Kezdőlap Blog Oldal 904

16 milliárd forint járulékot nem vallottak be az első fél évben

0

Több mint 16 milliárd forint be nem vallott járulékot tárt fel az első fél évben az adóhatóság, míg tavaly egész évben volt 20 milliárd forint a feltárt járulékkülönbözet – tájékoztatott a feketelista.hu gazdasági adatbázis szerdán a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) adataira hivatkozva.

A közlemény szerint az idén ellenőrzésenként átlagosan 823 ezer forint adókülönbözetet állapítottak meg, kétszer akkorát, mint a múlt év azonos időszakában.

Az adóellenőrök tapasztalatai szerint a vendéglátás, az építőipar és a mezőgazdaság cégeinél „felejtik” el leggyakrabban bejelenteni az alkalmazottat. Az adóhatóság emellett fokozott figyelmet fordít a munkaerő-kölcsönző cégekre, jellemzően a takarító, karbantartó és vagyonvédelmi vállalkozásokra is.

A foglalkoztatásra irányuló, célzott ellenőrzések során az adóhatóság 2012 és 2016 első féléve között vizsgált esetek 42 százalékában, 21 393 cégnél tárt fel szabálytalanságot – összegzi a feketelista.hu.

Az adóhatóság nyilvánosságra hozott listája szerint az elmúlt öt évben összesen 6303 cég került fel azok közé, akik többször elmulasztották alkalmazottjaik bejelentését. A feketelista.hu megyék és városok szerinti kimutatása szerint a legtöbb feketén foglalkoztatót, 790-et ugyan Pest megyében leplezték le, ám a megye gazdasági súlyát figyelembe véve nem tartozik a „legfertőzöttebb” régiók közé. Annál inkább Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol 357 cég ismételten „elfelejtette” bejelenteni az alkalmazottat. (MTI)

Passzív hírfogyasztó a magyar

0

A Kutatópont legfrissebb felmérése szerint a magyar lakosság körében egyre többen rendelkeznek felhasználói profillal közösségi médiafelületen.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 65 százaléka használja az internetet, a közösségi médiaprofilok aránya a magyarok körében 67 százalék. A közösségi oldalon regisztrációval rendelkezők 74 százaléka olvas híreket, 60 százalékuk legalább havonta meg is osztja az olvasottakat.

A Kutatópont Kft. közvélemény-kutatását kétezer ember személyes megkérdezésével – a felnőtt lakosságra kor, nem, településtípus, régió és végzettség szerint reprezentatív mintával – szeptember 1. és 15. között készítette. Közleményük szerint az 1-től 5-ig terjedő skálán a televíziót a válaszadók 4,2-es fontosságúnak jelölték, ezt a baráti társaság, illetve a család (4,1) követi, az internet pedig 3,3-as értéket kapott a preferenciaskálán.

A magyarokra inkább a passzív hírfogyasztás jellemző: a megkérdezettek nagyobb része csak olvassa a híreket, kevesebben vannak, akik saját kommentárral az üzenőfalukon is megosztják az olvasottakat.

A közösségi oldalakon regisztráltak 71 százaléka elolvassa, 40 százaléka pedig megosztja a privát témájú híreket. 66 százalékuk foglalkozik bulvárhírekkel, 32 százalékuk megosztja az ilyen tartalmakat. A közéleti híreket a megkérdezettek 62 százaléka olvassa és 27 százalékuk osztja meg.

A Kutatópont kitért arra is, hogy a közösségi oldalak használói közül 37 százalék minden nap figyeli a hírportálok bejegyzéseit. A kutatócég szerint a közösségi média hírfogyasztásban betöltött növekvő szerepét mutatja az is, hogy a közösségi oldalakon regisztráltak 67 százalékával fordult már elő, hogy egy hírrel először a közösségi oldalon találkozott. Felmérésükből kiderült továbbá, hogy a közösségi oldalt használók 30 százaléka követi nyomon a sportolók tevékenységét, míg közéleti embereket, politikusokat 29 százalékuk követ.

