A pályakezdők jól teszik, ha azonnal hozzákezdenek gondoskodni magukról, így nem éri őket meglepetés.
A második napon, szerdán is folyamatosan érkeztek az érdeklődők a Bálna Rendezvényközpontba a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Álláshely – Lehetőséget mindenkinek! nevű állásbörzéjére. A sok látogató között rengeteg visszatérő vendég is volt, aki folytatta a kérdezősködést, és nemcsak a cégek képviselőinél, hanem a színvonalas előadásokon szereplőktől is. A börze elsődleges célja az volt, hogy minél több információt osszanak meg az álláskeresőkkel, és külön értékeltük, hogy senki nem akart túl rózsás képet festeni, a valós helyzetet reálisan értékelték.
Barcza László, a Quantis vezető pénzügyi tanácsadója például egy jó néhány éve ismert ténnyel szembesítette a közönséget, amikor közölte: ideális esetben már a pályakezdő fiatalnak is gondolnia kell a nyugdíjas éveire, hiába tűnik az huszonéves fejjel fényévnyi távolságúnak. Az előrejelzések ugyanis makacsul azt mutatják, hogy öngondoskodás nélkül rengetegen kerülhetnek nehéz helyzetbe idős korukra. Ezt támasztja alá az a statisztika is, hogy amíg 1980-ban Magyarországon még 4 aktív dolgozóra 2 eltartott jutott, addig 2050-re ez a szám 4 aktívra 6 eltartottra alakul. Nem nehéz kiszámolni, hogy a folyamatosan öregedő társadalmat az aktív foglalkoztatottak nem tudják majd olyan mértékben sem eltartani, mint napjainkban. Különböző számítások szerint belátható időn belül 700 ezer magyar csak a nyugdíjminimumra (28 500 forint/hó) lesz jogosult, 1 millió 300 ezer honfitársunk pedig még erre sem.
A 2012. január 1-jén életbe lépett Alaptörvénybe minden gazdasági szempontot mérlegelve nyilván nem véletlenül foglalták bele a politikusok, hogy szükség esetén a nagykorú gyerekek kötelesek gondoskodni szüleikről. A másik megoldás természetesen az öngondoskodás lehet, a nyugdíjas évekre való megtakarítás az állam adójóváírással támogatja, amely évente maximum 130 ezer forint a személyi jövedelemadóból.
És hogy még a számolgatásoknál maradjunk: Barcza László úgy látja, hogy a nyugdíjas korig hozzávetőlegesen 40 millió forintot kellene félretenni ahhoz, hogy jelenlegi életszínvonalunkat biztosítani tudjuk. Az egyik negyvenes úr joggal tette fel a kérdést: a munka nélkül maradtak miből és hogyan gondoskodjanak magukról? A válasz némileg lakonikus volt: bizony nagy segítség minél előbb álláshoz jutni.
Ezért dolgoznak a foglalkoztatási (korábbi munkaügyi) központokban is. Idén április 1-től csak a név változott, a funkciók nem. Újhelyi Zita, Budapest Főváros Kormányhivatala foglalkoztatási főosztályának képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy az álláskeresésben sokat segíthet az internet, a www.munka.hu portálon például napra kész információkat közölnek. Jó tudni, hogy a regisztrált munkanélküliek jogosultak a munkaközvetítés mellett egyéni vagy csoportos tanácsadásra, mentori szolgáltatásra, és ma már az álláskeresési technikákat is oktatják.
Budapesten, ha valaki vállalkozásba akar kezdeni, pályázhat maximum 2 millió forintig vissza nem térítendő támogatásra. Hogy pontosan milyen vállalkozásokat lehet ilyen támogatással beindítani, arról a központok munkatársai felvilágosítást adnak, például használt ruha eladására nem vehető igénybe. Érdekes példa, hogy egy vállalkozó azzal nyert, hogy „mobil kórházként” háziállatokat szállít orvoshoz vizsgálatra, oltásra, mert a gazdi erre képtelen.
A pályázatoknak nem csak alaposaknak és megnyerőknek kell lenniük, hanem teljesíthetőeknek is, mert ellenőrzik, hogy működik-e a vállalkozás, s ha gondok vannak vele, a pénzt vissza kell fizetni. Az üzleti terv készítéséhez érdemes szaktanácsadót igénybe venni, erre 50 ezer forintot lehet kérni..
Újhelyi Zita is azt javasolta, hogy aki teheti, kövesse nyomon a pályázatokat. A napokban jelenik majd meg például a VEKOP 8.2.1 Ifjúsági Garancia kiemelt projekt, a célcsoport a nem dolgozó, nem tanuló 25 év alattiak, a program keretösszege 1 milliárd 234 millió forint lesz, a pályázat 2015. augusztus 1. és 2017. december 31. között fut majd.
