Bruttó 3 forinttal emeli a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát szerdától a Mol, a gázolaj ára nem változik.
Az emeléssel a benzin átlagára 343 forintra nő, a gázolajé 343 forint marad.
Az üzemanyagok ára legutóbb pénteken változott, a gázolaj bruttó 2 forinttal 343 forintra drágult, a 95-ös benzin ára nem változott. (MTI)
Ha a „szabadidő, kultúra és egyház” tárgyú költségvetési tételeket tekintjük, akkor – „GDP-arányosan” – a magyar kormány a legbőkezűbb az Európai Unióban.
Az Eurostat legfrissebb rendelkezésre álló (2015-ös) adatai szerint az unió tagállamainak kormányai összesen közel 153 milliárd eurót fordítottak a szabadidős tevékenységek, a kultúra és az egyházak támogatására; ez az összeg az EU GDP-jének kereken 1 százaléka.
Az 1 százalékos ráta elmarad a szociális védelemre (19,2 százalék), az egészségügyre (7,2 százalék), az oktatásra (4,9 százalék) és a védelemre fordított kormányzati kiadásokétól, de magasabb, mint – például – a környezetvédelmi kiadások 0,8 százaléka.
GDP-arányosan a legtöbbet Magyarország fordította a költségvetésből a szabadidős tevékenységek, a kultúra és az egyházak támogatására: a 730,7 milliárd forintos (240,5 millió euró) összeg a 2015-ös GDP 2,1 százaléka volt. Észtország 2,0 százalékkal a második, Dánia 1,8 százalékkal a harmadik. A lista végén Írország (0,6 százalék), valamint Görögország, Olaszország és az Egyesült Királyság áll (mindhárom 0,7 százalék).
A szabadidő, a kultúra és az egyházak támogatása az összes költségvetési kiadásban Magyarországon 4,3 százalékos súlyt képviselt 2015-ben, ebben a tekintetben csak Lettország (4,4) és Észtország (4,9 százalék) állt előrébb.
Ha az egy lakosra eső abszolút összegeket nézzük, akkor persze változik a kép: a szabadidős tevékenységek, a kultúra és az egyházak kormányzati támogatásából Luxemburgban egy lakosra 1068, Dániában 843, Finnországban 565, Hollandiában 561 euró jutott 2015-ben. Ebben a tekintetben a sereghajtók: Románia (97 euró), Bulgária (106 euró), Görögország (113 euró) és Litvánia (120 euró). Az uniós átlag 299, a magyar adat 240 euró.
A vissza nem térítendő uniós támogatással kombinált kedvezményes hiteltermékekből 270 milliárd forintot igényeltek eddig a magyarországi cégek, ami a meghirdetett keretösszeg több mint fele.
A Budapest Bank (BB) 1600 kis- és középvállalkozás (kkv) megkérdezésével készített kutatása szerint e vállalkozások csaknem 20 százaléka adott be legalább egy pályázatot eddig a jelenlegi uniós ciklusban. Az EU támogatásokból finanszírozott projektek elindításának köszönhetően a cégek átlagban mintegy 11 százalékos árbevétel-növekedésre számítanak.
A bank adatai szerint a kombinált termékekre pályázó vállalkozások összes forrásigényének csaknem 40 százaléka, mintegy 100 milliárd forint – aminek több mint a fele hiteligény – az elmúlt egy évben az MFB Pontok 5 százalékát üzemeltető BB-hez érkezett. A forrásigények döntő többsége a 200 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező kkv-tól jött. A legnagyobb érdeklődést a gyártó cégek mutatták az uniós konstrukciók iránt: a BB-nél tőlük érkezett a forrásigények 55 százaléka – közölte a hitelintézet.
A felmérés szerint a cégek 20 százaléka rendelkezik beruházási tervvel a következő évre, közülük 25 százalék venne igénybe valamilyen uniós forrást. Ez alapján a BB szakértői szerint a vállalkozások számára kiírt keretek akár ki is merülhetnek az év végéig. A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban a vállalkozások számára rendelkezésre álló források döntő többségét, 500 milliárd forintot vissza nem térítendő támogatásokkal összekötött kombinált pályázatok segítségével helyezik ki az MFB Pontokon keresztül.
Ezek a programok a vállalkozások fejlesztési igényeit szinte teljeskörűen lefedik: lehetőséget nyújtanak többek között kapacitásbővítő beruházásokra, élelmiszeripari középvállalkozások komplex beruházásainak megvalósítására, komplex energetikai fejlesztésekre, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység támogatására. (MTI)
A hulladékgazdálkodással kapcsolatos lakossági szemléletformálásra, a környezettudatos gondolkodás erősítésére 200 millió forint összegben írnak ki pályázatot civil szervezetek, önkormányzatok és egyházak részére – közölte a Földművelésügyi Minisztériumnál (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára.
V. Németh Zsolt elmondta: a legkisebb igényelhető összeg 500 ezer, a legnagyobb 3 millió forint. Hozzátette: Magyarországon évente mintegy 3,7 millió tonna lakossági kommunális hulladék keletkezik, harmadának anyagát hasznosítják, illetve komposztálják, további 500 ezer tonna az energetikai hasznosítás. Az anyagtartalom és komposztálás arányának növeléséhez szükséges a környezettudatosabb szemlélet.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy lakossági kommunális hulladék hasznosítási arányának növelése érdekében jogszabályokat módosítottak. Fontos, hogy mindenekelőtt a hulladék keletkezését akadályozzák meg, érdemes elgondolkodni például egy-egy kidobásra szánt termék ismételt használatának lehetőségén. A rangsorban ezt követi a hulladék anyagának hasznosítása, majd az energetikai hasznosítás és csak az ezután is fennmaradó hulladék kerül a tárolókba. Ez utóbbi fázis elkerülése a cél, például a körforgásos gazdaság eszközeinek alkalmazásával.
Búsi Lajos, az FM zöldipari támogatások kezeléséért felelős helyettes államtitkára elmondta: a pályázati nyertesek előlegként kapják meg az összeget, utólag kell elszámolniuk. Így az óvodásoktól a nyugdíjasokig minden korcsoportban és társadalmi rétegben lehet olyan érzékenyítő rendezvényeket szervezni, amelyek felhívják az érintettek figyelmét a fokozott környezettudatosság társadalmi hasznára.
A pályázatokat augusztus 28-tól szeptember 28-ig, illetve a forrás kimerüléséig lehet benyújtani. A támogatott elképzeléseket 2018 március 31-ig kell megvalósítani. A felhívás elérhető lesz például a www.kormany.hu honlapon is. (MTI)
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívja az interneten vásárlók figyelmét, hogy az Európai Unión (EU) kívülről – például Távol-Keletről, Amerikai Egyesült Államokból – postán érkező árukat kötelező vámkezeltetni.
Az interneten megrendelt, az EU-n kívülről érkező áruk 22 euróig (6688 forint) vámmentesek, a megrendelőnek csak a termék árát és az esetleges szállítási költséget kell megfizetnie. Ám 22 euró felett adófizetési kötelezettség keletkezik, amely lehet áfa, vámkezelési költség. Fontos arra is odafigyelni, hogy gyakran nem a kereskedő székhelyéről, hanem más országban lévő raktárából érkezik a küldemény – írja közleményében a NAV.
Megjegyezték, hogy a postaforgalomban érkező küldemények kezelését megbízás alapján a Magyar Posta Zrt. végzi, ha a beérkezett áru egyértelműen meghatározható, ismert az áru valós értéke és a címzett beazonosítható. A NAV megvizsgálja és dönt annak elfogadásáról, illetve elutasításáról, a küldeményt a vámeljárás lezárása után szállítják ki a címzettnek. Az adóhivatal az ellenőrzésekkor azt tapasztalta, hogy sok esetben a feladó a fuvarlevélen nem valós adatokat tüntet fel. A NAV azt javasolja, hogy ilyenkor a vásárlók vegyék fel a kapcsolatot az eladóval.
Hangsúlyozták azt is, hogy érdemes már az áru megrendelését követően, a csomag megérkezése előtt a kapott ragszámra hivatkozva a posta részére megküldeni a posta internetes oldaláról letölthető vámkezelési nyilatkozatot, a számlát, a PayPal igazolást, a rendelés visszaigazolását. Az érkezett küldeménnyel vagy a vámkezeléssel kapcsolatban a posta központi ügyfélszolgálatánál és a posta vámügynökségénél lehet telefonon vagy e-mailben érdeklődni, az internetes vásárlással kapcsolatos részletes tájékoztató pedig az adóhivatal honlapján érhető el. (MTI)
Hétfőn elindult a háztartási nagygépek csereprogramja. Elsőként az észak-alföldi régióban élők nyújthatják be a támogatási igényeiket.
A következő hetek során az ország összes régiójában megnyitják a pályázatot, utolsóként – augusztus utolsó hetében – a központi régióban, Budapesten és Pest megyében – mondta sajtótájékoztatóján Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára.
