Kezdőlap Blog Oldal 659

Innovációs támogatást nyert nyolcvan vállalkozás

Összesen 16 milliárd forint innovációs támogatást nyert 80 közép-magyarországi vállalkozás jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új termék, prototípus vagy technológia fejlesztésére.

A felhívásra 239 pályázat érkezett, a nyertes vállalkozások 80 és 500 millió forint közötti támogatást kaptak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap keretéből – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A vállalt önrésszel együtt összesen 26 milliárd forint fejlesztés valósul meg. Felidézték, hogy a pályázati program 2016-os meghirdetése óta három fordulóban 300 vállalkozás összesen 48 milliárd forint keretösszegű támogatást kapott. 

A közlemény idézi Pálinkás Józsefet, az innovációs hivatal elnökét, aki közölte, hogy az intézmény komplex kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati ösztönzőrendszert alakított ki, 2015-ös alapítása óta 3 ezer projekt közel 600 milliárd forint keretösszegű, vissza nem térítendő támogatásáról döntött. Üzleti ötlet kidolgozására, célzott kutatásokra, prototípus-fejlesztésre, termékek exportcélú továbbfejlesztésére, szellemi tulajdonvédelemre, startup inkubátorok létrehozására, valamint kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltatás vásárlására több mint 40 pályázat jelent meg költségvetési és uniós forrásból – tette hozzá.

Pálinkás József kiemelte, hogy a vállalkozások K+F+I-tevékenységét támogató felhívásokban elvárás az újdonságtartalom, a célszerűség, a piacképesség és a nemzetközi versenyképesség. Közölte azt is, hogy az önálló kutatás-fejlesztési tevékenységhez nem kellően erős vállalkozások számára 17 milliárd forintos keretösszegű pályázatot indítottak, a támogatottak 5 és 15 millió forint közötti összeget nyerhetnek a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretéből.

Hozzátette: uniós társfinanszírozással már elérhető a Nemzeti technológiai és szellemi tulajdon kockázati tőkeprogram is. A K+F+I-tevékenységek támogatásaiból előtérbe kerülnek a hitellel kombinált vagy teljes egészében visszatérítendő, kedvezményes kamatozású pénzügyi eszközök, valamint tőkeprogramok, amelyek keretében 182 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésre – áll a közleményben. (MTI)

Átadták a Varga Pincészet új borászatát Feldebrőn

Közel kétmilliárd forintból, két év alatt a borvidék legnagyobb borászatát építette fel a Varga Pincészet Kft. a heves megyei Feldebrőn. A mintegy húsz munkahelyet létrehozó új létesítményben idén eddig 7,7 millió kiló szőlőt dolgoztak fel.

A Varga Pincészet ügyvezetője Varga Máté elmondta: a vállalkozás eddig 1,8 milliárd forintot fektetett be a feldebrői pincészet létrehozásába, az előreláthatólag 6-7 év alatt megtérülő beruházás finanszírozását 100 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatás és 1,2 milliárd forint kedvezményes kamatozású növekedési hitel is segítette.

A fejlesztéssel 8,1 millió literre nőtt a borászat tárolókapacitása, amelyből mintegy 3,3 millió liter az erjesztőkapacitás. Az új pincészetben idén eddig 7,7 millió kilogramm szőlőt dolgoztak fel, ami a legnagyobb mennyiség az Egri borvidéken és egész Északkelet-Magyarországon is – tette hozzá. Jelezte, hogy a létesítmény további fejlesztésével a feldolgozó kapacitás 15-16 millió kilogrammra bővíthető.

A beruházás okairól szólva elmondta: a Varga Pincészet tulajdonosait szoros baráti és üzleti szálak fűzik az Egri borvidékhez, ahol közel két évtizede 55 hektárnyi szőlőterülettel is rendelkeznek. Emellett azért választották a fejlesztés helyszínéül Feldebrőt, mert a térségben jelentős kékszőlő telepítések folynak, míg a cég badacsonyörsi borászatának környékén, a Balatoni borrégióban már nem tudtak több kékszőlőt felvásárolni.

Varga Máté tájékoztatása szerint a Varga Pincészet Kft. 1993-ban alakult, jelenleg országszerte összesen mintegy 200 hektár szőlőültetvényt művel és a Badacsonyi, az Egri, valamint a Tokaj-hegyaljai borvidéken működtet feldolgozóüzemeket. Több mint egy évtizede a Varga Pincészet értékesíti Magyarországon a legtöbb palackos bort, tavaly 14,6 milliót. Termékeiket 94 százalékban belföldön értékesítik, azok a hazai üzletláncok szinte mindegyikében megvásárolhatók. Legfőbb export célországaik Szlovákia, Lengyelország és Románia.

A társaság 186 alkalmazottat foglalkoztat, 2016-os árbevétele 4,7 milliárd forint volt, az idei terveikben 5,4 milliárd forint elérése szerepel. Rangos nemzetközi (Challange International du Vin, Grand International Wine Award MUNDUS VINI,  International Wine and Spirit Competition, Sélections Mondiales des Vins Canada, Vinalies Internationales), illetve hazai borászati versenyeken (VinAgora) idén összesen 6 arany és 4 ezüstérmet vehettek át. Utóbbin az Aranymetszés Olaszrizling nyerte el a legjobb fajtabor címet, míg a bordeaux-i borversenyen öt év után először nyert három aranyérmet magyar pincészet. (MTI)

Vásárlóerőben az utolsó harmadban vagyunk az európai országok között

0

Több mint 10 százalékkal, a tavalyi 5549 euróról 6204 euróra nőtt az egy főre jutó vásárlóerő Magyarországon, amellyel az ország változatlanul Európa 42 államából a lista 30. helyén áll.

A GfK vásárlóerő elemzése szerint Európa 42 országának lakossága 9,4 ezermilliárd euró fölött rendelkezik. Egy európai lakos egy évben átlagosan 13 937 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él, amely a tavalyinál 1,9 százalékkal magasabb. Európában 17 országban haladja meg a mutató az átlagot, miközben 25 országban alacsonyabb.

A tíz legtehetősebb országban mért vásárlóerő az európai átlagnál másfélszer magasabb. A leggazdagabb ország Liechtenstein, egy személyre jutó 63 267 eurós, az európai átlaghoz képest közel ötszörös vásárlóerejével, a sereghajtó pedig Ukrajna 949 és Moldova 1441 euróval. A legtehetősebbek tizes „klubjának” tagjai nem változtak az egy évvel korábbihoz képest, mindössze a sorrendjük cserélődött fel némiképp. A legszembeötlőbb Izland felemelkedése a korábbi ötödik helyről a harmadik helyre. 

Magyarország idén változatlanul a 30. helyen szerepel, ugyanakkor a vásárlóerő az európai átlag tavalyi 40,6 százalékáról idén 44,5 százalékára nőtt. Az országban Budapesten a legmagasabb az egy főre jutó átlagos vásárlóerő, 7649 eurós értéke ugyan 23 százalékkal meghaladja az magyarországi átlagot, ám az európai átlagtól még mindig 45 százalékkal elmarad.

Az ország 20 megyéjéből hét megyében rendelkezik a lakosság az országos átlag fölötti vásárlóerővel, ezek a főváros vonzáskörzetében, valamint az osztrák határvidéken találhatók. A legszegényebb régió továbbra is a román és ukrán határ mellett fekvő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol évi 4803 eurós vásárlóerő jut egy főre, amely az országos átlag 77,4 százaléka és az európai átlag 34,5 százaléka. 

A leggazdagabb és a legszegényebb megye közötti különbség tovább mérséklődött annak köszönhetően, hogy a fővárosi index enyhe csökkenése idén is folytatódott (125,5-ről 123,3-re) és a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Beregé ezúttal is meghaladta az előző évit (74,8-ről 77,4-ra nőtt). Ez a tendencia általánosságban igaz a vásárlóerő szempontjából kettészakadt ország két felére is: a módosabb dunántúli megyék többségének vásárlóereje enyhén csökkent (kivétel Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye), míg a legszegényebb keleti megyék indexe jellemzően enyhén nőtt. 

Az ötezer főnél nagyobb települések Budapest nélküli rangsorában az egy főre jutó vásárlóerő országos átlaghoz viszonyított aránya alapján az első öt helyen Paks, Üröm, Nagykovácsi, Budaörs és Solymár áll. (MTI)

Drónokhoz fejleszt mobilhálózati technológiát a Huawei

Alacsony légtéri mobil adathálózati lefedettséget biztosító technológiát fejleszt a Huawei a drónok hasznosításában rejlő gazdasági potenciál kiaknázása érdekében. A Huawei Digitális Égbolt Kezdeményezése (Digital Sky Initiative) a drónok hálózatra kapcsolását célozza.

A drónok és mobilhálózatok kombinációja újradefiniálja a légteret. A jelenlegi mobil távközlési állomásokat ugyanis a földi felhasználók kiszolgálására tervezték – mutatott rá Csou Jüe-feng (Zhou Yuefeng) a Huawei Wireless Network Product Line marketing igazgatója, hangsúlyozva, hogy a drónok esetében a mobil adatforgalmat a jelenlegi lehetőségek között nem lehet megbízhatónak tekinteni. 

A Digitális Égbolt Kezdeményezés célja mobil adathálózati lefedettség biztosítása a 300 méter alatti légtérben annak érdekében, hogy drónalkalmazások fejlesztésével meg lehessen nyitni az alacsony légteret is a digitális gazdaság előtt – fejtette ki Csou Jüe-feng. 

A Digitális Égbolt Kezdeményezés három fázisból áll. Az első fázisban (2017-2018) teszthelyet építenek ki drónalkalmazások számára és megteszik az első lépéseket az adatátviteli szabvány elfogadására. A második fázisban (2019-2020) már legalább öt országban megindul majd a technológia kereskedelmi alkalmazása. A harmadik fázisban (2020-tól) indulna meg az alacsony légterű digitális hálózatok tömeges kereskedelmi hasznosítása.

A Huawei Wireless X Labs a technológia gazdasági alkalmazásának előmozdítása érdekében megalapította a kormányzati szerveket, hálózati szolgáltatókat, dróngyártó vállalatokat és iparági szervezeteket magában foglaló Digital Sky Special Interest Group szakmai egyeztető fórumot. A Sanghajban az idén létesített Digital Sky Hub után további fejlesztési központokat tervez létesíteni a Huawei Európában, Kanadában és Dél-Koreában is a technológia terjedésének a támogatására. (MTI)

Hétmillió forint a kiemelkedő közfoglalkoztatóknak

Kiemelkedő közfoglalkoztatókat részesített elismerésben a Belügyminisztérium.

