek, aki a forrás mellett a piacot is hozná.

Mekkora gazdaságnak érdemes Önöktől vásárolnia?

– A néhány fővel dolgozó kisgazdaságnak is kifizetődőek vagyunk, hiszen a Gremon Workflow-nak is megvan már a mobil változata. A felhasználó viszonylag olcsón hozzájut egy olyan szoftverhez, amely nem csak a munkaerő hatékonyabbá tételében segíti, hanem beavatkozhat a károkozók, a betegségek terjedése ellen. On-line megmutatjuk, hogy a növényházban hol van a fertőzés, és elemezzük, milyen hatásfokú a védekezés. A kisgazdaságok vezetői elsősorban az értékesítést próbálják erősíteni és személyesen felügyelni, ritkábban jutnak be a növényházba. A mobil alkalmazással viszont az irodában vagy akár a piacon azonnal látja, hogy mi történik a termelésben, melyik dolgozója milyen normával teljesít, mennyit szedett le reggel a csapat. A rendszer például az első sor paradicsom leszedése után jelzi, hogy ezzel a hatékonysággal estére mennyit takarítanak be. Az előrejelzéssel be lehet avatkozni a folyamatokba, hatékonyabb lesz a termelés.

Az innováció el- és befogadásával hogyan állunk Magyarországon?

– A mi szakmánkban, aki komolyan foglalkozik a termeléssel, tudja, hogy mennyire fontosak az innovatív megoldások. Ez nem a jövő, hanem jó ideje a jelen. Itt van a generációváltás, a fiatal szakemberek másként gondolkodnak és mást használnak.

Milyen a marketingpolitikájuk?

– Marketingben erősítenünk kell. A világpiacra lépni kívánóknak erre költeni kell. Magyarországon „rendben vagyunk”, van adatbázisunk a termelőkről, hírlevelet küldünk nekik, állandó a kapcsolatunk. Külföldön viszont piaconként más és más a helyzet. Napi szinten használjuk a szakmai internetes oldalakat, ismert szakmai blogger is írt már rólunk – s az pénzbe sem került. A saját netes oldalaink fejlesztésén és aktívabbá tételén jelenleg is dolgozunk.

2017 végén hol tartanak majd?

– Szeretném, ha a forgalmunk az idei háromszorosa lenne, ehhez, ahogy már említettem, szükségünk van stratégiai partnerre vagy partnerekre – ez jelenti majd az áttörést.

Szerdahelyi Csaba

Négyből egy vizsgált csecsemőjáték fulladást okozhat

Közel két tucat, csecsemőknek szánt játékot vizsgált a fogyasztóvédelem. A termékek több mint fele nem ment át a vizsgán: négyből egy játék pedig a rendeltetésszerű használat során is okozhat fulladást.

Csecsemőknek szánt játékokat, csipogókat, rágókákat és csörgőket vizsgált a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH). A csörgők esetében a szervezet az általános követelmények (ütésállóság, kis alkatrészek, hegyes végződések, bizonyos játékok alakja és mérete) betartására volt kiváncsi, valamint ellenőrizték az előírt figyelmeztető feliratok meglétét, melyet a bölcsőhöz, gyermekágyhoz vagy gyermekkocsihoz rögzíthető játékoknál kell feltüntetni a biztonságos használat érdekében.

A folyadékkal töltött hűsítő rágókák esetében tömítettség vizsgálatra került sor, melynél követelmény, hogy a vizsgálatkor nem keletkezhet rés vagy repedés, amelyen a folyadék kiszivároghat. Ezen kívül a folyadékos rágókákon a biztonságos használathoz szükséges figyelmeztető mondat meglétét ellenőrizték a szakemberek. A sípoló játékoknál húzóvizsgálattal ellenőrizték a játékban lévő síp eltávolíthatóságát, illetve azt, hogy a síp nem túl kicsi-e.

Az ütővizsgálaton hat csörgő bukott el. A kockázatértékelés alapján a kifogásolt játékok a fulladásveszély szempontjából súlyos kockázatot jelentenek a csecsemőkre és a kisgyermekekre. A hat csörgőből öt esetében hegyes végződések keletkeztek a vizsgálat során, ami a sérülésveszély szempontjából közepes kockázatot jelent a felhasználókra.

A húzóvizsgálaton két sípoló játék nem ment át. Mindkettő a fulladásveszély szempontjából súlyos kockázatot jelent a kisgyermekekre nézve. A tömítettség vizsgálat hat rágókára terjedt ki. Valamennyi hűtőfolyadékot tartalmazó termék megfelelőnek bizonyult a vizsgálatok során.

Az előírt figyelmeztető mondatok feltüntetésének hiánya, illetve a figyelmeztető korcsoport jelölés nem megfelelő alkalmazása miatt összesen kilenc termékkel volt probléma. A biztonságos használathoz előírt figyelmeztető mondatot öt játéknál (négy kocsi csörgőnél és egy csörgővel kombinált hűtőfolyadékos rágókánál) egyáltalán nem tüntették fel, míg további négy játék esetében a figyelmeztető korcsoport jelölést és a fulladásveszélyre felhívó figyelmeztető mondatot együtt szerepeltették. Ez utóbbi esetben a három év alatti gyermekeket a fulladásveszély miatt kizárva a felhasználók köréből, holott a játékot számukra készítették.