A pályázók 25 ezer és 45 ezer forint közötti vissza nem térítendő támogatást kaphatnak hűtő- és fagyasztó- vagy mosó- és szárítógépekre. A 600 millió forintos támogatási keret szükség esetén az igényeknek megfelelően növelhető, legalább 50 ezer pályázatra lehet számítani.
A nyitás utáni első órában már 4 ezer igénylés érkezett az érintett régióból, a pályázók a kiállított támogató iratot a vásárláskor tudják fölhasználni, a programban részt vevő kereskedők köre folyamatosan frissül a pályázat honlapján. A legmagasabb támogatási összeg a legkorszerűbb berendezésekre jár, a régi gépeket a támogatottaknak le kell adniuk.
Elmondta azt is: folyamatban van a kazáncsere program kiírásának módosítása is: támogatást nem csak kondenzációs kazánokra adnak és a korlátozottan cselekvőképes ingatlantulajdonosok is pályázhatnak, így bővül a támogatások köre az október 1 5-ig tartó és még csaknem 1 milliárd forintos szabad kerettel rendelkező pályázaton. A következő támogatást gázkonvektorok cseréjére írják ki, a várhatóan szeptember 20-tól régiónként megnyíló program kiírása már a jövő héten megjelenik.
A háztartási gépek cseréjének pályázata augusztus 9-én a dél-alföldi, augusztus 14-én az észak-magyarországi, augusztus 16-án a nyugat-dunántúli, augusztus 21-én a dél-dunántúli, augusztus 23-án a közép-dunántúli, augusztus 28-án pedig közép-magyarországi régióban folytatódik.
Több mint 5000 pályázó jelentkezett már az első nap az Otthon Melege Program háztartási nagygépcsere alprogramjára az észak-alföldi régióban, hétfőn délután 5-kor a pályázatbenyújtás lehetőségét határozatlan időre felfüggesztették ebben a régióban – tájékoztatott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).
A tárca közleményében felidézte, hogy hétfőn reggeltől lehet vissza nem térítendő támogatást igényelni a hűtőszekrények, fagyasztószekrények, fagyasztóládák és mosógépek energiamegtakarítást eredményező cseréjéhez az Otthon Melege Program idén májusban meghirdetett alprogramja keretében. A pályázatok benyújtása régiónként eltérő időpontoktól lehetséges.
A támogatás iránt már az első órában hatalmas volt az érdeklődés.
A pályázatok benyújtása legközelebb a dél-alföldi régióban nyílik meg, ahol augusztus 9-én reggel 8-tól lehet vissza nem térítendő támogatást igényelni elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül.
A támogatások segítségével jelentősen javulhat a lakossági energiafelhasználás hatékonysága, csökkenhet a hazai szén-dioxid-kibocsátás, nagymértékben hozzájárulva a hazai klímavédelmi és energiahatékonysági célok eléréséhez. A 2014 szeptemberében indult program eredményeképpen eddig több mint 130 ezer háztartás energiahatékonysága javult. (MTI)
Csányi Sándor megvásárolná Horvátország legnagyobb magántulajdonú vállalatától, a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Agrokortól a Bellye céget, a régió egyik legnagyobb és egyben legrégebbi mezőgazdasági vállalatát, valamint az Aviva klinikát Zágrábban és egy tengerparti nyaralót Medvejában.
A Jutarnji List című horvát napilap értesülése szerint Csányi Sándor és Anton Ramljak kormánybiztos a napokban találkozott Zágrábban. A magyar üzletember vásárlási szándékát a horvát konszern új vezetésének egyik tagja erősítette meg a lapnak. Az újság szerint amennyiben Csányi Sándornak sikerül megvásárolnia a Bellye mezőgazdasági vállalatot, amely 20 ezer hektár mezőgazdasági földterülettel rendelkezik, az Európai Unió (EU) legnagyobb mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületének tulajdonosává válik, mert Magyarországon jelenleg 35 ezer hektár szántóföldet birtokol.
A lap szerint a találkozón egyéb üzleti együttműködésről is szó esett az Agrokor és Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó vállatok között. Az újság úgy látja, érdekes lesz követni, politikailag mennyire lesz elfogadható a horvát kormány számára Csányi Sándor befektetési szándéka. Mindazonáltal hozzátették, hogy a Société Générale csoport horvátországi leánybankjának, a Splitska Banka-nak a megvásárlása nem ütközött akadályba.
Az Agrokor hónapok óta küzd pénzügyi problémákkal. A Szlovéniában, Boszniában, Szerbiában és Magyarországon is érdekelt cégcsoporton belül mintegy ötven különböző gazdasági szektorhoz tartozó vállalat működik, munkavállalóinak létszáma meghaladja a 60 ezret, a cég éves árbevétele pedig eléri a horvát GDP 15 százalékát.
Szakértők szerint a 93 százalékban magántulajdonban lévő vállalat felszámolása beláthatatlan következményekkel járhat a horvát gazdaságra, mert a cégcsoport nemcsak Horvátország legnagyobb munkáltatója, hanem egyben az ország legnagyobb földbirtokosa is: több tízezer munkahely kerülhet veszélybe, és számos kis- és középvállalkozó mehet tönkre. Hogy elkerüljék a csődöt, a horvát kormány áprilisban kinevezte Anton Ramljak rendkívüli biztossá az Agrokor élére.
Az Agrokor tulajdonában van a Bellye mezőgazdasági kombinát, a Konzum horvát kiskereskedelmi áruházlánc, a Jamnica d.d., Horvátország legnagyobb ásványvíz előállító vállalata, a Sarajevski kiseljak d.d. boszniai ásványvíz gyártó vállalat, a szlovén és szerb Mercator kiskereskedelmi áruházlánc és cégcsoport, a Solana Pag d.d. pági sógyár, a Ledo horvát jégrém vállalat és egyéb más, mezőgazdasági és élelmiszeripari cégcsoport. (MTI)
A tervező szerzői jogait mind a vonatkozó szerzői jogi szabályok, mind pedig a kamarai szabályok védik – bizonyos korlátokkal. E korlátok beazonosítása mindig gondos szakmai megítélés tárgyát képezi – hangsúlyozza Kamocsay-Berta Eszter, a KCG Partners Ügyvédi Társulás vezető partnere.
Tervezési szerződések gyakori kitétele, hogy a tervező az általa készített terveken felhasználási jogot enged a megrendelőnek, a tervekhez kapcsolódó vagyoni jogait a megrendelőre átruházza, és ezzel hozzájárulását adja a tervek átdolgozásához, módosításához. A tervezési szerződés a tervek felhasználása tekintetében sok esetben egyértelműsítő céllal azt is kimondja, hogy a megrendelő jogosult a tervező eredeti tervei alapján megépült épület átalakítására, bővítésére. Ilyen szerződéses rendelkezések láttán fontos azonban tudni, hogy a tervező személyhez fűződő jogai nem kerülnek, nem kerülhetnek átszállásra. A szabályok értelmezésében Kamocsay-Berta Eszter, a KCG Partners Ügyvédi Társulás vezető partnere segít.
A Szerzői Jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján a tervek átdolgozása a vagyoni jogok átruházásán túl a tervező személyhez fűződő jogait is érinti, érintheti. Így a mű integritásához való jog sérelmét is eredményezheti, ha a felhasználó nem jogszerűen gyakorolja az átdolgozás jogát; emellett szintén a tervező személyhez fűződő jogait sérti az építészeti alkotás vagy műszaki létesítmény külső megjelenését vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásoló, a szerző hozzájárulása nélküli megváltoztatása. Tehát annak érdekében, hogy a tervező személyhez fűződő jogainak sérelmére ne kerüljön sor, a tervező hozzájárulását szükséges kérni az eredeti tervek alapján megvalósult épület átalakításhoz, illetve bővítéshez.
Ennek az általános érvényű jogszabályi rendelkezésnek lényeges jogi korlátját az jelenti, hogy a tervező hozzájárulását a tervek átdolgozásához indokolatlanul nem tagadhatja meg. Az irányadó bírói gyakorlat szerint ui. az építmény tulajdonosát megilleti az a jog, hogy a tulajdonában álló épületet átépítse, ennek során külső megjelenését, építészeti kialakítását, rendeltetését módosítsa, vagy azt elbontsa. Mindazonáltal a tulajdonos használati jogának rendeltetésszerű gyakorlásához kapcsolódó átépítés nem eredményezheti a tervező szerzői jogainak sérelmét. Az irányadó bírói gyakorlat szerint, a tervező szerzői joga szempontjából a felhasználó hasznosítási jogosultságait érdekösszeméréssel kell mérlegelni.
