Kezdőlap Blog Oldal 1202

A vásárlók már népszavaznak a zárva tartásról

Ha az Országgyűlés a nyári szünet előtt nem módosít, akkor ezen a nyáron marad a nagy boltok zárva tartása. Márpedig nem úgy néz ki, hogy módosítani akar.

Az első igazi kánikulai hétvége és az iskolai szünet (suli zárva tartás) premier előtti hétvégéjén az általános tapasztalat az volt a Balaton környéki nyaralóhelyeken, hogy a nagy áruházak vasárnapi zárva tartása miatt szombaton eszeveszett tömegek vették ostrom alá az élelmiszer-áruházakat. Hosszú percekig kellett sorba állni, volt, ahol kosárhoz sem lehetett simán hozzájutni. Nyilván nem volt ez másként más üdülőhelyeken sem, csakhogy két kiemeltet említsek: Hévizet és Hajdúszoboszlót. A magyar vendégek mellett a külföldiek is szokták az újmódit, például az osztrákok rácsodálkozhattak, Ausztria után Magyarországon sem nyit ki vasárnap, mondjuk, a Spar.

Budapesti tapasztalatom egyébként az, hogy néhány hét alatt átrendeződött a piac és a vásárlási szokás, sokan már péntek estére időzítik a nagybevásárlását. Igaz, szombaton is vannak jócskán az üzletekben, délelőtt például nagy a tömegnyomor, de délutánra megcsappan a vásárlóhad. Vagyis, aki teheti, és a saját bőrén tapasztalja, az akkor menjen nagybevásárolni, ahogy neki a legkényelmesebb. (Mi például szombat kora délutánra álltunk át, a törökbálinti Auchannál általában maximum egy vásárlót kell kivárni a pénztárnál.) Ettől még a vevők zöme mondja a magáét, a kocsikat tologatva így vagy úgy, népszavaznak, és néha kemény szavakat fogalmaznak meg az önkéntes, adófizetők pénzére nem építő nemzeti konzultáción a gondolák között. Múlt szombaton egy fiatal házaspár, három kisgyerekkel a bevásárló kocsijuk oldalán (de inkább a gyerekek egy részével a kocsiban) éppen azon füstölgött, hogy miért járna kivétel a balatoniaknak vasárnapi kérdésében? Az apuka a sajtokat válogató feleségének vehemensen azt taglalta, ha mi tudunk szombaton vásárolni, vegyék a fáradságot ők is. Ha meg valami nagyon kell, a legtöbb helyen találni családi boltot, menjenek oda kifliért, tejért – ja, és sörért.

Belegondoltam, amúgy interaktíve, hogy mit szólnának ehhez a Balatonnál a boltban sorban állók, de odébb löktem a gondolatot és a kosaramat, épp elég a hőség így is, minek újabb szikrákat a levegőbe röpíteni. A kivételezéssel egyébként nem értek egyet. Vagy ugyanúgy mindenhol, vagy sehogy – ezt gondolom. És bár a vasárnapi zárva tartást személy szerint rossz ötletnek tartom, egy nekikeseredett pillanatomban azt találtam mondani a minap, hogy egy év múlva már senki nem fog ezen rágódni, mindenki megszokja, mint például a budapesti taxisok a sárgára festett rendeletet. Hogy valami mégis mocorog a kormány fejekben, azt bizonyítja, hogy néhány napja újabb vasárnapi könnyítést tettek lehetővé: a kis boltokban engedélyezik, hogy bizonyos esetekben eladói szakképesítés nélkül is lehessen dolgozni. Ez persze az én szememben újabb kivétel, ami nem jó, mert további kis kapuk nyitását lehet majd reklamálni. A balaton-parti nagyok és multik joggal gondolhatják, hogy vasárnapi ügyük elesett. Azt javaslom: egy év múlva térjünk vissza a kérdésre, addig a számok is vallani fognak a mi mennyiről.

Szerdahelyi Csaba

Júliustól már negyedéves bérlet is vásárolható a Bubira

Folyamatosan bővül a Mol Bubi közbringa-hálózat. Pénteken 15 új gyűjtőállomást adtak át Budapesten; a BKK szeptember végéig további hét állomással bővíti a közbringa-rendszert.

A harminc fokos kánikula (napon 36 fok is volt) sem zavarta Szollár Domokost, a Mol Magyarország kommunikációs igazgatóját és Szűcs Annamáriát, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kommunikációs igazgatóját, hogy pénteken jelképesen üzembe helyezze a tizenöt új Mol Bubi gyűjtőállomás egyikét a budapesti XI. kerületi Kosztolányi Dezső téren.

A BKK szeptember végéig további hét állomással bővíti a közbringa-rendszert. Így idén összesen huszonkét új gyűjtőállomással, hatszáztizenhat dokkolóval és ötven kerékpárral bővül a közösségi közlekedési rendszer. A kezdeti nehézségekre, a Bubi tervezetthez képest később indult szolgáltatására már kevesen emlékeznek, a közbringákra egyre többen pattannak fel. Úgy tűnik, a budapestiek közül egyre többen nem csak elfogadták, hanem meg is szerették a Bubit. Illetve az utcákon nézelődve nehéz megállapítani, hogy mennyi a budapesti pedálozó és mennyien vannak a vidéki vagy külföldi turisták, de az biztos, hogy leginkább huszonéves fiatalokat látni a zöld járgányokon. A bringa egyre növekvő népszerűségét jelzi, hogy az egyik közösségi portálon már több mint 11 ezer rajongója van, s a beírások azt igazolják, hogy főleg gyakorlati információkat osztanak meg egymással a kerékpározók, például azt, hogy épp melyik állomáson van kevesebb bringa.

Arra viszont eddig szinte nem volt példa, hogy valaki pórul jár volna, mert az állomáson nem volt bicikli, az üzemeltető a jelek szerint jól lőtte be, hogy hány kétkerekűre van szükség. A belvárosban átlagosan 500-700 méterenként találunk dokkolót. A 2014 szeptember 8-i indulás után egy hónap alatt 120 ezer felhasználót regisztrált a rendszer, a szám azóta folyamatosan emelkedik, ahogy a kerékpárok száma is a kezdeti 1100-ról. A BKK folyamatosan figyeli a Facebookon a Bubi oldalt, s a beérkező észrevételek alapján dönt, hogy kell-e valamin változtatni. A kerékpározók igényeihez alkalmazkodva, például július 1-től már negyedéves bérletet is lehet vásárolni, és folyamatosan fejlesztik az okostelefonos alkalmazást.

A jegy- és bérletrendszer most így áll: jegyek (24 órás, 72 órás, egyhetes), bérletek (negyedéves – július 1-től), féléves, éves. A MOL Bubi ma talán a legjobb dolog, ami Magyarországon történik – mondta tegnap Szollár Domokos. Fanyalgók azért nyilván akadnak, több blogban például azt teszik szóvá, hogy amióta elárasztották a közbringák a fővárost, egyre veszélyesebb közlekedni mind az autósoknak, mind a gyalogosoknak. Erről nyilván nem a Bubi-rendszer tehet. Néhány kerékpározó közlekedési moráljáról persze nekünk is megvan a véleményünk, de az már egy másik cikk témája.

Profi önéletrajz – az első lépés az új állás elnyeréséhez

Ha valaki nem tud piacképes önéletrajzot írni, rögtön az indulásnál jelentősen csökkenti az esélyt, hogy új állást találjon.

Az önéletrajzírással kapcsolatos gyakorlati tanácsok a legnépszerűbbek közé tartoztak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Álláshely – Lehetőséget mindenkinek! nevű állásbörzéjén, amelyet a héten tartottak a Bálna Rendezvényközpontban. Sokan nemcsak meghallgatták a tanácsokat, hanem rögtön meg is próbálkoztak az önéletrajzírással a helyszínen. Erre volt egyébként lehetőség az állásbörze előtt is, amikor a rendezvény nevét viselő kisbusz járta a főváros legforgalmasabb utcáit, és az információk átadásával együtt több száz önéletrajzot is átvettek az érdeklődőktől.

Sokan forgatták az állásbörzén az Önéletrajzírás 10+1 lépésben kiadványt, amelyet Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke állított össze. Most ezekből az aranytanácsokból ajánlunk az álláskeresők figyelmébe.

