Kezdőlap Blog Oldal 1101

Kinevezték az adóhatóság új vezetőit

A tervek szerint az idei első fél évben lezárul az adóhivatal átalakítása. A várakozások szerint a megújult NAV gyorsabb, ügyfélbarát és kevésbé bürokratikus lesz.

Kinevezték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új szakmai vezetőit. Tamásné Czinege Csilla az adószakmai ügyekért, Molnár Tamás a vámszakmai és a nemzetközi ügyekért, Szeleczki Zsuzsanna Judit a hatósági és a felügyeleti ügyekért, Sors László pedig a bűnüldözési és a nyomozóhatósági feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár lett. A NAV központi irányítás főigazgatói posztjára Marsi Márta Erzsébetet nevezték ki – számolt be az MTI.

A NAV a jövőben nem kormányhivatali, hanem központi hivatali státusban működik tovább, közvetlen miniszteri felügyelet és irányítás alatt. A szervezet vezetője Tállai András államtitkár, akinek munkáját négy helyettes államtitkár segíti – ismertette Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az átalakítással az eddigieknél egyszerűbb, átláthatóbb szervezet jött létre. Egy teljes hierarchikus szint, a regionális főigazgatóságok kikerültek a rendszerből, amely így kétszintűvé vált.

A korábbi 79 szervezeti egységgel szemben 39-et alakítottak ki, ezzel jelentősen csökken a belső adminisztráció és felgyorsulhatnak a hivatali folyamatok. Csökken a központi irányítás mérete is, a főosztályok száma 35-ről 29-re, a vezetőké pedig 154-ről 79-re változott. Ezen belül a korábbi jogszabályokban szereplő hat elnökhelyettesi pozíciót a négy helyettes államtitkári váltja majd fel, a 21 főigazgató helyett két, a 30 főigazgató-helyettes helyett három, a 61 igazgató helyett 37 igazgató látja el a feladatokat – sorolta a miniszter. (A képen: Tamásné Czinege Csilla, Szeleczki Zsuzsanna Judit, Sors László, Molnár Tamás és Marsi Márta.)  

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyi államtitkára, a NAV vezetője elmondta: a mintegy 20 ezer embert foglalkoztató adóhivatal alapfeladatát, a költségvetési bevételek biztosítását a jövőben más szemlélettel kell végezni, szolgáltatóbb jellegű, ügyfélbarátabb hivatalt kell létrehozni. Hangsúlyozta: fél év alatt be kell fejezni a NAV teljes átszervezését, szakmai megújítását, az új életpályamodell kidolgozását, az új adózási rend bevezetését, valamint az elektronikus ügyintézés maximális kiterjesztését. 

Tállai András kiemelte: az ügyfélközpontúság nem azt jelenti, hogy könnyebb lesz elkerülni az adófizetést, hanem azt, hogy a tisztességes adózók a NAV ügyfélbarátabb arcával, az adózás kijátszásán gondolkozók pedig az adóhatóság szigorával fognak találkozni.     

Varga Mihály beszámolt arról is: folyamatosan javul az adózói morál, a legfrissebb adatok szerint tavaly 531 milliárd forinttal haladták meg a bevételek az előirányzatot. Ezen belül minden fontos adónem – személyi jövedelemadó, társasági adó, áfa – bevétele több lett a korábban tervezettnél. A túlteljesülés alapvetően annak köszönhető, hogy a magyar gazdaság jobban teljesített a várakozásoknál, kedvezően alakultak a makrogazdasági és piaci folyamatok, és annak is, hogy fehéredett a gazdaság, nőttek az áfa- és társasági adóbevételek.

A NAV idén mintegy 1,5 millió állampolgár jövedelemadó bevallását készítheti el, 2017-től pedig mindenkiét. A miniszter kitért arra is, hogy megújulnak az adóellenőrzések, rövidülnek az ellenőrzési határidők, és egyszerűsödik az adóhatósági kommunikáció nyelvezete is. Az adózói jogok érvényesítését szolgálja, hogy létrejön a fellebbviteli igazgatóság a másodfokú hatósági feladatok ellátására. Ez biztosítja az egész országban egységes hatósági tevékenységet, és egyik záloga a szervezeten belüli egységes jogalkalmazásnak – fogalmazott.

Felével tudta növelni eladásait Magyarországon a Suzuki

Jó év volt a tavalyi a Suzukinak Magyarországon. A márka több mint felével tudta növelni eladásait, a legtöbb a március óta kapható Vitarából fogyott.

Tavaly mintegy 7500 új Suzuki személygépkocsi talált gazdára Magyarországon, ez a 2015-ben forgalomba helyezett összes autó (77 171 jármű) csaknem tíz százaléka – írja közleményében a Datahouse újautó-eladási statisztikáira hivatkozva a Magyar Suzuki Zrt. A márka az előző évhez képest belföldi eladásait 58 százalékkal, piaci részesedését 2,7 százalékkal növelte.

A legsikeresebb márka a Vitara, ez hozta az eladások felét. Bár még csak tavaly március óta gyártják és forgalmazzák, a Vitarából így is 3733 fogyott itthon, s ezzel vezeti a sport-szabadidő (SUV) kategóriát, 19 százalékos piaci részesedéssel. Kategóriaelső lett a Swift is a B szegmensben, 1955 darabos értékesítéssel, 17 százalékos részt hasítva ki magának a kisautók között.

Szépen teljesített a harmadik Esztergomban gyártott modell, az alsó középkategóriás S-Cross gépkocsiból 1449 kelt el az év során, ami az ötödik helyet jelenti a C szegmensben. A külföldön gyártott Celerio 194 eladott példánnyal közel nyolc százalékos piaci részesedést ért el és második lett az A szegmensben.

Moszkva kész közvetíteni Szaúd-Arábia és Irán között

0

Oroszország szerint minél előbb meg kell oldani a Szaúd-Arábia és Irán közötti konfliktust, ezért Moszkva azonnal kész közvetíteni a két ország között.

Moszkva veszélyesnek tartja, hogy Szaúd-Arábia és Irán között komoly feszültség van, ezért a Kreml közölte: kész közvetíteni a két ország között, s ehhez az orosz fővárosban is kész a tárgyalásokra.

Szaúd-Arábia megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal, mert Teheránban vasárnap megtámadták a szaúdi nagykövetséget. A konfliktus oka, hogy Rijád kivégeztetett egy síita főpapot, mondván: tevékenységével veszélyeztette a nemzetbiztonságot.

A szaúdi döntéshez csatlakozott hétfőn Bahrein is, Szudánban pedig bejelentették, hogy azonnali hatállyal kiutasították az iráni nagykövetet és távozásra szólították fel az iráni diplomatákat.

Külföldi források megjegyzik, hogy Bahrein és Szudán is tagja annak az arab szövetségnek, amely Szaúd-Arábia vezetésével alakult a nemzetközi terrorizmus ellen. Az arab NATO-nak aposztrofált szervezetbe nem lépett be Irán, amely Szaúd-Arábia fő ellenlábasa a térségben. Közvetítő szerepet játszana az Egyesült Államok is.

A vallási háborúval fenyegető események hatására emelkedett a két fő kőolajtípus jegyzése, a Brenté 1,8, a WTI-é 1,65 százalékkal nőtt.

Mi fenyegeti a legsúlyosabban a világ biztonságát 2016-ban?

0

A polgári konfliktusok, a terrortámadások, a szervezett bűnözés és a kézi lőfegyverek terjedése mellett az éghajlatváltozással összefüggő betegségek jelentik a legnagyobb fenyegetést az emberi életre – írja Natasha Ezrow, a University of Essex oktatója.

Natasha Ezrow, a University of Essex oktatója a The Conversationban vette sorra az emberi biztonságot 2016-ban (is) fenyegető legfontosabb tényezőket.

