Kezdőlap Blog Oldal 1204

Hat éve nem látott ütemben nőtt a kkv-k hitelállománya

Az első negyedévben a kis- és közepes vállalkozások 3,3 százalékkal több hitelt vettek fel, mint egy évvel korábban; a teljes vállalati hitelállomány növekedési üteme ugyanakkor lassult.

A teljes vállalati hitelállomány január–márciusban éves alapon 0,6 százalékkal nőtt, míg a kkv-szektorban 3,3 százalékkal bővült; 2014 utolsó negyedévében a teljes vállalati hitelállomány 2,36 százalékkal nőtt, a kkv-k által felvett hitelek volumene azonban 1,5 százalékkal csökkent éves összevetésben– derül ki az MNB június 5-én közzétett jelentéséből. A negyedév folyamán 76 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket a növekedési hitelprogram (NHP) keretében, ami meghaladja a tavalyi év azonos időszakának értékét. A monetáris tanács időközben döntött a kockázatosabb kkv-kat célzó NHP+ elindításáról is. 

A kkv-k hitelállománya a 2015. január–márciusinál gyorsabb ütemben, utoljára 2009 első negyedévében növekedett (3,6 százalékkal).

Forrás: MNB

Enyhültek a feltételek

A hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján a vállalati hitelek feltételei enyhültek, míg a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet növekedett az első negyedévben. A vállalati forinthitelek kamatai csökkentek, elsősorban a nagyobb hitelösszegek esetén megközelítve ezzel az euróhitelekét, miközben régiós összehasonlításban is kedvező volt a hazai vállalati hitelek átlagos kamatszintje.

Több mint 80 kkv pezsgőt is bonthatott a Nemzeti Összetartozás Napján

Több mint 80 nyertest hirdettek június 4-én a GINOP-1.3.1-14 és a GINOP-1.2.1-14 pályázaton.

A GINOP-1.3.1-14 „a mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatását”, a GINOP-1.2.1-14 „a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítését” célozza.

A támogatott pályázatok listája itt érhető el. A listában nem könnyű eligazodni: ha például a június 4-én kihirdetett győztesekre vagyunk kíváncsiak, akkor – például – a következőképpen járhatunk el: a „Széchenyi 2020 nyertes támogatási kérelmek” linkre kattintva kilistázzuk az összes nyertest, majd a böngésző keresőjébe (Ctrl+F) beírjuk a „2015-06-04” karaktersorozatot.

A következő, 80 milliárd forintos keretösszegű, a hazai kkv-k eszköz- és gépparkjának korszerűsítését célzó pályázat kiírását a Miniszterelnökség „egy-két hónapon” belülre ígéri. A tervek szerint idén összesen 2900 milliárd forint keretösszeggel 133 pályázatot hirdetnek meg. A kiírások azért késnek, mert a Miniszterelnökség és a szaktárcák között nincs mindig egyetértés az egyes pályázatok feltételrendszereiről.

Kevés az exportképes kkv Magyarországon, a kormány változtatni akar

A kormány célja, hogy 2018-ig a jelenlegi kevesebb mint 3 ezerről 12 ezerre növekedjen az exportképes magyar kis- és közepes vállalkozások száma.

A kormány szeretné növelni a magyar hozzáadott-értéket az exportban – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter június 4-én. Szijjártó Péter a Magyar Export-Import Bank székházában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a magyar export 85 százalékát nagy nemzetközi cégek bonyolítják le, 15 százalék a magyar cégek aránya. A kormány ezért 2018-ig szeretné 12 ezerre növelni az exportképes, magyar tulajdonban lévő kis- és közepes vállalkozások számát a jelenlegi 3 ezerről. 

A magyar kkv-k döntő többsége ugyanakkor nem rendelkezik a külpiaci versenyhez szükséges pénzügyi erőforrással, szakértelemmel és rugalmassággal – tette hozzá. Ezért az Eximbank 20,6 milliárd eurós – több mint 6000 milliárd forintos – hitelkeretet nyitott, amellyel a világ 94 országába segítené a kivitelt – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter. Ha sikerül növelni a magyar kkv-exportot, azzal bővülhet a magyarországi munkahelyek száma is, jelenleg minden ötödik munkavállaló jövedelme közvetlenül vagy közvetve az exportból származik – tette hozzá. Szijjártó Péter emlékeztetett: a magyar export volumene megfelelő, az idei első negyedév végén éves összevetésben 8 százalékkal nőtt, és elérte a 22,3 milliárd eurót. A magyar gazdaság nagyon nyitott, ezért az export erősen meghatározza az egész magyar gazdaság teljesítményét.

Urbán Zoltán, a Magyar Export-import Bank vezérigazgatója elmondta: az Eximbank által kihelyezett teljes hitelállomány 559 milliárd forint volt idén március végén. A kihelyezett új hitelek volumene 2013-ban 187 milliárd forint volt, 2014-ben már elérte a 327 milliárd forintot, és csaknem 100 milliárd forinttal növelte az adóbevételeket. Idén az első negyedévben megközelítette a 70 milliárd forintot a kihelyezett új hitelek összege. A hitelfelvevők között a mikro, kis- és közepes vállalkozások aránya nem egészen 77 százalék, az idén év végére szeretnék elérni a 80 százalékos arányt.

A vállalkozások az Eximbankkal szerződésben álló 21 magyarországi pénzintézetnél vagy az Eximbank nemrégiben megnyílt 9 vidéki fiókjánál érdeklődhetnek a feltételekről – mondta Urbán Zoltán. A vezérigazgató megjegyezte, a hitelnyújtás egyik feltétele, hogy megfelelő magyar hányaddal kell rendelkeznie az exportálni kívánt terméknek vagy szolgáltatásnak.

A külpiacra lépés jelentősége

A hazai kkv-k jelenleg csak korlátozottan képesek bekapcsolódni a globális termelési, szolgáltatási láncokba, hiszen annak ellenére, hogy a hazai munkavállalók 75 százalékát a kkv-k foglalkoztatják, a magyar kivitel zömét nagy nemzetközi vállalatok adják.

A kkv-k külpiacra lépésének segítésével tehát nem csupán az export bővülése és stabilitása, hanem a hazai foglalkoztatottság növelése is kormányzati cél. Jelenleg Magyarországon minden ötödik ember jövedelme származik közvetlenül vagy közvetetten az exportból.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium és az EXIM égisze alatt zajló „Exportra fel!“ fórumsorozat is a hazai vállalatok külpiacra lépésének ösztönzése, támogatása, a hazai beszállítói kapacitások fejlesztése érdekében indult. Célja, a jelenlegi exportőri kört kibővítve, a versenyképes árualappal, technológiával, szaktudással rendelkező, exportképes kkv-k felkutatása és felkészítése a külpiaci szerepléshez. A rendezvényeken átlagosan 100-120 fő vett részt.