ELŐKÉSZÜLETEK. A legfontosabb: időt kell szánni az önéletrajz összeállítására. Sok mintát találhatunk az interneten, s ha az nem lenne elég, keressünk meg szakértőt. A legnépszerűbbek közé tartozik az amerikai minta, ez a személyes adatok, szakmai tapasztalat, tanulmányok, idegennyelv-tudás, számítástechnikai ismeretek információit sorolja fel fordított időrendben, a jelentől a régebbi időkig.

MINŐSÉG ÉS HITELESSÉG. Az önéletrajzot az adott cégekre és a megpályázott munkakörre kell szabni, vagyis nem érdemes „egyen önéletrajzokkal” elárasztani minden vállalkozást. Hobbinkat csak akkor írjuk le, ha az nem szokványos tevékenység.

TERJEDELEM. 1-2 oldalnál ne legyen hosszabb! Sokan korábbi munkájukról, az elért eredményekről alig írnak, pedig az új munkahelyen kíváncsiak erre.

SZEMÉLYES ADATOK KÖZLÉSE. Csak a legszükségesebb adatokat adjuk meg: családi állapot, cím, telefonszám, e-mail cím. Már a gyerekeink számát és életkorát sem feltétlenül kell közölnünk. Figyeljünk rá, hogy komolytalannak tűnő e-mail címet ne írjunk, ha ilyen van, inkább hozzunk létre újat.

KÉPZETTSÉG. Írjuk le tanulmányaink időtartamát, a végzettség megszerzésének évét és a konkrét szakirányt. Ha több képesítésünk van, a megpályázott pozíció betöltéséhez szükségesre fektessük a hangsúlyt. Ha éppen valamilyen tanulmányt folytatunk, írjuk le annak kezdését és várható befejezésének idejét.

NYELVTUDÁS, INFORMATIKAI ISMERETEK. Csak olyan tudásról írjunk, amelynek valóban birtokában vagyunk, és azt képesek vagyunk szóban/írásban használni.

FÉNYKÉP. Ha nincs rólunk előnyös fotó, feltétlenül ilyet készíttessünk. Jobb az arckép a teljes alakos képnél, ha mégis az utóbbit választjuk, figyeljünk az öltözékünkre.

MOTIVÁCIÓS LEVÉL. Maximum fél oldalas és lényegre törő legyen. Akkor is írhatunk ilyent, ha külön nem kérte az álláshirdető. Ebben írjuk le, hogy miért pont az adott munka érdekel minket. Emeljük ki erősségeinket, ne fogalmazzunk sablonosan, legyünk konkrétak.

REFERENCIÁK. Egyre több munkaadó tart igényt rá, ezért adjunk meg néhány nevet volt kollégáink közül (akikkel jóban voltunk), hogy náluk tájékozódhassanak rólunk. Vannak munkahelyek, ahol a távozónak eleve felajánlják a referencialevelet, ezt érdemes elfogadni.

FIZETÉSI IGÉNY. Ha a munkaadó nem kéri ennek megjelölését, nem szükséges megtenni. Ha megírjuk az igényünket, mindenképp derüljön ki, hogy bruttó vagy nettó összegre gondolunk-e.

AHOGYAN MAGUNKAT HIRDETJÜK. Ha valamelyik közösségi oldalon vagyunk, ellenőrizzük, hogy az ott található információk ne mondjanak ellent az önéletrajzban leírtakkal, mert azt egyre gyakrabban ellenőrzik.

Magyar-Afrikai Innovációs és Üzleti Konferencia

A Pest Megyei és az Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett konferencia célja, hogy összehozza Budapesten a magyar és afrikai szereplőket, ezzel lehetőséget biztosítva a személyes tárgyalásra és a kapcsolatok további mélyítésére.

További részletek itt. 

Ősztől újra megcélozza a magyar vásárlókat a Lada-gyár

Az orosz AvtoVAZ ősztől felújítja a Lada személyautók forgalmazását Európában. Elsőként Magyarországot és Csehországot célozzák meg.

Több éves szünet után térne vissza a Lada Magyarországra. Amíg néhány évtizede, sok éves sorbanállás után, szinte kizárólag Ladákhoz (Zsigulikhoz) lehetett hozzájutni a Trabantok és Wartburgok mellett, addig az utóbbi időben nem lehetett új Ladát vásárolni. A választék más típusokból persze hatalmas mértékben bővült, de a nyugati márkákhoz képest a Ladáknak igencsak versenyképes volt (vagy lett volna) az ára.

A Lada-gyár most új stratégiát dolgozott ki. Szigorú feltételeket támasztanak a forgalmazókkal szemben, amelyeknek marketing- és szállítási feladataik is lesznek – jelentette ki Bo Andersson, a legnagyobb orosz autógyár vezérigazgatója. Az AvtoVAZ elszántan fel akar lépni autóinak más országokba irányuló „szürke importja” ellen – írta az Izvesztyija című újság. A Lada európai forgalmazásának jelenleg az a fő akadálya, hogy még nem találták meg a megfelelő partnereket. Andersson közölte, hogy az új magyar és a cseh importőrökkel viszont már aláírták a szerződést. Hozzátette, hogy az egész világon bővíteni akarják a forgalmazói hálózatot, amely „legyen inkább kisebb, de szervezettebb”.

Az orosz autógyár vezetője azt is elárulta, hogy a Ladákat az európai piaci eladás érdekében módosították, egyebek között javítottak biztonsági szintjükön és takarékosabbak lettek az Euro 6-os motorral felszerelt kocsik. Az AvtoVAZ Németországba, Nagy-Britanniába és Olaszországba is az elsők között akar exportálni, de az ottani forgalmazókat még keresik. Az AvtoVAZ 2014-ben mindössze 1500 autót értékesített külföldön. A visszaesés jelentős volt, hiszen 2013-ban, amikor Oroszország ellen az Európai Unió tagországai még léptettek életbe gazdasági szankciókat, 5561 személyautót adtak el az uniós országokban. Különösen fájónak tartják, hogy a németországi piacon volt a legdrámaibb a visszaesés.

A cég, immár az európai hadjáratra is készülve, szeptemberben kezdi meg egy vadonatúj modell, a Lada Vesta gyártását, amelyből a szedánon kívül ferde hátú (hatchback) és hobbi terepjáró (crossover) modellek is legurulnak majd a gyártósorról. Az AvtoVAZ-nál nem kergetnek nagy álmokat, az őszi európai nyitást is óvatosan kezelik, s azt mondják, hogy a következő két évben főleg a politikai helyzet alakulása jelentősen befolyásolhatja a nyugati autós nyitás politikáját. Az Európába szánt modellek közül tavaly a legolcsóbbat, a Grantát 7990 euróért (2 millió 400 ezer forintért) kínálták, míg a Lada 4×4 ára 9999 euró (3 millió forint).

Magyar ipar, április: 2291 milliárd forint

0

Áprilisában az ipari termelés volumene 6,3 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban; a termelés összértéke 2291 milliárd forint volt – derül ki a KSH június 12-én közzétett jelentéséből.

Az előző hónaphoz képest kismértékű visszaesést regisztráltak a statisztikusok: a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,1 százalékkal mérséklődött.

Az összes magyarországi ipari vállalkozás áprilisban 2556 milliárd forint értékben adta el termékeit, a belföldi értékesítés 926, az export 1630 milliárd forint volt.

Az ipari export áprilisban 8,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar exportértékesítéséből 37 százalékkal részesedő járműgyártás kivitele 13 százalékkal emelkedett. A 14 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 2,3 százalékkal nőttek.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben nőtt a termelés, a többi alágban 0,9 és 5,2 százalék közötti mértékben visszaesett. A feldolgozóipari termelés 30 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 17 százalékkal nőtt.

Az év első négy hónapjában az ipari termelés 7,6 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 63 százalékát adó külpiaci eladások 10, a hazaiak 5,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest.

Dobogós a magyar adat

Az Európai Unió egészében az ipari termelés volumene áprilisban 1,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül a legnagyobb mértékű, 10,2 százalékos növekedésről Lettország számolt be, megelőzve Írországot (9,8 százalék) és Magyarországot.

