Újabb nagy szezon, a karácsony előtt áll a chocoMe is. Az angyalföldi manufaktúrában ebben az időszakban maximum 6 ezer csokoládé készül – naponta. A több mint öt éve alakult cég nem változtat üzletpolitikáján, nagy üzletláncoknak ezután sem szállítja termékeit – mondta Mészáros Gábor tulajdonos a KamaraOnline-nak.
A folyamatos tanulás, képzés és önképzés jellemzi a chocoMe-t éppúgy, mint tulajdonosát. Több mint öt éve olyasmibe fogott Mészáros Gábor, amihez nem értett. A váltás akkor kényszerűnek tűnt, hiszen a gazdasági válság miatt elveszítette munkahelyét (az egyik sörös multi brandmenedzsere volt), mára azonban annak remek példája, hogy a baj előtt nem kell fejet hajtani.
Belgiumi tanfolyammal kezdődött a csokikarrier
Több ötlet, kutatás és piacelemzés után arra jutott, hogy a különleges táblás csokoládék piacán van keresnivalója egy új vállalkozásnak. Mészáros Gábor (képünkön) közgazdászként diplomázott, benne volt a marketing világ sűrűjében, ismerte a piacmozgás törvényeit, tisztában volt a vállalkozás-szervezéssel. Csupán egy apróságot nem tudott: hogyan kell csokoládét készíteni. Azt viszont meg lehet tanulni, ezért kinézett magának egy híres belgiumi tanfolyamot, és ismerkedni kezdett a szakma fortélyaival. Úgy tűnik, hogy amíg az újdonsült cukrászok valaha bölcsészkaron végeztek, addig a csokoládékészítők a közgazdászok közül kerülnek ki.
Tanulhatott volna Magyarországon is, ha lett volna hol. Hazánkban azonban nem képeznek csokoládékészítőket, úgy látszik, túl kicsi a piac. Ha ma befutott vállalkozóval találkozunk, biztosak lehetünk benne, hogy az induláskor olyasmit álmodott meg, amivel a piacon kitűnik s arra akart törekedni, hogy a termékével majd piacvezetői pozícióra tör. Ehhez az illető rengeteget tanul, annál is többet dolgozik, már-már megszállottan hisz a sikerben, nem csak ismeri, de imádja is, amibe belevág. Ugye, ismerős a képlet? Mészáros Gábor története is erre példa.
Nyilván azt akarta 2010. júniusában, amikor a piac előtt is megnyitotta a rendelés lehetőségét, hogy mára egyre ismertebb legyen itthon és a világban, folyamatosan nőjön a forgalom, gyarapodjon a csapat. A chocoMe név eleve arra épült, hogy külföldön is próbálkozni lehet, sőt, kell. Oly annyira így lett, hogy mára a termelés 80 százaléka exportra megy, a maradék 20 százalékát pedig itthon, 80-100 aktív viszonteladó közreműködésével bonyolítják.
Megfizethető luxus – 60 millió ízvariáció
Annak az időnek régen vége, hogy a tulajdonos otthon a konyhában „fejleszti a terméket”, erre ott van a budapesti manufaktúra. Fejben összeáll az újdonság, aztán már „csak” sok-sok nekifutás, próbálkozás kell, hogy piackész legyen a csemege, vagy ahogy Mészáros úr fogalmaz: a megfizethető luxus. Olyan édesség, amely egyedi, különleges, s a megrendelő kívánságára akár 60 millió (hihetetlen!) ízvariációban is elkészülhet. Megfizethető a chocoMe? Sok évtizede például egy gombóc fagyi áráért be lehetett ülni a moziba. Ma ott tart a világ, hogy egy mozijegy árába majdnem belefér egy tábla chocoMe, s ugye, moziba járni sem különösebb luxus.
Egyébként vége van annak az időnek is, hogy Mészáros Gábor egyedül vitte a hátán az üzletet, a csokoládé készítésétől kezdve a szállítás megszervezéséig, az exportrendelések intézéséig, a dizájnig és a marketing. A szűk, négy-öt fős vezetői csapat mellett a csúcsra járatáskor 22-en készítik a megfizethető luxust, naponta 5500-6000 darabot is. A csokoládé nyáron kevésbé fogy, ősztől tavaszig viszont annál inkább. Kiemelt időszak a karácsony, a nők napja, a Valentin nap, kicsit a húsvét is, bár akkor a csoki nyúl és tojás tagadhatatlanul tarol. Érdemes mindig valami újjal, meglepővel „akciózni”, most karácsonyra például az az ötlet, hogy a Raffinée-t 1 kilogrammos csomagolásban is árulják.