A laborvizsgálatot követő kockázatértékelés alapján a vizsgált játékok közül nyolc a rendeltetésszerű használat során a fulladásveszély szempontjából súlyos kockázatot hordoz. Öt termék a sérülés veszély közepes kockázata miatt jelent veszélyt a gyermekek egészségére. A veszélyes játékok forgalomból történő kivonásáról, illeve a súlyos kockázat miatt e termékek visszahívásáról a területileg illetékes kormányhivatalok intézkednek.

A vizsgálaton elbukó játékok listáját megtalálja ITT, míg a biztonsággal használható termékek listája ITT található.

Külföldön dolgozó magyarok: így becsült a KSH

2016 első félévben 280 ezer magyar dolgozott más uniós ragállamban, illetve az Európai Gazdasági Térség valamely országában – becsülte a KSH.

A KSH munkaerő-felmérésében (MEF) 2016 első felében 118 ezren adtak meg külföldi munkahelyet, de minimálisan további 150–170 ezerre becsülhető a más uniós tagországokban dolgozó magyarok száma – olvasható a statisztikai hivatal „Munkaerőpiaci folyamatok, 2016. I. félév” című kiadványában.

Így becsült a statisztikai hivatal

A becsléshez tükörstatisztikaként a közösségi munkaerő-felmérés eredményeit használta fel a KSH, ebből ugyanis állampolgárság szerinti bontásban lekérhető a legalább egy éve az adott országban élő foglalkoztatottak száma. A legutolsó év, amelyre a magyarok száma rendelkezésre állt, a 2014. évi volt. Ezt első lépésként a magyar munkaerő-felmérés külföldön dolgozóinak 2016. I. félév/2014 közötti dinamikájával szorozták fel, a további becslés országspecifikus volt.

Ausztria esetében a 28 ezres ausztriai háztartásban összeírt foglalkoztatotthoz hozzáadták a magyar MEF-ben ausztriai munkahelyet megadók számát, azt feltételezve, hogy valaki vagy háztartásával együtt él Ausztriában, vagy magyarországi háztartásából jár Ausztriába dolgozni.

Az Egyesült Királyságban dolgozóknak a magyar MEF-ben csak egy töredéke jelenik meg, így akárcsak a nem elsődleges célországnak számító többi ország esetében, a KSH a tükörstatisztika adatait vette át.

A kettős összeírás esélye a Németországban dolgozóknál volt a legnagyobb, itt a német MEF adatokat a magyar MEF-adat 1/3-ával egészítette ki a statisztikai hivatal.

A magyar állampolgárságú uniós, illetve EGT-országokban (az EU-n kívül Izland, Liechtenstein, Norvégia) átmenetileg vagy tartósan dolgozók létszáma így 2016 I. félévében 280 ezer főre volt becsülhető.

A három fő fogadó ország

A három fő fogadó ország Ausztria, Németország, illetve az Egyesült Királyság. Az Ausztriában dolgozók többsége ingázó vagy szezonális munkát vállaló, akinek családja Magyarországon él. A Németországban dolgozók jelentős részének is itthon marad a családja, melynek fő jövedelmi forrása vélhetően a kinti kereset. Mindkét országban a középfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező férfiak jelentik a külföldön dolgozó magyarok többségét. Ausztriában a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, illetve az építőipar, Németországban pedig az ipar és az építőipar foglalkoztatja a legtöbb magyart.

Az Egyesült Királyságról a magyar munkaerő-felmérésből csak annyit lehet biztosan tudni, hogy az előbbi két országra jellemzőnél az oda migrálók iskolázottabbak, összességében némileg fiatalabbak, többségükben vagy még nem alapítottak saját családot, vagy olyanok, akik családjukkal együtt költöztek el a fogadó országba.

Czóbel, Rippl-Rónai és Aba-Novák képei a BÁV őszi aukcióján

Czóbel Béla száz évig lappangott festménye mellett Rippl-Rónai József egy és Aba-Novák Vilmos két mesterművére, valamint számos további különleges műtárgyra lehet licitálni a BÁV 69. művészeti aukcióján november 9-10-én a MOM Kulturális Központban.

A kétnapos árverésre rendkívül koncentrált anyag gyűlt össze, amelyben minden műtárgytípus képviselteti magát – közölte az aukció szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Tűzkő Péter műkereskedelmi üzletágvezető. November 9-én az ékszerek és ezüst műtárgyak, másnap pedig a festmények és műtárgyak kerülnek kalapács alá.

Czóbel Béla Körhinta című képe százéves lappangás után, nemrég került elő; a 12 millió forintról induló festmény várhatóan az aukció sztárja lesz – emelte ki a szakember, hozzátéve: a művész életművében rendkívül fontos, összegző jellegű képről van szó, amely Czóbel két korszakát köti össze.