A Magyar Építész Kamara Etikai-fegyelmi szabályzata (Etikai-fegyelmi szabályzat) az eredeti és a beavatkozó tervező viszonyában az eredeti terv felhasználásnak lehetőségét szintén rendezi, függetlenül attól, hogy a megrendelő rendelkezik-e felhasználási joggal a tervezési szerződés alapján. Az Etikai-fegyelmi szabályzat rögzíti, hogy a kamarai tag más tervező tervét csak előre, az eredeti tervezővel (tervezőkkel) írásban megkötött, egyértelműen megfogalmazott egyetértő megállapodás vagy szerződés alapján használhatja fel. Ennek megfelelően, hogy a beavatkozó tervezőnek meg kell állapodnia az eredeti tervezővel a terv felhasználásról; ellenkező esetben az eredeti terveket készítő tervező minősített fegyelmi vétség miatt fegyelmi eljárást kezdeményezhet a beavatkozó tervező ellen. Ezt az álláspontot támasztja alá az Etikai-fegyelmi szabályzat 15. § (4) bekezdése, amely a terv felhasználásával egyetértő megállapodás tartalmát részletezi az eredeti és a beavatkozó tervező közötti viszonyban.
„Abban az esetben, ha az eredeti és a beavatkozó tervező között az eredeti tervező elzárkózása miatt nem jön létre a megállapodás az eredeti terv felhasználásáról, etikai panaszt lehet tenni az illetékes területi kamaránál az eredeti tervezővel szemben. A Magyar Építész Kamara Etikai-fegyelmi szabályzata szerint az a kamarai tag, aki indokolatlanul elzárkózik a terve felhasználásával megvalósult építmény átépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, bontásához való hozzájárulás megadásától, vagy az írásbeli megkeresést követő 15 napon belül nem nyilatkozik, etikai vétséget követ el” – emlékeztet az ügyvéd.
Az Etikai-fegyelmi szabályzat egyúttal azt is rögzíti, hogy a megvalósult építmény átépítésére, a beavatkozó tervező által megvalósított áttervezés nem minősül etikai vétségnek, ha a felhasználási szerződés aláírását az eredeti tervező anyagi okokból, vagy indokolatlan építészeti kifogásra hivatkozva tagadja meg. Az eredeti tervezőt terheli annak bizonyítása, hogy az általa hivatkozott építészeti kifogások kellően megalapozottak. Vita esetén az „indokolatlan építészeti kifogás” kérdésében az épület fekvése szerint illetékes területi építész kamara elnökségének véleménye az irányadó. A Magyar Építész Kamara állásfoglalása alapján lehetőség van arra, hogy a beavatkozó tervező az eredeti tervező területileg illetékes kamarájától állásfoglalást kérjen annak megerősítése érdekében, hogy az új tervező mindent megtett a megállapodás megkötése érdekében, azonban az eredeti tervező indokolatlanul tagadta meg hozzájárulását. Az Etikai-fegyelmi szabályzat értelmezésében, amíg a panasszal kapcsolatos vagy a fegyelmi eljárás zajlik, a tervezési munkálatok folytatódhatnak.
„Látható tehát, hogy a tervező szerzői jogait mind a vonatkozó szerzői jogi szabályok mind pedig a kamarai szabályok megfelelően védik bizonyos korlátokkal. E korlátok beazonosítása mindig gondos szakmai megítélés tárgyát képezi” – mondta el Kamocsay-Berta Eszter.
A magyarok kétharmada a lakásárak további emelkedésére számít, ám ez a nagy többséget (80 százalék) nem aggasztja, különösen, hogy a legtöbben nem is terveznek ingatlanvásárlást a következő időszakban.
Tavalyhoz hasonlóan idén is a megkérdezettek 67 százaléka gondolja, hogy tovább emelkednek az árak a lakáspiacon – derül ki a Genertel felméréséből. Az ingatlanok drágulása ugyanakkor nem aggaszt annyi embert, mint tavaly: csak a válaszadók 18 százalékát zavarja (tavaly 32 százalékot), vélhetően amiatt, mert a tavalyi 40 százalékhoz képest idén már 56 százalék válaszolta azt, hogy biztosan nem vesz ingatlant. Csupán 44 százalék tervez lakásvásárlást, vagy felújítást idén vagy jövőre. A válaszadók 21 százaléka (tavaly 18 százalék) úgy véli, hogy jól jár a lakásárak növekedésével, ez az a réteg, akik árulják az ingatlanjukat és remélik, hogy a magas ár ellenére is tudnak vevőt találni.
Egy kérdés érintette a bérleti díjakat: bár a megkérdezettek csupán 7 százaléka albérlő, de többségüket – 83 százalék – nem meglepő módon rosszul érinti az ingatlanok bérleti díjának emelkedése. A megkérdezettek döntő része (93 százalék) lakástulajdonos, így őket ez a kérdés nem érintette. Tavalyhoz képest csökkent valamelyest azok aránya, akik vásárolnának ingatlant befektetési céllal, a tavalyi 70 helyett most 64,5 százalék mondott igent, 24,3 százalék kizárta ezt a lehetőséget, a fennmaradó 11,2 százalék pedig nem tudta megmondani.
Meglepő válaszok érkeztek a biztosítást érintő kérdésekre. A Genertel előzőleg végzett felméréseihez képest most megfontoltabbnak, tudatosabbnak tűnnek a válaszadók. Azok közül, akik rendelkeznek lakásbiztosítással, 66 százalék állítja azt, hogy tisztában van a lakásbiztosítása díjával, illetve a szolgáltatásaival, lévén, hogy azt nemrég kötötte vagy éppen ellenőrizte. A fennmaradó 7 százalék nem szokta nézni a díjakat, nem foglalkozik a biztosításával, 7 százalék nem rendelkezik biztosítással.
Megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy a lakásbiztosítás díjak növekedni fognak-e a lakásárak miatt. A válaszadók 61 százaléka szerint igen, 19 százalék szerint nincs hatással a lakásár a biztosításra, a fennmaradóak pedig nem tudtak érdemben választ adni. Változás tavalyhoz képest, hogy többen vannak azok, akik szeretnének kedvezőbb, azaz olcsóbb lakásbiztosítási díjakat: 46 helyett idén 65 százalék örülne némi csökkenésnek.
A Magyarországon működő vállalkozások körében egyelőre nem túl népszerűek a felhő alapú szolgáltatások – derül ki az Eurostat adataiból.
A saját IT-infrastruktúra kiépítése vagy bővítése helyett a vállalkozások választhatják azt is, hogy felhő alapú szolgáltatásokat rendelnek az interneten. Az unióban működő, internethozzáféréssel rendelkező vállalkozások (ez az összes vállalkozás 97 százaléka) 22 százaléka élt ezzel a lehetőséggel 2016-ban, 23 százalékponttal több, mint két évvel korábban.
A nagyvállalatok körében ez az arány lényegesen magasabb, 45 százalék volt, míg a kkv-knak csupán 21 százaléka vásárolt valamilyen felhőszolgáltatást – olvasható az unió statisztikai hivatalának „Digitális gazdaság és társadalom az EU-ban” című kiadványában. A felhő alapú szolgáltatások az északi tagállamokban a legelterjedtebbek: 2016-ban a Finnországban működő vállalkozások 57 százaléka vásárolt ilyen szolgáltatást, a második legmagasabb Svédország 49 százalékos, a harmadik Dánia 42 százalékos mutatója.
A Magyarországon működő vállalkozások 13 százaléka vásárolt tavaly felhő alapú szolgáltatást, ennél alacsonyabb arányban csak Bulgária, Románia, Lettország, Lengyelország és Görögország vállalkozásai költöztették a felhőbe IT-infrastruktúrájuk egy részét. A felhő alapú szolgáltatást igénybe vevő uniós vállalkozások 65 százaléka levelezőrendszert vett, 62 százalékuk fájljaik egy részének elektronikus tárolását, 44 százalékuk az adatbázis-kezelést oldotta meg ilyen módon, irodai szoftvereket 41 százalékuk vásárolt. Magyarországon az arányok rendre 69, 54, 37, illetve 49 százalék.
Házkutatást tartottak a rendőrök a Samsung dél-koreai elektronikai vállalat egyik irodájában, amely a Szöul központi részén található szolgálati lakások ügyeit intézi.
A gyanú szerint a lakásokat használó Li Kun Hi vezérigazgató és rokonai vállalati pénzekkel fedezték a felújítások költségeit. A szöuli Hannam-dongban fekvő irodát a rendőrség egyik különleges nyomozóegysége kutatta át.
A rendőrök állítólag olyan dokumentumokat kerestek, amelyek igazolhatják, hogy a Samsung-csoport 2008 októbere és 2015 márciusa között egy belsőépítészettel foglalkozó cégnek álneveken létrehozott számlákról utalt ki pénzt az adók megfizetése nélkül.
A hatóságok az elkobzott bizonyítékok kielemzése után Samsung-tisztségviselők kihallgatását tervezik. Ha gyanújuk igaznak bizonyul, sikkasztás és adócsalás miatt emelhetnek vádat a cég érintett dolgozói ellen.