Németországban 1,3, Franciaországban 0,3, Olaszországban 0,1, az Egyesült Királyságban 1,4 százalékos volt a növekedés.

Európában 3-4 százalék között bővülhet idén a turizmus

0

Idén a nemzetközi turizmus növekedése Európában 3-4 százalék között lesz az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) várakozása szerint.

A legfrissebb, 2014-es adatok szerint Magyarország a világ legjobbjai között van a nemzetközi turistaérkezések bővülésében: a világátlagnál háromszor, az európai átlagnál pedig több mint négyszer volt gyorsabb volt a magyar növekedési ütem tavaly. Magyarországon a nemzetközi turistaérkezések száma 13,7 százalékkal, 12,1 millióra bővült tavaly.

Világszinten az UNWTO előzetes adatai szerint 4,4 százalékkal (48 millióval) nőtt 2014-ben, így elérte az 1135 milliót a turistaérkezések száma. Európában 2014-ben 583,6 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak, 3,0 százalékkal (17 millióval) többet, mint 2013-ban. Az Európai Unió 28 országában 5,3 százalékkal bővült a nemzetközi turizmus, ezzel a turistaérkezések száma elérte a 457 milliót. A nemzetközi utazásokból származó bevételek 3,7 százalékkal 1245 milliárd dollárra nőttek világszerte. Ez a nemzetközi közlekedésből származó bevételekkel kiegészülve 1466 milliárd dollárnyi, nemzetközi turizmusnak köszönhető exportbevételt jelentett világszerte. Magyarországon gyorsuló ütemben, 14,0 százalékkal 5,9 milliárd dollárra nőttek a nemzetközi utazásokból származó bevételek.

A nemzetközi turizmus alakulását az idén számos nemzetközi esemény is pozitívan befolyásolja, Európában például a milánói világkiállítás (Expo 2015), illetve Európa Kulturális Fővárosai – a belgiumi Mons és a csehországi Pilsen – is minden bizonnyal sok turistát vonzanak majd. Az Európai Turisztikai Bizottság (European Travel Commission, ETC) 2015. első negyedévéről szóló jelentése szerint az európai desztinációk többsége pozitív eredményekről számolt be.

A turisztikai piackutatással foglalkozó STR Global társaság idei első negyedévi adatai szerint Európában nőtt leginkább a szállodák foglaltsága, 3,1 százalékkal, és a pénzügyi mutatók is kedvezően alakultak. A Tourism Economics adatai, illetve becslése szerint az Európába irányuló nemzetközi turistaérkezések számában 2015-re 1,0 százalékos növekedést, ezen belül az EU-tagországok esetében 2,0 százalékos bővülést várnak. A növekedés motorja továbbra is a kontinensen belüli forgalom, Európa legnagyobb gazdaságai, Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország helyzete erősödik. A régió turizmusának további lendületet ad a legnagyobb távoli küldőpiacról, az Amerikai Egyesült Államokból érkező forgalom bővülése. Noha a kínai és indiai beutazók aránya Európában ma még kevésbé szembetűnő, figyelemreméltó, hogy a kínai vendégéjszakák száma majdnem mindenhol nőtt, és a növekedés üteme két számjegyű volt. Az indiai forgalom egy-két ország kivételével szintén mindenütt kiemelkedő mértékben növekszik. Az UNWTO jelentés részletes magyar nyelvű összefoglalása letölthető a Magyar Turizmus Zrt. szakmai oldalairól.

MTI

30 milliárdot spórolhatnak a PPP-konstrukció kivezetésével

0

A felsőoktatási államtitkár szerint 30 milliárd forintot lehet megtakarítani a PPP-konstrukciók kivezetésével a következő években.

Az a legnagyobb eredménye az elmúlt egy évnek, hogy a felsőoktatás minden érintettje – az egyetemi vezetők, az oktatók, a hallgatói érdekképviselet és a fenntartó is – elfogadta a felsőoktatási stratégia irányait, és konszenzus van abban, hogy az átalakításokra szükség van – mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár az MTI-nek adott interjúban. A stratégiában megfogalmazott akciótervek végrehajtása folyamatos: a kancellári rendszer bevezetése, a duális képzés elindítása, a szakjegyzék módosítása például már megtörtént, a szakok tartalmának felülvizsgálata most zajlik, az intézményi struktúra-átalakítás, a PPP-konstrukciók kiváltása vagy a hallgatói kompetenciamérés kidolgozása még előttünk áll – emelt ki néhány fontosabb lépést az államtitkár.

Palkovics László a kancellári rendszert kifejezetten sikeresnek ítélte, és azt mondta: már látszik, hogy a kancellároknak köszönhetően a büdzsék sokkal következetesebben tervezettek, s mára a rektorok és a kancellárok szinte mindenhol problémamentesen és hatékonyan működnek együtt. Azt mondta: a szakok átalakítása körül kialakult helyzet tisztán intézményi érdekből fakadt. A mostani szakrendelet követi a társadalmi és gazdasági elvárásokat, az intézmények megfelelő számú és minőségű szakembert tudnak képezni, akikre a munkaerőpiacon is igény van.

A közszféra és a magánszektor együttműködésében épült beruházások, a PPP-konstrukciók kiváltásáról elmondta: az előirányzat felülről nyitott, ahogy haladnak előre a tárgyalásokon, úgy fog a kormány erre forrásokat biztosítani. Kifejtette: 54 szerződés született, ebből 50 aktív. Utóbbiból 26 esetben valamit tenni kell, ezeket megpróbálják két év alatt kivezetni – jelentette ki, hozzátéve: nem minden szerződés rossz, a fennmaradók finanszírozhatók 2028-ig. Számításaik szerint a mostani ütemezéssel mintegy 30 milliárdnyi megtakarítást tudnak elérni úgy, hogy kétszer 17,5 milliárdot invesztálnak bele az évek folyamán. A Corvinus egyetemről azt mondta: az intézmény vezetése június végéig készíti el javaslatát arról, hogy milyen formában működnének tovább a jövőben. Önmagában az összevonás, szétdarabolás nem cél, azt kell megvizsgálni, hogyan lehet fenntartható egyetemi struktúrát működtetni.

Az államtitkár kitért arra, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári kara – az élelmiszer-tudományi képzésekkel – csatlakozik a közeljövőben a győri Széchenyi István Egyetemhez, erre mindkét szenátus rábólintott. Megvizsgálják, hogy a szombathelyi kar leválásával önálló felsőoktatási intézmény működethető-e. Várható a gyöngyösi főiskola integrálódása az egri főiskolába, az előbbi önmagában nem tartható fenn – jelezte. Az államtitkár azt mondta, hogy az agrárképzésen változtatni kell, ugyanis jelenleg 14 helyen zajlik képzés úgy, hogy sok helyen alig van hallgató. Nagyon fontos az intézmények közötti együttműködés és a felesleges párhuzamosságok kivezetése, azaz, hogy az egyetemek, főiskolák képezzenek egymás helyszínein hallgatókat.

Palkovics László az orvosképzés megerősítéséről azt mondta: az infrastrukturális feltételeken javítani kell, mert jelenleg nem tudnak több – akár külföldi – hallgatót oktatni, holott erre igény lenne. Szeretnének 3 intézményben a szakmai képzés gyakorlati készségeinek elsajátítását segítő Skill-laborokat létrehozni, melyre pályázati forrásból összesen 6 milliárd forintot fordítanának. Több oktatóra is szükség lenne, ezért hazahozna külföldön dolgozó orvosokat, akik taníthatnának. Olyan szakembereket is bevonnának a felsőoktatásba, akik nem rendelkeznek ugyan tudományos fokozattal, de magas szintű szaktudással igen. Ennek lehetőségét biztosítja a mesteroktató kategória – jelezte, hozzátéve: e célra jövő januártól több mint 2 milliárd jelenik meg a Lendület Universitas programban. A forrást 2017-ben tovább növelnék.

