Az elektronikus kormányzat nyújtotta lehetőségeket Magyarország hasonlóan használja ki, mint a régió többi országa, de aggasztó trendek is tapasztalhatók – olvasható az OECD nemrég közzétett összefoglalójában.
Az e-kormányzat szolgáltatásainak igénybevétele Magyarországon hasonló arányokat mutat, mint a régió többi országában, ugyanakkor – ha kevéssel is, de – elmarad az EU-átlagtól. Az igénybevétel az állampolgárok iskolázottsága, illetve a cégek mérete függvényében jelentős eltéréseket mutat – olvasható az OECD nemrég közzétett, „Government at a Glance – How Hungary Compares” című kiadványában. Az elektronikus közbeszerzés még mindig alig terjedt el, ebben a tekintetben Magyarország a régiótól és az uniótól is elmarad.
Lakossági ügyek
Az OECD legutóbbi, 2013-as felmérése szerint a magyarok kereken 50 százaléka nyilatkozta, hogy a megelőző 12 hónapban az interneten keresztül is kapcsolatba lépett valamely állami szervvel; ez az arány meghaladja az OECD-átlagot (46 százalék), de elmarad az 54 százalékos uniós átlagtól. A „bonyolultabb” interakciók tekintetében az arány már sokkal alacsonyabb: a 2013-as felmérésben megkérdezettek 23 százaléka töltött ki legalább egy hivatalos űrlapot online. (EU-szerte az átlag 27 százalék, Kelet-Közép-Európában 18 százalék volt.) Érdekesség, hogy Németországban az előbbi mutató jobb, az utóbbi viszont rosszabb, mint Magyarországon.
A többi OECD-tagállamhoz hasonlóan Magyarországon is főként a 35–44 éves korosztály intézi online a hivatalos ügyeit (56 százalék). A legtöbb szomszédos országtól eltérően ugyanakkor Magyarországon viszonylag kicsi a „szakadék” a 35–44 évesek, illetve az idősebbek (például a 65–74 évesek) ilyen célú internethasználata tekintetében.
Az iskolai végzettség szerint már jóval nagyobbak az eltérések: míg a felsőfokú végzettségű 25–54 évesek 77 százaléka intézte bizonyos hivatalos ügyeit az interneten, addig a legalacsonyabb végzettségűek körében ez a mutató csupán 25 százalék. Az 52 százalékpontnyi, a 33 százalékpontos EU-átlagot jelentősen meghaladó különbség részben annak tudható be, hogy a legalacsonyabb végzettségűek kisebb hányada rendelkezett interneteléréssel.
Az Eurostat 2013-as felmérése szerint a magyar állampolgárok 44 százaléka volt elégedett az e-kormányzati lehetőségekkel. A magyarok kevésbé voltak elégedettek a kormányzati weboldalakkal, mint – mondjuk – a szlovénok, de még mindig pozitívabban ítélték meg őket, mint a lengyelek vagy a szlovákok.
Vállalatok
Az OECD legutóbbi, 2011-es felmérése szerint a Magyarországon működő vállalatok 83 százaléka nyilatkozta azt, hogy a megelőző 12 hónap folyamán a kormányzattal folytatott kommunikáció során használta az internetet. Ez az arány elmarad a többi kelet-közép-európai ország mutatójától és a (88 százalékos) OECD-átlagtól is.
A magyar vállalatok 45 százaléka teljesítette adminisztratív kötelezettségeinek valamelyikét teljes egészében online – szemben az OECD 55, illetve a régió 53 százalékos átlagával. (Lengyelországban ez a mutató még rosszabb, Csehországban és Szlovákiában viszont eléri a 74 százalékot.)
A hivatalos ügyek online intézése a nagyobb, 250 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatokra inkább jellemző (igaz, ezek a cégek OECD-átlagban az összes vállalat kevesebb mint 1 százalékát teszik ki). Magyarországon ebben a körben 98 százalékos volt a „penetráció”, míg a kisvállalkozások körében csupán 81 százalékos (az OECD-átlag 88, a kelet-közép-európai 90 százalék). Az online szolgáltatások igénybevételének megkönnyítése segíthetné a kisvállalkozásokat: csökkentené a költségeiket és adminisztrációs terheket is – olvasható az OECD jelentésében.
Elektronikus közbeszerzés: jelentős az elmaradás
2011-ben a magyar cégek 19 százaléka használt e-közbeszerzési rendszereket a pályázati dokumentumok eléréséhez, majd ez az arány 2013-ra 18 százalékra csökkent. A trend mind a régiós, mind az uniós iránnyal ellentétes; a régió mutatója 2013-ban már megközelítette a 30 százalékot.
A 2012 januárjában életbe lépett új közbeszerzési törvény szigorú közzétételi előírásokat tartalmaz; a közbeszerzési adatbázis azóta jelentősen bővült. A szankcionálás azonban akadozik: ezt jelzi, hogy a Transparency International 2013-as felmérésében vizsgált magyarországi önkormányzatok 40 százaléka semmilyen adatot nem tett közzé 2012-es közbeszerzéseiről. Az átláthatóság és a tisztább verseny érdekében integráltabb megközelítésre van szükség – vonják le a következtetést az OECD elemzői.