A legértékesebb darab Rippl-Rónai József 48 millió forintos kikiáltási árú festménye lesz; a kukoricás stílusban festett, A Róma-villa ősszel című munka utoljára a nyolcvanas évek második felében volt látható a Nemzeti Galéria Rippl-Rónai-kiállításán.

Tűzkő Péter kiemelte Aba-Novák Vilmos két festményét is: a Zugliget és az Olvasó nő az 1920-as évek közepéről, Aba-Novák „legjobban szerethető korszakából” származik.

Az árverésen a klasszikusok mellett a kortárs vonal is hangsúlyosan megjelenik, és a fiatal generáció alkotói közül is többen felbukkannak – számolt be.

Nagy Tamás, az aukciósház vezetője elmondta: komoly érdeklődés övezi az árverést záró Zsolnay-tárgycsoportot is, melynek legérdekesebb tagja egy regényes történetű kandalló lesz.

Jelentős a távol-keleti anyag és erős tárgycsoport szerepel a katalógusban az ezüsttárgyakból is – közölte Nagy Tamás, aki az aukció modern kerámiáira is felhívta a figyelmet.

Dembitzné Szalóki Magdolna igazságügyi ékszerszakértő beszámolója szerint a mostani árverés a szokásosnál is értékesebb anyagot kínál ékszerekből.

A szakértő szerint ebből a mezőnyből is kiemelkedik 5,5 milliós kikiáltási árával egy 429 brilliánssal díszített Ebel ékszeróra, míg egy ötkarátos brillel ékített szoliter gyűrű 6,5 millióról indul. Varga Balázs kereskedelmi igazgató hozzátette: az aukció nulladik darabja egy jótékonysági tétel lesz a Mosoly Alapítvány javára.

A tavalyi a konszolidáció, az idei a növekedés éve volt, a 2017-re meghirdetett tizenkét aukcióval pedig már új gyűjtői köröket is megcéloznak – jelentette be Varga Balázs, majd közölte: a BÁV célja létrehozni Magyarország legnagyobb ékszerhálózatát, 2017 első felében ezért négy ékszerboltot is nyitnak. (MTI)

Tanyafejlesztési program: 253 támogatott pályázat, 730 millió forint

Lezárult az idei Tanyafejlesztési program, a benyújtott 478 pályázatból 253 nyert el támogatást, mintegy 730 millió forint értékben – tájékoztatott a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára.

V. Németh Zsolt a sajtótájékoztatón elmondta: települési térségi fejlesztésekre 200 millió forint, tanyagazdaságok fejlesztésére, illetve új tanyagazdaságok indítására 400 millió, a tanyák lakóépületének felújítására, a lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre pedig 125 millió forint volt a keret. A tanyafejlesztési pályázatot jövőre is kiírják, és az államtitkár bízik abban, hogy a keretösszeg megközelíti majd az 1 milliárd forintot.

Az idén a települési térségi fejlesztéseknél a gazdák pályázhattak egyebek mellett tanyasi termékek védjegy- és minőségrendszerének bevezetésére, a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére. A tanyagazdaságok fejlesztésénél agrártevékenységhez köthető gép- és eszközbeszerzésre, állatállomány, illetve karámrendszer kialakítására, valamint lakó- és gazdasági épület korszerűsítésére lehetett támogatást kérni, 3 millió forint értékben, 75 százalékos intenzitással.

A 40 évnél fiatalabb gazdáknál 90 százalékos volt az intenzitás mértéke. A tanyák lakóépületének felújítására kiírt pályázat keretében maximum 4 millió forint támogatást lehetett elnyerni 75 százalékos intenzitással – mondta V. Németh Zsolt.    

A program nyertes pályázatainak listája elérhető az FM, illetve a Herman Ottó Intézet honlapján. A nyerteseknek 2017. április 30-ig kell megvalósítaniuk a pályázataikban vállalt fejlesztéseket.

Az államtitkár felidézte: a kormány 2011 óta hirdeti meg a programot, azóta közel 1700 pályázat részesült támogatásban, összesen több mint 8,1 milliárd forint értékben. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is 6 alföldi megye és Pest megye délkeleti járásaiból, 724 településről küldhették be pályázataikat az érintettek. (MTI)

Együttműködési megállapodást írt alá a BKIK a tuniszi kamarával

0

Együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Tuniszi Kereskedelmi és Iparkamara. A magyar cégek számára is adott a lehetőség, hogy részt vegyenek a tunéziai gazdaság fejlesztésében.

Magyar és tunéziai üzletemberek részvételével rendezett üzleti fórumot a BKIK. A rendezvényen a kamara együttműködési megállapodást kötött a tuniszi iparkamarával. A megállapodás keretet ad a BKIK tagjainak, valamint a fővárosi vállalkozásoknak a tunéziai és a tuniszi gazdasági, üzleti lehetőségek kialakítására, a megfelelő tunéziai üzleti partner kiválasztására, és további kétoldalú üzletember találkozók szervezésére – mondta Kiss Zoltán, a BKIK elnöke. Az együttműködési lehetőségek között említette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az infrastruktúrafejlesztés, a vízgazdálkodás, a megújuló energia, az IT és építőipar területét. 