Miniszteri elismerésben ötvenegy önkormányzat, három önkormányzati nonprofit gazdasági társaság, öt országos közfoglalkoztatási programot megvalósító szervezet, valamint tizenhat olyan település részesült, ahol közfoglalkoztatásra szerveződött szociális szövetkezet működik. A miniszteri elismeréseket Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár adta át az önkormányzatok, szervezetek képviselőinek.

A díjazottak egyenként hét millió forint külön támogatásban részesültek, amelyet programjaik továbbfejlesztéséhez, folytatásához használhatnak fel – olvasható a Belügyminisztérium közleményében.

Már lehet pályázni az Év fogyasztóvédelmi referense díjra

A Fogyasztóvédelmi Referens Egyesület (FORE) az országban dolgozó több mint 2 000 fogyasztóvédelmi referens munkájának elismerése és presztízsének növelése céljából idén meghirdette az „Év fogyasztóvédelmi referense” díjat.

A fogyasztóvédelmi referens díjra öt kategóriában, a kereskedelem, az FMCG, a közműszolgáltatási, az élelmiszer-előállítói, a hírközlési-távközlési kategóriákban lehet pályázni. A legtöbb pontot annak bemutatásával lehet elérni, hogy a pályázó fogyasztóvédelmi referens a munkájával miképpen járult hozzá a vállalkozás fogyasztóvédelmi szemléletének fejlesztéséhez.

A pályázaton figyelembe veszik, ha a pályázót a munkáltatója ajánlja a díjra. A pályázati űrlap 2017. november 15-től letölthető a FORE honlapjáról. A díjak ünnepélyes nyilvános átadására 2018. február második felében kerül sor.

A pályázaton résztvevő valamennyi fogyasztóvédelmi referensnek oklevéllel köszönik majd meg, hogy vállalta a megmérettetést. A nyerteseknek és az őket foglalkoztató vállalkozásoknak a FORE széles nyilvánosságot fog biztosítani – olvasható a FORE közleményében.

Mire figyeljünk, ha autópálya-matricát vásárolunk?

A legfontosabbakat a Budapesti Békéltető Testület jó szakértői foglalták össze.

A fogyasztó eladta az autóját, de elfejtette átíratni az éves matricát az új gépkocsira. Egy másik autós úgy tudta, hogy elég az autópályára történő ráhajtás után megvenni a matricát. A harmadik fogyasztó pedig a fizetésnél rosszul adta meg a rendszámát. Mindhárom esetben közös, hogy közel hatvanezer forintos büntetést kaptak, ami azonban elkerülhető lett volna egy kis odafigyeléssel. Mire kell ügyelni az autópálya-matrica megvásárlásakor? A Budapesti Békéltető Testület tanácsai:

A testület tapasztalatai szerint az már szinte mindenki előtt ismert, hogy bizonyos autópályák használatáért a fogyasztóknak díjat (használati díj) kell fizetniük. Az már viszont kevésbé köztudott, hogy ha elfelejtik az eredeti díjat megfizetni, akkor a későbbi pótdíj akár 59 500 forint is lehet, ha a pótdíjat 30 napon túl fizetik meg.

Emellett további dolgokra is figyelni kell.

1. Nagyon fontos, hogy már akkor megvegyék a matricát, mielőtt ráhajtanak az autópályára. 

Hiába váltják meg azt ugyanis a kérdéses naptól, az csak a vásárlást követő időszakra lesz érvényes. Nem lehet tehát a matricát egy korábbi időpontra nézve, utólag megvenni. Erre mód van többek között a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. által kijelölt árusítóhelyeken, a megbízott viszonteladóknál, de ugyanúgy megváltható a matrica elektronikus úton is.

2. Lényeges körültekintően ellenőrizni azt is, hogy a fogyasztó a vásárláskor milyen adatokat ad meg! 

Ennek alapját a gépjármű forgalmi engedélyében szerelő adatok képezik: a forgalmi rendszám, valamint a gépjármű megengedett legnagyobb össztömegének értéke. A rendszámnál már akár egy elütés, elírás is pótdíjat eredményezhet, ugyanis ilyenkor olyan, mintha egyáltalán nem is váltott volna a fogyasztó matricát.

Az előírások egyértelműek: a vásárló köteles az általa megadott adatok ellenőrzésére és a végső jóváhagyására. Ez azt is jelenti egyúttal, hogy jóváhagyás előtt ellenőrizni kell a forgalmiban szereplő adatokkal való egyezést. Később már nem hivatkozhatnak a fogyasztók arra például a benzinkúton, hogy mást kaptak, mint amit kértek.

Érdemes tudni azt is, hogy érvényes autópálya matricáról akkor beszélhetünk, ha a fogyasztó a vásárlást és az érvényességet nyugtázó értesítést megkapta, vagy pedig a vásárlás során az ellenőrző szelvény eladói példányát aláírta és kézhez kapta az ellenőrző szelvény vevői példányát.

3. Azt se mulasszák el ellenőrizni a fogyasztók, hogy az autójuknak megfelelő díjkategóriát váltják-e meg, hiszen ennek eltévesztése is büntetést eredményezhet!

Létezik D1, D2, B2 és U díjkategória. A D1-be a motorkerékpár, valamint a legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, – a vezetővel együtt – legfeljebb hét személy szállítására alkalmas személygépkocsi és annak pótkocsija tartozik.

D2 díjkategóriát kell váltani, ha a személygépkocsi nem tartozik a D1 kategóriába, de ugyanúgy a D2-t szükséges megvenni, ha legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsiról, vagy lakókocsiról van szó.

A fogyasztókat nem kifejezetten érinti már, hisz autóbusz esetén szükséges csak megvenni a B2 kategóriát, míg az U díjkategóriába azok az utánfutók tartoznak, amelyeket a D2 vagy a B2 díjkategóriába tartozó járművel vontatnak.

4. Érdemes előre számolni és tervezni a fogyasztóknak, hogy milyen matricát váltanak, ugyanis érvényességi időt tekintve az háromféle is lehet.

Létezik a heti matrica, ami a fogyasztó által megjelölt kezdő napra és még attól számítva további kilenc napra (összesen tíz egymást követő naptári napra) érvényes. Van havi matrica is, amely a fogyasztó által megjelölt kezdő naptól a következő hónapban, számát tekintve a kezdő nappal megegyező nap 24 óráig, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, úgy a hónap utolsó napjának 24 óráig érvényes. Végül pedig váltható éves matrica is, ami a tárgyév első napjától a tárgyévet követő év január 31. napjának 24 óráig érvényes.

5. Ha már megtörtént a baj, és a fogyasztó büntetést kapott, sokkal kevesebbet kell befizetni, ha a pótdíj megfizetésére a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon kerül sor.

Míg ugyanis a D1, D2 és U kategória esetében például csak közel tizenötezer forint a pótdíj (egész pontosan 14 875), addig harminc napon túli megfizetés esetén az már 59 500 forintra növekszik. Az említett B2 kategóriánál, szintén a harminc nap után már a pótdíj például 267 700 forint.

Ne feledjék azt sem a fogyasztók, hogy a harminc napos határidő akkor is megkezdődik, ha nem veszik át a fizetési felszólítást! Ugyanis kézbesítési vélelem érvényesül, és a könyvelt küldeményként postára adott pótdíjfizetési felszólítást a feladástól számított ötödik munkanapon már kézbesítettnek kell tekinteni! Nagyon fontos, hogy ha utólag szereznek a felszólításról csak tudomást, akkor jelentsenek be kifogást írásban a fogyasztók haladéktalanul, előadva a tényeket és erre nézve az esetleges bizonyítékokat, ami igazolja, hogy önhibájukon kívül nem értesültek az adott postai levélről.

Meg kell jegyezni azonban, hogy a határidő nyugszik, ha – például – rendőrségi feljelentéssel igazolni tudják, hogy az adott gépjárművet ellopták még a büntetés előtt.

6. Tartsák észben azt is, hogy bizonyos esetekben mentesülhetnek a pótdíjfizetés alól, amelyekről érdemes külön tájékozódni!

Ilyen eset például az, ha a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a NÚSZ Zrt. ügyfélszolgálatán bemutatják a matrica megvásárlását igazoló ellenőrző szelvényt vagy ezt nyugtázó értesítést! Emellett akkor sincs helye a pótdíj kiszabásának, ha a gépjármű tulajdonosa vagy az üzembentartó igazolja, hogy az autót például ellopták, és az erről szóló jogerős hatósági döntést vagy ennek a másolatát a NÚSZ Zrt.-nek a jogerőre emelkedést követő tizenöt napon belül bemutatja.

7. Végül érdemes arra is odafigyelni, hogy csökkentett díj (1470 forint) ellenében lehetőség van a matricát átírni a fennmaradó érvényességi időszakra, ha például a kocsi tulajdonosa eladta az autóját és egy másikat vásárolt. Ugyanez igaz a rendszámcsere esetére is.

Ha a fogyasztó például tévesen adta meg a díjkategóriát, úgy szintén az említett csökkentett díj ellenében a matricát módosíthatja a megfelelő díjkategóriára, ilyenkor azonban az ezt megelőzően kiszabott pótdíjat vagy pótdíjkülönbözetet meg kell fizetni.

Sokszor kerül sor véletlenül rendszámtévesztésre: tudatos magatartás esetén itt is csökkenthető jelentősen, illetve elkerülhető a fogyasztót terhelő büntetés (pótdíj). Ha ugyanis ezt észreveszi időben, úgy – legfeljebb 3 karakter eltérésig –, a matrica érvényességi idejének kezdetétől számított hatvan napon belül, illetve a téves rendszám miatt kapott pótdíjfizetési felszólítás kézhezvételét követően harminc napon belül lehetőség van a helyes rendszám rögzítésére. Ekkor az átírási díj összege karakterenként 1470 forint, viszont ilyenkor a kapott pótdíj megfizetése alól teljesen mentesül a fogyasztó, mivel a módosított matrica ekkor a teljes érvényességi időre lesz érvényes.

A fentiek jól mutatják, hogy nem nélkülözhető a megfelelő tudatosság az autópálya-matrica megvásárlásakor, ezáltal ugyanis – a jelentős bosszúság mellett – több tízezer forintot spórolhatnak meg a fogyasztók, elkerülve a felesleges büntetést!

Dömping: szigorúbb szabályok az európai munkahelyek védelmében

Az Európai Parlament képviselői megszavazták a dömpingelt áruk és az államilag támogatott export elleni új, szigorúbb jogszabályokat.

Az EU a dömping megelőzésére a világon elsőként követelné meg kereskedelmi partnereitől, hogy tartsák be a vonatkozó nemzetközi szociális és környezetvédelmi egyezményeket. Ennek célja az európai munkahelyek és cégek védelme a tisztességtelen versennyel szemben olyan országok esetében, amelyek masszívan beavatkoznak a gazdaság életébe.

