Kezdőlap Blog Oldal 893

Hamisított mézet vont ki a forgalomból a Nébih

Húsz tonna felcukrozott, hamisított mézet vont ki a forgalomból az élelmiszerbiztonsági hivatal. A mézből közvetlenül nem jutott a fogyasztókhoz, mivel azt élelmiszer-előállító üzemeknek értékesítették.

Több hónapos előzetes adatgyűjtés után tartott vizsgálatot egy nagykereskedésben, majd annak nyomán egy mézkiszerelő üzemben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az ellenőrzés-sorozat eredményeként csaknem 20 tonna idegen cukrot tartalmazó mézet foglaltak le az ellenőrök.

A szakemberek a nagykereskedő cég által forgalmazott 4 kilogrammos vegyes virágmézek különböző kiszerelésű tételeiből vettek hatósági mintát. Az akkreditált laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a megmintázott termékek több mint 30 százalékban olyan cukrot tartalmaznak, ami a méhek által gyűjtött mézben csak kismértékben található meg. Ez az úgynevezett négy szénatomos cukor csak bizonyos növények nektárjában fordul elő, maximum 7 százalék mennyiségben.

Az ellenőrzést a hatóság a forgalmazó cégnek beszállító mézkiszerelő üzemben folytatta. Itt a megvizsgált és megmintázott tételek között szintén találtak a szakemberek – a laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján – hasonló okból kifogásolt készterméket. Az érintett tételeket a forgalmazó a hatóság felszólítására visszagyűjtötte. Az idegen cukrot tartalmazó termékek közvetlenül kiskereskedelmi forgalomba nem kerültek, mivel azokat elsősorban élelmiszer-előállító üzemeknek értékesítették.

Ezekben az éttermekben ették a legfinomabbakat

0

Rekord vendégszámmal zárult XI. Országos Étterem Hét. 25 ezren foglaltak asztalt a 117 résztvevő étterembe és kóstolták meg a 3 fogásos menüsorokat.

A vendégek közül 3 100-an küldték el véleményüket a DiningCity étteremajánló weboldalára. A beérkezett értékelések alapján 4 kategóriában hirdették ki a 2016. őszi Étterem Hét legjobb éttermeit. Az éttermek 3 300, illetve 4 900 forintért kínálták az ételsorokat.

Budapest / Pest megyei lista – TOP 10 étterem a 3 300 forintos kategóriában:
1. Manna lounge & étterem
2. Budai Gesztenyés nagyvendéglő (Budakeszi)
3. Eiffel Bistro & Bar
4. VakVarjú étterem /Újlipót/
5. Kaltenberg étterem és sörház
6. Trattoria Mamma
7. Dunacorso étterem
8. Nika étterem
9. Olíva étterem
10. Macesz bisztró

Budapest / Pest megyei lista – TOP 5 étterem a 4 900 forintos Prémium kategóriában:
1. Fire Churrascaria Steakhouse
2. La Perle Noire Restaurant and Lounge
3. Mészár Steak Kitchen
4. Budapest Bisztró
5. Alcazar étterem

Országos lista – TOP 5 étterem a 3 300 forintos kategóriában:
1. Zip’s brewhouse (Miskolc)
2. Malomkert Sörház (Veszprém)
3. Zsálya Bisztró (Eger)
4. Bori Mami Bisztró (Gyöngyös)
5. Bistorant restaurant winebar (Szeged)

Országos lista – TOP 3 étterem a 4 900 forintos Prémium kategóriában:
1. Szél Fiai Fogadó és Cellárium (Nyúl)
2. Végállomás Bistorant (Miskolc)
3. IKON étterem (Debrecen)

Okos zuhanyozásra ösztönöz a Swon

0

Már a zuhanyozás közbeni vízpocsékolás ellen is okosszerkezetet vetnek be. Akár 20 százalékkal csökkenthetőek a költségek.

A Swon nevű okosszerkezet bármilyen típusú zuhanyrózsa elé felszerelhető, egy applikációval összekötve pedig wifin keresztül küldi az adatokat a telefonunkra, hogy mennyi időt töltöttünk a zuhany alatt, mennyi vizet használtunk el, és hogy mennyi energiába telt a meleg víz előállítása – írja a Kreatív Online.

A mért adatok alapján javasolja, hogyan lehetne csökkenteni a vízhasználatot, és hogy mindez mit jelent a környezet megóvásában. Minél többször ellenőrzi a felhasználó a telefonjára érkező adatokat, annál inkább magáénak érzi majd a környezettudatos zuhanyzás fontosságát.

Számítások szerint jelenleg percenként közel tíz liter ivóvizet használunk el zuhanyzás közben. Ha csak fél perccel sikerül csökkenteni a zuhany alatt eltöltött időt, egy fokkal visszavesszük a víz hőmérsékletét, és még a víznyomást is csökkentjük, akkor egy év alatt legalább 20 százalékot spórolhatunk meg a csatorna- és vízfogyasztási költségen.

Javul, de így is elmarad már régiós országokétól a magyar gazdaság teljesítménye

0

Idén két, míg jövőre 2,7 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon a GKI. A gazdaságkutató szerint a belső és külső egyensúly számszerűen nagyon kedvező, az infláció szinte megszűnt, bár szeptemberben lassan élénkülni kezdett.

Az idei első félévi magyar növekedés (EU-módszertan szerint 1,4 százalék) nemcsak regionális versenytársaink többségétől maradt el – a lengyel dinamika 2,8, a szlovák 3,7, a román egyenesen 5 százalék volt – de az EU átlagát (1,9 százalék) sem érte el – írja legfrissebb elemzésében a GKI Gazdaságkutató. A kedvezőtlen júliusi hazai adatok – az ipari termelés és az export csökkent, az építőipari visszaesés erőteljesebb volt a júniusinál, a kiskereskedelmi forgalom bővülése lelassult – után augusztusban valamivel kedvezőbben alakultak a gazdasági folyamatok.

Így az iparban – miután május és július között folyamatosan csökkent az előző hónaphoz viszonyított termelés – augusztusban már 1,6 százalékos növekedés következett be. (Éves összevetésben 11 százalékos volt a bővülés, de három munkanappal több volt idén, mint tavaly.) Ez a szint mindössze egy százalékkal magasabb a tavaly év véginél. Éves szinten két százalék körüli ipari növekedés várható, ami jövőre 3,5 százalékra gyorsulhat.

Az építőipari termelés volumene az első nyolc hónapban 22 százalékkal esett, ennek mértéke azonban lassul, a szerződésállomány 20 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az idei 20 százalék körüli visszaesést jövőre 10 százalékos bővülés követheti. A kiskereskedelmi forgalom első nyolc havi bővülése 4,9 százalék, éves szinten hasonló, 5 százalék körüli dinamika várható.

Augusztusban kilőtt a magyar export, éves alapon euróban 12,5 százalékkal bővült, így az első nyolc hónapban összesen 3 százalékkal nőtt. A hatalmas külkereskedelmi aktívumban a cserearányok több mint 2 százalékos javulásának is szerepe van.

A bruttó keresetek az első nyolc hónapban 6 százalékkal (közmunkások nélkül 6,5), ezen belül a versenyszférában 5,3 százalékkal bővültek. A reálkeresetek idén várhatóan 7, jövőre „csak” 4,5 százalékkal nőnek (az idei szja csökkentés kifutása és az infláció gyorsulása következtében), a versenyszférában ennél némileg kisebb ütemű növekedés valószínű.

Szeptemberben 0,6 százalékra ugrott az infláció, az első kilenc hónap átlaga 0,1 százalék. Az emelkedés fő oka az alacsony üzemanyagárak bázisba kerülése, de az élelmiszerárak emelkedése is felgyorsult. A következő hónapokban is e két termékcsoportban – többek között az üzemanyagok jövedéki adójának emelkedése, a tej külpiaci árának emelkedése hatására – várható az áremelkedés gyorsulása. Az év végén 1 százalék körüli, éves átlagban 0,5 százalékos infláció valószínű, ami jövőre 1,5 százalékra emelkedhet.

Idén egyértelműen a fogyasztás a növekedés hordozója, 4,5 százalékos növekedésével szemben a beruházásoknál 10 százalék körüli visszaesés várható. Jövőre az EU-források gyorsuló beérkezése, az üzleti befektetések némi élénkülése 5 százalék körüli beruházás-bővülést valószínűsít, miközben fogyasztás csak alig, 4 százalék körülire lassul.

Az államháztartási hiány szeptember végére szinte eltűnt. Ebben a beruházási kiadások és a kamatköltségek csökkenése, a növekedési adóhitel következtében megugró társaságiadó- bevételek (főleg GE), az EU tavalyról áthúzódó átutalásai, a földértékesítés bevételei, továbbá a jövedelmekhez kötődő bevételek növekedése játszotta a fő szerepet. Az év hátralevő részében azonban az állami költekezés erősödése várható.

