Kezdőlap Blog Oldal 896

Már az EU 2017-es költségvetését is befolyásolja a Brexit

Máris látszik a brit EU-tagságról szóló népszavazás eredményének negatív hatása az EU 2017-es költségvetésén, de az Európai Parlament dolgozik azon, hogy megfelelően kezelje az új helyzetet – mondta Jens Geier (szocialista, német; képünön) parlamenti témafelelős.

Az Európai Parlament az október 26-i plenáris ülésen szavaz az Európai Unió jövő évi költségvetéséhez fűzött álláspontjáról.

Azt már lehet látni, hogy a Brexit a jövő évtől negatívan hat az EU költségvetésére, mivel a brit font értéke csökken. Ön hogy látja ezt?

­– Az érdekes kérdés az, hogy az Európai Tanácsban a kormányfők hogyan fognak megbirkózni a helyzettel. Három elég rossz lehetőség közül kell választaniuk: az egyik, hogy több pénzt kérnek a brit kormánytól, amit nem hiszem, hogy pozitívan fogadnának. A második lehetőség, hogy arra kérik a többi tagállamot, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá a költségvetéshez, ellensúlyozandó a font gyengülése miatt létrejött hiányt. Ennek a megoldásnak valószínűleg a tagországok nem örülnének. Van egy harmadik lehetőség, amit leginkább támogatnék: ma is jelentős összeg folyik be a költségvetésbe, például bírságok formájában, amelyet nem használhatunk fel, hanem azokat egy későbbi szakaszban visszajuttatjuk a tagállamoknak. Ezen bírságokat felhasználhatnánk a hiány fedezésére.

Meg voltam róla győződve, hogy a Brexit csak akkor kezdi majd befolyásolni a költségvetést, miután már körvonalazódtak a kilépés részletei. Ezzel szemben máris vannak olyan hatásai, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek.

Egy másik fontos kérdés, hogy mi lesz a költségvetési kiigazításokkal. Ha a britek elhagyják az EU-t, el kell dönteniük, hogy a politika mely területein kívánnak együttműködni az unióval. Például, ha a kutatás területén szeretnének együtt dolgozni, akkor ahhoz, hogy mind az EU, mind az Egyesült Királyság jól járjon, a briteknek ki kellene venniük a részüket az európai kutatási politika finanszírozásából. Ha együttműködést szeretnének, akkor a költségeket is meg kell osztanunk. Természetesen nincs mód újabb kiigazításokra, amely abból a szempontból is érdekes, hogy más országok kiigazítása is függ a brit korrekciótól. Azaz ha a brit kiigazítás csökken, más országoké is csökkenhet. Érdekes lesz a Többéves Pénzügyi Keret (MFF) tárgyalása során, hogy a 2020-tól kezdődő időszakban miképp kezeljük ezt a kérdést.

Visszatérve a 2017-es költségvetésre, az ön által javasolt 161, 8 milliárd eurós költségvetés 4,13 milliárddal több mint a bizottság által javasolt eredeti összeg és több mint az a 157, 4 milliárd euró, amelyet ön tavaly javasolt. Miért növelné ennyivel a jövő évi büdzsét?

– A tavalyi költségvetésnek  két válsággal, a migráció és a gazdasági válság problémájával kellett megbirkóznia. A helyzet nem jobb, mint tavaly, és igyekszünk levonni a tanulságokat a Brexitből is. Az emberek azt várják Európától, hogy hatékony választ adjon ezekre kihívásokra. Kisebb rendelkezésre álló forrásból pedig nem tehetünk egyre többet. Meg kell mutatnunk, hogy az Európai Parlament kész többet tenni a válságos időkben.

– Az Európai Parlament álláspontja szerint az infrastruktúra fejlesztése (Connecting Europe Facility) és a kutatás (Horizon 2020) területén – a tagállamok által megnyirbált jelenlegi állapot helyett – vissza kell állítani az eredeti költségvetést. Miért fontos ez az Európai Parlamentnek?

A csökkentések célja, hogy átcsoportosítsunk összegeket az Európai Stratégiai Beruházási Alapba (EFSI), a kutatás területe ugyanakkor elengedhetetlen az innováció szempontjából. A „Connecting Europe” program pedig olyan eszköz, amely közvetlenül hoz létre infrastrukturális beruházásokat. Úgy gondoljuk, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap számára szükséges többletforrást a Többéves Pénzügyi Keret (MFF) felülvizsgálatával kell előteremteni.

Miután a parlament elfogadja álláspontját a plenáris ülésen, három hetes egyeztetési folyamat kezdődik a tanáccsal. De ennek során nem csak a 2017-es számokról lesz szó. Hogyan kapcsolódnak a költségvetési tárgyalások a Többéves Pénzügyi Keret (MFF) felülvizsgálatához?

– A Többéves Pénzügyi Keret (MFF) módosítása segítheti az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI)  finanszírozását. Ugyanezt szeretnénk elérni az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés (YEI) kapcsán, mivel a program jelentős eredményeket hoz. Csökkent a fiatalok munkanélküliségi rátája jó néhány tagállamban, ezért szeretnénk 1,5 milliárddal növelni a keretet, amelyhez a Többéves Pénzügyi Keret (MRF) felülvizsgálatán keresztül vezethet az út. Kíváncsian várjuk a tanács álláspontját, hiszen e nélkül nehéz bármiről is tárgyalni.

Késnek az e-kasszák forgalmazásával Romániában

0

Jövőre kezdik meg az új típusú pénztárgépek forgalmazását Romániában, az országos adóhatóság (ANAF) 2018. január elsejétől kapcsolódik követ minden tranzakciót – jelentette be Dragoș Doroș, az adóhatóság elnöke.

Nagyon sok energiát fektetnek abba, hogy a rendszer mielőbb működőképessé váljon, hiszen a tervek már két éve megvannak, de előrelépés nemigen történt – írja a Krónika.

Most azonban napok kérdése, hogy a főbb paramétereket közzétegyék a Hivatalos Közlönyben, s elkezdődjön a pénztárgépek akkreditálása. A késés miatt az ANAF elnöke nem tartja kizártnak, hogy halasztani kell a korábban elfogadott menetrendet.

A román pénzügyminisztérium júliusi bejelentése értelmében a romániai kereskedőknek fokozatosan, 2017. november elsejéig kellene áttérniük az online pénztárgépre, hogy 2018-tól valamennyi tranzakció bekerüljön az országos adóhatóság adatbázisába.

A szaktárca eredeti tervei szerint a nagy adófizetőknek már januárig be kellene szerezniük az online kasszákat, a közepes adófizetőknek május elsejéig kellene átállniuk, míg novemberre a legkisebb boltokban is ilyen eszközön kellene dolgozni.

Járulékcsökkentési program már 2017-től? Október végéig kibújik a szög a zsákból

0

A munkaadói terhek csökkentése, feltéve, hogy az a nettó bérek emelkedését eredményezi, a sok szükséges lépés közül az egyik – írja Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary igazgatóságának elnöke.

Egyre valószínűbb, hogy már az őszi adócsomag részét fogja képezni az a járulékcsökkentési program, ami az eddig ismert tervek szerint csak 2018-tól volt várható. A program részletei ugyan még nem ismertek, azonban a 2017. januári hatályba lépés miatt október végéig minden bizonnyal kibújik a szög a zsákból – írja friss bejegyzésében Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary igazgatóságának elnöke.

Mi várható?

A bejelentés alapján egy 2–3 éves járulékcsökkentési program érkezik, amely várhatóan a szociális hozzájárulási adót fogja érinteni. Ahhoz, hogy érezhető hatása legyen a járulékcsökkentésnek, az első évben – tehát 2017-ben – egy 3–4 százalékos járulékcsökkentést valószínűsítünk, ezt egy további 2-3 százalékos csökkentés követheti. A járulékcsökkentés költségvetési hatása becslésünk alapján 1 százalékpontos csökkentés esetén nagyságrendileg 100 milliárd forint, amire a jelenlegi igen kedvező költségvetési helyzet bőven teret enged. A több fázisban megvalósított járulékcsökkentés a jogalkotó óvatosságára enged következtetni, ugyanakkor egy jelentősebb első lépésben meglépett csökkentés kifejezetten szükséges, az adóék munkaerőköltségen számított százalékos alakulását alapul véve. A lenti ábra egyértelműen mutatja, hogy a vizsgált országok esetében 1 egységnyi nettó bér Magyarországon kerül legtöbbe a munkaadóknak. Messze le vagyunk maradva a régiós versenytársainktól, de még a német és az osztrák mutatókat is messze túlszárnyaljuk, ezért is indokolt a versenyképességi szempontok miatt a nagyobb horderejű járulékcsökkentés.

Járulékcsökkentés = Béremelés?

A szociális hozzájárulási adó csökkentése nem jelenti automatikusan azt, hogy a munkaadó a megtakarítását átadja a munkavállalóinak. Korábban elemeztük egy feltételezett 7 százalékos szociális hozzájárulási adócsökkentés hatásait, azt vélelmezve, hogy a munkaadó a teljes adóelőnyt bérfejlesztésre fordítja. Visszatérve a béremelésre, úgy tűnik, hogy a jogalkotó a járulékcsökkentést nem csak a költségvetési szempontok figyelembe vétele miatt tervezi több lépcsősre (több évre elosztva), hanem amiatt is, mert a további járulékcsökkentés lehetőségét az egyes munkaadóknál feltételekhez kívánja kötni, ergo „kényszerítve” a járulékcsökkentésből származó megtakarítások béremelésre fordítását. Amennyiben a tervezett lépések ebbe az irányba történnek, akkor az első időszakot követően a további járulékcsökkentés akár adókedvezmény formájában léphet be a rendszerbe, ami azt jelenti, hogy a munkaadó csak abban az esetben élhet a további járulékcsökkentéssel, amennyiben a járulékcsökkentésből fakadó megtakarításokat igazolhatóan béremelésre fordította. Amennyiben ez az irány valósul meg, akkor a megtakarítások, valamint a béremelések adminisztrációjára fel kell készülni, ami nem lesz egyszerű a vállalkozások részre.

Jó az irány?