 

 

MTI, KamaraOnline

 

Sok külföldi vállalat megsérti a magyar áfatörvényt

0

Az árukészleteiket Magyarországon raktározó külföldi cégek az értékesítéseket közösségi ügyletként kezelik, figyelmen kívül hagyva a magyar áfatörvény rendelkezéseit – hívják fel a figyelmet a Mazars szakemberei.

Nyári Zsolt, a nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég szenior adómenedzsere elmondta: a külföldi cégek gyakran közösségen belüli adómentes értékesítésként kezelik azokat az értékesítéseiket is, amikor az eladott terméket elszállítása már a Magyarországon lévő – vevői készletnek nem minősülő – raktárkészletből történik. Ténylegesen azonban két tranzakcióról van szó – mutatott rá a Mazars szakértője.

A magyar szabályok szerint, ha egy külföldi adóalany értékesítési céllal átmozgatja termékeit az unió valamely tagállamából az általa Magyarországon bérelt vagy fenntartott raktárba, akkor automatikusan közösségen belüli beszerzést hajt végre, ehhez magyar adószámot kell kérni, de az áfa leírható.

Ezt követően ha a cég magyar raktárból értékesíti termékeit magyar vevőinek, akkor belföldi értékesítés valósul meg, amelyre a magyar áfaszabályok érvényesek, tehát köteles a 27 százalékos áfát felszámítani és megfizetni.

A Mazars szerint a rossz kereskedelmi gyakorlat gyakoriságára az ekáer bevezetése mutatott rá. A készletezési céllal az EU-ból belföldre szállított áru után is kell ekáer-számot kérni, de a rossz gyakorlat miatt kérdés, hogy kinek kell ezt igényelnie, azaz ki a címzett.

Mivel az ekáer-regisztrációhoz magyar adószám kell, a külföldi cég – belföldi áfaregisztráció hiányában – nem lehet címzett.  A belföldi vevő pedig az árumozgásban nem érintett, a logisztikai szolgáltató pedig az ekáer-rendelet szerint nem lehet kötelezett – magyarázta Nyári Zsolt.

Ez a gyakorlat nemcsak megoldhatatlan anomáliát okoz az ekáer-rendszerben, hanem jelentős adókockázatot is hordoz. Amikor ugyanis a külföldi adóalany a termékeket eladja a magyar vevőnek, az értékesítések után még a 27 százalékos áfát is fel kellene számítania és meg kellene fizetnie – jelezte a Mazars szakértője. Hozzátette: ha a mulasztásra a Nemzeti Adóhivatal (NAV) bukkan rá, akkor az adóhiány után 50 százalékos bírságot és késedelmi kamatot is kiszabhat.

 

MTI

Gyorsul a pályázatok ügyintézése, de a dömping még hátravan

Összekapcsolt adatbázisok is gyorsítják a pályázást – mondta el a Napi Gazdaságnak adott interjújában Csepreghy Nándor, elismerve ugyanakkor, hogy a kiírások csak lassan jelennek meg.

A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a Napi Gazdaságnak adott interjúban elmondta: legrosszabb esetben is csak egy nyomtatványt kell postázniuk a kedvezményezetteknek. Ha nem rendelkeznek hitelesített e-aláírással, akkor az online felületen megadott adatok valóságtartalmát egy beküldött nyilatkozattal tudják igazolni. A rendszer legnagyobb előnye, hogy a vállalkozók akkor tudnak a pályázati ügyekkel foglalkozni, amikor épp ráérnek. Szintén a pályázók kényelmét szolgálja, hogy a döntésekről automatikusan – SMS-ben vagy e-mailben – értesítést küld a rendszer.

Összekapcsolt adatbázisok

A gyorsabb és kényelmesebb ügyintézést szolgálja az állami adatbázisok összekapcsolása is. Ennek köszönhetően míg egy gazdaságfejlesztési pályázat korábban 600 adatmezőből állt, ma hozzávetőleg 300–400 adatmezőt kell kitölteni. Ez a szám egy éven belül várhatóan százra csökken.

Egyelőre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a cégbíróság és a földhivatal adatbázisait kötötték össze a fejlesztési rendszerrel, a lista pedig hamarosan tovább bővül majd. Az a cél, hogy csak olyan adatot kérjenek a pályázóktól, amely valóban az adott projekthez tartozik. Ha valaki beüti a cég nevét vagy az adószámát, a rendszer automatikusan beemeli a statisztikai adatokat. Így pályázatíróra sem lesz szükség ahhoz, hogy a szükséges formanyomtatványt ki tudják tölteni a vállalkozások – jövendölte Csepreghy Nándor, aki szerint ugyanakkor különbséget kell tenni a pályázati információbrókerek és a tisztességes projektmenedzserek között. A kormányzat nagyon határozott lépésekkel az előbbi kategóriát szeretné felszámolni. Számos vállalkozás szakosodott korábban arra, hogy – az EU bürokratikus nyelvezetét ismerve − bármilyen hozzáadott érték nélkül a közkézen forgó információkat egyszerűen lefordította a pályázóknak. Így hozzávetőlegesen 1700 milliárd forint párolgott el a rendszerből az elmúlt időszakban – tette hozzá.

Lassan jelennek meg a kiírások

A fejlesztési terv szerint ebben az évben 2900 milliárd forint keretösszeggel 133 pályázatot hirdetnek meg. Csepreghy Nándor elmondta: azért jelennek meg lassan a kiírások, mert a Miniszterelnökség és a szaktárcák komoly vitát folytatnak az egyes pályázatok feltételrendszereiről. A Miniszterelnökség például a múlt héten azért nem engedett el két GINOP-pályázatot, mert a minisztérium technológiai fejlesztéssel kötötte össze a foglalkoztatotti létszám növelését.

A helyettes államtitkár ugyanakkor jelezte: a hazai kkv-k eszköz- és gépparkjának korszerűsítését célzó, 80 milliárd forintos keretösszegű pályázat egy-két hónapon belül megjelenik.

Növekedési hitelprogram: közel 22500 vállalkozás jutott finanszírozáshoz

A Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának első két szakaszában eddig közel 22500 vállalkozás jutott finanszírozáshoz, mintegy 1440 milliárd forint összegben.

2015. május 29-ig a program második szakaszában részt vevő hitelintézetek 738,9 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást az MNB felé, amelyből idáig 571,1 Milliárd forintot folyósítottak, 26774 ügylethez és 17668 vállalkozáshoz kapcsolódóan – számolt be az MNB.   A program két szakaszában együttvéve közel 22500 vállalkozás jutott finanszírozáshoz mintegy 1440 milliárd forint összegben.