A razziára azután került sor, hogy pénzügyi szabálytalanságokra bukkantak az említett belső építészeti cégnél. A múlt hónap elején a Korean Air helyi légitársaság székhelyén tartottak házkutatást amiatt, mert állítólag vállalati pénzekből finanszírozták a vezérigazgató, Cso Jang Ho házának felújítását. (MTI)
Október elsejétől nőhet az önkormányzati köztisztviselők bére, „ha nem, az is egy üzenet az önkormányzati szektor felé” – fogalmazott Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnök.
a Magyar Hírlapnak nyilatkozva biztatónak nevezte a Belügyminisztériummal a fizetésemelésről folytatott egyeztetéseket, ugyanis az eddigi tárgyalások eredményeképpen a tárca „befogadta” javaslatát, amely szerint októbertől 20 százalékkal, januártól nyolc, majd 2019. januártól ismét nyolc százalékkal emelnék meg az ágazatban dolgozó köztisztviselők bérét.
Emlékeztetett arra, hogy nagyjából 21 ezer köztisztviselő és közalkalmazott várja a béremelést. Közlése szerint a javaslat évi kevesebb mint 25 milliárd forinttal növeli meg az államháztartás költségeit, ami „nem nagy tétel, innentől ez politikai szándék és akarat kérdésköre”. Schmidt Jenő elmondta, hogy a tárgyalásban érintett felek augusztus 20. után találkoznak ismét, utána pedig a javaslat a kormányülés elé kerülhet. (MTI)
Az ADÓtraffipaxból kiderül, hol lesznek biztosan operatív ellenőrzések a 32. héten.
Az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság munkatársai – tekintettel az idei Sziget Fesztivál rendezvénysorozatára – ellenőrzéseik során kiemelt figyelmet fordítanak a fesztiválon, valamint annak vonzáskörzetében működő vendéglátó-ipari, személyszállítási, kereskedelmi, illetve szolgáltató vállalkozások vizsgálatára. Az ellenőrzések kiterjednek a számla- és nyugtaadásra, az online pénztárgépekkel kapcsolatos kötelezettségekre, valamint az alkalmazottak szabályszerű foglalkoztatására is.
A NAV baranyai munkatársai augusztus 7. és 13. között Szigetváron, Szentlőrincen, Komlón és Mohács környékén, valamint Pécsett végeznek ellenőrzéseket. Az ellenőrök vizsgálják a bizonylatadást, a szabályos foglalkoztatást, az áruk eredetét, és az online pénztárgépek használatát kiemelt figyelemmel a szezonális értékesítőkre (fagylalt, strandcikk, sportszer, szálláshely-szolgáltatás). A próbavásárlások, próbaszolgáltatások igénybevétele mellett forgalomszámlálásra is számíthatnak a kereskedők, vendéglátósok és szolgáltatók.
Augusztus 7. és 9. között nyugta-és számlaadást, foglalkoztatás szabályszerűségét és az áruk eredetét vizsgálják a Fehérvári Bornapokon és az Alba Regia Jazz Feszten
A Fejér Megyei Adó- és Vámigazgatóság munkatársai 2017. augusztus 7. és 9. között ellenőrzéseket végeznek a Székesfehérvár belvárosában, az I. Fehérvári Bornapokon és az Alba Regia Jazz Feszt-en kereskedőknél, vendéglátóknál. A revizorok elsősorban a nyugta- és számlaadást, a foglalkoztatás szabályszerűségét és az áruk eredetét vizsgálják.
A NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatósága a 32. héten az alábbi településeken tervez helyszíni ellenőrzéseket:
A NAV szakemberei az operatív ellenőrzésekkor elsősorban azt vizsgálják, hogy a kereskedők, szolgáltatók adnak-e szabályos bizonylatot, online pénztárgépeiket megfelelően használják-e, a vállalkozások bejelentik-e alkalmazottaikat. Emellett fokozott figyelmet fordítanak majd az online pénztárgép használatára újonnan kötelezett kör ellenőrzésére, valamint az áruk eredetének vizsgálatára. (A közzétett adatok nem zárják ki azt, hogy máshol is lehetnek NAV ellenőrzések.)
A NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatóság munkatársai a 32. héten fokozott ellenőrzéseket végeznek a Tisza-tó Heves megyei és Jász-Nagykun-Szolnok megyei partszakaszain. Az ellenőrzések elsősorban a strandokon, szabad strandokon, kikötőkben lévő vendéglátó- és kereskedelmi egységeket, szolgáltatásnyújtó vállalkozásokat, szálláshely-szolgáltatókat érintik. Az akcióban az ellenőrök a bizonylatadást, a foglalkoztatás szabályszerűségét, az áruk eredetét és a jövedéki termékekkel kapcsolatos szabályok betartását vizsgálják.
A NAV Nógrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága a 32. héten az alábbi településeken tervez helyszíni ellenőrzéseket:
A revizorok elsősorban a kereskedőknél és vendéglátóknál, ital-kiskereskedőknél (kocsma), valamint az online pénztárgép használatára újonnan kötelezett adózóknál vizsgálják a számla- és nyugtaadást, az online pénztárgép használatot, valamint az alkalmazottak bejelentését. A revizorok a hét valamennyi napján a megye egyéb településein is végezhetnek ellenőrzéseket.
A NAV folyamatosan frissülő listája az operatív ellenőrzésekről itt érhető el.
Elkészültek a 7,6 milliárd forintos hatvani csokoládégyár tervei. Októberben megkezdődik a kivitelezés is, egy évre rá pedig indulhat a gyártás első fázisa.
Rania Ghraoui, a Ghraoui Csokoládé Manufaktúra Zrt. kommunikációs igazgatója a Világgazdaságnak elmondta, hogy addig Csepelről látják el leendő üzleteiket, a szigeten már megkezdődött az átmeneti gyártás. Hatvanban 12 ezer négyzetméteren 540 új munkahelyet hoznak létre, de reményeik szerint 5-6 éven belül meg is duplázhatják ezt a létszámot.
A cégnél 200 éves recept alapján gyártják a csokoládékat és egyéb édességeket, a legszigorúbb titoktartási és biztonsági előírások mellett – mondta el a kommunikációs igazgató, aki azt is elárulta, hogy férjével együtt szír-magyar kettős állampolgárok, és Damaszkusz után Budapest a „második otthonuk”. Kijelentette, azért is Magyarországot választották befektetési célpontként, mert itt kedvezőek a pénzügyi és adózási feltételek.
Fotó: Szijjártó Péter külgazdasági és külögyminiszter tavaly decemberben jelentette be, hogy a kormány 1,5 milliárd forinttal támogatja a beruházást
Már több mint 100 cég regisztrált az online számla tesztoldalán – tájékoztatott Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.
Az államtitkár elmondta: a bevallások a korábbi időszakokról adnak számot, így a csaló vállalkozók kétes ügyleteiről, például a fiktív számlakiállításáról csak utólag értesül a NAV. Emiatt nemcsak az államkasszát károsítják meg jelentős mértékben, hanem a tisztességes piaci szereplők is árversenyt futnak a fiktív számlagyártókkal.
Az e-számlázással az adóhivatal valós időben jut olyan információkhoz, amivel meg tudja akadályozni az adócsalást és a cégek kiürítését – közölte az államtitkár, hozzátéve, hogy az e-számlázással a megbízható vállalkozások jól járnak, mivel így jobban kiszűrhetők lesznek a gyanús céghálók, a fiktív számlát kiállítók.
Azokról a számlákról kell 2018. július 1-jétől adatot szolgáltatni, amelyekben az általános forgalmi adó (áfa) értéke eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Az adatszolgáltatás automatikus, a számla kiállítását követően azonnal, de legkésőbb 24 óra múlva már az adóhivatalnál vannak a számla adatai úgy, hogy ehhez a vállalkozónak semmit nem kell tennie, az adatokat a program küldi el.
Tállai András hangsúlyozta, a vállalkozások közvetlenül is profitálnak a jövő nyáron debütáló új rendszerrel. A kiállított számláról valós időben, már annak kiállításakor értesülnek, függetlenül attól, hogy mikor kapják kézhez. A vállalkozók amellett, hogy korábban ismerhetik meg a számlában szereplő adatokat, arról is azonnal tudomást szerezhetnek, ha az eladó esetleg nem a valós ügyletről állítja ki számlát.
A valós idejű tájékoztatás mellett a vállalkozók jövő nyártól a NAV újabb szolgáltatását is igénybe vehetik. Az adózók számlakiállítóként és -befogadóként is lekérdezhetik az összes adatszolgáltatással érintett számlájukat, így például partnereiknek azokat a számláit is megnézhetik, amelyeknél ők voltak a vevők.
A kormány a gazdaságfehérítő új rendszert úgy vezeti be, hogy az a lehető legkisebb adminisztrációval járjon, rendkívül egyszerűen működtethető legyen, és a tesztelésére a vállalkozásoknak elegendő idejük maradjon.
Az egyéves felkészülést a NAV a lehető legtöbb szolgáltatással segíti. Idén júliustól már működik a tesztoldal: a regisztráló cégek azt tesztelik, hogy az általuk előállított adatállomány megfelel-e a rendelet által előírt sémának, 2018. január 1-jétől pedig már az adatszolgáltatást is tesztelhetik a fejlesztők.