Több utast szállít a RegioJet Pozsony és Komárom között

0

A RegioJet magán vasúttársaság több mint 500 utasnak helyet biztosító szerelvényt indít a legforgalmasabbnak számító Komárom–Pozsony vonalon. Aleš Ondrůj, a társaság szóvivője elmondta, hogy erre legkésőbb hat héten belül sor kerül.

„Felelősséget vállalunk azért, hogy a lehető leggyorsabban megoldást találjunk a két rendkívüli baleset utáni kapacitáscsökkenés folytán kialakult helyzetre. Bár ezeket a baleseteket nem mi okoztuk, de végső soron két mozdony kieséséhez és az utasok kényelmének csökkenéséhez vezettek” – fejtette ki a társaság tulajdonosa, Radim Jančura.

Az egyelőre ideiglenesen bevezetett nagyobb kapacitású vonatszerelvény a legforgalmasabb járatok esetében állandóan megmarad. „Ezzel azonban nem oldódik meg teljesen a hiányzó kapacitással kapcsolatos probléma, ami az utasok számának 2014 óta történt szélsőséges mértékű megnövekedésével kapcsolatos” – mutatott rá Ondrůj.

A Pozsony-Komárom vasútvonalon közlekedő járatok főleg azután váltak túlzsúfoltakká, hogy a diákok és a nyugdíjasok számára bevezették a díjmentes vasúti utazás lehetőségét. A magán vasúttársaság adatai szerint ezt követően az utaslétszám ugrásszerűen, több mint 20 százalékkal megemelkedett – írja a hirek.sk.

A RegioJet azon döntése, hogy a Komárom felé közlekedő járatok esetében nagykapacitású szerelvényt iktasson be, azután született, hogy október 25-én, kedden a közlekedési minisztérium ismertette a magán vasúttársaságnál végzett ellenőrzés eredményeit.

A szaktárca szerint a társaság megsérti a szerződésben foglalt feltételeket és nem tartja be a vonatok esetében megszabott kapacitásokat. A minisztérium emiatt a helyzet mielőbbi megoldását sürgette, ellenkező esetben bírságokat helyezett kilátásba.

Sokkal többet dolgoznak a nők, mint a férfiak

Évente átlagosan 39 nappal dolgoznak többet a nők, mint a férfiak – derült ki a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) friss jelentéséből, amely szerint Magyarországon a nők naponta 46 perccel dolgoznak többet, mint a férfiak.

A nemek közötti szakadékról szóló Global Gender Gap Report szerint a nők naponta áltagosan 50 perccel dolgoznak többet, mint a férfiak – írta a BBC News. A 144 országra kiterjedő jelentés szerint a nem fizető munkák, úgy mint a háztartásvezetés, a gyermeknevelés vagy az idősgondozás, még mindig a nőkre rónak terheket, és akár 170 évbe is telhet mire sikerül elérni a nemek közötti gazdasági egyenlőséget.

A mutatók szerint a gazdasági lehetőségek terén 2008 óta nem volt ekkora szakadék a nemek között. Az elmúlt egy évtizedben csaknem negyedmilliárd nő lépett be a globális munkaerőpiacra. A jelentés szerint a férfiak ugyan 34 százalékkal több fizető munkát végeznek, mint a nők, de továbbra is a nők töltenek több időt a nem fizető munkákkal. Utóbbi tényező figyelembevételével a WEF számításai szerint a nők átlagosan több mint egy hónappal dolgoznak többet évente, mint a férfiak.

Indiában, Portugáliában és Észtország évente több mint ötven, Nagy-Britanniában csaknem 12 nappal dolgoznak többet a nők, mint a férfiak. A vizsgált országok közül mindössze hatban dolgoznak több órát a férfiak, mint a nők, és ezen országok közül három skandináv állam, amelyekben a gyermekek gondozását lehetővé tevő szülői szabadság viszonylag egységesen osztható el férfiak és nők között. Összesítve a nemek közötti egyenlőség tekintetében Izland került az első helyre, utána Finnország és Norvégia következik a sorban. Magyarország a 101. helyen áll. (MTI)

Kínaiak vásárolják fel a drágább budapesti lakásokat

0

Jelentősen nőtt az év elejéhez képest a külföldiek által vásárolt lakások aránya: az elkelt ingatlanok 43 százaléka a pesti belvárosban található. A vásárlók harmada kínai.

Az év első kilenc hónapjában a Magyarországon eladott lakások 2,4 százalékát vásárolták meg külföldiek, holott az első negyedévben még egy százalék alatt volt ez az arány – írtja a Világgazdaság Soóki-Tóth Gáborra, az Otthon Centrum elemzési vezetőjére hivatkozva.

A cikk szerint a fővárosban 4,4 százalék, az 50 millió forint felett – szinte kizárólag Budapesten – elkelő ingatlanok esetében pedig 16 százalék volt ez a mutató; a külföldiek által vásárolt ingatlanok 43 százaléka található a pesti belvárosban.

A szakember a lapnak arról beszélt: a külföldi vevők bő harmada ázsiai, elsősorban kínai, de 13 százalék körüli a közel- keletiek (arabok, izraeliek) és az oroszok aránya.

Vergődnek a szelektív szemétgyűjtéssel Romániában

0

Egyelőre nincsenek felkészülve a romániai önkormányzatok arra, hogy gyakorlatba ültessék a kormánynak a hulladékkezeléssel kapcsolatos új rendeletét. Ez a kidobott szemétmennyiség függvényében történő fizetési rendszer bevezetését írja elő.

A vonatkozó 2011-es jogszabályt módosító 2016/68-as számú sürgősségi rendelet ugyan már a hétvégén hatályba lép, alkalmazási módszertan hiányában viszont még az ötlet kivitelezésével megbízott helyi hivatalok sem tudják, pontosan hogyan fog működni a valóságban a papíron igencsak jól mutató elképzelés – írja a Krónika.

A rendelet azt is szabályozza, hogy a szemétbegyűjtő cégeknek szelektíven kell összeszedniük a kijelölt helyekről a hulladékot, ám Romániában még mindig gyerekcipőben jár a környezetbarát eljárás – sőt, egyes városokban az elindított projektet is felfüggesztették, meghatározatlan ideig eltávolították az utcáról a szelektív konténereket.

A legnagyobb akadály talán az, hogy az illetékes megyei és helyi önkormányzatoknak nem sikerül összehangolniuk a természetbarát hulladékgyűjtéshez szükséges tevékenységeket. A szelektáláshoz ugyanis előbb nyilvános liciten ki kell választani a begyűjtő cégeket, és a különválogatott szemét feldolgozására, illetve tárolására is alkalmas, modern szeméttelepre is szükség van.

Az illetékesek szerint Maros megye például még messze áll az elképzelés ideális megvalósításától. A megyei önkormányzat ugyan kidolgozott egy hulladékgazdálkodási tervet, amelynek gyakorlatba ültetését – valamennyi helyi tanács jóváhagyásával – az Ecolect egyesületre bízták.

Tóth Andrea, a szervezet vezetője arról számolt be: hiába látták el uniós támogatás révén szelektív gyűjtésre alkalmas konténerekkel a polgármesteri hivatalokat, ezeket csak akkor lehet használni, ha az egyesület kiválasztja a megye hét régiójának szolgáltatóját.

A licitet azonban egyelőre nem tudják meghirdetni, mert nem végleges az alkalmazási módszertan.

Pozsonyba küldi dolgozni 550 munkavállalalóját a győri Audi

Ideiglenesen átcsoportosítja 850 munkatársát a győri Audi Hungaria. Decembertől 550-en a pozsonyi járműgyárba járnak majd dolgozni, 300 dolgozó pedig a motorgyártásban kap munkát.

A Kisalföld című lap szerdán írt arról, hogy a Győrben dolgozók megkapták az értesítést, miszerint december elsejétől kiküldetésben kell dolgozniuk. A cég a nyár végén jelentette be, hogy az év végén átáll a három műszakosról a kétműszakos munkarendre, és amíg nem kezdik meg az új modell, az Audi Q3 gyártását, átcsoportosítják a dolgozók egy részét. 

Az autógyártó szerint a szlovákiai munkavégzés keretében a munkatársak a járműgyártás területén elsősorban a karosszériaüzemben, lakkozóban, szereldében és a minőségbiztosításon dolgoznak majd, és megszerezhetik a jövőbeni Q3 gyártásához szükséges tapasztalatokat. Az ingázásra kényszerülő munkatársak a hivatalos kirendelés miatt 20 eurós napidíjat kapnak – tették hozzá.

Korábban is volt már példa hasonló kiszervezésre, az A3-as modellek győri felfuttatásakor száz szlovákiai munkavállaló dolgozott háromnegyed évig Győrben, magyar munkatársak pedig 2013-ban dolgoztak Barcelonában. 

A társaság az MTI megkeresésére közölte, hogy menetrend szerint zajlik a karosszériagyár bővítése, a jelenlegi mintegy 75 000 négyzetméteres létesítmény egy több mint 80 000 négyzetméteres új csarnokkal bővül. Az új csarnok várhatóan az idén év végéig elkészül, a belső munkálatok pedig 2017-ben kezdődnek – közölte a cég. Az Audi Q3 gyártása a 2018-ban indul.