A KSH adatai szerint tavaly a magyar-tunéziai külkereskedelmi forgalom 146 millió dollárt tett ki, amelyből az export 96 millió, az import 50 millió dollárral részesedik. Annak ellenére, hogy az elmúlt években a külkereskedelmi forgalom jelentős mértékben emelkedett, még mindig nagyon komoly a növekedési potenciál, amelyet minél jobban ki szeretnének használni – tette hozzá Kiss Zoltán.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára előadásában kiemelte: a magyar-tunéziai gazdasági kapcsolatokat számos oldalról lehet fejleszteni, és Magyarország minden tőle telhető segítséget meg fog adni Tunéziának, hogy az ország stabil gazdasági alapokat teremthessen. A két ország között a tavalyi évben 20-25 százalékos volt az egymás felé irányuló kivitel növekedése, a kormány célja ennek megtartása. Az államtitkár kiemelte, hogy hazánk nem módosította Tunézia biztonsági besorolását, ezzel pedig a helyi turisztika mellett a gazdasági célú kapcsolatfelvételt is erősíteni kívánják.

Khemaies Jhinaoui tunéziai külügyminiszter emlékeztetett arra: az elmúlt években Magyarország és Tunézia gazdasági kapcsolatai jelentősen bővültek, ám a kereskedelmi forgalom így is csak hozzávetőlegesen 145 millió eurót ért el az elmúlt évben. Véleménye szerint a magyar vállalatok előtt is adott a lehetőség arra, hogy részt vegyenek a tunéziai gazdaság fejlesztésében, erre pedig a helyi kormányzattól is minden segítséget és támogatást megkapnak. Egyúttal meghívta a résztvevőket a november végén Tunéziában megrendezett befektetői konferenciára, ahova a világ minden tájáról érkeznek a gazdasági élet képviselői.

A Szidónia idén is bizonyított a szállodaipar Oscar-gáláján

0

A világ kedvenc luxusszállodáinak versenyében bizonyított a röjtökmuzsaji Szidónia Kastélyszálloda, amelyet idén is a World Luxury Hotel and Spa Awards legjobbjai közé választottak.

A röjtökmuzsaji hotel a vendégvisszajelzések alapján a Luxury Historical Hotel különdíját hozhatta el a Dohában megrendezett gálán. A Szidónia Kastélyszálloda a rangos eseményen tavaly elsőként lett díjazott Magyarországról – írja a Turizmus Online.

A World Luxury Hotel and Spa Awards versenyében a világ szállodái mérik össze erejüket – a vendégek tapasztalatai alapján. Idén a befutók közé a szavazatot leadó vendégek a magyar Szidónia Kastélyszállodát ismét beszavazták.

A dohai gálán a „Luxury Historical Hotel” cím után járó díjat a hotel ügyvezetője, Bánkuty Orsolya vehette át.

A szállodaipar Oscarjának tartott World Luxury Hotel and Spa Awards díjainak különlegessége, hogy a luxusszállodákat és gyógyfürdőket, illetve azok szolgáltatásait itt maguk a vendégek osztályozzák, értékelik saját élményeik alapján.

A 2006-ban alapított, és a vendégek döntése alapján odaítélt World Luxury Hotel and Spa Awards egyfajta fokmérő a turizmusszektorban. Az egyes kategóriákban megszerzett győzelem pedig csak tovább emeli a díjazott szállodák, fürdők ázsióját.

Autómegosztó startupba fektet a Toyota

A Toyota a felhasználók közötti autómegosztás kialakulófélben lévő piacán szeretné megvetni a lábát. Ezért a japán Sparx Group vagyonkezelővel és más cégekkel 10 millió dollárt fektetett be a Getaround gépjárműmegosztó startup vállalkozásba.

A 2009-ben létrehozott Getaround a magánszemélyek egymás közötti gépjármű-megosztását segíti elő, szolgáltatását több mint 300 000 felhasználó veszi igénybe az Egyesült Államokban.

A Toyota az Uber Technologies-ba is befektetett, amely elősegítette a telekocsi jellegű szolgáltatások globális elterjedését.

Egyes szakértők szerint a megosztáson alapuló gazdasági minta (sharing economy) visszavetheti a személygépkocsik eladásait, az Egyesült Államokban sokan eleve azzal a céllal vásárolnak új autót, hogy használaton kívül bérbe adják.

A Toyota, a felhasználók közötti autómegosztás piacára belépve, maga is részesülni szeretne az ilyen jellegű piaci kereslet generálta forgalomból.

Az észak-amerikai Frost & Sullivan becslései szerint 2025-re 9,8 millióan vesznek igénybe autómegosztó szolgáltatásokat az Egyesült Államokban és Európában, szemben a 2014-ben regisztrált 1,3 millió felhasználóval. (MTI)

Okosjátékkal tanítják programozni a gyerekeket

0

Tud járni, táncolni, és arra is megtanítható, hogy visszahozza a kulcscsomónkat – Marty a gyerekek és a lelkes amatőrök barátja, amely csak akkor kel életre, ha megtanulunk rajta programozni.