A pedagógusképzés átalakításának eddigi eredményei pozitívak, külön hangsúlyt kell fektetni a továbbképzésre, amit annak kell végeznie, ahol a képzés történik – értékelt. A kreditalapú finanszírozást most dolgozzák ki, amelynek egyik eleme, hogy kik és hányan végeznek. Ennek bevezetése 2017-től várható – jelezte. Kompetenciatesztet már a most szeptemberben belépő hallgatóknak írniuk kell, ennek részleteit most dolgozzák ki. Ezen a teszten nem lehet megbukni. A méréssel azt szeretnék elősegíteni, hogy a tanulók reális képet kapjanak saját magukról – mondta az államtitkár, megerősítve, hogy a tesztet a hallgatók tanulmányaik végén is megírják majd, így egyértelmű lesz mindenki számára, hogy az egyetemi évek alatt mennyire fejlődtek a hallgatók képességei.

A felsőoktatási törvény módosítását a jövő héten tárgyalja a parlament. A javaslatban kiemelt elemként szerepel a konzisztórium, amelyről azt mondta: a fenntartó nem akar gyeplőt tenni az állami intézmények nyakába. A testület lényege, hogy erősödjenek az intézmények vállalati kapcsolatai. Emellett azokat a jogköröket, amelyek nem az autonómia körébe tartoznak, és most a fenntartó gyakorol, azokat átruházzák. A jövő évi költségvetésről az államtitkár elmondta: a felsőoktatás támogatása 3,5 százalékkal nő, az intézmények működése pedig már stabil. Kitért arra, hogy megjelenik az alapkutatási finanszírozási elem, és már a struktúraátalakítási alapot sem főként konszolidációra, hanem egy részét kutatási támogatásra tudják majd felhasználni az intézmények. Májusban 27 milliárd forintos plusz támogatást kaptak az egyetemek, főiskolák, amelyet az év végéig különböző fejlesztésekre használhatnak – mondta az államtitkár.

MTI

UniCredit: a cégek kétharmada tervez beruházást

Az UniCredit Bank felmérésének keretében megkérdezett magyarországi cégek közel kétharmadánál terveznek beruházást a következő egy-két évben – közölte a bank.

A bank a felmérés során 820 cégvezetőt kérdezett meg a maximum éves nettó 700 millió forint árbevételű vállalkozások köréből. A cégek elsősorban tárgyi eszközöket, berendezéseket vennének, vagy cserélnének, illetve ingatlan-beruházásban gondolkodnak. A konkrét célokkal rendelkezők több mint 30 százaléka foglalkoztatottjainak létszámát szeretné bővíteni, s a cégek közel 10 százaléka ismerte fel az energetikai fejlesztés fontosságát – olvasható a közleményben.

Az adatok alapján a feldolgozóipari cégek négyötöde tervez beruházást, energetikai jellegű fejlesztést főleg a mezőgazdasági cégek terveznek, a kelet-magyarországi régióban különösen nagy számban. Sokan keresnek új üzleti megoldásokat is: a válaszadók egyharmada informatikai fejlesztések formájában, 10 százalékuk pedig új piacokat megcélozva, exporttevékenysége beindítása vagy felfuttatása érdekében tervez fejlesztéseket. A válaszadóknak egytizede nyilatkozott úgy, hogy akár üzleti terveit is hajlandó a kiírt európai uniós pályázatokhoz igazítani. Az UniCredit szerint a válaszadó cégek tőkeellátottsága kifejezetten jónak mondható: a beruházni szándékozók valamivel több mint 80 százaléka saját forrással is rendelkezik tervei megvalósításához. Ezen túl csaknem fele-fele arányban támaszkodnának banki hitelre és pályázati forrásokra. 

A megkérdezett vállalkozások nyitottak az uniós források igénybevételére, hiszen csaknem 60 százalékuk tervezi, hogy lehetőség szerint indul uniós pályázatokon. A pályázni szándékozók több mint kétharmada úgy véli, hogy a sikeres pályázathoz érdemes külső segítséget igénybe venni. A kutatás üzleti várakozásaikról is megkérdezte a vállalkozásokat, amelyek jórészt optimistának bizonyultak. A cégvezetők több mint háromnegyede kedvezően nyilatkozott saját cége elmúlt évi eredményeiről, egynegyedük pedig egyenesen nagyon jónak értékelte azt. Közel kétharmaduk abban is bízik, hogy az elkövetkező évben még tovább erősödhet vállalkozásuk. A megkérdezettek nemcsak saját cégükkel, hanem ágazatuk helyzetével kapcsolatban is bizakodók: leginkább az informatika és a feldolgozóipar területén tevékenykedők látják dinamikusan fejlődőnek ágazatukat.

MTI

A rendezőpáros felfalná a McDonald’s orosz hálózatát

0

Két világhírű filmrendező, Nyikita Mihalkov és Andrej Koncsalovszkij gyorséttermes rohamot indít a McDonald’s ellen.

Az orosz nemzeti gyorséttermi lánc ötletének bevetése után majdnem két hónapot kivárt az oroszországi McDonald’s. Most sem mondott sokat a helyi főnök, Hamzat Haszbulatov, aki a Kommerszant rádióállomásnak csupán annyit nyilatkozott, hogy nem fenyegetésnek, hanem kihívásnak veszik a filmesek ötletét. Haszbulatov közölte: mivel egyelőre semmilyen részletről nem tudnak, így nincs is mivel készülniük, hogy a piacon továbbra is biztos pozícióban maradjanak. Ha majd az orosz hálózat feláll, felmérik a helyzetet, és megteszik a szükséges lépéseket, válasz nélkül semmiképp sem hagyják a gyorséttermi terjeszkedést.

Mihalkov és Koncsalovszkij még áprilisban számolt be a tervről, akkor még annak reményében, hogy a Vlagyimir Putyin államfőtől kért egymilliárd rubel (7 milliárd forint) támogatói pénzt megkaphatják a nemzeti érzelmű vállalkozás elindításához. Az elnöki iroda azonban néhány nappal később közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy bár a gazdaságpolitika fontos eleme a kis- és középvállalkozások segítése, finanszírozási problémáik megoldása, ezt a vállalkozást nem sorolják ebbe a kategóriába. Igaz, befektetőkből minden bizonnyal nem lesz hiány, többek között a Szberbank is jelezte, hogy érdekli az üzlet.

Hogy mikor ehetnek az oroszok a rendezői gyorséttermekben? Arról egyelőre nincs hír. Annyit azonban már tudni, hogy a hálózat neve ez lesz: Együnk, mint otthon. A McDonald’s egyébként a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása után kivonult Szevasztopolból. Válaszul az oroszok élelmiszerbiztonsági okokra hivatkozva bezáratták a Meki moszkvai legismertebb éttermét, ahol 24 év alatt 160 millió vendég fordult meg. Az orosz McDonald’s országszerte 39 ezer embert foglalkoztat, s a neki beszállító 160 hazai cég további 150 ezret.

Nem hátrálnak a belgák, Waterloot ünneplik a 2,5 euróssal

0

Hiába tiltakozik Párizs, Belgiumban 2,5 eurós érméket dobnak piacra a waterloo-i csata 200. évfordulójának tiszteletére.

Június 18. még véletlenül sem ünnep Franciaországban, 200 évvel ezelőtt ezen a napon veszítette el Waterloonál a csatát Bonaparte Napoleon Wellington herceg szövetséges csapataival szemben. Az meg különösen fáj a franciáknak, hogy a belgák az évfordulót köszöntve 800 ezer darab 2 euróst akartak piacra dobni. Az állami pénzverdében hetekkel ezelőtt el is készültek az érmék, ám Párizs diplomáciai úton az Európai Bizottságnál panasszal élt, mondván: ha Belgiumban forgalomba kerül a fizetőeszköz, azt Franciaország finoman fogalmazva is sérelmezni fogja. A diplomáciai háttéralkunak köszönhetően Párizs első körben nyert, Belgiumban bezúzták az érméket.

A belgák azonban nem adták fel. Mivel emlékérmék kibocsátásához nem kell uniós jóváhagyás, ezért 2,5 euróst készítettek, igaz, ebből már csak 100 ezer darab készült. A 2,5 eurós természetesen nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, a gyűjtők most 6 euróért vásárolhatják meg, de az érme értéke egy-két éven belül akár az ötszörösét érheti majd

Az Európai Bíróság visszadobta a labdát a magyar nyerőgép-ügyben

0

Uniós jogot sérthet, hogy Magyarországon a kaszinókon kívül betiltották a nyerőgépeket, ám az Európai Bíróság visszautalta az ügyet.