Az államtitkár úgy fogalmazott: arra kérte munkatársait, mindenben segítsék a szoftvercégeket és a vállalkozókat, hogy 2018. július 1-jén már zökkenőmentesen működhessen a gazdaságfehérítés legújabb fegyvere. (MTI)
Az előzetes adatok alapján 2016-ban a vendéglátásból folyó áron 1005 milliárd forint árbevétel származott, a forgalom volumene 6,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest– tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2016 végén több mint 46 ezer kereskedelmi és 5,6 ezer munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző, azaz összesen közel 52 ezer vendéglátóhely üzemelt Magyarországon – olvasható a KSH „Jelentés a turizmus és vendéglátás 2016. évi teljesítményéről” című kiadványában.
A kereskedelmi vendéglátó- egységeken belül mintegy 29 ezer étterem és cukrászda (magában foglalva a büféket és fagylaltozókat is), valamint több mint 17 ezer italüzlet és zenés szórakozóhely látta vendégül a látogatókat. A kereskedelmi vendéglátóegységek 36, a munkahelyi vendéglátóhelyek 19 százalékát üzemeltették egyéni vállalkozók.
A vendéglátóhelyek száma 2010 és 2012 között növekedett, majd ezt követően folyamatosan csökkent, így 2016 végén több mint 3 ezerrel kevesebb vendéglátóhely működött, mint hat évvel korábban. Ezen belül 2010 óta 3,2 ezerrel szűkült a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma, alapvetően az italüzletek és zenés szórakozóhelyek megszűnéséből adódóan. Ezzel párhuzamosan a munkahelyi vendéglátóhelyek számában enyhe bővülés volt tapasztalható.
A vendéglátóhelyek száma 2015 végéhez képest 1,4 százalékkal, több mint 700 egységgel csökkent. Ezen belül az éttermek, cukrászdák száma alig változott. Az éttermek, büfék számának 0,8 százalékos csökkenését némileg ellensúlyozta a cukrászdák számának 3,6 százalékos növekedése. Italüzletből és zenés szórakozóhelyből 4,0 százalékkal kevesebb, munkahelyi vendéglátóegységből 1,6 százalékkal több működött 2016 végén.
Az előzetes adatok alapján 2016-ban a vendéglátásból folyó áron 1005 milliárd forint árbevétel származott, a forgalom volumene 6,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az árbevétel 89 százaléka (896 milliárd forint) a kereskedelmi, 11 százaléka (110 milliárd forint) a munkahelyi vendéglátásban realizálódott.
A kereskedelmi vendéglátás forgalmának volumene 9,5 százalékkal nőtt, míg a munkahelyi és közétkeztetést végző vendéglátóegységeké 12 százalékkal csökkent. A kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalmának háromnegyedét az éttermek, büfék és cukrászdák, 16 százalékát az italüzletek és zenés szórakozóhelyek, a fennmaradó 9,1 százalékát a kereskedelmi szálláshelyeken működő vendéglátóegységek adták.
A kereskedelmi vendéglátás bevétele a nyári időszakra koncentrálódott, az éves bevétel 30 százaléka június–augusztusban realizálódott, míg a munkahelyi vendéglátás bevétele ennek komplementereként alakult. A vendéglátóhelyek forgalma árucsoportos megbontása szerint a teljes bevétel 73 százaléka ételforgalomból, 12 százaléka alkoholtartalmú italból, 11 százaléka alkoholmentes italból és 4,0 százaléka kávéból származott.
2016-ban a vendéglátásban folyó áron 301 milliárd forinttal több forgalom realizálódott 2010-hez képest, ezen belül a kereskedelmi vendéglátás aránya 4,5 százalékponttal nőtt, míg a munkahelyi vendéglátásé ugyanennyivel csökkent. Hat év elteltével a vendéglátóhelyek forgalma árucsoportos megoszlásában jelentős változás nem történt, az ételforgalom tekintetében lassú növekedés mutatkozott.
A munkavállalótól elvárható, hogy ne tegyen sértő megjegyzéseket és ne használjon trágár kifejezéseket. Fokozottan igaz az is, hogy a munkatársak közötti trágár, emberi méltóságot sértő stílus semmiképpen nem elfogadható – írják a Rátkai Ügyvédi Iroda munkatársai.
Minden munkahelyen vannak olyan alapvető viselkedési normák, amelyekhez minden munkavállalónak, valamint a munkáltatónak is ragaszkodnia kell. A legtöbb munkáltatónál külön etikai kódexek, magatartási szabályzatok szolgálnak iránymutatásként, hogy mi az elvárt viselkedés az adott munkáltatónál.
Friss bejegyzésükben a Rátkai Ügyvédi Iroda szakemberei a bírói gyakorlat alapján próbálják kideríteni, hogy a nem megfelelő viselkedés vagy kifogásolható kommunikációs stílus vajon szolgálhat-e alapul a munkaviszony megszüntetéséhez.
Egy adott ügyben két banki területen dolgozó munkavállaló munkahelyi viselkedése volt a kérdéses. A privát banki elemzőként dolgozó munkavállalók nem megfelelő stílusban kommunikáltak a felettesükkel e-mailben, annak teljesítményét és munkáját becsmérelték, különböző megjegyzéseket tettek rá, valamint egymás helyett válaszolgatva is hasonló stílusban leveleztek. A cég vezérigazgató-helyettese ezt nem nézte jó szemmel, figyelmeztette a munkavállalókat arra, hogy ez nem felel meg a vállalat Etikai és Magatartási Kódexének, valamint a munkatársi együttműködésnek és a banki szektor viselkedési normáit is súlyosan sérti az ilyen hangvételű kommunikáció.
Végül a munkavállalók munkaviszonyát a munkáltató ezen indokokra való hivatkozással azonnali hatállyal megszüntette.
Az ügyet az első- és a másodfokú bíróság eltérően ítélte meg. Végül az egyik érintett munkavállaló felülvizsgálati kérelme okán került az ügy a Kúria elé. A Kúria álláspontja szerint az ilyen, munkahelyi kultúrába nem illeszkedő viselkedés nemcsak az adott vállalat Etikai Kódexét sérti, hanem a Munka Törvénykönyvének azon szakaszát is, amely a munkavállalót a többi munkavállalóval való együttműködésre kötelezi.
Az ítélet indokolása szerint a munkavállalók kötelesek az adott munkahelyen elvárt magatartási normáknak megfelelően viselkedni, az írásbeli kommunikációt is beleértve. Egy olyan szigorú protokollt megkövetelő ágazatban, mint a bankszektor, kiemelten fontos, hogy a munkavállalók viselkedésükben is megfeleljenek a munkáltatói elvárásoknak, mivel a külvilág és az ügyfelek számára ez akár az adott cég megbízhatóságáról is festhet egy képet. (Mfv.I.10.715/2016.)
A bíróság egy másik ügyben is hasonló álláspontra jutott. Ezen ügy felperese varrónőként állt alkalmazásban a munkáltatónál. A munkavállaló mind a munkáltatójával szemben, mind a többi munkavállalóval szemben többször is trágár kifejezéséket használt, egy alkalommal még kisebb tettlegességre is sor került: meglökött egy másik munkavállalót. Erre hivatkozva azonnali hatállyal megszüntették a munkaviszonyát. Vajon itt is megállják a helyüket az előbbiekben elmondott érvek? A bíróság szerint igen. A trágár, vezetői tekintély csorbítására alkalmas beszédstílus ugyanis szigorú megítélés alá esik a bírói gyakorlat szerint. A munkavállaló ezzel megsérti az együttműködési kötelezettségét, és ebben az esetben nem hivatkozhat a véleménynyilvánítási szabadságra sem. (Mfv. I. 10.542/2014/6.)
Mi a tanulság ezekből a bírósági döntésekből? A munkahely egy olyan közeg, ahol alá-fölé rendeltség jelenik meg a munkáltató és a munkavállaló között. A munkavállalótól elvárható az, hogy ne tegyen sértő megjegyzéseket és ne használjon trágár kifejezéseket. Fokozottan igaz az is, hogy a munkatársak közötti trágár, emberi méltóságot sértő stílus semmiképpen nem elfogadható. Azonban azt fontos hozzátenni, hogy ez a kritérium igaz a munkáltatóra is! A munkáltatói jogkör gyakorlójának még nagyobb felelőssége van abban, hogy milyen munkahelyi légkör alakul ki és a munkavállalók hogyan viselkednek munkavégzés közben.
Lassult a használtautó-átírások növekedése az idén az első fél évben, ami arra utal, hogy kezd telítődni a magyarországi használtautó-piac – derül ki a DasWeltAuto közleményéből.
A Datahouse adatai alapján az idén januártól június végéig 332 562 használt autó cserélt gazdát, ami 11,5 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakával összevetve. Ugyanakkor tavaly a növekedési ütem még 26,5 százalékos volt. A piac csúcsa 2005-ben volt, amikor 639 104 gépkocsit írtak át Magyarországon.