A szabályozás új elemei:

  • figyelembe veszik, hogy a szociális és környezetvédelmi szabályok be(nem)tartásának milyen hatása van az exportáló ország áraira,
  • az Európai Bizottság ország- és iparági jelentéseket készít, az uniós cégek a dömpingre vonatkozó panaszbejelentésnél ezekre támaszkodhatnak,
  • nem lesz extra teher a cégeken az eljárások során,
  • segítséget kapnak a kisvállalkozások az ügymenetben,
  • a szakszervezetek is hozzátehetik véleményüket a nyomozások aktáihoz.

A parlament szerdai ülésén a tanáccsal kötött megállapodást 554 szavazattal 48 ellenében 80 tartózkodás mellett fogadtak el.

„Büszke vagyok az elért eredményre. Megerősítettük kereskedelemvédelmi rendszerünket és elértük, hogy az EU a világon elsőként a szociális és környezetvédelmi szabályok betartását is a védelem részévé teszi. Olyan eszközt adunk az európai cégek kezébe, amivel a jövőben is meg tudják védeni magukat a tisztességtelen piaci gyakorlatokkal szemben” – mondta Bernd Lange (S&D, Németország) a nemzetközi kereskedelmi bizottság elnöke.

„Ma nem csak arról van szó, hogy Kína piacgazdaság vagy sem, hanem hogy képesek vagyunk-e, muszáj-e mindenkire egyformán vonatkozó szabályokat és azokból fakadó egyenlő esélyeket teremteni a nemzetközi kereskedelemben. A válasz igen, hiszen fair versenyre van szükség” – tette hozzá Salvatore Cicu (EPP, Olaszország) EP jelentéstevő.

A rendelet akkor lép életbe, miután a Tanács is hivatalosan jóváhagyta és a szöveg megjelent az EU hivatalos lapjában.

Az európai cégeknek főleg az acél- és alumíniumiparban, a kerékpárgyártásban, a napelemek, kerámiák, üveg, papír és cementáruk piacán kell mesterségesen alacsony árakat kínáló külföldi versenytársakkal megküzdeniük. Az új jogszabály azt az importot célozza, ahol az árak az állami beavatkozás miatt nem piaciak – olvasható az Európai Parlament közleményében.

PDS2: „nem védekezni kell, hanem kihasználni a lehetőséget”

2017.11.16. – Decemberben jelenik meg az EBA ajánlása arról, hogy a még nem elfogadott PSD2 részletszabályok miatt kialakult átmeneti időszakban véleményük szerint milyen szabályoknak kell megfelelniük a bankoknak és az új, PSD2 által létrehozott harmadik feles szolgáltatóknak – közölte Farkas Ádám, az Európai Bankhatóság főigazgatója a Portfolio Banking Technology konferenciáján.

Mint elmondta, a legvitatottabb részletszabály, az ügyfélhitelesítésről és a közös és biztonságos kommunikációról (SCA) szóló RTS kapcsán az EBA ismeri az Európai Bizottság álláspontját, így a hamarosan megjelenő ajánlásnak mindenképpen célszerű megfelelni. A rendelettervezet jelenleg az Európai Bizottságnál van, alapvetően kikerült az EBA kezéből, de könnyen előfordulhat, hogy az Európai Tanács visszahívja a rendeletet.

A PSD2 jogszabály céljai párhuzamosan állnak fenn, és időnként ellentmondanak egymásnak. Az egyik legfontosabb cél, hogy a versenyt erősítse a fizetési piacon, új szolgáltatók belépését engedje meg, az innovációt támogassa. Egy másik cél, hogy erősítse a fizetési rendszerek biztonságát, az ügyfelek védelmét, hiszen az innovációk gyakran új kockázatokat rejtenek magukban. A fizetési piac egységesítése is fontos a PSD2 által – fejtette ki Farkas Ádám.

Minél részletesebben szabályozzák a piacot, annál kevésbé lesz technológia semleges a szabályozás, illetve minél szigorúbbak a biztonsági elvárások, annál nehezebb az innováció támogatása a szabályozással. A legnagyobb probléma egy konkrét rendelettervezet kidolgozásánál merült fel, ez az SCA, vagyis az erős ügyfélhitelesítésről és a közös és biztonságos kommunikációról szóló részletszabály (RTS). Ezek rendeletek, amelyek minden nemzeti szabályozásban kötelezően jelennek meg.

Az EBH részletszabályokra vonatkozó mandátumánál a munka megkezdése után az első lépés a konzultáció, ilyenkor a konzultációs honlapon megjelenik a szabálytervezet szövege, és itt bárki tehet javaslatokat a szabály módosítására. Ezután az EBA ezt feldolgozza, ha RTS-ről van szó, akkor az Európai Bizottságnak el kell fogadnia. Ha ez megtörtént, akkor megjelenik a közlönyben, és az ott megjelent dátumok szerint hatályba fog lépni. A szabályok több, mint fél úton járnak a szabályok ebben a pillanatban – mondta Farkas Ádám.

2015 decemberében már előzetes konzultációt helyeztek ki az EBA honlapjára, mert már akkor látták, hogy ez a részletszabály problémás lesz. 2016 augusztusában már a formális konzultáció is megtörtént, az erre érkezett 242 válasz 320 egyedi kérdést vetett fel. Ezeket feldolgozva meghallgatásokat is tartottak, ahol komoly érdekek feszültek egymásnak.

2017 februárjában benyújtották a tervezetet, majd az bizottság 4 komoly módosítási javaslatot tett. erre válaszolva júniusban publikáltak egy véleményt, és ebben 4-ből 3-pontottal nem értettek egyet.

A rendelettervezet ismét a bizottságnál van, alapvetően kikerült az EBA kezéből. Könnyen előfordulhat, hogy az Európai Tanács visszahívja a rendeletet.

A harmadik felek, akik a screen scraping (vagyis lényegében véve a netbankokba való bejelentkezés, és az adatok kimásolása) módszer segítségével az ügyfél hozzájárulásával megszerezhetik az ügyfélazonosításhoz szükséges információkat. Ez jelen pillanatban a gyakorlatban működik, de a PSD2 biztonsági előírásainak ez nem az eljárás nem felel meg.

Az RTS meghatározta, hogy a bankoknak egy dedikált interface-t kell kialakítania, ahol az AISP szolgáltatók és a PISP szolgáltatók hozzáférhetnek az adatokhoz. A vita arról szól, hogy a számlavezetők megcsinálják az interface-t, az új szolgáltatók viszont attól tartanak, hogy meg fogják akadályozni azt, hogy ugyanolyan gyorsasággal álljon rendelkezésre, mint amit a saját felületén biztosít az ügyfeleinek.

Magyarán hogy lesz-e valós verseny a szolgáltatók és a bankok között. A bizottság azt mondta, hogy abban az esetben, amikor ezek a dedikált interface-ek nem biztosítják ugyanezt a gyorsaságot (pl. szolgáltatás kiesés, leállás van), akkor „fall back” opcióként használhassák a screen scrapingmódszert. Ezzel az EBH bizottság még nem hozta meg a végeleges döntését, a háttérben persze tudjuk, miben gondolkoznak, de formálisan, jogilag már nincsen erre ráhatásuk – fejtette ki Farkas Ádám.

Az átmeneti időszakban az EBA kibocsát egy véleményt még decemberben, amely részletesen kitér arra, hogy ebben a kritikus időszakban mit várnak el. Ez a vélemény nem a piaci szereplők számára lesz megfogalmazott vélemény, ebben azt javasolják, hogy az ebben lefektetett szabályokat alkalmazzák. A bankokat, az új szereplőket és a nemzeti hatóságokat is arrafelé irányítják, hogy a PSD2 szerinti interface-eket minél hamarabb fejlesszék le.

Amikor megjelenik a kritikus rendelet, akkor megpróbálnak szervezni olyan piaci meetingeket, ahol a bankok problémáira próbálnak meg választ adni. „Én úgy gondolom, az ügyfelek biztosan nyertesei lesznek a szabályozásnak. Amiben nem vagyok annyira biztos, hogy a piac egységesítését sikerül-e elérni, vagyis hogy amikor átlépnek a határon, akkor hasonló szolgáltatásokat tudnak-e elérni. A harmadik feles szolgáltatók számára nagy lehetőséget fog teremteni, és az is biztos, hogy világos szabályok közötti piacra lépést tesz lehetővé. A jelenlegi, hagyományos szereplők, bankok számára a kép egy kicsit összetettebb. Egyrészt a verseny erősödik egymás és az új szereplők hatására is, aki viszont jó megoldásokkal jelenik meg a piacon, az biztosan nyertese lesz a folyamatnak” – vélekedett. „Nem védekezni kell ezzel a folyamattal szemben, hanem kihasználni a benne rejlő lehetőséget.”

Nem volt minden rendben az Extreme Digital Black Friday reklámjával

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint az Extreme Digital Zrt. (Extreme Digital) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott 2015-ös Black Friday kampányában. A jogsértésért 20 millió forint bírságot szabott ki a GVH.

A GVH az Extreme Digital 2015. november 20. napjára (Black Firday) hirdetett akciójának népszerűsítését vizsgálta. Az Extreme Digital kommunikációs kampányában azt ígérte a fogyasztóknak – például a „Több száz termék vár rád csak egy napon át akár 70% kedvezménnyel!” – szlogennel, hogy az akcióban nagymértékű kedvezménnyel érhetők el termékei.

A fenti promócióval kapcsolatos reklámok, tájékoztatások televízióban, illetve tv-interjúban, rádióban, újsághirdetésben, hírlevélben, blogposztokon, bannereken, PR cikkekben jelentek meg.

E reklámok értékelésekor a GVH kiemelt figyelemmel volt a kampány

  • célzott jellegére (nagy nézettségű televíziós csatornák, nagy hallgatottságú rádiók, nagy látogatottságú honlapok, illetve hírportálokon, ár-összehasonlító weboldalakon látható bannerek),
  • tárgyára (rendkívül kedvezményes vásárlási lehetőség), valamint
  • időszakára (a világszerte ismert Black Friday akciós nap),

hiszen mindezekkel hatékonyan lehetett felkelteni a fogyasztók figyelmét, és így lehetővé vált a forgalom jelentős növelése.

A GVH megállapította, hogy az Extreme Digital tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert

  • reklámjaiban megjelölt kedvezmény kizárólag olyan termékeknél volt elérhető, amelyek sem átlagáruk, sem pedig a jellegük alapján nem tekinthetők tipikus termékeknek,
  • a kínált termékek mindössze kevesebb, mint 1%-a volt elérhető a reklámjaiban megjelölt „akár 70%-os kedvezménnyel”, illetve jóval kevesebb, mint 10%-a „akár féláron”.