A 2010-es alapítású Kutatópont Kft. médiakutatással, egészségüggyel és társadalomkutatással foglalkozik, 100 százalékban magyar tulajdonú teljes körű piackutató cég, a Nézőpont Csoport tagja – olvasható a közleményben. (MTI)

Nem jelentős összegű hibák a társasági adóban: hogyan korrigálhat az adózó?

0

Több lehetősége is van az adózónak, ha ugyanazon adóévet érintően feltárt több, nem jelentős összegű hibára tekintettel az adózónál társasági adóalap-csökkentő és -növelő korrekciós tétel is felmerül – hívja fel a figyelmet a NAV és az NGM.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti nem jelentős összegű hibák, hibahatások [3. § (3) bekezdés 4. pont] a hibafeltárás üzleti éve szerinti beszámoló tárgyévi adatai körében jelennek meg, amelyekhez – semlegesítésükhöz – kapcsolódóan a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] korrekciós előírásokat rendel. E mellett az adózó a hiba elkövetésének – adóhatósági ellenőrzéssel nem érintett – adóéve szerinti korábbi adóbevallását önellenőrzéssel helyesbítheti.

A Tao. tv. korrekciós előírásai – attól függően, hogy a nem jelentős összegű hibának a korábbi adóévi adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő hatása van – a következők:

  • az adózó – a feltárás adóévében – az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, bevételként vagy költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeggel csökkentheti [7. § (1) bekezdés u) pont], illetve
  • a költségként, ráfordításként, vagy bevétel csökkentéseként elszámolt összeggel növeli [8. § (1) bekezdés p) pont] az adózás előtti eredményét.

A Tao. tv. 8. § (8) bekezdése rögzíti továbbá azt a lehetőséget, hogy az (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. A Tao. tv. 8. § (8) bekezdésének alkalmazása esetén az adózónak nem kell megnövelnie az adóalapot a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés p) pontja szerint, s mellette a korábbi adóév adókötelezettségét sem kell önellenőriznie.

Bármely, a fentiek szerinti lehetőség akkor is alkalmazható, ha például ugyanazon adóévet érintően feltárt több, nem jelentős összegű hibára tekintettel az adózónál társasági adóalap-csökkentő és -növelő korrekciós tétel is felmerül.

Példák

100 egység el nem számolt költség és 80 egység el nem számolt bevétel kerül feltárásra. Az adózó a hibafeltárás adóévében – a bevételként elszámolt (80 egység) összeggel történő csökkentés és az erre tekintettel végrehajtott önellenőrzés mellett – dönthet úgy, hogy a költségként elszámolt (100 egység) összeggel nem növel és nem is végez önellenőrzést. Ez utóbbi helyett választhatja azt is, hogy (a 100 egység összeggel) megnöveli az adózás előtti eredményt és önellenőrzést végez.

Hasonló a helyzet, ha például 60 egység az el nem számolt költség és 90 egység az el nem számolt bevétel; az adózó a 90 egységgel történő adóalap-csökkentés és e tekintetben végzett önellenőrzés mellett a 60 egység tekintetében választhat, hogy azt – önellenőrzés végzése mellett – növelő tételként veszi figyelembe, vagy arra nézve él a Tao. tv. 8. § (8) bekezdése szerinti lehetőséggel és mellőzi az önellenőrzést, illetve a növelő korrekció alkalmazását.

Újabb megbízott vezérigazgató a Mediaworks élén

A Mediaworks Hungary Zrt. Door Tamást, a társaság értékesítési és marketing igazgatóját megbízta, hogy jelenlegi feladatai mellett töltse be a kiadócsoport megbízott vezérigazgatói pozícióját – közölte a társaság szerdán.

Szerdától Kázmér Juditot, a Pannon Lapok Társaságában elfoglalt igazgatósági tagsága mellett, a Mediaworks igazgatóságának tagjává választották – írja az MTI-hez eljuttatott közleményben a Mediaworks.

