Az elmúlt két évben Magyarországon átlag 28 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Budapesten a felével, míg a többi városban az ötödével, az egyéb településeken pedig több mint a hatodával drágultak az ingatlanok. Az MNB becslése szerint a lakásárak az idei harmadik negyedévben kilenc százalékos növekedést mutatnak.

Szinte minden együtt volt ahhoz, hogy a lakásárak – az utóbbi két évben tapasztalt dinamikus – emelkedése idén is folytatódjon. A javuló jövedelmi és munkaerő-piaci kilátások és a háztartások elmúlt években számottevően növekvő nettó pénzügyi vagyona egyaránt hozzájárultak a lakáspiaci kereslet növekedéséhez – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből.

Bíztatóan sok új építési engedélyt adtak ki

Az alacsony kamatkörnyezet a lakáshitelezés élénkülése és a befektetési célú kereslet növelésén keresztül szintén élénkítően hat. A korábbi várakozásokhoz képest ugyanakkor lassabb a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) lakáspiacot támogató hatásának felfutása. A támogatások nagyobb részét egyelőre használt lakások vásárlásához vették igénybe.

A lakáspiac kínálati oldala is élénkülést mutat, az építési engedélyek száma a duplájára nőtt a tavalyi első félévihez képest. Az új építkezések volumene azonban így is elmarad a szükségestől, ráadásul a korábbi ingatlanpiaci felfutáshoz képest megnőtt az építési engedélyek és átadott új építések közti átfutási idő. Mindezek oka többek között az is, hogy az építőipari vállalkozások termelését egyre nagyobb mértékben nehezíti a munkaerőhiány. Az új fejlesztések területileg erősen koncentráltan, főként a fővárosban és környékén jelennek meg.

Főleg a használt lakásokat viszik

A lakáspiaci élénkülés több szempontból is heterogén képet mutat. Egyrészt a piaci forgalom bővülése egyelőre főként a használt lakásokra koncentrálódik, amiben a kínálati súrlódásoknak is jelentős szerepe van. A lakáspiaci forgalom 2016 első féléve során éves összevetésben 10 százalékkal bővült, amivel az egy év alatt realizált mintegy 140 ezer tranzakció már megközelítette a hosszú távú, hozzávetőlegesen 160 ezer adásvételt számláló éves átlagot.

A kereslet felfutását egyelőre követni nem bíró kínálat miatt az idei első negyedévben az országban átlagosan 3,8 százalékkal nőttek a lakásárak, amelyek így már 14,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az MNB előrejelzése szerint bár kissé lassabb ütemben, de folytatódhat a lakásárak emelkedése, becslésük szerint a harmadik negyedévében a lakásárak közel 9 százalékkal nőttek éves összevetésben. Az átlag persze nagy különbségeket takar: míg Budapesten az elmúlt két évben több mint 50 százalékkal emelkedett az árak, a többi városban a drágulás mértéke 20 százalék körül volt, a községek esetén pedig mintegy 15 százalék.

A lakáspiaccal a hitelezés is beindult

Az idei első félév során a lakáspiaci élénküléssel párhuzamosan a hitelezés is nagymértékben bővült, az újonnan kihelyezett lakáshitelek volumene 47 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét. Az új és használt lakáspiaci folyamatok közti különbségek a hitelezésben is tükröződnek, az új lakáscélú hitelszerződések csak igen kis, mintegy 10 százalékban finanszíroznak új lakás vásárlását vagy építését a vizsgált félév során.

Összességében a jegybank szerint a lakásárak emelkedése nem tekinthető túlzott mértékűnek. A lakásárak szintje még elmarad a gazdasági fundamentumok által indokolt értéktől. Emellett a lakáshitelek új volumene sem tekinthető túlzott mértékűnek, a lakáscélú hitelezést az adósságfék szabályok prudens keretek közt tartják. Ugyanakkor a lakásárak dinamikus növekedési üteme miatt – elsősorban Budapesten – az MNB szorosan követi a lakáspiaci fejleményeket.