A brit Robotical cég játékrobotja a MIT által kifejezetten gyerekek számára fejlesztett és egyébként ingyenesen elérhető grafikus programozási nyelv segítségével tanít programozni. Ezzel olyan szoftvereket írhatnak egyszerűen, amellyel Marty robot mozgását irányíthatják – írja a Kreatív Online.

Néhány kattintással és a különböző parancsokat jelentő színes blokkok mozgatásával könnyen megszerezhető az első programozási élmény. A tapasztaltabbak a Python vagy a Java programozási nyelvet is használhatják a fejlesztéshez.

A kis robotot 3D-nyomtatással készült alkatrészekből kell összerakni, de akinek van otthoni 3D nyomtatója – márpedig ma már mobilra szerelve bárkinek mobilra szerelve is bárkinek lehet -, az új elemekkel szabhatja Martyt a vágyott robotformára.

A januártól  120 dollárért kapható Martytól azt remélik, hogy minél több gyerekkel és amatőrrel sikerül megismertetni a kódolás alapjait, akik akár ennek hatására válnak a jövőben az egyre növekvő számú betöltetlen informatikus állások gazdáivá.

Ennyibe kerülnek a munkanélküliek Szlovákiának

0

A szlovák államnak évi 1500 eurójába kerül, hogy a különböző programok révén megpróbáljon állást találni egy munkanélkülinek – derül ki a Pénzügy-politikai Intézet elemzéséből.

„A nemzetközi tapasztalatok a képzési programokat és konzultációkat tekintik a munkakeresésre irányuló szolgáltatások leginkább célirányos formáinak. A foglalkoztatási szolgáltatások terén jelentős szerepük van az együttműködés elutasítására irányuló büntető intézkedéseknek is” – olvasható a pénzügyminisztériumhoz tartozó Pénzügy-politikai Intézet ((IFP) elemzésében.

A Pravda napilap értesülései szerint a jövő évben a kormány a tervek szerint megszünteti a munkahivatalok által felkínál munkahelyeket  elutasító személyek egészségügyi járulékának kifizetését.

A munkáltatók elkészítettek a munkaügyi tárca részére egy átképzési tanfolyamokat tartalmazó jegyzéket, azok valamelyikének elvégzése az állástalanoknak biztos munkahelyet biztosíthat – írja a hirek.sk.

„Ma az átképzési tanfolyamokat a munkanélküliek igényeinek megfelelően szervezik. Az előbbiek még a cégek igényei alapján készültek. Az átképzés befejezése az állástalanok részére azonnali belépést jelent az új munkahelyre” – nyilatkozta Jaroslav Holeček, a szlovák autóipari szövetség alelnöke.

A munkanélküliek iskolai képzettségüktől függően szerszámkészítőnek, fémmegmunkálónak, de programozónak vagy IT specialistának is átképezhetik magukat. „Az elkövetkező négy évben csak az autóipari szövetség hatezer állástalant tudna a nevezett átképzési tanfolyamokra felvenni” – jegyezte meg Holeček.

A munkanélküliség aránya Szlovákiában 9,42 százalék. A munkahivatalokban nyilvántartottak közül 256 ezren azonnal munkába tudnának állni. A foglalkoztatás támogatása szempontjából a képzési gyakorlat és az önkéntes munka tekinthető a leghatékonyabbnak.

A 29 évesnél fiatalabb korosztály támogatása az alkalmazás terén sokkal jobb eredményeket hozott, de jóval magasabb költségek mellett.

A munkahivatalok működési költségeire 2015-ben az állam 1,3 milliárd eurót fordított, ami a szlovák GDP 1,9 százalékának felel meg. Legtöbb pénzt, 1,19 milliárd eurót a különféle segélyek és egészségügyi biztosításra kifizetett összeg emésztett fel.

A munkahivatalok működtetése 155 millió euróba került, míg az aktív munkaerő-piaci intézkedések 130 millióba. Az állástalanok munkapiaci érvényesülését segítő átképzési tanfolyamok éppen az aktív munkaerő-piaci intézkedések mögött rejtőznek. Ide tartoznak a cégeket több személy foglalkoztatására irányuló különféle támogatások is.

Egy váratlan kiadástól sokkal többen félnek, mint a munkanélküliségtől

Minden ötödik magyar pozitívan látja az ország gazdasági helyzetét – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. és anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) által végzett nemzetközi reprezentatív kutatásból.

Bár továbbra is szkeptikusak anyagi helyzetükkel kapcsolatban, a magyar résztvevők 30 százaléka javulást vár háztartási költségvetését illetően a következő egy évben. A hazai válaszadóknak csupán 7 százaléka tart a munkanélküliségtől, ugyanakkor egy váratlan, nagyobb kiadás a megkérdezettek 55 százalékát hozná nehéz helyzetbe és csak 21 százalékuknak nem okozna problémát egy ilyen helyzet.