A járulékcsökkentés lehetőségeit korábban szintén elemeztük, hiszen nem csak a szociális hozzájárulási adócsökkentés vezethet el a nettó bérek emelkedéséhez, ennél közvetlenebb hatást gyakorolhat a munkavállalói járulékok csökkentése, vagy a személyi jövedelemadó kulcs további vágása. A munkaadói terhek csökkentése – ahogy a korábbi ábra is mutatja – elengedhetetlen, azonban a járulékcsökkentés önmagában nem oldja meg a szinte minden szektorban jelentkező munkaerő-piaci problémákat. A járulékcsökkentés egy nagy kirakós játék egy darabja, ezzel párhuzamosan számos egyéb – a munkaerőpiacra közvetlen hatással bíró – intézkedés indokolt.

Anélkül, hogy részletes elemzésbe bocsátkoznánk, a régiós versenytársak havi minimálbér adatait vizsgálva látható, hogy már csak a romániai minimálbér van a magyar minimálbér alatt, azonban az adóék Romániában lényegesen kedvezőbb.

Ebből az következik, hogy a járulékcsökkentésen túl 2017-től egy jelentősebb minimálbéremelés is indokolt lehet. Ha az összefüggéseket vizsgáljuk, akkor könnyen belátható, hogy a járulékcsökkentés szükséges lesz ahhoz, hogy egy nagyobb léptékű minimálbéremelésnek a költségeit a munkaadók ki tudjanak gazdálkodni. Természetesen számos egyéb faktor is közrejátszik abban, hogy a bérek Magyarországon emelkedhessenek – többek között – meg kell említeni a magyarországi vállalatok versenyképességét, hatékonyságát, amelyben az elmúlt 10 évben Magyarország komolyan lemaradt.

Nyilvánvaló, hogy a fentieken túl legalább ugyanilyen – ha nem fontosabb – az oktatási rendszer folyamatos, a szakképzés, a technológiai felkészültség, az innováció fejlesztése és még hosszan sorolható a fejlesztendő területek köre. Egy biztos: a munkaadói terhek csökkentése, feltéve, hogy az a nettó bérek emelkedését eredményezi, a sok szükséges lépés közül az egyik.

Ha szép a hangja és call centeres, még nevezhet

0

Ötödik alkalommal rendezi meg immár a Call Center Hangszépségversenyt a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség a Kreativ.hu szakmai portállal és a Petőfi Rádióval együttműködésben.

A megmérettetésre október 30-ig várják minden telefonos ügyfélszolgálaton dolgozó jelentkezését, aki úgy érzi, jó eséllyel indul az idei legszebb női vagy férfi hang címért akár a közönségszavazáson, akár a szakmai zsűri előtt.

Az előző évektől eltérően idén egy szervezői előzsűri választja ki a döntős hangokat, a döntőbe jutott 10-10 legjobb férfi és női hang a szavazófelülettel a Kreatív oldalára kerül ki november elején. Innentől a közönségszavazás dönti el, hogy ki lesz Magyarország legszebb női és férfi call centeres hangja.

A döntőzsűri tagjai szintén a döntősök közül egy-egy szakmai különdíjra érdemes versenyzőt választanak ki. A szavazást és a döntőzsűrizést november 9-én zárják le, az egyes kategóriák győzteseit november 16-án hirdetik ki.

Az idei megmérettetésen a verseny médiatámogatója, a Petőfi Rádió műsorismertető szövegének egy részletét kell hanganyagként rögzíteni és beküldeni a nevezéshez.

Gyenge jelszónál sebezhetőbb az otthoni router

0

Gyenge jelszavak és szoftversebezhetőségek teszik támadhatóvá a háztartásokban használt routereket – állapított meg felmérésében az ESET.

Az ESET IT cég több mint 12 ezer otthoni routert tesztelt olyan otthoni felhasználók segítségével, akik hozzájárultak adataik anonim megosztásához és felhasználásához – írja a computerworld.hu.

A vizsgálat során a szakértők kielemezték a felhasználók jelszóhasználati szokásait, amelynek eredményei szerint a routerek 15 százalékát kifejezetten gyenge jelszó védte, illetve a legtöbb esetben a felhasználónévnek meghagyták az alapként használt „admin” kifejezést.

A tesztidőszak alatt egyszerű, szimulált támadásokkal tesztelték az alapértelmezett, illetve a jól ismert, megszokott felhasználóneveket és jelszavakat, illetve ezek kombinációját. A teszt során minden hetedik támadási kísérlet sikerrel járt.

A gyenge jelszavak használata a hálózati eszközök által kínált szolgáltatásokra is hatással voltak. Ezek leginkább a HTTP, az FTP, és a Telnet szolgáltatásokat érintették. A routerek portjait vizsgálva az is kiderült, hogy sokszor bizonyos hálózati szolgáltatások külső hálózatról is elérhetők voltak, amely komoly veszélyt jelenthet az otthoni felhasználók, és a kisvállalkozások számára egyaránt.

Besztercebányán rekord gyorsasággal gyógyulnak a betegek

0

Tartósan alacsony az akut kórházi ágyak kihasználtsága – derül ki a szlovák egészségügy kiadásait összegző zárójelentéséből. A valós igényekhez alkalmazkodva a jövő év folyamán optimalizálnák a kórházi ágyak számát.

Az egyes kórházi osztályok befogadóképességének optimalizálásával, vagyis a meglévő kórházi ágyak számának 1301-gyel történő csökkentésével az egészségügyi ágazat kiadásait felülvizsgáló zárójelentés szerint évi 2,3 millió euró takarítható meg – írja a hirek.sk.

Ez az 1301 kórházi ágy az összes rendelkezésre álló kórházi fekvőhely 11,5 százalékát teszi ki. A szlovák egészségügyi minisztérium megállapította, hogy az éves megtakarítás ágyanként eléri az 1750 eurót.

A kórházi ápolás idejének lecsökkentésével további évi 1,7 millió eurót spórolhatna meg az állam, ami újabb 943 kórházi ágyat (az összes rendelkezésre álló kórházi ágy 8,1 százaléka) érintene. Az intézkedések végrehajtásából következően az ágazat a nővérek és orvosok bérein is több millió eurót takaríthatna meg.

Az akut fekvőhelyek kihasználtsága a jelentés szerint 68,9 százalék, míg az OECD tagországokban 76,4 százalék. Szlovákiában egyben magasabb a kórházi ápolások számának átlaga, ami az egynapos sebészeti ellátások alacsony számával állhat összefüggésben.

A legfoglalkoztatottabb kórház a zsolnai Egyetemi Kórház (80 százalék), míg a legkevésbé foglalkoztatott a pozsonyi Egyetemi Gyermekkórház (57 százalék). Az egyetemi kórházak esetében az ápolás, kórházi ellátás ideje átlagosan 10 nap.

Az átlagosan legrövidebb kórházi ellátásra a besztercebányai Egyetemi Gyermekkórházban (5 nap, míg a leghosszabbra a pozsonyligetfalui kórházban van példa (13,2 nap).

A BKK vezére szerint alaptalanul kaszálták el a metrópótlóbusz-tendert

0

Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója szerint mondvacsinált, szakmailag elfogadhatatlan okra hivatkozva semmisítette meg a 3-as metrópótló busz tendert a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB).

A KDB szerdán közölte, hogy megsemmisítette a BKK által meghirdetett tendert, amelyben a metrópótlás idején szükséges buszkapacitást rendelték volna meg, mert többek között a felhívásból nem derült ki, a buszoknak mikortól kell rendelkezésre állniuk, és kell-e hozzájuk személyzet.

Dabóczi Kálmán a Népszavának arról beszélt, ha ismét szolgáltatásvásárlásra kell pályázatot kiírniuk, a korábbi tenderen érdemben nem tudnának mit módosítani. A vezérigazgató cáfolta, hogy nem adták meg elég pontosan a konkrét igényeket, ugyanis a BKK az ajánlati felhívásban is jelezte, a pályázóknak nyilatkozniuk kell, hogy a pótló buszokhoz szükséges körülbelül 400-500 sofőr rendelkezésre áll, hiszen a főváros szolgáltatást vásárol, amire jelenleg kormányhatározat kötelezi. 

Eddig senkinek sem okozott gondot, hogy szolgáltatásvásárláskor a buszokhoz vezető kell, korábban a Volánbusznak sem – mondta a lapnak a vezérigazgató, aki érthetetlennek nevezte, hogy most miért ilyen mondvacsinált ürügybe kapaszkodik a KDB. Dabóczi Kálmán azt is elmondta, ha megkapják a KDB határozatát, a BKK-nak 15 napja lesz, hogy jogorvoslatot kérjen. A BKK vezérigazgatója úgy tudja, az üggyel szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés is foglalkozik.

Több pénzért már visszajönnek a házépítők

Nem tudnak minden munkát elvállalni a kész- és könnyűszerkezetes házakat építő vállalkozások, amelyek többsége már a jövő év első felére is be van táblázva.

Folyamatosan kapják a megrendeléseket kész- és könnyűszerkezetes házakra az ezzel foglalkozó vállalkozások – írja a Magyar Idők.

A kivitelező cégek visszás helyzetbe kerültek: örülnek a sok munkának, ugyanakkor képtelenek azonnal teljesíteni az összes megkeresést, így ezek közül számosat vissza kell utasítaniuk – mondta a lap érdeklődésére az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke.

Kárpáti József kiemelte, az otthonteremtési program ösztönzői révén átlagosan legalább háromszorosára nőtt a megrendelésállomány a tavalyihoz képest, a vállalkozások pedig jellemzően a jövő nyár elejéig be vannak táblázva.

Az a tapasztalat, hogy a ház összességében akkor sem lesz igazán olcsóbb, ha valaki feketén dolgoztat, mert számtalan probléma merülhet föl, ami később akár milliós többletkiadással járhat – hangsúlyozta Kárpáti József, hozzátéve, hogy őket is számos helyre hívják ki csalódott ügyfelek, akiknek a házába rosszul helyezték be a nyílászárókat, szelel a ház vagy félig készen otthagyják az építkezést.

Félrevezetheti a megrendelőket, hogy a forgalmi adó csökkentése ellenére nem mérséklődik a könnyűszerkezetes házak ára. Kárpáti József szerint a szigorúbb tervezési szabályok, a nemsokára kötelezővé váló felelősségbiztosítás eleve több száz ezer forintos plusztételeket jelentenek, emellett pedig az anyagdíjak és különösen a munkadíjak emelkedtek.