Polgári konfliktusok

A polgárháborúk általában hosszabb ideig tartanak, mint az államok közötti konfliktusok. 2015-ben a civil konfliktusok Szíriában, Jemenben, Afganisztánban, Ukrajnában, a Közép-afrikai Köztársaságban és Dél-Szudánban követeltek különösen sok áldozatot.

A Szíriában dúló konfliktus több mint 210 ezer emberéletet követelt, 7,6 millióan voltak, akik elhagyták otthonukat, de Szíriában maradtak, míg további 4 millióan az országból is elmenekültek. A menekültek közül sokan halnak meg útközben: csak a Földközi-tengeren való átkelés során – és csak 2015-ben – több mint 3000-en vesztették életüket.

Terrorizmus

1978 és 2013 között a több mint 100 polgári áldozatot követelő terrorcselekmények száma átlagosan 4,2 volt, 2014-ben ez a szám 26-ra emelkedett. 2014-ben a terrortámadásoknak összesen 32 658-an estek áldozatul, az öt leginkább érintett ország Szíria, Irak, Afganisztán, Nigéria és Pakisztán volt.

Nigériában a Boko Haram tavaly több mit 3500 embert ölt meg – ez 2014-hez képest javulás, akkor ugyanis a terrorista csoport több mint 6000 embert ölt meg.

Szervezett bűnözés

A szervezett bűnözés jóval több áldozatot követel, mint a terrorizmus. Egyedül Mexikóban tavaly 20 ezer gyilkosság történt – ami javulás a 2011-es 27 ezerhez képest… Acapulcóban a 100 000 lakosra eső gyilkosságok száma meghaladja az évi 100-at, ami a világ legrosszabb mutatói közé tartozik.

Az erőszakos bandák ugyancsak komoly biztonságpolitikai kihívást jelentenek. El Salvadorban, Hondurasban és Guatemalában a bandaháborúk miatt rendkívüli ütemben nőtt a gyilkosságok száma.

A 6,3 millió lakosú El Salvadorban átlagosan óránként ölnek meg valakit, San Pedro Sula pedig a világ „leggyilkosabb városa”, ahol minden 100 000 lakosra 171 gyilkosság jut.

Nem sokkal jobb a helyzet Brazíliában sem, ahol csak tavaly 58 ezer erőszakos haláleset történt. Sokan a bandák közötti, illetve a bandák és a rendőrség közötti összecsapásokban lelték halálukat. Az idén a nyári olimpiát rendező ország 15–29 éves polgárai körében a vezető „halálok” a gyilkosság.

Kézi lőfegyverek

Az, hogy kézi lőfegyvereket nagyon könnyű beszerezni, polgárháborús körülmények között különösen nagy kockázatot jelent (Angolában például egy AK47-es gépkarabély annyiba kerül, mint egy csirke), de a fegyveres bűnözés az Egyesült Államokban is súlyos probléma. Az USA-ban tavaly több mint 50 ezer sérülés és több mint 12 ezer haláleset történt lőfegyverhasználat következtében. A médiában a mentálisan sérült személyek által elkövetett gyilkosságokról esik sok szó, bár a gyilkosságok többségét nem „mentálisan sérültek” követték el.

A probléma az Európai Unióban sem ismeretlen: a tagállamokban összesen nagyjából félmillió ellopott vagy elveszített lőfegyver holléte ismeretlen.

Környezeti problémák

Bár az előbbiekben döntően erőszakos cselekményekről volt szó, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az emberiségre leselkedő legnagyobb egzisztenciális kockázatot azok a betegségek jelentik, amelyekért a szennyezés, illetve az éghajlatváltozás okolható. A légszennyezés például több áldozatot szed, mint a malária és az AIDS együtt.

A közvélemény-kutatások szerint a nyugati országokban számos polgár retteg terroristatámadástól, érdemes szem előtt tartani, hogy ténylegesen mi jelent a legnagyobb veszélyt a biztonságunkra. Az emberi biztonság javításának leghatékonyabb módja a betegségekkel való küzdelem, a környezet rombolásának és a kézi lőfegyverek elterjedésének megállítása – nem csak Nyugaton, de a világon mindenütt, zárja cikkét Natasha Ezrow.

Gyorsabban bírálja el a cégek fúziós kérelmeit a GVH

0

Az eddiginél lényegesen kevesebbet kell várniuk a versenyhivatalra a fúziót tervező vállalkozásoknak. A hatóság az idei évtől nyolc nap alatt dönt az egyszerűbb esetekben.

Az egyszerűbb fúziók ügyintézési határideje az idei évtől nyolc napra csökken az eddigi 30-ról – közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A szervezet ügyintézési határidejét is érinti ugyanis a január 1-jével hatályba lépő, a közigazgatási bürokrácia csökkentésével összefüggő törvénymódosítás.

Az új szabályozás szerint nyolc napon belül kell döntést hozni a két hónapnál rövidebb ügyintézési határidővel elbírálandó ügyekben, így a versenytörvény alapján alkalmazott, úgynevezett egyszerűsített fúziós eljárásokban is. A GVH egyszerűsített eljárásban dönt egy fúzió engedélyezéséről, ha a tranzakció nyilvánvalóan nem jár a verseny jelentős mértékű csökkenésével az érintett piacon.

Az ilyen eljárások elintézésének határideje 2014. július 1-jétől már 30 napra csökkent a korábban érvényes 45 napról a versenytörvény módosításával. A GVH az ilyen eljárásokban többnyire már tavaly is rövidebb idő alatt hozta meg döntéseit. Tavaly az egyszerűsített eljárások tényleges átlagos, a hiánypótlások törvény alapján kieső napjai nélkül számított elintézési ideje 20 nap alá csökkent – írja közleményében a GVH.

A hivatal hangsúlyozta, a nyolc napon belüli döntéshozatalra csak akkor van lehetőség, ha az ügyfelek a fúziós kérelmet hiánytalanul nyújtják be. A közlemény szerint felértékelődik a fúziós eljárásokban 2012 óta biztosított előzetes egyeztetés jelentősége is, hiszen a megfelelően előkészített előzetes egyeztetésekkel érdemben csökkenthető hiánypótlások szükségessége a későbbi eljárásokban.

A GVH szerint az új eljárástípus jól illeszkedik abba az intézkedéssorozatba – önálló fúziós iroda létrehozása, új űrlap, kérelem benyújtása előtti egyeztetés lehetősége, egyszerűsített döntés -, amelyet a hivatal az elmúlt években indított a fúziók gyorsabb és hatékonyabb engedélyezése érdekében.

Többet akartak, mást álmodtak – szakmát váltottak

Sörös cég brandmenedzseréből csokoládékészítő. Bölcsész-jogászból cukrászdaalapító-üzletvezető. Nemzetközi könyvelő cég számviteli szakemberéből szappankészítő. IBM-es projektvezetőből szőlész-borász. Óriási váltások, amelyeket főleg az generált, hogy valami újra vágyott a megálmodójuk. A KamaraOnline 2015-ben bemutatott néhány nagy pályamódosítót.

Belgiumba utazott az első tanfolyamra

Mészáros Gábor, a chocoMe alapítója-tulajdonosa egy sörös multi brandmenedzsereként dolgozott, amikor a gazdasági válság miatt megszűnt a munkahelye.

Több ötlet, kutatás és piacelemzés után arra jutott, hogy a különleges táblás csokoládék piacán van keresnivalója egy új vállalkozásnak. Közgazdászként diplomázott, benne volt a marketing világ sűrűjében, ismerte a piacmozgás törvényeit, tisztában volt a vállalkozás-szervezéssel. Csupán egy apróságot nem tudott: hogyan kell csokoládét készíteni. Azt viszont meg lehet tanulni, ezért kinézett magának egy híres belgiumi tanfolyamot, és ismerkedni kezdett a szakma fortélyaival. Így kezdődött a csokikarrier.

