Kezdőlap Blog Oldal 898

Új EFOP-felhívás: 3 milliárd forintra pályázhatnak a művészeti egyetemek

A Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának keretében megjelent „A tanulók képesség-kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben” című (EFOP-3.2.6-16) felhívás.

A felhívás célja – többek között – az egész életen át tartó tanulás iskolai megalapozása és a köznevelés hátránykompenzációs szerepének erősítése, a művészettel nevelési és fejlesztési területekhez tartozó kompetenciák erősítése, valamint a művészetoktatás módszertani fejlesztése.

A támogatható tevékenységek:

  • a köznevelési intézmények művészetpedagógiai módszertani megújítása;
  • a pedagógusok felkészítése az új módszertan adaptálására;
  • a művészetpedagógiai munkát támogató programok szervezése, lebonyolításának támogatása;
  • a köznevelési intézmények hálózatosodásának támogatása;
  • a köznevelési intézmények művészeti eszköztárának megújítása.

„A művészettel nevelés, a művészet eszközeivel való fejlesztés, a kreativitás vizsgálata hazánkban messze elmarad az európai országokban mért és elért eredmények átlagától. A művészettel való nevelés, illetve a művészeti képzések operatív módon való feltérképezése, fejlesztése, tanulókat, pedagógusokat, intézményeket bevonó összefogó munkája nemzeti feladat” – indokolja a kormány, miért szán erre a célra 3 milliárd forintot.

Támogatási kérelmet a Magyar Képzőművészeti Egyetem által vezetett konzorcium nyújthat be; a konzorciumi tagok:

  • a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem,
  • a Magyar Táncművészeti Főiskola,
  • a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és
  • a Színház- és Filmművészeti Egyetem. 

A Patricius Borház lett az év pincészete

A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék Patricius Borháza lett az idén az év pincészete. A Patricius a tokaji borvidék egyik meghatározó borászata, a borkészítésen túlmenően aktívan részt vesznek a térség kulturális életének szervezésében is.

Az Év Pincészete címmel azt a borászatot jutalmazzák, amely a legtöbbet tette az bel- és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széleskörű népszerűsítéséért az adott évben. A 2002-ben alapított díjat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége képviselői adták át a Bodrogkisfalud határában működő társaságnak.

Molnár Péter birtokigazgató, a Patricius Borház Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek azt mondta: a Patricius a tokaji borvidék egyik meghatározó borászata, a borkészítésen túlmenően aktívan részt vesznek a térség kulturális életének szervezésében is. A borház filozófiájának fontos része, hogy nagyra becsülik Tokaj-Hegyalja tradícióit, „tisztában vagyunk vele, hogy elődeink sokat elértek és azt is tudjuk, hogy ezeket a hagyományokat kell újra éleszteni és tovább adni, tradíció, érték, egyediség, egyensúly” ezek fejezik ki hitvallásunkat – tette hozzá.

A Patricius Borházat a Kékessy család alapította, amely a tizenhetedik századig visszanyúló szőlészeti és borászati hagyományokkal rendelkezik a tokaji borvidéken. A társaság szőlőbirtokai öt település határában, 85 hektáron, 7 dűlőben találhatóak. A pincészet 2013-ban megkapta a „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” címet.

Mint Molnár Péter közölte: a birtok-szerkezet kialakítása tudatosan történt, a Kékessy család a sokszínűség és a gazdag talaj adottságok miatt választotta a több száz éves első osztályú dűlőket. A termő területeken egyaránt megtalálhatók fiatal és idős szőlőtőkék, a térség szőlőfajtáinak nagy része, a furmint, a hárslevelű, a sárga muskotály, a zéta és a kövérszőlő egyaránt.

A borház nettó árbevétele 319 millió forint volt 2015-ben, jóval meghaladva az előző év 251 millió forintos bevételt. Ebből az export-bevétel csaknem 77 millió forintot tett ki. A 300 millió forint jegyzett tőkéjű kft. 2015-re 9,5 millió forint nyereséget számolt el, a megelőző év 24 milliós vesztesége után. Saját tőkéje 2015-ben 226 millió forint volt. (MTI)

Az álláskeresők harmada több mint egy éve nem talál munkát

A nyilvántartott álláskeresők száma 17,5 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a szeptemberi zárónapon 282 ezer álláskereső szerepelt, közel 60 ezerrel kevesebb, mint egy éve.

Az NFSZ a honlapján közölte: az év kilencedik hónapjában a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 6,2 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 4,1 százalék. Szeptemberben 48,6 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 12,6 százalékuk első alkalommal regisztrált.

Az új belépők száma az előző évinél 5,3 százalékkal kevesebb volt. Az álláskeresők 12,4 százaléka, 34,8 ezer volt pályakezdő. Az álláskeresők 29,4 százaléka – 82,9 ezer ember – tartósan, több mint egy éve keresett már munkát, ez 16,5 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál.     

Az NFSZ adatai szerint az év kilencedik hónapjában 141,4 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 38,8 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 49,9 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

A foglalkoztatók 44,9 ezer új betölthető álláshelyet jelentettek be szeptemberben, ezek 57,2 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 25,7 ezer volt, amelyek több mint a fele a közfoglalkoztatáshoz tartozott. Szeptemberben 141,6 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 97,8 ezer betöltetlen maradt.   

Az év kilencedik hónapjában 166 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül főként a szálláshely-szolgáltatást, a vendéglátást és az adminisztratív, valamint a szolgáltatást támogató ágazatokat, területileg pedig a fővárost, Somogy és Hajdú-Bihar megyét érintették.     

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 4,9 százalékos volt a június-augusztusi gördülő negyedévben, ami azt jelenti, hogy a 15-74 éves népességből 227,1 ezren voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 1,8 százalékponttal csökkent. (MTI)

Atropinnal szennyezett tescós kölesgolyót vontak ki a forgalomból

Magas atropin- és szkopolamin tartalom miatt extrudált kölesgolyó termékeket vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A termékek fogyasztása elsősorban gyermekeknél jelenthet kockázatot.

A Nébih kivonta a forgalomból a Tesco két sajátmárkás termékét, az extrudált, földimogyoró, illetve enyhén sózott ízesítésű Tesco Organic bio köles golyókat, mert azoknak magas volt az atropin- és szkopolamin tartalma – írja közleményében a szervezet. Az atropin és a szkopolamin a tropán alkaloidok csoportjába tartozó, mérgező hatású vegyületek. Az atropint gyógyászati célra is alkalmazzák. Jogszabályban meghatározott felső határértékük jelenleg csak kifejezetten csecsemők és kisgyermekek számára készült bizonyos élelmiszereknél van. Ez mindkét vegyület esetében 1 μg/kg.

