Kezdőlap Blog Oldal 1080

Kevesebb banki forrással kellett beérniük a cégeknek

KamaraOnline
-
0
Kevesebb banki forrással kellett beérniük a cégeknek

Az MNB tavaly 780 milliárd forint kedvezményes forrással járult hozzá a vállalkozások finanszírozásához, a cégek hitelállománya azonban így is 13 százalékkal, 865 milliárd forinttal csökkent. A társaságok betétállománya nagyjából annyival nőtt, amennyi kölcsönt az nhp keretében felvettek a bankoktól.

Úgy tűnik, hiába pumpált rengeteg pénzt a piacba a Magyar Nemzeti Bank (MNB), így sem sikerült megállítani a vállalati hitelállomány csökkenését. A most publikált adatok szerint a nem pénzügyi vállalkozások tartozásállománya (hitelek és kötvények) tavaly december végén 5970,6 milliárd forint volt, míg egy évvel korábban még 6835,6 milliárd forint hitelintézeti forrással gazdálkodhattak a cégek.

A társaságok adósságállománya annak ellenére csökkent tavaly 865 milliárd forinttal, hogy az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) keretében 780 milliárd forint kedvezményes hitelt helyeztek ki a pénzintézetek a vállalkozásoknak. Míg az nhp indulása, 2013 nyara óta 31 ezer kis- és középvállalkozás összesen 1425 milliárd forint forráshoz jutott a program keretében.

Forintra váltották devizakölcsöneiket a cégek

A cégek tavaly év végi, pénzintézetek felé fennálló adósságából 3211,2 milliárd forint volt a forinthitel, 2727,3 milliárdot tett ki a devizakölcsön, míg 32,1 milliárd forint volt a vállalkozások kötvényállománya. A forinthitel 255,6 milliárd, míg a devizakölcsön 571,7 milliárd forinttal csökkent egy év alatt.

A devizahitelek állománya vélhetően azért zsugorodott kétszer nagyobb mértékben, mint a forintkölcsönöké, mert az MNB az nhp keretében a támogatott célok között jelölte meg a devizahitelek forintosítását, és sok cég élt is a lehetőséggel. (A legnagyobb arányban amúgy a kötvények állománya csökkent, de az egy évvel korábbi 69,7 milliárd forint sem számított jelentősnek.)

Szépen hízlalta a betétállományt az nhp

A vállalkozások adósságállományának említett 865 milliárdos csökkenéséből 487,4 milliárd forintot magyaráznak a tranzakciók, vagyis ennyivel több kölcsönt törlesztettek az év során a cégek annál, mint amennyi új hitelt felvettek. A fennmaradó rész (377,6 milliárd forint) a hitelek átértékelődéséből (a forintárfolyam hatása a devizaadósságra), és a nem teljesítő kölcsönök leírásából jött össze.

Míg a cégek tartozása csökkent tavaly, addig megtakarításaik jelentősen nőttek 2015-ben. A vállalkozások betétállománya egy év alatt 747,1 milliárd forinttal (az árfolyamhatás kiszűrésével 779,9 milliárddal) 5981,9 milliárd forintra gyarapodott. Ebből a forintbetét 4312,8 milliárdot, míg a devizabetét 1669,1 milliárd forintot tett ki, szemben a 2014-es 3676 milliárddal illetve 1558,8 milliárd forinttal. A cégek betétállománya vélhetően elsősorban az nhp miatt nőtt: míg a már lehívott hitelt fel nem használják a társaságok, addig az a számlájukat gazdagítja. 

A kkv-hitelek jelentős bővülését várja az MNB

Pénteki sajtótájékoztatóján Nagy Márton, a jegybank alelnöke arról beszélt, hogy egy év alatt 8-10 százalékkal emelkedhet a bankok kkv-hitelállománya az MNB kamatcsere tenderei és az nhp együttes hatására. Jelenleg mintegy 3500-3600 milliárd forint a magyarországi bankok által a kis- és közepes vállalatoknak nyújtott hitelállomány – számolt be az MTI.

Csütörtökön, az MNB első hitelezési feltételhez kötött kamatcsere tenderén, a meghirdetett 200 milliárd forint több mint háromszorosa, 618 milliárd forint volt a bankok kereslete, a hitelintézetek ezekkel az ügyletekkel arra vállaltak kötelezettséget, hogy 2016-ban, illetve az ügyletek fenntartása esetén az elkövetkező három évben évente 154,5 milliárd forinttal emelik a kkv-szektornak nyújtott hiteleiket.

Az MNB alelnöke szerint a bankokat is meglepte, hogy a jegybank ekkora összegben hirdette meg a csütörtöki tendert, a későbbi tendereken várhatóan ennél kisebb összegeket ajánlanak majd fel a bankoknak a hitelezési feltételhez kötött kamatcsere tendereken.

Elmondta: az MNB azzal számol, hogy a kamatcsere tenderek és az nhp-n keresztül 300 milliárd forintos hitelbővülést hoz majd a kkv szektorban a mostani kihelyezett hitelösszeghez képest. Véleménye szerint a vállalati hitelezést tekintve a jövőben a kkv-hitelek alakulására kell jobban figyelni, mert a nagyvállalatok nagyon jelentős készpénzállományt halmoztak fel, olyannyira, hogy a beruházásaikat is ebből valósítják meg.

Megtorpant a használtlakás-árak emelkedése 2015. harmadik negyedévében

KamaraOnline
-
0
Megtorpant a használtlakás-árak emelkedése 2015. harmadik negyedévében

2015 I–III. negyedévében 1800 újlakás-értékesítést regisztráltak, ez a 84 ezer eladott lakásnak mindössze 2 százaléka – derül ki a KSH pénteken közzétett „Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2015. III. negyedév” című kiadványából.

A 2015 I–III. negyedévében megkötött adásvételi szerződések a lakáspiaci forgalom folytatódó élénkülését jelzik. A bővülés mértéke 17 százalékos az egy évvel korábbi, hasonló feldolgozottsági szintű forgalomhoz viszonyítva. Mindez teljes egészében a használtlakás-piaci folyamatok hatása, az új lakások értékesítése továbbra is stagnál. 2015 I–III. negyedévében 1800 újlakás-értékesítést regisztráltak, ez a 84 ezer eladott lakásnak mindössze 2 százaléka.

A használtlakás-árak 2014 I. negyedéve óta tartó emelkedése 2015 III. negyedévében megtorpant, az árindex a II. negyedévhez képest 0,4 százalékkal csökkent. 2015 első két negyedévének áremelkedése miatt az árak szintje így is jelentősen meghaladja a megelőző év azonos időszakáét: 2015 III. negyedévében egy átlagos használt lakás 11,2 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.

Az új lakások áremelkedése folytatódott, 2015 III. negyedévében már 10,5 százalékkal volt drágább egy új lakás, mint egy évvel azelőtt.

Az ingatlanforgalom alakulása

2015. I–III. negyedévre vonatkozóan összesen 84 ezer adásvétel adata érkezett be, ami a megelőző év azonos időpontjában összesített, hasonló feldolgozottsági szintű beérkezésekhez viszonyítva 17 százalékkal több.

2015 I–III. negyedévében összesen 2011 új lakás épült értékesítési céllal, ez megegyezik az egy évvel korábbival, és csak alig jelent elmozdulást a mélypontot jelentő 2013. évhez képest, amikor az első három negyedévben 1700 lakás épült értékesítésre. Az eladott új lakások száma egyelőre nem éri el a felépített lakásokét (1800 db).

Éves árindexek

2015 I–III. negyedévében a használt lakások piacán a megelőző év átlagos árszintjéhez képest 10,7 százalékos tiszta áremelkedés következett be. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kerülnének többe a lakások, ha ebben az évben ugyanazokat adták volna el, mint egy évvel korábban. Azonban a jelenleg ismert adásvételek minőségi összetétele alacsonyabb a korábbinál (az összetételindex 2,9 százalékkal csökkent), így a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára a tiszta árváltozásnál kisebb mértékben, 7,5 százalékkal emelkedett. (A teljes árváltozás indexe az összetételhatás és a tiszta árváltozás szorzata.)

A használt lakások árszintje a 2015 III. negyedévéig bekövetkezett drágulás hatására már 3,9 százalékkal meghaladta a 2010. évi bázist, de a válság előtti, 2008-ban jellemző értéktől még érzékelhetően (3,8 százalékkal) elmaradt.