A könnyűszerkezetes házépítéssel foglalkozó ugyanis rengeteg szakmunkás hiányzik, közülük korábban sokan külföldre mentek. Vannak azonban pozitív példák is, mert a tagozat elnöke szerint jó néhány külhonban dolgozó éppen az ágazat felfutásáról szóló cikkeket olvasva jelentkezett be hazai cégeknél, hogy a korábbinál jelentősen magasabb bérért ugyan, de visszatérne.

Kárpáti József szerint ma egy átlagos, száz négyzetméteres könnyűszerkezetes családi ház műszaki tartalomtól függően 20-22 millió forintba kerül, és megfelelő kivitelezői csapattal akár két hónapon belül elkészülhet.

Olcsó alapcsomaggal csábít az internetre a kormány

0

Minden magyarországi szolgáltató kínálatában elérhető lesz jövő januártól az úgynevezett Digitális Jólét Alapcsomag.

Az új alapcsomag a tervek szerint mind a mobilinternet-, mind a vezetékesinternet-előfizetés esetén legkevesebb 15 százalékkal lesz olcsóbb az egyes szolgáltatók kínálatában már szereplő legkedvezőbb internet-hozzáférési díjaknál – írja a Világgazdaság a Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos által vezetett Digitális Jólét Program titkárságának tájékoztatására hivatkozva.

Az alapcsomag pontos tartalmáról folyamatosan egyeztet a titkárság. Az alapcsomagot az a természetes személy veheti igénybe, akinek a megelőző egy évben nem volt mobilinternet-előfizetése, illetve vezetékesinternet-előfizetés esetén az adott lakcímen legalább egy éve nem volt internet-előfizetése.

Ezzel azt kívánja elérni a kormány, hogy azok vehessék igénybe az alapcsomagot, akik eddig még nem rendelkeztek internet-előfizetéssel, viszont a Digitális Jólét Alapcsomaggal be tudnak lépni az internethasználók világába. A lap megjegyzi: a Digitális Jólét Alapcsomaggal kapcsolatos kormány-előterjesztést várhatóan novemberben nyújtják be.

A háztartások a korábbinál rosszabbnak ítélik meg pénzügyi kilátásaikat

0

Októberben ugyan nem sokat romlott a GKI konjunktúraindexe, mégis hároméves mélypontjára került, az üzleti várakozások is romlottak, a fogyasztóiak viszont jelentősebb romlásuk ellenére kedvezőbbek az év elejinél.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. az Európai Unió támogatásával készített felmérése szerint a konjunktúraindex a szeptemberi mínusz 3,6 pontról mínusz 4,5 pontra romlott, az üzleti bizalmi index 1,7 pontról 1,0 pontra csökkent, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 18,5 pontról mínusz 20,3 pontra romlott októberben. Jelezték: ugyanakkor az elmúlt három évben a GKI konjunktúraindexe viszonylag szűk sávban hullámzott.

Az üzleti szférán belül októberben a kereskedelem kivételével minden ágazat bizalmi indexe kisebb-nagyobb mértékben csökkent szeptemberhez képest. Az ipari várakozások októberi romlása nem jelentős, de a csökkenés már harmadik hónapja tart. Egyaránt romlott az elmúlt időszak termelésének, a rendelésállománynak – az export kivételével – és a készleteknek a megítélése, a termelési várakozások viszont javultak.

Az építőipari bizalmi index a szeptemberi jelentős emelkedés után októberben negatívan korrigált. Az egyébként lényegesen optimistább magasépítő cégek kilátásaikat romlónak, a mélyépítők viszont kissé javulónak érezték. Az előző háromhavi termelés megítélése októberben enyhén, a rendelésállomány értékelése számottevően romlott szeptemberhez képest.

A kereskedelmi bizalmi index viszont szeptember után októberben is emelkedett, így visszatért a júniussal záródó több mint két évet jellemző, meglehetős optimizmust jelző, viszonylag keskeny sávba. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése erőteljesen javult, a rendeléseké viszont kissé romlott. 

A szolgáltatói bizalmi index októberben hibahatáron belül csökkent szeptemberhez képest. A foglalkoztatási szándék a kereskedelem kivételével minden ágazatban visszafogottabb lett, az iparban e tekintetben is harmadik hónapja tart a romlás. Kissé erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme is.

Az áremelési törekvés az iparban kissé erősödött, de egy hajszállal így is az árcsökkenésre számítók vannak többen az emelést remélőknél. Az építőiparban fordított a helyzet, de mindkét ágazatban a változatlanságra számítók vannak túlnyomó többségben. A kereskedelmi cégek körében egy hónap alatt jelentősen összehúzódott, a szolgáltatók körében viszont kiterjedt az áremelést tervezők aránya. A fogyasztók inflációs várakozása erősödött. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban javult kissé, a lakosság körében viszont minimálisan romlott.

A GKI fogyasztói bizalmi index októberben a szeptemberi stagnálást követően csökkent, és tavaszi szintjére került. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét, várható megtakarítási képességét és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is a szeptemberinél kissé rosszabbnak érzékelte. (MTI)

Porosenko: november 24-ig Brüsszelben jóváhagyják Ukrajna vízummentességét

Az Ukrajna vízummentességéről szóló dokumentumot aláírják és ratifikálják az Európai Parlamentben november 24-ig – jelentette ki Petro Porosenko elnök vasárnap ukrán televízióknak adott interjújában.

„Biztos vagyok abban, hogy az Ukrajnának nyújtandó teljes vízummentességről szóló dokumentumot az Európai Parlament aláírja és ratifikálja, ebben nincs kétségem. Ez november 24-ig, az EU-ukrán csúcstalálkozóig megtörténik, mert abban állapodtunk meg, hogy addigra előkészítik aláírásra a dokumentumot” – jelentette ki Porosenko.

Az ukrán államfő szavai szerint ebben a kérdésben teljes támogatásáról biztosította Ukrajnát az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt. Úgy tudja továbbá, hogy a brüsszeli szocialisták is támogatják az Ukrajnának nyújtandó vízummentességet.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek tanácskozása után kijelentette, hogy Ukrajna az uniós vízummentesség minden feltételének eleget tesz, és mielőbb meg kell kapnia a vízummentes utazás lehetőségét. A miniszterelnök tudatta: az Európai Tanács arra kérte az Európai Bizottságot, hogy „ne fektesse” tovább az ügyet.

Porosenko a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezésével kapcsolatban kifejtette, hogy Kijev álláspontja szerint továbbra is prioritást élvez a biztonság kérdése a helyi választások megtartásával szemben.

„Először valós tűzszünetnek kell életbe lépnie a térségben, meg kell történnie a csapatszétválasztásnak a frontvonal mentén, az EBESZ megfigyelői számára biztosítani kell mindezek ellenőrzésének lehetőségét, beleértve az Ukrajna által jelenleg nem ellenőrzött orosz-ukrán határszakasz megfigyelését, le kell bonyolítani a fogolycserét, és még sok más dolgot, s ezután lehet csak szó választásokról a Donyec-medence szakadárok által megszállt részében” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

A tavaly februárban megkötött, úgynevezett Minszk-2 rendezési megállapodásban foglalt lépések sorrendjéről a szerződés megkötése óta nincs egyetértés Kijev és Moszkva között. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy előbb állítsák helyre az ukrán ellenőrzést az orosz határ teljes szakaszán, értve ez alatt a szakadár területek határát Oroszországgal, ahol az ukrán vezetés szerint ellenőrizetlenül jönnek át orosz zsoldosok, hivatásos katonák és fegyverszállítmányok Ukrajnába, s csakis ezután rendezhetők tiszta és demokratikus választások a térségben. Moszkva ugyanakkor folyamatosan a választások mielőbbi megrendezését sürgeti Kijevtől. Az utóbbi napokban ukrán sajtóhírek szerint Franciaország is amellett emelt szót, hogy mielőbb tartsák meg a választásokat a szakadár területeken.

A Minszk-2 megállapodást az úgynevezett „normandiai négyek”, azaz Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország vezetői hozták tető alá.

MTI/Kovács Andrea, Kijev

Cégautóadó: külföldi személygépkocsi-bérlés után is keletkezhet fizetési kötelezettség

0

A külföldön (akár egy-két napra) történő személygépkocsi-bérlés után is keletkezhet cégautóadó-fizetési kötelezettség. A jogszabályi hátteret és a legfontosabb teendőket Csizmadia Heléna, a Mazars Adó- és jogi szolgáltatások üzletágának igazgatója foglalta össze.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szerint a cégautóadó tárgya az a személygépkocsi, amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után költséget, ráfordítást számolnak el. Költségelszámolásnak minősül az Szja. tv. szerinti tételes költségelszámolás is, így magánszemélyek is lehetnek cégautóadó fizetésre kötelezettek – emlékeztet friss bejegyzése elején Csizmadia Heléna, a Mazars Adó- és jogi szolgáltatások üzletágának igazgatója.

A környezetkímélő gépkocsikat kiveszi a törvény az adóztatandó tárgyak közül.

Az adó alanya általában a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa, viszont a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az adó alanya az lesz, aki a személygépkocsi után költséget számol el. Azaz egy olyan személygépkocsi után, amelyet külföldön, akár egy-két napra is bérelnek, tekintettel arra, hogy az ilyen autó a hazai hatósági nyilvántartásban nem szerepel, a bérleti díj költségét elszámolónál cégautóadó fizetési kötelezettség is keletkezik.

A fentiekkel kapcsolatban kockázatot jelent, hogy az ilyen módon keletkező, de nem teljesített adókötelezettség ellenőrzése meglehetősen egyszerű. Az adóhatóságnak elegendő csupán azt megnézni, hogy a társaság vett-e igénybe külföldi autóbérlési szolgáltatást. Amennyiben számolt el ilyen jogcímen ráfordítást, de erre tekintettel adókötelezettségét nem teljesítette, a mulasztás könnyen megállapítható.