Az I. pillérben létrejött ügyleteken belül az új beruházási hitelek átlagos mérete 22 millió forint, az új forgóeszközhiteleké 58 millió forint, míg az EU-s hiteleké 33 millió forint.A második szakaszban létrejött 738,9 milliárd forintnyi szerződés közel 96 százaléka új hitel (a hitelkiváltás a keretösszeg maximum 10 százaléka lehet). Ezen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 63, az új forgóeszközhiteleké 26, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké (továbbiakban EU-s hitel) 11 százalék. A II. pillérben (forint- és devizahitel-kiváltás) a meglévő beruházási hitelek kiváltására folyósított hitelek részesedése 71, míg a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására folyósított hiteleké 29 százalék; a II. pillérben folyósított hitelek közel 78 százaléka forinthitelek kiváltását, míg 22 százaléka devizahitelek kiváltását szolgálta. 

Az I. pillérben az új beruházási hitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamideje 6,8 év, az új forgóeszközhiteleké 2,4 év, az EU-s hitelek esetében pedig 1,6 év, míg a II. pillérben a meglévő beruházási hitelek kiváltására nyújtott hiteleké 6,7 év, a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására nyújtott hiteleké 2,5 év.

A nagybankok kihelyezéseinek felét teszik ki a beruházási hitelek, míg a kis- és közepes bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél a hitelek túlnyomó többsége ilyen célú. Az EU-s hitelek nyújtásával főként a nagybankok foglalkoznak a programban. A mikrovállalkozások összesen 280 milliárd forint értékben vettek fel hitelt, amelynek közel 80 százaléka új beruházási hitelekre irányul, míg a kis- és közepes vállalkozásoknál (amelyek 246, illetve 183 milliárd forintnyi hitelt vettek fel) 50 százalék körüli az új beruházási hitelek részesedése. 

Az ágazati eloszlást tekintve a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és a feldolgozóipar ágazatok részesedése kimagasló, a hitelek közel háromnegyede ebbe a három ágazatba irányul.


Forrás: MNB

A hitelek régiók szerinti eloszlását az alábbi ábra szemlélteti:


Forrás: MNB

 

A FIFA és a korrupció

Sok országban, amelynek küldöttei az azóta posztjáról lemondott Blatterre szavaztak, a korrupció a mindennapi élet normális velejárója – írja Madsen Pirie, az Adam Smith Institute alapítója és elnöke.

Sepp Blatter, akit újra a FIFA elnökévé választottak, a szavazás első körében már annyi szavazatot kapott, hogy ellenfele vissza is lépett. A szavazatok közül sok Afrikából, Latin-Amerikából és Kelet-Európából érkezett, Nyugat-Európából és Észak-Amerikából sokkal kevesebb. Hogyan választhattak újra valakit, aki olyan szervezetet irányított, amelyet évtizedek óta kísértenek a küldöttek megvesztegetésével és a törvénytelen állami kifizetésekkel kapcsolatos hírek?
 
A válasz talán egyszerűbb, mint gondolnánk. Sok országban, amelynek küldöttei Blatterre szavaztak, a korrupció a mindennapi élet normális velejárója. Vállalkozni akarsz? Lefizetsz egy hivatalnokot. Árukat akarsz szállítani az országon keresztül? Készpénzt készítesz elő, amikor a rendőrségi ellenőrző pontokhoz érsz. El akarsz nyerni egy kormányzati megbízást? Átutalsz egy jelentősebb összeget az elnök nővérének titkos bankszámlájára. A korrupció „népbetegség”, a következményeitől az egész ország szenved. Ez lehet az oka, hogy sok küldött nem háborodott fel különösképpen a FIFA korrupciós ügyei miatt.
 
Madsen Pirie
A széles körben elterjedt korrupció a fejlődő országok gazdasága előtti egyik legnagyobb akadály. Az OECD úgy becsüli, hogy a globális GDP több mint 5 százaléka megy el korrupcióra, a Világgazdasági Fórum 2,6 milliárd dolláros tételről beszél, a Világbank szerint pedig évente több mint 1000 milliárd dollárt költenek megvesztegetésre.
 
A korrupció növeli a vállalkozások költségét. A sokféle sáp beépül a termelési költségekbe, áremelkedést idéz elő, ezáltal visszaveti a gazdasági aktivitást. Kisebb vagyon képződik, mint amennyi korrupció nélkül képződne. A korrupció olyan, mint egy adó, de titkos és kiszámíthatatlan jellege miatt különösen „mérgező” hatású adó. A hivatalos adóterhek publikusak és kiszámíthatóak – arról azonban, hogy mennyit fordít megvesztegetésre, senki nem tesz közzé adatokat.
 
A korrupció miatt a források nem a megfelelő helyekre kerülnek, mivel a szerződéseket nem azokkal kötik meg, akik nyílt versenyben nyertek volna. A megvesztegetett miniszterek olyan építési projekteket indítanak el, amelyekre valódi piaci igény nincs. Azok, akik kapcsolatban állnak a döntéshozókkal és rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy megvesztegessék őket, előnybe kerülnek azokkal szemben, akik sem kapcsolatokkal, sem ilyen forrással nem rendelkeznek.
 
Mivel a korrupció törvénytelen, elterjedése aláássa a törvény tiszteletét. Erodálja a közbizalmat, holott az a sikeres piacgazdaságok egyik alapfeltétele. A korrupciónak egyetlen ellenszere van: a törvény betartása iránt elkötelezett kormány és a megvesztegetést könyörtelenül feltáró és megbüntető jogrend. 
 
A FIFA-botrány tehát nemcsak a futballról szól, hanem egy világméretű problémára is rávilágít.

Így hatott a vasárnapi zárva tartás a kiskereskedelemre

0

Áprilisban is nőtt a kiskereskedelmi forgalom, bár az „élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem” kategóriában tavaly augusztus óta nem volt ilyen szerény mértékű a bővülés.

2015 áprilisában a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 5,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – derül ki a KSH június 3-án közzétett gyorsjelentéséből.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. 2015. január–áprilisban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.

A március 15-én életbe lépett vasárnapi zárva tartás hatása – ha egyáltalán, akkor – az „élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben” (ide tartoznak a szupermarketek) jelentkezett, ahol az 1,6 százalékos adat tavaly augusztus óta a (amikor éves összevetésben 1,6 százalékkal csökkent a volumen) a leglassabb növekedés.

Öt év, száz új CNG töltőállomás, száz új munkahely

2020-ig legalább száz CNG töltőállomást kell létesíteni Magyarországon, a beruházások legalább 100 új munkahelyet teremtenek majd – hangzott el június 2-án, a Gödöllőn megrendezett III. CNG és LNG Konferencián és Járműipari kiállításon.

A CNG mellett a cseppfolyós földgáz (LNG) üzemű járművek elterjedésének feltételeire is felhívta a figyelmet a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) az Európai Fenntarthatósági Héten megrendezett eseményen. „Az időzítés nem véletlen, hiszen a bio- és földgáz üzemanyagok biztosítják a közlekedés számára a valós széndioxid-megtakarítás lehetőségét, ideértve olyan technológiákat és megoldásokat is, amelyeknek köszönhetően az energiafolyamat egészére vonatkozó nulla kibocsátás érhető el” – mondta el Domanovszky Henrik, az MGGKE elnöke. 
 