A 2015-ben eladott új lakások ára elérte a 2008. évi szintet, és számottevően, 8,6 százalékkal haladta meg a 2010. évit.

Negyedéves tiszta árindex

A 2014 eleje óta tartó áremelkedés 2015 I–II. negyedévében tovább erősödött: a megelőző időszakhoz képest 4,3, majd 4,6 százalékkal drágultak a használt lakások. A III. negyedév előzetes adatai szerint a folyamat ezután megállt, és kisebb mérséklődés (0,4 százalék) következett be.

Az új lakások árindexének emelkedése 2015. I–III. negyedévben folyamatos volt: 4,4, 3,2 és 4,1 százalék volt.

Az újlakás-értékesítések alacsony száma miatt a továbbiakban csak a használt lakások piacát vizsgáljuk részletesebben.

A teljes árváltozás tényezői a használtlakás-piacon

2015 I. negyedévében a lakáspiaci forgalom a nagyobb lélekszámú, jellemzően magasabb árszínvonalú települések felé tolódott, aminek következtében az összetételindex emelkedett. Ez a hatás a II. negyedévben enyhült, míg a III. negyedév összetételindexét egyelőre lehúzzák a kisebb települések gyorsabban beérkező adatai. (Általában a nagyobb települések adatai nagyobb késéssel érkeznek be.)

2015 I. negyedévében a gyors áremelkedés felerősítette a magasabb összetételindex hatását, ami így a teljes árváltozás indexének meredek, 9,5 százalékos emelkedését eredményezte a megelőző időszakhoz képest. A II. negyedévben a folytatódó árnövekedés és a visszaeső összetételindex eredőjeként a teljes átlagár alig változott (0,5 százalék). A III. negyedév esetében az összetételindex még jelentősen eltérhet a várható véglegestől, de a korábbi időszakok megfigyelései alapján arra lehet számítani, hogy az adatbázis teljessé válásával az összetételindex és vele a teljes árváltozás indexe még felfelé módosul. A már rendelkezésre álló adatokból a visszaeső piaci összetétel hatását kiszűrve, kismértékű tiszta árcsökkenés figyelhető meg (–0,4 százalék).

A használtlakás-forgalom összetételének alakulása

2015 I–III. negyedévében a használt lakások 30 százalékát Budapesten, további 23 százalékát a megyeszékhelyeken értékesítették. A nagyvárosok lakáspiaci részesedése 2008-ban még csak 45 százalékos volt.

A 2015-ben Budapesten eladott lakások mintegy háromnegyede többlakásos társasházakban, további közel ötöde lakótelepeken van, itt a családi házak a forgalom 8 százalékát sem teszik ki. A megyeszékhelyeken is a társasházi lakások adják az értékesítések többségét (58 százalék), bár itt a lakótelepek és a családi házak aránya is magasabb (22, illetve 20 százalék). A kisebb városokban már a legtöbb lakás családi házakban cserél gazdát (55 százalék), míg a községek lakáspiacán lényegében ez az egyetlen elérhető lakástípus (96 százalék).

A nagyvárosi eladások súlyának növekedésével párhuzamosan a családi házak lakáspiaci részesedése a válság kezdete óta folyamatosan csökken: 2008–2009-ben még minden második eladott lakás családi házban volt, 2015-ben ez az arány már csak 40 százalék.

2015 I–III. negyedévében az eladott lakótelepi panellakások országos aránya 12,5 százalék volt.

A használtlakás-piac területi jellemzői

A 2015. I–III. negyedévben eladott használt lakások átlagos ára 11,1 millió forint volt, 800 ezer forinttal több, mint 2014-ben. Az eladott lakások átlagára Budapesten 1,8 millió forinttal nőtt, így egy használt lakás átlagos ára 16,3 millió forintra emelkedett. Ugyanez az érték a megyeszékhelyeken 10,1, a városokban 9,2, míg a községekben 6,1 millió forint volt, mindegyik kategóriában meghaladja az egy évvel korábbit. Az általános emelkedés ellenére az árak csak Budapesten haladják meg a 2008. évi szintet, a többi településen még az – alacsonyabb – 2010-re jellemző értéktől is elmaradnak.

Az agglomerációkon kívül eső községekben 2015 I–III. negyedévében 4,2 millió forint volt a lakások átlagára. Ez 2014-ben 4,0, 2008-ban 5,1 millió forint volt.

Budapesten a használt lakások négyzetméterára 240-ről 278 ezer forintra nőtt 2015-ben. A községi lakások négyzetméterára kevesebb, mint egynegyede a budapestinek (67 ezer forint), míg az agglomerációkon kívül eső községekben csak 49 ezer forint.

Az ország egészére számított árindex 2015 III. negyedévi 0,4 százalékos csökkenése a széttartó területi folyamatokkal magyarázható. Ebben az időszakban Budapesten meredeken tovább emelkedtek az árak, a megyeszékhelyeken kisebb mértékben ugyancsak drágultak a lakások, míg a kisebb településeken az árváltozás iránya megfordult, és mindegyik településkategóriában csökkenés következett be. Mindez érvényes a budapesti agglomerációra is, ahol a III. negyedévben 16,6-ről 15,8 millió forintra csökkent az átlagár.

Nemzetközi adatok

Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások áralakulását. 2015 III. negyedévében az EU-tagállamok összesített lakáspiaci indexe a 2010. évi bázisérték 103,4 százalékát teszi ki. Az eurozónán belül a lakásárindex az EU átlaga alatt van (99,7 százalék). 2014 eleje óta a magyar lakásárindex gyors ütemben zárkózott fel az EU indexéhez, 2015-ben már meg is haladta azt, a II. negyedévben 105,9 százalék volt, ezután a III. negyedévben az index kissé mérséklődött (105,7 százalék).

2015 III. negyedévében két EU-tagállamban, Szlovéniában és Észtországban estek számottevő mértékben a lakásárak. Míg Észtországban hosszan tartó erőteljes áremelkedés után következett be kisebb mérséklődés, addig Szlovéniában már ezt megelőzően is jelentősen elmaradt a lakásárindex értéke a 2010. évitől.

Újonnan jelentkezett az árindexet közlő országok sorában Lengyelország, ahol 2014 IV. negyedéve óta ugyan emelkednek az árak, de szintjük a legutóbbi időszakban is elmaradt a 2010. évitől (95,3 százalék).

2015 III. negyedévében a környező országok közül a már említett Szlovénia mellett Romániában is estek a lakásárak. Szlovákiában 0,1, Horvátországban 0,7, Ausztriában pedig kiugróan, 4,1 százalékkal emelkedtek az árak az egy évvel korábbi időszakhoz képest.

Az adózók fele megfeledkezik az egy százalék felajánlásáról

KamaraOnline
-
0
Az adózók fele megfeledkezik az egy százalék felajánlásáról

A személyi jövedelemadót (szja) fizető mintegy négy és félmillió állampolgárnak nagyjából csak a fele ajánlja fel évek óta adójának egy százalékát, pedig ez a pénz leggyakrabban gyermekek gyógyítását és állatmenhelyek működését szolgálja.

Aki személyijövedelemadó-bevallást nyújt be az adóhivatalnak, egyúttal rendelkezhet arról, hogy adójának 1+1 százalékával civil szervezetet, egyházat, illetve a Nemzeti Tehetség Programot támogatja. Az szja 1+1 százalékáról az előző évekhez hasonlóan május 20-áig lehet rendelkezni, szja-bevallási formától függetlenül, így a bevallási nyilatkozatot választóknak is lehetőségük van erre.

Akik már benyújtották a bevallásukat vagy munkáltatójuknál X jelet tettek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) bízták meg a bevallás elkészítésével, de még egyetlen szervezetet sem jelöltek meg kedvezményezettként, nem maradtak le semmiről, az 1+1 százalékról ugyanis rendelkezni lehet a bevallástól függetlenül. 

A NAV honlapján valamennyi támogatható szervezet, annak adószáma, illetve technikai száma is megtalálható. Felajánlásokat kizárólag a listán szereplők kaphatnak, vagyis azok a szervezetek, amelyek szeptemberig regisztráltak a NAV-nál és megfelelnek a támogatás feltételeinek. 
    Azok az adóforintok, amelyekről nem rendelkeznek az adózók, a költségvetésben maradnak – figyelmeztet közleményében az adóhatóság.