Az uniós bírák csütörtöki luxemburgi döntése szerint korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát az, hogy csak kaszinókban működhetnek nyerőgépek, és ilyen hatású intézkedés lehet a gépek után fizetendő adó megemelése is, de annak megállapítását, hogy az adóemelés megakadályozta-e a gépek nyereséges üzemeltetését, a magyar bíróságokra bízza.

A bíróság legitim célnak tekinti a szerencsejáték korlátozását a fogyasztók játékfüggőséggel szembeni megóvása, a játékhoz kapcsolódó csalás és bűnözés megelőzése érdekében. Ugyanakkor szintén a magyar bíróságoknak kell dönteniük arról, hogy a magyarországi intézkedések koherensen és szisztematikusan követték-e ezeket a célokat. Ezzel összefüggésben az uniós bíróság megjegyzi, hogy a Fővárosi Törvényszéktől kapott adatok alapján Magyarország olyan korlátozott szerencsejáték-politikát folytat, melynek keretében tavaly új kaszinóüzemeltetési koncessziókat osztottak ki. Márpedig az ilyen politika csak akkor tekinthető úgy, hogy koherens és szisztematikus módon követi az említett célokat, ha egyfelől alkalmas a szerencsejátékokkal, valamint a játékfüggőséggel összefüggő bűncselekményekhez és csalásokhoz kapcsolódó tényleges magyarországi probléma orvoslására, másfelől annak mértéke nem teszi azt összeegyeztethetetlenné a játékfüggőség visszaszorítására irányuló céllal, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata lesz – foglal állást a kérdésben az uniós igazságszolgáltatás.

Az Országgyűlés 2011. november elejétől 100 ezer forintról félmillió forintra emelte a játéktermekben elhelyezett nyerőgépek után fizetendő adót, emellett onnan kezdve a belőlük származó negyedéves forgalom 900 ezer forint feletti részének ötödét is be kellett fizetni az államkasszába. A kaszinókban lévő gépek más szabályok szerint adóznak. Egy évvel később az Országgyűlés október 2-án arról döntött, hogy a játéktermekből gyakorlatilag valamivel több mint egy héten belül kitiltják a nyerőgépeket, ilyeneket csak kaszinókban lehet üzemeltetni. A luxembourgi bírák ezzel kapcsolatban arra mutatnak rá, hogy az állam csak úgy vonhat vissza gazdasági tevékenység folytatására kiadott engedélyeket, hogy köteles ésszerű kompenzációs rendszer vagy olyan megfelelően hosszú átmeneti idő előírására, amely lehetővé teszi az érintetteknek az alkalmazkodást a jogszabályi környezet változásához. Ezen a téren szintén a magyar bíróságoknak kell eldönteniük, hogy a magyarországi intézkedések tiszteletben tartják-e a jogbiztonság, a bizalomvédelem elvét és a játéktermek üzemeltetőinek magántulajdonhoz fűződő jogát.

Említést tesznek a luxembourgi bírák arról is, hogy ha a magyarországi intézkedések igazolatlanul korlátozták a szolgáltatásnyújtás szabadságát, akkor a károsultak jogosultak lehetnek arra, hogy az állam megtérítse a nekik okozott kárt, ha a jogsértés kellően súlyos, és annak közvetlen oka, amiről szintén a magyar bíráknak kell majd határozniuk.

MTI

A már jól működő vállalkozásokat kiemelten támogatja a minisztérium

Az elsősorban ipar- és térségfejlesztő hatásúnak szánt kkv-knak kiírt uniós pályázati források kiemelt szempontja, hogy a beruházások megfeleljenek a megvalósíthatósági elvárásoknak.

Az Európai Unióval folytatott hosszú vita után főként a feldolgozóiparban működő kkv-k számára írhatnak ki vissza nem térítendő forrásokat biztosító pályázatokat – közölte Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős államtitkára ma Kehidakustyánban a Széchenyi-terv Gazdaságfejlesztő Társaság közgyűlésének keretében tartott előadásán. A korábbiakhoz képest újdonság, hogy nagyon sok fenntarthatósági szempont jelenik meg ezekben a pályázatokban, így például új épületeknél elvárás, hogy alkalmasak legyenek napelemek elhelyezésére, a hűtéshez és a fűtéshez szükséges energiát pedig bizonyos arányban megújuló energiaforrásokkal kell biztosítani.

Az államtitkár kitért arra, hogy az elmúlt napokban két pályázati kiírást tettek közzé kkv-k számára, 5 és 50, valamint 50 és 500 millió forint között elnyerhető, vissza nem térítendő forrásokra. A pályázóktól elsősorban mintegy ezer, a szabad vállalkozási zónába tartozó településen végrehajtandó fejlesztéseket várnak. Az a céljuk, hogy elsősorban a már jól működő vállalkozások jussanak plusz forrásokhoz, de bizonyos feltételek esetén induló cégeket is támogatnak. A pályázók többletvállalásokkal növelhetik nyerési esélyeiket, így például a foglalkoztatás bővítésével, a minél kisebb lélekszámú településen tervezett beruházással, illetve a már meglévő ipari területeken, létesítményekben tervezett fejlesztésekkel. A pályázatoktól és ezzel a beruházásoktól térség- és iparfejlesztő hatást várnak. A feldolgozóipar mellett kisebb részben a szolgáltató szektorból is pályázhatnak, de a turizmus, vendéglátás területéről ezúttal nem – jelezte Glattfelder Béla.

A további pályázatokról az államtitkár elmondta: még idén új kiírás jelenik meg a beszállítók, inkubátorházak, ipari parkok, klaszterek számára, továbbá mentorálási tevékenységekre. Hozzátette, hogy csak a valódi és nagy létszámú munkahelyteremtéssel, termelő beruházások fejlesztésével járó pályázatokat támogatják. Egy kérdés kapcsán arra is kitért, érdemes felkészülni arra, hogy 2020 után már valószínűleg nem lesz egyetlen területen sem vissza nem térítendő európai uniós támogatás. A mostani, 2020-ig tartó uniós ciklus végéig még 340 milliárd forintnál több a vissza nem térítendőként szétosztható forrás, de azokon a területeken, ahol már ma sincs ilyen – mint például a turizmus és a vendéglátás – várható, hogy hosszú lejáratra és akár nulla kamattal is kaphatnak majd a pályázók fejlesztési támogatásokat.

MTI

Startup-vízummal az Egyesült Királyságba

Az innovátorokkal szemben inkább az invesztorokat részesítik előnyben az Egyesült Királyság startup-vízumára vonatkozó szabályok.

A vállalkozói vízumokra vonatkozó szigorú előírások sok kiváló innovátor egyesült királyságbeli letelepedését megnehezítik – derül ki a Migreat „Open Borders to Entrepreneurs” című jelentéséből. Világszerte mindössze 12 ország vezetett be „startup-vízumot”: Ausztrália, Chile, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Kanada, Olaszország, Spanyolország, Szingapúr, Új-Zéland.

Az európai országok többsége nemrégiben indította el programját, évente egyelőre kevesebb mint 100 jelentkezővel. Az Egyesült Királyság nagyobb számokról tud beszámolni: a kormány 2013 júniusa és 2014 júniusa között 5576 startupvízum-kérelmet hagyott jóvá. Az Európai Unión kívüli országok közül a legtöbb vállalkozó Pakisztánból, Indiából, Kínából, Bangladesből és Nigériából érkezett.

A Migreat jelentése szerint ugyanakkor az egyesült királyságbeli vízum túlságosan bürokratikus és drága. A kérvényezőnek nem ugyanakkor nem is feltétlenül az ügyintézés nagyjából 1000 fontnyi költsége jelent problémát, hanem az a kitétel, amely szerint cégüknek legalább 200 ezer fontnyi befektetéssel már rendelkeznie kell – márpedig egy kezdő vállalkozás számára ez nem mindig egyszerű feladat.