Az Audi Hungaria 2013-ban nyitotta meg teljes gyártási mélységet lefedő járműgyárát, ahol évente mintegy 160 000 autó készül. A győri járműgyárban jelenleg az Audi A3 Limousine, A3 Cabriolet, valamint a TT Coupé és Roadster modellek készülnek. A vállalat az idén az év első felében 1 031 887 motort és 63 798 autót gyártott. (MTI)

Hatmilliárd forintnyi cigarettát foglalt le a NAV

0

A bűnözők korábban becsempészték a külföldön előállított kész cigarettát, manapság viszont inkább gyárakat alakítanak ki Magyarországon. A hatóság kilenc hónap alatt majdnem 190 millió szál cigarettát foglalt le.

Soha annyi cigarettát nem vont ki a hazai feketepiacról a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, mint idén: kilenc hónap alatt majdnem 190 millió szál füstölnivalót foglaltak le a fináncok és a pénzügyi nyomozók. A tétel feketepiaci értéke meghaladja a hatmilliárd forintot – tudta meg a Magyar Idők.

Tavaly egész évben az idei mennyiség negyede sem akadt a hatóság hálójába.

A drasztikus emelkedés okáról a NAV bűnügyekkel foglalkozó szóvivőjét, Sárközi Alexandra alezredes elmondta: a korábbi években a csempészett cigaretta, vagyis a külföldön előállított és Magyarországra jogellenes módon behozott portéka adta a lefoglalt dohányáru nagyobb részét.

Idén azonban a pénzügyi nyomozók és a pénzügyőrök több, idehaza kialakított illegális gyárra, raktárra is lecsaptak. Volt, ahonnan sok millió szál elkészült cigaretta került elő, máshol több tonna, gyártáshoz felhasználható dohányra bukkantak.

– Az elkövetők beszállították az alapanyagot Magyarországra, itt gépeket szereztek be és megpróbálták a cigarettát előállítani. A kész terméket Nyugat-Európába szánták – mondta a szóvivő.

Trump: félelmetesen nagy győzelmet aratunk

0

Donald Trump egy szerdai, a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában félelmetesen nagy győzelmet jósolt magának.

Trump kitért a kampány költségeire is. Mint mondta, kész arra, hogy megnyissa a bukszáját, és további nagy összegeket áldozzon saját pénzéből a kampányra. Állítása szerint mire eljön a választás napja, a saját pénzéből költött összeg nagysága százmillió dollár körül lesz. „De felkészültem arra, hogy még ennél is többet költök” – szögezte le Trump.

A CNN utánanézett Trump eddigi költéseinek, s a Szövetségi Választási Bizottságnál szereplő adatok szerint a republikánus jelölt szeptemberig valamivel kevesebb, mint 60 millió dollárt adományozott saját pénzéből a kampányra.

A milliárdos az interjúban cáfolta, hogy azért tartotta saját washingtoni szállodájának megnyitó ünnepségét most szerdán,  az elnökválasztási kampány hajrájában, hogy a szálloda így jusson ingyenes reklámhoz.

Sértőnek minősítette a riporter azon kérdését, hogy vajon okos dolog-e a kampány előtt nem egészen két héttel egy napot kivonulni a kampányból, s azt mondta erre: Hillary Clinton egy kampányrendezvényt csinál meg, s utána hazamegy és alszik.

A Fehér Háztól nem messze eső új szálloda megnyitását Trump az avató ünnepségen mondott beszédében metaforának nevezte, s azt mondta, ugyanígy, ugyanilyen nagyszerű dolgokat lehet megvalósítani Amerikában is.

„Belefáradtam politikusaink szabadkozásaiba. Belefáradtam abba, hogy mindig elmondják nekem, mit nem lehet megtenni. Belefáradtam azokba az emberekbe, akik azt kérik az amerikaiaktól, hogy napolják el álmaik valóra váltását csak egy kis időre, miközben valójában azt értik ezen, hogy évtizedekre napolják el az álmaikat. Minden álmunkat megvalósíthatjuk és ezt sokkal gyorsabban megtehetjük, mint azt bárki is gondolná” – fogalmazott Donald Trump.

Hozzátette, hogy bármerre jár az országban, azt tapasztalja, hogy az emberek alig várják, hogy kibontakoztathassák alkotókedvüket. Kommentátorok felfigyeltek arra, hogy eddigi kampányszövegeitől eltérően Donald Trump nem azt mondta, hogy megint naggyá tesszük Amerikát, hanem hogy az Egyesült Államok nagy, nagyszerű, az amerikaiak nagyszerűek.

MTI/Járai Judit, Washington

Egy jó GINOP-hír kkv-knak

A mikro, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése hitelprogram elérhető összege 44 milliárd forintról 70 milliárd forintra emelkedett a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) keretében – tájékoztatott Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.

A Pest megyei fejlesztésekre a 2014–2020-as időszakban korlátozottan áll rendelkezésre forrás, ezért a kormány egy 3,67 milliárd forint összegű hitelprogram indításáról is döntött a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (VEKOP) keretében, amely – Budapest kivételével – a pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését.

Az államtitkár emlékeztetett: a pénzügyi eszközök a 2014–2020-as programozási időszakban a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapnak. A 2014–20-as időszakban a GINOP keretében a pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztésére több mint háromszor nagyobb összegű forrás jut, mint az előző 2007–13-as időszakban. Kiemelte: a jelenlegi ciklusban elérhető fejlesztési források kihelyezésénél a kormány kiemelt célja, hogy a vállalkozások a lehető legszélesebb körben, könnyen elérhető módon, gyorsan és minden eddiginél olcsóbban juthassanak forráshoz. A visszatérítendő támogatások terén jelentős, közel 700 milliárd forintos keretösszeg mintegy 75 százalékát hirdeti meg a kormány a ciklus első felében.

A GINOP öt tematikus célhoz nyújt pénzügyi eszközöket: a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése, az infokommunikációs technológiához való hozzáférés elősegítése és e-technológiák használatának és minőségének fokozása, a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítése, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban, a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése – emelte ki Rákossy Balázs. (MTI)

Az Európai Parlament uniós határértéket vezetne be az ipari transzzsírsavakra

Az EU-nak kötelező határértéket kellene felállítania a szív- és érrendszeri betegségek, terméketlenség és Alzheimer-kór veszélyét potenciálisan növelő iparilag előállított úgynevezett transzzsírok kapcsán – olvasható egy szerdán elfogadott állásfoglalásban.

A képviselők szerint az EU-ban sajnos csak minden harmadik fogyasztó rendelkezik ismeretekkel a transzzsírsavakról, ez pedig azt jelzi, hogy a címkézésre vonatkozó intézkedések nem vezettek eredményre. A bizottságnak ezért lehetőleg két éven belül törvényes európai uniós határértéket kellene meghatároznia.

Az ipari transzzsírsavtartalom jogi korlátozásának 2003-as dániai bevezetése sikeres volt; a 2 százalékos nemzeti határérték felállítása jelentősen csökkentette a szív- és érrendszeri betegségekből eredő halálozások számát – olvasható az 586 igen szavazattal 19 ellenében (38 tartózkodással) elfogadott állásfoglalásban.

A legújabb tanulmányok azt bizonyítják, hogy a magasabb társadalmi és gazdasági helyzetű emberek egészségesebben étkeznek, mint a több transzzsírsavat fogyasztó rosszabb helyzetűek, a két csoport közti szakadék pedig a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésének megfelelően egyre nő.

Szanyi Tibor (S&D, MSZP): A transzzsírsavakat ipari mértékben már az 1950-es évek óta használjuk, azonban ezek gyakori fogyasztása betegségek kialakulásához vezet. Mivel a transzzsírsavak nem szükségesek a feldolgozott élelmiszerekben és egészségtelenek is, támogatom az EU szintű kötelező határértéket. Sőt, mivel a bevitel mértéke a szegénységgel együtt nő, egy ilyen határértékkel adhatunk minőségi élelmiszert mindenkinek!

Transzzsírsavak

A transzzsírsavak a telítetlen zsírsavak közé tartoznak, és a növényi olajok hidrogénezése során keletkeznek. Az élelmiszeripar már az 1950-es évek óta használja, a magyar konyha számos ételének is alapkelléke, hiszen előfordulhat a tésztákhoz használt margarinban, vagy a péksüteményekben is. A gyorséttermi ételek és a félkész, vagy készételek, az előre csomagolt péksütemények, a torták, a kekszek és ostyák, valamint a levesek és mártások nagy része is tartalmaz iparilag előállított transzzsírsavakat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai alapján tisztán látszik, hogy a transzzsírsavak túlzott fogyasztása súlyos egészségügyi problémákhoz vezet. A WHO ezért azt ajánlja, hogy a napi energiabevitel legfeljebb 1 százaléka származzon transzzsírsavakból. „A transzzsírsavak túlzott fogyasztása növeli a szívbetegségek kockázatát. A szívkoszorúér-betegség mintegy 660 ezer ember halálát okozza évente az EU-ban, ami az összes haláleset mintegy 14 százaléka” – magyarázza Renata Sommer (néppárti, német), a téma egyik parlamenti felelőse.