A brandépítésben rengeteget segített a sok nemzetközi verseny és a sok díj. Magyarországon az összesen 23 arany, ezüst, illetve bronzéremmel a chocoMe büszkélkedhet a legtöbb külföldi rangos elismeréssel. Legutóbb Londonból hoztak el aranyat tavaly októberben a világ legfinomabb fehér csokis drazséjával.

Nem szakkönyvekből tanulta a borászatot

Bácsi Zoltán az IBM-nél tavaly március végéig nagy projekteket irányított, de évek óta a Variszkusz Pince felvirágoztatásával foglalkozott szabadidejében. 2008. elején Nadapon vette az első szőlőt, az akkori 0,3 hektár mára 1,5 hektárra bővült. 

Bácsi Zoltánnak egyetlen tankönyv sem volt a kezében, azt csinálta, amit a mellette dolgozó gazdától látott, azt mondja: nem volt abban semmi szégyellni való, hogy másoktól tanuljon, tapasztaljon. Már az első pillanattól fogva azt a célt tűzte ki, hogy a minőség a legfontosabb.

Szükség lenne borklubokra, járnák az egyetemeket, a bemutatkozó prezentáción-borkóstolón már túl is vannak. Tavaly a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az előadásán 120 hallgató több mint három órán át hagyta magát elvarázsolni, a társszervező hallgatói önkormányzat teljes megelégedésére.

A terv szerint már a következő tanévben öt-öt budapesti, nyugat-, illetve kelet-magyarországi egyetemen mutatkoznának be, amihez persze rengeteg szervező munka kellene, és nem utolsó sorban olyan vállalkozások, cégek, amelyek mecénásként felvállalnák az ügyet.

Elvarázsolta a cupcake világa

Kádár Lilla kétdiplomás bölcsész-jogász szakemberként vágott bele a cukrászatba. Az utolsó lökést egy New York-i utazás adta, amikor a cupcake világa elvarázsolta, s újragondolásra késztette. A kerek formában tálalt tortácskákkal olyasmit ismertetett meg a magyarokkal, aminek a lényege, hogy a mennyiség helyett a minőség felé tolódik a hangsúly.

A kézműves termékek rendkívül trendik Magyarországon, de önmagában kevés a sikerhez, ha valamire rátűzzük a kézműves címkét. Valami újat, különlegeset kell hozzátenni, hogy a vásárló úgy érezze, rendben van az ár-érték arány. A Tortaműhely blog formájában 2010 óta népszerűsíti a meghonosított újdonságokat, s a receptek mellett a változó ízlés formálásában, egyfajta életérzés kialakításában is szerepet vállal.

Cukrászda nélkül nincs értelme a cukrászatnak, mondja Kádár Lilla, fontos, hogy a megrendelők ne csak interneten, hanem élőben is láthassák a termékeket. Lilla immár két budapesti cukrászdában várja a vendégeket.

Barátnőjétől kapta ajándékba az első kurzust

Kálmán Andrea útja egy nemzetközi könyvelő cégtől vezetett a gyógynövény alapú szappanok gyártásáig. Webshopjában 50 féle terméket kínál. Andrea a barátnőjével együtt részt vett a rövid budapesti kurzuson, s úgy tűnik, néhány óra alatt eldőlt a sorsa. Bár a barátnő nem erősítette a szappankészítők táborát, Andrea belevágott.

Annak ellenére nekikezdett, hogy a szappankészítés igencsak trendi lett az utóbbi években, sokan próbálkoznak vele. Mégis úgy gondolta, hogy bár gyógynövény alapú szappanokból is bőven van a piacon, még minőségibb, még tisztább termékekkel új vevőkört szerezhet. Folytatta a tanulást, elment szakkonferenciára, bújta a könyveket, nézte az internetet, kezdett összeállni a kép.

Tavaly májusban Andrea tagja lett a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének, októbertől pedig részt vesz a mentorprogramban. Éppen a mentora biztatta, hogy vegye elő a korábbi kapcsolatokat – és sikerrel járt. Januárban szállítják Tajvanra az első, több száz darabos termékmintát, köztük levendulás, körömvirágos, kamillás, diófaleveles termékeket, agyagos szappanokat, levendulapárnákat.

A KamaraOnline ebben az évben is folytatja a sorozatot. Ha ötlete van, hogy kiről írjunk a nagy pályamódosítók növekvő táborából, kérjük, ajánlja figyelmünkbe. Az e-mailt erre a címre várjuk: szerkesztoseg@kamaraonline.hu

BMI: 28 hónapos sorozatnak lett vége decemberben

Huszonnyolc havi bővülés után a Beszerzési Menedzser Index (BMI) decemberben a növekedést a zsugorodástól elválasztó 50 pontos határ alá került – jelentette hétfőn a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság.

A korábbi decemberekkel összevetve az idei érték alacsonyabb a hosszú távú decemberi átlagnál (52,6), és az elmúlt három év átlagánál (51,5). A felmérésben vizsgált részindexek többsége csökkent novemberhez képest, a foglalkoztatottság indexe ugyanakkor 50,0 pont fölé került.

A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított decemberi értéke: 49,1. A válaszadók novemberhez képest összességében kedvezőtlenebb folyamatokról számoltak be, melyekben meghatározó szerepe van az ünnepek miatti rövidebb hónapnak és sok válaszadónál az év végi tervezett leállásoknak. Huszonnyolc hónapig tartott a bővülés, aminek most decemberben vége szakadt. A 2015. december havi index 6,7 százalékponttal alacsonyabb a novemberi (55,8) értéknél, és az idei évben az eddigi legkisebb. Az elmúlt egy évben jellemzően 55 pont, illetve 51 pont körül tömörültek a havi megfigyelések. Az idei érték a harmadik legalacsonyabb decemberi érték 1995 óta.

A Beszerzési Menedzser Index komponensei

A termelési mennyiség indexe csökkent novemberi értékéhez képest, és három havi bővülés után a termelt mennyiség csökkenését jelzi első hónapja. A mostani érték alacsonynak számít, az elmúlt 20 évben egyszer volt alacsonyabb az index értéke decemberben.

Az új rendelések indexe visszaesett, és a mostani így a negyedik legalacsonyabb decemberi érték 1995 óta. Az új rendelések állománya alacsonyabb lett, és alulmúlja az 1995 óta mért hosszú távú átlagot, valamint az elmúlt három év átlagát is.

A decemberi szállítási átfutási idő ideje hosszabb lett novemberhez képest, de ennek üteme némileg gyengült. A korábbi decemberi értékeket nézve az idei a hetedik legalacsonyabb érték. Az index értéke szinte folyamatosan 50,0 pont alatt volt az elmúlt hat évben, amire korábban nem volt példa. Utoljára 2013 márciusában és 2015 áprilisában volt 50,0 pont felett az index értéke.

A vásárolt készletek egy hónap bővülés után első hónapja szűkülnek. Az idei decemberi érték az elmúlt húsz év értékei alapján átlag alatti, és a hatodik legkisebb decemberi. 2012-ben nyolc alkalommal jelzett növekedést az index, ez 2013-ban kilencre emelkedett, amit 2014-ben is tartott. Idén hét hónap volt ilyen.

2013-ban a foglalkoztatottsági index csak négy hónapban mutatott csökkenést. Május-július között folyamatosan visszaesést mértünk, majd decemberben is 50,0 pont alá csökkent az index értéke. 2014 januárjától azonban csak a 2014. májusi és az idei áprilisi, szeptemberi és novemberi érték jelzett enyhe csökkenést. Az e havi érték ismét növekedésre utal. Értéke magasabb lett novemberhez képest, és a negyedik legmagasabb decemberi 1995 óta.