Elengedhetetlen az infrastruktúra-fejlesztés
 
A hagyományos kőolaj alapú üzemanyagokkal szemben a CNG és LNG üzemanyagok elégése során nem keletkezik az egészségre súlyosan veszélyes szilárdrészecske. „Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató szakmai irányítása alatt álló FŐGÁZ CNG Kft. mindezt szem előtt tartva a konferencia főtámogatójaként állt a hazai népszerűsítés és infrastruktúrafejlesztés élére” – hangsúlyozta Bálint Norbert, a cég ügyvezetője.
 
Töltőállomások országszerte
 
A napokban nyílt nyilvános töltőállomás Kecskeméten, magánberuházásból a Városföld út 92. szám alatt.  A kút 7–17 óra között a hét minden napján várja a vásárlókat. „A közeljövőben emellett várhatóan Gödön, Kistarcsán és Pusztazámoron nyílhatnak új töltőállomások” – tette hozzá Domanovszky Henrik, az MGKKE elnöke. A töltőállomások kivitelezésével és karbantartásával foglalkozó Gilbarco-ACIS Kft. a konferencián első ízben ismertette a miskolci nyertes töltőállomás tervét, amely nem csak Magyarország, de a szűkebb régió legnagyobb kapacitású kútja is lesz egyben. A megvalósításra a tervezéstől az átadásig legfeljebb hat hónap áll rendelkezésre a kivitelező számára.  
 
Új munkahelyek 
 
A Ganzair Kompresszortechnika Kft. CNG töltőállomásokhoz is tervez és gyárt gázkompresszorokat. A CNG kompresszorokból eddig Magyarországon kettő talált vevőre szigetszentmiklósi, gödi töltőállomásokhoz, de Oroszországba is történt szállítás 1 millió euró értékben és további export projektek is folyamatban vannak. Többek között az EU alternatív üzemanyag irányelvéből fakadó mintegy 50–80 töltőállomás hazai építési igényének kielégítése érdekében mérnöki, gyártási, karbantartói kapacitása bővítését és új szerelőcsarnok építését is tervezi a vállalat, melyhez akár 50 új dél-magyarországi munkahely létesítése kapcsolódhat. A hazai CNG-kompresszor üzemeltetési tapasztalat és referencia a Ganzair Kompresszortechnika Kft. exportlehetőségeit is erősítheti. 
 
Miskolc, Kaposvár: még az idén változások jönnek
 
A miskolci és kaposvári városi tömegközlekedésben még az idén jelentős változások lépnek életbe. A régi járművek helyét a „2015-ös Év Autóbusza” nemzetközi díjat elnyert CNG-üzemű MAN autóbuszflotta veszi át. Az öt ajtóval szerelt Lion’s City GL-t Euro 6-os környezetvédelmi normának megfelelő CNG-motor hajtja, amely akár biogázzal is üzemeltethető. A jármű üvegházhatású gáz kibocsátása minimum 17 százalékkal alacsonyabb a dízel üzemű változatokénál. „Tízéves periódussal számolva a Lion’s City GL üzemeltetési költsége 15 százalékkal kisebb lehet a hagyományos üzemű változatokhoz képest. A kaposvári tervekben szerepel ezen felül a városban előállított tisztított biogáz közlekedési célú felhasználása, amely nem csak alacsony CO2 kibocsátásával, de kőolaj kiváltásával is szolgálja a fenntarthatóságot” – tette hozzá Domanovszky Henrik. 

Zuhannak az orosz bérek, nem szűnik a kockázat

0

Több mint 13 százalékkal csökkentek a reálbérek Oroszországban, miközben továbbra is fennáll az orosz–ukrán konfliktus újabb szankciókkal fenyegető további elmérgesedésének kockázata.

Az oroszok egyre inkább érzik a bőrükön a háború és a szankciók költségeit, és hogy az ország gazdasága túlzott mértékben függ az energiaexporttól. Az átlag reálbér áprilisban már 13,2 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A politikai helyzet stabilnak tűnik ugyan, de a fizetések csökkenése nem növeli Putyin elnök hosszú távú esélyeit hatalmának megtartására – vélik a Berenberg Bank vezető elemzői: Holger Schmieding vezető és Christian Schulz szenior közgazdász.
Az olajárak az utóbbi időben valamelyest fölfelé mozdultak, és a rubel is erősödött, aminek következtében megvan az esélye, hogy az oroszországi recesszió 2015 második felében már nem lesz olyan mély, mint az év első hónapjaiban. Egy racionális Putyin ezt a helyzetet arra használná ki, hogy megerősítse a gazdaságot – ahelyett, hogy újabb katonai akciókkal a nemzetközi szankciók és a tőkekiáramlás következő hullámát idézné elő, szögezik le a szakemberek.

Segíteni kell Ukrajnának

A Nyugat számára az elsőszámú prioritás Ukrajna stabilizálása kellene hogy legyen. A háborútól sújtott ukrán gazdaság az első negyedévben 17,6 százalékkal zsugorodott év/év alapon; Kijevnek – akár feltételekhez kötve – komoly támogatásra van szüksége, messze túl azon, ami az orosz energiaszámlák kifizetéséhez szükséges.
Európa azzal küldhetné a legerősebb jelzést, ha megnyitná az uniós munkaerőpiacot az ukránok előtt, esélyt adva nekik, hogy megkeressék a pénzt, amire szükségük van. Való igaz, a migráció meglehetősen sok vitát generált: ez egykor liberális Egyesült Királyság meglehet, ellenezné a lépést, de ennek nem szabadna visszatartania azokat az országokat, amelyeknek – mint Németországnak – szükségük van jól képzett külföldi munkavállalókra. Az átmeneti fegyvernyugvás nem lehet mentség arra, hogy Ukrajna ügyét háttérbe szorítsák – hangsúlyozzák a Berenberg elemzői.

Az orosz kockázat továbbra is fennáll

Putyin elnök nemrégiben írta alá azt a rendeletet, amely hosszú börtönbüntetéssel fenyegeti azokat, akik a „speciális missziók” során elszenvedett katonai balesetekről tudósítanak. Egyes híradások szerint Oroszország megint csapatokat von össze mintegy 50 kilométerre az ukrán határtól, az egységek a katonai egyenruhákról és harckocsikról is eltávolítják a nemzeti jelzéseket.
A katonai aktivitás kisebb erősödése az európai gazdaságnak nem okozna nagyobb károkat. Egy erőteljes orosz előrenyomulás a Krím vagy Harkov felé ugyanakkor – ha csak átmenetileg is, de – erősen elrontaná az üzleti hangulatot és visszavetné a beruházásokat, írja Holger Schmieding és Christian Schulz.