Amennyiben tudunk is arról, hogy külföldi autóbérlés során keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettségünk, a mértékének meghatározása ettől még bonyodalmakat okozhat. Az adó mértéke ugyanis függ a gépjármű környezetvédelmi besorolástól és teljesítményétől is. Azonban egy külföldi autóbérlés során ritkán fordul elő, hogy ezen adatok beszerzésére is gondot fordítunk. A forgalmi engedélyben az említett információk jellemzően megtalálhatók, egy későbbi adóvizsgálat dokumentálása végett ezért javasolt a forgalmi engedélyt lefényképezni, vagy eltenni azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják a teljesítményt és a környezetvédelmi besorolást. Fontos előre gondolkodni, mert utólag ezek az információk csak sok utánajárással, vagy egyáltalán nem szerezhetőek már be.

A legtipikusabb példája a külföldi autóbérlésnek, amikor egy alkalmazott, vagy egy vezető külföldi konferencián, esetleg kiküldetésben van, és a cég a részére autót bérel. Érdemes az ilyen esetekre úgy felkészülni, hogy a belső szabályzatban előírjuk a fent említett adatok bekérését, vagy legalább körlevélben tájékoztatjuk erről a kollégáinkat.

Végül pedig nézzük meg, hogy az adófizetési kötelezettséget milyen időtartamra kell megállapítanunk: a gépjárműadóról szóló törvény szerint a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el. Viszont az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben már nem kíván elszámolni. Ez a szabály csak azért furcsa, mert alkalmi bérlések esetén, például ha szeptember 1. és szeptember 30. között bérelünk külföldön autót, akkor az adókötelezettség október 1-jén keletkezik, de szeptember utolsó napjával már meg is szűnik. Viszont ha például szeptember 30. és október 2. között béreljük az autót, akkor a teljes október hónap adóköteles lesz. Rögtön látható, hogy a szabályozás szövegezése ebben a formában ellentmondást tartalmaz, emiatt akár vitathatnánk is az adóköteles tényállást. Ugyanakkor feltételezhetjük, hogy a jogalkotó szándéka alapvetően a rövidtávú bérleti jogviszony esetén is az adókötelezettség megállapítására irányult, nem pedig arra, hogy pusztán a dátumok szerint különböztessen meg ilyen ügyleteket. Emiatt, a kockázatkerülő álláspont mellett mindenképp javasolt, hogy az ilyen ráfordítással érintett hónapok tekintetében teljesítsük a cégautóadó-kötelezettségünket. 

A cikk társszerzője Prantner Attila, a Mazars Kft. adómenedzsere. 

Egyszerűsített foglalkoztatás és alkalmi munka: így szabályoz a Munka Törvénykönyve

Az egyszerűsített foglalkoztatásra és az alkalmi munkára vonatkozó legfontosabb szabályokat Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője foglalta össze.

Az egyszerűsített foglalkoztatás rövid, jellemzően egy konkrét feladat elvégzésére irányuló jogviszony, nem tartós foglalkoztatásra irányul. Egyszerűsített foglalkoztatás lehet az alkalmi munka, a filmipari statiszta alkalmi munkája, a mezőgazdasági, vagy a turisztikai idénymunka is. Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait kell alkalmazni akkor is, ha foglalkoztatási szövetkezet a tagjait munkaerő-kölcsönzés keretében a mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára kölcsönzi ki. Ebben az esetben a munkáltató alatt a foglalkoztatási szövetkezetet kell érteni – kezdi friss bejegyzését Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője.

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait részben a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) valamint részben az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo.tv.) tartalmazza. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára létesített rövid, csupán pár napos munkaviszonyokra egyszerűbb adminisztrációs kötelezettségek, valamint rugalmasabb munkajogi szabályok vonatkoznak.

Az egyszerűsített munkaviszonyt az adóhatósági bejelentés hozza létre

Az egyszerűsített foglalkoztatásra létesített jogviszonyban nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása, a munkaszerződés akár szóban is létesíthető. Írásbeli szerződés pedig az Efo.tv. mellékletében található minta-munkaszerződés formájában is megköthető. A munkaviszonyt a jogszabályban előírt kötelező adóhatósági bejelentés hozza létre! Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az adóhatósági bejelentés elmaradása esetén nem alkalmazhatók az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai, a bejelentés pedig utólag nem pótolható.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony nem hozható létre olyan módon, hogy a felek a közöttük már fennálló munkaviszonyt módosítják. A tilalom megszegése esetén az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyra az érvénytelen megállapodásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és a már fennálló munkaviszony marad érvényes. Az egyszerűsített foglalkoztatás és az alkalmi munka törvényi szabályaitól a felek még közös akarattal sem térhetnek el.

Felső plafon az alkalmi munkások létszámára vonatkozóan

Az egyszerűsített foglalkoztatás és az alkalmi munka esetében a jogszabály korlátozza az ilyen formában alkalmazható dolgozók létszámát és az alkalmazás egy naptári évre vonatkozó időtartamát is.

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Efo.tv az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszámát a törvény sávosan határozza meg, a munkáltatónál foglalkoztatott „tipikus” (tehát nem egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka keretében foglalkoztatott) munkavállalók átlagos statisztikai létszámától függően.

Ezt alapul véve az alkalmi munkára egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottak létszáma egy naptári napon nem haladhatja meg az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt, 1 főtől 5 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 2 főt, 6 főtől 20 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 4 főt, 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén pedig a munkavállalói létszám 20 százalékát.

A napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, ennek megfelelően tehát akár annak sincs akadálya, hogy például egy olyan munkáltató, aki egy naptári napon egy fő alkalmi munkavállalót foglalkoztathat, egyetlen naptári napra 365 fő alkalmi munkavállalót alkalmazzon, ezzel egy nap alatt kimerítve az éves keretét. Azonban a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem viheti át, tehát azt egy naptári éven belül kell felhasználnia.

Az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama is limitált

Ha a munkáltató és a munkavállaló mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára is létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg. Ez alól kivételt a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatása, továbbá a szociális szövetkezetekben az egyszerűsített foglalkoztatás jelenthet.

Ha a felek között csak alkalmi munkára jön létre munkaviszony, akkor ennek határozott időtartama összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, egy naptári éven belül pedig összesen legfeljebb 90 naptári napig tarthat.

Adminisztratív könnyítések

A jogszabály csökkenti az egyszerűsített foglalkoztatás és az alkalmi munka esetén a munkáltatókra háruló adminisztratív terhet, mert bizonyos általános munkajogi szabályok nem alkalmazandók az egyszerűsített foglalkoztatásra, vagy alkalmi munkára létrejött munkaviszonyok esetén, a munkaviszony átmeneti jellege miatt.

Így például a teljesség igénye nélkül:

  • a munkáltató nem köteles részmunkaidőben foglalkoztatni kérelmére a 3 évesnél fiatalabb gyermekét gondozó munkavállalót,
  • a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató nem köteles a munkaviszony végén az előírt igazolásokat kiadni,
  • a munkáltató nem köteles a munkavállaló munkájáról értékelést adni a munkaviszony végén,
  • nincs határideje a munkaidő-beosztás előzetes közlésének,
  • nem érvényesülnek a vasárnapra, illetve munkaszüneti napra történő munkaidő-beosztás korlátai,
  • nem alkalmazandók a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések,
  • nem jár betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság,
  • nem korlátozott az azonos felek közötti határozott idejű munkaviszony ismételt létesítése, vagy meghosszabbítása,
  • a munkáltató munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő-beosztást,
  • és minta-munkaszerződés alkalmazása esetén nem kell alkalmazni a munkaidő-nyilvántartására és az írásos munkabér elszámolásra vonatkozó előírásokat.

Kereskedelmi tárgyalások: itt tart most az unió

Az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményről (CETA) véget értek a hosszú évek óta tartó tárgyalások, zajlik az egyeztetés a tagállamok között az aláírásáról. De messze nem ez az egyetlen kereskedelmi egyezmény, amelyről az EU jelenleg tárgyalásokat folytat.

Az Európai Parlament sajtósainak összeállításából kiderül, hol tartanak a tárgyalások – és hogy mit érdemes tudni az Európai Unió kereskedelmi egyezményeiről.

A megállapodások fajtái

Az EU különböző típusú megállapodásokat köt az egyes országokkal, attól függően, hogy a vámjellegű akadályokat csökkentenék, esetleg szüntetnék meg, vagy egy vámuniót hoznának létre, ahol eltörlik a vámokat egymás között és egységes tarifát szabnak meg a külföldről érkező árukra.

Természetesen a kereskedelmi egyezmények nem csak a vámokról szólnak. Fontos szerepük van a befektetések ösztönzésében, és az ehhez kapcsolódó jogviták rendezésében, például ha egy külföldi cég nem ért egyet az adott ország kormányának döntésével, amely kihatással van a vállalkozására. A megállapodásoknak emellett sokszor nem pénzben mérhető jelentősége van. Fontos például a külföldről beérkező termékek esetén szabványok meghatározása, amelyek biztosítják, hogy az EU-ba érkező áruk minősége megfelel az európai sztenderdeknek.

Az uniós országok nevében az Európai Bizottság tárgyal az egyezményekről.

CETA

Az EU Kanada második legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok után. A két fél közötti szabadkereskedelmi egyezményről (CETA) 2014 szeptemberében véget értek a hosszú évek óta zajló tárgyalások.

A megállapodás most az Európai Parlament, a tanács és tagállamok nemzeti parlamentjeinek jóváhagyására vár. Az EP nemzetközi kereskedelmi szakbizottsága decemberben szavaz az egyezményről, ezután kerül a plenáris elé. A tagállamok részéről az állam- és kormányfők az október 20-21-i uniós csúcstalálkozón egyeztetnek a CETA jóváhagyásáról.

Amennyiben az Európai Parlament és az Európai Tanács is jóváhagyja, a CETA jövőre léphet életbe.

Egyezmények a hatályba lépés kapujában

A CETA nem az egyetlen kereskedelmi megállapodás, amelyről ugyan véget értek az egyeztetések, de még nem lépett életbe. Ilyen a Kelet-afrikai Köztársasággal, Ecuadorral, Szingapúrral, Vietnámmal és a nyugat-afrikai államokkal kötendő uniós megállapodás is.

