Még sosem álltak ilyen közel ahhoz, hogy borúlátók legyenek saját kilátásaikat illetően a Magyarországon működő nagyvállalatok. Az elbizonytalanodást jól mutatja, hogy az egy évvel korábbihoz képest harmadára esett vissza a létszámbővítést tervezők aránya.

Egyre kevésbé optimisták jövőbeli növekedési kilátásaikat illetően a Magyarországon működő nagyvállalatok. A szektor aktuális helyzetét és gazdasági várakozásait mutató K&H nagyvállalati növekedési index másfél éve folyamatosan csökken, és még sosem állt olyan alacsonyan, mint most. A vállalatvezetők a makrogazdasági környezettel kapcsolatban ugyan kevésbé borúlátók most, mint az előző felmérés alkalmával, ám társaságuk saját helyzetét tekintve kevésbé optimisták, mint eddig, sőt, utóbbi részindex az egyik legalacsonyabb valaha mért értéket mutatja.

Összességében az eredmény azt jelenti, hogy a cégek optimizmusa eltűnőben van, hiszen az elmúlt másfél évben egy lassú negatív trend bontakozott ki – részletezte az eredményeket Peter Roebben, a K&H vállalati üzletágának vezetője. A vállalatok hangulata függ a földrajzi elhelyezkedéstől: Nyugat-Magyarországon a legpozitívabbak a cégek, a fővárosban az átlaggal megegyező a hangulat, míg Kelet-Magyarországon a legvisszafogottabbak a várakozások.

Saját jövőjükkel kapcsolatban egyértelműen borúsabbak lettek a vállalatok, ami főként annak tudható be, hogy idén szolidabb árbevétellel számolnak a hazai és külföldi piacon egyaránt. Míg egy évvel ezelőtt belföldön 2,5 százalékos, exportértékesítésből pedig 3,2 százalékos bővülést vártak a cégvezetők, jelenleg ez csupán 2,3 illetve két százalék. Idén a pénzügyi eredmények stagnálását valószínűsíti a legtöbb társaság, miközben erőteljesen, 41-ről 32 százalékra visszaesett a növekvő árbevétellel tervező cégek aránya.

A foglalkoztatás látványos élénkülésére sem számítanak idén a cégek. Tízből kilenc vállalat elégedett a jelenlegi munkaerő-állományával, és mindössze hét százalék tervez álláshirdetést kiírni. Ez azt jelenti, hogy 2014 első negyedévéhez képest harmadára esett vissza azoknak a vállalatoknak a száma, akik létszámbővítést terveznek.

A makrogazdasági környezet megítélésében szerény javulás figyelhető meg, azonban ezzel együtt ismét a negatív tartományban van (-2 pont). Ennek oka egyrészt, hogy a cégek optimisták a közterhek alakulását illetően, és túlnyomó többségük (85 százalék) a jelenlegi mérték szinten tartására számít. Másrészt a forintárfolyam változásával kapcsolatban is kedvezőbbek lettek a várakozások. Csupán a cégek harmada számít a felméréskor jellemző 312 forint körüli euróárfolyamnál gyengébb forintra az első félév során, míg az árfolyam ingadozását is kevesebb döntéshozó (32 százalék) éli meg negatívumként a vállalat működése szempontjából. 

A gazdasági helyzetet illetően azonban nagymértékben visszaesett hároméves időtávon a javuló gazdasági növekedésre számító cégek aránya. Így jelenleg rövid és középtávon egyaránt a jelenlegi növekedési ütem szinten tartásában, semmint erőteljesebb növekedésben bíznak a legtöbben.