Szabályozás

Jelenleg nincs uniós szintű szabályozás, amely kötelezővé tenné a transzzsírsavak feltüntetését a címkéken, vagy meghatározna egy megengedett határértéket. Számos tagállamban létezik azonban nemzeti szabályozás. Magyarországon tilos az olyan élelmiszerek forgalmazása, amelyek teljes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. Dánia, Ausztria, és Lettország ugyancsak hasonló határértéket vezetett be. Belgiumban, Németországban, Hollandiában, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban és Görögországban ugyanez önkéntes alapon működik. Néhány tagállam, így Bulgária, Málta, Szlovákia, az Egyesült Királyság, Svédország és Finnország pedig a helyes étrenddel kapcsolatos ajánlásokat fogalmazott meg.

Szalmonellával fertőzött lengyel tojást hoztak az országba

Kiemelten ellenőrzi a Lengyelországból érkező tojásszállítmányokat a Nébih miután kiderült, nagyobb mennyiségű, szalmonellával fertőzött lengyel tojást szállítottak több uniós tagállamba, köztük Magyarországra is.

Szalmonellával fertőzött lengyel tojásszállítmányokról érkezett riasztás az Európai Unió élelmiszerbiztonsági gyorsriasztási rendszerén (RASFF). A tojásokból több tagállamba, köztük Magyarországra is érkezett, ezeken a „3PL30221321” azonosító olvasható, fogyaszthatósági ideje 2016. november 4. – derül ki a a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleményéből.

A riasztásban érintett tojásfeldolgozó üzemben a Nébih soron kívüli ellenőrzést tartott. A szakemberek – a laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséig – elrendelték az érintett tojástétel és az abból készült termékek forgalomból történő kivonását. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a fenti azonosítóval ellátott és lejárati dátumú tojás megbetegedést okozhat, ezért ne fogyasszák el, és a tojással érintkezett felületeket fertőtlenítsék.

A hatóság már az első külföldi hírek néhány héttel ezelőtti megjelenésekor mintát vett több olyan késztermékből is, melyet lengyel tojásból készítettek. Ezekben a laboratóriumi vizsgálatok nem mutattak ki szalmonella baktériumot. Az eset kiterjedtsége, az újonnan felmerült közvetlen hazai érintettsége, valamint a magas élelmiszer-biztonsági kockázat miatt Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár elrendelte a lengyel étkezési tojásszállítmányok fokozott vizsgálatát. 

A november 4-ig tartó ellenőrzéssorozat minden hazai tojáscsomagoló és -feldolgozó létesítményt érint. A szakemberek, a nyomon követhetőség ellenőrzése mellett, valamennyi lengyel étkezési tojástételből mintát vesznek szalmonella vizsgálat céljából.

A szalmonella baktérium – nem megfelelő hőkezelés esetén – élelmiszerfertőzést, szalmonellózist okozhat, amelynek lefolyása, időtartama, súlyossága változó. Jellemző tünetei a hasmenés, a hányás, a magas láz, enyhébb esetben csak hőemelkedés, levertség, súlyos esetben viszont akár halállal is végződhet. A megbetegedés a kisgyermekekre, az idősekre, a legyengült szervezetűekre különösen veszélyes lehet.

Hamis ígéretek az Arany Sóról és az Arany Só Mini Szanatórium inhalátorról

Kétmillió forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal a Klapka Üzletház Kft.-re.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Klapka Üzletház Kft. jogsértő módon reklámozta Arany Só elnevezésű arany kolloidos étkezési sóját, valamint Arany Só Mini Szanatórium elnevezésű inhalátorát, mert tiltott gyógyító és az egészségre gyakorolt, megalapozatlan hatásokkal népszerűsítette azokat. A vállalkozás egyúttal hamisan keltette annak látszatát, hogy az Arany Só terméket jogszerűen forgalmazza. A GVH a jogsértésért 2.000.000 forint bírságot szabott ki a Klapka Üzletház Kft.-re, és megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását.

Az Arany Sót emberi fogyasztásra szánták, és – egyéb, különleges táplálkozási célú élelmiszerkategóriában történő nyilvántartásba vétele hiányában – általános közfogyasztásra szánt élelmiszernek minősül. Az Arany Só Mini Szanatórium inhalátor orvostechnikai eszközként szerepel a nyilvántartásban.

A GVH úgy ítélte meg, hogy a Klapka Üzletház Kft. jogszerűtlenül hirdette termékeit 2015 júniusától, mert

  • az Arany Sónak és az Arany Só Mini Szanatóriumnak gyógyhatást tulajdonított: a termék esetében a jogszabályi tilalom ellenére, az inhaláló készülék esetében pedig megalapozatlanul és klinikai értékelés nélkül; továbbá egészségi állapotra vonatkozó, bizonyítatlan jótékony hatásokat tulajdonított, megtévesztve ezzel a fogyasztókat;
  • az Arany Sót jogszerűtlenül forgalmazta, figyelmen kívül hagyva annak közegészségügyi kockázatait.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet véleménye szerint a kolloid oldatok nem fogyaszthatók sem élelmiszerként, sem étrend-kiegészítőként, így a kolloidos konyhasó forgalmazása akár élelmiszerként, akár étrend-kiegészítőként jogszerűtlennek minősül.

A GVH a vállalkozásra kirótt bírság kiszabásakor a reklámköltségekre alapozott.

A GVH súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy

  • a jogsértő kereskedelmi gyakorlat egészségügyi problémával küzdő fogyasztókat célzott meg, akik az átlagosnál érzékenyebbek a problémájukkal kapcsolatos hirdetésekre;
  • a jogsértéssel érintett termék bizalmi jellegű.

A GVH enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a Klapka Üzletház Kft. 2016 januárjáról felhagyott az aktív kereskedelmi kommunikációs eszközök alkalmazásával, mindössze a weboldalain maradtak fent a jogsértő tájékoztatások.

A GVH felhívja a figyelmet arra, hogy egy forgalmazó felelőssége akkor is fennáll az általa közzétett reklámokért, ha a hirdetett állítások hivatkozható külső forrásból származnak és a vállalkozás csak „idézi” azokat.

Engedély nélküli ügynököt tiltott le az MNB

Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta a Profit Square Business Kft.-nek, hogy bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen anélkül, hogy arra jogosult lenne. A jegybank piacfelügyeleti eljárást folytat a társaságnál.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég egy sajtóközleményében már jelezte, hogy piacfelügyeleti eljárást indított a budapesti székhelyű Profit Square Business Kft. tevékenységének áttekintésére. A jegybank arra kiváncsi, hogy a társaság végez vagy végzett olyan – a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti – függő ügynöki tevékenységet, amelyre nincs engedélye.

Befektetővédelmi okokból a jegybank most közzétett végzésében azonnali hatállyal megtiltotta a Profit Square Businessnek, hogy engedély nélkül vagy bejelentés hiányában bármely, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. A jegybank – eddigi gyakorlatával összhangban – már 2016 tavaszán közzétette a befektetőknek szóló figyelmeztetését a Profit Square Businessre vonatkozóan is honlapjának Figyelmeztetések menüpontjában.

Budapest a már meglévő buszaival oldja meg a 3-as metró pótlását

0

A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, Budapest a BKV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) útján gondoskodik a 3-as metróvonal infrastrukturális felújítása miatti szerelvénypótlásról.

A Főváros Közgyűlés 23 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a javaslatot. A testület felkérte a főpolgármestert, hogy a BKV és a BKK vezérigazgatója útján gondoskodjon a 3-as metró felszíni pótlásáról a metróvonal infrastruktúra rekonstrukciójának kezdő időpontjáig, és a végrehajtás érdekében szükséges intézkedések haladéktalan megtételéről.

A járműpótlást a BKV a jelenlegi járműállománya forgalomszervezési átcsoportosításával, illetve a rendelkezésre álló beruházási források igénybevétele mellett járművásárlással és felújítással, továbbá a BKK a jelenleg már megkötött, érvényes és hatályos szolgáltatásbeszerzési szerződések opcióinak kihasználásával teszi meg.

A testület kimondta azt is, hogy a járműpótlás ne a korábbi közgyűlési határozaton alapuló, új szolgáltatás megrendelése útján valósuljon meg. A Fővárosi Közgyűlés ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a BKK – az ajánlatkérői jogsértés hiányának megállapítása és a bírság eltörlése érdekében – kezdeményezzen jogorvoslatot a Közbeszerzési Döntőbizottság pótlóbuszok tenderét megsemmisítő határozatával szemben. (MTI)

További műholdakkal teszik pontosabbá Európa saját helymeghatározó rendszerét

Az Európai Unió a Galileo és Kopernikusz programok keretében több mint 30 műholdat tervez pályára állítani a következő 10-15 évben. Az új műholdaknak különösen a jövőbeli európai hordozórakéták, az Ariane-6 és a Vega C kihasználtsága és életképessége szempontjából lesz jelentősége.

