Az új lakások áfájának mérséklése és a CSOK kibővítése eredményeként idén nőhet a kereslet az építőanyagok iránt. A szakszövetség szerint az adócsökkentést ki kellene terjeszteni a lakóépületek energetikai korszerűsítésére is.
Megosztja az építőanyagpiacot a kormány elképzelése, amely szerint a jövőben a kisebb társas- és a családi házak energetikai felújításához csak visszatérítendő támogatást lehet igénybe venni – mondta Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke az MTI-nek. A piaci jelzések alapján a visszatérítendő támogatások, vagyis a kedvezményes hitelek önmagukban valószínűleg nem adnak jelentős lendületet a korszerűsítéseknek. Érdemben növelné viszont a keresletet, ha a felújításoknál is vissza lehetne igényelni az 5 százalék feletti áfát – tette hozzá.
Változatlan feltételek mellett a felújítások számában a MÉASZ stagnálást prognosztizál, mert arra számít, hogy a finanszírozni képes beruházók pályázattól függetlenül is végrehajtják a felújításokat. A hőszigetelő anyagokat, épületgépészeti berendezéseket valamint nyílászárókat gyártó és forgalmazó cégek viszont kivárnak, hátha mégis lesz vissza nem térítendő támogatás.
Vidor Győző elmondása szerint az új építésekre vonatkozó áfacsökkentést a MÉASZ tagjai üdvözlik, ez valószínűleg érezhetően megemeli majd az új lakóépületek építését, és várhatóan 2016 második felétől érezhető lesz a hatása. Még jobban ösztönözné a fejlesztőket, ha a 3 százalékos kedvezményes otthonteremtési hitel felvételének a lehetőségét kiterjesztenék minden új lakóépület beruházójára. Az elnök szerint pozitív hatása lehet a kiterjesztett Családi Otthonteremtési Kedvezménynek (CSOK), és bízik az Otthon melege program folytatásában is, amelynek keretében az 5-60 lakásos panelépületek újulnának meg.
A szakember az építőanyagpiac 2015-ös teljesítményéről elmondta: az új lakóépületek, lakások számának alakulása elsősorban a falazóanyag-gyártók piacát mozgatja. A MÉASZ adatai szerint a szerkezetépítő anyagok piaca gyenge volt 2015-ben, alig haladta meg a 2010-es értéket, miután az elméletileg kívánatos évi 40 ezer új lakás helyett ennek csak az egyötöde épült meg. A tégla- és cseréptermékek értékesítése stagnált 2015-ben, a zömmel felújításoknál használt fehértermékek, a pórusbeton és gipszkarton eladása ugyanakkor 6-8 százalékkal bővült.
A hőszigetelő anyagok közül az expandált polisztirol habokból is 8-10 százalékkal több fogyott 2015-ben, mint az előző évben. Ennek oka az, hogy sok, korábban nyertes pályázat esetében a házak felújítása 2015-ben készült el. Emellett szigorodott a szabályozás, vastagítani kellett a falakon a hőszigetelést, emiatt 2016-ban is hasonló növekedés várható ennél az anyagnál. A szálas hőszigetelő anyagok – kőzetgyapot, üveggyapot – elsősorban a vállalati és a középületek hőszigetelő anyagai, ezekből körülbelül annyi fogyott, mint 2014-ben.
A csempepiac 6-8 százalékkal növekedett, főleg az ország nyugati részében élénkült meg a kereslet, ahol arányaiban több új lakás épült. A segédanyagokat – vegyi anyagokat, ragasztókat, vakolatokat – gyártók 8-10 százalékkal növelték eladásaikat 2015-ben, szintén a felújításoknak köszönhetően. Az épületgépészeti termékek eladása stagnált, ezek zömét ugyanis az új építkezéseknél használják fel. A nyílászárók piaca viszont 7-9 százalékkal bővült, de a gyártók nem tudták a megemelkedett költségeikhez – például a romló forint/euró árfolyamhoz – igazítani az áraikat, és emiatt több cég csődbe is jutott. A nyílászárók beépítésénél már most gondot jelent a szakképzett szerelők hiánya, ezért a szakma OKJ-s képzést javasol, nyílászáró és árnyékolástechnika szerelő szakmában.
A MÉASZ-nak öt szakmai tagszövetsége van, amelyek több mint 500 vállalkozást képviselnek, továbbá 10 pártoló taggal rendelkezik. A tagok felölelik az égetett kerámia, a hőszigetelőanyagok, az építőkémiai, valamint az épületgépészeti és nyílászáró termékek gyártását.
