A jogellenes határátlépések száma 2017-ben 63 százalékkal csökkent a főbb migrációs útvonalakon – emelte ki az Európai Bizottság a migrációkezelés aktuális feladatait összefoglaló jelentésében.
Az EU külső határainak védelmére irányuló közös erőfeszítések, a partnerországokkal az irreguláris migráció mögöttes okainak kezelése érdekében folytatott együttműködés, a migránsok fokozottabb védelme és az embercsempészek elleni küzdelem kézzelfogható eredményeket hozott: a jogellenes határátlépések száma 2017-ben 63 százalékkal csökkent a főbb migrációs útvonalakon. Előre tekintve, és szem előtt tartva, hogy a migrációval kapcsolatos külső és belső szerepvállalás egymástól elválaszthatatlan, a bizottság és a főképviselő felkéri az EU-t, a tagállamokat és a partnerországokat, hogy egymással párhuzamosan tevékenykedve minden fronton tartsák fenn az uniós erőfeszítések intenzitását, és ezáltal járuljanak hozzá a migráció közös kezelésének továbbfejlesztéséhez – olvasható a bizottság közleményében.
Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „2015 óta valódi fejlődést értünk el: közös erőfeszítéseink eredményeként ma jobban és átfogóbb módon kezeljük a migrációt. Mindazonáltal nem oldottuk meg egyszer és mindenkorra ezt a kérdést, amely a jövőben is napirenden marad. Ezért még nagyobb energiával és eltökéltséggel kell folytatnunk átfogó, közös erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy megszilárdítsuk az elért eredményeket, és maradéktalanul teljesítsük az európai migrációs stratégia céljait. A migráció továbbra is az európai polgárokat foglalkoztató kiemelt kérdés, és azt nekünk is prioritásként kell kezelnünk.”
Federica Mogherini főképviselő/alelnök a következőket mondta: „Az elmúlt két évben erőinket arra összpontosítottuk, hogy humánus és hatékony módon kezeljük korunk egyik legnagyobb kihívást jelentő jelenségét. Támogattuk a Nemzetközi Migrációs Szervezet és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának arra irányuló erőfeszítéseit, hogy segítséget nyújtsanak a bajba jutott embereknek, és elősegítsék az önkéntes visszatérést. Elindítottuk a külső beruházási tervet, amely 40 milliárd euró összegű magánberuházást indukál majd. Afrikai barátainkkal együttműködve igyekszünk felszámolni a migráció mögöttes okait. Megközelítésmódunk eddig is az együttműködésen és a partnerségen alapult, és ez a jövőben is így marad.”
Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos így nyilatkozott: „Fokozatosan megszűnik a válságüzemmód – a migrációt ma már szabályozott keretek között kezeljük, a partnerség és a kölcsönös felelősség jegyében, az EU-n belül és kívül egyaránt. Az eddig regisztrált több mint 34 400 áttelepítési vállalásra tekintettel üdvözlendő, hogy a tagállamok elkötelezettek aziránt, hogy az irreguláris és veszélyes utak helyett biztonságos és jogszerű lehetőségeket teremtsünk az Európába jutáshoz, és szolidaritást mutassunk az EU-n kívüli fogadó országokkal.”
A migráció mögöttes okainak kezelése és az életmentés
Szeptember óta az EU további támogatási intézkedéseket hozott a migráció mögöttes okainak kezelése érdekében:
- 2017 végéig jó eséllyel lekötésre kerül Törökországban a menekülteket támogató eszköz 3 milliárd eurós előirányzata. Október óta a legveszélyeztetettebb szír menekültek közül egymillió kap havi elektronikus készpénzjuttatást.
- A létrehozását követő két év elteltével az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében az Unió már 2 milliárd euró támogatást hagyott jóvá abból a célból, hogy a gazdaság fejlesztése és a migráció jobb kezelése révén fokozza azon országok stabilitását és ellenálló képességét, amelyeket különböző jellegű válságok sújtanak vagy szükséghelyzetben vannak.
- Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával, az UNICEF-fel és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel folytatott szoros együttműködésben előtérbe került a Líbiában tartózkodó menekültek ellátásában tapasztalható, gyakorta megdöbbentő állapotok javítása. Csaknem 4000 menekült és a lakóhelyét elhagyni kényszerült több mint 2000 líbiai család részesült egészségügyi ellátásban és alaptámogatásban, illetve számos – egyebek mellett menekülttáborokban élő – menekült kap orvosi segítséget.
Az EU fokozta az embercsempészet elleni küzdelmet, valamint a sivatagi és tengeri életmentést:
- Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért támogatja a Nemzetközi Migrációs Szervezet és a nigériai hatóságok sivatagi életmentő misszióit, amelyek keretében 2017-ben több mint 1100, az embercsempészek által cserbenhagyott migránst sikerült biztonságba helyezni.