A Mediaworks szeptember 8-án reggel tájékoztatott arról, hogy a kiadó felfüggesztette a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a lap új koncepciójának kialakításáig. A kiadó döntését közleményében azzal indokolta, hogy a lap példányszáma az elmúlt tíz évben 74 százalékkal, 100 ezer példányt meghaladó mértékben csökkent, így az 2007 óta több mint 5 milliárd forint veszteséget termelt, és idén is jelentős veszteséget halmozott fel.

A kiadó hétfőn, az esti órákban azt is közölte az MTI-vel, hogy egészségügyi okok miatt távozik a társaságtól Katona Viktor, a Mediaworks Zrt. pénzügyi és operatív igazgatója, akinek megbízott vezérigazgatói kinevezését a hétvégén jelentette be a társaság. Katona Viktor írta alá a Népszabadság munkatársainak szombat délelőtt futárpostával kiküldött levelet, amelyben a felfüggesztésről tájékoztatta őket. A menedzser egészségügyi okokra hivatkozva hétfőn kérte munkaviszonya megszüntetését, és lemondott igazgatósági tagságáról is.

Új MAHOP-felhívásról indult társadalmi egyeztetés: 1,2 milliárd forint az innováció támogatására

Elindult a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program keretében az „Az akvakultúra terén történő innováció ösztönzése” című (MAHOP-2.1-2016) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.

Az intézkedéssel várhatóan széles körben valósulnak meg KFI együttműködések, tudásáramlás, tudásfelhasználás és tudásbázisok. Az innovációk elterjesztése, a K+F infrastrukturális kapacitás erősítése és innovatív technológiák alkalmazása jelentős fejlődést eredményez az akvakultúra ágazat (vízinövények és -állatok tenyésztése) vállalkozásaiban – indokolja a kormány felhívást, amellyel kapcsolatban 2016. október 22-ig várják az észrevételeket, javaslatokat a partnerségi fórumban.

Önállóan támogatható tevékenységek

A felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatóak önállóan:

  • olyan műszaki, tudományos vagy szervezeti ismeretek fejlesztésének támogatása a haltermelésben, amelyek többek között csökkentik a környezetre gyakorolt hatást;
  • haltermelő létesítményekből elfolyó víz szervesanyag-tartalmának csökkentése innovatív víztisztító technológiák alkalmazásával;
  • halolaj- és hallisztfüggőség csökkentése innovatív takarmányozási technológiák bevezetésével;
  • fenntartható erőforrás-hasznosításra irányuló innovatív technológiák alkalmazásának támogatása;
  • fenntartható termelési módszerek támogatása;
  • jó piaci potenciállal rendelkező új fajok termelésbe vonásának, illetve piaci bevezetésének támogatása;
  • új, vagy jelentősen tökéletesített termékek, új vagy továbbfejlesztett folyamatok kialakításának, vagy piaci bevezetésének támogatása.

1,2 milliárd forint, 30 nyertes

A tervezett keretösszeg 1,2 milliárd forint; a forrást az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. Az elszámolható költségek 50 százaléka támogatható, amelynek 75 százalékát az ETHA, 25 százalékát a nemzeti költségvetés biztosítja.

A kormány 30 támogatott támogatási kérelemre számít.

Ki pályázhat?

Támogatási kérelmet nyújthat be

a) Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, szövetkezet, ha

  • mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül, vagy
  • 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztat, vagy 200 millió euró árbevételnél kevesebbel rendelkezik,

és akvakultúra termeléssel, kutatással és/vagy oktatással foglalkozik;

b) akvakultúra kutatással és/vagy oktatással intézetek és felsőoktatási intézmények;

c) akvakultúrás tevékenységet folytató termelői szervezetek.