Új elnök-vezérigazgató irányítja a magyar NN Biztosítót

KamaraOnline
-
0
Új elnök-vezérigazgató irányítja a magyar NN Biztosítót

Sztanó Imre veszi át az NN Biztosító irányítását, a jelenlegi elnök-vezérigazgató, Cornelia Coman az NN-csoporton belül kap új feladatot.

Március elsejétől Sztanó Imre, az NN Biztosító Zrt. jelenlegi értékesítési és disztribúciós ügyvezető igazgatója vesi át a vállalat elnök-vezérigazgatói posztját, mivel Cornelia Coman az NN-csoporton belül új pozícióban folytatja karrierjét – derült ki a biztosító közleményéből.

Sztanó Imre több évtizedes vezetői tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi piacon. Az új vezető 2013-ban csatlakozott az NN (korábban ING) Biztosítóhoz értékesítési és disztribúciós ügyvezető igazgatóként, valamint az igazgatóság tagjaként. Ezt megelőzően az Erste Groupnál töltött be különböző vezetői pozíciókat.

A jelenlegi elnök-vezérigazgató, Cornelia Coman az NN-csoporton belül folytatja karrierjét, később bejelentésre kerülő pozícióban. A magyar életbiztosítótól most távozó vezető az akkor még ING-csoport romániai vezérigazgatói pozíciójából érkezett Magyarországra 2012-ben. Vezetése alatt az elmúlt négy évben az NN új stratégiát dolgozott ki.

Elkezdték kifizetni a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír károsultjait

KamaraOnline
-
0
Elkezdték kifizetni a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír károsultjait

A Beva elkezdte kifizetni a Buda-Cash Brókerház és a Hungária Értékpapír károsultjainak járó összegeket. A következő napokban egyelőre csak azok látnak pénzt, akikkel már lezárta az egyeztetést a brókercégek felszámolója.

A Buda-Cash Brókerház Zrt. és a Hungária Értékpapír Zrt. közel négyezer ügyfele napokon belül hozzájuthat a Befektető-védelmi Alap (Beva) által fizetett kártalanításhoz, miután a szervezet átutalta részükre a kártalanítás összegét a kifizetést teljesítő takarékszövetkezeti fiókokba – tájékoztatta a Beva pénteken az MTI-t.

A Beva azon ügyfelek kártalanításának kifizetését kezdte meg, akikre vonatkozóan eddig adatokat kapott a felszámolótól, részükre összesen több mint hétmilliárd forintot (Buda-Cash: 6,8 milliárd forint, Hungária: 191 millió forint) utalt át a kifizetést teljesítő takarékszövetkezeti fiókokba. Az érintett károsultak a kártalanítás pontos összegéről és a kifizetés helyéről levélben kapnak értesítést, a kártalanítási összeg felvételéhez vagy átutalásához személyesen kell felkeresniük a kifizetőhelyet.  

Az alap közölte: a Buda-Cash és Hungária ügyfelek egy részénél még további adatokat vár a felszámolótól, másik részük esetében folyamatban van a kérelmek elbírálása. A Beva eljárásának ideje alatt az érdeklődők munkanapokon 8-18 óra között hívhatják az ügyfélszolgálatot a 06-1-580-9490, a 06-1-580-9491 és a 06-1-580-9492 telefonszámokon.

A Buda-Cash és a Hungária károsultaknak a Beva a hiányzó értékpapírok és pénzösszeg után befektetőnként maximálisan 20 ezer eurónak megfelelő kártalanítást fizet a felszámolás napján érvényes árfolyam alapján számított forintösszegben. A kártalanítás egymillió forintig 100 százalékos, az egymilliót meghaladó rész után pedig 90 százalék. 

A Buda-Cash Brókerház Zrt. felszámolása 2015. március 5-én indult, a Hungária Értékpapír Zrt., felszámolását pedig 2015. április 22-én rendelte el a bíróság. A kártalanítási igényeket a Buda-Cash esetében 2015. március 27-től számított egy éven belül, a Hungária esetében 2015. május 22-től számított egy éven belül fogadja be a Beva.

iLex: az első 39 hallgató már levizsgázott

KamaraOnline
-
0

Jó évet zárt az európai gumiabroncsipar

KamaraOnline
-
0
Jó évet zárt az európai gumiabroncsipar

Jó évet zárt az európai gumiabroncsipar: az Európai Gumiabroncs- és Gumigyártók Szövetsége (European Tyre and Rubber Manufacturers Association – ETRMA) értékesítési adatai szerint az ágazat tavaly csaknem az összes gumiabroncs szegmensben növekedést ért el – közölte a Magyar Gumiabroncs Szövetség (HTA).

A tájékoztatás szerint a lakossági szegmens éves eladási eredményei eltekintve a nyár folyamán mért kisebb ingadozásoktól, és beleszámítva az utolsó negyedévben regisztrált nagyon erős, 12 százalékos növekedést, pozitívnak tekinthetőek, megerősítve a 2014-ben elkönyvelt enyhe növekedési trend folytatását.

A gumiabroncs értékesítés nem új személyautókra 203 millió darab volt, ami 3 százalékkal több, mint 2014-ben. Az új autók eredeti felszereltségeként számolt gumiabroncs értékesítés 6 százalékkal nőtt, 89 millió darabot tett ki, ami követte az újautó-eladások dinamikus növekedését.

A teherautó gumiabroncs szegmens szereplői 2015-ben immár a harmadik egymást követő évben regisztráltak növekedést. Különösen jó évet zártak az új teherautók gumiabroncs beszállítói, 10 százalékos növekedést könyvelhettek el a teherautó-piac növekedésének köszönhetően.

A mezőgazdasági gumiabroncsok értékesítése terén – a többi szegmenssel ellentétben – továbbra is folytatódik a negatív tendencia: a mezőgazdasági gumiabroncsok értékesítése 9 százalékkal csökkent 1,501 millió darabra.

A motorkerékpár és robogó ágazat jó eredményt ért el, értékesítése 2 százalékkal 8,591 millió darabra nőtt az egy évvel ezelőttihez képest.

Magyarországon 7 gumiabroncsgyártó képviselteti magát önálló nagykereskedelmi egységgel: az Apollo-Vredestein, a Bridgestone, a Continental, a Goodyear-Dunlop, a Hankook, a Michelin és a Pirelli, egyben ők képezik a HTA tagságát.

A gumiabroncs iparágban foglalkoztatottak száma Magyarországon közvetlenül mintegy 5 ezer fő, közvetve több mint 15 ezer fő. Az iparág belföldi értékesítésének és exportjának tavalyi éves nagysága 478 milliárd forint volt.

MTI

Kft-k figyelem, közeleg a kötelező törzstőkeemelés végső határideje!

KamaraOnline
-
0
Kft-k figyelem, közeleg a kötelező törzstőkeemelés végső határideje!

Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével indított cégjogi cikksorozat 27. részében, dr. Gór Csaba ügyvéd, az iLex ADVOCAT üzletágvezetője egy nagyon fontos jogszabályi határidőre hívja fel a gazdasági társaságok figyelmét.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2014. március 15-i hatályba lépésével alapvetően szabályozott újra sok társadalmi viszonyt. Ezek között fontos megemlíteni azt, hogy felváltotta a 2006. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Gt.), amely korábban a gazdasági társaságok működését szabályozó törvények közül talán a legnagyobb jelentőséggel bírt. A Ptk. a Gt.-hez képest több jelentős újítást vezetett be, amelyek komoly hatással vannak a gazdasági élet szereplőire, és amelyek meghatározzák a gazdasági társaságok napi működését. Tekintettel az alapvető változásokra egyértelmű, hogy a 2014. március 15. napja előtt létrejött gazdasági társaságok létesítő okirata nem felel meg a megváltozott jogszabályi környezetnek. Ez leginkább a kft. esetén szembeötlő, ahol a legfontosabb változás az, hogy a törzstőkeminimumot – részben hitelezővédelmi célból, részben pedig a visszaélések megelőzése céljából – a korábbi 500 000 forintról 3 000 000 forintra emelte fel a Ptk.