A Kopernikusz program, a Föld-megfigyelési adatok vezető szolgáltatója már jelenleg is hozzájárul a tengereken életek megmentéséhez, a hatékonyabb válaszadáshoz földrengések, erdőtüzek és árvizek esetén, és lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők számára, hogy az ültetvényeiket jobban kezeljék – közölte Maros Sefkovic, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben az Európai Bizottság új űrpolitikájának bemutatásakor.

A Galileo, Európa saját globális műholdas navigációs rendszere hamarosan pontosabb és megbízhatóbb helymeghatározást biztosít majd az önálló és az összekapcsolt autóutak, a vasutak, a légi közlekedés és más szektorok számára. A GPS-jel pontosságának növelésére hivatott európai EGNOS program életbiztonsági navigációs szolgáltatásokat nyújt légi, tengeri és szárazföldi felhasználóknak Európa legnagyobb részén – húzta alá Sefkovic.

Az uniós biztos hozzátette, hogy számos innovatív startup vállalkozás már műholdas adatokat használ, például a mezőgazdasági termelők számára a földjeik hatékonyabb felügyeletének lehetővé tételére, helymeghatározási adatok használatára, vagy tengeri mentődrónok működtetésére.

Sefkovic elmondta, az uniós űrprogramok már jelenleg is nyújtanak olyan szolgáltatásokat, amelyek a mindennapokban elengedhetetlenné váltak. Űradatokra van szükség a mobiltelefonok és a navigációs rendszerek használatához, a repülőgépek irányításához vagy műholdas televíziós adás továbbításához. Központi szerepet töltenek be a kulcsfontosságú infrastruktúrák, például erőművek, intelligens hálózatok vagy akár a banki tranzakciók védelmében. Az űradatok segítségével ellenőrizhetőek a határok és életeket menthetnek a tengeren.

A biztos hangsúlyozta, hogy az EU 2014-2020 során 12 milliárd euró (1 euró mintegy 310 forint) értékű befektetést hajt végre csúcsminőségű űrprojektekkel kapcsolatban. Az európai űripar több mint 230 ezer szakembert foglalkoztat és mintegy 46-54 milliárd euró hozzáadott értéket generál. Európa gyártja a világ műholdjainak egyharmadát – tette hozzá. (MTI)

Bírók szerint ennyit ér a jó hírnevünk és a becsületünk

0

A Fővárosi Törvényszéken dolgozó bírák többségének jelenlegi gyakorlata 50 ezer forint körüli összegben határozza meg a sérelemdíj minimumát.

A sérelemdíj jogintézményét a 2014. március 15-ével hatályba lépett új polgári törvénykönyv vezette be a korábbi nem vagyoni kártérítés helyett. A sérelemdíj minden olyan esetben alkalmazható, amikor valaki személyiségi jogi sérelmet szenved. Mivel a sérelemdíj csak a hatálybelépést követően tanúsított jogsértő magatartások jóvátételeként alkalmazható, jelenleg is vannak folyamatban vannak olyan ügyek a törvényszéken, amelyekben még nem vagyoni kártérítésről kell dönteniük a bíráknak – mondta a Fővárosi Törvényszék sajtótájékoztatóján Madarasi Anna bírósági szóvivő.

A sérelemdíj fogalma a közvéleményben leginkább a becsülethez és a jó hírnévhez, valamint a képmáshoz való jog megsértésével kapcsolódott össze, ugyanakkor minden olyan perben alkalmazható, ahol sérelmet szenved a személyiségi jog. Így akár orvosi műhiba esetén vagy a baleseti károkkal kapcsolatos perekben is.

A sérelemdíj iránti igény nemcsak törvényszéki, hanem járásbírósági szinten is érvényesíthető azokban a perekben, amelyekre nincsen a törvényszéknek kizárólagos hatásköre és a per tárgyának értéke nem haladja meg a harmincmillió forintot. Rámutatott: a sérelemdíj gyakorlatilag a személyiségi jogok megsértése vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációjának eszköze és egyben magánjogi büntetése is.

A jogalkotó álláspontja szerint nem volt megfelelő a korábbi, a nem vagyoni kártérítésre vonatkozó szabályozás, amely szerint a sérelmet elszenvedőnek kellett bizonyítania, hogy a jogsértés miatt milyen hátrány érte. A mostani szabályozás bevezetésének célja kifejezetten az volt, hogy a sérelmet elszenvedőnek könnyítse meg a jogérvényesítést, például a bizonyítás során ne kelljen még egyszer átélnie a sérelmes helyzetet.

A gyakorlat mégis egyre inkább abba az irányba mozdul el, hogy a sérelmet szenvedett félnek kell bizonyítania a sérelem következtében őt ért nem vagyoni hátrányt. A sérelemdíjat csak egy összegben lehet megítélni, az igény nem ruházható át és nem örökölhető.

Madarasi Anna ismertette: a sérelemdíj intézményének bevezetése óta több fórumon is szóba került, hogy ha a bíróság igazolható személyiségi jogi jogsértés esetén minden esetben automatikusan sérelemdíjat ítél meg, akkor fennáll annak veszélye, hogy a társadalom tagjai pénzkereseti lehetőséget látnak majd a jogintézményben. Ezért a Kúria Tanácsadó Testülete szerint is olyan joggyakorlatot kell kialakítani, amely megakadályozza a személyiségi jogok és védelmük inflálódását, a joggal való visszaélést megvalósító igényérvényesítést – mutatott rá.

Elmondta azt is, hogy a sérelemdíjjal kapcsolatban két fő kérdés merült fel a bírói gyakorlatban. Az egyik, hogy jár-e automatikuson a sérelemdíj, ha a bíróság kimondja a jogsértést. Hozzátette: bár az ezzel kapcsolatos szakmai viták még folyamatban vannak, a Fővárosi Törvényszék bíráinak többsége azt az álláspontot képviseli, hogy ha bekövetkezik a jogsértés, ha van erre irányuló kérelem, akkor megállapítják a sérelemdíjat.

A másik vitatott kérdés a sérelemdíj összegszerűsége, ezzel kapcsolatban Madarasi Anna azt mondta, hogy „egységes tarifarendszer” soha nem lesz, legfeljebb bizonyos egységes tendenciák irányába terelhető a gyakorlat. A szakmai álláspontok eltérőek a sérelemdíj mértékéről, ugyanis egyes vélemények szerint ha a sérelemdíj túlzottan alacsony mértékű, százezer forint alatti, akkor az veszélyezteti a jogintézmény komolyságát.

Parlagi Mátyás, a törvényszék polgári kollégiumának helyettes vezetője a többi között arról beszélt, hogy a fővárosban dinamikus emelkedést mutat a személyiségi jogi perek száma, a vidéki bíróságokon ez a tendencia nem figyelhető meg. (MTI)

Előnyösebb lehet társaságon keresztül ingatlant venni

0

Az ingatlanok társaságon keresztül való megvásárlása jelenleg is több adóelőnyt tartogat, és ezek köre ráadásul jövő év januárjától bővülni is fog – hívják fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakemberei.

Míg a hőskorban, ingatlanok adásvételénél, a felek jobban jártak akkor, ha az ingatlan helyett az ingatlant birtokló társaság részesedésére kötöttek szerződést, addig az évek során a jogalkotó lépésről-lépésre építette le a társaságvásárláson keresztül megvalósuló ingatlanszerzés előnyeit. Ellentétben a közhiedelemmel azonban, az ingatlanok társaságon keresztül való megvásárlása jelenleg is több adóelőnyt tartogat, és ezek köre ráadásul jövő év januárjától bővülni is fog – összegzi a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Régen minden egyszerűbb volt

Köztudott, hogy magyarországi ingatlanok megszerzése vagyonszerzési illetékfizetéssel jár. Ráadásul az ingatlan értéknövekedéséből származó nyereség után az eladó is adófizetésre kötelezett – legyen akár külföldi akár belföldi. Ezek az adóterhek azonban a múltban könnyen megkerülhetők voltak oly módon, hogy vagy az értékesítést megelőzően, vagy korábban a tulajdonos egy társaságba apportálta az ingatlant: ilyenkor ugyanis nem közvetlenül az ingatlan adásvételére, hanem az azt birtokló társaság részesedésének adásvételére került sor, amely sem illetékfizetési kötelezettséget, sem – külföldi eladó esetén – adófizetési kötelezettséget nem eredményezett. Ennek a win-win-szituációnak az egyetlen vesztese a magyar költségvetés volt.