- Több mint 15 000 migráns – köztük több mint 10 000 Líbiában tartózkodó személy – kapott támogatást az önkéntes visszatéréshez, és több olyan projekt is folyamatban van, amelynek célja, hogy Líbia szomszédaival együttműködve több migráns számára tegyük lehetővé a tLíbiából való hazatérést.
- A Triton és a Sophia műveletek keretében – melyeknek jelenleg 13 eszköz áll rendelkezésére –, az EU továbbra is támogatja a tagállamok azon műveleteit, amelyek a tengeri életmentésre és a feltételezett emberkereskedők és -csempészek kézre kerítésére irányulnak. A nigeri hatóságok számára nyújtott uniós támogatás több mint 100 embercsempészettel és emberkereskedelemmel gyanúsított személy letartóztatását tette lehetővé.*
Uniós szolidaritás és támogatás a menekülteknek és a fogadó országoknak
A 2015-ben elfogadott uniós áttelepítési rendszer hamarosan sikeresen véget ér, miközben egyenletes ütemben folytatódnak az EU–Törökország nyilatkozat alapján történő áttelepítések – e programok keretében összesen több mint 25 700 személy áttelepítésére került sor. A Bizottság szeptemberben új programot indított, melynek alapján 2019 októberéig legalább 50 000 kiemelten veszélyeztetett helyzetben lévő menekültet kíván áttelepíteni, elsősorban a közép-mediterrán útvonal mentén. Eddig 16 tagállamból több mint 34 000 felajánlás érkezett.
Két évvel a megkezdését követően az uniós áthelyezési program is sikerrel zárul – Görögországból már csak mindössze 750 személyt, Olaszországból pedig 3 100 személyt kell áthelyezni. Eddig több mint 31 500 személyt helyeztek át más tagállamokba a program keretében. Csaknem minden tagállam tiszteletben tartotta jogi kötelezettségeit, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország azonban mindezidáig semmilyen intézkedést nem tett a Bizottság júliusi indokolt véleményében foglalt kifogásokra válaszul – következésképpen velük szemben folytatódnak a kötelezettségszegési eljárások.
Eredmények a visszatérés és a visszafogadás terén
A visszatérésre vonatkozó eljárási standardokról szóló, Bangladessel kötött megállapodás szeptemberi elfogadásával az eredményesebb migrációkezelés egyik kulcseleme tekintetében sikerült előrelépést elérni. Ezen új megközelítés alapján az EU más kulcsfontosságú országokkal is strukturált gyakorlati együttműködésre törekszik. Fokozzuk erőfeszítéseinket az Elefántcsontparttal, Szenegállal és Malival folytatott együttműködésben, és arra törekszünk, hogy mielőbb lezárjuk a Nigériával és Tunéziával folytatott visszafogadási tárgyalásokat.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, amely az uniós szintű visszatérési tevékenység fókuszpontjaként működik majd, novemberben a tagállamok visszatérési műveleteit elősegítő, új műveleti lépéseket terjeszt elő.
Következő lépések egy erősebb, hatékonyabb és méltányosabb uniós migrációs és menekültügyi politika felé
Annak érdekében, hogy a Szükséghelyzeti Alap Afrikáért – mindenekelőtt Líbiában és Észak-Afrika más országaiban – folytathassa a programok támogatását, a tagállamoknak növelniük kell pénzügyi hozzájárulásaikat.
Az áttelepítések vonatkozásában a tagállamoknak további felajánlásokat kell tenniük a legalább 50 000 férőhelyet biztosító célérték eléréséhez. Ezután kezdődhet meg a konkrét áttelepítési folyamatok tervezése, ezen belül a Líbiából való evakuációs mechanizmus – az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával közös – támogatása és a Bizottság és Törökország által véglegesített humanitárius befogadási rendszer eljárási standardjainak elfogadása.
Mivel az uniós szintű visszatérési arányok továbbra sem kielégítőek, a konkrét eredmények érdekében ezen a területen erősíteni kell a közös elkötelezettséget. A tagállamokat arra kéri a Bizottság, hogy gyűjtsenek és szolgáltassanak pontosabb adatokat a visszatérésekről, ami lehetővé tenné ezek hatékonyságának jobb értékelését, és annak megállapítását, hogy hol tudná az Európai Határ- és Parti Őrség hasznosabban segíteni a folyamatot. Az EU-tagállamoknak közösen tovább kell keresniük azokat az ösztönzőket és lehetőségeket, amelyek elősegíthetik az előrelépést a visszatérések tekintetben, az Európai Tanácsban elfogadottaknak megfelelően.
A EU–Törökország nyilatkozatnak megfelelően a görög hatóságoknak további erőfeszítéseket kell tenniük a Törökországba történő eredményes visszatérések biztosítása révén a nyilatkozat e kulcsfontosságú elemének végrehajtása érdekében. 2016 márciusa óta mindössze 1969 visszatérésre került sor.