Folyamatban lévő tárgyalások

Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok között 2013. júliusa óta zajlanak a megbeszélések egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról (TTIP). A megállapodásnak számos problémás része van, ilyen például a termékekre vonatkozó sztenderdek kérdése, illetve az állam és befektető közti vitarendezés (ISDS) szabályai.

Az Európai Bizottság emellett tárgyalásokat folytat az alábbi államokkal:

Ázsia

  • Malajzia (a tárgyalások előrehaladottak, de a főbb kérdésekben nem jutnak dűlőre a felek)
  • Indonézia (a megbeszélések következő körét 2017 első negyedévében tartják)
  • Thaiföld (a megbeszélések négy köre már lezajlott, de egyelőre nincs új tárgyalási dátum)
  • Fülöp-szigetek (a következő tárgyalást idén év vége előtt tartják)
  • Japán (van rá esély, hogy még év vége előtt megkötik a megállapodást)
  • Mianmar (a megbeszélések négy köre már lezajlott, de egyelőre nincs új tárgyalási dátum)
  • India (nincs új tárgyalási dátum, de a legfontosabb ügyekről zajlanak a megbeszélések)

Latin-Amerika:

  • Mercosur (októberben lezárták a tárgyalásokat)
  • Mexikó (novemberre tűzték ki a tárgyalások második körének időpontját)

Dél-mediterrán országok és a Közel-Kelet

Számos egyezményről tárgyalnak a felek, ide értve az áruk kereskedelmének megkönnyítését, vagy a mezőgazdasági és ipari területekre vonatkozó egyeztetéseket.

Kína

Az EU tárgyalásokat folytatott Kínával egy, kifejezetten a beruházásokra vonatkozó egyezmény megkötéséről, illetve más megbeszélésekről is zajlanak az egyeztetések.

A szolgáltatáskereskedelmi megállapodást (TISA) jelenleg a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 23 tagja, köztük az EU is tárgyalja azzal a céllal, hogy a résztvevők megkönnyítsék a szolgáltatások kereskedelmét egymás között. A tárgyalásokat az Európai Parlament is figyelemmel kíséri.

Az Európai Parlament szerepe

A Lisszaboni szerződés óta a kereskedelmi egyezményeket az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy hatályba léphessenek. A plenáris szavazás fontos lépés a megállapodás folyamatában, 2012-ben például az EP nem szavazta meg a sokat vitatott hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (ACTA). Az EP-képviselők emellett a folyamatban lévő tárgyalásokat is figyelemmel kísérik.

Mesterség és intelligencia – Bárki dolgozhat Watsonnal

0

Az iLex Systems Zrt és együttműködő partnerei által indított által indított jogi technológiai sorozat új cikkében Pongrácz Ferenc, az IBM délkelet-európai üzletfejlesztési igazgatója ad képet arról, hol tart napjainkban a mesterséges intelligencia kutatása és az automatizálás.

2011-ben Watson, az IBM alapítójáról elnevezett szuperszámítógép minden idők két legjobb emberi bajnokával szemben megnyerte az Egyesült Államokban népszerű Jeopardy! műveltségi vetélkedőt. Watson az emberi nyelven feltett csavaros fejtörőket a legfelkészültebb hús-vér versenyzőknél is gyorsabban tudta megoldani. Az esemény nemcsak komoly sajtóvisszhangot kapott, de új lendületet adott a sok évtizede zajló mesterséges intelligencia kutatásoknak is.

A Fortune.com szerint a mesterséges intelligenciát alkalmazó startup-befektetések 2011 óta meghaladták a 7,5 milliárd dollárt, amiből 6 milliárdot 2014 óta fektettek be, a legutóbbi negyedévben pedig rekord összeget, több mint egymilliárd dollárt invesztáltak a technológiába.

Az IBM külön üzletágat hozott létre az azóta termékcsaláddá bővült Watson technológiák fejlesztésére és üzleti hasznosítására, valamint 15 milliárd dollárt költött a Watson és a kapcsolódó adatelemzési (data-analytics) területekre. A fejlesztések eredményeképpen többek között olyan orvosi szakértői rendszer született, amely akár több millió oldalnyi szakirodalom elolvasására képes, és az így nyert ismeretek segítségével rákbetegeknél állít fel diagnózist és ad terápiás javaslatot olyan szakmai színvonalon, amely a több évtizedes gyakorlattal rendelkező, magasan képzett orvoscsoportokéval vetekszik.

A mesterséges intelligencia fogalmát sokan sokféleképpen határozták meg. Az egyik megközelítés szerint akkor beszélünk mesterséges intelligenciáról, ha gépek olyan új feladatokat oldanak meg, amelyre korábban csak az emberi intellektus volt képes. Ebben az értelemben a mesterséges intelligencia alkalmazási területe és fogalma folyamatosan változik, mert a megszokott, tömegesen alkalmazott technológiákat egy idő után már nem nevezzük mesterséges intelligenciának. Ilyen, ma már rutinszerű technológiák például az optikai karakterfelismerő rendszerek. Manapság mesterséges intelligenciaként olyan megoldásokra tekintünk, amilyen például a természetes emberi nyelv értelmezése vagy az önvezető autó, amelyhez olyan tevékenységekre kell a gépeket képessé tenni, mint az érzékelés, a problémamegoldás vagy a tanulás.

A befektetett dollármilliárdok jól mutatják, hogy sokan komoly üzleti lehetőséget látnak ezekben a fejlesztésekben, amelyek várhatóan ugyanúgy, vagy még nagyobb mértékben meg fogják változtatni mindennapi életünket, mint annak idején a személyi számítógép megjelenése, az internet tömeges elérése vagy az okostelefonok elterjedése. Az említett technológiai változások komoly társadalmi és gazdasági hatásokkal is jártak. Elég a globalizáció pozitív és kevésbé pozitív hatásaira gondolni. A gazdaság szereplői, a kutatók, civil szervezetek és a kormányzatok is igyekeznek kialakítani saját álláspontjukat az új technológiáktól várható változásokkal kapcsolatban.

Legjobb gyakorlatok

Az IBM az Amazonnal, a Facebookkal, a Google-lal és a Microsofttal közösen létrehozta a Partnership on AI elnevezésű szervezetet, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásának területén tanulmányozza a létező legjobb gyakorlatokat, illetve kialakítson ilyeneket, segítse a téma jobb megismerését a társadalom széles rétegei számára és nyílt platformot biztosítson a témával kapcsolatos párbeszédre.  Az Egyesült Államokban a kormányzat is kiadott egy 48 oldalas összefoglalót „A mesterséges intelligencia jövőjére való felkészülés (Preparing for the future of artificial intelligence)” címmel. Az összefoglaló készítői úgy vélik, hogy az elkövetkező húsz évben nem várható az emberi képességeket minden téren meghaladó „szuperintelligens” gépek megjelenése, ugyanakkor a gépek egy sor specializált területen el fogják érni, illetve meg fogják haladni az emberi teljesítményt. A technológiai fejlődésben rejlő lehetőségek kihasználása érdekében a szerzők olyan javaslatokat fogalmaztak meg, amelyeknek célja az innováció támogatása és a közösség egyidejű védelme a fejlődéssel együtt járó újszerű veszélyekkel szemben.

Mesterség és intelligencia

Az automatizáció nem új jelenség. Az ipari forradalom kezdete óta a gépek segítségével ugyanazt a munkát egyre kevesebb emberrel lehet elvégezni. A mesterséges intelligencia rendszerek fejlődésével várhatóan további munkakörök is egyre nagyobb mértékben lesznek automatizálhatók. A magyar nemzetgazdasági miniszter nemrégiben konkrét számokat is említett azzal kapcsolatban, hogy hány hagyományos munkahely szűnhet meg a következő években a növekvő automatizálás következtében. A tapasztalatok alapján a technológiai fejlődés nemcsak megszűntet, de létre is hoz új munkahelyeket, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a megszűnő és a potenciálisan létrejövő munkahelyek azonos képességeket és tudást igényelnek. Mint minden komoly változás, ez is teremt lehetőségeket, és rejt veszélyeket. Minél felkészültebbek vagyunk, annál nagyobb eséllyel lehetünk a változások nyertesei.

Rendszereink egyre inkább autonómmá is válnak. Ez azt jelenti, hogy a külső hatásokra önállóan, közvetlen emberi irányítás nélkül reagálnak. A legismertebb alkalmazási terület az önvezető járművek esete, de ide tartoznak például a tőzsdei kereskedő „robotok” is. Az ilyen gépi döntések és a kapcsolódó felelősség kérdésének jogi szabályozása rendkívül érdekes és aktuális kérdés napjainkban is.

Emberek és gépek együtt

Az IBM kutatási részlege nemrégiben tanulmányban foglalta össze a mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztésével felmerülő etikai és felelősségi kérdésekkel kapcsolatos álláspontját. A vállalat a gyógyszeripar és a pénzügyi szervezetek működéséhez hasonló erős szabályozási környezet kialakítását javasolja, és az erős belső ellenőrzési mechanizmusokat illetve a külső szereplők számára is átlátható működést biztosító szabályokat mutat be. Mindeközben magát a mesterséges intelligencia fogalmát is átértelmezi. Az IBM mesterséges intelligencia helyett kognitív rendszerekről és nem mesterséges (artificial), hanem kiterjesztett (augmented) intelligenciáról beszél, amelynek nem az emberi intelligencia helyettesítése, hanem annak kiegészítése és támogatása a célja.

A sakktól az orvostudományig számos területen bebizonyosodott, hogy a szakértői rendszerek és az emberek együtt eredményesebbek, mint külön-külön. Az embert kiváltó gépek víziója helyett létezik az emberrel együttműködő gépek víziója is.

Bárki dolgozhat Watsonnal

Emberek és gépek együtt reményeink szerint olyan területeken érhetnek el átütő eredményeket, mint az orvostudomány, a fenntartható fejlődés, vagy az oktatás. Az IBM a Watson termékcsalád sok elemét elérhetővé tette minden érdeklődő számára, és az emberiség előtt álló nagy kihívások megoldására pályázatokat hirdető X-Prize szervezettel együtt 5 millió dolláros díjat hirdetett mesterséges intelligencia megoldások alkalmazásra a közjó érdekében. A pályázat még nyitott, bárki alapíthat csapatot és jelentkezhet a versenyre.