Bankárreggeli a pozitív változások jegyében

Az elszámolás következtében az előzetes adatok szerint a törlesztőterhek egy átlagos adós esetén 20 százalékkal, míg egy jelzáloghitellel rendelkező átlagos adóst tekintve 20-25 százalékkal csökkentek. Az elszámolás és a forintosítás hiányában a korábbi deviza alapú jelzáloghitelek törlesztőterhe akár 70 százalékkal is magasabb lehetne a jelenlegi helyzethez képest – olvasható a Magyar Nemzeti Bank kedden kiadott közleményében.

A Magyar Nemzeti Bank vezetése június 2-án reggel Bankárreggeli keretében vitatta meg a pénzügyi rendszer legfontosabb kihívásait a Bankszövetség tagjaival. A résztvevő felek egyetértettek abban, hogy a fogyasztói kölcsönszerződések elszámolása és forintosítása példátlan mértékben javította a háztartások pénzügyi helyzetét, miközben az ország és a pénzügyi rendszer egyik legjelentősebb kockázata is megszűnt.
 
Az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések elszámolása közel 2,1 millió élő és nem élő devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződést érintett. A bankok a legjelentősebb visszatérítést a mintegy 500 ezer élő deviza jelzáloghitel-szerződésre számolták el, amely ügyfélkörre a rögzített árfolyamon történő forintosítás is vonatkozott.
 
A fogyasztói kölcsönszerződések elszámolása és a deviza jelzáloghitelek forintosítása az átlagos adós számára a következő pozitív változásokat hozta:
  • Az előzetes adatok szerint egy átlagos adós törlesztőterhe 20 százalékkal, egy korábban deviza-jelzáloghitellel rendelkező adós törlesztőterhe mintegy 20-25 százalékkal csökkent az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések visszatérítése miatt mérséklődő tőketartozás, illetve a tisztességes kamatlábak visszaállításának következtében.
  • A törlesztőrészletek csökkenésének mértéke jelentős heterogenitást tükröz. Néhány esetben a törlesztőrészlet csökkenése eléri a 40 százalékot, de az esetek egy nagyon-nagyon kis százalékában a törlesztőrészlet emelkedése sem kizárt.
  • A forintosított jelzáloghitelek kamatlába a tisztességes szint visszaállítása, illetve a forintosítási törvény kamatszabályai következtében a jegybank számításai szerint több mint másfél százalékponttal mérséklődött.
  • A svájci frank jelenlegi árfolyamát figyelembe véve a forintosítás és elszámolás hiányában a jelzáloghitelesek törlesztőrészlete 50 százalékkal meghaladná az aktuális szintet. Ugyanakkor a forintosítás hiányában a svájci frank árfolyamküszöbének eltörlése mellett a forint árfolyama az euróval szemben is jelentősen leértékelődött volna, így a törlesztőrészletek akár 70 százalékkal is magasabbak lennének a mostani szintjüknél.
  • A forintosítás egyúttal tényleges lehetőséget teremt a hitelkiváltására, így az érdemben élénkülő verseny hatására az adósok törlesztőrészletei tovább csökkenhetnek.

Büntetni jönnek, nem ellenőrizni

0

A budapesti étteremtulajdonosok jó erkölcsbe ütközőnek tartják a NAV ellenőrzési gyakorlatát, a legnagyobb problémát azonban a felelős személyére vonatkozó törvényi előírás jelenti számukra.

Egyre több vendéglátós fordul a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Turizmus és Vendéglátás osztályához a NAV ellenőrzéseivel kapcsolatos anomáliák miatt. A panaszok könnyen összegezhetők: a revizorok az étteremtulajdonosok szerint büntetni járnak, nem pedig ellenőrizni. Az ellenőrzések során az adóhivatal munkatársai „mindent bevetnek”: ha úgy látják jónak, akár egy nap háromszor is „meglátogatják” ugyanazt az éttermet, ami – figyelembe véve, hogy egy ellenőrzés még akkor is eltart egy óráig, ha büntetésre nem kerül sor – jelentős fennakadást és persze bevételkiesést okoz. A revizorok gyakran négyesével járják a várost, közülük ketten (a „vatták”) józanok – ők a tényleges ellenőrök –, a másik kettő („szivacs”) viszont az „életszerűség” jegyében nem tartózkodik sem az alkoholfogyasztástól, sem az ordenáré viselkedéstől. A kiváló színészek az adófizetők pénzén nemritkán több tízezer forint értékben fogyasztanak, mielőtt felfedik magukat – holott a számlaadást néhány pohár sör megrendelésével is ellenőrizni lehetne…

A revizorok többnyire „többlépcsős” (vagy „ütemezett”) stratégiát követnek: ha kapnak számlát, akkor nem fedik fel magukat, hátha a következő körben „sikerrel járnak”, ami az ellenőrzött vállalkozás vezetőit csak erősít abbéli meggyőződésükben, hogy az elsődleges cél nem az ellenőrzés, hanem a büntetés. (Sokat hallani arról, hogy a revizoroknak kvótát kell teljesíteniük, amit a hivatal rendre városi legendának minősít.) Amennyiben az ellenőrök nem találnak fogást a számlaadáson, akkor adminisztratív hibát keresnek, például felfedezik, hogy a számlaadási nyomtatványon nem szerepel az online pénztárgép regisztrációs száma, ami 50 ezer forintos büntetést von maga után. Hasonlóan, aki keres, találhat – formai – hibát az áfatömböket végiglapozva is. (Egy felíró alkalmazása viszont olyan plusz költség, amelyet az átlag vendéglátós már nem tud kigazdálkodni.)

De nem csupán az ellenőrzések hossza, gyakorisága, jó erkölcsbe ütköző jellege jelent problémát. Az adóhivatal a kiválasztás során sincs mindig a helyzet magaslatán. Előfordult, hogy miután egy egység bevétele az előző napi 300 ezer forint után 3 ezerre csökkent, azonnal megjelentek az ellenőrök – figyelmen kívül hagyva, hogy egy kerthelységről volt szó, a bevétel gyanús visszaesését pedig a zord időjárás magyarázta…

Mindez nincs összhangban azzal a kormány által is vallott stratégiával, amely szerint a kkv-kat erősíteni kellene. Sok vendéglátósnak van összehasonlítási alapja arról is, miként jár el az adóhatóság – például – Németországban: álruhás ellenőrzés nincs, a revizorok előre egyeztetett időpontban keresik fel a vendéglátó egységet; az is igaz persze, hogy ha nem találnak rendben valamit, akkor szigorúan büntetnek.

A vendéglátósokat azonban leginkább az az adójogszabály zavarja, amely szerint a számlaadási előírás megsértése esetén nem csupán a tényleges „bűnös”, vagyis a pincér fizet büntetést, hanem a munkaadó is: az előbbi 10–50 ezer forintot, az utóbbi viszont 150 – 500 ezret is; a visszaesők szankciója pedig 12 napos bezárás, ami amellett, hogy ellehetetlenítheti az üzletet, a kieső állami bevételek miatt nemzetgazdasági szempontból is óriási öngól.