Akinek pénze van, megszerezheti – nyilatkozta a Techworldnek Josephine Goube, a Migreat egyik partnere. A szakember rámutatott: sokat jelent az is, hogy az „investor visa” az egyetlen vízum, amelynél nem követelik meg az angol nyelvtudást. A Migreat vezérigazgatója, Daniel Lizio-Katzen szerint a migránsok mindenütt nagyobb arányban alapítanak új céget, mint a fogadó ország állampolgárai. Ezt támasztja alá az Egyesült Királyság példája is, ahol a Duedil & CFE jelentése szerint minden hetedik vállalkozásnak bevándorló a tulajdonosa.

A GDP-növekedés 2024-re olimpiát hozhat Budapestre

Ahhoz már bátorság kell, hogy valaki 774 milliárd forintot álmodjon. Mások szerint inkább előrelátás és hit. Élesedik a terv, hogy Budapest megpályázza a 2024-es nyári olimpia megrendezését.

Ha nem lenne politikai csata Magyarországon az olimpiarendezés kérdése, sokkal egyszerűbb lenne a helyzet. De tudjuk, hogy az. Pedig sok éve, a politikától viszonylagosan letisztítva merült fel először komolyan az ötlet, s a Budapesti Értéktőzsde volt vezetője, Szalay-Berzeviczy Attila üzletemberekkel és civilekkel összefogva megszervezte a BOM-ot, a Budapesti Olimpiai Mozgalmat. Aztán jött az első Orbán-kormány, megszondáztatták a népet (s gondolom, a gazdasági köröket) a rendezésről, a nép fanyalgott, a gazdasági körök nem szívesen nyilatkoztak, hogy mekkora lehetőséget látnak, van-e számukra biznisz a budapesti olimpiában. A második Orbán-kormány sem az olimpiai láng lobbantgatásával volt elfoglalva, igaz, sportberuházások és világesemények Magyarországra hozatalára nagy energiát fordítottak. A sok tízmilliárdos stadionprogramot, a mai magyar foci vergődését is látva, azóta is kőkeményen kritizálják, de mondjuk 2017-es budapesti vízes világbajnokság megrendezését a többség nem bánja.

A nyári olimpia nagy falat. És nagy lehetőség. Az előzetes számítások szerint tíz év alatt 774 milliárd forintot kellene költeni a beruházásokra, ami a GDP évenkénti 0,5 százalékának felel meg. A terv azzal számol, hogy a magyar gazdaság évente képes lesz 3 százalékos növekedést felmutatni. A válságból kilábalva, a mai ismeretek alapján ez nem feltétlenül elképzelhetetlen, de azért mégis csak merész terv. Igaz, a számításoknak az is a része, hogy az olimpiai munkák százezer új álláshelyet teremtenek, javarészt az építőiparban, ami a mostani több mint 4 millió 100 ezer foglalkoztatotti szám jelentős bővülése.

A számítások legoptimistább része, hogy a kiadásokhoz képest 400 milliárd forintos plusz bevétellel kalkulálhat az állam, ennek részletezésébe érdemes lenne belelátni – nyilván ennek is eljön az ideje. Régen véget ért az, amikor egy olimpiára azért pályáztak, hogy a sportvilág krémjét pusztán vendégül lássák, a házigazda bemutatkozzon, büszkélkedjen a világnak. Az olimpiák brutális gazdasági vállalkozások lettek, a többség veszteségesen jött ki a rendezésből. Peking a 2008-as nyári olimpiára, míg Szocsi (a Kreml) a 2014-es téli olimpiára nem két, de kétmillió kézzel szórta a pénzt, s főleg az utóbbi rendezvényt a korrupció gyanúja lengte körül. Valószínűleg nem jönnek vissza azok az idők, amikor színtisztán „a részvétel a fontos” eszme viszi előre a sportvilágot, de arra módot kellene találni, hogy egy olimpia ne a hivalkodásról, a pénzszórásról, a melldöngetésről szóljon. A budapesti mi-mennyiről még sokat fognak vitatkozni, már ha egyáltalán eljutunk odáig, hogy elnyerjük a rendezés jogát 2024-re. Addig marad egyik oldalról az értetlenkedés, a másik oldalról pedig a sok milliárdos álom.

Szerdahelyi Csaba

Minden második tanfolyamos állást találhat magának

Az álláskereső akkor teszi a legrosszabbul, ha szusszanni akar és nem kezd azonnal új stratégia kiépítésébe. Ehhez segíthet egy profi cég.

Három hónapon belül a JobContact tanfolyamát elvégzők 57 százaléka talál magának munkát – mondta Nógrády Norbert, a vállalkozás képviselője, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kedden és szerdán megrendezett állásbörzéjének egyik előadója. Ez kétségtelenül remek arány, s azt sugallja, hogy azoknak van komoly esélyük, akik nem roskadnak össze, ha korábbi cégüktől bármilyen oknál fogva távozniuk kellett, hanem nagyon tudatosan és kitartóan készülnek a jövőre.

Nógrády Norbert tapasztalata szerint sokan vannak, akik ilyenkor kétségbeesnek, vagy éppen úgy gondolják, ráérnek kicsit lazítani. Nem teszik jól, már ha valóban minél előbb ismét munkába akarnak állni. A JobContact ehhez segít hozzá, a cégnek is érdekében áll, hogy a legalkalmasabb, legfelkészültebb munkatársat találja meg, hiszen a megrendelője akkor fizet a szolgáltatásért, ha a foglalkoztatott a próbaidő után is állásban marad. A kiválasztás mechanizmusa a következő: a pályázó jelentkezik az álláshirdetésre, következik a CV-szűrés, telefonos alapkérdésekkel a jelentkező szondázása (miért érdekli az állás, mit tud a cégről, fizetési igény). Majd a szűkített körben behívják a pályázót, a csoportos interjút teszt kitöltése követi, s mindezek után jutnak el a személyes interjúig, igaz, ha úgy ítélik meg, ebből egymás után kettő is lehet. Egyre több olyan álláskör van, amelyhez ha nem is profi, de alapfokú nyelvtudás szükséges (főleg angol, német). Ha valaki nem beszél idegen nyelvet, azt tanácsolják neki, hogy fektessen bele időt, energiát, és három hónapon belül, napi két óra tanulással minden további nélkül megszerezheti az alapokat. Csak azt kell elfelejtenie az illetőnek, hogy kifogásokat keressen (nincs nyelvérzéke, öreg ő már ehhez, úgyse sikerül), mert akkor az egész álláskereső folyamat hasonlóan negatív eredményt hozhat.

Nógrády Norbert úgy látja, hogy a tudatosság mellett annak van óriási szerepe, hogy bízzunk magunkban, valahogy a minden fejben dől el alapon – ha valamit meg akarunk csinálni, azt meg is fogjuk. Ha valaki megpályáz egy állást, arra kell törekednie, hogy mindenképp a legjobb 10 százalék közé kerüljön, ami egyáltalán nem lehetetlen. A tanfolyamon például megtanítják azt is, hogyan kell profi önéletrajzot és motivációs levelet írni – amibe az is belefér, hogy ne írjunk le feltétlenül mindent, ám aranyszabály, hogy hazudni tilos! Vannak olyan esetek, amikor az önéletrajzban például valaki nem tünteti fel, hogy felsőfokú végzettsége van, de a személyes interjún, ha szóba kerül, már nem kell szégyellnie. Egyre több vállalatnál videós önéletrajzot is kérnek, megtanulható, hogy frappánsan mit, miért mondjunk el, hogy adjuk el magunkat, mivel kelthetünk jó benyomást első (videós) ránézésre. Az első próbafelvételeket nyugodtan tesztelhetjük a családtagjainkon, hiába elfogultak velünk szemben, mivel segíteni akarnak, őszinték lesznek.

A motivációs levélben az is előny lehet, ha a pályázó felajánlja, hogy meghatározott időt akár fizetés nélkül is a cégnél tölt, hogy megismerhessék – ezt szokták szeretni a vállalatok. Arra pedig kevesen gondolnak, hogy ha korábban nem tettük, az álláskereső periódusban mennyire fontos és hasznos lehet az önkéntes munka. Sokszor előfordult már, hogy egy nagy cég vezető beosztású munkatársával az álláskereső épp civil önkéntesként találkozott, s a kapcsolatból idővel munkalehetőség lett. Az álláskeresésre időt kell szánni, naponta akár hat órát, ellenőrizni kell magunkat, hogy hol tartunk, ha álláskereső naplót vezetünk, a legegyszerűbben átláthatjuk, mit értünk el. Természetesen számos más technika is van, amelyekkel a cég megismertet a tanfolyamon. A regisztrált álláskereső a helyi foglalkoztatási központtól támogatást is kaphat egy-egy kurzus elvégzésére, a lakóhely szerint illetékes kirendeltségnél lehet érdeklődni.