Természetesen e rendszernek egyik napról a másikra történő bevezetése kivitelezhetetlen lett volna, hiszen – mint arra a Ptk. indokolása is helyesen rámutat – össztársadalmi érdek az, hogy a Ptk. hatálybalépése zökkenőmentesen, a jogrendszer koherenciájának megőrzése mellett történjen. Ebből a célból alkották meg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényt (a továbbiakban: Ptké.), amely egyebek mellett a jogi személyekre vonatkozó szabályozás hatálybalépését is rendezi.

A Ptké. értelmében a 2014. március 15. előtt létrejött (és bejegyzés alatt álló) gazdasági társaságokra a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítástól kell alkalmazni a Ptk. rendelkezéseit. E módosítás során el kell végezni a létesítő okirat felülvizsgálatát, amelyet legcélszerűbb módon a létesítő okirat és a hatályos jogszabályszöveg összevetésével lehet elvégezni. A Ptké. azonban meghatározza a végső időpontot is, ugyanis akként rendelkezik, hogy a kft. (valamint az rt. és az egyesülés) esetében 2016. március 15-től mindenképpen az új törvényi előírásokat kell alkalmazni. Érdemes figyelembe venni, hogy a hatályos rendelkezések értelmében a bt. és a kkt. vonatkozásában már 2015. március 15. napjától alkalmazni kell a Ptk. szabályait létesítő okirat módosítása hiányában is. Ezeknek az időpontoknak a szem előtt tartása azért fontos, mert a Ptké. kifejezetten akként rendelkezik, hogy ezt követően a társaságok létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. szabályaival összhangban nem álló rendelkezést.

A legfontosabb és a határidő közeledtével egyre sürgetőbbé váló teendő tehát azokat a korlátolt felelősségű társaságokat érinti, amelyek törzstőkéje nem éri el a 3 000 000 forintos minimumot. Nekik mindenképpen meg kell emelni a törzstőkét március 15-ig, vagy át kell alakulniuk olyan társasági formába (pl. bt.) amely esetén nincs meghatározva a tőke minimális összege. Amennyiben ennek a kötelezettségnek a társaságok nem tesznek eleget, a fenti dátum utána már jogellenesnek tekintendő a létesítő okiratuk, amely akár pénzbírságot is vonhat maga után. A társaságok jogszerű és zavartalan működéséhez tehát elengedhetetlen az emelés.

Jó hír, hogy a tőkeemelés pontos módját nem határozzák meg a jogszabályok, így nem a társaság pénzforgalmi számlájára való befizetés az egyetlen mód. Ennek megfelelően az teljesíthető nem pénzbeli hozzájárulásként, a szabad eredménytartalék terhére, vagy a társaság házipénztárába történő befizetéssel is. A törzstőkén felüli vagyonból is elvégezhető a törzstőke emelése, azonban ebben az esetben a kft. legfőbb szerve által elfogadott mérleg vagy közbenső mérleg szükséges. A vagyoni hozzájárulás teljesítésére vonatkozó legfontosabb, garanciális jellegűnek tekinthető szabályokat a hatályos Ptk. 3:162-163. § határozzák meg.

A létesítő okirat kifejezetten a Ptké. rendelkezései alapján történő módosítása mentes az illeték és a közzétételi költség alól. Kiemelendő, hogy bizonyos technikai rendelkezések esetén (pl. a Gt.-re való általános hivatkozás) nem szükséges a létesítő okirat módosítása.

Hangsúlyozzuk, hogy abban az esetben, ha a létesítő okirat módosítására nem pusztán a hatályos jogszabályoknak való megfelelés céljából kerül sor (hanem pl. székhely-változást is tartalmaz) akkor az általános szabályok szerint kell megfizetni az illetéket és a közzétételi költséget is.

Figyelemmel a közeledő határidőre megjegyezzük, hogy semmiképpen sem érdemes a módosítást az utolsó pillanatra hagyni. Fontos szem előtt tartani, hogy a cég módosítására irányuló eljárásban a jogi képviselet kötelező.

Ezért javasoljuk azoknak, akik még nem végezték el a cégükben a tőkeemelést, hogy e célból keressék fel ügyvédjüket, aki részletes tájékoztatást fog tudni nyújtani a szükséges módosításokkal kapcsolatban.

dr. Gór Csaba ügyvéd
Francsics és Társa Ügyvédi iroda
iLex ADVOCAT üzletágvezető
kérdések/észrevételek: ilex@ilexsystems.com

Kereskedelmi titkok: jóváhagyta az irányelvet az Európai Parlament szakbizottsága

KamaraOnline
-
0
Kereskedelmi titkok: jóváhagyta az irányelvet az Európai Parlament szakbizottsága

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága csütörtökön jóváhagyta azt az új uniós irányelvet, amely védelmet biztosítana a kereskedelmi titkok jogosulatlan megszerzése, felhasználása és közzététele ellen.

Constance Le Grip (néppárti, francia) jelentéstevő szerint „az irányelv célja, hogy védje az innovációt és kreativitást Európában”.

Kereskedelmi titoknak számít például egy termék gyártási eljárása, a formatervezés, illetve apró titkok, amelytől a termék egyedivé válik. Ezek jelentik a hozzáadott értéket, amiért az európai vállalkozások világszinten versenyképesek. Az irányelv célja, hogy megelőzze a lopást és az ipari kémkedést.

Nem tartoznak az irányelv hatálya alá az újságírók és a közérdekű adatot vagy visszaéléseket bejelentők, akik az európai közérdeket védik, valamint a mobilitás megőrzése érdekében a munkavállalók sem.

Egyre kevésbé bizakodóak a hazai nagyvállalatok

KamaraOnline
-
0
Egyre kevésbé bizakodóak a hazai nagyvállalatok

Még sosem álltak ilyen közel ahhoz, hogy borúlátók legyenek saját kilátásaikat illetően a Magyarországon működő nagyvállalatok. Az elbizonytalanodást jól mutatja, hogy az egy évvel korábbihoz képest harmadára esett vissza a létszámbővítést tervezők aránya.

Egyre kevésbé optimisták jövőbeli növekedési kilátásaikat illetően a Magyarországon működő nagyvállalatok. A szektor aktuális helyzetét és gazdasági várakozásait mutató K&H nagyvállalati növekedési index másfél éve folyamatosan csökken, és még sosem állt olyan alacsonyan, mint most. A vállalatvezetők a makrogazdasági környezettel kapcsolatban ugyan kevésbé borúlátók most, mint az előző felmérés alkalmával, ám társaságuk saját helyzetét tekintve kevésbé optimisták, mint eddig, sőt, utóbbi részindex az egyik legalacsonyabb valaha mért értéket mutatja.

Összességében az eredmény azt jelenti, hogy a cégek optimizmusa eltűnőben van, hiszen az elmúlt másfél évben egy lassú negatív trend bontakozott ki – részletezte az eredményeket Peter Roebben, a K&H vállalati üzletágának vezetője. A vállalatok hangulata függ a földrajzi elhelyezkedéstől: Nyugat-Magyarországon a legpozitívabbak a cégek, a fővárosban az átlaggal megegyező a hangulat, míg Kelet-Magyarországon a legvisszafogottabbak a várakozások.

Saját jövőjükkel kapcsolatban egyértelműen borúsabbak lettek a vállalatok, ami főként annak tudható be, hogy idén szolidabb árbevétellel számolnak a hazai és külföldi piacon egyaránt. Míg egy évvel ezelőtt belföldön 2,5 százalékos, exportértékesítésből pedig 3,2 százalékos bővülést vártak a cégvezetők, jelenleg ez csupán 2,3 illetve két százalék. Idén a pénzügyi eredmények stagnálását valószínűsíti a legtöbb társaság, miközben erőteljesen, 41-ről 32 százalékra visszaesett a növekvő árbevétellel tervező cégek aránya.

A foglalkoztatás látványos élénkülésére sem számítanak idén a cégek. Tízből kilenc vállalat elégedett a jelenlegi munkaerő-állományával, és mindössze hét százalék tervez álláshirdetést kiírni. Ez azt jelenti, hogy 2014 első negyedévéhez képest harmadára esett vissza azoknak a vállalatoknak a száma, akik létszámbővítést terveznek.