Az extrudált kölesgolyó termékek ugyan nem tartoznak ebbe a kategóriába, a Nébih laboratóriumában mért értékek alapján azonban – az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által meghatározott napi beviteli referenciaértéket alapul véve – a tételek fogyasztása gyermekek számára kockázatos lehet. A Nébih által mért mennyiségek – a termékek ajánlott mennyiségben történő fogyasztása esetén – a felnőttekre nem jelentenek veszélyt.

Fontos, hogy probléma esetén a tünetek (például szájszárazság, pupillatágulás) azonnal jelentkeznek, amivel orvoshoz kell fordulni. A termékek elfogyasztásának hosszú távú egészségkárosító hatása azonban nincs. Tekintettel a gyermekeket érintő élelmiszerbiztonsági kockázatra a Nébih azonnali hatállyal elrendelte a termékek forgalomból történő kivonását. Az élelmiszerek előállítója és forgalmazója is azonnal megtette a szükséges intézkedéseket. A hatóság kéri, hogy aki rendelkezik az alábbi azonosító adatokkal ellátott termékekkel, az elővigyázatosságból gyermeknek ne adjon belőlük.

A tropán alkaloidok egyes gyomnövények (például beléndek, csattanó maszlag) toxikus hatású anyagai, melyek a növény minden részében, így a magjában is megtalálhatóak, közismert képviselőjük az atropin, melyet gyógyászati célra is felhasználnak. Ezeknek a gyomnövényeknek a magjai azonos méretük miatt könnyen keverednek a kölessel, így a kölesgolyó termékek alapanyagául szolgáló kölest – nem megfelelő növényvédelmi technológia esetén – nagymértékben szennyezhetik. A tropán alkaloidok nagyobb mennyiségben a szervezetbe kerülve befolyásolják a központi- és a vegetatív idegrendszer működését. Szájszárazságot, pupillatágulást, szívritmuszavart, és egyéb idegrendszeri tüneteket okozhatnak.

Tesco – Media Markt: közösen Győrben és Veszprémben

Megállapodást kötött a Media Markt és a Tesco, amelynek értelmében az elektronikai kiskereskedelmi lánc két új áruházat nyit a Tesco győri, illetve veszprémi hipermarket áruházaiban – közölték a cégek csütörtökön.

Győrben egy 600 négyzetméteres, Veszprémben pedig egy 800 négyzetméteres áruházat alakítottak ki. A csütörtökön nyíló új áruházakkal 24-re nő a magyarországi Media Markt-üzletek száma – tájékoztatták a cégek az MTI-t.

A Tesco-Global Áruházak Zrt. közölte: mintegy 440 millió forintos beruházással újította meg a győri és veszprémi áruházát. Az újranyitott áruházakban nagyobb választék, világosabb eladótér és helyi szállítóktól származó friss áruk várják a vásárlókat, a Media Markt üzletek kínálatával kiegészülve. Győrben emellett egy 75 ülőhelyes, saját alkalmazottakkal üzemeltetett bisztró is nyílik, ezzel 17 új munkahelyet teremtett a Tesco a városban. A vállalat napról napra egyre magasabb színvonalon szeretné kiszolgálni a vásárlók igényeit, ezért folyamatosan keresi az áruházak ideális kialakítását.

Közép-európai üzletágában idén további 4 – Nagyszombat, Nyitra, Plzen, Zielona Gora – áruházát fejlesztette, míg jövőre több mint 10 üzletet alakít át.

A Tesco Magyarországon több mint 20 ezer dolgozót foglalkoztat, 207 magyarországi áruházában hetente átlagosan 3 millió vásárlót szolgál ki. A cég beszállítóinak csaknem 80 százaléka – közel 1100 vállalkozás – magyar, élelmiszerválasztékában található 3200 sajátmárkás termék felét itthon állítják elő.

Korábbi közlés szerint nyereséggel zárta legutóbbi, 2016. február 29-én zárult gazdálkodási évét a Tesco-Global Áruházak Zrt. Magyarországon: a cég adózás utáni eredménye 13,2 milliárd forintra emelkedett az egy évvel korábbi 68 milliárd forint veszteséget követően. Az értékesítés nettó árbevétele 0,71 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, így 614 milliárd forint volt.

Az elektronikai termékeket forgalmazó Media Markt 22 üzletének forgalma 20 százalékkal, nettó 72 milliárd forintra nőtt tavaly.

Pályaválasztóknak is tanácsokat adnak a TisztaShow-n

A takarítás lesz a téma a Hungexpón október 21-én és 22-én. Rég nem volt Magyarországon ilyen nagyszabású rendezvény, amely egyszerre kívánja megszólítani a szakmát és a lakosságot.

Péntek-szombaton rendezi meg a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (MATISZ) a TisztaShow Tisztítás-technológiai Szakkiállítást és Vásárt.

A szakmának szóló programokra pénteken, 21-én kerül sor. A TisztaShow-n kerül sor a MATISZ szakértők ünnepélyes avatására, a 2016-os Innovációs Díjak átadására, valamint az egyes cégek különböző díjátadóira is. Emellett a munkavállalók és munkáltatók ismét összemérhetik tudásukat a takarítók versenyén.

A szervezők várják a pályaválasztás előtt álló diákokat is, akik a helyszínen megismerkednének a tisztítás-technológiai szakmával, annak lehetőségeivel.

Szombaton elsősorban a családi, lakossági programok kerülnek előtérbe. Termékbemutatókat nézhetnek meg, valamint betekinthetnek a tisztítás-technológiai szakma kulisszatitkaiba, megismerkedhetnek a mindennapokban használatos modern, környezetbarát takarító eszközökkel, gépekkel.

A lakosságnak azért javasolják a programot, mert ugyan mindenki takarít otthon, de csak kevesen követik nyomon az aktuális trendeket, technológiákat. Most alkalom nyílik arra, hogy egy helyen számos cég termékével megismerkedjenek, olyanokkal is, amelyekről korábban nem is hallottak.

A rendezvényhez a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kézműipari Tagozata különböző programokkal társrendezőként kapcsolódik.

Teljesítési igazolásokkal fűtötte üzemeit az adócsaló vállalkozás

0

Különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás miatt folytat nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy nyílászárókat gyártó baranyai cégnél, ahol a gyanú szerint az elkövetők 850 millió forint áfát csaltak el és az így szerzett pénzt szétosztották egymás között.