A törvények robotjai és a robotika törvényei

A jog világa sem marad érintetlen. A jogászok munkáját egyre intelligensebb kereső és szövegfeldolgozó alkalmazások támogatják, amelyek a megfelelő jogszabályok kikeresése mellett a bírósági gyakorlat, vagy az angolszász jogrendszerben a precedensek megtalálását tudják támogatni. Sok ezer oldalnyi szerződést és egyéb dokumentumot tudnak feldolgozni, kivonatolni, vagy a jogászt érdeklő hivatkozásokat összegyűjteni. A modern rendszerek akár önállóan is képesek iratokat összeállítani emberi beavatkozás nélkül, és a közeljövőben a gépek akár a tárgyalási stratégiáik kidolgozásában is segíthetik a jogászokat. A jognak ugyanakkor szabályoznia is kell az új technológiákat, azok fejlesztőit és felhasználóit.

Isaac Asimov Körbe-körbe (Runaround) című novellájában írta le először a robotika híres törvényeit. Ami akkor science fiction volt, mára részben valósággá vált, és úgy tűnik, hasonló szabályokra az egyre okosabb gépek világában valóban szükség lesz.

Pongrácz Ferenc
üzletfejlesztési igazgató
IBM SEE
kérdések/észrevételek: ilex@ilexsystems.com

Megújulás – Fenntarthatóság – Versenyképesség: konferenciasorozat a BKIK szervezésében

2016. október 26-ára „Megújulás – Fenntarthatóság – Versenyképesség, VIII. Országos Tanácsadó Konferencia” – címmel a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Szolgáltatások Tagozatának XX. Tanácsadó osztálya a hazánkban működő 14 szakmai szövetség (EETOSZ, HSZOSZ, IVSZ, MATT, MCSZ, MÉT, MMSZ, MTSZ, OHE, SZMT, TANOSZT, TK, VOE és VTMSZ) támogatásával konferenciát szervez.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáját immár nyolcadik alkalommal rendezik meg. Az egész napos plenáris-, szekció ülés és workshop keretében több mint 60 előadás meghallgatására és kerekasztal-beszélgetésekre nyílik lehetősége a meghívottaknak. A konferencia céljaként tűzte ki, hogy összhangban a hazai és a nemzetközi trendekkel, hozzájáruljon a magyar tanácsadói szakma társadalmi értékteremtő képességének növeléséhez.

A konferencián kerül bemutatásra a dr. Poór József és szerzőtársai által összeállított legújabb „Menedzsment Tanácsadási kézikönyv” 4. átdolgozott kiadása, amely a korábbi kiadásokhoz képest, kiegészült, megújult a tanácsadás új módszereivel és trendjeivel.

Drimál István, a TANOSZT elnöke elmondta, hogy a konferencia sikerének bizonyítéka, hogy évről-évre egyre több partner támogatja és vesz részt rajta. A 2008-as válság után, napjainkban érzékelhető fellendülés következett be a tanácsadó piac területén és fontos kérdés a megújulás, a fenntarthatóság és versenyképesség a vállalatok életében. A rendezvény híre 2016-ra az országos ismertségen túl a szomszédos régiókba is átnyúlik, és neves nemzetközi előadók is elfogadták a konferencián való részvételt. A rendezvény előadói között megtalálhatjuk a környező országokból (Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Románia, Szerbia és Szlovákia), az Egyesült Királyságból, Kanadából érkező szakembereket és professzionális tanácsadókat is, de a résztvevők online beszélgetést folytathatnak Thomas G. Cumming professzorral, a Los Angelesi Southern California Egyetem Vezetés-Szervezés Tanszékének vezetőjével is.

Dr. Poór József, a Konferencia Szervező Bizottság elnöke kifejtette, hogy a konferencia házigazdája, a TANOSZT immár nyolcadik alkalommal bonyolítja le a tanácsadási országos konferenciát, melynek kiemelt üzenete az évek során ugyan változott, de mindig része volt, hogy a hiteles, szakszerű és etikus tanácsadói tevékenység szervezett hivatáskamarába szerveződése segítené a szakma folyamatos megújulását és annak megtisztulási folyamatát. Mindemellett létfontosságúnak tartja, hogy a minősítési és képzési rendszereken keresztül tovább növekedjen a tanácsadók felkészültsége.

A tanácsadói szervezetek 85–90 százaléka Budapesten összpontosul, aminek köszönhetően a BKIK 14 szervezet koordinációját látja el szinte az egész országra kiterjedően.

A konferencia felöleli a tanácsadási szakma integrációját, a tanácsadók és az ügyfelek kapcsolatrendszerének kialakításához vezető utat, a zökkenőmentes információcserét és az uniós programok (pl. pályázatok) realizálásának az előkészítését és megvalósítását. Az esemény betekintést engedett a tanácsadással kapcsolatos kutatások világába és a felsőoktatásban folyó tanácsadóképzések és továbbképzések rendszerébe – olvasható a BKIK közleményében.

Creativeralex: „Ha nem lehet enyém a világ összes táskája, akkor hát megvarrom”

Nagy Sándor és Nagy Erika régóta a kreatív szakmában dolgoznak, viszont úgy érezték, nem tudnak benne igazán kiteljesedni. Így hozták létre a Creativeralex nevű táskakészítő vállalkozásukat Máltán.

 

Mindent a cél érdekében

Fő tevékenységük a kézzel készült, egyedi és személyre szabott táskák, illetve kézi és gépi hímzések készítése. Törekednek a táskák egyediségére, nem tömegterméket akarnak a piacra dobni. „A megrendelőink igényeit figyelembe véve, a színektől kezdve a táska és a hímzés méretén át a stílusáig minden táskánk készítését egy alkotásnak éljük meg.” A legfőbb cél, hogy olyan egyediséget képviseljenek, amilyet a mai kereskedelemben nem igazán találnak a vásárlók.

„Ma már nagyon ritka vagy majdnem lehetetlen, hogy a megrendelő a kézművessel együtt alkossa meg a táskáját. Nagyon gyakori, hogy megrendelésnél egy fotót kapunk a vásárlótól egy bolti táskáról – amolyan kiindulási pontként –, mert tetszik neki a formája, színe, díszítése. Ezután jönnek a saját elképzelések, amelyek ötvöződnek a mi tapasztalatainkkal, elképzeléseinkkel, tanácsainkkal – ezzel a kombinációval születik meg a terv, amely már jóval eltér a kiinduló képtől.” Pontosan emiatt alakították a vállalkozást úgy, hogy a megrendelőkkel együtt tudjanak alkotni.

Mindenkinek megvan a saját tevékenységi köre, egymás nélkül nem tudnak működni. Azon túl, hogy egyedi táskákat terveznek, a tevékenységük komoly részét képezi a piackutatás, az igényfelmérés, és természetesen az eladás is.

Világszerte dolgoznak

Három nyelven dolgoznak, így bonyolítják le a megrendeléseket és az eladásokat. A profiljukból kiindulva az elsődleges vásárlóik hölgyek. „Minden nő tudja, mit jelent egy egyedi, megálmodott táska. Nem szeretnénk bekategorizálni magunkat, próbálunk mindenkihez szólni, viszont egyértelmű, hogy a női vásárlók inkább nyitottabbak a hímzésekre és a táskákra.” A közösségi média által kínált elemzésekből kiderült, hogy a vevők 72 százaléka nő. „Az egész világon hirdetjük magunkat, próbálunk terjeszkedni. Két nyelven beszélünk anyanyelvi szinten, a harmadikon folyékonyan, ezeken kívül még egyet értünk és tanuljuk az ötödiket. A nyelv adta lehetőségek kihasználásával háromszor több emberhez tudunk szólni, ez is egyik fontos tényezője a vevőkörünk bővítésénél.”

Európában Magyarországon, Romániában, Németországban, Svájcban, Hollandiában, Svédországban és Norvégiában keresik a táskáikat, de vannak vásárlóik az Egyesült Államokban és Kanadában is.

Külföldön több a lehetőség

Jelenlegi formájában a vállalkozás pár hónapja, 2016 közepe óta működik Máltán. Az ötlet már évekkel ezelőtt megszületett, de idő és pénz kellett, amíg fel tudták fejleszteni a mostani szintre. Az évek során nagyot léptek előre, de folyamatosan szükség van a változtatásra, fejlesztésre. Jelenleg is nagy átalakuláson mennek keresztül, nevet módosítanak, honlapot cserélnek, hogy egy új arculattal álljanak a megrendelők elé. Egyelőre nincs üzlethelyiségük, csak online árulnak. „A jövőben elképzelhető, hogy nyitunk egy boltot, de mivel nagyon újak vagyunk még, a kezdeteket mindenképp online eladással képzeltük el. Próbálunk a lehető legtöbb online felületen jelen lenni, így kihasználjuk különböző közösségi média által kínált felületeket is.” Elmondásuk szerint jól átgondolt reklámkampányt folytatnak. „Nem fizettünk még hirdetésért, nem is tervezzük a jövőben sem, mert nincs marketingre elkülöníthető bevételünk.”

Korábban mindketten alkalmazotti viszonyban dolgoztak, néha több munkahelyen is, így kevés idejük maradt arra, hogy kiteljesedjenek a kreativitásukban. Régóta gondolkoztak saját vállalkozás indításán, amiről úgy gondolták, külföldön könnyebben megvalósítható. „Próbáltunk több vonalon is érvényesülni Magyarországon, de sajnos nem sikerült előre lépni. Így a cél érdekében úgy döntöttünk, hogy külföldre költözünk, bízva abban, hogy könnyebb lesz megteremteni a tőkét egy vállalkozás elindításához.”

Fejlesztés minden területen

„A végső céljaink között szerepel egy üzlethelyiség, egy nyitott műterem („látványműhely”), ahol az emberek betekintést kaphatnának a munkánkba, de egy-egy műveletet ki is próbálhatnak.” Mindig is próbálták jól átgondolni teljes munkásságukat és a kettejük között lévő közös pontokat, össze-fonódásokat. Ezenkívül szeretnék még fejleszteni a gépparkjukat, szélesíteni a termékkínálatot és kollekciókat kialakítani.

Kovács Réka Fruzsina​

KKVHÁZ Megyék Versenye: „Tegye szabaddá a november 24-i délutánját!”