A GVH gyakorlata értelmében az „akár állítások” megtévesztők, ha a promócióban elérhető termékek nem tekinthetők a vállalkozás által forgalmazott vagy a reklámban megjelölt termékkört illetően tipikus termékeknek, és az „akár állítással” érintett termékkör reálisan nem elérhető, azaz nem éri el a termékkínálat 10%-át.

A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs eszközök költségeire alapozott.

A GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlat

  • a fogyasztók széles körét érte el;
  • erőteljes üzenetet közvetített, tekintettel az üzenet egyszerűségére, egyértelműségére, hangsúlyosságára és fogyasztói árra vonatkozó jellegére;
  • eredményeként az Extreme Digital megrendeléseinek száma – és így bevétele is – jelentősen nőtt.

A GVH enyhítő körülményként értékelte, hogy a vállalkozás a jogsértés elkövetésekor kis- és középvállalkozásnak minősült.

Az Extreme Digital közleményben reagált a GVH döntésére, ebben azt írják: „Minden tiszteletünk a GVH-é, de ahogy 2015-ben úgy a holnapi Black Friday-n is lesznek 70 százalékos, sőt 77 százalékos akcióink. Két évvel ezelőtt közel ötvenezren vásároltak a Black Friday keretében, ami tavaly közel 30 százalékkal növekedett és idén is jelentős vásárlói létszámbővüléssel számolunk. Vagyis a fogyasztók tapasztalataink szerint pontosan értik, mi zajlik egy ilyen akciós napon, ahol rövid ideig valóban óriási kedvezményeket tudnak elérni” – kommentálta a GVH döntését Várkonyi Balázs az Extreme Digital ügyvezető igazgatója.

Közleménye szerint az Extreme Digital – elébe menve a kedvezmények mértékét firtató kérdéseknek – termékcsoportokba osztva a mintegy 100 ezer akció ajánlatot statisztikát készített az idei kedvezmények mértékéről:

  • lámpa, bútor, lakásdekor átlagosan 45%, legnagyobb 77%
  • TV, audio, projektor átlagosan 32%, legnagyobb 62%
  • mobiltelefon átlagosan 23%, legnagyobb 50%
  • barkács, kert átlagosan 35%, legnagyobb 65%
  • számítástechnika, átlagosan 27%, legnagyobb 45%
  • kis háztartási gép átlagosan 34%, legnagyobb 60%,
  • háztartási nagygépek átlagosan 25%, legnagyobb 45%,
  • sport, játék átlagosan 32%, legnagyobb 60%,
  • fotó átlagosan 22%, legnagyobb 33%

Európai migrációs stratégia: „fokozatosan megszűnik a válságüzemmód”

A jogellenes határátlépések száma 2017-ben 63 százalékkal csökkent a főbb migrációs útvonalakon – emelte ki az Európai Bizottság a migrációkezelés aktuális feladatait összefoglaló jelentésében.

Az EU külső határainak védelmére irányuló közös erőfeszítések, a partnerországokkal az irreguláris migráció mögöttes okainak kezelése érdekében folytatott együttműködés, a migránsok fokozottabb védelme és az embercsempészek elleni küzdelem kézzelfogható eredményeket hozott: a jogellenes határátlépések száma 2017-ben 63 százalékkal csökkent a főbb migrációs útvonalakon. Előre tekintve, és szem előtt tartva, hogy a migrációval kapcsolatos külső és belső szerepvállalás egymástól elválaszthatatlan, a bizottság és a főképviselő felkéri az EU-t, a tagállamokat és a partnerországokat, hogy egymással párhuzamosan tevékenykedve minden fronton tartsák fenn az uniós erőfeszítések intenzitását, és ezáltal járuljanak hozzá a migráció közös kezelésének továbbfejlesztéséhez – olvasható a bizottság közleményében.

Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „2015 óta valódi fejlődést értünk el: közös erőfeszítéseink eredményeként ma jobban és átfogóbb módon kezeljük a migrációt. Mindazonáltal nem oldottuk meg egyszer és mindenkorra ezt a kérdést, amely a jövőben is napirenden marad. Ezért még nagyobb energiával és eltökéltséggel kell folytatnunk átfogó, közös erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy megszilárdítsuk az elért eredményeket, és maradéktalanul teljesítsük az európai migrációs stratégia céljait. A migráció továbbra is az európai polgárokat foglalkoztató kiemelt kérdés, és azt nekünk is prioritásként kell kezelnünk.”

Federica Mogherini főképviselő/alelnök a következőket mondta: „Az elmúlt két évben erőinket arra összpontosítottuk, hogy humánus és hatékony módon kezeljük korunk egyik legnagyobb kihívást jelentő jelenségét. Támogattuk a Nemzetközi Migrációs Szervezet és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának arra irányuló erőfeszítéseit, hogy segítséget nyújtsanak a bajba jutott embereknek, és elősegítsék az önkéntes visszatérést. Elindítottuk a külső beruházási tervet, amely 40 milliárd euró összegű magánberuházást indukál majd. Afrikai barátainkkal együttműködve igyekszünk felszámolni a migráció mögöttes okait. Megközelítésmódunk eddig is az együttműködésen és a partnerségen alapult, és ez a jövőben is így marad.”

Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos így nyilatkozott: „Fokozatosan megszűnik a válságüzemmód – a migrációt ma már szabályozott keretek között kezeljük, a partnerség és a kölcsönös felelősség jegyében, az EU-n belül és kívül egyaránt. Az eddig regisztrált több mint 34 400 áttelepítési vállalásra tekintettel üdvözlendő, hogy a tagállamok elkötelezettek aziránt, hogy az irreguláris és veszélyes utak helyett biztonságos és jogszerű lehetőségeket teremtsünk az Európába jutáshoz, és szolidaritást mutassunk az EU-n kívüli fogadó országokkal.”

A migráció mögöttes okainak kezelése és az életmentés

Szeptember óta az EU további támogatási intézkedéseket hozott a migráció mögöttes okainak kezelése érdekében:

  • 2017 végéig jó eséllyel lekötésre kerül Törökországban a menekülteket támogató eszköz 3 milliárd eurós előirányzata. Október óta a legveszélyeztetettebb szír menekültek közül egymillió kap havi elektronikus készpénzjuttatást.
  • A létrehozását követő két év elteltével az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében az Unió már 2 milliárd euró támogatást hagyott jóvá abból a célból, hogy a gazdaság fejlesztése és a migráció jobb kezelése révén fokozza azon országok stabilitását és ellenálló képességét, amelyeket különböző jellegű válságok sújtanak vagy szükséghelyzetben vannak.
  • Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával, az UNICEF-fel és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel folytatott szoros együttműködésben előtérbe került a Líbiában tartózkodó menekültek ellátásában tapasztalható, gyakorta megdöbbentő állapotok javítása. Csaknem 4000 menekült és a lakóhelyét elhagyni kényszerült több mint 2000 líbiai család részesült egészségügyi ellátásban és alaptámogatásban, illetve számos – egyebek mellett menekülttáborokban élő – menekült kap orvosi segítséget.

Az EU fokozta az embercsempészet elleni küzdelmet, valamint a sivatagi és tengeri életmentést:

  • Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért támogatja a Nemzetközi Migrációs Szervezet és a nigériai hatóságok sivatagi életmentő misszióit, amelyek keretében 2017-ben több mint 1100, az embercsempészek által cserbenhagyott migránst sikerült biztonságba helyezni.
  • Több mint 15 000 migráns – köztük több mint 10 000 Líbiában tartózkodó személy – kapott támogatást az önkéntes visszatéréshez, és több olyan projekt is folyamatban van, amelynek célja, hogy Líbia szomszédaival együttműködve több migráns számára tegyük lehetővé a tLíbiából való hazatérést.
  • A Triton és a Sophia műveletek keretében – melyeknek jelenleg 13 eszköz áll rendelkezésére –, az EU továbbra is támogatja a tagállamok azon műveleteit, amelyek a tengeri életmentésre és a feltételezett emberkereskedők és -csempészek kézre kerítésére irányulnak. A nigeri hatóságok számára nyújtott uniós támogatás több mint 100 embercsempészettel és emberkereskedelemmel gyanúsított személy letartóztatását tette lehetővé.*

Uniós szolidaritás és támogatás a menekülteknek és a fogadó országoknak

A 2015-ben elfogadott uniós áttelepítési rendszer hamarosan sikeresen véget ér, miközben egyenletes ütemben folytatódnak az EU–Törökország nyilatkozat alapján történő áttelepítések – e programok keretében összesen több mint 25 700 személy áttelepítésére került sor. A Bizottság szeptemberben új programot indított, melynek alapján 2019 októberéig legalább 50 000 kiemelten veszélyeztetett helyzetben lévő menekültet kíván áttelepíteni, elsősorban a közép-mediterrán útvonal mentén. Eddig 16 tagállamból több mint 34 000 felajánlás érkezett.

Két évvel a megkezdését követően az uniós áthelyezési program is sikerrel zárul – Görögországból már csak mindössze 750 személyt, Olaszországból pedig 3 100 személyt kell áthelyezni. Eddig több mint 31 500 személyt helyeztek át más tagállamokba a program keretében. Csaknem minden tagállam tiszteletben tartotta jogi kötelezettségeit, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország azonban mindezidáig semmilyen intézkedést nem tett a Bizottság júliusi indokolt véleményében foglalt kifogásokra válaszul – következésképpen velük szemben folytatódnak a kötelezettségszegési eljárások.

Eredmények a visszatérés és a visszafogadás terén

A visszatérésre vonatkozó eljárási standardokról szóló, Bangladessel kötött megállapodás szeptemberi elfogadásával az eredményesebb migrációkezelés egyik kulcseleme tekintetében sikerült előrelépést elérni. Ezen új megközelítés alapján az EU más kulcsfontosságú országokkal is strukturált gyakorlati együttműködésre törekszik. Fokozzuk erőfeszítéseinket az Elefántcsontparttal, Szenegállal és Malival folytatott együttműködésben, és arra törekszünk, hogy mielőbb lezárjuk a Nigériával és Tunéziával folytatott visszafogadási tárgyalásokat.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, amely az uniós szintű visszatérési tevékenység fókuszpontjaként működik majd, novemberben a tagállamok visszatérési műveleteit elősegítő, új műveleti lépéseket terjeszt elő.

Következő lépések egy erősebb, hatékonyabb és méltányosabb uniós migrációs és menekültügyi politika felé

Annak érdekében, hogy a Szükséghelyzeti Alap Afrikáért – mindenekelőtt Líbiában és Észak-Afrika más országaiban – folytathassa a programok támogatását, a tagállamoknak növelniük kell pénzügyi hozzájárulásaikat.