Üzleti Jelentések: a felmérés további eredményei

A beszerzési mennyiség indexe csökkent novemberi értékéhez képest, és egyúttal a mennyiség visszaesését is jelzi. A mostani érték alulmúlja az elmúlt három év átlagát, és a második legalacsonyabb decemberi adat. A beszerzett mennyiség három hónapig növekedett, szeptember-novemberben, mielőtt megszakadt a sorozat, és újból szűkülést tapasztalunk.

A beszerzési árak esetében az index értéke magasabb lett, de további árcsökkenést jelez válaszadóink szerint. Ezzel a beszerzési árak négy hónap növekedés után ötödik hónapja lesznek alacsonyabbak. A mostani ütem 1995 óta vizsgálva a második legkisebb decemberi.

A késztermékkészletek szintje decemberben alacsonyabb lett. A korábbi decemberi értékeket nézve az idei átlag alattinak mondható, és a kilencedik legkisebb 1995 óta. 2014-ben az első három hónapban a késztermékkészletek emelkedését regisztráltuk, aztán viszont három hónapig zsinórban csökkent a késztermékkészletek szintje, egészen júliusig, hogy decemberben ismét csökkenést jelezzen. Idén eddig hét alkalommal jelzett szűkülést az index.

A külpiaci mutatók közül az importindex értéke csökkent novemberhez képest, és három havi bővülés után először jelzi az import mennyiségének csökkenését. A másik külpiaci mutató, az exportindex esetében eltérő folyamatról beszélhetünk. Az index értéke ez esetben is csökkent az előző hónaphoz képest, de 50,0 pont fölött maradt. Az elmúlt egy évben 2014 decembere és 2015 július-augusztus kivételével növekedést hozott, a legújabb trend már négy hónapja tart.

A válaszadók nem jeleztek jelentősebb áremelkedést, és jelentősebb árcsökkenésről sem számoltak be. 

Harminc millióért osztályozták a fantomdiákokat

0

Fantomdiákok ültek egy alapfokú művészetoktatási intézmény padjaiban. A NAV pénzügyi nyomozói által beszerzett bizonyítékok szerint az alapítványi iskola lejelentett képzésein 311 tanuló nem vett részt. Az iskola fenntartója több mint 30 millió forintot tett zsebre jogosulatlanul.

A szabolcsi székhelyű iskola a megyében több városban működtetett telephelyet. Az iskolát működtető alapítvány a támogatási kvóta elérése érdekében olyan diákokat is lejelentett, akik valójában nem jártak az iskolába. A beiratkozáshoz nyereményjátékot hirdettek, televíziót ígértek a toborzásnál. Így szerezték meg a diákok személyes adatait – olvasható a NAV honlapján.

A NAV pénzügyi nyomozói az iskola naplójában és egyéb dokumentációjában olyan bejegyzéseket találtak, amelyekkel az elkövetők valószerűnek álcázták a csalást: például osztályozták a nem létező diákokat.

Az ügyben a NAV észak-alföldi pénzügyi nyomozói költségvetési csalás és magánokirat hamisítás miatt folytattak nyomozást. Harminchat gyanúsítottat kihallgattak, és zárolták az iskola bankszámláját. A gyanúsítottak között igazgatók, gazdasági vezetők és tanárok szerepelnek.

A nyomozók nyomozás iratait vádemelési javaslattal küldik meg a Nyíregyházi Járási Ügyészségnek. Az elkövetőket kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja a bíróság.

Az évtized nagytakarítása: több mint 50 ezer társas vállalkozás szűnt meg 2015-ben

50 841 társas vállalkozás szűnt meg 2015-ben Magyarországon, közel 24 százalékkal több, mint 2014-ben – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.

Minden idők legrosszabb évét azonban jobb idők követhetik, mert az immár négy éve tartó konszolidációs folyamat a végéhez közeledik, és a gazdasági kilátások is javulnak.

50 841 vállalkozás szűnt meg 2015-ben Magyarországon, amivel a véget ért esztendő messze lekörözött minden korábbi évet a fekete krónikában. Az eddigi legrosszabb évben, 2014-ben összesen 41 069 vállalkozást töröltek a cégbíróságok, így a korábbi rekordhoz képest csaknem 24 százalékos volt a növekedés. „2015- re valószínűleg úgy fogunk emlékezni, mint az évtized nagytakarítására, amikor az évek óta tartó konszolidációs folyamat legintenzívebb szakaszán sikerült túljutni a hazai cégvilágnak” – mondja a negatív rekordról Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

A jogalkotók konszolidációs törekvései leginkább a cégbíróság által indított kényszertörlési eljárások számának alakulásában érhetők tetten. Ezzel a lehetőséggel 2013 tavasza óta él intenzíven a hatóság: a megelőzőleg indított havi néhány száz kényszertörlés 2014 végére havi 4-5 ezerre kúszott fel. A folyamat ezután lecsengett: tavaly a második félévben jellemzően már csak 1500–2500 új eljárást indított a hatóság. „A cégtörlések magas száma azonban nem kizárólag technikai hatásoknak köszönhető: hozzájárult a tényleges gazdasági helyzet és az üzleti etikai alacsony szintje is. A jogi kiskapukkal történő visszaélések, az alacsony tőkeellátottság, az ingadozó kereslet és a gyorsan változó gazdasági környezet sem kedvez a hazai cégeknek, bár kétségtelen hogy van némi fejlődés ezeken a területeken is.”

Pertics óvatos optimizmusát támasztja alá a pórul járt beszállítók és más hitelezők által indított felszámolási eljárások számának alakulása is. 2014 minden egyes negyedévében több mint négyezer ilyen eljárást tett közzé a cégbíróság, az új eljárások száma azonban 2015-ben látványosan apadt, s a felszámolási ráta a tavalyi második félévre gyakorlatilag megfeleződött. „Ez azt mutatja, hogy a cégtörléseken belül jelenleg a technikai hatások dominálnak a gazdasági folyamatokkal szemben.”

Pertics Richárd szerint a cégbíróság munkája nyomán jóval kevesebb, ugyanakkor jobb likviditású és aktívabb cég várja, hogy 2016-ban lendületbe jöjjön a gazdaság. Ennek feltételei szerinte adottak, mert a cégvilág zömét adó kisebb szolgáltató és termelő vállalatok rendkívül érzékenyek a lakossági fogyasztás változásaira és a fogyasztói bizalomra, ami – mint a mögöttünk álló karácsonyi bevásárlási szezon is mutatja – fellendülőben van. Az igazgató úgy véli, hogy a fellendülés haszonélvezői a kereskedők, a vendéglátás, az idegenforgalom és a többi szolgáltató szektor lehet; ezekben a gazdasági ágakban hagyományosan sok vállalkozás tevékenykedik. Ráadásul éppen ezekben a szektorokban volt a legerősebb a cégbíróság által végrehajtott nagytakarítás, itt csökkent a nemfizetések és a lánctartozások száma, illetve gazdaságtorzító ereje.

„Külön figyelmet érdemel az építőipar, ahol a 2013-ban indított nagyberuházások ellenére rendkívül sok vállalkozás szűnt meg az elmúlt években, mert a kisebb társaságok kevésbé részesedtek a központi infrastruktúra-fejlesztések generálta munkákból” – mondja az Opten igazgatója. A szektor lakásépítésben és -felújításában érdekelt cégei azonban már abból is hasznot húzhattak, hogy tavaly a lakáspiac bizonyos szegmenseiben jelentős fellendülés volt tapasztalható. Ha az év végén bejelentett új támogatási formák beérnek, ennél is több munka juthat az ágazat kisebb szereplőinek, amelyek 2008, azaz a válság első éve óta ácsingóznak erre.