A NAV közleménye szerint a – három dunántúli üzemben száz embert foglalkoztató – árnyékolástechnikai termékek és nyílászárók gyártásával és értékesítésével foglalkozó cég termékeit fele részben számla nélkül, feketén értékesítette. A magánszemélyek egyáltalán nem, míg a gazdasági társaságoknak csak egy része kapott számlát, amivel a közlemény szerint a cég az áfafizetést akarta megspórolni. Az így szerzett illegális jövedelmet a tulajdonosok és az őket segítő személyek szétosztották egymás között.

A NAV kiemelte: a papír alapú megrendelőket és a teljesítési iratokat az üzemcsarnokok fűtésére használták, a számítógépeken tárolt adatokat évente törölték. A pénzügyi nyomozók az októberi akcióban 14 helyszínen tartottak házkutatást, bizonyítékokat foglaltak le és 28 embert tanúként kihallgattak. „Két üzemben és egy családi háznál vették észre a nyomozók, hogy befűtöttek az eltitkolt bevételeket rögzítő megrendelőlapokkal, és további bizonyítékok is elégetésre vártak a kazánok mellett” – írták.     

A közlemény arra is kitért, hogy az egyik lakásban kábítószer-gyanús anyagot is találtak, ezért ott a rendőrség, míg az üzemekben a bejelentés nélkül foglalkoztatottak miatt a munkaügyi ellenőrök intézkedtek. Az okozott 850 millió forintos kár megtérülése érdekében a nyomozók zár alá vették a társaság tulajdonában lévő iparterületet és üzemcsarnokokat. (MTI)

A Mirai főleg az Egyesült Államokban és Brazíliában tesz kárt

0

A Mirai kártevő forráskódjával fertőzött IoT eszközök száma pár hét alatt 493 ezerre nőtt.

Forráskódjának közzététele óta a dolgok internetére (IoT-re) csatlakozó termékekből botneteket építő, rosszindulatú szoftver, a Mirai már kétszer annyi eszközt fertőzött meg, mint korábban.

A Miraival fertőzött IoT eszközök száma 213 ezerről 493 ezerre ugrott a forráskód október elsejére tehető közzététele óta, hívta fel a figyelmet az internetes gerinchálózati szolgáltatásokat adó Level 3 Communications.

A hackerek már azóta használják a Mirai forráskódját, hogy a kártevő szeptember végén szerepet játszott a DDOS (elosztott szolgáltatásmegtagadás) típusú támadásban, amely kiütötte a kiberbiztonsággal foglalkozó újságíró, Brian Krebs (a fotón) weboldalát – írja a computerworld.hu.

A Mirai a dolgok internetére csatlakozó eszközöket – például webkamerákat és digitális videorekordereket – fertőzi meg, amelyeken a gyártók gyenge felhasználóneveket és jelszavakat állítanak be alapértelmezettként.

A megfertőzött eszközök fele az Egyesült Államokban és Brazíliában található, több mint 80 százalékuk digitális videorekorder (DVR). Gyakran az online játékok szervereit, illetve a lakossági IP-címeket veszik célba.

Hosszú Katinka még állja a versenyt a vlogerekkel

A tíz magyar kedvenc hírességből nyolc online videókkal lett ismert, csak Hosszú Katinka és Palvin Barbi fért melléjük.

Szirmai Gergő, Pamkutya, Justvidman, The VR, Csecse Attila – ha ezekből a nevekből egy sem volt ismerős, viszont cukros üdítőknek készít reklámokat, akkor jobb, ha leporolja a portfólióját, mert könnyen meginoghat ön alatt a babzsák – írja a Kreatív Online.

A Gemius reprezentatív felmérése szerint ezek a YouTube-os vloggerek a magyar tinik által leginkább kedvelt öt híresség, és a tízes mezőnybe is csak ketten fértek, akik nem videóznak: Hosszú Katinka és Palvin Barbi. Erre az is magyarázattal szolgálhat, hogy ez a korosztály már napi félórával több időt tölt a YouTube-on, mint a tévé előtt.

A huszonévesek kedvencei sem az a kereskedelmi tévékben szereplők, a 4. helyen Sebestyén Balázs az első felbukkanó, őt Majka követi. Rajtuk kívül Radics Gigi és Liptai Claudia férkőzött be a top 10-be. Ebben a korosztályban Pamkutya (a fotón), Hosszú Katinka, Dancsó Péter vannak a dobogón.

Másfél milliárd az étel- és italautomata-piac kifehérítéséhez

0

A kormány 1,5 milliárd forinttal támogatja az étel-, illetve italautomata-piacon tevékenykedő vállalkozókat, az összeg várhatóan az automata felügyeleti egység beszerzési költségeit teljes mértékben fedezni fogja – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön.

Az érintettek a megfelelő adóhatósági felügyeletet biztosító eszközt egyablakos rendszerben, az adatkapcsolatot biztosító előfizetéssel és szervizeléssel együtt vehetik igénybe.

A cél az illegális szereplők, és az áfacsalók kiszűrése, amit a gyakorlatban az automata lelkének is nevezett, úgynevezett automata felügyeleti egység biztosít. Ezzel az eszközzel kizárható a bevétel eltitkolása, mivel az automaták értékesítési adatai online jutnak el a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.

A vállalkozók a felügyeleti szolgáltatóval szerződnek majd, amellyel a gyakorlatban három az egyben szolgáltatást kötnek: nemcsak az automata felügyeleti egység megvételét, hanem annak az automatába történő beszerelést és folyamatos működtetést is biztosítania kell a szolgáltatónak.

Az adóhivatali adatszolgáltatásra kiépített adatkapcsolat egyben a vállalkozó hatékonyságát is javíthatja, ha – a két fél megállapodása alapján – a felügyeleti szolgáltató például készpénzmentes fizetési megoldást, vagy logisztikai támogatást is nyújt az üzemeltető számára.

Már a 2015-ös regisztráció is jelentősen fehérítette a szektort. A Magyarországon működő étel- és italautomaták csaknem 20 százalékát – nagyjából 5 ezret – még tavaly leszereltek az üzemeltetők. A NAV ellenőrzési szakterülete szerint a gépek jelentős része a közterhek megfizetése nélkül üzemelt, a készülékek pedig épp azért tűntek el, mert minden automatát be kellett jelenteni az adóhivatalhoz.