Az idén immár negyedik alkalommal rendezik meg a KKVHÁZ Megyék Versenyét. A főszervező Gulyás Józsefet, a KKVHÁZ vezérigazgatóját kérdeztük.

– Ez a negyedik KKVHÁZ Megyék Versenye. Mi motiválja a szervezőket?

– A KKVHÁZ a megalakulásakor egy küldetést is magára vállalt, hiszen a nevünkben rögzítettük, hogy a kkv-szektort tekintjük partnerünknek. De tegyük félre a reklámot. A hazai kkv-szektor a nemzetgazdaság meghatározó tényezője, a hazai vállalkozások 99 százaléka kkv. A kormány is kiemelt céljának tekinti a szektor támogatását. A szabályozási munka szinte minden eleme foglalkozik a vállalatoknak ezzel a mérettartományával. A kereskedelmi bankok kiemelten foglalkoznak a kkv-szektor finanszírozásának a kérdésével. Az uniós pályázatok jelentős részét irányítja a kormányzat a hazai vállalatok – azon belül is a kkv-szektor – felé. Nagyon sok szereplő megtalálta a helyét ennek a vállalkozói körnek a támogatásában. Mi is, hiszen a tudásközvetítést, az összefogás lehetőségét és a közösségi élményt kínáljuk.

– Hol lesz a verseny, hogyan lehet bekapcsolódni?

– A Nemzetgazdasági Minisztérium a kezdetektől támogatta a versenyt. Az első három évben a NAV dísztermében versenyezhettek a megyék csapatai. Nem lehet eléggé megköszönni az adóhivatalnak ezt a gesztusát. Az idén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter lehetővé tette, hogy a József nádor téri Pénztárteremben lehessen a verseny. Aki érdeklődik, tegye szabaddá a november 24-i délutánját. Izgalmakban, okos gondolatokban és megható összefogásban lesz része. Aki versenyezne is, jelentkezzen valamelyik megyei vagy a budapesti csapatába. A határokon túl élők is bekapcsolódhatnak.

– Vannak más kezdeményezéseik is?

– Büszkék vagyunk arra, hogy mára a cégünket az ágazatok és régiók csúcstalálkozóinak a specialistájaként tartják számon. Egy éve javasoltuk például a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy kiemelten kellene foglalkozni a kisvállalatok ügyvezetőinek képzésével. Dr. Odrobina László helyettes államtitkár elgondolkodott, majd azt mondta: kiváló ötlet, megcsináljuk. Ma az OKJ képzések sztárja a Kisvállalatok ügyvezetője képzés. A siker mögött az is áll, hogy a minisztérium remek érzékkel nyelvi és IT-képzést is tett a programba.

Vannak még további kezdeményezéseink is, de ezeket ma még nem érzem a nyilvánosság számára érettnek.

Így szerezhetsz több feliratkozót a hírleveledre!

0

Exit-popup, nem elég a Facebook-like, Google Analytics – íme három észrevétel, amellyel a Webgalamb tapasztalatai szerint hatékonyan növelhető a céges hírlevélre feliratkozók száma.

Érzed, hogy több embert is megfoghatnál a mostaninál? Látod, hogy érdekli az embereket a témád, de valahogy mégsem vásárolnak – teszi fel a Webgalamb, amely legfrissebb blogjában 3 módszert javasol arra, hogy több hírlevél feliratkozód legyen.

1. Használj exit-popup-ot!

Mi a csudát tudsz kezdeni azzal, ha a weboldaladra látogatók nagy része még nem áll készen a vásárlásra? Nézegetnek, kattintgatnak, olvasgatnak. Aztán szépen megy a kezük a „bezár” gombra. Van itt még esélyed?

Igen, van! Használj olyan popup (felugró) ablakot, ami csak akkor ugrik fel a látogatódnak, ha éppen kilépne az oldaladról. Ez a popup olyan, mintha mindig ott lennél az ajtóban, és mindig lenne lehetőséged épp a megfelelő pillanatban szólni, ha valaki távozni akar. Ezzel rengeteg érdeklődőt foghatsz meg, akit egyébként talán soha többé nem látnál.

2. Ne lájkokat gyűjts a Facebook-on, hanem hírlevél feliratkozókat!

Tényleg jól néz ki, amikor ráhirdetsz egy posztra és gyűlnek a lájkok. De attól, hogy népszerű a közösségi oldalad vagy visszajelzést kapsz arról, hogy sok embert érdekel a témád, még nem lesz sokkal több vevőd.

Ha már pénzt áldozol a hirdetésekre, miért ne hirdetnéd meg a hírlevél feliratkozó oldaladat? Ha megvan az érdeklődőid e-mail címe, legközelebb már nem kell arra költened a Facebook-on, hogy újra és újra elérj hozzájuk. Ráadásul e-mailben személyre szólóbb kommunikációt és automatizáltabb marketinget folytathatsz, mint a közösségi oldalakon.

3. Teszteld az oldaladat a Google Analytics-szel!

Ebben a módszerben óriási erő lakozik, mégis kevesen használják, pedig nem ritka, hogy megtízszerezi nekünk a hatékonyságot. Nem titok, de eddig nem írtuk le sehol az alábbiakat. Érdemes bevetni a Google Analitics Kísérletek néven futó funkcióját. Ezzel teszteljük le, hogy melyik megjelenés és tartalom a leghatékonyabb, azaz melyiknél iratkoznak fel a legtöbben.

Amikor kész a szöveg és a dizájn, hangyányi módosításokkal elkészítünk belőle 8-10 verziót. Lehet, hogy csak a feliratkozó gomb színét változtatjuk meg, vagy egy címet veszünk nagyobbra, esetleg kicserélünk egy képet. A lényeg, hogy picit mindegyik különbözzön a másiktól.

Aztán a többi a Google Analytics dolga. Minden látogatónak más-más verziót mutat meg, majd a végén kiadja nekünk, hogy melyik verzió bizonyult a leghatékonyabbnak.

Nagyot drágult a kötelező, mégis egyre kevesebben váltanak biztosítót

Az idei harmadik negyedévben a biztosítók átlagosan 32 ezer forintot éves díj mellett kötöttek új kgfb-szerződést személyautóra, ötödével drágábban, mint egy évvel korábban. A Netrisk szerint csendes lesz az idei kgfb-kampány, mintegy százezren cserélhetik le biztosításuk.

Ugyan szeptemberben ismét enyhe növekedésnek indult a személygépjárművek átlagdíjának szintje, továbbra sem mozdult el lényegesen az év elején beállt értékről – mondja Sebestyén László, a Netrisk.hu vezérigazgatója. Az autósok a harmadik negyedévben átlag 32 ezer forint körüli éves díj mellett tudtak személyautóra kötelezőt kötni, ami szinte teljesen megegyezik az első félév átlagával. Lényeges elmozdulás a díjakban az év elején történt, az előző év harmadik negyedévében még több mint 20 százalékkal kisebb összeget kellett a kötelezőért kifizetnie egy átlagos autósnak.

Évközben a kötelezős szerződések többségét a jármű tulajdonjogának megszerzésekor kötik – ezt nevezik szaknyelven „azonnali” kötésnek. Az azonnali kötések átlagdíja a korábbi években mintegy 50-60 százalékkal alakult az évfordulós biztosítóváltások átlagdíjszintje felett. Az idei év közepére azonban 30-40 százalék közötti mértékűre zárult ez az olló, miután az azonnali díjak átlaga az év eleje óta 7 százalékot esett. A Netrisk.hu-nál a harmadik negyedév végén egy újonnan vásárolt személyautóra átlagosan 37 500 forintos éves díjon kötöttek kötelező biztosítást, ugyanez egy, az évfordulón váltó személyautó esetén 26 700 forint volt.

Évről évre egyre kevesebb autóst érint az év végi (gyakorlatilag novemberben lezajló) kötelezőkampány: 2016 végén már csak mintegy egymillió autósnak fordul január elsejével a biztosítási éve. A kampány azonban nem csupán emiatt lesz a korábbiaknál kisebb, hanem amiatt is, mert egy idén életbe lépett jogszabály-módosítás miatt a biztosítók az új ügyfeleiknek már nem kínálhatnak kedvezőbb kgfb-díjakat, mint a már meglévő, régebbi szerződőknek. Emiatt idén várhatóan jóval kevesebb olyan autós lesz, aki felmondja, majd ugyanoda vissza is köti kötelezőjét. Tavaly még az összes év végi váltásnak több mint harmada ilyen visszakötés volt a Netrisk.hu oldalán megrendelt szerződések esetében.

Összességében (a flották nélkül) mintegy százezer szerződésváltásra lehet számítani a novemberi időszakban – véli Sebestyén László. Ez valószínűleg akkor sem lesz magasabb, ha (amint az várható) magasabb indexdíjat tapasztalnak majd az autósok tavalyhoz képest, mivel jó eséllyel kevesebb váltásra ösztönző ajánlattal találkoznak majd. Biztosat természetesen csak a kampány indulását követően tudhatunk meg, ezért továbbra is azt tanácsoljuk, hogy az érintett autósok időben nézzenek majd utána az aktuális ajánlatoknak.

A novemberi kampány átlagdíját befolyásoló további tényező lehet az is, hogy idén a kampányidőszakra mennyi biztosító fog külön díjtarifát hirdetni. Tavaly még csupán egy biztosító volt, amely a január elsejei évfordulóra november elején nem hirdetett külön tarifát.

Túlmelegedés és robbanás veszélyére hívja fel a figyelmet a Siemens

A 2002-ben gyártott Siemens márkájú szárítógépek és a 2009 január és 2011 október között gyártott szabadonálló gáztűzhelyek tulajdonosait kérik, hogy ellenőrizzék készüléküket – tájékoztatott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi hatóság.

Korlátozott számú, 2002-ben gyártott Siemens márkájú szárítógép esetén előfordulhat, hogy egy elektromos alkatrész túlmelegedhet és extrém esetben akár tüzet is okozhat.