MAHOP-egyeztetések

Szeptember végén indult el az alábbi három MAHOP-felhívásról a társadalmi egyeztetés:

  • „Az akvakultúrába történő termelési célú beruházások támogatása” (MAHOP-2.2-2016)
  • „A fenntartható akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók ösztönzése” (MAHOP-2.3-2016) felhívás
  • „Termelési célú beruházások támogatása – erőforrás-hatékonyság, a vízfogyasztás és vegyszerfelhasználás csökkentése, a vízfelhasználást minimalizáló rendszerek” (MAHOP-2.4-2016)

Az egyeztetés október 9-én zárult le, a fórumoldal tanúsága szerint a három felhíváshoz összesen 4 hozzászólás érkezett.

Az intelligens lámpatestnek nincs szüksége emberi beavatkozásra

A Holland Szabványügyi Intézet a világon elsők között telepíti a Feilo Sylvania Organic Response technológiával támogatott innovatív világításvezérlési rendszerét.

A mesterségesintelligencia-kutatások legújabb eredményein alapuló megoldás automatikusan képes alkalmazkodni a változó környezeti körülményekhez. Emberi beavatkozás nélkül mindig megfelelő mennyiségű fényt biztosít a megfelelő időben és a megfelelő helyen – írja a computerworld.hu.

Az innovatív világítástechnikai megoldásairól ismert Feilo Sylvania és partnerei nyerték meg a Holland Szabványügyi Intézet beltéri világítási rendszerének energiatakarékos megoldással való helyettesítésére kiírt pályázatát. A projekt keretében a szervezet delfti székházában ezer darab Organic Response kompatibilis Rana LED lámpatestet telepítenek az év végéig.

Az Organic Response technológia alapja, hogy a különálló lámpatestek hálózata anélkül kommunikál egymással, hogy a rendszer működtetéséhez szükség lenne központi vezérlőegységre.

Mindezt az teszi lehetővé, hogy az egyes lámpatestek egy mozgásérzékelővel, infravörös adóvevővel, fényérzékelővel, és állapotjelzővel felszerelt egységet is tartalmaznak.

A hálózat dinamikusan alkalmazkodik környezeti fényviszonyokhoz, ezért az egyszerűen üzembe helyezhető, okos eszközökről szabályozható rendszer segítségével tökéletesen optimalizálhatóvá válik az épületek energiafelhasználása. 

A lámpatestek ingyenesen letölthető (Apple App Store, Google Play) mobil applikáció segítségével  távirányítással programozhatók és vezérelhetők, a termékcsomag tartalmazza a vállalat webes vezérlőfelületéhez való hozzáférést is.

Magyar séf is versenyez a világ legjobbjainak döntőjében

A világ 19 legjobb fiatal séfjével mérheti össze tudását október 13. és 15. között Sándor Rodrigo a S.Pellegrino Young Chef 2016 főzőverseny milánói döntőjében.

Az olasz ásványvíz márka második alkalommal rendezi meg Milanóban csütörtöktől a világ fiatal gasztronómiai tehetségeit felkutató és támogató főzőversenyét.

A megmérettetésre a világ 90 országából, 20 versenyrégióból több mint háromezer 18 és 30 év közötti, legalább egyéves tapasztalattal rendelkező séf, sous chef és chef de partie (csoportvezető) nevezett egy emblematikus étel fotójával és receptjével.

Az elődöntőbe kétszázan jutottak tovább, a milánói döntőben pedig a 20 régiós győztes versenyez majd.

Sándor Rodrigo, aki korábban többek között a budapesti Costes Downtown chef de partie-ja is volt, a júliusban Bukarestben megrendezett kelet-európai régiós versenyen tökéletes technikai tudással megvalósított mangalicapofából, karamellizált karfiolpüréből, mazsolaszószból és cékla tortelliniből álló táljával vívta ki a győzelmet.

A Szaharov-díj idei döntősei: Can Dündar, Musztafa Dzsemiljev, Nádia Murád és Lámia Adzsi Bassár

Can Dündar bebörtönzött újságíró és a törökországi gondolatszabadságért küzdő társai, Musztafa Dzsemiljev száműzött krími tatár vezető, és a jazidik jogaikért küzdő Nádia Murád és Lámia Adzsi Bassár a Szaharov-díj idei döntősei.