A regisztráció után a második lépés az automaták felügyeleti egységgel történő ellátása, amely egy hatóságilag vizsgált és engedélyezett műszaki berendezés. Ezt – a trükközések elkerülése és kizárása érdekében – a már meglévő automata berendezések vezérlőpaneljéhez elválaszthatatlanul kapcsolódó módon kell beépíteni. Ezzel a lépéssel a kormány megvédi a szektor tisztességes vállalkozóit a bevétel eltitkolását üzletvitelszerűen alkalmazó adócsalóktól. (MTI)

Rákaptak a magyarok a kártyára, de sokat veszítenek vele

Miközben a hitelkártyák száma Magyarországon évek óta 1,4 millió körül stagnál, az idei első fél évben 15 százalékkal, 290 milliárd forintra nőtt a hitelkártyás vásárlások összege.

A kártyahasználók egyre tudatosabbak, miközben kihasználják a kedvezményeket, igyekeznek elkerülni az átlagosan 30 százalékot is meghaladó kamat kifizetését – írja a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján. A bankok azonban így is jól keresnek rajtuk. A háztartások mintegy 122 milliárd forint kamatozó kártyahitelt görgetnek, amely alapján a hitelintézetek évi 45-50 milliárd forint kamatot szedhetnek be az ügyfelektől. Ennek mindössze negyedét teheti ki a vásárlások utáni visszatérítés.

A lap számos bankot is megkérdezett az év végi akciókról. Ebből kiderült, hogy akár 10-15 ezer forint készpénzt, vagy egyes üzletekben 20 százalékos kedvezményt is kaphat a hitelkártyát most igénylő kliens. A hitel- és a betéti kártyás vásárlások forgalma is az utolsó negyedévben a legnagyobb a karácsonyi szezon miatt.

Végleg elpárolog a hazai kutakról az E85-ös üzemanyag

0

A 98-as oktánszámú benzin után újabb üzemanyagtípus, az E85-ös tűnik el a hazai töltőállomásokról. A bioetanol-alapú üzemanyag iránti kereslet a hat évvel korábbi alig egy százalékára zsugorodott.

A Mol által augusztus óta üzemeltetett Agip-kutakon október eleje óta nem lehet E85-ös üzemanyagot tankolni – írja a Magyar Idők. A 173 töltőállomásból álló lánc volt a bioetanol-alapú üzemanyag legnagyobb hazai forgalmazója, az Eni Hungária Zrt. akvizíciója után viszont a Mol nem folytatja a termék értékesítését.

Az olajcég szerint az E85 nem része a Mol üzemanyag-portfóliójának, a termék iránti kereslet rendkívül speciális és évek óta folyamatosan csökken, ez az üzemanyagfajta rendeltetésszerűen csak kevés autóban használható. Az adóhivatal adatai szerint idén júniusban csupán 40 ezer liter bioetanolt tankoltak az autósok, míg hat évvel korábban ugyanebben a hónapban ennek a mennyiségnek a százszorosát, 4,42 millió litert.

Kovács-Gajdács János, a Magyar Bioetanol Szövetség szóvivője a lapnak azt mondta, az üzemanyag népszerűségének hanyatlását a termék jövedéki adójának emelése indította el 2011 végén. Akkortól literenként 90 forinttal nőtt a bioetanol ára, így erősen csökkent a termék versenyképessége a benzinnel szemben. Emellett időközben nagyot zuhant a hagyományos üzemanyagok ára, ma már elhanyagolható a két termék közti árkülönbség.

Ezek lesznek az uniós csúcs legfontosabb témái

A migrációs válság megoldásának további lépései, a folyamatban lévő szabadkereskedelmi megállapodások, az Oroszországgal való együttműködés és a szíriai helyzet rendezése lesznek az uniós állam- és kormányfők csütörtöki és pénteki csúcstalálkozójának legfontosabb témái Brüsszelben.

Az Európai Unió migrációs politikájáról folytatott megbeszélésen az Európai Tanács áttekinti a válság kezelése céljából hozott határozatok végrehajtását, annak eredményeit és migrációs beáramlás csökkentésére vonatkozó további lépéseket – írja a hirek.sk.

A tanácskozáson vita várható a szöveg elfogadásával kapcsolatban, amely azt mondaná ki, hogy az illegális migrációt le kell lassítani. A tagországok egy része várhatóan azt álláspontot képviseli, hogy az illegális migrációt nem lassítani, hanem megállítani kell.   

A tervek szerint az uniós vezetők megbeszéléseket folytatnak a folyamatban levő szabadkereskedelmi egyezményekről. A csúcstalálkozó alkalmával megegyezés születhet a tagországok között és megvalósulhat az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) jövő hétre tervezett aláírása is.   

Az egyezmény elfogadásához valamennyi uniós tagország beleegyezésére szükség van, ugyanakkor Belgium francia ajkú régiójának múlt heti, elutasító parlamenti döntése egyelőre akadályozza a megegyezést. A belga államberendezkedés értelmében ugyanis az ország minden közösségének vétójoga van a nemzetközi megállapodásokra.   

Az uniós kül- és kereskedelmi miniszterei keddi tanácskozásukon péntekig, az uniós állam- és kormányfők kétnapos csúcstalálkozója befejező napjáig adott haladékot Belgiumnak, hogy döntést hozzon a megállapodás aláírásával kapcsolatban. Tanácsi tájékoztatás szerint a találkozó csütörtöki munkavacsorájának célja az átfogó és hosszú távú kapcsolatok stratégiai fontosságú áttekintése lesz Oroszországgal kapcsolatban.   

Az Európai Tanács tájékoztatása szerint ezzel kapcsolatban a tagországok állam és kormányfői a szíriai konfliktus rendezéséről és a humanitárius válság megoldásáról is tárgyalni fognak.   

Remények szerint Oroszország és Damaszkusz felhagy Aleppó bombázásával és lehetőség nyílik a segélyszállítmányok eljutására az ostromlott városba a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében.   

A csúcstalálkozó keretében Hollandia tájékoztatást ad majd az Ukrajna és az Európai Unió között 2014-ben létrejött társulási szerződés részének számító mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás (DCFTA) hatályba lépésének alakulásáról. Nagy-Britannia pedig beszámol a júniusban, az Európai Unióból való kilépés megszavazásával záródó referendum óta eltelt időszak intézkedéseinek eredményeiről.