A cégalapítási kedv 2014 eleje óta meglepő stabilitást mutat. Negyedévről negyedévre mintegy 6500 új vállalkozást jegyez be a cégbíróság, az utolsó három hónap azonban mintha ebben is némi pozitív elmozdulást hozott volna. 2015 utolsó negyedévében több mint 7000 új társaságot alapítottak – ez a legmagasabb szám 2014 eleje óta. „A cégalapítások száma várhatóan stabilizálódik 2016-ban és következő években. A konszolidációs folyamat által redukált alapítási számokat ellensúlyozni fogja a lassan beinduló gazdaság.”

2015-ben összesen 25 ezer céget alapítottak közel 51 ezer törlés mellett. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt év nemcsak törlési rekordot hozott, hanem a cégek számának csökkenése is rekordot döntött. Az esztendő végére megmaradt 560 ezer cégből mintegy 60 ezer már most is megszüntetésre irányuló eljárás alatt áll, így a rendben működő cégek száma rövidesen 500 ezer alá csökken.

2016-ban még egy komoly technikai hatás éri a cégeket: a 2014-ben érvénybe lépett új Ptk. jegyzett tőkére vonatkozó követelményeinek március 15-ig kell eleget tenniük a kft.-knek. Az új feltételeknek a cégek egy része várhatóan nem tud – vagy nem akar – majd megfelelni, így 2016 első felében jelentősen emelkedhet az átalakuló vagy végelszámolással megszűnő vállalkozások száma, a második félévtől pedig a feltételeknek nem megfelelő társaságok hatósági kényszertörlései fogják rontani a megszűnési rátát.

E hatások eredőjeként az Opten becslése szerint 2016-ra is 45 ezer feletti cégtörlés várható mintegy 25 ezer cégalapítás mellett.

Vadász György: a kkv-szektor erősítést érdemel

0

A foglalkoztatás 73 százalékához hozzájáruló kis- és középvállalkozói szektor (kkv) versenyképessége, hatékonysága erősítést érdemel, a 2016-tól 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban olyan lehetőség áll előttük, amely korábban nem volt – mondta Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke.

A korábbi uniós fejlesztési ciklusban, 2007-2013-ban a támogatás 16 százalékát fordította az ország gazdaságfejlesztésre, ezzel szemben a mostani 2014-2020-as időszakban 60 százalékot használnak fel erre a célra – mondta Vadász György az M1 hétfői adásában.

A gazdaságfejlesztési források 16 százalékát kifejezetten a kis- és középvállalkozások támogatására, további 16 százalékot a foglalkoztatás bővítésére, valamint 9 százalékát az innováció fejlesztésre fordít az ország.

Vadász György hangsúlyozta: ezekkel a lehetőségekkel élni kell, mert velük hatékonyságot, versenyképességet, piacbővítést lehet elérni.

Zuckerberg bekukkant a gyerekszobákba is

A Facebook-főnök rövid bejegyzésben közölte, hogy idén minden energiáját arra fordítja, hogy a háztartásokba is elhozza a mesterséges intelligencia technológiáját.

Mark Zuckerberg üzenetét a Facebookon néhány óra alatt máris több mint 270 ezren lájkolták. A 30 éves édesapa szerint régen megérett az idő, hogy életünket otthon is könnyebbé tegyük. A mesterséges intelligencia technológiával például tudomást szerezhetünk arról is, hogy éppen mi történik a gyerekszobában, vagy éppen szabályozzuk otthonunk világítását és hőmérsékletét.

Zuckerberg szerint a 21. század technikáját az ember szolgálatába kell állítani a hétköznapokban is, mert így hatékonyabban tudunk dolgozni, jobb lesz az életminőségünk.

Zuckerberg vagyonát 19 milliárd dollárra becsülik, decemberben bejelentette, hogy az összeg döntő többségét adományokra fordítja.

Január 1-jei jogszabály-változások: rekordot döntött 2016

0

Tavaly kereken 1300 új jogszabály született, 302-vel több, mint 2014-ben; 2016. január 1-jén 3917 jogszabály és egyéb norma változott, több mint négyszer annyi, mint egy évvel korábban.

A Wolters Kluwer Kft. Új Jogtárának adatai szerint 2015. január 1-je és december 31-e között összesen 1300 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg. Ez a szám az utóbbi hat év második legmagasabb adata, egyedül a 2013-as évi csúcsot nem sikerült megdönteni, akkor ugyanis 1439 új jogszabály született.

Az újévre is jutott egy rekord: ha azt vizsgáljuk, hogy hány jogszabály és egyéb norma változott, azaz lépett hatályba, módosult, vagy helyezték hatályon kívül az adott év január 1-jével. 2016. első napján ez a szám 3917 volt, ami akkor igazán feltűnő, ha összehasonlítjuk a tavalyi 859 darabbal, és jelen állás szerint 2017. első napján is csak 324 jogszabály fog változni.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke 2011-ben hangsúlyozta, hogy növelni kellene a rendeleti kormányzás súlyát a magyar jogalkotásban. Míg a 2013-as kiemelkedő mennyiségű, 254 törvény után látványos volt 2014-ben a visszaesés (113 törvény), tavaly ismét elérte a 2011–2012-es volument. A 2015-ben hozott 230 törvény a második legmagasabb szám az utóbbi hat évben és a korábbi év több mint duplája.

Kövér szavaival egybevág, hogy a kormány jogalkotási volumene stabil növekedést mutat a 2014-es adatokhoz képest: 397-ről 493-ra, azaz 23 százalékkal emelkedett a kormányrendeletek száma a korábbi évvel összehasonlítva.

A nyolc minisztérium, a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda összesen 498 rendeletet bocsátott ki, ez 22 százalékkal több mint a 2014-es szám. A legaktívabb minisztérium címet a Földművelésügyi tárca tudhatja magáénak, három híján 100 rendelettel. Kissé lemaradva 83-mal követi a Belügyminisztérium, a dobogó alsó fokán a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium áll 79 rendelettel. A miniszterelnök 2015-ben is csak egyetlen rendeletet hozott, míg az Igazságügyi tárca több mint dupláját produkálta az előző évi termésnek, 20-ról 43-ra emelkedett az általa kiadott rendeletek száma. A legkevésbé aktív 2015-ben a Külgazdasági és Külügyminisztérium lett, 4 kiadott rendeletével.

Stagnálás és stabilitás jeleit mutatja a kibocsátott rendeletek számát az előző évvel összevetve az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (8-ról 7-re), a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (12-ről 14-re) és a Nemzeti Bank is (60-ról 58-ra).

A kormány- és más határozatok száma észrevehetően emelkedett a múlt évben, 1436-ról 1684-re, azaz több mint 17 százalékkal. A kormányhatározatok száma is majdnem csúcsot döntött az idei 1039-es mennyiséggel. Ez csak a legendás, 2013-as évi dömpinget nem tudta túlszárnyalni, az akkori 1057-es számot. Az Alkotmánybíróság 2015-ben pontosan annyi határozatot adott ki, mint az előző évben: 36 darabot.

Áder János rendkívül aktív évet tudhat maga mögött: rekord mennyiségű, 548 köztársasági elnöki határozat jelent meg, 72-vel több, mint 2014-ben. Ezen határozatok legnagyobb része (171 darab) nagykövetekkel kapcsolatos megbízások, kinevezések és felmentések. Bírák kinevezéséről vagy felmentéséről szólt 148 darab, 62 határozat állampolgárság megszüntetéséről és 53 kitüntetések adományázásáról.

Szaúd-Arábia megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal

0

Negyvennyolc órát kaptak az iráni diplomaták, hogy elhagyják Szaúd-Arábiát, miután a királyság megszakította kapcsolatait Iránnal.