Az áttelepítések vonatkozásában a tagállamoknak további felajánlásokat kell tenniük a legalább 50 000 férőhelyet biztosító célérték eléréséhez. Ezután kezdődhet meg a konkrét áttelepítési folyamatok tervezése, ezen belül a Líbiából való evakuációs mechanizmus – az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával közös – támogatása és a Bizottság és Törökország által véglegesített humanitárius befogadási rendszer eljárási standardjainak elfogadása.

Mivel az uniós szintű visszatérési arányok továbbra sem kielégítőek, a konkrét eredmények érdekében ezen a területen erősíteni kell a közös elkötelezettséget. A tagállamokat arra kéri a Bizottság, hogy gyűjtsenek és szolgáltassanak pontosabb adatokat a visszatérésekről, ami lehetővé tenné ezek hatékonyságának jobb értékelését, és annak megállapítását, hogy hol tudná az Európai Határ- és Parti Őrség hasznosabban segíteni a folyamatot. Az EU-tagállamoknak közösen tovább kell keresniük azokat az ösztönzőket és lehetőségeket, amelyek elősegíthetik az előrelépést a visszatérések tekintetben, az Európai Tanácsban elfogadottaknak megfelelően.

EU–Törökország nyilatkozatnak megfelelően a görög hatóságoknak további erőfeszítéseket kell tenniük a Törökországba történő eredményes visszatérések biztosítása révén a nyilatkozat e kulcsfontosságú elemének végrehajtása érdekében. 2016 márciusa óta mindössze 1969 visszatérésre került sor.

Együttműködési megállapodást kötött a vajdasági és a budapesti kamara

Együttműködési megállapodást kötött Vajdasági Gazdasági Kamara (VGK) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK).

A „turisztika, a települési infrastruktúrafejlesztés, a kulturális sokszínűség, valamint az európai uniós csatlakozás előkészítésének területeire” kiterjedő megállapodást Boško Vučurević, a VGK és Krisán László, a BKIK elnöke írta alá szerdán, Rade Drobac, a Szerb Köztársaság magyarországi nagykövete jelenlétében.

Szerbia Magyarország kiemelt gazdasági partnere – hangsúlyozta Krisán László a Budapesti Vállalkozói Napok keretében megrendezett gazdasági szeminárium záróeseményén. Számos olyan terület van – többek között a városfejlesztés, az energetika, a hulladékgazdálkodás vagy a közlekedés –, amelyen a budapesti vállalkozások előtt is tér nyílik a szerb partnerekkel való együttműködésre. A szerb vállalkozások mindezeken túl kihasználhatják a magyar cégeknél az uniós eljárásokról felhalmozódott ismereteket is – tette hozzá.

Immár több mint 400 szerb-magyar vegyesvállalat működik, a kapcsolatoknak lendületet adnak a Magyar Nemzeti Kereskedőház szerbiai képviseletei és a magyar állam által a Vajdaságban indított 50 milliárd forint értékű gazdaságfejlesztési program is – sorolta Krisán László.

A BKIK szoros kapcsolatokat ápol a belgrádi és az újvidéki kamarával is – mondta a BKIK elnöke, hozzátéve: a vajdasági kamarával való együttműködést személyesen is kiemelt célnak tekinti.

A képen Boško Vučurević (b) és Krisán László.

Uniós élmezőnyben az októberi magyar inflációs adat

A szeptemberi 1,8 százalék után októberben 1,7 százalékos volt az éves infláció az Európai Unióban – tájékoztatott csütörtökön az Eurostat.

A 28 tagállamban az éves fogyasztóiár-emelkedés 0,4 és 4,2 százalék között mozgott. A legalacsonyabb, 0,4 százalékos inflációt Cipruson regisztrálták, Olaszországban, Görögországban és Finnországban 0,5 százalékos volt a ráta.

Az „inflációs éllovas” októberben Litvánia volt (4,2 százalék), Észtországban 4,0, az Egyesült Királyságban 3,0 százalékkal emelkedtek átlagosan a fogyasztói árak.

A fenti három tagállamon túl 2 százalék fölötti inflációval Csehország (2,8 százalék), Lettország (2,7 százalék), Ausztria (2,3 százalék) és Magyarország (2,2 százalék) „dicsekedhet”.

A panelprogram újra divatba hozta a távfűtést

0

Évekkel ezelőtt a távfűtés szitokszónak számított az ingatlanhirdetésekben, most mégis egyre többen keresik, mert ma már ez az egyik legkényelmesebb és leggazdaságosabb fűtési mód az otthonokban. A növekvő érdeklődést az eladók is kihasználhatják.

A lakáskeresők körében évtizedekig a feketelista élén szerepelt, sokan az egyik legpazarlóbb és legdrágább rendszernek gondolták. A panellakások korábban tapasztalható alacsony presztízse is sok tekintetben ennek volt köszönhető. Magyarországon közel 780 ezer házgyári lakás épült, amelyek legnagyobb részét távfűtéssel szerelték. A kilencvenes évektől azonban ez a fűtési mód egy csapásra eltűnt az újépítésű ingatlanokból, így továbbfejlesztett megoldása sem született. A mintegy kétmillió ember komfortérzetéért felelős rendszer azonban idővel modernizálásra került.

A megítélés azóta nagyot változott: ma már szárnyal a panelek piaca, egy év alatt ismét közel 13 százalékal nőtt országos átlagban a négyzetméteráruk, azzal együtt, hogy a távfűtés is maradt. A panellakások reneszánsza nagyrészt a panelprogram felfuttatásának köszönhető, hiszen sikerült kiküszöbölni az egyik legnagyobb hátrányukat, a magas fenntartási költséget.

Az energetikai korszerűsítés keretében a fűtőberendezések szabályozhatóak lettek és az egyéni mérés is lehetségessé vált. A nyílászárók cseréje és a homlokzati hőszigetelés is sokkal energiahatékonyabbá és olcsóbbá tette a lakásfenntartást. A felújítási program több mint 350 ezer lakást érintett, ez nagyjából egymillió hazai lakos számára jelent komoly rezsicsökkenést.

Mára a legnépszerűtlenebb fűtési megoldásokká a héra és a gázkonvektor váltak. A panelprogram hatására a panellakások és a távfűtés megkopott presztízse is helyreállt, olyannyira, hogy a piac új slágereinek számítanak – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Jelenleg is zajlik több olyan nagyszabású iroda- és lakóingatlan fejlesztés az országban, ahol a tervezők, a kedvező adottságai miatt a távfűtéses megoldást választották. Kis karbantartási költsége és kényelme miatt egyre vonzóbb a vásárlók és a befektetők számára is.

Bővül a Magyar Vöröskereszt sajátmárkás kínálata

0

A Magyar Vöröskereszt az adománygyűjtés mellett tavaly kezdett önálló kereskedelmi tevékenységbe azért, hogy szabadon felhasználható forráshoz jusson. Ezzel azoknak a területeknek a fejlesztését szeretné finanszírozni, amelyek kevésbé ismertek az adományozók előtt. A sajátmárkás termékek értékesítése fej- és elemlámpával indult, idén novembertől világító kulcstartókkal és csíptetős olvasó lámpával bővül a sor.

A Magyar Vöröskereszt még 2016 tavaszán döntött úgy, hogy forrásbővítés céljából sajátmárkás termékekkel jelenik meg a piacon. Ezzel a karitatív szervezetek közül elsőként egy egészen új adományázási formát kínál támogatóinak, valamint lehetőséget teremt, hogy szabadon felhasználható erőforráshoz jusson – írja közleményében a humanitárius szervezet. 

Az újabb termékekkel ezúttal a véradókat, illetve a gyermekes fiatal szülőket szeretnék elérni, hiszen a világító kulcstartók, a csíptethető olvasó lámpa is hasznos részét képezi mindennapjainknak.

A termékek funkciójának megfelelő szlogen, a Látható támogatás, valamint a Magyar Vöröskereszt logója látható a csomagoláson. Az újdonságok novembertől 15-től lesznek elérhetőek a Media Marktban. Ha az áruházi kínálatból a Vöröskereszt termékei mellett döntünk, vásárlásunkkal a szervezet munkáját is támogatjuk. 

Ezt kapni ma tízmillió forintért a magyar lakáspiacon

0

Országosan az Otthon Centrum használt lakóingatlan kínálatának 20 százaléka, darabszámra 3450 kapható maximum 10 millió forint összegért. Budapesten nagyítóval kell keresgélni az ilyen olcsó ingatlanokat, amelyek leginkább a külső pesti kerületekben találhatóak és átlagosan 20-25 négyzetméteresek. A vidéki városokban kicsivel jobb a helyzet, kivéve a nyugati határszélen, ahol ez a kategória eltűnt a piacról.

Az Otthon Centrum saját kínálata alapján végzett felmérése szerint nehéz helyzetben van, aki Budapesten legfeljebb 10 millió forintért, vagy olcsóbban keresgél lakást vagy házat. A fővárosban kínált lakások mindössze 5,1 ezreléke (0,51 százalék), két tucat esik bele ebbe az érték tartományba. Ez a néhány lakás szinte kivétel nélkül a külső pesti kerületekben: XIV. XV. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. kerületekben található. Aki a belvároshoz közelebb szeretne ezért az összegért lakáshoz jutni, az a VIII. kerület kevésbé népszerű részein próbálkozhat.

Az Otthon Centrum által értékesített használt lakóingatlanok méret és ársáv szerint

Ezek az ingatlanok jellemzően rossz műszaki állapotú, századfordulós egykori bérházban vagy panelekben lévőek, lelakott állapotúak, méretük mindössze 20-25 négyzetméter. Ennél kicsivel jobb minőséget a külső kerületekben is csupán a tömegközlekedéssel rosszul feltárt városrészekben találunk ezért a pénzért – tette hozzá Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Pest megyében szinte minden településen találunk olcsó ingatlant

A Pest megyei lakóingatlanok 13,5 százaléka, közel 400 darab kapható maximum 10 millió forintért, azonban az ár szempontjából az elhelyezkedés itt is kiemelten fontos. Amíg Budapesthez közeli településeken, kivált a fővárosi agglomeráció nyugati szektorába tartozó településeken elvétve akad példa ilyen ingatlanokra, addig Pest megye keleti és déli részén, a fővárostól távolabbi településeken, kivált Tápiószentmártonban, Cegléden, Abonyban, Nagykörösön, nagyon különböző méretben és állapotban lévő ingatlanok nagyjából fele vásárolható meg ezért az összegért.

Konkrét példával érzékeltetve ez azt jelenti, hogy az agglomeráció nyugati részén található Pilisvörösváron teljes körű felújításra szoruló, vegyes falazatú, elektromos kályha fűtéses lakás vásárolható ezért az összegért, addig a megye déli felén lévő Ráckevén tíz éve épült, kiváló állapotú, igaz könnyű szerkezetes technológiával épült, de jól hőszigetelt, cirkó fűtéses kis házat kapunk, hatalmas telekkel.