Ha tehát a munkavállaló becsapja a vendéget, tized akkora büntetést fizet, mint a munkaadó, aki gyakorlatilag ki van szolgáltatva az ágazatra jellemző erős fluktuáció miatt sok esetben ismeretlen alkalmazottnak. Egy nézeteltérés esetén az alkalmazott az egyhónapos felmondási idő alatt néhány tízezer forint „költségen” akár a csőd szélére is sodorhatja alkalmazóját. A problémát súlyosbítja, hogy a szakma legjobbjai már régen külföldön dolgoznak, akikből pedig a vendéglátósok „válogathatnak”, azok közül sokan még jóhiszeműen is követnek el hibákat. (A revizorok előszeretettel fizetnek nagy címletekkel, és bevett gyakorlat, hogy a már elkészült számlát újraíratják, mondván, külön-külön kívánnak fizetni. Az ilyen feladatok a gyakorlatlanabb alkalmazottat – elég sokan tartoznak ebbe a körbe – akkor is zavarba hozhatják, ha nem áll szándékában csalni.)

Több vendéglátós követi már azt a gyakorlatot, hogy alkalmazottaival tanúk előtt aláíratja: mivel jogkövető cég foglalkoztatja őket, mindig számlát kell adniuk, és ha ezt elmulasztják, akkor vállalniuk kell a következményeket is. Ez azonban a NAV-ot nem érdekli, mivel így nem adóügyi, hanem polgári jogviszony keletkezik a felek között. A munkaadó bírósághoz fordulhat és megpróbálhatja egy polgári per során érvényesíteni a megállapodásban foglaltakat – az esélyei persze nem fényesek. A megoldást az jelentené, ha a törvényalkotó rendelkezne másképpen, és az ilyen típusú felelősségvállalásnak adójogi következményei is lennének.

A Kamarához érkező panaszok alapján tehát úgy tűnik: az alkalmazó és az alkalmazott közötti jogviszonynak az adójogszabályokban is érvényesülni kellene. Amennyiben a büntetést a tényleges „bűnös” fizetné, azzal feltehetően a gazdaság egésze is jobban járna.

 

A KamaraOnline folytatni kívánja a témát. Olvasóink észrevételeit, beszámolóit a szerkesztoseg@kamaraonline.hu címre várjuk.

Elektronikus kormányzat Magyarországon: nem minden trend biztató

0

Az elektronikus kormányzat nyújtotta lehetőségeket Magyarország hasonlóan használja ki, mint a régió többi országa, de aggasztó trendek is tapasztalhatók – olvasható az OECD nemrég közzétett összefoglalójában.

Az e-kormányzat szolgáltatásainak igénybevétele Magyarországon hasonló arányokat mutat, mint a régió többi országában, ugyanakkor – ha kevéssel is, de – elmarad az EU-átlagtól. Az igénybevétel az állampolgárok iskolázottsága, illetve a cégek mérete függvényében jelentős eltéréseket mutat – olvasható az OECD nemrég közzétett, „Government at a Glance – How Hungary Compares” című kiadványában. Az elektronikus közbeszerzés még mindig alig terjedt el, ebben a tekintetben Magyarország a régiótól és az uniótól is elmarad.

Lakossági ügyek

Az OECD legutóbbi, 2013-as felmérése szerint a magyarok kereken 50 százaléka nyilatkozta, hogy a megelőző 12 hónapban az interneten keresztül is kapcsolatba lépett valamely állami szervvel; ez az arány meghaladja az OECD-átlagot (46 százalék), de elmarad az 54 százalékos uniós átlagtól. A „bonyolultabb” interakciók tekintetében az arány már sokkal alacsonyabb: a 2013-as felmérésben megkérdezettek 23 százaléka töltött ki legalább egy hivatalos űrlapot online. (EU-szerte az átlag 27 százalék, Kelet-Közép-Európában 18 százalék volt.) Érdekesség, hogy Németországban az előbbi mutató jobb, az utóbbi viszont rosszabb, mint Magyarországon.

A többi OECD-tagállamhoz hasonlóan Magyarországon is főként a 35–44 éves korosztály intézi online a hivatalos ügyeit (56 százalék). A legtöbb szomszédos országtól eltérően ugyanakkor Magyarországon viszonylag kicsi a „szakadék” a 35–44 évesek, illetve az idősebbek (például a 65–74 évesek) ilyen célú internethasználata tekintetében.

Az iskolai végzettség szerint már jóval nagyobbak az eltérések: míg a felsőfokú végzettségű 25–54 évesek 77 százaléka intézte bizonyos hivatalos ügyeit az interneten, addig a legalacsonyabb végzettségűek körében ez a mutató csupán 25 százalék. Az 52 százalékpontnyi, a 33 százalékpontos EU-átlagot jelentősen meghaladó különbség részben annak tudható be, hogy a legalacsonyabb végzettségűek kisebb hányada rendelkezett interneteléréssel.

Az Eurostat 2013-as felmérése szerint a magyar állampolgárok 44 százaléka volt elégedett az e-kormányzati lehetőségekkel. A magyarok kevésbé voltak elégedettek a kormányzati weboldalakkal, mint – mondjuk – a szlovénok, de még mindig pozitívabban ítélték meg őket, mint a lengyelek vagy a szlovákok.

Vállalatok

Az OECD legutóbbi, 2011-es felmérése szerint a Magyarországon működő vállalatok 83 százaléka nyilatkozta azt, hogy a megelőző 12 hónap folyamán a kormányzattal folytatott kommunikáció során használta az internetet. Ez az arány elmarad a többi kelet-közép-európai ország mutatójától és a (88 százalékos) OECD-átlagtól is.

A magyar vállalatok 45 százaléka teljesítette adminisztratív kötelezettségeinek valamelyikét teljes egészében online – szemben az OECD 55, illetve a régió 53 százalékos átlagával. (Lengyelországban ez a mutató még rosszabb, Csehországban és Szlovákiában viszont eléri a 74 százalékot.)

A hivatalos ügyek online intézése a nagyobb, 250 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatokra inkább jellemző (igaz, ezek a cégek OECD-átlagban az összes vállalat kevesebb mint 1 százalékát teszik ki). Magyarországon ebben a körben 98 százalékos volt a „penetráció”, míg a kisvállalkozások körében csupán 81 százalékos (az OECD-átlag 88, a kelet-közép-európai 90 százalék). Az online szolgáltatások igénybevételének megkönnyítése segíthetné a kisvállalkozásokat: csökkentené a költségeiket és adminisztrációs terheket is – olvasható az OECD jelentésében.

Elektronikus közbeszerzés: jelentős az elmaradás

2011-ben a magyar cégek 19 százaléka használt e-közbeszerzési rendszereket a pályázati dokumentumok eléréséhez, majd ez az arány 2013-ra 18 százalékra csökkent. A trend mind a régiós, mind az uniós iránnyal ellentétes; a régió mutatója 2013-ban már megközelítette a 30 százalékot.

