Az MNB tavaly 780 milliárd forint kedvezményes forrással járult hozzá a vállalkozások finanszírozásához, a cégek hitelállománya azonban így is 13 százalékkal, 865 milliárd forinttal csökkent. A társaságok betétállománya nagyjából annyival nőtt, amennyi kölcsönt az nhp keretében felvettek a bankoktól.
Úgy tűnik, hiába pumpált rengeteg pénzt a piacba a Magyar Nemzeti Bank (MNB), így sem sikerült megállítani a vállalati hitelállomány csökkenését. A most publikált adatok szerint a nem pénzügyi vállalkozások tartozásállománya (hitelek és kötvények) tavaly december végén 5970,6 milliárd forint volt, míg egy évvel korábban még 6835,6 milliárd forint hitelintézeti forrással gazdálkodhattak a cégek.
A társaságok adósságállománya annak ellenére csökkent tavaly 865 milliárd forinttal, hogy az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) keretében 780 milliárd forint kedvezményes hitelt helyeztek ki a pénzintézetek a vállalkozásoknak. Míg az nhp indulása, 2013 nyara óta 31 ezer kis- és középvállalkozás összesen 1425 milliárd forint forráshoz jutott a program keretében.
Forintra váltották devizakölcsöneiket a cégek
A cégek tavaly év végi, pénzintézetek felé fennálló adósságából 3211,2 milliárd forint volt a forinthitel, 2727,3 milliárdot tett ki a devizakölcsön, míg 32,1 milliárd forint volt a vállalkozások kötvényállománya. A forinthitel 255,6 milliárd, míg a devizakölcsön 571,7 milliárd forinttal csökkent egy év alatt.
A devizahitelek állománya vélhetően azért zsugorodott kétszer nagyobb mértékben, mint a forintkölcsönöké, mert az MNB az nhp keretében a támogatott célok között jelölte meg a devizahitelek forintosítását, és sok cég élt is a lehetőséggel. (A legnagyobb arányban amúgy a kötvények állománya csökkent, de az egy évvel korábbi 69,7 milliárd forint sem számított jelentősnek.)
Szépen hízlalta a betétállományt az nhp
A vállalkozások adósságállományának említett 865 milliárdos csökkenéséből 487,4 milliárd forintot magyaráznak a tranzakciók, vagyis ennyivel több kölcsönt törlesztettek az év során a cégek annál, mint amennyi új hitelt felvettek. A fennmaradó rész (377,6 milliárd forint) a hitelek átértékelődéséből (a forintárfolyam hatása a devizaadósságra), és a nem teljesítő kölcsönök leírásából jött össze.
Míg a cégek tartozása csökkent tavaly, addig megtakarításaik jelentősen nőttek 2015-ben. A vállalkozások betétállománya egy év alatt 747,1 milliárd forinttal (az árfolyamhatás kiszűrésével 779,9 milliárddal) 5981,9 milliárd forintra gyarapodott. Ebből a forintbetét 4312,8 milliárdot, míg a devizabetét 1669,1 milliárd forintot tett ki, szemben a 2014-es 3676 milliárddal illetve 1558,8 milliárd forinttal. A cégek betétállománya vélhetően elsősorban az nhp miatt nőtt: míg a már lehívott hitelt fel nem használják a társaságok, addig az a számlájukat gazdagítja.
A kkv-hitelek jelentős bővülését várja az MNB
Pénteki sajtótájékoztatóján Nagy Márton, a jegybank alelnöke arról beszélt, hogy egy év alatt 8-10 százalékkal emelkedhet a bankok kkv-hitelállománya az MNB kamatcsere tenderei és az nhp együttes hatására. Jelenleg mintegy 3500-3600 milliárd forint a magyarországi bankok által a kis- és közepes vállalatoknak nyújtott hitelállomány – számolt be az MTI.
Csütörtökön, az MNB első hitelezési feltételhez kötött kamatcsere tenderén, a meghirdetett 200 milliárd forint több mint háromszorosa, 618 milliárd forint volt a bankok kereslete, a hitelintézetek ezekkel az ügyletekkel arra vállaltak kötelezettséget, hogy 2016-ban, illetve az ügyletek fenntartása esetén az elkövetkező három évben évente 154,5 milliárd forinttal emelik a kkv-szektornak nyújtott hiteleiket.
Az MNB alelnöke szerint a bankokat is meglepte, hogy a jegybank ekkora összegben hirdette meg a csütörtöki tendert, a későbbi tendereken várhatóan ennél kisebb összegeket ajánlanak majd fel a bankoknak a hitelezési feltételhez kötött kamatcsere tendereken.
Elmondta: az MNB azzal számol, hogy a kamatcsere tenderek és az nhp-n keresztül 300 milliárd forintos hitelbővülést hoz majd a kkv szektorban a mostani kihelyezett hitelösszeghez képest. Véleménye szerint a vállalati hitelezést tekintve a jövőben a kkv-hitelek alakulására kell jobban figyelni, mert a nagyvállalatok nagyon jelentős készpénzállományt halmoztak fel, olyannyira, hogy a beruházásaikat is ebből valósítják meg.