Sopronban semmi, Győrben alig, Salgótarjánban sok

Jobb helyzetben van, aki 10 millió forintért vidéki városokban keresgél. A 23 megyei jogú városban a kínált lakások 20,5 százalékát, 850 darabot az említett összegnél alacsonyabb áron kínálja tulajdonosa. A város fekvése alapján azonban jelentős különbségeket tapasztalunk: míg Győrben alig egy tucatnyi olcsó lakást kínálnak, Sopronban pedig egyáltalán nem lehet ezért az összegért lakáshoz jutni, addig Salgótarjánban a kínált lakóingatlanok három-negyedét 10 millió alatt kínálják (30 darab).

Természetesen ez minőségben is jelentős különbséget jelent a városok között. Amíg Győrben a városközponttól távoli, rossz állapotú, vezetékes gázt nélkülöző családi ház vásárolható ezért a pénzért, addig Salgótarjánban, a városközpontban kapunk ennyiért téglaépítésű, jó állapotú, egyszobás lakást.

Községekben úszómedencénk is lehet 10 millióért

Akár álmai otthonát is megtalálhatja az, aki a Közép-Magyarország régión kívül keres községekben vagy kisebb városokban lakást maximum 10 millió forintért. Az Otthon Centrum kínálatában több ezer ilyen lakás van országszerte. Ennyiért például Ózdon teljes körűen felújított, háromszobás, téglaépítésű családi házat vehetünk. Aki inkább nyugatra költözne, annak is jó hírünk van, mert hasonló állapotú lakóingatlant kínálnak a Zalakaros szomszédságában fekvő Garaboncon. A kiváló állapotú, könnyűszerkezetes, háromszobás, úszómedencés családi ház még 10 millióba se kerül.

A kép illusztráció

Százezer autós cserélheti le kötelező biztosítását az idei kampányban

Félidejéhez érkezett az év végi kgfb-átkötési időszak, melynek során az átlagosan 15-20 százalék közötti díjnövekedés ellenére sem vár százezernél több lakossági szerződésváltót a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Az idei kampány aktivitását erősítheti, hogy az alkuszcégek az előző évhez képest átlagosan 15-20 százalékos díjnövekedést tapasztalnak. Ugyanakkor egy év alatt az autósok újabb 5-6 százaléka került ki az év végi váltók köréből: a személyautóknak például immár csupán 32 százaléka érintett a kampányban – mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke. Ezért a váltók száma összességében (a flották nélkül) százezer körül alakul majd.

Az idei kampányban is a független alkuszok kínálják a legösszetettebb ügyféltámogatást. Kalkulátoraik megbízhatóan hasonlítják össze a biztosítók árajánlatait, a kalkulált díjra pedig árgaranciát is vállalnak. A hitelességet garantálja az is, hogy az alkuszportálok működését és kalkulációs pontosságát az MNB szúrópróbaszerű vizsgálatokkal is ellenőrzi – írja közleményében az FBAMSZ.

Az alkuszok a kalkuláción túlmenően olyan szolgáltatásokat is nyújtanak, mint az előző szerződések felmondása, az együttkötési kedvezmények és ingyenes kiegészítők bemutatása, segítség az esetlegesen elakadó biztosítási adminisztráció előremozdításában, vagy éppen – megfelelő meghatalmazás birtokában – kárrendezési asszisztencia.

Ezért sem meglepő, hogy az év végi kampányidőszak során tízből kilenc szerződésváltás már most is az alkuszokon keresztül zajlik. (Ez az arány az évközi időszakban, amikor gépjármű-vásárláshoz kapcsolódóan is kötnek kgfb-szerződéseket, szintén meghaladja a 75 százalékot.)

A kedden kihirdetett törvénymódosítás nyomán a jövőben az online intézett kgfb-s szerződéskötéseket és (megfelelő megállapodás esetén) a felmondásokat sem kell írásos formában is végrehajtani. Mindez várhatóan tovább javítja a korszerű online csatornákon működő alkuszcégek piaci lehetőségeit, így az alkuszok a jövőben még meghatározóbb szerepet tölthetnek majd be a kötelező biztosítások közvetítése terén – vetíti előre Papp Lajos.

Több tucat trolibuszt és villamost vásárol Budapest

0

Hatvan Solaris-Skoda típusú lengyel és cseh közös gyártmányú trolibusz és 26 spanyol CAF villamos érkezhet akár már jövőre Budapestre.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározattal az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program (Ikop) éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló másfél évvel ezelőtti döntést módosították, és összesen 27,8 milliárd forintot különítettek el járműbeszerzésre – írja a Magyar Nemzet.

„Mi kezdeményeztük az átcsoportosítást, mert így mégiscsak jól járnak a budapestiek” – nyilatkozta a lap kérdésére Tarlós István főpolgármester, aki abban bízik, hogy az új, klímás és legfeljebb négy kilométeres hosszon önjáró (felső vezeték nélkül közlekedni képes) trolik és a szintén korszerű villamosok mielőbb megérkeznek.

Erre minden esély megvan, hiszen a trolibuszok és a villamosok korábbi, 40 milliárdos – szintén uniós támogatású – projektjére kiírt közbeszerzések mindkét tömegközlekedési járműfajtánál opciós jogot tartalmaztak. Így amint megérkezik a kormánydöntésből következő hivatalos fedezetgarancia, a főváros már kezdeményezheti is a lehívást a szerződött gyártóknál és szállítóknál. (MTI)

Újabb egységeket nyit Magyarországon KFC

További üzleteket nyit Magyarországon a KFC gyorsétterem-hálózat, emellett új fejlesztési irányként bővíti a házhoz szállítási lehetőségeket is.

A tavalyi tíz után az idén eddig két egységgel bővült a cég hálózata, amely jelenleg 47 üzletből áll. A lappal a magyarországi KFC éttermeket működtető American Restaurants (AmRest) Kft. azt közölte: új éttermek nyitásán dolgoznak, ezért folyamatosan keresnek új munkatársakat – derül ki a Világgazdaságból.

Tavaly az AmRest Kft. az Opten adatai szerint 13,36 milliárd forintos árbevétel mellett 1,23 milliárd forintos adózott eredményt ért el, a társaságnak a legutóbbi cégnyilvántartás szerint 1111 alkalmazottja van Magyarországon.

A KFC 137 országban több mint 20 ezer 600 éttermet működtet, 80 százalékukat az Egyesült Államokon kívül. Az európai piac meghatározó gyorséttermi franchise-operátoraként a wroclawi központú AmRest Holdings SE Kelet- és Közép-Európa 13 országában több mint 1300 üzletet működtet. A társaság a KFC mellett olyan márkákat is képvisel, mint a Pizza Hut, a Burger King és a Starbucks. (MTI)

A paksi bővítés kérdéseiről vitáztak a beruházás ellenzői és támogatói

A Paks II. beruházás üzleti, pénzügyi kérdései, illetve megvalósításának szükségessége is szóba került azon a szakmai vitán, amelyet az Ökopolisz Alapítvány rendezett.

A kétórás vitában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára egyebek mellett hangsúlyozta: az állam feladata, hogy garantálja az energiaellátás biztonságát a lakosságnak és a piaci fogyasztóknak, illetve az árakat a lehető legoptimálisabb szinten tartsa. Hozzátette: a paksi atomerőmű blokkjai körülbelül 40 százalékát adják majd a hazai áramtermelésnek.

Ha a zöldenergia-termelés olyan gyorsan fejlődik, ahogy azt az optimista prognózisok előrevetítik, akkor a fosszilis energiahordozók kárára tudnak a megújulók előretörni, a jelenlegi 8-9 százalék körüli szintről. Az államtitkár emlékeztetett arra is, a magyar kormány által megkötött megállapodás fix áras atomerőműre vonatkozik, minden költségnövekedési kockázat a kivitelezőt terheli.

Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője szerint az atomenergia alkalmazása nagy kockázatot jelent a jövőre nézve, nem elfogadható ilyen terhet hagyni az utókorra. Leszögezte: pártja álláspontja szerint a társadalomnak van joga eldönteni, hogy hosszú távon atommal akar-e együtt élni, vagy atommentes országban. Kifejtette az is, hogy az atomenergia nem olcsó, ha figyelembe veszik az árba beépítendő olyan költségeket is, mint például a nagy aktivitású atomhulladék elhelyezése.

Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár kifejtette: jó villamosenergia rendszert megfelelő energiamixre lehet alapozni, nincs olyan technológia, amelynek alapján egyetlen fajta energiahordozóra alapozva stabilan, megbízhatóan és megfelelő áron áramot lehet biztosítani. Kitért egyebek mellett arra, az Európai Bizottság is azt állapította meg, hogy Magyarország közös európai érdekeket szolgáló projektet valósít meg, és a beruházás gazdaságos, megtérülő.

Mártha Imre energetikai szakértő, az MVM Magyar Villamos Művek korábbi vezetője szerint célszerű lenne a jelenleg működő négy paksi blokk üzemidejét a tervezettnél tovább meghosszabbítani, ennek lehetőségével kapcsolatban nemzetközi példákat hozott fel. Úgy ítélte meg, hogy a Paks II. megvalósítására tervezett 12 milliárd euró helyett töredék áron lehetne fenntartani a paksi termelést. A későbbiekben szükséges áramtermelés lehetőségeiről szólva a többi között elmondta: 20-25 év múlva működhetnek olyan technológiák, amelyek most még jelentős fejlődés előtt állnak.

Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársa szintén úgy vélte, vitatható, hogy szükséges-e most a paksi projektet megvalósítása, ugyanakkor a kormányközi hitelt, amit lehívnak a beruházásra, 2026 márciusában el kell kezdeni törleszteni. Paks II. pénzügyi kérdéseiről szólva egyebek mellett azt mondta: az Európai Bizottság szerint a projektben állami támogatás van, az adott feltételekkel ezt egy magánbefektető nem valósította volna meg. Ebben a struktúrában a kockázatokat elsődlegesen nem az erőmű, hanem az adófizetők viselik – fejtette ki.

A hozzászólásokra reagálva Aszódi Attila felhívta a figyelmet: a jelenlegi blokkok üzemidő-hosszabbításának megvannak a műszaki korlátai. Az előrejelzések szerint a villamosenergia-szükséglet növekedése várható, ugyanakkor Magyarországon, illetve Európában is a régi erőművek leállítása miatt szükség lesz új áramtermelő kapacitásokra. Hangsúlyozta: az Európai Bizottság vizsgálata szerint az új paksi projekt nyereséges lesz, a várható belső megtérülési ráta átlagosan 7,35 százalék. A piacon versenyezni tud majd az erőmű, el fogja tudni adni a megtermelt villamos energiát – mondta. (MTI)

Bővíti szentgotthárdi gyártókapacitását az Ames

Az autóipari alkatrészeket gyártó Ames Hungaria Kft. 3,5 milliárd forintos beruházással bővíti szentgotthárdi gyártó üzemének kapacitását, ezzel 75 új munkahelyet hoz létre. A fejlesztéshez a magyar kormány 349 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad.