Hetvenezres figyelmeztetés a román egészségügyisektől

0

A Sanitas egészségügyi szakszervezet több mint 70 ezer tagja vett részt a szerdán reggel szervezett kétórás figyelmeztető sztrájkban. Románia több egészségügyi intézményében beszüntették a munkát 8 és 10 óra között – nyilatkozta Marius Sepi, az érdekvédelmi szervezet alelnöke.

Immár közel 68 ezer aláírást gyűjtöttek annak érdekében, hogy október 31-én kirobbanthassák az általános sztrájkot – mondta el Marius Sepi.

Az érintettek elsősorban azért elégedetlenek, mert az egészségügyi rendszerben nemrég végrehajtott béremelés nem vonatkozik egyes közalkalmazotti kategóriákra, például a kórházak kisegítő személyzetére, az iskolai és óvodai orvosokra, valamint a közegészségügyi igazgatóságok munkatársaira – írja a Krónika.

A tiltakozó akcióhoz a marosvásárhelyi sürgősségi kórház is csatlakozott: az intézmény előcsarnokában mintegy száz alkalmazott gyűlt össze, akik fehér karszalagot viseltek, néhányuk pedig kis Sanitas-zászlót tartott kezében.

A bejáratnál táblákat helyeztek el, amelyekre többek között azt írták, hogy elegük van a hazugságokból, és ha nem teljesítik követeléseiket, nem haboznak az általános sztrájkot kirobbantani.

A két óra során a törvénynek megfelelően a személyzet egyharmada biztosította a sürgősségi esetek ellátását. Az érdekvédelmi szervezet vezetője azt is közölte: a Maros megyei kórház, valamint a szászrégeni és marosludasi klinikák alkalmazottai nem sztrájkoltak, ezekben az intézményekben ugyanis augusztusban egy évre szóló kollektív munkaszerződést kötöttek.

Több mint 4,6 millió magyar vallott az adójáról

0

A 2015-ös adóévről 4,625 millió magánszemély adott be személyijövedelemadó-bevallást, 50 ezerrel több, mint az előző évről. Az összevont jövedelmek összege 6,7 százalékkal, 10 064,6 milliárd forintra emelkedtek – derül ki a NAV adataiból.

Az összes adókötelezettség a jogszabályváltozások és a jövedelmek növekedésének hatására 114,3 milliárd forinttal, 1535,8 milliárd forintra nőtt. Az adófizetési kötelezettséget vallók száma 4,111 millióról 4,166 millióra, az egy főre jutó adó összege pedig 346 ezerről 369 ezer forintra nőtt.

Az érvényesíthető kedvezmények levonása után a 2015-ös adóévben 4,079 millió – az előző évinél 53 ezerrel több – magánszemélynek keletkezett adófizetési kötelezettsége. Az összevont adóalap utáni adó 1383 milliárd forintot tett ki, amely 7 százalékkal – 90,7 milliárd forinttal – haladja meg az előző évit. Az összevont jövedelem adóterhelése 2015-ben 13,7 százalékos volt, ami nagyságrendileg megegyezik az előző évivel.

A forrásadós jövedelmeket terhelő adó 129 milliárdról 152,7 milliárd forintra emelkedett.

Tavaly 3,991 millió embernek volt bérjövedelme, átlagosan évi bruttó 2,318 millió forint, illetve havi 193 ezer forint, az utóbbi 9 ezer forinttal magasabb az egy évvel korábbinál.

Az adóalapot csökkentő kedvezmények közül az első házasok kedvezménye címén 22 ezren, összesen 3,2 milliárd forinttal csökkentették összevont adóalapjukat.

Családi adókedvezmény címén 2015-ben 1,097 millió ember, azaz a bevallást benyújtók 23,7 százaléka – az előző évinél 0,4 százalékponttal kevesebb – mérsékelte adóalapját. Személyenként átlagosan 1,110 millió – összességében 1218,6 milliárd – forint kedvezményt vettek igénybe. A 16 százalékos adómértékkel számítva ez a tavalyinál 4,7 milliárd forinttal több – összesen 195 milliárd forint adókedvezményt jelent.

Az összevont adóalapot terhelő adót csökkentő tételt 687 ezren mutattak ki 32,5 milliárd forint összegben, amelyből az önkéntes pénztári számlák javára történő rendelkezések 18,1 milliárd forintot tettek ki.

Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevont jövedelem 34,9 százaléka, 3510,8 milliárd forint. A legmagasabb dinamika Vas megyében volt 7,3 százalékkal, a legalacsonyabb pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 4,8 százalék. Az országos havi átlagos összevont jövedelem 191 828 forint volt, a legmagasabb a fővárosban, 254 625 forint, a legalacsonyabb pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 147 665 forint.

A 2015-ös adóévre bevallott külön adózó jövedelem az előző évi 746,3 milliárd forintról 892,2 milliárd forintra emelkedett, míg a forrásadós jövedelmet szerzők száma 6 ezerrel, 295 ezerre nőtt. A növekedés elsősorban az osztalékból származó jövedelmek 109,3 milliárd forintos (20,6 százalékos) dinamikájának tudható be, ezen jogcím részaránya 71,7 százalék volt. Az összes forrásadós jövedelem 5,2 százaléka (46,1 milliárd forint) származott külföldről.

A tételes költségelszámoló egyéni vállalkozók száma 0,5 százalékkal – 179,8 ezerről 180,7 ezerre -, árbevételük 4,4 százalékkal – 1956,4 milliárdról 2043,2 milliárd forintra nőtt. Az átlagos árbevétel 3,9 százalékkal – 10,9 millióról 11,3 millió forintra – emelkedett.

Tavaly 117,7 ezer vállalkozónak 120,9 milliárd forint nyeresége volt, míg 2014-ben 114,8 ezernek 110,5 milliárd forint. A nyereséges vállalkozók száma 2,5, a nyereségük 9,3 százalékkal nőtt. Tavaly 50,5 ezer vállalkozó könyvelt el összesen 37,7 milliárd forint veszteséget, míg 2014-ben 51,6 ezer vállalkozó zárt 35,3 milliárd forint mínusszal. A veszteséges vállalkozók száma 2,1 százalékkal csökkent, veszteségük 6,7 százalékkal emelkedett. 2015-ben 12,6 ezer, a 2014. évi 13,5 ezernél 6,4 százalékkal kevesebb vállalkozó volt nullszaldós.

A vállalkozói szja kötelezettséget vallók száma a 2014-es 159,2 ezerről 162,5 ezerre, adófizetési kötelezettségük 10,8 milliárd forintról 12,5 milliárd forintra emelkedett 2015-ben. (MTI)

Négyezer felolvasás és találkozó a Frankfurti Könyvvásáron

Megnyílt szerdán a 68. Frankfurti Könyvvásár, a világ legnagyobb könyvszakmai találkozója.