A 2012 januárjában életbe lépett új közbeszerzési törvény szigorú közzétételi előírásokat tartalmaz; a közbeszerzési adatbázis azóta jelentősen bővült. A szankcionálás azonban akadozik: ezt jelzi, hogy a Transparency International 2013-as felmérésében vizsgált magyarországi önkormányzatok 40 százaléka semmilyen adatot nem tett közzé 2012-es közbeszerzéseiről. Az átláthatóság és a tisztább verseny érdekében integráltabb megközelítésre van szükség – vonják le a következtetést az OECD elemzői.

Álláshely Börze: új lehetőség kis- és középvállalkozásoknak

Elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak kínál új lehetőségeket a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Álláshely Börze és az Álláshely.hu álláskereső portál.

Több mint 500 önéletrajzot gyűjtött össze eddig az Álláshelyi Járat, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Álláshely Börzéjét népszerűsítő roadshow kisbusza. Aki az elmúlt hetekben a közel 30 budapesti állomás valamelyikén leadta önéletrajzát, bekerül a BKIK Álláshely.hu oldalának adatbázisába, amely a kkv-szektor cégeinek kíván segíteni a munkaerő-keresésben. A roadshow június 9-én a Bálna rendezvényközpontban az Álláshely elnevezésű börzével ér véget.

Budapesten a csökkenő munkanélküliségi ráta ellenére egyre több a betöltetlen álláshely. Ennek gyakran az az oka, hogy a munkatársat kereső cégek, elsősorban a kis- és középvállalkozások nem kapnak elég teret arra, hogy álláslehetőségeiket eljuttassák az álláskeresőkhöz – mondta el Kott Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnök-helyettese. Egyebek közt ezért is szervezi meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az Álláshely Börzét, amelyben együttműködő partnerei a Nemzetgazdasági Minisztérium, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány.

A június 9–10-i kétnapos állásbörzén várhatóan 5000 fő részvételével, több száz cég aktuális állásaiból válogathatnak majd az érdeklődők, és a szervezők reményei szerint minél többen megtalálják a számukra megfelelő munkahelyet a helyszínen vagy az allashely.hu oldalon, ahol egész évben lehet böngészni az állásajánlatok között.

Az állásportálon nagy számban megjelenhetnek a kis- és középvállalkozások munkaajánlatai is, mivel – ahogy a börzén is – ingyenes a megjelenés. Tematikus előadások, kerekasztal beszélgetések segítik az elhelyezkedni vágyókat. Kiemelt szerepet kap a nők, a megváltozott munkaképességűek és a 25 év alattiak foglalkoztatása, valamint a kisvállalati szektor foglalkoztatásban játszott szerepe.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2015. márciusi adatai szerint 462 ezer regisztrált álláskereső van jelenleg Magyarországon, közülük 235 ezer férfi és 227 ezer nő; a teljes létszám közel 13 százaléka pályakezdő, 25 év alatti fiatal munkavállaló. A bejelentett álláskeresés az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban a legnagyobb, és a Nyugat-Dunántúlon a legkisebb. Mindemellett szignifikáns eltérés nem tapasztalható az egyes régiók között. Átlagosan kb. 50–60 ezer regisztráltat tartanak számon régiónként.

Az Álláshely – Lehetőséget mindenkinek! elnevezésű börzét egy roadshow előzi meg, melynek keretén belül már közel 2 hónapja Budapest utcáit rója egy, a rendezvényről elnevezett kisbusz, ahol szóróanyagokkal, tanácsadással és regisztrációs lehetőségekkel várják a szervezők a munkaerőpiacon elhelyezkedni vágyókat. Az „Álláshelyi Járat” hetente 3-4 alkalommal Budapest forgalmas utcáin, közterületein gyűjti az önéletrajzokat, melyből már jócskán összegyűlt az elmúlt hetekben. A beérkezett CV-k között vannak pályakezdők, friss diplomások, de olyanok is, akiknek már több tíz éves tapasztalatuk vannak a munkaerőpiacon. A szervezők továbbra is várják mind az állást kínálók, mind pedig az álláskeresők érdeklődését. Minden fontos információ megtalálható a www.allashely.hu oldalon és az Álláshely facebook-oldalán.

Mit tehetünk, ha megsértik elővásárlási jogunkat?

0

Mit tehetünk abban az esetben, ha jogszabályon alapuló elővásárlási jogunkat figyelmen kívül hagyják, és e jogunkat megsértve köt az eladó és a vevő szerződést? Dr. Bolvári Zoltán, a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda ügyvédje, ingatlanjogi szakértő válaszol.

A jogszabályon alapuló elővásárlási jogoknak számos esete lehet. A legközismertebb a közös tulajdon esetén a tulajdonközösségben a tulajdonostársakat megillető, Ptk. szerinti elővásárlási jog, valamint az elkülönült tulajdonban álló föld és az épület tulajdonosát egymás felé kölcsönösen megillető elővásárlási jog. A napi jogászi gyakorlatban a legnagyobb számban a földforgalmi ügyleteknél, a földnek minősülő ingatlanok adás-vételénél fordulnak elő a törvényes elővásárlási jogok, ezeknek jogszabályban rögzített sorrendje és közzétételi eljárási rendje van.

Ismertek a közérdekből gyakorolható elővásárlási jogok (állam, önkormányzatok javára), amelyek például egyedi védettséget élvező műemléki ingatlanok, védett természeti területek átruházásánál vagy éppen az építésügyi törvény alapján településrendezési eszközként gyakorolhatóak, vagy a nemzeti vagyon körében az állam által gyakorolhatóan az önkormányzati ingatlanok értékesítése esetén. Vannak kevésbé ismert törvényes elővásárlási jogok, így például az első kárpótlási törvény alapján a kárpótlásra jogosultat a volt tulajdonának állam vagy önkormányzat által történő értékesítése során elővásárlási jog illeti meg. Különbséget teszünk a jogszabályon alapuló elővásárlási jog és a szerződéses elővásárlási jog között, utóbbi a felek megállapodásával keletkezik. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.Bolvári Zoltán

A régi Ptk. kapcsán a Legfelsőbb Bíróság által a PK 9. sz. állásfoglalással (korábban 823. sz. állásfoglalás) kialakított bírói gyakorlat szerint az elővásárlási jog megsértésével létrejött adásvételi szerződés a jogosult irányában hatálytalan. Szemben a régi Polgári Törvénykönyvvel, a 2014. március 15. napjával hatályos új Ptk. viszont már szabályozza az elővásárlási jog megsértése miatti hatálytalansági jogkövetkezményt és az igényérvényesítés feltételeit, határidejét. A törvény 6:223. §-ában rendelkezik arról: ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével nem érvényesítheti. Tehát a relatív hatálytalanságból eredő igények érvényesítésének van egy szubjektív – 30 napos – és egy objektív – 3 éves – határideje. Az új Ptk. alapján elbírálandó ügyekben irányadó elvi iránymutatásokról szóló 1/2014. Polgári jogegységi határozat V.1 pontja alapján a PK 9. sz. állásfoglalást a régi Ptk. alapján kötött ügyletekre lehet alkalmazni. Tehát amennyiben az elővásárlási jog sérelme az új Ptk. hatályba lépése után következett be, akkor már az új Ptk. szabályait kell alkalmazni.