A spanyol Ames vállalat az acél és fémgyártás területén Spanyolország legnagyobb vállalata, az Európai Unióban a negyedik a porkohászat területén. A vállalat négy országban – Spanyolországban, Magyarországon, Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban – rendelkezik termelői kapacitással – ismertette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. 

A bővítés után a szentgotthárdi gyár lesz az Ames legnagyobb termelő egysége. A vállalat nagy autóipari vállalatok beszállítója, ezért az itt gyártott fém és acélipari termékek iránt jelentős piaci érdeklődés lesz – tett hozzá. A szentgotthárdi gyár termékeinek mintegy 90 százalékát exportálja majd.

Az autóipar adja a magyar gazdaság gerincét. Tavaly a magyar autóipar minden idők legmagasabb termelési értékét érte el 7900 milliárd forinttal – mondta a miniszter. Az idén az első kilenc hónapban további 1 százalékos bővülést könyvelt el az ágazat, és további növekedést vetít előre, hogy a foglalkoztatottak száma az autóiparban 11 százalékkal emelkedett az elmúlt negyedévben, így Magyarországon összességében 168 ezer ember dolgozik az ágazatban.

A magyar-spanyol gazdasági kapcsolatokról szólva Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Spanyolország Magyarország 13. legjelentősebb kereskedelmi partnere és 18. helyen áll a befektetők között. A Magyarországon lévő mintegy 300 spanyol vállalat 4000 embernek ad munkát – mondta a külgazdasági miniszter.    

Cesar Molins, az Ames Hungaria Kft. vezérigazgatója a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy lehetőséget látnak piacuk növekedésére, ezért bővítik a szentgotthárdi gyárukat, és hozzák létre a legnagyobb termelő egységüket. Az Ames cég közölte: a magyarországi üzemüket 2014 nyarán nyitották meg Szentgotthárdon, ahol mechanikus megmunkálást végeznek a Spanyolországból érkező félkész termékeken, az új gyáregységükbe teljes porkohászati folyamatot, modern technológiát telepítnek.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a 2016-os üzleti évben az Ames Hungaria Kft.-nek több mint 363,5 millió forint volt a nettó árbevétele, ez több mint 170,7 millió forinttal haladta meg a cég előző évi árbevételét. Az AmesHungaria Kft. a tavalyi üzleti évet 12,8 millió forint veszteséggel zárta, szemben az előző évvel, amikor 51,04 millió forint nyereségre tett szert. Az átlagos foglalkoztatotti létszám tavaly 31 volt. (MTI)

Itt a 2018-as nagy adócsomag: mutatjuk a részleteket

0

Közel egy tucat adótörvény-módosító javaslatot fogadott el az Országgyűlés november 14-én. A legfontosabb pontokat a Mazars szakértői foglalták össze.

A javaslatok számát és terjedelmét látva azt mondhatnánk, „záporoznak” az adózási tárgyú módosítások, és alapvető változásokra számíthatunk az adózásban. Ez azonban csak részben van így – írják friss hírlevelükben a Mazars szakértői.

A legnagyobb horderejű változás, hogy két új jogszabály váltja fel az adózás rendjéről szóló törvényt (az Art-ot), és az adóvégrehajtási szabályok is önálló törvényben kapnak helyet. A jogalkotó célja ezzel rövidebb, könnyebben érthető, az adóhatóság szolgáltató jellegét is hangsúlyozó joganyag megalkotása. Mivel kiemelt szempont volt az átláthatóság is, az adózás általános rendjét leíró törvény kevesebb részletszabályt tartalmazhat. Az így kikerülő rendelkezések azonban „nem vesznek el, csak átalakulnak”, pontosabban áthelyezésre kerülnek más törvényekbe. Ez a szerkezeti átrendezés azonban kevés érdemi változást hoz, a szabályok jellemzően azonos tartalommal bukkannak fel új helyükön. Akadnak azonban tényleges változások is: folytatódik a tavaly indított járulékcsökkentés, azaz a szociális hozzájárulási adó kulcsának mérséklése. Tovább erősítik az adóhatóság által készített adóbevallási tervezet szerepét, megszűnik a munkáltatói adómegállapítás intézménye. A társasági adóban újabb adókedvezmény jelenik meg, az ügyvédi irodák pedig már a kata szerinti adózást is választhatják majd.

Az alábbiakban röviden bemutatjuk a törvénymódosítások legfontosabb pontjait.

Szociális hozzájárulási adó

A járulékcsökkentési program folytatódik. Mint ismert, 2017. január 1-jétől a foglalkoztatókat terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalékról 22 százalékra változott, 2018. január 1-től pedig további csökkentés következik. Az ígért 20 százalék helyett még alacsonyabb szintre, 19,5 százalékra csökken majd a közteher szintje. A társaságokat terhelő bérköltség tehát – elvileg – tovább mérséklődhet.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezzel ellentétes irányba hat a minimálbér, illetve a garantált bérminimum jelentős emelése. Másrészt a munkáltatónak továbbra is számolnia kell a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulással.

Egészségügyi hozzájárulás

A szociális hozzájárulási adó csökkentésével párhuzamosan a százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho), továbbá a kifizető által fizetendő ekho is azonos módon mérséklőd.

Az eho változása értelemszerűen kihat egyes cafeteria-juttatások után fizetendő közterhekre is: az egyes meghatározott juttatások esetében az adóterhelés 43,66 százalék helyett 40,71 százalék lehet.

Személyi jövedelemadó

A legfontosabb változás, hogy a munkáltatói adómegállapítás lehetősége 2018-tól megszűnik, de a munkáltatók már 2017. évre vonatkozóan sem készíthetik el dolgozóik adóelszámolását. Korábban legalább 7-800 ezer dolgozó bevallása ezzel a módszerrel készült. A jövőben tehát a magánszemélyek már csak önadózással állapíthatják meg adójukat, méghozzá önállóan, vagy az adóhatóság közreműködésével, adóbevallási tervezet segítségével

Újdonság, hogy az adóhatóság a mezőgazdasági őstermelők, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek számára is készít bevallási tervezetet, első alkalommal a 2017. évre vonatkozóan. A magánszemély ezt a tervezetet kiegészítheti vagy adóhatósági közreműködés nélkül nyújthat be szja-bevallást.

A külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év április 30-ig nyilatkozhat arról, hogy őt külföldi illetőségére tekintettel a jövedelemszerzés adóévében Magyarországon adókötelezettség nem terhelte.

Két melléklettel bővül a Szja tv., az egyik (7. számú) melléklet a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályait tartalmazza, míg a másik (8. számú) melléklet az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendjéről rendelkezik.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem jelenlegi 5870 forintos összege 8000 forintra emelkedhet, elsősorban a mezőgazdasági idénymunkák munkaerő-szükségletének kielégítése érdekében. A megemelt keretösszeget már a 2017. évben megszerzett jövedelem szja-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazni lehet.

Új adóeljárási törvények

Korábbi hírleveleinkben (2017/18, 2017/20) már beszámoltunk arról, hogy milyen újdonságokat tartogat az új adózás rendjéről szóló törvény (Art.), az adóeljárási rendtartás (Air.) és az adóvégrehajtási törvény (Avt.) tervezete.

Az elfogadott szövegek azonban a korábban megismert szöveghez képest több ponton eltérést mutatnak, az alábbiakban ezeket foglaltuk össze:

  • A tervezetek korábban nem tartalmazták általános alapelvelvként, hogy az adóhatóság köteles méltányosan eljárni. Most ez visszakerült a szövegbe.
  • Az adóhatóság a jogutódnál a jogutódlást megelőző időszakra vonatkozó törvényi feltételek fennállásának vizsgálatát a jogelőd adózói előéletére is kiterjedően, a jogelőd magatartását is értékelve végzi.
  • A törvényrendelkezik a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően adott meghatalmazások érvényességének kérdéséről.
  • A jogszabályfelsorolja azon adózókat, akikkel a NAV elektronikus úton tart kapcsolatot: (1) havi adó-és járulékbevallás benyújtására köteles, (2) az Áfa tv. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására köteles, (3) az Áfa tv. szerinti összesítő jelentés benyújtására köteles, vagy (4) az e-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles.
  • A csoportos adóalany is minősülhet megbízható adózónak, ha minden tagja megbízható adózó.
  • Az adóellenőrzés időtartama a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén és a megbízható adózó esetén nem haladhatja meg a 180 napot. A csoportos adóalanyokra, valamint az áfa-regisztrált adóalanyokra ez a szabály azonban –úgy tűnik – nem fog vonatkozni.
  • A korábbi Art-tervezetből hiányzott az adózó által bejelentendő adatok köre. A végleges szövegazonban külön mellékletben szabályozza, hogy mely adatokra terjed ki az adat-és változásbejelentési kötelezettség (pl. adószám igénylésekor, vagy a biztosítottak adatainak bejelentése kapcsán).
  • Visszakerült -helyesen -a szövegbeaz adóhatóság visszatartási jogára vonatkozó rendelkezés, mely alapján az adó-visszaigénylés a tartozások összegéig visszatartható, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül;
  • A korábbi tervekkel ellentétben mégsem változik a késedelmi pótlék (és a késedelmi kamat) mértéke: naptári naponként az érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része marad.
  • Nem változik az adóbírság mértéke sem. Ez főszabályként az adóhiány 50 százaléka, de marad a korábbi 200 százalék, ha az adóhiány például a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok függ össze.
  • Egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággalkell sújtani azt, aki adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat.A korábbi 500 ezer, illetve magánszemélyek esetén 200ezer forintos szankcióhoz képest ez jelentős emelés.
  • A tervezethez képest újdonság, hogyaz adószám törlésére ad okot, ha az adózó az áfaösszesítő nyilatkozat, vagy a havi adó-és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított háromszázhatvanöt naponbelül, az adóhatóságfelszólítása ellenére sem tesz eleget.
  • Teljesen új intézmény lesz, hogy az adózó terhére jogkövetkezmény nem állapítható meg, ha a NAV honlapon erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztató szerint járt el.Ilyen esetben csak az adóhiányt kell majd megfizetni.
  • 2018-tól a NAV a honlapján közzéteszi a minősítési eljárásban megbízható adózónakminősített adózók nevét, adószámát.
  • Ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan, több adózót -egymással összefüggő módon -érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek tudomására hozhatja.Ezáltal a NAV arra ösztönözheti a jogkövető adózókat, hogy szakítsák meg az üzleti kapcsolataikat a gyanús gazdasági szereplőkkel.
  • Az átmeneti szabályok értelmében az új Artés Airrendelkezéseit a 2018. január 1-jét követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Ugyanakkor az új szabályok irányadóak a hatálybalépéstkövetően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé váló kötelezettségek tekintetében is.