Felismervén az adó elkerülésének ezen nyilvánvaló lehetőségét, a törvényalkotó az elmúlt években több új szabályt vezetett be. Egyrészt, az úgynevezett belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok (azaz azon társaságok, amelyek eszközeinek legalább háromnegyedét belföldi ingatlan teszi ki) részesedésének megszerzése illetékkötelessé vált, másfelől a külföldi eladó ugyanúgy adókötelessé vált az ingatlant-birtokló társaság részesedésének értékesítéséből keletkező nyereség után, mintha az ingatlant közvetlenül adta volna el. Tekintetbe véve azt is, hogy egy-egy társaság adásvétele lényegesebben több kockázattal jár, mint az ingatlan közvetlen megvásárlása, ezen szabályok azt eredményezték, hogy nagymértékben lecsökkent a társaságvásárláson keresztüli ingatlanszerzések száma Magyarországon.

Mégis vonzó társaságot venni?

Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint korai lenne azt mondani, hogy ezzel véglegesen eltűntek volna a társaságba csomagolt ingatlanértékesítések a magyar piacról. Egyrészt, még ha az illetékfizetési kötelezettséget ki is terjesztették a társaságvásárlásokra, a szabályozás továbbra is tartogat precíz adótervezéssel kihasználható lehetőségeket. Figyelemmel arra például, hogy kapcsolt vállalkozások közötti társaságátruházás nem keletkeztet illetékfizetési kötelezettséget, vagy akár arra, hogy az illetékfizetési kötelezettség csak 75 százalékos részesedésszerzés esetén következik be (azaz két független vevő 50-50 százalékos részesedésszerzése esetén például nem) a társasági struktúra megfelelő megválasztásával elkerülhető lehet az illetékteher.

Ráadásul jelenleg még több olyan kettős adóztatási egyezményünk van hatályban (így például akár a Hollandiával, akár az Oroszországgal fennálló egyezményünk), amely nem teszi lehetővé, hogy az ingatlannal rendelkező társaságok értékesítéséből származó nyereséget Magyarország megadóztassa, ha az eladó külföldi.

Az ingatlan társaság formájában történő értékesítése nagyban megkönnyíti az ügylet áfakezelését is. Míg a részesedésértékesítés áfamentes ügylet, addig az ingatlanokra vonatkozó áfaszabályok sokszínűsége miatt több esetben nem egyértelmű, hogy ingatlanértékesítés esetén fennáll-e áfafizetési kötelezettség, ráadásul az az általános szabályok szerint, vagy fordított adózással fizetendő-e.

Ez pedig mindenképpen problémát jelent: vagy annál a vállalkozásnál, amelyik – áfamentes cég választása esetén – nem számítja fel az áfát, vagy annál, amelyik – áfás kezelés esetén – le kívánja vonni az áfát. Ráadásul egy nagyértékű áfavisszaigénylés minden esetben adóhatósági revíziót von maga után. És még ha a vevő végül vissza is tudja igényelni az áfa összegét, az egy több hónapos finanszírozási igényt ró rá a felekre.

Még egy érv a társaság-értékesítés mellett

Jövő évtől növelni fogja a társaságértékesítések adóelőnyét egy új áfaszabály is. E szerint, januártól, az ingatlanhoz köthető szolgáltatások teljesítési helye áfa szempontból az ingatlan fekvése szerinti ország lesz. Amennyiben például egy külföldi vevő vesz igénybe egy magyar ügyvédtől az ingatlan megvásárlásához kapcsolódó tanácsadást, úgy ezt a szolgáltatást a magyar ügyvéd kénytelen lesz magyar áfával számlázni a külföldi vevőnek. Ugyanez a helyzet, ha a külföldi vevő az ingatlan átalakításához magyar műszaki tervezőt vesz igénybe.

Bár az így felszámított áfa valószínűsíthetően előbb-utóbb visszajár majd a külföldi megrendelőnek, az ezzel járó macera és finanszírozási igény mindenképpen el fogja gondolkoztatni egy külföldi vevőt, hogy inkább társaság formájában vegye meg az ingatlant. Ekkor ugyanis a jelenlegi értelmezés szerint, a magyar tanácsadó továbbra is áfamentesen tud számlázni. Persze idővel ez az értelmezés is változhat, az adózásban ugyanis soha nem léteztek örökéletű szabályok.

Csányi Sándor: növelni kell az innovációt és a hatékonyságot az agráriumban

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerint a magyar mezőgazdaság ugyan jelenleg még kedvező helyzetben van, a világ más országaihoz hasonlóan elengedhetetlen a költségek csökkentése, a hatékonyság növelése, vagyis a precíziós gazdálkodásra való áttérés.

Jelenleg a támogatásoknak és az alacsony jegybanki alapkamatból fakadó kedvező finanszírozási környezetnek köszönhetően a magyar mezőgazdaság jó helyzetben van. A felhalmozott forrásokat azonban egy jól tervezett, hosszú távú stabilitást, fejlődést ígérő gazdaságpolitikával célszerű mobilizálni. A jövőben mindenképpen a hatékonyság növelésére, a költségszint csökkentésére kell törekedni – mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a pénzintézet rendezvényén, amelyen mintegy 300 agrárvállalkozó vett részt.

Csányi Sándor kijelentette: az OTP, amelynek agrárágazati igazgatósága az elmúlt öt évben abszolút értékben több mint megduplázta hitelállományát és piaci részesedése meghaladja a 18 százalékot, igyekszik mindenki számára egyéni ajánlatokat tenni, illetve továbbra is részt vesznek minden állami finanszírozási programban. A Földet a gazdáknak programban idén év végéig több mint 30 milliárd forint forrást folyósítanak. A növekedési hitelprogram forrásai azonban korlátozottak, ezért a bank szakemberei kidolgoztak egy saját forrású hitelkonstrukcióit, hogy a gazdálkodók továbbra is igénybe vehessenek kedvező kamatozású pénzügyi segítséget földvásárlásaikhoz.

A világ változik és ezt a változást egy banknak is le kell követnie – állapította meg a bankelnök. A folyamatok egyszerűsítésének egyik vívmánya lehet, hogy gyakorlatilag zöld folyosót szeretnének biztosítani a finanszírozáshoz azon vállalkozásoknak, akik nyertes EU pályázattal rendelkeznek. A jövőben a kisebb gazdálkodókra, őstermelőkre is kiemelt figyelmet fordítanak és egyszerűsíteni kívánják a hitelbírálatukat. Reményeik szerint így 2020-ra, az agrár hitelezési piac több, mint 20 százalékát megszerezhetik.

Az OTP elnöke szólt arról is, hogy külön figyelmet érdemelnek a határok menti pályázatos, vagy egyéb finanszírozási lehetőségek, ezért a bank a magyarországi agrárszakértőit összekötötte a leánybankjai szakértőivel, annak érdekében, hogy határon túl is „bankon belüli” kiszolgálást nyújthassanak. Mint mondta: általában is nagy hangsúlyt kívánnak helyezni az EU forrásokban rejlő lehetőségek kihasználására. Tapasztalataik szerint a kis-és középvállalkozóként működő gazdaságokat a bonyolult szövegezésű pályázati kiírások visszatartják, ezért sok esetben nem is gondolnak a pályázat beadására.

Egyebek mellett ezért a bank legújabb innovációja egy, több partner segítségével létrejött önálló OTP Agrár honlap, amely az ígéretek szerint reklámmentesen, kizárólag szakmai alapon nyugvó gyűjtőportálként segíti majd a gazdálkodókat. – jelentette be Csányi Sándor, aki elmondta, a honlap igyekszik az elmúlt években felhalmozódott tapasztalatot, szakmai tudást megosztani a magyar agrárium szereplőivel. A pontosabb tervezést különböző kalkulátorok, a tájékozottságot elemzések, vélemények, pályázati és az agráriumot érintő egyéb hírek segítik, de a honlap látogatói kérhetik a Merkantil és az OTP, a KITE, vagy akár a pályázatokban segítséget nyújtó OTP Hungaro-Projekt szakembereinek tanácsát is. 

Harsányi Gábor: „Nem tudom megjósolni, mi várható 2020 után”

A kelet-közép-európai régióban a magyar cégek felkészültnek számítanak, ha pályázati lehetőségekről van szó, ennek azonban megvannak a veszélyei is. Harsányi Gáborral, a Goodwill Consulting Kft. tulajdonosával beszélgettünk.

 

– Mi a Goodwill Consulting Kft. víziója és missziója?

– 2004 márciusában alakult a cég, az Európai Unióhoz való csatlakozás idején, eleve azzal a céllal, hogy európai uniós pályázati tanácsadást, pályázatírást folytassunk. Végzettségem szerint közgazdász vagyok, korábban vezetési tanácsadással foglalkoztam. Megtetszett az EU-s terület, úgy gondoltam, ennek van jövője, ezért belevágtam. Négy munkatárssal és egy irodával indultunk, azóta elég nagyra nőttünk. Jelenleg Magyarországon 70–80 alkalmazottat foglalkoztat a cég, négy irodában: Budapesten, Nyíregyházán, Dunaújvárosban és Kaposváron. Megnyertünk megközelítőleg háromezer pályázatot vállalkozói, önkormányzati és non-profit területeken. Egy idő után a Magyarországon felhalmozott pályázati tudást a környező országokba is exportáltuk. Eleinte magyarlakta területekre, majd még tovább terjeszkedtünk.