Az idei első fél éves forgalomból a járműkereskedők 27,4 százalékkal részesedtek.
Az autócserék 31 százaléka alsó-középkategóriás, 25,8 százaléka kis- és 15,5 százaléka felső-középkategóriás autó volt. A márkák rangsorában ezúttal is az Opel végzett az élen 45 742 autóval, a második legnépszerűbb a Suzuki (34 099 autó), a harmadik a Volkswagen (32 347 autó) volt.
Az átírt kocsik 76 százalékának kora meghaladta a 10 évet, 5 évnél fiatalabb mindössze 11,9 százalékuk volt.
Frank Györgyöt, a DasWeltAuto márkaigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy forgalom dacára a járműpark nem frissül, a járművek átlagéletkora folyamatosan kúszik felfelé, már a tizennégy évet súrolja. Ez beárnyékolja a pozitív trendet, a használt gépkocsik iránt a kereslet a lassulás ellenére óriási, az idén akár rekord is születhet.
A DasWeltAuto a Volkswagen csoport márkáit forgalmazó Porsche Hungaria használt autó üzletága, amely 30 értékesítőhellyel rendelkezik országszerte. A hálózat 2016-ban 6330 állapotfelmérésen átesett, szervizelt, garanciális használt autót értékesített. (MTI)
A fiatalok több mint harmadának van megtakarítása, a legnagyobb részük lakásra gyűjt – derül ki a K&H negyedéves, a 19–29 éves fiatalok elégedettségét mérő jóléti index felméréséből.
A közlemény szerint a fiatalok 83 százalékának van bankkártyája, 74 százalékuknak saját folyószámlája is. Ezzel szemben hitele, banki megtakarítása, életbiztosítása és befektetése keveseknek van, pedig a trend szerint takarékoskodnak.
A felmérésből kiderül: a fiatalok 37 százaléka rendelkezik megtakarítással, a megtakarítók 21 százaléka már a hónap elején félreteszi a kitűzött összeget, míg a hónap végén megmaradt pénzt a fiataloknak csak a 19 százaléka spórolja meg. A megkérdezettek 29 százaléka alkalmanként, 31 százalékuk pedig soha nem tesz félre pénzt. Hozzátették, utóbbiak aránya 2014-ben még 38 százalék volt.
A megtakarítások átlagos összege 767 ezer forint körül van, amely nagyjából megfelel a három negyedévvel ezelőttinek. Az aktív dolgozók megtakarítása átlagosan egymillió forint, a diákoké 307 ezer forint, a munkanélkülieké 669 ezer forint, míg a gyesen vagy gyeden levők 152 ezer forintot takarítanak meg.
A felmérés szerint a fiatalok 39 százaléka a megtakarításból lakást szeretne vásárolni, majdnem ugyanennyien – 38 százalék – általános tartalékot képeznének, ötödük autóra és utazásra gyűjt, ennél kevesebben családi eseményre, oktatásra, nyugdíjra tesznek félre.
A felmérés rámutat arra is, hogy lakáshitele jellemzően csak a 26 éven felülieknek van, a fiatalabbak nem vesznek fel kölcsönt és nem fektetnek be.
A jóléti index negyedévente vizsgálja a fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait, kitér többek között a lakhatásra, a munkára, az előrelépési lehetőségekre, az oktatásra és a családra. A Free Association által 2017 márciusában végzett kutatásban háromszáz 19–29 éves fiatal vett részt, akik a magyarországi városi lakosságot reprezentálták nem, korcsoport, régió, település típus és iskolai végzettség alapján. (MTI)
Számos, a digitális fogyasztóvédelem kérdéskörébe tartozó tényezőre kell ügyelniük a webáruházat működtető vállalkozásoknak. Már csak azért is, mert adott esetben ismételt jogsértésnél emelt összegű fogyasztóvédelmi bírságot kaphatnak.
Magyarországon már több mint három éve a webáruházaknak egy sor információt meg kell adniuk kötelezően az internetes honlapjukon a fogyasztók számára. Ide tartozik többek között a panaszkezelési módról, a békéltető testülethez való fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postacíméről szóló tájékoztatás és megannyi, további információ közzététele – írja közleményében a Budapesti Békéltető Testület.
Nem árt a vállalkozásoknak ezekre kiemelten figyelniük, hiszen idén az egyre növekvő e-kereskedelem került a fogyasztóvédelem fókuszába. Érdemes ezért minden szükséges információt tételesen és egyértelmű, közérthető megfogalmazással szerepeltetni. Ezekről több jogszabály is tartalmaz rendelkezéseket, mint a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, vagy éppen az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény.
Már az is jogsértésre adhat okot adott esetben, ha például a tárhelyszolgáltató székhelyéről, telephelyéről vagy e-mail címéről szóló tájékoztatás marad el, vagy éppen, ha a fizetési kötelezettséggel járó megrendelések esetében nem alkalmaznak külön figyelmeztetést. A súlyos jogsértést elkövető webáruházak nyilvános listájából (www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu) az is látszik, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság gyakorlata szerint már a honlapon kell tájékoztatást adni a vállalkozásokat a békéltető testületi eljárásban terhelő együttműködési kötelezettségről is.
Sőt, ha később ezt az együttműködési kötelezettséget az érintett cég megsérti, így nem küld írásos nyilatkozatot az eljárásban a békéltető testületnek az adott ügyről, vagy nem biztosítja egyezségkötésre jogosult személy részvételét a meghallgatáson, akkor kötelező bírsággal (még kis- és középvállalkozások esetében is, már az első jogsértésnél) kell szembenéznie. Természetesen az uniós békéltető honlapon történő online vitarendezési eljárásban a személyes megjelenésre nincs szükség, ott sem lehet viszont eltekinteni attól, hogy a vállalkozás többek között az üggyel kapcsolatos álláspontját és bizonyítékait az eljáró békéltető testület rendelkezésére bocsássa írásban.
Ugyanezzel függ össze, hogy el kell helyezni a webáruház internetes címén az uniós békéltető honlapra mutató linket könnyen elérhető módon, továbbá tájékoztatniuk kell a fogyasztókat magáról a békéltető honlap létezéséről, és arról, hogy az használható a viták rendezéséhez. Kötelező emellett megadni magát a webáruház e-mail címét is. Ez alól nincs kivétel, és ez a kötelezettség az online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekben érintett, minden Európai Unióban letelepedett kereskedőre vonatkozik. Ezzel szemben, különösen egyes légitársaságok vagy más nagyobb szolgáltatók e-mail címét nagyon nehéz fellelni, mivel rendszerint panasz űrlapokon keresztül biztosítják a panasztételt, holott ez még önmagában kevés és ebben a formában nem elegendő.
Az indokolás nélküli elállási jogról szóló kötelező információkat szintén nagyon fontos szerepeltetni a webáruház honlapján. Több esetben került sor jogsértés megállapítására azért, mert nem volt megfelelő az erről szóló tájékoztatás, így például kizárták az indokolás nélküli elállást arra az esetre, ha a termékben károsodás következett be, az megsérült, esetleg nem volt meg az eredeti, bontatlan csomagolás vagy a fogyasztó azt a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó mértékben használta. Ezek a szerződési feltételek jogszabálysértőek, sőt felvetik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma megsértését is.
Emellett, a webáruházból való rendelésnél, legkésőbb a megrendelt termék átvételekor a vállalkozásnak tartós adathordozón vissza kell igazolnia a fogyasztónak a megkötött szerződést, és ebben meg kell adni az előzetesen tájékoztatás köréhez tartozó kötelező információkat is (kivéve, ha az már megtörtént a szerződés megkötése előtt). Több webshopban biztosítják továbbá azt is, hogy a fogyasztó az indokolás nélküli elállási jogra vonatkozó nyilatkozatát beküldhesse közvetlenül az internetes honlapon keresztül. Fontos tudni, ilyen esetben szintén vissza kell igazolni azt a fogyasztó számára, hogy elállási nyilatkozata megérkezett! Ennek elmulasztása ugyancsak jogsértést vet fel.
Legalább ilyen fontos, hogy a kellékszavatosságra, termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről és az esetleges jótállás fennállásáról és annak feltételeiről szóló tájékoztatást ugyanúgy elhelyezzék, méghozzá úgy, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség. Ha pedig az adott termék kötelező jótállás hatálya alá esik, úgy a jótállási jegyet is át kell adni a fogyasztónak, legkésőbb a kiszállításkor.
A webáruházaknak tehát többek között a fentiekről (fontos, hogy még ez sem egy tételes, kimerítő lista!) megfelelően tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a tudatos döntések meghozatala érdekében, ellenkező esetben ezek elmaradása fogyasztóvédelmi bírságot vonhat maga után. A mikro-, kis- és középvállalkozások első alkalommal figyelmeztetést kapnak, azonban ismételt jogsértésnél már emelt összegű lehet a bírságösszeg.