A konfliktus azután éleződött ki, hogy Rijád kivégzett egy síita hitszónokot és 46 társát, mert a szaúdi külügyminisztérium szerint „az ország biztonságát ásták alá felforgató vallási tevékenységükkel”.

A hírre vasárnap Teheránban megrohamozták a szaúdi nagykövetséget, amelynek diplomatáit ki kellett menekíteni.

Az Egyesült Államok azonnal a párbeszéd folytatására szólította fel mind Szaúd-Arábiát, mind Iránt. A szaúdiak Washington fontos szövetségesei a térségben, míg Irán ellen éppen most oldották fel a nemzetközi embargót nukleáris politikája miatt.

NAV-ügyfélszolgálatok nyílnak a kormányhivatalokban

0

Gőzerővel folytatódik az adóhivatal átalakítása, a kormányzat több új jelentős intézkedés részleteit is elemzi. Még az idén NAV-ügyfélszolgálatok nyílnak a kormányhivatalokban, emellett döntés születhet arról is, hogy életpályamodellt vezetnek be a hatóságnál.

Korántsem fejeződött be az adóigazgatás átalakítása, az idei év további számottevő újdonságokat hozhat úgy az adóhivatal szervezetében, mint a hatóság munkájában. Erre lehet következtetni az elmúlt időszak két fontos kormánydöntéséből – írja a Magyar Idők.

A rendelkezések egyik csoportja azokat az alapvető változásokat egészíti ki, amelyeket decemberben fogadott el az Országgyűlés. A képviselőház akkor határozott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezetének átrajzolásáról: a törvényhozás döntése nyomán ma már nem működik a hatóság hét régiós egysége, létrejött ugyanakkor a jogorvoslatok ügyében eljáró fellebbviteli igazgatóság, miközben összeolvadtak az adó- és vámigazgatóságok.

Az egyik új kormányrendelet az eddigi szervezeti átalakítás részletszabályait tartalmazza, és pontosan meghatározza a hatóság egységeinek hatáskörét. Hogy miképpen, arról a nemzetgazdasági tárca közölt a lappal részleteket. Az adófizetőknek előnyös lehet, hogy különösebb változásokra nem kell felkészülni: a vállalkozások és a magánszemélyek jövőre is ugyanott intézhetik adóügyeiket, mint eddig. A minisztériumnál azt is rögzítették, hogy az új hatósági struktúrát a NAV új feladatai miatt alakították ki.

Az adófizetők lakóhelyükhöz, székhelyükhöz közeli helyen tehetnék fel kérdéseiket, amikre szakszerű választ kaphatnának. Ez megkönnyíthetné a magánszemélyek, a gazdasági szereplők dolgát, így csökkenhetne a tévesztések, hiányosságok száma. Az érintetteknek kevesebb büntetéssel kellene számolniuk, miközben az államkassza biztosabban juthatna hozzá a tervezett adóbevételekhez. Az adóhivatalnokok kormányhivatalokba költöztetése ezeken túl kedvezően befolyásolhatja a NAV társadalmi megítélését is.

Tizennyolc milliárdos kulturális támogatást kapnak az önkormányzatok

0

Tizennyolc milliárd forintot kapnak a 2016-os költségvetésből a települési önkormányzatok az általuk fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatására, megyei hatókörű városi múzeumok, megyei könyvtárak feladataira.

Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az Előadó-művészeti Bizottságoknak a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter állapítja meg.

A megítélt támogatási összeg havi bontásban, nettó finanszírozás keretében jut el az érintett helyi önkormányzathoz.

Az előirányzatok felosztásáról a kultúráért felelős miniszter dönt. A támogatások odaítélésénél elsődleges szempont az állami feladatellátáshoz nyújtott támogatás kiszámíthatósága, a stabil intézményi működés és a kulturális alapellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások színvonalának biztosítása – olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményben.

Nyolc bank ment csődbe tavaly az Egyesült Államokban

Az egy évvel korábbi tizennyolccal szemben 2015-ben már „csak” nyolc bankot kellett bezárni az Egyesült Államokban. A legrosszabb év a 2010-es volt, akkor 157 pénzintézetre került lakat.

Nyolc bank ment csődbe tavaly az Egyesült Államokban, ahol 2014-ben még 18, egy évvel korábban pedig 24 banknak kellett lehúznia a rolót. Az állami betétbiztosítási alap (FDIC) honlapjára felkerült adatok szerint legutóbb, tavaly október elején a washingtoni Hometown National Bank ajtajára került lakat. Tavaly két-két bank zárt be végleg Georgia és Illinois államban – írja az MTI.

Az FDIC szerint a csődhullám hat éve tetőzött, a bezárt bankok száma 2010-ben 157-re nőtt az egy évvel korábbi 140-ről. Öt éve 92 bank ment csődbe, négy éve 51. A 2007 vége óta csődbe jutott bankok száma csaknem ötszáz. A betéttulajdonosokat fejenként 250 ezer dollárig (mintegy 72 millió forint) biztosítja az amerikai betétbiztosítási alap.

Megvette és tovább fejleszti a Kopaszi-gátat a Market-csoport

Eladták a Budapest XI. kerületében található Kopaszi-gátat a területet eddig tulajdonló portugál társaságok. A vevő a hazai Market Építő Zrt., amely iroda- és lakóházakat kíván építeni az 56 hektáros ingatlanra.

Közel egyéves tárgyalássorozatot követően megvásárolta a Kopaszi Gát Kft.-t a Market-csoporthoz tartozó Market Asset Management Kft. és a River Dunainvest Kft. Ezzel ismét hazai tulajdonba került Budapest egyik legnépszerűbb parkja, a Kopaszi-gátat is magában foglaló 56 hektáros, XI. kerületi ingatlanterület – közölte a Market az MTI-vel. A terület korábbi tulajdonosa a Mota-Engil, Finibanco és Estia portugál cégek alkotta vállalatcsoport volt. A tranzakció értékét a felek nem hozták nyilvánosságra.

Az új tulajdonos a Kopaszi-gát parkot változatlan feltételekkel üzemelteti: a terület a továbbiakban is a fővárosi lakosság kikapcsolódását szolgálja majd, az eddig használaton kívüli területeken pedig lakó- és irodaövezet kialakítását tervezik – áll a közleményben. Az ingatlanfejlesztésre a Market Építő Zrt. saját, a kivitelezéssel foglalkozó anyavállalattól elkülönült, önálló működésű leányvállalatot hozott létre 2015 májusában, Property Market Kft. néven.

A közleményben Árendás Gergely, a Property Market Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy „a Kopaszi-gát Budapest egyik legkedveltebb rekreációs célpontja, Dél-Buda pedig a lakás- és irodakeresők között egyaránt rendkívül népszerű”. A terület az 1-es villamosvonal bővítését és a 4-es metró átadását követően az elmúlt években még inkább bekapcsolódott a főváros vérkeringésébe.

Az egyedülálló adottságú, Duna-közeli, jelenleg kihasználatlan területek fejlesztésével lehetővé válik egy új, multifunkciós városnegyed kialakítása Dél-Budán. Ismertetése szerint a Property Market Kft. már dolgozik a fejlesztés előkészítésén, amelynek részleteiről, ütemezéséről és fázisairól a társaság a tervek szerint 2016 első negyedévében közöl majd részleteket.

Bővülő keresletre számítanak idén az építőanyag gyártók

0

Az új lakások áfájának mérséklése és a CSOK kibővítése eredményeként idén nőhet a kereslet az építőanyagok iránt. A szakszövetség szerint az adócsökkentést ki kellene terjeszteni a lakóépületek energetikai korszerűsítésére is.