A Provident és anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) által végzett, 8000 fős reprezentatív kutatás azt vizsgálta, hogy az IPF-leányvállalatok egyes országaiban a lakosság hogyan vélekedik háztartása és hazája jelenlegi és jövőbeni gazdasági helyzetéről. A felmérésben a következő országok vettek részt: Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Litvánia.

Csökkent a munkanélküliségtől való félelem

A magyarok és az európai válaszadók több mint harmada a megélhetéssel kapcsolatos mindennapi kiadások fedezését tartja leginkább aggasztónak, de sokan a rendelkezésre álló jövedelem kiesésétől is tartanak. A tavalyi évhez képest a munkanélküliség miatt európai viszonylatban csak minden tízedik válaszadó aggódik. Magyarországon a helyzet még pozitívabb, a megkérdezettek csupán 7 százaléka fél a munkanélküliségtől.

A tavalyi évhez hasonlóan az európaiak negyede úgy gondolja, hogy a következő 12 hónapban javulni fog országának gazdasági helyzete, míg a válaszadók egyharmada szerint romlik majd. A megkérdezettek közül a románok voltak a legbizakodóbbak, míg a lengyelek látták a legsötétebben saját hazájuk kilátásait. A románok 46 százaléka szerint javul országuk gazdasági állapota a következő 12 hónapban, és jóval 40 százalék alatt volt azok aránya, akik szerint romlik majd a helyzet. Ezzel szemben a lengyelek 44 százaléka mondta azt, hogy romlik majd országuk gazdaságának állapota a következő ez évben.

A magyarok egyre pozitívabban tekintenek a jövőbe: tavalyhoz képest csökkent a szkeptikusok aránya, idén a válaszadók legnagyobb hányada (37 százalék) szerint a következő tizenkét hónapban nem változik hazánk gazdasági helyzete, míg minden ötödik megkérdezett javulást vár a jövőben.

A háztartásuk anyagi helyzetével kapcsolatban az elmúlt évhez képest nem változtak az európai válaszadók jövőbeni kilátásai. A megkérdezettek 44 százaléka úgy gondolja, javulni fog anyagi helyzete a következő egy évben, 15 százalék szerint pedig negatívak a kilátások. A megkérdezett országok közül Bulgáriában és Romániában a legbizakodóbb, míg Magyarországon és Szlovákiában a legpesszimistább a lakosság. Bár a magyar válaszadók kevésbé számítanak optimistának a felmérésben résztvevő országok között, 30 százalékuk javulást vár anyagai körülményeit illetően, illetve 43 százalékuk szerint háztartásuk helyzete változatlan marad. Azok a magyarok, akik pozitívan látják a jövő évet – a többi európai válaszadóhoz hasonlóan – leginkább bevételeik emelkedésétől várják a javulást.

Nő a megtakarítással rendelkezők aránya

Bár a felmérésben résztvevő országok lakosai körében továbbra is magas azok száma, akik nem rendelkeznek megtakarítással, a magyarok esetében sokat javult a helyzet a tavalyi évhez képest: 10 százalékkal kevesebben nyilatkozták azt, hogy nincs félretett pénzük. Megtakarítások tekintetében a bolgárok állnak a legrosszabbul, 69 százalékuk nem rendelkezik spórolt pénzzel. A lengyelek, románok és a szlovákok megtakarításainak mértéke nem változott az előző évhez képest.

Tekintettel arra, hogy a felmérésben résztvevő országok lakosainak jelentős hányada nem rendelkezik megtakarítással, minden második európai válaszadó számára problémát jelentene egy hirtelen, nem várt kiadás. Legnagyobb arányban a lengyelek (62 százalék) válaszolták azt, hogy nehezen tudnák kezelni a helyzetet. A románok érzik leginkább biztosnak pénzügyi helyzetüket, csak 45 százalékuk gondolja úgy, hogy problémás lehet egy nem várt kiadás fedezése, míg a hazai válaszadók 55 százalékának okozna komoly fejtörést egy ilyen váratlan szituáció. Ezzel szemben, az európai átlaghoz (18 százalék) képest a magyarok 21 százalékának egyáltalán nem okozna jelentősebb gondot egy hirtelen felmerülő kiadás.

Hamarosan itt az új TOP-felhívás: önkormányzatok pályázhatnak több mint 8 milliárd forintra

A Széchenyi 2020 Terület- és Településfejlesztési Operatív Programjának keretében elindult az „Inkubátorházak fejlesztése” című (TOP-1.1.2-16) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.

A helyi vállalkozási kapacitások kiszolgálását támogató inkubációs infrastruktúra kialakítását, illetve továbbfejlesztését célzó beavatkozások hozzájárulnak a piacképes vállalkozások számának bővüléséhez, egy stabil, növekedésre képes helyi kis- és középvállalkozói réteg megteremtéséhez – olvasható a felhívástervezetben.

A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat a kormány 2016. november 12-ig várja a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

Mennyi?

A keretösszeg 8,42 milliárd forint; a forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

Miért?