Máris módosultak az új GINOP-pályázatok

A beadási határidő kezdetét tolták egy nappal későbbre.

A „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című (GINOP-1.2.1-15 kódszámú), illetve a „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása” című (GINOP-1.2.2-15 kódszámú) felhívásra 2015. július 9-től 2017. július 10-ig nyújtható be támogatási kérelem – jelent meg a palyazat.gov.hu oldalon június 11-én reggel.

A két nappal korábban közzétett felhívásokon – amint arról a KamaraOnline is beszámolt – a támogatási kérelmek benyújtásának első napja július 8-a volt.

A kismamák nem hagyják magukat, de jogi tanácsokra van szükségük

Igencsak hasznos lenne, ha már középiskolában tanítanák a munkajogot – vetette fel a BKIK állásbörzéjén az egyik előadó.

Három éve már annak, hogy Repka Ágnes három, kisgyerekes édesanyával egy csapatban anonim véleményeket kért 110 olyan magyarországi cég vezetőitől, akik összesen 55 ezer embert foglalkoztattak. Azt akarták felmérni, hogy nagy általánosságban éri-e hátrány Magyarországon a várandósokat és a kisgyerekes anyukákat. Szándékosan nem azt tudakolták, hogy a megkérdezett vállalkozásoknál létezik-e a diszkrimináció, így őszinte válaszok érkeztek. És elrémisztőek. A munkahelyi főnökök, igazgatók és HR-vezetők 91,43 százaléka felelte azt, hogy igen, és csupán 8,57 százalékuk volt elégedett maradéktalanul a helyzettel.

Repka Ágnes, aki Gyerekszülés után újra munkában címmel tartott előadást a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara állásbörzéjének zárónapján szerdán, úgy látja, a helyzet azóta sem javult sokat. A munkajogi szakokleveles tanácsadó, HR-szakértő a megismert számtalan ügy alapján és az általa vezetett www.dolgozomami.hu/bloghoz érkezett véleményekből  következtet erre.

A jog természetesen bárkire egyformán érvényes, csak épp a gyakorlat azt mutatja, hogy a kismamák és a kisgyerekesek sok cégnél kerülnek kellemetlen és egyben nem törvényes helyzetbe. Már ha hagyják magukat! Mert ma már szép számmal vannak, akik nem fogadják el a kiszolgáltatott helyzetet. Repka Ágnes szerint nagyon jó lenne, ha már a középiskolásoknak tanítanának munkajogot, mert annak ismeretére nagy szükség van.

A diszkrimináció a kisebb cégeknél annak is tulajdonítható, hogy költségtakarékosság miatt például arra a könyvelőre bízzák a HR feladatokat, akinek ehhez nincs meg a szakismerete. Rosszabb eset, amikor tudatosan akarnak keresztbe tenni a kismamáknak. Néhány cég a legkülönbözőbb indokkal akar „megszabadulni” a munkába visszatérő anyukáktól, mert az álláshelyét régen betöltötték.Ezek a vállalkozások arra építenek, hogy a nők úgysem értenek a joghoz, könnyen eléjük lehet tenni a kölcsönös megegyezéses munkaviszony-megszüntetésről szóló papírt, így lehet a legolcsóbban, végkielégítés kifizetése nélkül megválni a nem kívánt régi munkatárstól. Repka Ágnes azt mondja, közös megegyezést kizárólag az írjon alá, aki eltökélte, hogy nem kíván a cégnél, máskülönben a munkaadó kénytelen lesz kifizetni a jogosan járó forintokat.

A szakértő szerint nyugodtan kitörölhetjük a szótárunkból a GYES szót, mert az új Munkatörvénykönyve szerint ma már szülési szabadság és fizetés nélküli szabadság van. Igaz, az éremnek van másik oldala is. Egy várandós nő például nem sértődhet meg, ha főnöke nem járul hozzá, hogy állandóan munkaidőben járjon orvosi felülvizsgálatra. Az az anyuka pedig, aki szívesen visszatérne régi munkahelyére, legyen kompromisszumkész, hiszen elképzelhető, hogy korábbi munkaköre esetleg már nem is létezik. Az sem árt, ha valaki az otthon töltött évek alatt is tartja a kapcsolatot a munkahelyével, régi kollégáival, ennek is haszna lehet. Például tud majd róla, hogy a cégnél volt-e fizetésemelés, mert ha a gyereknevelés után visszatér, az neki is jár – visszamenőleg.

Fókuszban az öngondoskodás és a tanácsadás

A pályakezdők jól teszik, ha azonnal hozzákezdenek gondoskodni magukról, így nem éri őket meglepetés.

A második napon, szerdán is folyamatosan érkeztek az érdeklődők a Bálna Rendezvényközpontba a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Álláshely – Lehetőséget mindenkinek! nevű állásbörzéjére. A sok látogató között rengeteg visszatérő vendég is volt, aki folytatta a kérdezősködést, és nemcsak a cégek képviselőinél, hanem a színvonalas előadásokon szereplőktől is. A börze elsődleges célja az volt, hogy minél több információt osszanak meg az álláskeresőkkel, és külön értékeltük, hogy senki nem akart túl rózsás képet festeni, a valós helyzetet reálisan értékelték.

Barcza László, a Quantis vezető pénzügyi tanácsadója például egy jó néhány éve ismert ténnyel szembesítette a közönséget, amikor közölte: ideális esetben már a pályakezdő fiatalnak is gondolnia kell a nyugdíjas éveire, hiába tűnik az huszonéves fejjel fényévnyi távolságúnak. Az előrejelzések ugyanis makacsul azt mutatják, hogy öngondoskodás nélkül rengetegen kerülhetnek nehéz helyzetbe idős korukra. Ezt támasztja alá az a statisztika is, hogy amíg 1980-ban Magyarországon még 4 aktív dolgozóra 2 eltartott jutott, addig 2050-re ez a szám 4 aktívra 6 eltartottra alakul. Nem nehéz kiszámolni, hogy a folyamatosan öregedő társadalmat az aktív foglalkoztatottak nem tudják majd olyan mértékben sem eltartani, mint napjainkban. Különböző számítások szerint belátható időn belül 700 ezer magyar csak a nyugdíjminimumra (28 500 forint/hó) lesz jogosult, 1 millió 300 ezer honfitársunk pedig még erre sem.

A 2012. január 1-jén életbe lépett Alaptörvénybe minden gazdasági szempontot mérlegelve nyilván nem véletlenül foglalták bele a politikusok, hogy szükség esetén a nagykorú gyerekek kötelesek gondoskodni szüleikről. A másik megoldás természetesen az öngondoskodás lehet, a nyugdíjas évekre való megtakarítás az állam adójóváírással támogatja, amely évente maximum 130 ezer forint a személyi jövedelemadóból.

És hogy még a számolgatásoknál maradjunk: Barcza László úgy látja, hogy a nyugdíjas korig hozzávetőlegesen 40 millió forintot kellene félretenni ahhoz, hogy jelenlegi életszínvonalunkat biztosítani tudjuk. Az egyik negyvenes úr joggal tette fel a kérdést: a munka nélkül maradtak miből és hogyan gondoskodjanak magukról? A válasz némileg lakonikus volt: bizony nagy segítség minél előbb álláshoz jutni.

Ezért dolgoznak a foglalkoztatási (korábbi munkaügyi) központokban is. Idén április 1-től csak a név változott, a funkciók nem. Újhelyi Zita, Budapest Főváros Kormányhivatala foglalkoztatási főosztályának képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy az álláskeresésben sokat segíthet az internet, a www.munka.hu portálon például napra kész információkat közölnek. Jó tudni, hogy a regisztrált munkanélküliek jogosultak a munkaközvetítés mellett egyéni vagy csoportos tanácsadásra, mentori szolgáltatásra, és ma már az álláskeresési technikákat is oktatják.