A makrogazdasági környezet megítélésében szerény javulás figyelhető meg, azonban ezzel együtt ismét a negatív tartományban van (-2 pont). Ennek oka egyrészt, hogy a cégek optimisták a közterhek alakulását illetően, és túlnyomó többségük (85 százalék) a jelenlegi mérték szinten tartására számít. Másrészt a forintárfolyam változásával kapcsolatban is kedvezőbbek lettek a várakozások. Csupán a cégek harmada számít a felméréskor jellemző 312 forint körüli euróárfolyamnál gyengébb forintra az első félév során, míg az árfolyam ingadozását is kevesebb döntéshozó (32 százalék) éli meg negatívumként a vállalat működése szempontjából. 

A gazdasági helyzetet illetően azonban nagymértékben visszaesett hároméves időtávon a javuló gazdasági növekedésre számító cégek aránya. Így jelenleg rövid és középtávon egyaránt a jelenlegi növekedési ütem szinten tartásában, semmint erőteljesebb növekedésben bíznak a legtöbben.

Új VP-pályázat: 6 783 558 439 forint az erdők megóvására

KamaraOnline
-
0
Új VP-pályázat: 6 783 558 439 forint az erdők megóvására

A Széchenyi 2020 Vidékfejlesztési Programjának keretében megjelent „Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása” című (VP5-8.4.1.-15) felhívás.

A támogatás célja az erdőtüzek vagy egyéb természeti katasztrófák – az éghajlatváltozással összefüggő eseményeket is beleértve – és a katasztrófaesemények által károsított erdőgazdálkodási potenciál helyreállítása.

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 6 783 558 439 forint; várhatóan 650 kérelmet fognak támogatni – derül ki a felhívásból.

A támogatást az erdészeti hatóság által az Evt. (2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról) alapján nyilvántartásba vett erdőgazdálkodók vehetik igénybe.

Új TOP-pályázat: 41,4 milliárd forint turisztikai fejlesztésekre

KamaraOnline
-
0
Új TOP-pályázat: 41,4 milliárd forint turisztikai fejlesztésekre

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében megjelent a „Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés” című (TOP-1.2.1-15) felhívás.

A felhívás célja térségi szintű, turisztikai termékcsomagok és kisléptékű tematikus turisztikai fejlesztések támogatása. Ennek keretében a helyi, térségi jelentőségű, turisztikai vonzerőt képező kulturális, épített, természeti örökség turisztikai hasznosítására, fejlesztésére nyílik lehetőség a térség gazdaságának diverzifikációja, a helyi gazdaság élénkítése és a foglalkoztatás növelése érdekében.

Az intézkedés azon fejlesztési igényekre kíván reagálni, melyek elsősorban helyi, illetve térségi jelentőségűek, nem részei országos vagy nemzetközi hálózatoknak, de a térségben, illetve helyben tartózkodási időt hosszabbító lehetőséget jelentenek, ezáltal – közvetett módon – jelentős helyi-térségi foglalkoztatás-bővítési potenciált hordoznak magukban – olvasható a felhívásban.

Támogatási kérelem benyújtására jogosultak (önállóan és konzorciumvezetőként)

  • helyi önkormányzatok a megyei jogú városok önkormányzatai kivételével,
  • helyi önkormányzatok társulásai,
  • helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások által létrehozott gazdasági társaságok, amelyekben az önkormányzatok többségi tulajdonrésszel rendelkeznek,
  • egyházi jogi személyek és
  • Magyarország területén alapított és itt székhellyel rendelkező, jogi személyiségű civil szervezetek.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg teljes költség alapon a TOP beavatkozási területén: 41,41 milliárd forint.

Több tíz milliárd forintot fizettünk tavaly SZÉP-kártyákkal

KamaraOnline
-
0
Több tíz milliárd forintot fizettünk tavaly SZÉP-kártyákkal

Budapesten használták a leggyakrabban, de alkalmanként a Balatonnál fizettek a legtöbbet az OTP SZÉP-kártyát használók. A plasztikokra feltöltött összeg tavaly 69 milliárdra, míg a felhasznált 63 milliárd forintra nőtt.

Tavaly 155 ezerrel 975 ezerre nőtt azon munkavállalók száma, akik – részben vagy egészében – OTP SZÉP-kártyára kapták munkáltatójuktól a cafetéria juttatást. A kártyabirtokosok egy év alatt közel 63,5 milliárd forintot költöttek a plasztikról, amely 14 százalékos növekedést jelent 2014-hez képest.

A turisztikai régiók közül 2015-ben is Budapesten és környékén fizettek a legtöbbet SZÉP-kártyával. Összesen több mint 27 milliárd forintot költöttek, és 10,8 millió alkalommal fizettek a kártyabirtokosok a Budapest-Közép-Dunavidéki régióban. A vidéki térség közül a Dél-Alföldi, Észak-Magyarországi és a Balatoni régió volt a legnépszerűbb.

Alkalmanként a legtöbbet a Balatonon és környékén fizettek a SZÉP-kártyások tavaly. Egy-egy tranzakció átlagos értéke meghaladta a tízezer forintot, amely az átlagos országos költések több mint háromszorosa.

Tavaly év végén már több mint 17,2 ezer munkáltatónál volt elérhető ez a fajta béren kívüli juttatás. A foglalkoztatók az elmúlt 12 hónapban összesen több mint 69 milliárd forintot töltöttek fel az OTP SZÉP-kártyákra, amely 20 százalékkal több a 2014-es összegnél. Az elfogadóhelyek száma is bővült 2015-ben. Az év végén már több mint 27 ezer helyen használhatták kártyájukat a munkavállalók.

Újabb brüsszeli lépések a társaságiadó-kikerülés ellen

KamaraOnline
-
0
Újabb brüsszeli lépések a társaságiadó-kikerülés ellen

Az Európai Bizottság új intézkedéseket javasol a társaságiadó-kikerülés ellen.

Új szabályokra van szükség a 28 uniós tagállam adóügyi jogszabályainak összehangolásához a nagyvállalatok agresszív adózási gyakorlatával szembeni hatékony és eredményes küzdelem érdekében – olvasható az Európai Bizottság közleményében. Az adókikerülés elleni új csomagban a bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy

  • határozottabban és összehangoltabban lépjenek fel azon vállalatok ellen, amelyek a rájuk eső méltányos adófizetési kötelezettség kikerülésére törekszenek, valamint
  • hajtsák végre az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni nemzetközi standardokat.

Az új javaslatok főbb elemei:

  • jogilag kötelező erejű intézkedések a vállalatok leggyakoribb adókikerülési módszereinek felszámolása érdekében;
  • tagállamoknak szóló ajánlás az adóegyezményekkel kapcsolatos visszaélések megelőzéséről;
  • tagállamoknak szóló javaslat az unió területén működő multinacionális vállalatokkal kapcsolatos adóügyi információk megosztásáról;
  • fellépések a jó adóügyi kormányzás nemzetközi előmozdítása érdekében;
  • új uniós eljárás a szabályokat be nem tartó harmadik országok jegyzékbe vételére.

Ezen intézkedések együttesen megakadályozzák az agresszív adótervezést, fokozzák a tagállamok közötti átláthatóságot és tisztességesebb versenyt biztosítanak az egységes piac minden üzleti szereplője számára.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök így nyilatkozott: „Ma újabb lépést teszünk a teljes adórendszerbe vetett bizalom megerősítése érdekében, valamint a méltányosabb és eredményesebb adórendszerért. Az embereknek biztosnak kell lenniük afelől, hogy az adózási szabályok valamennyi magánszemélyre és vállalkozásra egyformán vonatkoznak. A vállalatoknak ott kell eleget tenniük méltányos adófizetési kötelezettségüknek, ahol ténylegesen gazdasági tevékenységet folytatnak. Az Unió világszinten vezető szerepet tölthet be az adókikerülés kezelése terén. Ehhez összehangolt uniós fellépésre van szükség, nehogy a 28 tagállam 28 különböző megközelítést alkalmazzon.”

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos szavai szerint: „Az adókikerülés miatt több milliárd eurónyi adóbevételtől esünk el évente. Ezt a pénzt közszolgáltatásokra – többek között iskolákra és kórházakra –, vagy a munkahelyteremtés és a növekedés elősegítésére lehetne fordítani. Emiatt a tisztességes európai polgárok és üzleti szereplők több adót fizetnek. Ez elfogadhatatlan, és mindent megteszünk, hogy kezeljük a helyzetet. Ma fontos lépést teszünk a minden üzleti szereplő számára egyenlő versenyfeltételek megteremtése felé, valamennyi európai polgár méltányos és eredményes adóztatása érdekében.”