A Budapesti Békéltető Testület kizárólagos illetékességgel rendelkezik Magyarországon az internetes vásárlásból fakadó, határon átnyúló fogyasztóvédelmi ügyek (kivéve a pénzügyi tárgyúak) intézésére, emellett online tanácsadó pontként segíti a feleket, ha bármilyen kérdésük van. A tapasztalatok alapján is látszik, hogy egyre többen élnek a lehetőséggel, és azzal, hogy költségkímélő módon, a személyes megjelenést nem igénylő eljárásban egyezzenek meg a vállalkozással az Európai Bizottság által létrehozott, uniós békéltető honlapon.
Többek között ezzel kapcsolatosan, nemrég jelent meg az Európai Bizottság legfrissebb elemzése, amelynek célja áttekintést adni arról, miként értékelik a fogyasztók az Európai Unió belső piacának működését, valamint hatékonyan nyomon követni a fogyasztói véleményeket és számadatokkal segíteni a döntéshozók munkáját. A felmérés és a megállapítások alapján jól látszik, hogy nagy felelősség hárul Európa-szerte, de Magyarországon is a vállalkozásokra, különösen az internetes kereskedőkre. Európai uniós átlagban ugyanis egyre többen vásárolnak online a fogyasztók és egyre nagyobb a bizalom a határon átnyúló megrendelések esetében is.
Magyarországon például a megkérdezett fogyasztók nagyobb többsége bizalommal tekint a belföldi webáruházakból történő vásárlásokra, és rendkívül pozitív ezzel kapcsolatosan a határon átnyúló vásárlásokat illető eredmény is, miszerint a fogyasztók több mint fele ezekben szintén megbízik.
Bizalomra ad okot az is, hogy itthon összességében nőtt a megkérdezett magyar kiskereskedők fogyasztóvédelmi tudatossága. Kimagasló volt például a helyes válaszok aránya a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal összefüggő kérdéseket illetően, és jelentős részük tudta, hogy tisztességtelennek minősül egy terméket ingyenesnek hirdetni, miközben az igénybevételért már egy emeltdíjas számot kell felhívnia a fogyasztónak.
Tény viszont az is, miszerint például arra a kérdésre, milyen jogok illetik meg a fogyasztókat hibás termékek esetében, már nem sokan tudták a pontos választ a belföldi vállalkozások. Azonban pozitív ismét, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti vitára ingyenes, gyors megoldást kínáló békéltető testületek létezését illetően hazánkban a megkérdezett vállalkozások körülbelül fele úgy válaszolt, hogy tud a békéltetésről és él is annak lehetőségével, ha fogyasztóvédelmi vita támad egy fogyasztóval.
Jellemző az is, hogy a magyar fogyasztók egynegyede már találkozott valamilyen fogyasztóvédelmi problémával, ugyanakkor még mindig előfordul, hogy a felmerült kifogás ellenére egyáltalán nem tesznek panaszt az érintett cég felé sem és nem viszik tovább az ügyet. Fogyasztóvédelmi jogaikról a magyar fogyasztók leginkább az internetes vásárlások esetében tájékozottak, és a legnagyobb részük tisztában volt azzal, hogy tizennégy napon belül visszaküldhetik az online megrendelt terméket, ha nem tetszik, indokolás nélkül. Ezzel szemben a hibás termékek esetén érvényesíthető jogokról kevesebb, mint a megkérdezett fogyasztók egyharmada tudott csak Magyarországon. Ezért továbbra is erősíteni kell a fogyasztói tudatosságot és felhívni a figyelmüket a fogyasztóvédelmi lehetőségeikre.
A fogyasztói bizalom a vállalkozások szempontjából is nagyon fontos, amit meg kell őrizni – annál is inkább, hogy általános jelleggel a megkérdezett magyar fogyasztók nagy többsége úgy vélekedett, hogy a kereskedők és a szolgáltatók megbecsülik és tiszteletben tartják a fogyasztói jogokat. Ehhez hozzá kell tenni, hogy Magyarországon a fogyasztók kevesebb, mint egyharmada tapasztalt már korábban valamilyen szállítási problémát belföldi internetes vásárlásnál, míg ha külföldi webáruházból vásároltak, az esetek körülbelül negyedében merült fel az előbb említett kifogás.
A fentiekből az látszik, hogy pozitívak az uniós felmérés eredményei, ugyanakkor még tovább kell erősíteni a fogyasztók és vállalkozások digitális fogyasztóvédelmi tudatosságát! Ebben pedig nagy szerep hárul a fogyasztóvédelmi szervezetekre, és a vállalkozói érdekvédelmi szervezetekre, valamint a békéltető testületekre is, amelyek mind hozzájárulnak és jelentős szerepet töltenek be többek között az online kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások fogyasztóbarát magatartásának kialakításában és annak megőrzésében.
39 milliárd liter (legalább 0,5 százalékos alkoholtartalmú) sört állítottak elő tavaly az Európai Unióban, 400 millió literrel többet, mint egy évvel korábban – tájékoztatott a sör világnapja alkalmából az Eurostat.
Az augusztus első péntekjére eső „nemzetközi sörnap” alkalmából az unió statisztikai hivatala egy rövid összeállítást tett közzé, amelyből többek között kiderül: az „átlag EU-lakos” tavaly 76 liter sört gurított le.
Alkoholmentes vagy 0,5 százalékosnál „gyengébb” sörből jóval kevesebbet, 400 millió litert gyártottak 2016-ban az EU-ban.
Az EU teljes sörgyártásának 21 százalékával (8,3 milliárd liter) Németország az első számú sörgyártó Európában, majd az Egyesült Királyság (13 százalék, 5,1 milliárd liter), Lengyelország (10 százalék, 4,0 milliárd liter), Spanyolország 9 százalék, 3,7 milliárd liter), Hollandia (7 százalék, 2,6 milliárd liter) és Belgium (6 százalék, 2,3 milliárd liter) következik. Magyarországon a tavaly gyártott 655,2 millió liter sörrel az uniós középmezőnyben helyezkedik el.
Az elsőszámú uniós sörexportőr Hollandia volt, amely tavaly 1,9 milliárd liter (alkoholtartalmú) sört exportált, megelőzve Németországot (1,7 milliárd liter), Belgiumot (1,5 milliárd liter), Franciaországot (0,7 milliárd liter) és az Egyesült Királyságot (0,6 milliárd liter).
A legtöbb sört az EU-tagállamokból az Egyesült Államokba exportálták (1,1 milliárd liter, a teljes export 34 százaléka). Kína 525 millió, Kanada 202 millió, Dél-Korea 117, Svájc 113 millió liter „uniós sört” importált.
Az uniós piacon a „harmadik országok” közül (alkoholtartalmú) sörben Mexikó volt az első 2016-ban 179,5 millió literrel (ez a teljes uniós sörimport közel fele), a további sorrend: Szerbia (46,9 millió liter), Egyesült államok (36,5 millió liter), Fehéroroszország (20,6 millió liter), Kína (16,4 millió liter) és Oroszország (11,6 millió liter).
A hitelfelvételhez és a garanciaigényléshez kapcsolódó adminisztrációs költségek és feladatok csökkentésével lehetne fokozni a fejlesztési hitelek kihelyezését. Erre azért is szükség van, mert a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban csaknem 9000 milliárd forint támogatáshoz juthatnak a magyar vállalkozások, ám ezt elő kell finanszírozniuk.
Az Magyar Nemzeti Bank szerint a növekedési hitelprogram márciusi kivezetése a kis- és középvállalkozások (kkv) hitelállományának további bővülése mellett mehet végbe. A jegybank szakértői úgy ltáják, a hitelállomány növekedési üteme 2017 és 2020 között is az évi 5-10 százalékos sávban maradhat. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vállalati felmérése (MFB-Indikátor) szerint továbbra is a biztosítékok jelentik a legfőbb akadályt a hitelfelvétel során, amelyre kézenfekvő megoldást jelenthet az intézményi kezességvállalás.
„A problémákat látva kulcsfontosságú feladat a hiteligénylés egyszerűbbé és hatékonyabbá tétele. Ezt a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban elérhető rekordnagyságú, mintegy 9000 milliárd forintos támogatási összeg sikeres felhasználása is sürgeti. Ugyanis a pályázatok jellemzően utófinanszírozásúak, tehát a vállalkozásoknak rendelkezniük kell az előírt önerővel a beruházások megvalósításához. Mivel azonban ennek előteremtése sok esetben problémát okozhat a vállalkozásoknak, így még nagyobb jelentőségük lesz az olyan önerő- és támogatás-előfinanszírozó hiteleknek, mint az OTP Bank OTP 2020 EU Fejlesztési Hitele” – hangsúlyozta Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezető igazgatója a bank közleményében.