Eva

Az evaalanyok 2018. július 1-jetől – az áfa alanyokhoz hasonlóan – szintén kötelezettek lesznek a valós idejű adatszolgáltatásra a számlakibocsátások tekintetében.

Társasági adó

Az ún. adófelajánlás intézményéhez kapcsolódó új szabály szerint az adó, adóelőleg és adóelőleg-kiegészítés késedelmesen történő teljesítése nem feltétlenül jár a felajánlás (és az az után járó jóváírás) lehetőségének elvesztésével. Ha a késedelem csekély mértékű, az adózó külön kérelmet terjeszthet elő. Ha az adóhatóság ezt elfogadja, a felajánlott összeghez a kedvezményezett mégis hozzájuthat és az adózó pedig jogosult lehet az adott összeg utáni jóváírásra.

Egy külön módosító törvény alapján a fejlesztési adókedvezmény a jövőben két új jogcímen is igénybe vehető lesz:

  • jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű beruházás és  
  • a jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás üzembe helyezése esetén.

Mindkét esetben feltétel, hogy a beruházást nagyvállalkozás valósítsa meg a Közép-magyarországi régió támogatható településein, és az termék-diverzifikációt eredményező induló beruházásnak, vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásnak minősüljön. Feltétel továbbá a Kormány határozatban foglalt jóváhagyása, melyhez viszont az Európai Bizottság engedélye is szükséges. A kedvezmény ráadásul létszám bővítésre, vagy bérköltség-növelésre vonatkozó vállaláshoz is kötött.

Transzferár

2018-tól a szokásos piaci ár-megállapítási eljárás (APA) szabályai is módosulnak. Egyrészt könnyítés az, hogy a kérelmeket elektronikus úton kell beadni a jövőben. Másrészt az adóhatósággal való első kapcsolatfelvétel, amikor a kérelem beadása előtti anonim egyeztetésre van lehetőség, a jövőben alkalmanként 500.000 forint igazgatási szolgáltatási díj befizetésével fog járni. Mivel a többi díjtétel nem változik, javasoljuk, hogy a potenciális kérelmezők az előzetes egyeztetési időpontjaikat még a 2017-es évre foglalják le az adóhatóságnál.

Itt jegyezzük meg, hogy a transzferár-dokumentáció részletes szabályait új rendelet tartalmazza (a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet).

Általános forgalmi adó

Az elfogadott csomagok áfa szempontból nem tartogatnak sok érdemi változást. Ahogyan már korábban tudni lehetett, az ún. tételes adatszolgáltatási kötelezettség (más néven belföldi összesítő nyilatkozat) értékhatára 2018. július 1-jétől csökken 1 millió forintról 100 ezer forintra. Ez összefügg azzal, hogy ekkortól kerül bevezetésre a számlázó programok valós idejű online adatszolgáltatása is. A számlatömbből kiállított számlákról ugyancsak adatot kell majd szolgáltatni, ami manuális feltöltést jelent egy megadott NAV weboldalra.

2018. január 1-től az internet hozzáférés áfa kulcsa a jelenlegi 18 százalékról, míg az emberi fogyasztásra alkalmas hal forgalmi adó kulcsa 27 százalékról 5 százalékra csökken. A módosítás időszakos elszámolású ügyletek esetében arra az ügyletre alkalmazható először, amikor mind az elszámolási időszak, fizetési esedékesség és a számla kibocsátásának időpontja 2017. december 31-ét követő időpontra esik. A kedvezményes áfakulcs alá eső halfajták közé nem tartozik a díszhal és a cápahús.

Az éttermi szolgáltatások áfa kulcsa, amely 2017 januárjától 27 százalékról 18 százalékra csökkent, az 2018-tól kezdődően 5 százalékra mérséklődik. (Ezzel egyidejűleg azonban bevezetik a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást.)

Kata és kiva

A törvény kibővíti a kisadózók tételes adójának választására jogosultak körét az ügyvédi irodákkal. Emellett a fizetendő közteher mértéke – a minimálbér emelkedése ellenére – nem változik: a főállású katások havi 50 000 forintos (választásuk esetén 75 000 forintos) fizetési kötelezettségről beszélünk. Ez egyre vonzóbbá teheti kata alanyiságot.

A kisvállalati adó mértéke az idei 14 százalékról 13 százalékra csökken 2018-tól.

Természetes italok és ételek fesztiválja a Millenáris parkban

Tizenegy borvidék csaknem 30 termelőjének több mint 100 természethű bora lesz kóstolható az 7. Mitiszol fesztiválon szombaton a Millenáris parkban, ahol számos, organikus alapanyagokat használó gasztrokiállító is várja a látogatókat.

Noha Nyugat-Európában már egyre többen érzik a természethűség fontosságát, Magyarországon még ritka az olyan rendezvény, ahol a kiállítók a boroktól az ételeken át a kozmetikumokig bármiről, amit a fesztiválon fogyaszt vagy kipróbál a vendég, meg tudják mondani, hogy honnan származik és miből áll – írják a szervezők.

Az első években Terra Hungarica Borszalon néven megrendezett Mitiszol alapkoncepciója továbbra is ugyanaz: a Terra Hungarica-tag borászatokat megmutatni egy emberléptékű sétáló kóstolón. A természet- és tájhű gazdálkodásra törekvő, Kárpát-medencei birtokokat tömörítő Terra Hungarica tagjai mellett szombaton néhány külföldi pincészet borait is megismerhetik az érdeklődők Európa számos kiemelkedő borvidékéről.

A közös nevező továbbra is a természethűség, ezért a több mint száz bor mellett hasonló szellemiségben, organikus alapanyagból, adalékok nélkül készült ételeket is kóstolhatnak majd a látogatók. A Mitiszol újdonságokkal is készül: a 42 Coffee a rendezvényen tartja meg a Magyarországon elsőként megrendezett barista liga 3. fordulóját, a Házikó Farmbistro pedig legújabb, Miteszel névre keresztelt projektjét mutatja be.

A fesztivál célja az organikus borok népszerűsítésén túl, hogy egyéb italokat gyártó, feltörekvő és innovatív vállalkozók termékeit is bemutassa. Ezek közé tartozik például a Shrubbie, amely tokaji borecet alapú üdítőket gyárt, a Gyömbír, friss gyömbérből készülő kreatív üdítőivel, a 42 Coffee fair trade kávéival és a Zhao Zhou is, amely prémium minőségű vad teáit mutatja be. (MTI)

Több százan vettek részt a webáruház alá szervezett bűnszervezet felgöngyölítésében

0

Országos akciót hajtottak végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Vagyonvisszaszerzési Hivatalával együttműködve, hogy felszámoljanak egy webáruház alá szervezett, cégláncolatokat működtető bűnszervezetet, amely 4,5 milliárd forint adót igényelt vissza jogtalanul.

A NAV közleménye szerint két napon át mintegy ötszáz pénzügyi nyomozó, ötven adórevizor, száz pénzügyőr, és a NAV informatikai és pénzmosás elleni szakemberei dolgoztak kétszázharminc helyszínen, a bűnszervezethez tartozó cégcsoport ügyvezetőinél, irodáiban és raktáraiban tartott házkutatásoknál és lefoglalásoknál. Az NNI Vagyonvisszaszerzési Hivatala 282 fővel vett részt a bűnszervezet elleni fellépésben. Az ügy felgöngyölítéséhez az EUROPOL szakértői támogatást nyújtott. 

A bűnszervezet több olyan céghálózatot hozott létre, amelyben a Közösségből beszerzett áruk adótartalmát az első belföldi értékesítés után nem fizették meg. Ehhez úgynevezett bukó cégeket használtak, amelyek ukrán, szerb, illetve magyar strómanok „ügyvezetésével” működtek. Az így beszerzett árut átpörgették további cégeken, végül a webáruháznak és egyéb belföldi vevőknek adták el.

Egyes bűnszervezeti tagok a belföldi árukat közösségi tagállami cégek részére értékesítették, ez után nagy összegű áfát igényeltek vissza, majd az árut végül Magyarországon értékesítették. Ehhez szlovák, cseh, lett, horvát, német, osztrák, szlovén, lengyel és román cégeket használtak fel. Az egymásra épülő cégláncolatok tagjai összesen 4,5 milliárd forinttal károsították meg a magyar államot. 

Az akcióban a pénzügyi nyomozók 50 gyanúsítottal szemben intézkedtek és 49 tanút hallgattak ki. Két gyanúsítottat őrizetbe vettek és a Fővárosi Főügyészségnél kezdeményezték előzetes letartóztatásukat. A NAV és az NNI összehangolt akciójának eredményeként 39 gépjárművet, 42 millió forint és 208 ezer euró készpénzt foglaltak le, mintegy 100 bankszámlát, 10 ingatlant zároltak, az elkövetőkhöz kapcsolódó vállalkozások árukészletét is lefoglalták.

A lefoglalt és zárolt vagyon értéke mintegy 1,5 milliárd forint. Az egyik gyanúsított 150 ezer eurót próbált „megmenteni” úgy, hogy átdobta szomszédja erkélyére, de a nyomozók ezt a pénzt is lefoglalták – közölte a NAV. Az ügyben a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága folytat nyomozást bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. 

A Mall.hu kedden jelentette be, hogy telephelyét az adóhivatal és a nyomozó iroda munkatársai ellenőrzik, ezért a vevői megrendeléseket egyelőre nem tudják teljesíteni. Szerdán délután a november 14-én tartott adóhatósági vizsgálattal kapcsolatban közölték: az eljáró hatóságok egy országos akció részeként a társaságnál is helyszíni vizsgálatot kezdeményeztek, amely jelenleg is zajlik. A hatóságok vizsgálják a Mall.hu magyarországi raktárkészletét is, ami miatt a megrendelések teljesítése bizonytalan idejű késedelmet szenved, amiről e-mailben tájékoztatták vásárlóikat. 

A társaság szerint valótlan az az állítás, hogy a Mall.hu büntető ügyben érintett. A külföldi tulajdonosok 100 százalékos támogatásukról biztosították a Mall.hu vezetését és csapatát. Közleményükben kifejtik: minden rendelkezésükre álló jogi eszközt igénybe vesznek azért, hogy mielőbb visszaállítsák a normál üzletmenetet, és a megrendelt árukat kiszállítsák. Hozzátették, amint az ügy kapcsán további, megosztható információ kerül a birtokukba, haladéktalanul tájékoztatni fogják a sajtót is. (MTI)