A külföldön (akár egy-két napra) történő személygépkocsi-bérlés után is keletkezhet cégautóadó-fizetési kötelezettség. A jogszabályi hátteret és a legfontosabb teendőket Csizmadia Heléna, a Mazars Adó- és jogi szolgáltatások üzletágának igazgatója foglalta össze.
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szerint a cégautóadó tárgya az a személygépkocsi, amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után költséget, ráfordítást számolnak el. Költségelszámolásnak minősül az Szja. tv. szerinti tételes költségelszámolás is, így magánszemélyek is lehetnek cégautóadó fizetésre kötelezettek – emlékeztet friss bejegyzése elején Csizmadia Heléna, a Mazars Adó- és jogi szolgáltatások üzletágának igazgatója.
A környezetkímélő gépkocsikat kiveszi a törvény az adóztatandó tárgyak közül.
Az adó alanya általában a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa, viszont a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az adó alanya az lesz, aki a személygépkocsi után költséget számol el. Azaz egy olyan személygépkocsi után, amelyet külföldön, akár egy-két napra is bérelnek, tekintettel arra, hogy az ilyen autó a hazai hatósági nyilvántartásban nem szerepel, a bérleti díj költségét elszámolónál cégautóadó fizetési kötelezettség is keletkezik.
A fentiekkel kapcsolatban kockázatot jelent, hogy az ilyen módon keletkező, de nem teljesített adókötelezettség ellenőrzése meglehetősen egyszerű. Az adóhatóságnak elegendő csupán azt megnézni, hogy a társaság vett-e igénybe külföldi autóbérlési szolgáltatást. Amennyiben számolt el ilyen jogcímen ráfordítást, de erre tekintettel adókötelezettségét nem teljesítette, a mulasztás könnyen megállapítható.
Amennyiben tudunk is arról, hogy külföldi autóbérlés során keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettségünk, a mértékének meghatározása ettől még bonyodalmakat okozhat. Az adó mértéke ugyanis függ a gépjármű környezetvédelmi besorolástól és teljesítményétől is. Azonban egy külföldi autóbérlés során ritkán fordul elő, hogy ezen adatok beszerzésére is gondot fordítunk. A forgalmi engedélyben az említett információk jellemzően megtalálhatók, egy későbbi adóvizsgálat dokumentálása végett ezért javasolt a forgalmi engedélyt lefényképezni, vagy eltenni azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják a teljesítményt és a környezetvédelmi besorolást. Fontos előre gondolkodni, mert utólag ezek az információk csak sok utánajárással, vagy egyáltalán nem szerezhetőek már be.
A legtipikusabb példája a külföldi autóbérlésnek, amikor egy alkalmazott, vagy egy vezető külföldi konferencián, esetleg kiküldetésben van, és a cég a részére autót bérel. Érdemes az ilyen esetekre úgy felkészülni, hogy a belső szabályzatban előírjuk a fent említett adatok bekérését, vagy legalább körlevélben tájékoztatjuk erről a kollégáinkat.
Végül pedig nézzük meg, hogy az adófizetési kötelezettséget milyen időtartamra kell megállapítanunk: a gépjárműadóról szóló törvény szerint a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el. Viszont az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben már nem kíván elszámolni. Ez a szabály csak azért furcsa, mert alkalmi bérlések esetén, például ha szeptember 1. és szeptember 30. között bérelünk külföldön autót, akkor az adókötelezettség október 1-jén keletkezik, de szeptember utolsó napjával már meg is szűnik. Viszont ha például szeptember 30. és október 2. között béreljük az autót, akkor a teljes október hónap adóköteles lesz. Rögtön látható, hogy a szabályozás szövegezése ebben a formában ellentmondást tartalmaz, emiatt akár vitathatnánk is az adóköteles tényállást. Ugyanakkor feltételezhetjük, hogy a jogalkotó szándéka alapvetően a rövidtávú bérleti jogviszony esetén is az adókötelezettség megállapítására irányult, nem pedig arra, hogy pusztán a dátumok szerint különböztessen meg ilyen ügyleteket. Emiatt, a kockázatkerülő álláspont mellett mindenképp javasolt, hogy az ilyen ráfordítással érintett hónapok tekintetében teljesítsük a cégautóadó-kötelezettségünket.
A cikk társszerzője Prantner Attila, a Mazars Kft. adómenedzsere.