Kulcsintézkedések

A csomag a méltányosabb adóztatásra irányuló bizottsági menetrend három fő pillérén alapul.

  1. Az eredményes adóztatás biztosítása az unión belül. A társasági adózás alapelve, hogy a vállalatoknak nyereségük keletkezésének helyén kell adót fizetniük. A csomag konkrét javaslatokkal segíti a tagállamokat a fenti elv érvényesítésében. A bizottság egy jogilag kötelező erejű intézkedéseket magában foglaló adókikerülés elleni irányelvet javasol, amely kezelné a társasági adó kikerülésének néhány legjellemzőbb módszerét. Az adóegyezményekkel kapcsolatos bizottsági ajánlás tanácsokat fogalmaz meg a tagállamok számára az adóegyezményekkel kapcsolatos visszaélésekkel szembeni védekezés legjobb, uniós joggal összeegyeztethető módjairól.
  2. Az adózás átláthatóságának javítása. Az átláthatóság elengedhetetlen a nagyvállalatok agresszív adótervezési gyakorlatának felderítése és a tisztességes adóverseny biztosítása érdekében. A csomag célja a vállalatok által fizetett adók átláthatóságának javítása a közigazgatási együttműködési irányelv felülvizsgálata révén. A javasolt szabályok értelmében az egyes országok nemzeti hatóságai megosztják egymással a multinacionális vállalatok tevékenységével kapcsolatos adóügyi információkat. Így valamennyi tagállam rendelkezni fog az adókikerülési kockázatok észleléséhez és adóügyi ellenőrzéseik célzottabb lefolytatásához szükséges kulcsfontosságú információkkal. A bizottság jelenleg külön vizsgálja az országonkénti nyilvános jelentéstétel kérdését is, amellyel kapcsolatban folyamatban van a hatásvizsgálat elkészítése a kapcsolódó kezdeményezés kora tavaszi benyújtása céljából.
  3. Egyenlő versenyfeltételek biztosítása. Az adókikerülés és a káros adóverseny globális probléma. Megelőzésük érdekében az unió határain túlnyúló lépéseket kell tenni. Fontos, hogy az Unió nemzetközi partnerei lépést tartsanak a tagállamok törekvéseivel az új globális adózási átláthatósági normák és a tisztességes adóverseny megvalósítása területén. A fejlődő országokat is be kell vonni a nemzetközi jó adóügyi kormányzási hálózatba, hogy ezek az országok is élvezhessék az adókikerülés elleni globális küzdelem eredményeit. A csomagban szereplő, az eredményes adóztatás közös külügyi stratégiájáról szóló közlemény célja a nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködés erősítése az adókikerülés elleni küzdelem területén, az uniós intézkedések javítása a nemzetközi standardokon alapuló méltányos adóztatás globális előmozdítása érdekében, valamint egy közös megközelítés kialakítása az adókikerüléssel kapcsolatos külső fenyegetések vonatkozásában. Ez segíti az igazságos és egyenlő versenyfeltételek biztosítását minden üzleti szereplő és ország számára.

A csomag részét képezi egy bevezető közlemény és egy bizottsági szolgálati munkadokumentum is, amelyek ismertetik az egyes intézkedések politikai és gazdasági indokait, valamint az adókikerülés elleni átfogó bizottsági menetrendet is. A csomagot kísérő tanulmány az agresszív adótervezésről a vállalatok főbb adókikerülési módszereit vizsgálja.

Háttér-információk

A ma közzétett csomag a társasági adózással kapcsolatos jelenlegi globális politikai és gazdasági megközelítést tükrözi. Tavaly októberben az OECD-országok megállapodtak az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás korlátozását célzó intézkedésekről. Az Európai Parlament szintén ajánlásokat dolgozott ki a társasági adó kikerülésének témakörében.

Az adózás átláthatóságának javításáról és a társasági adózás reformjáról szóló, 2015-ben elindított főbb bizottsági kezdeményezések eredménye máris jelentkezik: a tagállamok mindössze hét hónap alatt elfogadták a feltételes adómegállapítások átláthatóságáról szóló javaslatot, és számos más jelentős reform is útjára indult a társasági adózás területén. A bizottság 2016-ban is folytatni fogja a társasági adózás reformját célzó kampányát, többek között a közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) újbóli bevezetésére irányuló javaslatával.

A következő lépések

A bizottság a csomagban szereplő két jogalkotási javaslatot konzultáció céljából az Európai Parlament, majd jóváhagyás céljából az Európai Tanács elé terjeszti. A tanácsnak és a parlamentnek továbbá jóvá kell hagynia, a tagállamoknak pedig adóegyezményeik felülvizsgálata során követniük kell az adóegyezményekkel kapcsolatos ajánlást is. A tagállamoknak ezen kívül hivatalosan meg kell egyezniük az új külügyi stratégiáról, és el kell dönteniük, hogy az Európai Parlament általi jóváhagyást követően miként lehet azt leggyorsabban átültetni a gyakorlatba – zárul az Európai Bizottság közleménye.

Csökkentek tavaly az ipari termelői árak Magyarországon

KamaraOnline
-
0
Csökkentek tavaly az ipari termelői árak Magyarországon

A magyarországi ipari cégek átlagosan három százalékkal alacsonyabb áron tudták értékesíteni termékeiket belföldön, mint egy évvel korábban.

Tavaly decemberben 1,3 százalékkal csökkentek az az ipari termelői árak az egy évvel korábbiakhoz képest. Ezen belül a belföldi értékesítési árak 2,8, míg az exportértékesítési árak fél százalékkal mérséklődtek – közölte a KSH. A feldolgozóipar termelői árai decemberben egy százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 2014 végén, a belföldi árak 2,3, az exportárak fél százalékkal csökkentek.

Az elmúlt évben a belföldi értékesítés árai átlagosan 3,1 százalékkal voltak alacsonyabbak, míg az exportértékesítésé 0,3 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban. Emiatt összességében az ipari termelői árak 0,9 százalékkal csökkentek a 2014-es szinthez képest.

A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai tavaly átlagosan 3,3 százalékkal csökkentek, míg a jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálásé 3,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

A belföldi értékesítésben az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 4,4 százalékkal mérséklődtek, a beruházási javakat gyártó ágazatokban 1,3 százalékkal emelkedtek, míg a fogyasztási cikkeket gyártókban nem változtak az árak.

Betegközvetítéssel csalt áfát egy pécsi férfi

KamaraOnline
-
0
Betegközvetítéssel csalt áfát egy pécsi férfi

Mintegy 140 millió forint áfát csalt el egy ukrán származású pécsi férfi, akinek cégcsoportja külföldről közvetített betegeket magyarországi onkológiai ellátásra.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi szóvivője, Sárközi Alexandra közleménye szerint egy ukrán származású pécsi férfi irányította a cégcsoportot, amely főként ukrán, moldovai és román pácienseknek közvetített magyarországi térítéses onkológiai ellátásokat. A jogszerűnek tűnő ügyletben a közvetítő cégek számláikat áfa nélkül állították ki, és bevételeiket adóbevallásukban adómentesnek tüntették fel, holott az általuk végzett betegközvetítés adóköteles tevékenység. Így 140 millió forint áfát nem fizettek be az állami költségvetésbe.

A NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozói adórevizorokkal, informatikusokkal együtt, országos akcióban tizenkét helyszínen tartottak házkutatást. A pécsi férfit elfogták és gyanúsítottként hallgatták ki, másokat tanúként hallgattak ki. Mintegy 150 millió forint értékben zároltak két ingatlant, huszonegy bankszámlát, valamint lefoglaltak tizenegy gépjárművet, készpénzt és az ügyben érintett cégek üzletrészeit, így a költségvetésnek okozott kár már az akció napján megtérült.

A nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt indították, amely akár nyolc évig tartó szabadságvesztéssel is büntethető.

Jelöletlen narancsokat vont ki a forgalomból a Nébih

KamaraOnline
-
0
Jelöletlen narancsokat vont ki a forgalomból a Nébih

Mintegy négy tonna zöldséget és gyümölcsöt, főleg narancsot semmisítettek meg a budapesti Nagybani Piacon, ahol közös ellenőrzést tartott a Nébih és a NAV.

