Több mint 10 százalékkal, a tavalyi 5549 euróról 6204 euróra nőtt az egy főre jutó vásárlóerő Magyarországon, amellyel az ország változatlanul Európa 42 államából a lista 30. helyén áll.
A GfK vásárlóerő elemzése szerint Európa 42 országának lakossága 9,4 ezermilliárd euró fölött rendelkezik. Egy európai lakos egy évben átlagosan 13 937 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él, amely a tavalyinál 1,9 százalékkal magasabb. Európában 17 országban haladja meg a mutató az átlagot, miközben 25 országban alacsonyabb.
A tíz legtehetősebb országban mért vásárlóerő az európai átlagnál másfélszer magasabb. A leggazdagabb ország Liechtenstein, egy személyre jutó 63 267 eurós, az európai átlaghoz képest közel ötszörös vásárlóerejével, a sereghajtó pedig Ukrajna 949 és Moldova 1441 euróval. A legtehetősebbek tizes „klubjának” tagjai nem változtak az egy évvel korábbihoz képest, mindössze a sorrendjük cserélődött fel némiképp. A legszembeötlőbb Izland felemelkedése a korábbi ötödik helyről a harmadik helyre.
Magyarország idén változatlanul a 30. helyen szerepel, ugyanakkor a vásárlóerő az európai átlag tavalyi 40,6 százalékáról idén 44,5 százalékára nőtt. Az országban Budapesten a legmagasabb az egy főre jutó átlagos vásárlóerő, 7649 eurós értéke ugyan 23 százalékkal meghaladja az magyarországi átlagot, ám az európai átlagtól még mindig 45 százalékkal elmarad.
Az ország 20 megyéjéből hét megyében rendelkezik a lakosság az országos átlag fölötti vásárlóerővel, ezek a főváros vonzáskörzetében, valamint az osztrák határvidéken találhatók. A legszegényebb régió továbbra is a román és ukrán határ mellett fekvő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol évi 4803 eurós vásárlóerő jut egy főre, amely az országos átlag 77,4 százaléka és az európai átlag 34,5 százaléka.
A leggazdagabb és a legszegényebb megye közötti különbség tovább mérséklődött annak köszönhetően, hogy a fővárosi index enyhe csökkenése idén is folytatódott (125,5-ről 123,3-re) és a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Beregé ezúttal is meghaladta az előző évit (74,8-ről 77,4-ra nőtt). Ez a tendencia általánosságban igaz a vásárlóerő szempontjából kettészakadt ország két felére is: a módosabb dunántúli megyék többségének vásárlóereje enyhén csökkent (kivétel Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye), míg a legszegényebb keleti megyék indexe jellemzően enyhén nőtt.
Az ötezer főnél nagyobb települések Budapest nélküli rangsorában az egy főre jutó vásárlóerő országos átlaghoz viszonyított aránya alapján az első öt helyen Paks, Üröm, Nagykovácsi, Budaörs és Solymár áll. (MTI)
