2016 első félévben 280 ezer magyar dolgozott más uniós ragállamban, illetve az Európai Gazdasági Térség valamely országában – becsülte a KSH.
A KSH munkaerő-felmérésében (MEF) 2016 első felében 118 ezren adtak meg külföldi munkahelyet, de minimálisan további 150–170 ezerre becsülhető a más uniós tagországokban dolgozó magyarok száma – olvasható a statisztikai hivatal „Munkaerőpiaci folyamatok, 2016. I. félév” című kiadványában.
Így becsült a statisztikai hivatal
A becsléshez tükörstatisztikaként a közösségi munkaerő-felmérés eredményeit használta fel a KSH, ebből ugyanis állampolgárság szerinti bontásban lekérhető a legalább egy éve az adott országban élő foglalkoztatottak száma. A legutolsó év, amelyre a magyarok száma rendelkezésre állt, a 2014. évi volt. Ezt első lépésként a magyar munkaerő-felmérés külföldön dolgozóinak 2016. I. félév/2014 közötti dinamikájával szorozták fel, a további becslés országspecifikus volt.
Ausztria esetében a 28 ezres ausztriai háztartásban összeírt foglalkoztatotthoz hozzáadták a magyar MEF-ben ausztriai munkahelyet megadók számát, azt feltételezve, hogy valaki vagy háztartásával együtt él Ausztriában, vagy magyarországi háztartásából jár Ausztriába dolgozni.
Az Egyesült Királyságban dolgozóknak a magyar MEF-ben csak egy töredéke jelenik meg, így akárcsak a nem elsődleges célországnak számító többi ország esetében, a KSH a tükörstatisztika adatait vette át.
A kettős összeírás esélye a Németországban dolgozóknál volt a legnagyobb, itt a német MEF adatokat a magyar MEF-adat 1/3-ával egészítette ki a statisztikai hivatal.
A magyar állampolgárságú uniós, illetve EGT-országokban (az EU-n kívül Izland, Liechtenstein, Norvégia) átmenetileg vagy tartósan dolgozók létszáma így 2016 I. félévében 280 ezer főre volt becsülhető.
A három fő fogadó ország
A három fő fogadó ország Ausztria, Németország, illetve az Egyesült Királyság. Az Ausztriában dolgozók többsége ingázó vagy szezonális munkát vállaló, akinek családja Magyarországon él. A Németországban dolgozók jelentős részének is itthon marad a családja, melynek fő jövedelmi forrása vélhetően a kinti kereset. Mindkét országban a középfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező férfiak jelentik a külföldön dolgozó magyarok többségét. Ausztriában a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, illetve az építőipar, Németországban pedig az ipar és az építőipar foglalkoztatja a legtöbb magyart.
Az Egyesült Királyságról a magyar munkaerő-felmérésből csak annyit lehet biztosan tudni, hogy az előbbi két országra jellemzőnél az oda migrálók iskolázottabbak, összességében némileg fiatalabbak, többségükben vagy még nem alapítottak saját családot, vagy olyanok, akik családjukkal együtt költöztek el a fogadó országba.