Az ország gazdasági bázisát a fejlődőképes, tőkeerős kis- és középvállalkozói szektor biztosíthatja, ezért a szektor megerősítése érdekében fontos, hogy ösztönözzük az induló és az innovatív start-up vállalkozások, valamint a már működő, de bizonytalan lábakon álló, tőkeszegény vállalkozások növekedését, piaci stabilitását – indokol a kormány.

A felhívás célja, hogy az önkormányzati tulajdonú inkubátorházak infrastrukturális hátterének kiépítésével hozzájáruljon a minőségi vállalkozói adottságokra alapozott, piacképes, lehetőségorientált vállalkozások számának bővüléséhez. Kiemelt cél, hogy a betelepülő vállalkozások az inkubációs időszak alatt annyira megerősödjenek, hogy hozzájáruljanak a foglalkoztatottság, valamint a GDP növeléséhez. A fejlesztések indirekt módon az inkubátorházon kívül működő vállalkozások életben maradási, megerősödési és fejlődési esélyeinek javításához is hozzájárulhatnak – olvasható a tervezetben.

Mire?

A felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatók önállóan:

  • iparfejlesztési célú inkubációs tevékenység céljára használandó ingatlanok építése, bővítése, korszerűsítése, modernizálása és inkubátorházzá történő átalakítása;
  • iparfejlesztési célú inkubációs funkciókat támogató közös terek és közös műhelyek kialakítása;
  • az inkubációs tevékenységhez kapcsolódóan a telekhatáron belüli alapinfrastruktúra kiépítése (közművek, elektromos vezetékek, közlekedő felületek);
  • a vállalkozói tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, berendezések, valamint a közös műhelyekben használatos termelő eszközök beszerzése.

Ki pályázhat?

Támogatási kérelmet nyújthatnak be (önállóan vagy konzorcium tagjaként):

  • helyi önkormányzati költségvetési szerv,
  • helyi önkormányzati hivatal,
  • helyi önkormányzatok társulása,
  • területfejlesztési önkormányzati társulás,
  • megyei önkormányzat,
  • többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság,
  • többségi önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság,
  • egyéb, többségi önkormányzati tulajdonban lévő, jogi személyiségű nonprofit szervezet,
  • egyéb, többségi önkormányzati tulajdonban lévő, jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet.

További részletek az alább letölthető felhívástervezetben.

Netrisk: a kgfb-díjak 10-12 százalékos emelkedése várható

Átlagosan 10-12 százalékkal emelkedhetnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjak a Netrisk.hu online biztosításközvetítő portál előzetes gyorselemzése szerint.

A kedd éjféli határidőig 11 biztosító hirdetett új kgfb-tarifát az év végi kampányidőszakra, további 3 biztosító a korábbi, évközi díjaival vesz részt az idei kampányban. Az online biztosításközvetítő a nála kötött új szerződések átlagdíját 20 ezer forint körüli értékre várja, szemben a tavalyi mintegy 18 ezer forinttal.

A pontosabb átlagdíjak, illetve a legtöbb ügyfelet szerző biztosítók listája, majd az első néhány ezer megrendelés alapján lesz látható. A Netrisk.hu szerint a biztosítók egyre kevésbé fókuszálnak a kötelezőkampányra, részben, mert az összes hazai gépjárműnek már alig több mint harmada érintett.

Az MKB Általános Biztosító minden januári évfordulós kgfb-szerződését felmondja majd, így az érintett 25 ezer ügyfélnek mindenképpen új kgfb-szerződést kell kötnie az év végi kampányban. Az összes év végi váltások száma azonban várhatóan még velük együtt sem fogja meghaladni a 100-120 ezer szerződést.

A jelenlegi szerződések jövő évi indexdíját a biztosítóknak az évforduló előtt legalább 50 nappal kell eljuttatniuk az ügyfelekhez, akik ez alapján december elsejéig mondhatják fel jelenlegi szerződésüket. (MTI)

Nem bírja a román büdzsé a kampánybéremelésket

0

Hozzávetőlegesen 9 milliárd lejjel terhelik meg a költségvetést a parlament által az elmúlt hónapokban elfogadott bérnövelő intézkedések – nyilatkozta kedden Dacian Cioloş román kormányfő.

„Ahogy azt már sajnos megszokhattuk, választások előtt a parlament megszavaz minden bérnövelő intézkedést, anélkül, hogy számolna ezek költségvetési vonzatával. A pénzügyminiszter számításai szerint az elmúlt hónapokban elfogadott intézkedések hozzávetőlegesen 9 milliárd lejjel terhelik meg a büdzsét, ami a nemzeti össztermék 1 százalékát teszi ki. Ez azt eredményezi, hogy nőni fog a költségvetési hiány, ami katasztrofális lenne az országra nézve” – mondta a miniszterelnök az Adevărul portálnak adott interjúban.

A román kormányfő szerint a közszférában alkalmazott szelektív béremelés csak növeli a közalkalmazottak bérei közötti aránytalanságokat, és felemészti az egységes bértörvény finanszírozására szánt pénzforrást – írja a Krónika.