Öt zöldség-gyümölcs importőrt, illetve forgalmazó céget ellenőriztek, kiemelten vizsgálták a forgalmazott termékek nyomonkövethetőségét. Az ellenőrzéskor az öt cégből egynek nem volt áruja, kettőnél pedig mindent rendben találtak – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleményéből. 

Az egyik forgalmazónál mintegy 3,5 tonna narancsot kellett azonnal megsemmisíttetni, mivel a tételről hiányzott a jelölés. A termék így ismeretlen eredetűnek minősült, ami nem hozható kereskedelmi forgalomba. Egy másik cég raktárában több mint hét tonna mennyiségben 12 tételt – köztük paradicsomot, karalábét, sörretket, mandarint – zároltak a szakemberek a nyomonkövethetőség hiánya miatt. A kereskedő később bemutatta a hiányzó iratokat, így csupán 400 kilogramm kápia paprikát kellett megsemmisíteni a helyszínen.

A cégekkel szemben az eljárás folyamatban van, több százezer forint bírságot kaphatnak – közölte a Nébih.

Continental-igazgató: egyre kevesebb a kétkezi munkás Magyarországon

KamaraOnline
-
0
Continental-igazgató: egyre kevesebb a kétkezi munkás Magyarországon

Már nem csak a szakemberekből, mérnökökből, hanem a kétkezi munkásokból is hiány van Magyarországon, s ez már a versenyképességet fenyegeti. A Continental budapesti gyárigazgatója szerint, hogy javuljon az ország megtartóképessége, a béreken kívüli tényezőket is javítani kell.

A hazai járműipari beruházások jövője a munkaerő rendelkezésre állásán múlik – mondta Keszte Róbert, a Continental Automotive Hungary budapesti gyárigazgatója a Világgazdaságnak. A lap pénteki számában megjelent interjúban a cégvezető rámutatott, hogy az autóipar termelése az elmúlt öt évben megduplázódott, de ahhoz, hogy a járműipar ilyen mértékű szerepe megmaradjon, folyamatosan új projektek kellenek.

Ehhez viszont versenyképességre van szükség, amelynek egyik eleme a szakemberek megléte, Magyarországon viszont a piac egyre gyorsabban „szívja fel” a mérnököket, és egyre kevesebb a kétkezi munkás.

Hozzátette, hogy a teljes magyar termelő iparban nagyon erős fejvadászat folyik, a cégek egymástól próbálják elhalászni a legjobb szakembereket. Keszte Róbert szerint ahhoz, hogy javuljon az ország megtartóképessége, a béreken kívüli tényezőket is folyamatosan javítani szükséges és az oktatás színvonalát, minőségét is fejleszteni kell.

Elmondása szerint Románia a legnagyobb konkurencia, mert ott a munkaerő költsége alacsonyabb, a szakképzés színvonala pedig legalább olyan jó, mint Magyarországon, és az ottani munkavállalók általában beszélnek idegen nyelveket.

Az alacsony olajárat nyögik az oroszok

KamaraOnline
-
0
Az alacsony olajárat nyögik az oroszok

Most is csak a beruházások visszafogásával képesek talpon maradni az orosz olajipari vállalatok, az ár további csökkenése, egy hordónkénti 20 dolláros szint már fenntarthatatlan helyzetet eredményezne.

A hordónkénti 20 dolláros olajár fenntarthatatlan lenne az orosz olajipari vállalatok számára – mondta Alekszej Tekszler orosz energiaügyi miniszterhelyettes. Rámutatott, hogy Oroszországnak „nehéz költségvetési döntéseket” kell meghoznia, ha tartósan 20 dollárra esik vissza az olajár. A miniszterhelyettes reményét fejezte ki, hogy erre nem kerül sor.

Alekszandr Tekszler szerint az orosz olajcégek a jelenlegi ár mellett csak a beruházások visszafogásával képesek talpon maradni, de „a 20 dollárt egyikük sem fogja kibírni”. Az orosz olajipari cégek számára az olaj hordónkénti felszínre hozatali költsége 3-6 dollár, de a kitermelés összköltsége 15-16 dollár.

Biztosabbnak érzik állásukat a munkavállalók, mint egy éve

KamaraOnline
-
0
Biztosabbnak érzik állásukat a munkavállalók, mint egy éve

Többen érezték saját pozíciójukat stabilabbnak a munkahelyükön tavaly az utolsó negyedévben, mint egy évvel korábban, ugyanakkor negyedéves összevetésben kissé pesszimistábbak lettek a munkavállalók.

A BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián munkaerőpiaci stabilitási indexe egy pontos emelkedéssel 61 pontot ért el 2015 negyedik negyedévében, egy ponttal volt magasabb, mint 2014 azonos időszakában, de az előző negyedévhez képest három ponttal csökkent – közölte a biztosító az MTI-vel. A felmérés szerint a nők optimistábban ítélik meg munkahelyük biztonságát, mint a férfiak; a fővárosiak és a diplomások a legoptimistábbak, a falvakban élők megítélése azonban romlott. 

A nők körében mért két pontos javulással szemben a férfiaknál nem változott az index, a fővárosban élők mutatója négy ponttal nőtt, a városban lakóké egy ponttal, a falvakban élőké ugyanakkor éves szinten két pontot esett vissza. A diplomások a legbizakodóbbak 67 pontos értékkel, a legfeljebb nyolc általánost végzettek indexe azonban kilenc ponttal csökkent. 

A magyarországi régiókat tekintve Közép-Magyarországon és Nyugat-Magyarországon élők optimistábbak, mint az ország keleti felében élők, akiknél negyedéves szinten enyhén csökkent az index, de éves összehasonlításban 8 pontos visszaesést tapasztaltak. Az ágazatokat vizsgálva a munkaerőpiaci stabilitási index élén három pontos növekedéssel a kereskedelem áll 63 ponttal. A mezőgazdaságban ahol egy éve a legoptimistább munkavállalók voltak, pedig 14 pontos esés tapasztalható – olvasható a tájékoztatásban.

A korcsoport alapján a legjelentősebb változást a középkorúaknál (40-49 év) mértek, az index  60-ról 64 pontra emelkedett, de a 18-29 év közöttiek is bizakodóbbak lettek, egy év alatt 61-ről 63 pontra, míg a 30-39 éveseknél, 63-ról 64-re nőtt az index értéke.

Rámozdultak a bankok a jegybank Piaci Hitelprogramjára

KamaraOnline
-
0
Rámozdultak a bankok a jegybank Piaci Hitelprogramjára

A Magyar Nemzeti Bank első hitelezési feltételhez kötött kamatcsere tenderén a meghirdetett 200 milliárd forint több mint háromszorosa, 618 milliárd forint volt a bankok kereslete. A kkv-hitelállomány az idén 5–10 százalékkal növekedhet – prognosztizálja a jegybank.

Az MNB megtartotta a 2015 novemberében meghirdetett Piaci Hitelprogram (PHP) első hitelezési feltételhez kötött kamatcsere-tenderét (HIRS). A jegybank 200 milliárd forintnyi ügyletet hirdetett meg, a részt vevő 11 bank kereslete azonban ennek több mint háromszorosa, 618 milliárd forint volt. Az MNB a gazdasági növekedés és a kkv-hitelezés felfutásának támogatása érdekében az összes beadott banki ajánlatot elfogadta – áll a jegybank közleményében.

A Piaci Hitelprogramban résztvevő bankok a HIRS igénybevételével számszerű, az ügyletérték negyedét kitevő hitelezési vállalást tesznek. A tenderen a 618 milliárd forintnyi ügylet megkötésével a bankok arra vállaltak kötelezettséget, hogy 2016-ban, illetve az ügyletek fenntartása esetén az elkövetkező három évben évente 154,5 milliárd forinttal emelik a kkv-szektornak nyújtott hiteleiket. A banki vállalások teljesülését az MNB ellenőrzi, a 2016-os évet érintő ellenőrzésre 2017 első negyedévében kerül majd sor.

Az MNB vállalta, hogy 2016. március végéig kéthetente meghirdeti a HIRS tendereket. Mivel a HIRS keretösszege 1000 milliárd forint, így a következő tendereken kisebb meghirdetések várhatóak.

