A polgári konfliktusok, a terrortámadások, a szervezett bűnözés és a kézi lőfegyverek terjedése mellett az éghajlatváltozással összefüggő betegségek jelentik a legnagyobb fenyegetést az emberi életre – írja Natasha Ezrow, a University of Essex oktatója.

Natasha Ezrow, a University of Essex oktatója a The Conversationban vette sorra az emberi biztonságot 2016-ban (is) fenyegető legfontosabb tényezőket.

Polgári konfliktusok

A polgárháborúk általában hosszabb ideig tartanak, mint az államok közötti konfliktusok. 2015-ben a civil konfliktusok Szíriában, Jemenben, Afganisztánban, Ukrajnában, a Közép-afrikai Köztársaságban és Dél-Szudánban követeltek különösen sok áldozatot.

A Szíriában dúló konfliktus több mint 210 ezer emberéletet követelt, 7,6 millióan voltak, akik elhagyták otthonukat, de Szíriában maradtak, míg további 4 millióan az országból is elmenekültek. A menekültek közül sokan halnak meg útközben: csak a Földközi-tengeren való átkelés során – és csak 2015-ben – több mint 3000-en vesztették életüket.

Terrorizmus

1978 és 2013 között a több mint 100 polgári áldozatot követelő terrorcselekmények száma átlagosan 4,2 volt, 2014-ben ez a szám 26-ra emelkedett. 2014-ben a terrortámadásoknak összesen 32 658-an estek áldozatul, az öt leginkább érintett ország Szíria, Irak, Afganisztán, Nigéria és Pakisztán volt.

Nigériában a Boko Haram tavaly több mit 3500 embert ölt meg – ez 2014-hez képest javulás, akkor ugyanis a terrorista csoport több mint 6000 embert ölt meg.

Szervezett bűnözés

A szervezett bűnözés jóval több áldozatot követel, mint a terrorizmus. Egyedül Mexikóban tavaly 20 ezer gyilkosság történt – ami javulás a 2011-es 27 ezerhez képest… Acapulcóban a 100 000 lakosra eső gyilkosságok száma meghaladja az évi 100-at, ami a világ legrosszabb mutatói közé tartozik.

Az erőszakos bandák ugyancsak komoly biztonságpolitikai kihívást jelentenek. El Salvadorban, Hondurasban és Guatemalában a bandaháborúk miatt rendkívüli ütemben nőtt a gyilkosságok száma.

A 6,3 millió lakosú El Salvadorban átlagosan óránként ölnek meg valakit, San Pedro Sula pedig a világ „leggyilkosabb városa”, ahol minden 100 000 lakosra 171 gyilkosság jut.

Nem sokkal jobb a helyzet Brazíliában sem, ahol csak tavaly 58 ezer erőszakos haláleset történt. Sokan a bandák közötti, illetve a bandák és a rendőrség közötti összecsapásokban lelték halálukat. Az idén a nyári olimpiát rendező ország 15–29 éves polgárai körében a vezető „halálok” a gyilkosság.

Kézi lőfegyverek

Az, hogy kézi lőfegyvereket nagyon könnyű beszerezni, polgárháborús körülmények között különösen nagy kockázatot jelent (Angolában például egy AK47-es gépkarabély annyiba kerül, mint egy csirke), de a fegyveres bűnözés az Egyesült Államokban is súlyos probléma. Az USA-ban tavaly több mint 50 ezer sérülés és több mint 12 ezer haláleset történt lőfegyverhasználat következtében. A médiában a mentálisan sérült személyek által elkövetett gyilkosságokról esik sok szó, bár a gyilkosságok többségét nem „mentálisan sérültek” követték el.

A probléma az Európai Unióban sem ismeretlen: a tagállamokban összesen nagyjából félmillió ellopott vagy elveszített lőfegyver holléte ismeretlen.

Környezeti problémák

Bár az előbbiekben döntően erőszakos cselekményekről volt szó, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az emberiségre leselkedő legnagyobb egzisztenciális kockázatot azok a betegségek jelentik, amelyekért a szennyezés, illetve az éghajlatváltozás okolható. A légszennyezés például több áldozatot szed, mint a malária és az AIDS együtt.

A közvélemény-kutatások szerint a nyugati országokban számos polgár retteg terroristatámadástól, érdemes szem előtt tartani, hogy ténylegesen mi jelent a legnagyobb veszélyt a biztonságunkra. Az emberi biztonság javításának leghatékonyabb módja a betegségekkel való küzdelem, a környezet rombolásának és a kézi lőfegyverek elterjedésének megállítása – nem csak Nyugaton, de a világon mindenütt, zárja cikkét Natasha Ezrow.