„Továbbra is számtalan olyan esetre van példa, amikor ugyanolyan végzettséggel és szolgálati idővel rendelkező, egyazon intézményen belül ugyanazon tisztséget betöltő alkalmazottak eltérő összegű bért kapnak. A százalékos fizetésemelés nem jelent megoldást ezekre a helyzetekre. A méltánytalanságokat az egységes bértörvénnyel szeretnénk felszámolni, amely azonban így finanszírozási forrás nélkül marad” – idézte Cioloşt az Agerpres hírügynökség.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy 2010-ben is elfogadott a parlament egy jogszabályt, amely jelentős béremelést írt elő, amely azonban alkalmazhatatlannak bizonyult.

Londonból költöző uniós intézményekre pályázik a magyar kormány

Az Európai Unió több fontos intézményét és nyugati nagyvállalatok nagyobb csoportját is Magyarországra csábítaná Londonból a kormány.

A magyar kormány megpróbálja kihasználni, hogy a britek kilépése miatt a következő időkben több fontos intézmény és nagyvállalat is elhagyhatja Nagy-Britanniát. A kabinet a múlt héten hivatalosan is beadta pályázatát az Európai Unió bankfelügyeletének Magyarországra költöztetéséért, és az ország hamarosan versenybe szállhat az uniós gyógyszerhatóságért is. A cégeket az adózás egyszerűsítésével nyernék meg – mondta a Magyar Időknek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Számos uniós szervezet központja jelenleg Londonban található, az érintett felügyeletek és hatóságok a jövőben biztosan más országba teszik át székhelyüket. Varga Mihály szerint Magyarország szerepét, befolyását növelhetné, ha az Angliából elköltöző intézmények egyike, vagy akár több is közülük Budapesten találna új otthonra. A miniszter úgy vélekedett, gazdasági előnyök egész sora is fűződhetne ahhoz, ha az uniós bankfelügyelet székhelye ezentúl nálunk lenne. Ennek nyomán új pénzügyi szereplők, bankok és befektetők jelenhetnének meg idehaza, ami érdemi fellendülést is hozhatna a bankszférában.

Varga Mihály általánosságban hozzátette, ezekben az esetekben Magyarország azt kínálhatja fel, hogy megfelelő körülményeket teremt az EU szervezeteinek működéséhez, vagyis hazánk garantálná a legfontosabb infrastrukturális feltételeket. A cégekért folytatott versenyben hazánk is megpróbál részt venni. Szerinte a legfontosabb feladat most az adóeljárás, az adóadminisztráció egyszerűsítése. Rámutatott: a múlt héten benyújtott őszi adócsomagot éppen a különféle bürokratikus terhek lazításáért alakította ki a szaktárca. Ez ügyben további lépések is várhatók – jegyezte meg a tárcavezető.

Gyorsulva emelkedett a használt lakások ára Budapesten

0

2016 első két negyedévében Budapesten tovább gyorsult a használt lakások árának emelkedése; a 2015. évi 17,4 millióról 19,5 millió forintra nőtt a fajlagos lakásár, és így 25 százalékkal meghaladja a 2008-ban mért nominális szintet – tájékoztatott a KSH.

Ezzel Budapesten már a lakások reálértéke is a válság előtti szint fölé emelkedett és azt mintegy 2,6 százalékkal meghaladja – olvasható a statisztikai hivatal „Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2016. II. negyedév” című kiadványában.

2015 óta a megyeszékhelyeken is drágultak a használt lakások, átlagosan 6,7 százalékkal, míg a kisebb városok és a községek árai 3,1 illetve 4,7 százalékkal tovább csökkentek.

Budapesten a használt lakások négyzetméterára a 2015. évi 290-ről 338 ezer forintra nőtt 2016 I–II. negyedévében. A megyeszékhelyekre jellemző fajlagos lakásár ennek kevesebb mint fele (177 ezer forint), a kisebb városokban pedig ennél is alacsonyabb, 129 ezer forint. A községi lakások négyzetméterára egyötöde sincs a budapestinek (68 ezer forint), míg az agglomerációkon kívül eső községekben mindössze 53 ezer forint.

A területi árkülönbségek növekedése az agglomerációk esetében is kimutatható. A Budapesti agglomerációra egyelőre nem terjedt ki a fővárosra jellemző gyors drágulás, és így ott az árak egyelőre elmaradnak a válság előtti szinttől. Az egyetlen kivétel e tekintetben a Budapesti agglomeráció északnyugati szektora, amely 26 millió forintot meghaladó árszintjével mára az ország legdrágább területei közé került.

Budapesten valamennyi kerületben elérték a lakásárak a 2008. évi szintet, azonban a drágulás mértéke itt is rendkívül széles skálán mozog: a legnagyobb, 50 százalékot meghaladó áremelkedés a pesti belső kerületekben zajlott le (V., VI., VII. kerület), míg a legdrágábbnak számító budai kerületek ilyen tekintetben a rangsor közepén helyezkednek el. A legkisebb, 10 százalék alatti áremelkedés a külső pesti kerületekre jellemző (XVI–XVIII. és a XX–XXI. kerület), a XXIII. kerületben pedig a 2008-as szinttel megegyező a 2016 első két negyedévében eladott lakások átlagos ára.