– Melyik országokban működik még a cég?

– 2008-ban, szintén az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt Romániában nyitottunk először egy kolozsvári központot, majd egy-egy irodát Bukaresten, Brassóban, Krajován és Csíkszeredán. Itt így egy hatvan fős pályázati cég működik, amivel piacvezetők vagyunk a szektorban. 2010-ben Bulgáriában nyitottunk egy leányvállalatot, ott körülbelül negyven munkatársunk dolgozik három irodában, Szófiában, Várnán és Sztara Zagorán. Horvátországba pedig 2013-ban jutottunk el, ez az egység zágrábi központtal működik, jelenleg kétszáz ügyféllel.

– Nem merült fel, hogy nyugat felé is terjeszkedjenek?

– Próbálkoztunk Németországban, Hannoverben, ahol 5–10 embert foglalkoztattam. Viszont annak ellenére, hogy ott is voltak pályázati lehetőségek, azok teljesen más csatornákon jutnak el a vállalkozókhoz, így nem érte meg fenntartani az irodát.

– Milyen pályázatokkal foglalkoznak? Van speciális területük?

– Alapvetően generalisták vagyunk, nem specializálódtunk semmilyen területre, de természetesen vannak kedvenceink. Szeretünk mezőgazdasággal, a vállalkozói, az ipari és a kereskedőszektorral, valamint az önkormányzati- és a nonprofit területekkel foglalkozni. Szívesen részt veszünk társadalmi felelősségvállalási projektekben is, de a kedvencünk az innováció, az energetika, a versenyképesség fejlesztése. Az a háromezer pályázat, ami a hátunk mögött van, rendkívül szerteágazó mind a témákat, mind a méreteket és a megpályázható összegeket tekintve.

– Mennyi lehetőségük van Budapesten és a közép-magyarországi régióban?

– Országos a cég, és egyre kevésbé Budapest központú. Van egy fő szabály az EU-ban, hogyha egy régió átlépi az átlagos GDP 1 főre vetített GDP értékét, akkor kevesebb pénzt kap. Ez jellemzi most Budapestet és Közép-Magyarországot, így ezekben a régiókban korlátozott mértékben vannak pályázati lehetőségek. A budapesti cégek háttérbe szorultak a pályázatok tekintetében, emiatt nagyon sokan gondolkodnak azon, hogy kitelepítik a székhelyüket. Ha egy vállalkozás nem akarja ezt meglépni, akkor nem nagyon van lehetősége pályázni, kivéve, ha specializált területről van szó. A Versenyképes Közép-Magyarországért Operatív Program (VEKOP) keretében azonban, bizonyos helyzetekben – inkább Pest megyében, mint Budapesten – adódnak számukra is lehetőségek.

– Foglalkoznak a Horizont 2020 program keretein belül megvalósuló projektekkel is?

– Igen, van egy külön részlegünk, amelyik ezzel foglalkozik. Mivel itt nagyon nagy a pályázói kör, összességében nagyon kicsi a magyarországi cégek sikeraránya. Mivel a társfinanszírozott pályázatok előtérbe kerültek a vállalkozói és az önkormányzati szektorban, ezek képezik a fő fókuszunkat. Nagyon innovatív, egyedülálló európai lehetőségekkel rendelkező projektek esetében szoktuk javasolni a Horizont 2020 pályázatot. A nemzetközi kapcsolatainknak köszönhetően tudunk segíteni ügyfeleinknek, például egyetemekkel konzorciumokat kötve.

– Hogy néz ki egy pályázati tanácsadás? Elejétől a végéig közreműködnek?

– A társaság komplex pályázati szolgáltatást nyújt, de természetesen az ügyfél igényei határozzák meg a kereteket.  Először meg kell találni, hol tud az ügyfél stratégiája csatlakozni a pályázati rendszerhez. Ha a cég stratégiai elképzelése beleillik a pályázati rendszerbe, akkor a vállalkozásnak is érdemes ezen a vonalon elindulnia. Ezt követi egy pályázási és tanácsadói rész, akkor szoktunk például hitelprogramot is felajánlani, majd elindul a pályázatírás. A tanácsadás, a koncepció kialakítása, a program kitöltése egy jóval mechanikusabb munka. Végül beadja a vállalkozás a pályázatot, nyer egy bizonyos határidőn belül, de akkor az ügyfelek még nem tudják, hogy mi vár rájuk. Utána az elszámolás és a projektmenedzsment legalább akkora feladat, mint a pályázat elnyerése. Mindig szerencsésebb, ha a tanácsadó A-tól Z-ig végigköveti a projekt sorsát. Ezért nagyon fontos, hogy az ügyfelek – a saját érdekükben – engedjék végigkísérni a pályázat életútját.

– Szokták engedni?

– Igen, szerencsére. A román, a bolgár és a horvát leányvállalatoknak köszönhetően van összehasonlítási alapom. Azt gondolom, hogy a magyar pályázási kultúra előrébb jár a környező országokénál. Régen a cégek nem hitték el, hogy ez a rendszer tényleg létezik, ma viszont már nem tudják elképzelni magukat a pályázatok nélkül. Egyre tisztábban látják a vezetők a pályázatokat és azt, hogy szükségük van pályázásra. Románia és Bulgária még nem itt jár, még nem alakult ki egy olyan pályázási kultúra, mint Magyarországon. Aminek természetesen megvannak a veszélyei is, mert a magyar piac meglehetősen pályázatfüggő lett. Csak akkor fejlesztenek a cégek, ha van pályázat, ami egy kis ciklikusságot visz a rendszerbe, nehéz helyzetbe hozva a vállalkozókat.

– Mi várható 2020 után?

– Nem tudok biztosat mondani, mert ez még nagyon képlékeny. Bármi történhet. A tárgyalások 2018-2019 körül kezdődnek el, és még nem tudni, hogy az EU-s változások milyen hatással lesznek a pályázati rendszerre: például az, hogy a britek kilépnek az Európai Unióból, a strukturális pénzek átcsoportosításával, vagy a piac megerősítésével jár-e majd. Az biztos, hogy a vissza nem térítendő támogatások nagyságrendje, vagy aránya át fog billenni a visszatérítendő támogatások irányába. A cégeknek, a pályázatíróknak és a szektoroknak fel kell készülniük, hogy egyre inkább ez lesz a jellemző. Ennek az előjelei már megvannak: 0 százalékos kamattal lehet kamattámogatott, visszatérítendő támogatásokat igényelni. Ebben ugyanúgy benne van a pénz, csak kamattámogatás formájában.

– Vannak rendszeresen visszatérő pályázók?

– Igen, és nagyon büszkék vagyunk rá, ha többször is megbíznak minket. Szerencsére sok ilyen ügyfelünk van, még a 2004-2006-os időszakról is.

– Őket fel tudják készíteni a leendő változásokra?

– Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk az információátadásra. A lényeg mindig az előkészítésen van, nem a pályázat megírásán. Az előkészítéshez nagyon tudatosnak kell lenni, hogy amikor a kiírás jön, már be is lehessen adni a pályázatot. Akár öt-tízszeres túljelentkezés is előfordulhat egy-egy pályázatra, ezért ugyanúgy fel kell őket készíteni a visszatérítendő támogatások rendszerére is.

– Mik a cég tervei rövid- és hosszú távon?

– A rövidtávú szakmai terv az, hogy amíg a pályázati támogatások láthatóan nagy számban nyílnak meg, addig az ügyfeleket is sarkalljuk a fejlesztésekre; minél több cégnek és önkormányzatnak szeretnénk segíteni. A rövidtávú üzleti terv pedig az, hogy a piaci részesedésünk növekedjen. Hosszú távon szeretném Magyarországon felkészíteni az ügyfeleket a 2020 utáni időszakra, a teljes céges struktúrát tekintve pedig az egyik kiemelt cél, hogy Kelet-Közép-Európában is meghatározó szereplők legyünk.

Kovács Réka Fruzsina

Demokrácia, jogállamiság és az alapjogok védelme: új mechanizmust javasol az Európai Parlament

Az Európai Parlament kedden elfogadott javaslata szerint az Európai Bizottságnak a demokrácia, jogállamiság és az alapjogok vélt sérelme kapcsán végzett tűzoltó munka helyett kötelező erejű mechanizmus révén, éves jelentésekben kellene megvizsgálnia a tagállamok helyzetét.

Az objektív kritériumok alapján működő rendszernek a problémák orvoslására szolgáló módszert is tartalmaznia kell – olvasható az Európai parlament közleményében. „Az uniót elláttuk minden szükséges eszközzel, hogy más területeken – legyen szó a versenyről, igazságügyi együttműködésről vagy külpolitikáról – a közös döntéseket be tudja tartatni, de épp alapértékeink nem kaptak olyan erős eszközt, amivel védelmük az EU-n belül biztosítható lenne” – mondta a szavazást megelőző vitában Sophie in’t Veld jelentéstevő (ALDE, Hollandia). A jogalkotási javaslatot 405 szavazattal, 171 ellenében, 39 tartózkodással fogadta el a Parlament.

