Minden ötödik magyar pozitívan látja az ország gazdasági helyzetét – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. és anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) által végzett nemzetközi reprezentatív kutatásból.
Bár továbbra is szkeptikusak anyagi helyzetükkel kapcsolatban, a magyar résztvevők 30 százaléka javulást vár háztartási költségvetését illetően a következő egy évben. A hazai válaszadóknak csupán 7 százaléka tart a munkanélküliségtől, ugyanakkor egy váratlan, nagyobb kiadás a megkérdezettek 55 százalékát hozná nehéz helyzetbe és csak 21 százalékuknak nem okozna problémát egy ilyen helyzet.
A Provident és anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) által végzett, 8000 fős reprezentatív kutatás azt vizsgálta, hogy az IPF-leányvállalatok egyes országaiban a lakosság hogyan vélekedik háztartása és hazája jelenlegi és jövőbeni gazdasági helyzetéről. A felmérésben a következő országok vettek részt: Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Litvánia.
Csökkent a munkanélküliségtől való félelem
A magyarok és az európai válaszadók több mint harmada a megélhetéssel kapcsolatos mindennapi kiadások fedezését tartja leginkább aggasztónak, de sokan a rendelkezésre álló jövedelem kiesésétől is tartanak. A tavalyi évhez képest a munkanélküliség miatt európai viszonylatban csak minden tízedik válaszadó aggódik. Magyarországon a helyzet még pozitívabb, a megkérdezettek csupán 7 százaléka fél a munkanélküliségtől.
A tavalyi évhez hasonlóan az európaiak negyede úgy gondolja, hogy a következő 12 hónapban javulni fog országának gazdasági helyzete, míg a válaszadók egyharmada szerint romlik majd. A megkérdezettek közül a románok voltak a legbizakodóbbak, míg a lengyelek látták a legsötétebben saját hazájuk kilátásait. A románok 46 százaléka szerint javul országuk gazdasági állapota a következő 12 hónapban, és jóval 40 százalék alatt volt azok aránya, akik szerint romlik majd a helyzet. Ezzel szemben a lengyelek 44 százaléka mondta azt, hogy romlik majd országuk gazdaságának állapota a következő ez évben.
A magyarok egyre pozitívabban tekintenek a jövőbe: tavalyhoz képest csökkent a szkeptikusok aránya, idén a válaszadók legnagyobb hányada (37 százalék) szerint a következő tizenkét hónapban nem változik hazánk gazdasági helyzete, míg minden ötödik megkérdezett javulást vár a jövőben.
A háztartásuk anyagi helyzetével kapcsolatban az elmúlt évhez képest nem változtak az európai válaszadók jövőbeni kilátásai. A megkérdezettek 44 százaléka úgy gondolja, javulni fog anyagi helyzete a következő egy évben, 15 százalék szerint pedig negatívak a kilátások. A megkérdezett országok közül Bulgáriában és Romániában a legbizakodóbb, míg Magyarországon és Szlovákiában a legpesszimistább a lakosság. Bár a magyar válaszadók kevésbé számítanak optimistának a felmérésben résztvevő országok között, 30 százalékuk javulást vár anyagai körülményeit illetően, illetve 43 százalékuk szerint háztartásuk helyzete változatlan marad. Azok a magyarok, akik pozitívan látják a jövő évet – a többi európai válaszadóhoz hasonlóan – leginkább bevételeik emelkedésétől várják a javulást.
Nő a megtakarítással rendelkezők aránya
Bár a felmérésben résztvevő országok lakosai körében továbbra is magas azok száma, akik nem rendelkeznek megtakarítással, a magyarok esetében sokat javult a helyzet a tavalyi évhez képest: 10 százalékkal kevesebben nyilatkozták azt, hogy nincs félretett pénzük. Megtakarítások tekintetében a bolgárok állnak a legrosszabbul, 69 százalékuk nem rendelkezik spórolt pénzzel. A lengyelek, románok és a szlovákok megtakarításainak mértéke nem változott az előző évhez képest.
Tekintettel arra, hogy a felmérésben résztvevő országok lakosainak jelentős hányada nem rendelkezik megtakarítással, minden második európai válaszadó számára problémát jelentene egy hirtelen, nem várt kiadás. Legnagyobb arányban a lengyelek (62 százalék) válaszolták azt, hogy nehezen tudnák kezelni a helyzetet. A románok érzik leginkább biztosnak pénzügyi helyzetüket, csak 45 százalékuk gondolja úgy, hogy problémás lehet egy nem várt kiadás fedezése, míg a hazai válaszadók 55 százalékának okozna komoly fejtörést egy ilyen váratlan szituáció. Ezzel szemben, az európai átlaghoz (18 százalék) képest a magyarok 21 százalékának egyáltalán nem okozna jelentősebb gondot egy hirtelen felmerülő kiadás.