Esetleges robbanásveszély léphet fel egyes szabadonálló gáztűzhelyek esetében. A figyelmeztetés egyes, a 2009. január és 2011. október közötti időszakban gyártott gáztűzhelyekre vonatkozik. A veszély oka az egyik gázcsatlakozási szerelvény esetleges sérülése. Ez bizonyos körülmények között gázszivárgáshoz, rendkívül ritka esetekben pedig robbanásveszélyhez vezethet. Minden érintett berendezés tulajdonosa számára felajánlják, hogy a csatlakozási szerelvényt egy minősített szervizmérnök ingyenesen kicseréli. A csere a tulajdonos otthonában elvégezhető, és teljes körű megoldást nyújt a problémára.

Felhőbe költöznek a HR-rendszerek

0

Az újonnan bevezetett HR-alaprendszerek több mint 50 százalékát a vállalatok már a felhőből, SaaS (softvare-as-a-service) szolgáltatásként használják a Sierra-Cedar felmérése szerint, ami fordulópontot jelent a humánerőforrás-kezelés történetében.

A nagyvállalatok 39 százaléka már HR-analitikával is foglalkozik, és minél nagyobb egy cég, annál fontosabbá válnak az ilyen jellegű elemzések – többek között ez is kiderül az 1204 szervezet megkeresésével készült nemzetközi felmérésből. A Sierra-Cedar tanulmánya (The Sierra-Cedar 2015–2016 HR Systems Survey White Paper, 18th Annual Edition) arra is rámutat, hogy a nagyvállalatok közül egyre több vonja össze szolgáltatóközpontokba különböző HR-szervezeteit, amelyek szolgáltatásai céges portálokon, help desk megoldásokon keresztül érhetők el, és gyakran mobil hozzáférést is biztosítanak munkatársaik számára. Az új, technológia segítette megközelítés jelentős hatékonyságnövekedést eredményez, egy-egy HR-ügyintéző átlagosan 51 százalékkal több alkalmazottat szolgál ki ebben a modellben.

Rugalmas platform minden igényre

Tavaly a világ 10 legnagyobb HR szoftverszállítója a globális piac közel 59 százalékát birtokolta az Apps Run the World Research jelentése (Top 10 HCM Software Vendors and Market Forecast 2015-2020) szerint.

A piackutató arra számít, hogy 2020-ig évente átlagosan 3,5 százalékkal bővül majd ezen alkalmazások piaca, így a tavalyi 12,5 milliárd dollárról 14,9 milliárd dollárra nő az időszak végére.

A fejlődés mozgatórugója, hogy a vállalatok elsőszámú ügyfelei, az alkalmazottak elvárják, hogy könnyen és gyorsan, bárhol és bármikor hozzáférjenek a HR-információkhoz, ahogyan azt magánemberként, a lakossági piacra szánt alkalmazások és szolgáltatások esetében megszokták. Ugyanakkor a munkaerő-piacon jelenleg a munkavállalók öt nemzedéke aktív, amelyek más-más kommunikációs csatornákat preferálnak. A HR-szakemberek ezért mára felismerték, hogy a változatos és gyorsan fejlődő elvárásoknak a leghatékonyabban felhőalapú humánerőforrás-menedzsment megoldásokkal tehetnek eleget.

Regionális térhódítás

Mindennek köszönhetően a globális trendekkel összhangban régiónkban is terjednek a felhőalapú HCM megoldások.

A MOL Csoport integrált tehetség- és teljesítménymenedzsment folyamatának hatékonyságát növelte az felhőalapú megoldás bevezetésével. A HR-adatok azonnali elérhetőségének köszönhetően a vállalatcsoport kétezer vezetője gyorsabban hoz megalapozott döntéseket, a teljesítményalapú javadalmazást és az új vezetők kinevelését szolgáló, éves kiértékeléssel pedig 45 százalékkal gyorsabban, 1800 órával kevesebb idő alatt elkészül.

Az IT-biztonsági szoftvereket fejlesztő cseh AVAST Software az SAP SuccessFactors segítségével automatizálta a toborzás és a munkába állítás folyamatait, és ezt a megoldást használja a Telekom Slovenije, valamint a koperi kikötő is.

„A felhőalapú HR megoldások az alkalmazottaknak és a HR-szakembereknek könnyen használható alkalmazásokat adnak. Beépített, folyamatos szoftverinnovációra épülő döntéstámogatással segítik az intelligens szolgáltatások gyors és rugalmas bevezetését, különböző eszközökre történő kiterjesztését, amelyek a világszinten bevált gyakorlatot a helyi törvényi megfelelés követelményeivel összhangban teszik elérhetővé. A vállalatok az alapfunkciókon túl olyan folyamatok felhőbe vitelét is megkezdték, mint a toborzás, a HR-analitika és a közösségi kollaboráció. Az adminisztratív és a tranzakciós feladatok terhe alól mentesülve a HR-szakemberek így a lényegre, többek közt a vállalatot előre vivő, tehetséges munkavállalók felkutatására és megtartására összpontosíthatnak” – mondta el Majoros Gábor, az SAP SuccessFactors üzletágvezetője.

Megalapozatlan gyógyhatás és burkolt reklám miatt bírságolt a GVH

0

Megalapozatlanul tulajdonított gyógyító hatást a Geo-Connect Pad és a Geo-Connect Bed termékeknek a Földelni Jó Kft. A társaság emellett burkolt reklámot tett közzé az Echo TV Elektro/Sokkk című műsorában. A GVH a céget és a tévécsatornát is megbírságolta.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Geo-Connect Pad (alátét) és a Geo-Connect Bed (derékalj vagy lepedő) termékekkel összefüggő, többek között az Elektro/Sokkk című műsorban, valamint televíziós reklámokban, a www.foldelnijo.hu oldalon és a YouTube videó-megosztó oldalon közzétett tájékoztatásokat vizsgálta – derül ki a GVH közleményéből.

Ezek összességükben azt üzenték a fogyasztóknak, hogy a Földelni Jó Kft. által forgalmazott Geo-Connect Pad és Geo-Connect Bed termékek kompenzálják a káros hatásokat, amelyeket az elektroszmog gyakorol az emberi szervezetre (és amelyek következtében többek között betegségek alakulhatnak ki), valamint hogy e betegségek megelőzhetők, kezelhetők a fent sorolt termékekkel, illetve a fogyasztó jótékony és egyéb hatásokat remélhet használatuktól.

A GVH úgy ítélte meg, hogy a Földelni Jó Kft. jogsértően népszerűsítette termékeit, mert megalapozatlanul hirdette, hogy azok alkalmasak konkrét betegségek gyógyítására, hiszen ezt a vállalkozás nem tudta megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani. Ismertetett bizonyítékai ugyanis nem a Földelni Jó Kft. által forgalmazott Geo-Connect Pad és Geo-Connect Bed termékek hatásairól készült tanulmányok, egyéb írások és dokumentumok, hanem a földelés, mint módszer hatásaira vonatkoznak.

A Földelni Jó Kft. a termékeknek bizonyítékok nélkül tulajdonított az emberi szervezet normál állapotával, annak fenntartásával kapcsolatos, az egészségre gyakorolt kedvező hatásokat, hiszen a vállalkozás ezen állítások esetében is a fenti bizonyítékokat kérte figyelembe venni – írja a versenyhivatal.

A cég ráadásul szerkesztői tartalomnak álcázott reklámokat közvetített az Echo TV-n közzétett műsoraival. Az Elektro/Sokkk című műsor ugyanis a Geo-Connect Pad és Geo-Connect Bed termékek értékesítésének előmozdítása céljából készült, amiért a Földelni Jó Kft. fizetett, azonban mindez nem derült ki a fogyasztó számára, még a műsor végén közzétett rövid tájékoztató ellenére sem.

A GVH a bírság kiszabásakor a Földelni Jó Kft.-nél a kommunikációs költségekre, az Echo Hungária TV Zrt.-nél pedig az érintett tévéműsorból származó árbevételre alapozott. Súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat kiterjedt volt, és sérülékeny fogyasztókat célzott meg. Mindezek alapján a Földelni Jó Kft. 600 ezer, míg az Echo TV 500 ezer forint bírságot kapott.

A versenyhivatal érvényt szerezhet az eltiltásnak a jogsértő gyakorlatban közreműködő vállalkozásokon keresztül is, ha a közvetlenül kötelezett vállalkozások nem szüntetik meg a jogsértést. Így a GVH a honlap üzemeltetőjéhez, a Facebook és a YouTube oldalak üzemeltetőihez, valamint a hatás-állítások esetében az Echo TV üzemeltetőjéhez fordulhat, ha a vállalkozások nem felelnek meg az eltiltásnak a hatóság határozatában megjelölt határidőig, és az erről szóló igazolást nem nyújtják be a GVH-nak. 

A járulékcsökkentésnek a versenyképesség javításával kell összekapcsolódnia

0

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a járulékcsökkentésnek a versenyképesség javításával kell összekapcsolódnia.

A kereskedelmi érdekképviselet pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtöki bejelentésére reagált, miszerint 2-3 évre elhúzott járulékcsökkentés valósulhat meg, összekapcsolódva egy olyan rendszerrel, amely a bérnövekedéshez ad többlettámogatást a járulékcsökkentésen keresztül.

Az OKSZ úgy látja, hogy az eddig megismert járulékcsökkentési szándék segítheti a vállalkozásokat a munkaerőhelyzetük javításában, hiszen a béreket terhelő adó mérséklése nélkül a vállalkozások teherviselő képessége kisebb.

Egyértelmű, hogy a vállalkozások bérterheit célszerű csökkenteni, mivel ez egyidejűleg a versenyképességüket, termelékenységüket is javítja, ez a záloga annak, hogy a munkaerőpiaci helyzet és a versenyképesség egyidejűleg javuljon.

Az OKSZ szerint a vállalkozások béremelési lehetőségeinek határt szab versenyképességük, termelékenységük, a nagyobb bérköltséget már nem képesek bevételeikből kigazdálkodni, a bérköltségek növelése olyan áremelkedéssel már nem járhat, amit a piac nem fogad el.

Napvilágot láttak más olyan elképzelések is, amelyek szerint nem a vállalkozások terheit, hanem a bruttó keresetekből levonható bérjárulékokat, vagy a személyi jövedelemadót kellene csökkenteni. Ez a megoldási lehetőség nem érintené a vállalkozások közterheit, nem javítaná versenyképességüket, termelékenységüket sem, nem a valós gondokat orvosolná – írja közleményében az Országos Kereskedelmi Szövetség. (MTI)