Erről október 11-én döntöttek a külügyi és a fejlesztési szakbizottságokban. A gondolat- és véleményszabadságért küzdők elismeréseként járó díj nyertesét Martin Schulz EP-elnök és a frakcióvezetők választják ki október 27-én, a díjátadó pedig december 14-én lesz.

Can Dündar bebörtönzött újságíró és a törökországi gondolatszabadságért küzdő társai

Can Dündar a török Cumhuriyet napilap volt főszerkesztője, akit 2015 novemberében tartóztattak le, miután az újságban felvételeket jelentettek meg arról, ahogy a török titkosszolgálat fegyvereket csempész és ad át a szíriai felkelőknek. Az újságírót öt év és tíz hónap börtönre ítélték, amiért államtitkokat hozott napvilágra. Can Dündar jelenleg száműzetésben él, fellebbez az ítélet ellen.

Musztafa Dzsemiljev száműzött krími tatár vezető

Musztafa Dzsemiljev, a krími tatárok Medzsliszének (a tatár parlament) volt elnöke és volt ukrán parlamenti képviselő fél évszázada küzd az emberi és kisebbségi jogok védelméért. Dzsemiljev féléves volt, amikor a családját a többi krími tatárral együtt deportálták Ázsiába, ahonnan csak 45 évvel később tudott visszatérni. Miután Oroszország annektálta a Krím félszigetet, az emberi jogi aktivista ismét nem léphet be a területre.

A jazidik jogaikért küzdő Nádia Murád és Lámia Adzsi Bassár

A jazidik jogaikért küzdő, és az Iszlám Állam áldozatait segítő Nádia Murád és Lámia Adzsi Bassár az észak-iraki Kocho faluból származnak, ahol 2014 nyarán mészárlást és tömeges kivégzéseket hajtott végre a dzsihádista szervezet, a nőket és gyermekeket pedig elhurcolták és szexuális munkára kényszerítették. Nádia Murád a jazidi népirtás elismeréséért is küzd.

A Szaharov-díj

A gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjat az Európai Parlament ítéli oda minden évben. A díjat 1988-ban alapították, és azokat a személyeket vagy csoportokat tüntetik ki vele, akik vagy amelyek az emberi és alapvető jogok védelme érdekében munkálkodnak.

Tavaly a díjat Raif Badawi bebörtönzött szaúd-arábiai emberi jogi aktivista kapta, akit azért tüntetett ki emberi jogi díjával a Parlament, mert a gondolat- és véleményszabadságért küzdött Szaúd-Arábiában.

Hogyan választják ki a díjazottat?

A Szaharov-díjra a parlamenti frakciók, vagy legalább 40 képviselő ajánlhat jelöltet. A jelöltek közül az Elmar Brok (néppárti, német) vezette külügyi, valamint a Linda McAvan (szocialista, brit) vezette fejlesztési szakbizottságok választották ki október 11-én a három döntőst, akik közül október 27-én az EP elnöke és a frakcióvezetők választják ki a díjazottat. A díjátadót december 14-én tartják Strasbourgban.

Lassulva is „Európa-bajnok” a magyar lakáspiac

Tíz százalékot meghaladó átlagos éves áremelkedéssel a magyarországi (és a lett) lakáspiac vezeti az uniós „drágulási versenyt” – derül ki az Eurostat adataiból.

A második negyedévben az Eurostat „lakásárindexe” szerint éves összevetésben átlagosan 4 százalékkal emelkedtek a lakásárak az Európai Unióban.

Az előző negyedévhez képest a 28 tagállamban átlagosan 1,6 százalékkal drágultak a lakások.

Éves összevetésben a második negyedévben – az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül – a legnagyobb, 10,3 százalékos mértékben Magyarországon és Lettországban emelkedtek a lakásárak. Az élmezőnyben találjuk még Ausztriát (9,0 százalék), az Egyesült Királyságot (8,8 százalék) és Svédországot (8,7 százalék).