Az ötnapos vásáron több mint száz országból nagyjából 7100 kiállító vesz részt. A vásár az első három szakmai nap után irodalmi fesztivállá alakul át. A szervezők a tavalyihoz hasonlóan nagyjából 300 ezer vendégre számítanak. Több mint 4 ezer felolvasást, konferenciát, író-olvasó találkozót szerveztek nekik.

A díszvendég Hollandia és a belgiumi, holland nyelvű Flamand régió. A vásárra a holland nyelvű irodalom 450 újdonságát fordították le németre. A holland-flamand standot Vilmos-Sándor holland és Fülöp belga uralkodó nyitotta meg.

A Frankfurti Könyvvásár az idén is pillanatfelvétel a könyvszakma helyzetéről, és a várható fejlemények vizsgálatának fóruma. Már hosszú ideje nem csupán a könyvről szól, középpontjában egyre inkább a tartalom fogalma áll, a hordozótól, médiumtól függetlenül – mondták a szervezők a napokban egy berlini háttérbeszélgetésen.

A többi között rámutattak, hogy a digitális formátum –  az e-könyv és e-könyv-olvasó készülékek – megjelenése nem fenyegeti a hagyományos, nyomtatott könyvet, nem is veti vissza számottevő mértékben a forgalmat. Az új formátum hatása leginkább abban figyelhető meg, hogy a kiadók egyre inkább törekednek szép, míves könyvek megjelentetésére, nyomtatott kiadványaik könyvművészeti minőségének emelésére.

Azonban a zene- és a filmipar után a képzőművészetet, irodalmat, ismeretterjesztést, a kulturális javak termelésének, elosztásának és fogyasztásának teljes rendszerét is egyre inkább átalakítja a digitalizáció.

Erre reflektál a vásár idei legnagyobb szabású újítása, a kreatív ipar és a digitalizáció kapcsolatát a középpontba állító The Arts nevű szekció. Ezen a megnyitó napján a brit David Hockney volt a fő vendég, az egyik leghíresebb kortárs festőként művészeként számon tartott festő a táblagépe érintőkijelzőjén alkotott képeit mutatta be.

A magyar standot és a magyar irodalmi programot a Balassi Intézet Publishing Hungary nevű programja és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szervezi, a többi között bemutatják Darvasi László Isten. Haza. Csal. című novelláskötetének és Barnás Ferenc Másik halál című regényének német kiadását. (MTI)

Trump nem tette egyértelművé, hogy elfogadja majd a választás eredményét

0

Donald Trump republikánus elnökjelölt kitérő választ adott a szerdai elnökjelölti vitában Las Vegasban arra a műsorvezetői kérdésre, hogy elfogadja-e majd az elnökválasztás eredményét.

A vitavezető egyértelműen feltette a kérdést Donald Trumpnak, hogy egyetért-e alelnökjelöltje, Mike Pence és a leánya, Ivanka Trump nyilatkozatával, miszerint elfogadják az elnökválasztás eredményét. Donald Trump úgy fogalmazott: majd amikor eljön az ideje, megmondom, egyelőre bizonytalanságban tartom önt. Vagyis arra utalt ezzel, hogy megvárja az eredményeket, és  utána dönt róla.

A republikánus elnökjelölt azt állította, hogy milliók regisztráltatták magukat jogosulatlanul a választásra. Szerinte Hillary Clintonnak nem is lenne szabad indulnia az elnökségéért, már eleve a jelöltsége is bizonyíték a választási csalásra. Trump a vita hevében undok nőnek nevezte vetélytársát.

Hillary Clinton leszögezte: az amerikai történelemben a vesztes elnökjelöltek mindig elfogadták a választás eredményét.

Hillary Clinton szerint negyven év óta Donald Trump az első elnökjelölt, aki nem hozta nyilvánosságra az adóbevallását. Trump azzal replikázott, hogy azoknál a nagy cégeknél is hasonlóan éltek és élnek az adótörvények adta lehetőségekkel, amelyek a Clinton-kampányt támogatják.

Trump felhozta Bernie Sanders vermonti szenátor – aki Clinton pártbeli vetélytársa volt elnökjelöltségért folytatott küzdelemben – vádjait Clinton ellen, miszerint túlságosan elkötelezett a Wall Street nagybankjai és az anyagi támogatói mellett.

„Éppen Bernie Sanders szerint Donald Trump az Egyesült Államok valaha volt legveszélyesebb elnökjelöltje” – válaszolta Hillary Clinton. (MTI)

Az egykori Árhivatal épületét árulja az MTESZ felszámolója

Több mint másfél milliárd forintot kér a felszámoló az MTESZ még meglévő vagyonelemei közül a messze legértékesebbnek számító budai irodaházért, amelyben korábban az Árhivatal is működött. A Fő utcai épület mellett még öt vidéki ingatlanra is várják az ajánlatokat, egyebek mellett a volt kecskeméti zsinagógára is lehet pályázni.

Pályázatot írt ki a felszámoló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) legértékesebb még meglévő vagyonelemére, a szervezet Budapesten, a II. kerületi Fő utca 66. alatt található irodaházára. A Fő utca és a Nagy Imre tér sarkán, a Novotel Budapest Danube szállodával átellenben álló épület 1942-ben építették, eredetileg az Országos Anyag és Árhivatal működött benne, majd a hivatal 1948-as megszüntetését követően került az MTESZ-hez. 

Az irodaház harmadik és negyedik emelete, illetve a pinceszint egy része már nincs az MTESZ tulajdonában, a meghirdetett több mint háromezer négyzetméternyi terület azonban így is a hatemeletes irodaház nagy többségét jelenti. A műemlék védett épület irányára 1,57 milliárd forint, az ajánlatokat október 21-től november 10-ig várja a felszámoló.

Az MTESZ-t még 1948-ban alapították, negyven műszaki, természettudmányos és gazdasági egyesületet tömörített, közvetve mintegy 70 ezer tag érdekét képviselte. Saját megfogalmazásában: „A Szövetség célja a reálértelmiség szakmai tudományos értékeinek védelme és továbbfejlesztése, az autonóm tagegyesületek közös törekvéseinek szolgálata, közös érdekeik képviselete, a szakmai-tudományos fejlődés előmozdítása, a tudományos műveltség terjesztése és a tudományos eredmények gyakorlatban történő alkalmazásának segítése” – volt.

