Az előzetes adatok alapján 2016-ban a vendéglátásból folyó áron 1005 milliárd forint árbevétel származott, a forgalom volumene 6,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest– tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2016 végén több mint 46 ezer kereskedelmi és 5,6 ezer munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző, azaz összesen közel 52 ezer vendéglátóhely üzemelt Magyarországon – olvasható a KSH „Jelentés a turizmus és vendéglátás 2016. évi teljesítményéről” című kiadványában.
A kereskedelmi vendéglátó- egységeken belül mintegy 29 ezer étterem és cukrászda (magában foglalva a büféket és fagylaltozókat is), valamint több mint 17 ezer italüzlet és zenés szórakozóhely látta vendégül a látogatókat. A kereskedelmi vendéglátóegységek 36, a munkahelyi vendéglátóhelyek 19 százalékát üzemeltették egyéni vállalkozók.
A vendéglátóhelyek száma 2010 és 2012 között növekedett, majd ezt követően folyamatosan csökkent, így 2016 végén több mint 3 ezerrel kevesebb vendéglátóhely működött, mint hat évvel korábban. Ezen belül 2010 óta 3,2 ezerrel szűkült a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma, alapvetően az italüzletek és zenés szórakozóhelyek megszűnéséből adódóan. Ezzel párhuzamosan a munkahelyi vendéglátóhelyek számában enyhe bővülés volt tapasztalható.
A vendéglátóhelyek száma 2015 végéhez képest 1,4 százalékkal, több mint 700 egységgel csökkent. Ezen belül az éttermek, cukrászdák száma alig változott. Az éttermek, büfék számának 0,8 százalékos csökkenését némileg ellensúlyozta a cukrászdák számának 3,6 százalékos növekedése. Italüzletből és zenés szórakozóhelyből 4,0 százalékkal kevesebb, munkahelyi vendéglátóegységből 1,6 százalékkal több működött 2016 végén.
Az előzetes adatok alapján 2016-ban a vendéglátásból folyó áron 1005 milliárd forint árbevétel származott, a forgalom volumene 6,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az árbevétel 89 százaléka (896 milliárd forint) a kereskedelmi, 11 százaléka (110 milliárd forint) a munkahelyi vendéglátásban realizálódott.
A kereskedelmi vendéglátás forgalmának volumene 9,5 százalékkal nőtt, míg a munkahelyi és közétkeztetést végző vendéglátóegységeké 12 százalékkal csökkent. A kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalmának háromnegyedét az éttermek, büfék és cukrászdák, 16 százalékát az italüzletek és zenés szórakozóhelyek, a fennmaradó 9,1 százalékát a kereskedelmi szálláshelyeken működő vendéglátóegységek adták.
A kereskedelmi vendéglátás bevétele a nyári időszakra koncentrálódott, az éves bevétel 30 százaléka június–augusztusban realizálódott, míg a munkahelyi vendéglátás bevétele ennek komplementereként alakult. A vendéglátóhelyek forgalma árucsoportos megbontása szerint a teljes bevétel 73 százaléka ételforgalomból, 12 százaléka alkoholtartalmú italból, 11 százaléka alkoholmentes italból és 4,0 százaléka kávéból származott.
2016-ban a vendéglátásban folyó áron 301 milliárd forinttal több forgalom realizálódott 2010-hez képest, ezen belül a kereskedelmi vendéglátás aránya 4,5 százalékponttal nőtt, míg a munkahelyi vendéglátásé ugyanennyivel csökkent. Hat év elteltével a vendéglátóhelyek forgalma árucsoportos megoszlásában jelentős változás nem történt, az ételforgalom tekintetében lassú növekedés mutatkozott.