A kkv-hitelezés előrejelzése
Az uniós támogatásokra vonatkozó pályázati felhívások az előírt határidőre megjelentek mind a tíz operatív programban, a felhívások megnyitása, a pályázatok benyújtása és értékelése pedig folyamatosan zajlik. Az elnyerhető támogatások iránti igény mértékét jól szemlélteti a Magyar Fejlesztési Bank már hivatkozott vállalati felmérése. Eszerint csak 2017-ben akár 4000 milliárd forintra rúghat a beruházási források iránti kereslet, a finanszírozási igényeket pedig elsősorban e vissza nem térítendő támogatásokból fedeznék a vállalkozások.
Az uniós források sikeres lehívásában és felhasználásában, ezáltal pedig versenyképességük erősítésének támogatásában jelenthet nagy előrelépést az OTP Bank és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által kötött megállapodás. A hazai bankszektor és a garanciapiac két vezető szereplője közti együttműködés keretében ugyanis az OTP 2020 Fejlesztési Hitelhez kapcsolódóan a Garantiqa egyszerűsített eljárásban, akár napon belüli jóváhagyással kész a kezességvállalásra. Ezáltal gyorsabbá és egyszerűbbé válik a fejlesztési hitelek igénybevétele a vállalkozások számára.
A magyarországi hitelezési piacon 2017-ben potenciálisan megjelenő beruházási források iránti kereslet vállalatméret szerinti bontásban
„Ez a megállapodás nem csak azoknak a kis- és középvállalkozásoknak nyitja meg az utat az eu-s források előfinanszírozásához, amelyek szabad támogatási kerettel rendelkeznek, hanem valamennyi kkv számára biztosítja a hitelgaranciához való hozzáférést. Ugyanis a Garantiqa állami viszontgarancia nélkül saját forrásai terhére is elérhetővé tette ezt a terméket, ezzel is támogatva az eu-s források minél gyorsabb és hatékonyabb kihelyezését. Ez tovább növeli az OTP által kínált stabil, megbízható financiális hátteret a vállalkozások beruházási terveinek megvalósításához” – mondta az ügyvezető igazgató.
A két szervezet emellett új saját fejlesztéssel is hozzájárul az egyszerűbb és hatékonyabb ügyintézéshez az úgynevezett web service szolgáltatás kialakításával. A web service biztonságos on-line, real-time kapcsolatot teremt az informatikai rendszerek között, ezáltal megszűnteti a hitel- valamint a garanciaigényléssel kapcsolatos duplikált adatrögzítési feladatokat. A tranzakciós adatok egy zárt rendszeren keresztül egyből a Garantiqa eKérelem rendszerébe kerülnek. Ezzel csaknem nullára csökken a garanciaigényléshez szükséges idő, valamint az esetleges adatrögzítési hibák is elkerülhetővé válnak.
„A Garantiqa kiemelten fontos célja minél több életképes vállalkozás finanszírozáshoz jutásának támogatása, ennek pedig fontos eszköze a hitelgarancia igényléshez kapcsolódó adminisztráció, és az átfutási idők csökkentése. Az elmúlt években tudatosan törekedtünk arra, hogy a garanciavállalás még egyszerűbben és gyorsabban hozzáférhetővé váljon a kkv-k számára. Ez az együttműködés fontos mérföldköve az ezirányú törekvéseinknek” – emelte ki Nagy Róbert, a Garantiqa vezérigazgató-helyettese.
„A web service kapcsolat megteremtése fokozatváltást jelent garanciaigénylésben: egységnyi idő alatt több kérelem lesz benyújtható, ami több hitel kihelyezésére ad lehetőséget. A két szervezet ezzel a közös fejlesztéssel jelentős lépést tesz előre a vállalkozások hatékony kiszolgálásában és finanszírozáshoz jutásában” – zárta gondolatait Csonka Tibor.
Az idei első negyedévben átlag 2,6 százalékkal emelkedtek a magyarországi lakásárak a tavaly év végi szinthez képest, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva 11,6 százalékkal nőttek az árak. A leggyorsabban Budapesten drágultak az ingatlanok.
Az idei első három hónap során gyorsult a hazai lakásárak negyedéves növekedési üteme, településtípusonként azonban eltérő folyamatokat lehetett tapasztalni – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összeállításából. A fővárosban az előző negyedéves 2,4 százalékról 3,8 százalékra gyorsult a lakásárak negyedéves dinamikája, míg a vidéki városokban 2,3 százalékról 1,6 százalékra lassult ugyan ez a mutatószám. A községekben mindezek mellett ismét a lakásárak emelkedéséről lehet beszélni, a negyedéves emelkedés a kisebb településeken átlagosan 3,8 százalékot tett ki.
Az éves növekedési ütemeket tekintve a fővárosban jelentősen, az előző időszaki 23,5 százalékról 16,9 százalékra csökkent a lakásárak éves dinamikája 2017 első negyedévére, ami azonban még mindig jóval magasabb az egyéb településeken tapasztalttól. A vidéki városokban egy év alatt 9,2 százalékkal, míg a községekben 11,2 százalékkal emelkedtek átlagosan a lakóingatlanok árai.
Az első negyedévben Magyarország két régiója, Észak- és Közép-Magyarország esetében is csökkentek a városi lakásárak, míg a többi régióban nőttek a városokban a lakóingatlanárak. Az MNB lakásárindex értékei szerint az első negyedévben Észak-Magyarországon 2,1 százalékkal, míg Közép-Magyarországon 1,9 százalékkal estek vissza átlagosan a lakásárak.
A vizsgált időszak során Dél-Alföldön nőttek a városi lakásárak a legnagyobb mértékben, egy negyedév alatt mintegy 5,7 százalékkal, amelyet a közép- és dél-dunántúli régió követett 3,6 és 3,1 százalékos emelkedéssel. A vidéki városok éves növekedési üteme szintén Dél-Alföldön volt a leggyorsabb, nominális alapon mintegy 15,9 százalékot tett ki 2017 első negyedév végén, de Dél-Dunántúlon, Közép-Dunántúlon és KözépMagyarországon is 9-10 százalékot elérő éves lakásáremelkedés volt tapasztalható.
A községekben emellett 11,6 százalékkal emelkedtek egy év alatt a lakóingatlanárak átlagosan, ami gyorsuló dinamikát jelent az előző negyedévhez képest. A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB lakásárindex nominális alapon 2,6 százalékkal nőtt 2017 első negyedévében, ami gyorsulást jelent az előző időszakhoz képest. Reálértelemben az aggregált MNB lakásárindex 1,8 százalékkal emelkedett az első negyedévben. A hazai lakásárak éves növekedési üteme kissé csökkenve nominális értelemben 11,6 százalékot, míg reálértelemben 8,6 százalékot tett ki 2017 első negyedév végén.
Több mint fél tonna ismeretlen eredetű zöldség és gyümölcs értékesítését függesztette fel a Nébih a fonyódi és a budapesti Hunyadi téri piacokon. A portékát őstermelői igazolvánnyal rendelkező árusok kínálták, de hamar kiderült, nem ők termesztették azokat.
A fonyódi piac őstermelőinek ellenőrzésekor 300 kiló görögdinnyét, 180 kiló őszibarackot, 40 kiló kajszit és egyéb zöldséget, gyümölcsöt foglaltak le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. A zöldség- és gyümölcsféléket megtévesztő módon, saját termelésből származó termékként kínálták értékesítésre az őstermelők – derül ki a Nébih közleményéből.
Az ellenőrzés során az egyik őstermelő esetében – aki ugyan érvényes őstermelői igazolvánnyal rendelkezett, valamint bejelentett tevékenységei között szerepelt a dinnyetermelés – megállapították, hogy az általa piaci értékesítésre kiszállított dinnye fajtája és a nem maradéktalanul eltávolított címkéje alapján külföldi származású.
A fonyódi piacon kívül a Nébih munkatársai helyszíni ellenőrzést végeztek a budapesti Hunyadi téri piacnál is. A közérdekű bejelentés alapján tett vizsgálatot megelőzően a hivatal kiszállt az őstermelő által az őstermelői tevékenységéhez bejelentett földterületre, ahol a hatóság semmilyen termelési tevékenység nyomát nem találta. Ezzel szemben az ellenőrzés napján az őstermelő többféle gyümölcsöt, többek között 180 kiló őszibarackot kínált megvásárlásra a piacon, amelyekről egyértelműen bizonyítható volt, hogy nem saját termelésű termék.
A Nébih ellenőrei mindkét esetben a helyszínen visszatartották a szabályszegők őstermelői igazolványait és azonnali hatállyal felfüggesztették az értékesítést. Mivel a felkínált termékek az élelmiszerekre vonatkozó nyomon követhetőségi szabályoknak sem feleltek meg, a szakemberek elrendelték a forgalomból történő kivonásukat, majd megsemmisítésüket.
Az érintett őstermelőkkel szemben közigazgatási eljárás indul. Az ügyekben kiszabható bírság termelőnként elérheti a százezres nagyságrendet. Az őstermelői igazolvány bevonása mellett a hatóság az új őstermelői igazolvány kiváltásától is eltilthatja az érintetteket, ahol az eltiltás időtartama két hónaptól két évig terjedhet a szabálysértés súlyától függően.