A kiemelten közhasznú szervezet állami támogatása 2004-ben megszűnt, ezután önfinanszírozóvá vált, a rábízott vagyonnal, vagyonból gazdálkodott. Bár az elmúlt tíz évben közel egymilliárd forint értékben értékesített budapesti és vidéki ingatlanokat, a 2013 végén elindult felszámolás során a hitelezők mintegy kétmilliárd forint értékben jelentettek be követelést a szövetséggel szemben.

A felszámolás elindulásakor az MTESZ-nek két budapesti, és több mint egy tucat vidéki ingatlana volt, ezekből eddig a most meghirdetett Fő utcai irodaházon kívül hét vidéki vagyonelemnek kell még új gazdát találni. Utóbbi körből öt épületet nem sokkal korábban ugyancsak meghirdetett a felszámoló, ezeken a pályázatokon október 31-ig várják az ajánlatokat.

Az öt épületből a legértékesebb az egykori kecskeméti zsinagóga, amely jelenleg a Tudomány és technika házának ad helyet. Az MTESZ az épület valamivel kevesebb mint felét tulajdonolja, ám ez így is 1125 négyzetmétert jelent, amelyet 170 millió forintért kínálnak. A Napi.hu beszámolója szerint érdeklődik az épület iránt a kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem. Vevőre vár emellett egy székesfehérvári lakóház 35 millió forintért, egy zalaegerszegi irodaterület 44 millióért, egy szolnoki irodaház 77 milliós irányáron, és egy pécsi irodaház 150 millió forintért.

Gázolaj: ha péntek, akkor 2 forintos drágulás

0

Ahogy múlt héten, ezen a héten is pénteken – és ezen a héten is 2 forinttal – emeli a Mol a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát.

A benzin ára nem változik.

Az emeléssel a gázolaj átlagára 361–363 forintra nő, a 95-ös benziné 346–347 forint marad.

A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

Novembertől az őrvezetők is többet keresnek

0

Novembertől emelkedik a Magyar Honvédség legénységi állományának keresete – jelentette be a honvédelmi miniszter szerdán budapesti sajtótájékoztatóján.

A legalacsonyabb fizetési kategóriába tartozó legénységi állományt is szeretnék még jobban megbecsülni, ezért döntöttek számukra munkaerő-piaci pótlék bevezetéséről, amely beépül majd illetményükbe.

Az illetményfejlesztés a legénységi állomány valamennyi tagját érinti, s már novemberben megemelt illetményt kapnak. Mint Simicskó István elmondta: az érettségivel rendelkező legénységi állománytagok számára a havi 166 ezer forintos bruttó illetmény bruttó 200 ezer forintra emelkedik. 

Az érettségivel nem rendelkező katonák körében az őrvezetők fizetése bruttó 190 ezerre, közkatonáké 180 ezerre, a tizedeseké havi 200, míg a szakaszvezetői fizetések havi bruttó 220 ezer forintra emelkednek. (MTI)

Durván elszálltak a lakásárak Budapesten

0

Az elmúlt két évben Magyarországon átlag 28 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Budapesten a felével, míg a többi városban az ötödével, az egyéb településeken pedig több mint a hatodával drágultak az ingatlanok. Az MNB becslése szerint a lakásárak az idei harmadik negyedévben kilenc százalékos növekedést mutatnak.

Szinte minden együtt volt ahhoz, hogy a lakásárak – az utóbbi két évben tapasztalt dinamikus – emelkedése idén is folytatódjon. A javuló jövedelmi és munkaerő-piaci kilátások és a háztartások elmúlt években számottevően növekvő nettó pénzügyi vagyona egyaránt hozzájárultak a lakáspiaci kereslet növekedéséhez – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből.

Bíztatóan sok új építési engedélyt adtak ki

Az alacsony kamatkörnyezet a lakáshitelezés élénkülése és a befektetési célú kereslet növelésén keresztül szintén élénkítően hat. A korábbi várakozásokhoz képest ugyanakkor lassabb a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) lakáspiacot támogató hatásának felfutása. A támogatások nagyobb részét egyelőre használt lakások vásárlásához vették igénybe.

A lakáspiac kínálati oldala is élénkülést mutat, az építési engedélyek száma a duplájára nőtt a tavalyi első félévihez képest. Az új építkezések volumene azonban így is elmarad a szükségestől, ráadásul a korábbi ingatlanpiaci felfutáshoz képest megnőtt az építési engedélyek és átadott új építések közti átfutási idő. Mindezek oka többek között az is, hogy az építőipari vállalkozások termelését egyre nagyobb mértékben nehezíti a munkaerőhiány. Az új fejlesztések területileg erősen koncentráltan, főként a fővárosban és környékén jelennek meg.

Főleg a használt lakásokat viszik

A lakáspiaci élénkülés több szempontból is heterogén képet mutat. Egyrészt a piaci forgalom bővülése egyelőre főként a használt lakásokra koncentrálódik, amiben a kínálati súrlódásoknak is jelentős szerepe van. A lakáspiaci forgalom 2016 első féléve során éves összevetésben 10 százalékkal bővült, amivel az egy év alatt realizált mintegy 140 ezer tranzakció már megközelítette a hosszú távú, hozzávetőlegesen 160 ezer adásvételt számláló éves átlagot.

A kereslet felfutását egyelőre követni nem bíró kínálat miatt az idei első negyedévben az országban átlagosan 3,8 százalékkal nőttek a lakásárak, amelyek így már 14,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az MNB előrejelzése szerint bár kissé lassabb ütemben, de folytatódhat a lakásárak emelkedése, becslésük szerint a harmadik negyedévében a lakásárak közel 9 százalékkal nőttek éves összevetésben. Az átlag persze nagy különbségeket takar: míg Budapesten az elmúlt két évben több mint 50 százalékkal emelkedett az árak, a többi városban a drágulás mértéke 20 százalék körül volt, a községek esetén pedig mintegy 15 százalék.

A lakáspiaccal a hitelezés is beindult

Az idei első félév során a lakáspiaci élénküléssel párhuzamosan a hitelezés is nagymértékben bővült, az újonnan kihelyezett lakáshitelek volumene 47 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. Az új és használt lakáspiaci folyamatok közti különbségek a hitelezésben is tükröződnek, az új lakáscélú hitelszerződések csak igen kis, mintegy 10 százalékban finanszíroznak új lakás vásárlását vagy építését a vizsgált félév során.