Budapesten, ha valaki vállalkozásba akar kezdeni, pályázhat maximum 2 millió forintig vissza nem térítendő támogatásra. Hogy pontosan milyen vállalkozásokat lehet ilyen támogatással beindítani, arról a központok munkatársai felvilágosítást adnak, például használt ruha eladására nem vehető igénybe. Érdekes példa, hogy egy vállalkozó azzal nyert, hogy „mobil kórházként” háziállatokat szállít orvoshoz vizsgálatra, oltásra, mert a gazdi erre képtelen.

A pályázatoknak nem csak alaposaknak és megnyerőknek kell lenniük, hanem teljesíthetőeknek is, mert ellenőrzik, hogy működik-e a vállalkozás, s ha gondok vannak vele, a pénzt vissza kell fizetni. Az üzleti terv készítéséhez érdemes szaktanácsadót igénybe venni, erre 50 ezer forintot lehet kérni..

Újhelyi Zita is azt javasolta, hogy aki teheti, kövesse nyomon a pályázatokat. A napokban jelenik majd meg például a VEKOP 8.2.1 Ifjúsági Garancia kiemelt projekt, a célcsoport a nem dolgozó, nem tanuló 25 év alattiak, a program keretösszege 1 milliárd 234 millió forint lesz, a pályázat 2015. augusztus 1. és 2017. december 31. között fut majd.

Új fegyvert vet be az MNB, lépniük kell a bankoknak

Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutató (JMM) bevezetésével csökkenti az MNB a bankrendszer likviditási kockázatait.

A háztartási deviza jelzáloghitelek forintosítását követően jelentősen megemelkedett a bankrendszerben a forint eszközök és források közötti lejárati eltérés. A Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutató (JMM) bevezetése csökkenti ezt a kockázatot, mivel a bankok számára hosszú értékpapírok kibocsátását írja elő, melyek főként jelzáloglevek formájában jelenhetnek meg a tőkepiacon – olvasható az MNB június 10-én kiadott közleményében.

A deviza alapú fogyasztói jelzáloghitelek forintosításának mellékhatásaként a bankrendszerben érdemi likviditási kockázatok jelennek meg. A forintra konvertálódó jelzáloghitelek túlnyomó többsége ugyanis 10 évnél hosszabb hátralévő futamidővel rendelkezik, miközben a bankrendszer forint forrásai – jellemzően betétek formájában – éven belüli lejáratúak.

A lejárati eltérés csökkentése érdekében az MNB 2016. október 1-től bevezeti a Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutatót (JMM). Az új mutató a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont forint források (pl.: jelzáloglevelek, jelzálog fedezete mellett kibocsátott egyéb értékpapírok, jelzálogbanki refinanszírozási hitelek) és az 1 éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint jelzáloghitelek nettó állományának hányadosaként számítandó ki konszolidált szinten. A JMM-re vonatkozó minimális elvárt szint 15 százalék, azaz a jelzáloghiteleket legalább 15 százalékban hosszú forrásoknak kell finanszírozniuk.

Az új előírásnak való megfelelésre az MNB elegendő felkészülési időt biztosít a bankrendszernek. Ez idő alatt a jelzálogbankkal nem rendelkező intézmények jelzálogbankot alapíthatnak. A jegybank előzetes becslése szerint az új szabályozás számos új jelzálogbank alapítását és mintegy 300 milliárd forintnyi új jelzáloglevél kibocsátását eredményezheti. Ezen jelzálogleveleket várhatóan elsősorban intézményi befektetők, pénzügyi intézmények vásárolhatják meg.

A rendelet szövege várhatóan 2015. június folyamán jelenik meg a Magyar Közlönyben.

Megtorpanhat az építőipar az év második felében

0

Az építőipar még a korábbi uniós költségvetési ciklus forrásaiból dolgozik, de ez csak az első fél év végéig „tart ki”, a második fél évben visszaesés várható az építőipar teljesítményében – figyelmeztetett Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke egy szerdai konferencián.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) június 10-i konferenciáján Koji László arra is felhívta a figyelmet, hogy mennyire hiányzik az építőipari piacon a lakosság mint megrendelő. A múlt évben az uniós országok átlagában az építőipari munkák 35 százalékát rendelte meg a lakosság, Németországban ez az arány 51 százalék, míg Magyarországon ugyanakkor mindössze 7 százalék volt. Magyarországon a lakásépítés és felújítás növekedéséhez az első feltétel – a 3 százalékos hitelkamat – lassan rendelkezésre áll, viszont a másik láb, az alacsony áfa még várat magára. Az optimista becslés szerint 2018-ban felépülhet 18–20 ezer és megújulhat 150 ezer lakás – vélekedett Koji László.

A 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban 3474 milliárd forint pályázati pénz juthat építésre, ebből épületenergetikai célra 561,4 milliárd forint fordítható – emlékeztetett a konferencián szintén felszólaló Lenner Áron Márk. A Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára elmondta: az építőipar teljesítménye 22 hónapja növekszik, ez az állami és uniós forrásból megvalósuló infrastrukturális beruházásokkal magyarázható. A helyettes államtitkár távlati célként jelölte meg évi 40 ezer lakás megépítését.

Lenner Áron Márk kitért arra is, hogy az építőipari lánctartozások visszaszorításához hozzájárult a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, amely tavaly 121 panaszt fogadott be, ezek szerződéses értéke 46,5 milliárd forint volt, a vitatott érték pedig 3,5 milliárd forintot tett ki. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) adatai szerint a panaszok 60 százaléka zárult egyezséggel ebben a bírósági pert megelőző eljárásban.

Az építőipari szolgáltatások és az építőanyag 27 százalékos áfájának csökkentését a konferencián jelenlévők is sürgették. A minisztérium képviselője, Lenner Áron Márk közölte: készülnek a számítások, de a közeljövőben nem várható csökkentés.

Futó Péter, a MGYOSZ elnöke a fővárosi lakásépítés drasztikus visszaesését bemutatva elmondta: Budapesten a válság előtt 8–10 ezer lakás épült, számuk 2 ezerre esett vissza. Hozzátette, hogy az idén mutatkozik némi növekedés.

Horváth Áron, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont igazgatója egyebek közt arról beszélt, hogy az állami beruházásokon belül az uniós forrás aránya az Európai Unióban átlagosan 13 százalék, Magyarországon viszont 88 százalék. Szlovákiában 92 százalék, Csehországban pedig 52 százalék ez az arány.

MTI

Mire kell figyelniük a munkát vállaló diákoknak?

0

A közteherviselés szempontjából a dolgos diákok már felnőttnek számítanak; bejelentésükre, adózásukra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében – hívja fel a figyelmet a NAV.

A diákok 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben, szülői engedéllyel a 15 éves tanulók is vállalhatnak munkát, ha általános iskolába, szakiskolába vagy középiskolába járnak. Munkakezdés előtt célszerű a leendő foglalkoztatót ellenőrizni a NAV honlapján (http://www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok), a hátralékos, a felfüggesztett, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél kockázatos munkába állni.

A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, amit a NAV-nál kell igényelni a 15T34-es nyomtatványon. A foglalkoztatónak a jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania, aminek alapján a diák jövő májusban elkészíti személyijövedelemadó-bevallását. Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – minimum az alapbért és a munkakört tartalmazó – munkaszerződéshez, az alkalmi munka és idénymunka esetében viszont ez nem kötelező.

A diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályainak összefoglalója itt olvasható.

S.O.S. A reklámpiacot alapvetően átrendező törvényváltozások

0

Két törvény, illetve törvényjavaslat vár bevezetésre, mely alapvetően érinti a reklámpiac szereplőit: lap és online kiadókat, tartalomszolgáltatókat, Sales House-okat, reklámügynökségeket és hirdető cégeket, valamint az adó- és bevallási kötelezettséget készítő pénzügyi és könyvelői irodákat, munkatársakat.

További részletek itt.

EU-pályázatok – 2015. Fókuszban a már meghirdetett pályázati kiírások

0

Mennyi és milyen pályázati kiírásokra jut 2015-ben abból a mintegy 12 ezer milliárdnyi forintból, amellyel az EU-pályázatok kapcsán 7 év alatt számolhat Magyarország?

További részletek itt.