„Kevesebb cukor kell, a babák így is elég édesek”

KamaraOnline
-
0
„Kevesebb cukor kell, a babák így is elég édesek”

Az Európai Parlament megvétózta az Európai Bizottság bébiételek összetételére vonatkozó javaslatát, mert az túl magas cukortartalmat engedélyezett.

Keith Taylor (zöldpárti, brit) jelentéstevő (képünkön) sürgeti, hogy a bizottság álljon elő egy új javaslattal, amelyben drasztikusan csökkenti a bébiételek cukortartalmát. A képviselőt a parlament sajtósai kérdezték.

– A januári plenáris ülésen az EP-képviselők megvétózták a bizottság bébiételek összetételére vonatkozó javaslatát, indoklásként pedig elmondták, hogy nem akarnak hozzájárulni a gyermekkori elhízás növeléséhez. Pontosan mit jelent ez?

– A bizottság javaslata szerint 30 százalék maradt volna a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek cukortartalma. Ez ellentétben áll az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által egészségesnek ítélt 5 százalékkal, illetve a 10 százalékos küszöbbel. Ezért egyértelmű, hogy az EP-képviselők éltek a lehetőséggel és nemet mondtak az Európai Bizottságnak, mondván: „Kevesebb cukor kell, a babák így is elég édesek”. Az elhízás a legnagyobb egészségügyi probléma, amellyel a 21. században szembe kell néznünk, ki akarná, hogy a gyerekek édesszájúak legyenek?

– Mi a következő lépés, most, hogy újra a bizottságnál a labda?

– A bizottságnak új javaslattal kell előállnia, amely jobban tükrözi a parlament állásfoglalását. Egyszerű, adalékoktól mentes bébiételeket szeretnénk, ez minden. Reménykedem benne, hogy komolyan veszik a parlament álláspontját, mert az EP-képviselők nagyon alaposan megvizsgálják a következő javaslatot, és ha kell, ismét visszautasítják. Nagy többségünk úgy véli, hogy csökkenteni kell a cukortartalmat, ezért vétóztuk meg a mostani szöveget.

– A parlament állásfoglalása úgy fogalmaz: „a nem megfelelő táplálkozás világszerte a betegségek és az elhalálozás messze legfontosabb kiváltó oka”. Mit tehet az EU a probléma megoldásáért?

– A környezetvédelmi szakbizottságban egy olyan, a közlekedési lámpák jelzéseihez hasonló címkézési rendszeren dolgoztunk, ahol azokat az ételeket jelöltük volna meg, amelyeknek magas a cukor-, só- vagy zsírtartalma. Sajnos a gyártók ellenzik a rendszert, ezért nem tudtuk keresztül vinni a parlamenten.
Átláthatóbbnak kell lennie, hogy milyen anyagokat tartalmaz az étel, amit megeszünk manapság. „Az vagy, amit megeszel”, tartja a mondás és a parlamentnek kiemelt szerepe van abban, hogy tegyen a fenntartható, egészséges táplálkozásért. A felesleges cukrot, sót és zsírt tartalmazó ételek a felnőttek számára is egészségtelenek, nem csak a gyermekeknek, ezért tovább folytatjuk a munkát, hogy a csomagolt ételeket vásárlók minél több információhoz jussanak.

Alkatrész utánpótlási kötelezettség: van, vagy nincs?

KamaraOnline
-
0
Alkatrész utánpótlási kötelezettség: van, vagy nincs?

Létezik-e alkatrész utánpótlási kötelezettség előírás a 4-5 éve vásárolt termékek esetében? A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság rövid válasza: a hatályos előírások szerint nem. Ezt azonban árnyalni kell.

Az alkatrész utánpótlási kötelezettségről rendelkező korábbi szabályozást a 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet 2003. novemberi hatályba lépésével helyezte hatályon kívül – immár több mint 10 éve.

Napjainkban nincs olyan hatályos előírás, amely alkatrész-utánpótlási kötelezettséget írna elő a kereskedőknek. A szavatossági szabályok szerint a vásárlástól számított két évig kötelesek foglalkozni egy termék gyártási meghibásodása esetén annak ingyenes javításával, szükség esetén cseréjével. Ha sem javításra, sem cserére nincs lehetőség, úgy a vételárat kell visszafizetniük.

A két éve elteltét követően sajnos nem kérhető számon a kereskedőtől az alkatrész utánpótlás (kivéve az alábbiakban majd említett kivételszabály), akkor sem, ha nem minőségi kifogás, hanem például az alkatrész elfáradása, elhasználódása miatt (pl. eltörik a mikrosütő forgótányérja) lenne erre szükségünk. Ebben az esetben érdemes lehet közvetlenül a gyártóhoz fordulni a kéréssel, hátha ott még rendelkezésre áll az alkatrészből, vagy a termékből.

Ha a környezetvédelmi szempontokra és a fenntartható fogyasztásra is gondolunk, akkor nem új készüléket vásárolunk, hanem a közösségi apróhirdetési oldalakon keresünk rá először a termékre, hogy az alkatrészt esetleg egy használt termékből pótolni tudjuk – javasolja az NFH.

Kivételszabály tartós használatra rendelt termékek vonatkozásában

Amennyiben a terméket 2014. március 15-ét megelőzően vásárolták, akkor a vásárlásra még a régi Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak. A régi Ptk. 308/A. § (1) bekezdése szerint ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308. §-ban meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év.

Tehát ha a vásárlástól számított három év még nem telt el (vagyis legkésőbb 2017. március 14-ig), és bizonyítható (pl. szakértői véleménnyel), hogy a termék meghibásodását nem az elhasználódás, elfáradás okozta, hanem eredendően gyártási hibás volt az alkatrész, ami az eltelt időszakban nem volt felismerhető (pl. nem volt használva, beépítve a készülék), úgy még élhetünk a szavatossági igénnyel (így alkatrész utánpótlási igénnyel is) a kereskedő felé. Tudni kell azonban, hogy ennyi idő elteltével azonban még egy szakértőnek is nehézségekbe ütközhet a hiba gyártási jellegű voltának kimutatása, valamint megfelelően kell tudni alátámasztani, hogy a hiba mely oknál fogva nem volt felismerhető a rendes szavatossági időszakban – figyelmeztetnek az NFH szakemberei.

Hozzájárul a neten vett áruk visszaküldésének költségéhez a PayPal

KamaraOnline
-
0
Hozzájárul a neten vett áruk visszaküldésének költségéhez a PayPal

Évente tizenkétszer, alkalmanként 9300 forintig járul hozzá a rajta keresztül, az interneten vásárolt termékek visszaküldésének költségéhez a PayPal. A fizetési szolgáltató felmérése szerint a magyarok harmada vett már olyan árut, melyet szívesen visszaküldött volna.

A PayPal év végéig meghosszabbítja Refunded Returns szolgáltatását a kelet-közép-európai régió országaiban, így Magyarországon is, a szolgáltatással minden PayPallal fizetett termék után visszaigényelhető a visszaszállítás teljes költsége a visszaküldés okától függetlenül – közölte az online pénzügyi szolgáltató cég csütörtökön az MTI-vel.

A szolgáltatás jelenleg világszerte 46 piacon érhető el és felhasználók milliói vették igénybe a program indulása óta. A bevezetés óta a kelet-közép-európai régió országaiban háromszorosára nőtt a szolgáltatást igénybevevő felhasználók száma, ami alátámasztja, hogy a megoldás hatékony lehet az e-kereskedelemhez kapcsolódó vásárlói félelmek eloszlatásában.

A szolgáltatás egy év alatt 12 alkalommal igényelhető és vásárlásonként 9300 forint összegig fedezi a visszaszállítás költségeit. A visszatérítés igényléséhez a PayPal weboldalán található űrlapot kell beküldeni, csatolva a szükséges dokumentumokat. 

A PayPal fogyasztói szokásokat felmérő kutatás szerint a magyar fogyasztók 38 százaléka vásárolt már olyan terméket az interneten, amely nem felelt meg az előzetes várakozásoknak. Az elégedetlen vásárlók 36 százaléka nem küldte vissza a terméket, aminek okaként a válaszadók 19 százaléka a visszaküldés magas költségeit, 25 százalék pedig a visszaküldés bonyolultságát jelölte meg.

1...1 0791 0801 081...1 2051 080. oldal a 1 205-ból
© Newspaper WordPress Theme by TagDiv