Összességében a jegybank szerint a lakásárak emelkedése nem tekinthető túlzott mértékűnek. A lakásárak szintje még elmarad a gazdasági fundamentumok által indokolt értéktől. Emellett a lakáshitelek új volumene sem tekinthető túlzott mértékűnek, a lakáscélú hitelezést az adósságfék szabályok prudens keretek közt tartják. Ugyanakkor a lakásárak dinamikus növekedési üteme miatt – elsősorban Budapesten – az MNB szorosan követi a lakáspiaci fejleményeket.

Új EFOP-felhívás: 2 milliárd forint tanuszodák és sportlétesítmények fejlesztésére

A Széchenyi 2020 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programjának keretében megjelent a „Tanuszodák és sportlétesítmények épületenergetikai fejlesztése” című (KEHOP-5.2.6.) felhívás.

„Magyarországon az energiafelhasználás mintegy 40 százaléka épületekben történik. Ha ezeket jól szigeteljük, és megújuló energiaforrásokat használunk, gyermekeink, unokáink nemzedékeinek energiabiztonságát is megteremtjük. Ehhez nyújt segítséget a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program e felhívása” – olvasható a hivatalos pályázati portálon.

A tervezett keretösszeg 2,0 milliárd forint, a forrást a Kohéziós Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A kormány 13 támogatott támogatási kérelemre számít.

Támogatási kérelmeket a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Kft. által vezetett konzorcium nyújthat be 2016. november 11-től december 12-ig.

Mire fordítható a támogatás?

Önállóan az alábbi beruházási/építéshez kapcsolódó tevékenységek támogathatóak.

A. Energiahatékonyság javításra vonatkozó tevékenységek:

  • Az épületek hőtechnikai adottságainak javítása a felújításban érintett épület, épületek, vagy egymással érintkező épületekből álló épületcsoport részén vagy egészén.
  • Intézmények fűtési, hűtési, szellőztetési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése.

B. Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek:

  • Napkollektorok alkalmazása használati melegvíz igény részbeni vagy teljes kielégítése céljából és/vagy fűtésrásegítésre.
  • Biomassza felhasználása használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésre és/vagy fűtésrásegítésre.
  • Hőszivattyú alkalmazása alapfűtésre és/vagy használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre.
  • Geotermikus energia hasznosítása fűtésre, vagy fűtésrásegítésre, és/vagy használati melegvíz-termelésre.
  • Napelemek alkalmazása hálózati, vagy autonóm (hálózatra nem kapcsolódó) villamosenergia-termelés céljából, kizárólag a fejlesztésben érintett épület villamosenergia-ellátásához.

3,3 milliárdból újul meg a Millenáris Teátrum

Az átépülő Millenáris Teátrum új előcsarnokot és kamaratermet kap, koncerteket, konferenciákat, divatbemutatókat is tud majd fogadni.

Jövő januárban indul a Nemzeti Táncszínház új játszóhelyének építése a budapesti Millenáris parkban – írja a magyarepitok.hu.

A Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda tervei szerint megvalósuló beruházást a ZÁÉV Építőipari Zrt. kivitelezi. A Millenáris Teátrum megújítására 3,3 milliárd forintot biztosít a Miniszterelnökség a Forster Központon keresztül. A színpad-, fény- és hangtechnika beszerzésére további 608 millió forint áll rendelkezésre.

A csarnok alapszerkezetéhez nem nyúlnak, a fogadótér azonban méltatlan az épülethez. Helyette íves előtető alatt új előcsarnok épül, amely egy kamaratermet is befogad majd – mondta el Zoboki Gábor, a tervező iroda igazgatója.

A nagyteremben létrehoznak egy színpadi árokként is használható süllyesztéket, nagyobb lesz a tánctér, az akár 382 fős közönség pedig többféleképpen lesz leültethető a variálható térben. 

A Nemzeti Táncszínház napközben és a szabad estéken egyéb rendezvényeket, konferenciákat, koncerteket, divatbemutatókat, fogadásokat is be tud majd fogadni.

A Nemzeti Táncszínház 2014-ben költözött ki a budai várból. Zoboki szerint a budai vár presztízse tagadhatatlan, de az új játszóhely nagyobb szabadságot biztosít az alkotóknak. „Amit a Trafó és a Müpa Fesztiválszínháza nem tud, azt ez a tér tudni fogja” – emelte ki a beruházás kínálta mobilitást a tervező.

Megnyílt az Automotive Hungary szakkiállítás

A járműipar a magyar gazdaság legfontosabb ágazatává nőtte ki magát, az autóipar a legtőkeerősebb szektor – mondta Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár.

A kormányzat 70 stratégiai partnere közül 22 az autóiparban tevékenykedik, az ágazati export megközelítette a 20 milliárd eurót tavaly  – mondta az államtitkár az Automotive Hungary nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítás megnyitóján szerdán Budapesten.

A Magyarországon 2015-ben előállított több mint félmillió járműipari termék 93 százaléka exportra került. Az ipari termelés 2010 januárja óta közel harmadával nőtt, ami régió országai között a legnagyobb fejlődés, az ipar egyharmadát a járműgyártás teszi ki.

Elmondta, az autózás hőskorát követően a járműipar ismét alapvető változáson megy keresztül, ezért a kormány kiemelt hangsúlyt fektet az innovációra, a kutatás-fejlesztésre, a felsőoktatásra és a szakoktatásra. További két fontos témának nevezte az elektromobilitás támogatását és az önvezető autók fejlesztésére vonatkozó intézkedéseket.

Az államtitkár jelezte: a kormány a versenyképesség növelése érdekében célzott támogatást nyújt a vállalatoknak egyebek mellett a munkaerőhiány pótlására, mivel a munkaerőhiány sok esetben gátolja a tervek megvalósítását és a napi kapacitás fenntartását az iparágban.

Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója megnyitójában azt emelte ki, hogy az idén negyedik alkalommal megrendezett szakkiállításon 10 ország több mint 250 kiállító van jelen, a látogatók száma pedig meghaladhatja a tízezret, a rendezvény a régió legjelentősebb autóipari fóruma. Rámutatott: az iparág technológia-váltás előtt áll, átalakulóban van a gyártás, az üzemanyag felhasználás, az autóhasználat is, ebben kiemelve az önvezető járműveket. Magyarország része ennek az átalakulásnak, a kormány támogatja a Zalaegerszeg közelében megépülő, a régióban első intelligens tesztpálya megépítését.

A kiállítás szerdától péntekig látogatható.