A törvény szövege a kialakult bírósági gyakorlatot vette át, amikor kimondta, hogy nem elegendő a megkötött szerződés hatálytalanságát állítani. Az elővásárlásra jogosult, amennyiben a hatálytalansági pert megindítja, akkor az eladónak a vevőtől kapott ajánlatot elfogadó nyilatkozatot kell tennie, és megfelelően igazolnia kell a teljesítőképességét. Utóbbira a legmegfelelőbb módszer a letét útján való teljesítés. Az elővásárlási joggal kapcsolatos egyes jogértelmezési kérdésekről szóló 2/2009.(VI.24.) PK vélemény már kimondta, hogy az elővásárlási joga megsértése miatt pert indító jogosultnak keresetében egyrészt kérnie kell annak megállapítását, hogy az adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, másrészt – az ajánlatot elfogadó nyilatkozat egyidejű megtételével – annak megállapítását is, hogy ennek folytán az adásvételi szerződés közte és az eladó között jött létre. Az elővásárlásra jogosultnak egy sajátos megállapítási keresetet kell előterjesztenie, amely két részből áll. Egyrészt kérnie kell annak megállapítását, hogy az eladó és a vevő között létrejött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan. Másrészt pedig annak megállapítását is kérnie kell, hogy elfogadó nyilatkozata folytán az adásvételi szerződés közte és az eladó között jött létre. A kereset e két része szorosan összefügg és egymást feltételezi.

Kérdésként merülhet fel, hogy a tulajdonjog jogszerűtlen bejegyzésével okozott hátrány kiküszöbölésére törlési pert indítható-e. A Legfelsőbb Bíróság 2007. évi jogegységi határozatában (3/2007. számú KPJE határozat) úgy foglalt állást, hogy a vevő törlési per indítására nem jogosult, mert nyilvántartott joga nincs. Keresetet az eladó terjeszthetne elő, de még az érvénytelenség kiterjesztő értelmezése esetén is sérelem érné. A törlési kereset előterjesztőjének kellene ugyanis bizonyítania a bejegyzés érvénytelenségét, ezen belül azt, hogy az elővásárlásra jogosult jogszerűtlenül élt e jogával. Ebben az esetben megfordulna a bizonyítási teher és nem az elővásárlásra jogosultnak kellene az adásvételi szerződés vele szembeni hatálytalanságának a megállapítását kérnie és bizonyítania elővásárlási jogának fennállását, jogosultságát és annak jogszerű gyakorlását, hanem mindezek ellenkezőjét a tulajdonos eladónak kellene bizonyítania. A jogegységi határozat a közigazgatási és polgári jogi ítélkezésben jelentkező eltérő gyakorlatot azzal oldotta fel, hogy elvi éllel kimondta: az elővásárlásra jogosult egyoldalú kérelme alapján a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba csak akkor jegyezhető be, ha az eladó az elővásárlásra jogosult javára a bejegyzést megengedő nyilatkozatot (az ún. bejegyzési engedélyt) megadja.

Ha az eladó tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, ebből származó vita csak a polgári peres eljárás keretében tisztázható. Bonyolítja a jogkövetkezmények alkalmazhatóságát, ha a támadott szerződés vevője időközben a tulajdonába került dologgal már rendelkezett (eladta, elcserélte).

Nem ördöngösség az innováció

Az innovatív vállalatok nem csupán a versenyképesség növekedésével kerülhetnek előnybe, de jelentősen csökkenthetik adóalapjukat, kedvezőbb feltételek mellett pályázhatnak és kevesebb saját forrást kell felmutatniuk.

Az innovációnak nem feltétele a találmány, akár egy vállalat valamennyi új vagy módosított termékének, technológiájának, szolgáltatásának kialakítása innováció lehet – hangsúlyozta Glósz Andrea, a Glósz és Társa Pénzügyi Tanácsadó Iroda ügyvezetője a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Piac és Profit által nemrégiben megrendezett konferencián. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy pusztán megítélés kérdése lenne, mi számít innovációnak. Az irányadó definíciót a 2014. évi LXXVI. törvény (a tudományos kutatásról és az innovációról) adja meg. Eszerint innováció: a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, a kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termék, eljárás, szolgáltatás jön létre, új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, ideértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak.
 
Alapkutatás, alkalmazott kutatás
 
Az innováció tehát nem azonos sem az alap-, sem az alkalmazott kutatással. Az említett törvény szerint az alapkutatás: olyan felfedező jellegű kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban jelenségek, tapasztalatok és megfigyelések megértéséhez szükséges új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását.
Az alkalmazott kutatás meghatározása pedig így szól: tervezett kutatás vagy célzott vizsgálat, amelynek célja új ismeretek, tudás és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások, technológiák vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű továbbfejlesztésének elősegítéséhez.
Az alap-, illetve az alkalmazott kutatással szemben az innováció egy „átlagos” vállalat számára is könnyen megtanulható és „fehér köpenyesek” nélkül is alkalmazható – hangsúlyozta Glósz Andrea.
 
Közvetett és közvetlen előnyök
 
Az innováció előnyei részben az üzleti tevékenység során jelentkeznek: javul a vállalat versenyképessége, új piacokat hódít meg, bevételei növekednek stb. Vannak azonban közvetlen, a szabályozási rendszerből eredő előnyök is, amelyek a szabályozási rendszer kihasználásával érhetők el. Az innovatív vállalat adóalapja csökkenhet (TAO, helyi iparűzési adó, innovációs járulék), a pályázatokon az átlagnál kedvezőbb támogatási feltételekkel szembesül és kevesebb saját forrást kell előteremtenie.
A Glósz és Társa egyik, édesiparban működő ügyfele például új sütési technológiát vezetett be, amihez kedvező finanszírozási feltételeket keresett. Technológiafejlesztésnek (eszközbeszerzésnek) tekintve a projektet, az összes költség 575,8 millió forint lett volna, amelyből 100 millió forint lett volna támogatásként elérhető. Innovációként értelmezve viszont az elszámolható költség 617,5 millió forint volt, ami 302,5 millió forint támogatásból és 315,0 millió forintos saját forrásból állt össze. (Innováció esetén az elszámolható költségek az eszközbeszerzéseken túl magukba foglalják az anyagjellegű és a személyi jellegű ráfordításokat is.)