Mészáros Gábor azt vallja, piacvezető helyet úgy lehet megtartani, hogy a folyamatos fejlesztés, a kiváló minőség megtartása mellett mindig a konkurencia előtt kell egy vagy még inkább két lépéssel járni. Bár nem is nevezi igazi vetélytársaknak azokat, akik a chocoMe-t utánozva, gyengébb alapanyagokat elhasználva, silányabb árut készítenek. Ráadásul alig kínálják olcsóbban a chocoMe-nél. A tulajdonos tudja: a vásárló nem ostoba, ha már bizonyos összeget rászánt a csokira, akkor a legmagasabb minőséget várja el.
A belgánál is jobb a francia prémium minőség
Kezdetben belga csoki volt az alap, ám menet közben kiderült, hogy Magyarországon van kereslet a drágábbra és még jobbra, ezért a belgát franciára cserélték. Ezen legfeljebb az átlag magyar csoki majszoló és a KamaraOnline újságírója csodálkozik, mert a szakma tudja, hogy a prémium kategóriában a franciák verhetetlenek. És a szakma jó ideje külföldön is tudja, hogy Mészároséktól érdemes rendelni.
A brandépítésben sokat segített a sok nemzetközi verseny és a sok díj. Magyarországon az összesen 23 arany, ezüst, illetve bronzéremmel a chocoMe büszkélkedhet a legtöbb külföldi rangos elismeréssel. Legutóbb Londonból hoztak el aranyat októberben a világ legfinomabb fehér csokis drazséjával.
Dubai után küszöbön a kínai piac is
Az eddig 20 országhoz újabbak csatlakoznak, néhány napja például Dubaiba indult szállítmány, hamarosan megnyílik a szaúd-arábiai piac, ahogy egy ideje a jordániai már üzemel. Az egyik nagy dobás azonban mindenképp Kína lesz. Az út végén járnak, hamarosan meglesznek a termékengedélyek, a laboratóriumi bevizsgálások, s utána csak győzzék teljesíteni a megrendeléseket. Idén várhatóan 500 millió forintos forgalmat érnek el, ebből 400 millió az export bevétel.
Magyarországon egyébként marad az értékesítési rendszer, itt nem terveznek újítást. Vagyis az internetes rendelés mellett édességboltok, bor szaküzletek, szállodák, virág- és ajándékboltok kínálják a különleges édességeket. Hiába jönnek ajánlatokkal benzinkutak vagy áruházláncok, Mészáros Gábor úgy gondolja, a chocoMe nem ilyen helyekre való, a termék veszítene exkluzivitásából.
Ha lenne ideje, tanítaná is
Az újítások mellett is vannak egyéb tervek. Nem tettek le például arról, hogy a belvárosban, a turisták által leginkább látogatott helyek valamelyikén (a Bazilika környéke, Váci utca, Andrássy út, Vörösmarty utca) presztízs növelő, 100-120 négyzetméteres mintaboltot nyissanak. Hogy mikor jön el ennek az ideje, még nem tudni, a legnagyobb gát pillanatnyilag a csillagászati bérleti díj.
A másik tervet prózaibb okok miatt nem tudja még megvalósítani Mészáros Gábor. Évek óta készül rá, hogy tanítsa is a csokoládékészítést (ő maga minden évben részt vesz valamilyen külföldi továbbképzésen), de erre egyszerűen képtelen időt szakítani. Hiába adta át a feladatok egy részét, a munkanap így is reggel 8-kor kezdődik, és gyakran éjfélig tart. Arra azért figyel, hogy késő délután legyen két szabad órája a kisfiára, s amikor ő elaludt, kezdődik a második műszak. Megértő, segítő család nélkül ez nem menne, „cserébe” Gábor igyekszik a hétvégéket mentesíteni a munkától.
Ennyi a történet. Annak is az eleje, hiszen a chocoMe látványosan fejlődik. Aki akarja, maga is kipróbálhatja. Feltéve, ha nem tudja, mi az a temperálás, s feltéve, ha szereti a csokoládét. A többihez már elég az a rengeteg minden, amiről eddig olvashattak.
Szerdahelyi Csaba
Fotó: chocoMe