Az új uniós mechanizmus célja az, hogy a tagállamok a szerződésekben foglalt alapértékeket tiszteletben tartsák. A rendszernek világos, bizonyítékokon alapuló és politikai befolyástól mentes kritériumok alapján kell a tagállamok demokráciával, jogállamisággal és az alapjogokkal kapcsolatos teljesítményét értékelnie.

A parlament azt akarja elérni, hogy az ilyen mechanizmusok egyetlen, teljes körűen kihasznált eszközben összpontosuljanak. Az EP orvosolni szeretné azt az ellentmondásos helyzetet, hogy míg a tagjelölt országok részletes vizsgálaton esnek át, addig a tagállamok kapcsán erre nincs hatékony eszköz. Az új eszköz megfelelő keretet teremt a demokrácia problémákkal kapcsolatos uniós viták számára.

Következő lépések

Az Európai Parlament arra kéri a bizottságot, hogy 2017. szeptemberig egy intézményközi megállapodás-tervezet formájában nyújtson be javaslatot a demokráciára, jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó Uniós Paktumra, amely összehangolja és kiegészíti a meglévő eszközöket. A bizottságnak indoklással ellátott választ kell adnia az EP beadványára.

Hogyan működne?

Az Európai Bizottság egy független szakértői testület munkájára támaszkodva éves jelentést és országspecifikus ajánlásokat készít a tagállamok helyzetéről olyan mutatók alapján, mint a hatalmi ágak szétválasztása, a sajtószabadság és pluralizmus vagy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés. A Bizottság a további lépésekről a jelentés alapján dönt, ami a jogsértés megelőzését szolgáló strukturált párbeszédtől egészen a szavazati jog felfüggesztéséig terjedhet.

Magyar képviselői reakciók

Gál Kinga (EPP – Fidesz/KDNP): Amíg nincs egy objektív, konszenzussal elfogadott meghatározása a jogállamiság fogalmának, addig bármilyen jogállamisági mechanizmus, ez az In’t Veld asszony által javasolt is, az – épp aktuális – pártpolitikai játszmák részét fogja képezni. Kettős mércék táptalaja marad.

Szanyi Tibor (S&D, MSZP): Szorgalmazom, hogy az új demokráciavédelmi mechanizmus adjon hathatós uniós választ az Orbán-rezsim cinikus jogi trükközéseire: kezelje az olyan helyzetet is, ahol az adott tagállami kormányzat a jelentős parlamenti többségét a saját jogsértéseinek elleplezését, vagy utólagos legalizálását célzó jogszabály-, sőt alkotmánymódosításokra használja.

Molnár Csaba (S&D, DK): Az uniós demokrácia-mechanizmus nem veszély, hanem lehetőség. Lehetőség, hogy az európai emberek jogait egyetlen kormány sem tiporhassa lábbal. Lehetőség, hogy ne fordulhasson elő például a legnagyobb példányszámú ellenzéki napilap megszűntetése. Nincs szó kettős mércéről, hasonló cselekedetekért hasonló elbánás jár. Kettős mércét a Fidesz alkalmaz, amely minden egyes törvényével saját oligarcháinak kedvez.

Jávor Benedek (Zöldek/PM): A jogállamiság mechanizmus létrehozása elengedhetetlen eszköz az EU alapértékeinek hatékonyabb védelméhez, az EU Szerződés 7. cikkelye önmagában alkalmatlan a fokozatos és arányos jogvédelemre. A parlament szerint szükséges a hatékony szankciórendszeren túl a tagállamokkal való együttműködésben a jogsérelmek prevenciója, korrigálása is. Bármilyen eszköz csak akkor lehet működőképes, ha azt következetesen alkalmazzák.

Balczó András (független, Jobbik): A jelentésben javasoltak az EU tagállamok feletti politikai dominanciájának új formáját valósítanák meg. „Független szakértők” testülete bélyegezhetné meg őket, ha például lakosságuk népszavazás vagy alkotmánymódosítás útján védené meg magát az uniós intézmények érzékeny területeken hozott döntéseivel szemben. Az indítvány elfogadása azt jelezné, hogy az EP többsége semmit sem tanult a Brexitből.

AEO: a vámeljárások jolly jokere

0

Az a társaság, amely rendelkezik Engedélyezett Gazdálkodói (AEO) engedéllyel, a vámhatóság feltétlen bizalmát élvezve kiemelkedő előnyhöz juthat versenytársaival szemben – hívja fel a figyelmet Falcsik István, az RSM Hungary vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás üzletágának vezetője.

Az Európai Unió hosszú távú célja a vámeljárások teljes elektronizálása, amelynek alapvető feltétele a vámeljárásban közreműködő gazdálkodó megbízhatósága – kezdi friss bejegyzését Falcsik István, az RSM Hungary vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás üzletágának vezetője.

 Az a társaság, amely már rendelkezik Engedélyezett Gazdálkodói (AEO – Authorized Economic Operator) engedéllyel, a vámhatóság feltétlen bizalmát élvezve kiemelkedő előnyhöz juthat versenytársaival szemben.

Az Engedélyezett Gazdálkodói engedély nyújtotta legfontosabb előnyök

Az AEO-engedély megszerzése számos feltételhez kötött, de a vámügyintézésben ezzel együtt járó könnyebbítések és előnyök miatt egyre több szereplőnek érdemes a letelepedése szerinti európai vámhatóságtól ezt a státuszt megszereznie. Az AEO néhány, a társaságok számára legfontosabb előnye: 

  • „Alanyi jogon” megszerezhető import áfa önadózási engedély, függetlenül az előző évben teljesített forgalmi adatoktól.
  • „Alanyi jogon” megszerezhető áfabiztosíték-nyújtás alóli mentesség.
  • A jövedéki tevékenységet folytató (megbízható adós minősítésű) gazdálkodóknak csak 50 százalék összegű jövedéki biztosítékot kell nyújtaniuk.
  • Könnyebb hozzájutás az egyszerűsített eljárásokra vonatkozó vámhatósági engedélyekhez.
  • A vámtevékenységekhez kapcsolódó összevont biztosíték összege akár 0 százalékra csökkenthető.
  • Biztosíték nyújtása nélküli szállítás a gazdálkodók átmeneti megőrzési raktárai között.
  • Könnyebbség az EKÁER-ben, lényegesen kevesebb adat megadásával kérhet közúti fuvarjaira EKÁER számot.
  • A gazdálkodók utólagos ellenőrzésre történő kiválasztásra, csak magas kockázat esetén kerülhet sor.
  • Kevesebb fizikai és okmánylapú ellenőrzés, mint más – AEO engedéllyel nem rendelkező – gazdasági szereplő esetén.
  • Alacsonyabb kockázati besorolás, tekintettel arra, hogy az AEO engedélyeseket minden tagállam kölcsönösen elismeri.
  • Az esetlegesen felmerülő szankcionálás esetében enyhébb büntetési tétel.
  • Vámjogi képviselet ellátására való jogosultság.
  • Nagyobb esély a partnerré történő kiválasztásra.
  • Az Uniós Vámkódex szinte nem tartalmaz úgy rendelkezést, hogy az valamilyen szinten ne érintené, vagy kapcsolódna az AEO engedélyhez. Minden vámeljárásban, engedély megszerzésben, a nyújtandó biztosíték összegében, vagy akár a szankcionálás során, hatalmas előnyt élvez az, aki rendelkezik AEO engedéllyel.

Kiknek érdemes AEO-engedélyt kérniük?

Potenciálisan érintettek, ezért érdemes AEO-ot kérniük a fuvarozással, szállítmányozással valamint egyéb logisztikai szolgáltatással foglalkozók, de sokat segít az engedély a termékelőállítást végző, valamint export és import forgalmat bonyolító gazdálkodóknak is.

Az AEO engedélyezési eljárása nem egyszerű és nem is rövid folyamat, azonban jól előkészített és koordinált keretek között egy AEO projektekben járatos szakemberrel a folyamat hatékonyan végigvihető.

AEO és EKÁER változás

Hazánkban 300 körüli az AEO engedélyes gazdálkodók száma, ami az összes vámmal kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző vállalkozáshoz képest elenyésző szám. Annak ellenére, hogy az Uniós Vámkódexből egyértelműen kitűnik, hogy az AEO engedélyé a jövő, még mindig nem elégséges mértékű az érdeklődés az engedély megszerzése iránt.

Az AEO tényleges, kézzel fogható előnyt, egyszerűsítéseket és pénzügyi megtakarításokat jelent a vállalkozások számára. Hogy csak egy újabb, a napokban megjelent döntést említsünk a könnyítések közül, az AEO engedéllyel rendelkezők az EKÁER regisztráció során is egyszerűsített módon igényelhetnek EKÁER számot fuvarjainkhoz.