Megosztja az építőanyagpiacot a kormány elképzelése, amely szerint a jövőben a kisebb társas- és a családi házak energetikai felújításához csak visszatérítendő támogatást lehet igénybe venni – mondta Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke az MTI-nek. A piaci jelzések alapján a visszatérítendő támogatások, vagyis a kedvezményes hitelek önmagukban valószínűleg nem adnak jelentős lendületet a korszerűsítéseknek. Érdemben növelné viszont a keresletet, ha a felújításoknál is vissza lehetne igényelni az 5 százalék feletti áfát – tette hozzá.

Változatlan feltételek mellett a felújítások számában a MÉASZ stagnálást prognosztizál, mert arra számít, hogy a finanszírozni képes beruházók pályázattól függetlenül is végrehajtják a felújításokat. A hőszigetelő anyagokat, épületgépészeti berendezéseket valamint nyílászárókat gyártó és forgalmazó cégek viszont kivárnak, hátha mégis lesz vissza nem térítendő támogatás.

Vidor Győző elmondása szerint az új építésekre vonatkozó áfacsökkentést a MÉASZ tagjai üdvözlik, ez valószínűleg érezhetően megemeli majd az új lakóépületek építését, és várhatóan 2016 második felétől érezhető lesz a hatása. Még jobban ösztönözné a fejlesztőket, ha a 3 százalékos kedvezményes otthonteremtési hitel felvételének a lehetőségét kiterjesztenék minden új lakóépület beruházójára. Az elnök szerint pozitív hatása lehet a kiterjesztett Családi Otthonteremtési Kedvezménynek (CSOK), és bízik az Otthon melege program folytatásában is, amelynek keretében az 5-60 lakásos panelépületek újulnának meg.

A szakember az építőanyagpiac 2015-ös teljesítményéről elmondta: az új lakóépületek, lakások számának alakulása elsősorban a falazóanyag-gyártók piacát mozgatja. A MÉASZ adatai szerint a szerkezetépítő anyagok piaca gyenge volt 2015-ben, alig haladta meg a 2010-es értéket, miután az elméletileg kívánatos évi 40 ezer új lakás helyett ennek csak az egyötöde épült meg. A tégla- és cseréptermékek értékesítése stagnált 2015-ben, a zömmel felújításoknál használt fehértermékek, a pórusbeton és gipszkarton eladása ugyanakkor 6-8 százalékkal bővült.

A hőszigetelő anyagok közül az expandált polisztirol habokból is 8-10 százalékkal több fogyott 2015-ben, mint az előző évben. Ennek oka az, hogy sok, korábban nyertes pályázat esetében a házak felújítása 2015-ben készült el. Emellett szigorodott a szabályozás, vastagítani kellett a falakon a hőszigetelést, emiatt 2016-ban is hasonló növekedés várható ennél az anyagnál. A szálas hőszigetelő anyagok – kőzetgyapot, üveggyapot – elsősorban a vállalati és a középületek hőszigetelő anyagai, ezekből körülbelül annyi fogyott, mint 2014-ben.

A csempepiac 6-8 százalékkal növekedett, főleg az ország nyugati részében élénkült meg a kereslet, ahol arányaiban több új lakás épült. A segédanyagokat – vegyi anyagokat, ragasztókat, vakolatokat – gyártók 8-10 százalékkal növelték eladásaikat 2015-ben, szintén a felújításoknak köszönhetően. Az épületgépészeti termékek eladása stagnált, ezek zömét ugyanis az új építkezéseknél használják fel. A nyílászárók piaca viszont 7-9 százalékkal bővült, de a gyártók nem tudták a megemelkedett költségeikhez – például a romló forint/euró árfolyamhoz – igazítani az áraikat, és emiatt több cég csődbe is jutott. A nyílászárók beépítésénél már most gondot jelent a szakképzett szerelők hiánya, ezért a szakma OKJ-s képzést javasol, nyílászáró és árnyékolástechnika szerelő szakmában.

A MÉASZ-nak öt szakmai tagszövetsége van, amelyek több mint 500 vállalkozást képviselnek, továbbá 10 pártoló taggal rendelkezik. A tagok felölelik az égetett kerámia, a hőszigetelőanyagok, az építőkémiai, valamint az épületgépészeti és nyílászáró termékek gyártását.

Januártól hatályos az új biztosítási törvény

A parlament 2014. december elején fogadta el az új biztosítási törvényt, amelynek legtöbb szabálya 2016. január elsején lépett hatályba.

Az új törvényre azért volt szükség, hogy abban megjelenjenek a pénzügyi válság óta felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatok, valamint a nemzeti szabályozás igazodjon az uniós irányelvekhez, nem utolsósorban a kockázatalapú cégértékelést lehetővé tevő Szolvencia II. előírásokhoz.

Az új jogszabály szerint biztosítók a következő jogi formákban működhetnek: részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet, kölcsönös biztosító egyesület, valamint külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

A másik uniós tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe mindazokat a biztosításokat megkötheti, amelyeket a székhely ország felügyelete számára engedélyezett. Jogilag a fiókteleptől különbözik az az eset, amikor a másik uniós tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatás keretében folytat biztosítási tevékenységet. A lényeg azonban annyiban azonos, hogy mindkét esetben az anyacég áll helyt a biztosítási szerződésből adódó kötelezettségekért.

Az uniós irányelvek több összegszerű követelményt euróban adnak meg. A törvény úgy szól, hogy azokat Magyarország területén forintra kell átszámítani, és az átszámítás mindig egy naptári évre érvényes. Az átszámítást az adott naptári évet megelőző év első tíz hónapjára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett, hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával kell elvégezni. Az eredményt milliós forintértékre kell kerekíteni. Ilyen átszámítás előzi meg például a kötelező gépjármű felelősségbiztosításnál a biztosító által fizetendő maximális összeget.

Az új törvény kimondja, hogy a biztosító köteles fogadni az ügyfelei panaszait. A személyesen előadott panaszt minden munkanapon 8 és 16 óra között, a telefonon közöltet pedig a hét egy munkanapján 8 és 20 óra között is, míg az elektronikus levélben közölteket folyamatosan fogadni kell. Az azonnal el nem intézhető szóbeli panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni, és ezzel az írásbeli panasszá alakul át. Erre 30 napon belül érdemi választ kell adnia a biztosítónak.

Az életbiztosításokat a megkötéstől számított 30 napon belül indoklás nélkül felmondhatja az ügyfél. Nem lehet felmondani viszont a hitelfedezeti, valamint a 6 hónapnál rövidebb idejű életbiztosítást.

Egy életbiztosítás megkötése előtt a biztosítónak kötelessége felmérni az ügyfél igényeit. Ez a kötelezettség átszáll az alkuszra, ha ő köti a szerződést. Erről nemrég jelent meg az MNB elnökének a rendelete, amely leírja, hogy az előzetes kérdőívnek milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia. Az igényfelmérő elsőként az iránt érdeklődik, hogy az ügyfél csak biztosítási védelem céljából, vagy pedig – a biztosítási védelem mellett – megtakarítási célból kíván-e életbiztosítást kötni. A kérdések között szerepel az is, hogy az ügyfél belátható időn belül mekkora összegű díj megfizetését tudja vállalni. Fontos az életbiztosítás futamidejének a megválasztása is.

Külön fejezet foglalkozik a törvényben a biztosítási alkuszokkal. Így például a többes ügynökök, akik több biztosító termékeit is közvetítik, saját maguk kötelesek helytállni az általuk az ügyfélnek okozott károkért, nem pedig a képviselt biztosítók. Ezért a többes ügynököknek az általuk okozott károk várható megtérítésére felelősségbiztosítást kell kötniük, mégpedig úgy, hogy a felelősségbiztosítónak káreseményenként 1 millió 251 ezer euróig, de több kár esetén is legfeljebb 1 millió 876 ezer euróig kell helytállnia.

Ha a biztosító a befektetési jellegű, illetve az életbiztosítások mögött lévő eszközalapját hozamgarantáltnak nevezi, akkor ez automatikusan magában foglalja a tőkegaranciát is. A törvény felsorolja, hogy az eszközalap mikor tekinthető tőke-, illetve hozamgarantáltnak, így például akkor, ha az erre szolgáló biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja. A biztosító közvetlenül a biztosítéknyújtónál válthatja be a garanciát.

A biztosítókat megilleti a befektetés szabadsága, vagyis bármilyen eszközbe befektethetnek. Ezt az általános szabályt azonban szigorítják a későbbi részletes szabályok. Így a biztosító nem vásárolhat saját maga által, illetve a kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt. Ez a megszorítás azonban nem vonatkozik a szabályozott piacra – a tőzsdére – bevezetett papírokra.

A biztosító a tevékenysége bármely elemét kiszervezheti, ugyanakkor az irányítási és ellenőrzési jognak, illetve a kockázatvállalásnak a biztosítónál kell maradnia. Ha a kiszervezés miatt az ügyfelet kár éri, akkor a biztosító köteles sérelemdíjat fizetni.

A biztosítástechnikai tartalékot úgy határozza meg a törvény, hogy annak nagysága megegyezik azzal az összeggel, amelyet akkor kellene fizetnie a biztosítónak, ha a biztosítási kötelezettségét egy másik biztosítóra ruházná át. Ez a szabály már a Szolvencia II.-ről szóló uniós irányelvnek megfelelés része.

MTI

Az oroszok Egyiptom helyett Thaiföldön szilvesztereznek

0

Néhány hét alatt kellett átrendezniük az orosz utazási irodáknak a szilveszteri piacot. A jelek szerint megoldották a feladatot.

Tavaly az orosz turisták 54 százaléka Egyiptomban, 17 százaléka Törökországban búcsúztatta az óévet. Idén mindkét országba megtiltotta az utazást a külügyminisztérium. A Sínai-félsziget fölött egy utasszállítót lőttek le, míg a szíriai háborúban egy török vadászgép egy orosz harci repülőt lőtt szét – ezért a tilalom.

Az utazási irodák szerint idén 15 százalékkal kevesebben mennek külföldre szilveszterezni, mint 2014 végén. A többség Thaiföldet választotta, a tavalyi 25 százalék helyett 37 százalék. Az egyhetes teljes ellátásos út az egy évvel ezelőtti 73 ezer rubel (320 ezer forint) helyett idén 117 ezer rubelba kerül.

A szilveszterezők 15 százaléka belföldi pihenést választott, főleg Szocsit és a Krím-félszigetet. 8 százalékuk Dominikába utazik, 7 százalékuk Vietnamba, míg 5-5 százalék Olaszországot és Kubát jelölte meg úti célul.

A többiek Cipruson, Máltán, az Egyesült Arab Emirátusokban és Indiában kapcsolódnak ki.

Dubajban építeni kezdik a Tádzs Mahal arab változatát

0

Dubaj gőzerővel készül a 2020-as expóra, a legújabb terv szerint addigra állni fog az indiai Tádzs Mahal helyi változata, a Tádzsa Arabia is.

Már jövőre hozzálátnak a Tádzs Arabia építéséhez Dubajban, amelynek a 2020-as expóra el kell készülnie. Az építészeket az agrai mauzóleum ihlette, de annál sokkal nagyobbat és káprázatosabbat akarnak készíteni.

A Tádzs Arabia nyolc hektáros területén helyet kap majd egy szuper szálloda 400 szobával, 300 apartmannal és 2 ezer fő befogadására alkalmas bankett teremmel és természetesen több tucat luxus üzlettel.

Dubaj mindent elkövet, hogy legeket sorakoztasson fel. Itt található a világ legmagasabb felhőkarcolója, épül a hotel, amelynek tetején egyedül álló módon dzsungelt alakítanak ki, és 2017-ben átadják azt a szállodát, amelynek energiaellátását, a világon elsőként, kizárólag napelemek segítségégével biztosítják.

Harkány újabb százmilliókhoz jutott

0

A kormány 300 millió forint támogatásban részesítette Harkányt, a forrást turisztikai célú fejlesztésekre fordítják majd – közölte Tiffán Zsolt országgyűlési képviselő szerdán.

A magyar kormány szívügyének tekinti a nagy múltú fürdőváros fejlesztését – fogalmazott a képviselő. Emlékeztetett: 2014 végén a kormány rendkívüli, 215 millió forint célzott támogatást adott Harkánynak, az önkormányzat a pénzt a tulajdonában lévő fürdő fejlesztésére fordíthatta.

A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklusban fürdőfejlesztésre uniós forrás nem áll rendelkezésre. Ezért a jövőben is a kormány segítségét szeretnék kérni ahhoz, hogy évről évre, lépésenként lehetővé váljon a Harkányi Gyógyfürdő fejlesztése.

A fürdőfejlesztés nyomán munkahelyek is létesülhetnek, ami nemcsak a fürdővárosban, hanem a magas munkanélküliségi rátájú, szomszédos ormánsági térségben is éreztetheti kedvező hatását.

Tiffán Zsolt arról is szólt, hogy a napokban a dél-, illetve nyugat-baranyai térség minden önkormányzata megkapta a működéséhez szükséges kormányzati támogatást.

Baksai Endre Tamás, Harkány polgármestere kiemelte: a 300 millió forintos támogatást a Harkányi Gyógyfürdő téli strandfürdőjének felújítására fogják fordítani.

A gyógyfürdő fejlesztésével párhuzamosan elindult a város főutcájának rekonstrukciója is. 2016 januárjától a fürdőváros Muslica-sornak nevezett pavilonsora felújítását is elkezdik.

A Beszélgetők a szabadban 90 millió forintot ért

0

Kádár Béla Beszélgetők a szabadban című olajképe lett 2015 legdrágábban eladott magyar festménye, a nagyméretű alkotásért 90 millió forintot fizettek.

A korábbi esztendőkhöz képest számos „új” festővel – Kádár Béla  mellett Mednyánszky Lászlóval, Vaszary Jánossal és Dénes Valériával – színesedett az év legmagasabb áron elkelő műveit felsoroló lista – mondta Virág Judit művészettörténész, galériavezető az M1 csatorna szerdai műsorában.

Egyre több festőművész alkotásai érnek el 40-50 millió forintos eladási árakt, a 100 millió forint fölötti kategóriába az eddigi tapasztalatok alapján azonban csak Csontváry Kosztka Tivadar, Munkácsy Mihály és Gulácsy Lajos művei kerülnek be. Sokat számít a festmények témája és mérete is, az igazán nagyméretű alkotásokat sokkal nehezebb eladni.

A vevőkör változóban van, a magyar gyűjtők és befektetők mellett sok külföldi magánszemély és befektetői társaság is megjelent az árverseken. Életkor vagy foglalkozás alapján nem igazán lehet meghatározni a vevőket, viszont egyre több a nő a licitálók között.

A drágább alkotások vásárlói jellemzően alkuszokat küldenek maguk helyett az árverésekre, vagy telefonon adják le ajánlataikat.

A kormány 120 millió forintot ad a sportminiszteri értekezletre

0

Budapesten rendezik meg jövőre az Európa Tanács sportminiszteri értekezletét. A kormány 120 millió forintot biztosít a szervezésre és lebonyolításra.

Varga Mihály nemzetgazdasági és Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter feladata lesz, hogy 2016-ban sikeresen lebonyolítsák Budapesten az Európa Tanács sportminiszteri értekezletét – olvasható a Magyar Közlöny kedden publikált számában.

A központi költségvetésből március 31-ig 40 millió, míg augusztus 31-ig 80 millió forintot biztosítanak. A tételes elszámolások után a megmaradt összeget vissza kell fizetni a büdzsébe.