Magyarországon a második negyedévi áremelkedés az elmúlt 12 hónapban a leggyengébb: 2015 harmadik negyedévében 12,6, az év végén 12,1, az idei első negyedévben pedig 15,2 százalékkal emelkedtek az árak az Eurostat árindexe szerint. 2016 második negyedévében az előző negyedévhez képest már csökkenést (mínusz 0,2 százalék) regisztráltak.

A lakásárak csupán két tagállamban csökkentek: Cipruson 8,9, Olaszországban 1,4 százalékkal – tájékoztatott az unió statisztikai hivatala.

Majdnem 6 ezer euró adóssága van minden szlováknak

0

A kelet-európai átlagnál alacsonyabb szintű növekedést mutattak Szlovákia lakosságának pénzügyi eszközei, ezzel szemben az adósság a legdinamikusabban emelkedést mutatta a régióban.

Amint az a háztartások által felhalmozott vagyon és adósság alakulását a világ több mint 50 országában figyelő Allianz csoport tanulmányának eredményeiből kiderül, Szlovákia lakossága 2015-ben – a 2014-es pozíciót megőrizve – a 40. helyen állt a vizsgált országok háztartásainak vagyonmérleg szerinti ranglistáján. Az egy főre eső megtakarítás nem haladta meg az 5 300 eurót – írja a hirek.sk.

Az ország lakossága által felhalmozott adósságok mértéke viszont meghaladta a megtakarításokat. A tanulmány szerint tavaly átlagosan 5 750 eurónyi adósságot halmozott fel minden szlovák.

A lakosság bruttó vagyona 4,3 százalékkal nőtt, ami nem éri el a régiós átlagot. A csehek 12 614 eurós nettó megtakarításukkal feljöttek a 26. helyre, de ilyen tekintetben a lengyeleknek (6 450 euró), sőt, még a bolgároknak (6 370 euró) is jobban áll a szénája. A 20 legvagyonosabb háztartás között nem találunk kelet-európai országot. A régióból a szlovén lakosság helyzete a legbiztatóbb. A szlovén háztartások nettó átlag megtakarításai a 25. helyre voltak elegendőek.

Szlovákia elmúlt évi adósságai a megtakarítások és adósságok együttesének 51 százalékát alkották, ami jelentősen meghaladja az európai uniós kelet-európai államok átlagát (33 százalék). A szlovákiai háztartások kirívóak megtakarításaik kezelésének tekintetében, hiszen azok egészen 64 százalékát bankszámlán, lekötött betéten vagy takarékbetéten őrzik.

Ez az arány a kelet-európai országok körében a legjelentősebb. A régió államai esetében a háztartási megtakarítások ilyen jellegű lekötésének átlaga csupán 45 százalékos.

Szoba kilátástalansággal: A nyaralók jogai nincsenek szezonhoz kötve

Sokan szeptemberre, októberre időzítették idei pihenésüket, hiszen utószezonban nincs akkora tömeg a közkedvelt üdülőhelyeken, akciós áron is utazhatunk, az időjárás is még kedvező lehet. Érhetnek azonban kellemetlen meglepetések is a szálláshelyen, amire érdemes felkészülni.

Amennyiben azt tapasztaljuk a helyszínen, hogy a szálláshely (szoba fekvése, felszereltsége, szolgáltatások elérhetősége vagy az étkezés) a honlapon közzétett vagy az utazási irodában (szóban vagy a programfüzetben) adott tájékoztatástól eltér, úgy ezt jelezzük a szállásadónak, vagy külföldi utazás esetén az utaskísérőnek. A panaszról a szállásadó vagy az utaskísérő jegyzőkönyvet köteles felvenni, melynek másodpéldányát a fogyasztónak át kell adni – hívja fel a figyelmet közleményében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal.

Az utólagos bizonyíthatóság érdekében érdemes a szállásra, utazásra vonatkozó információkat, illetve a visszaigazolásokat még utazás előtt, itthon lementeni, kinyomtatni, illetve a szálláshelyen tapasztaltakat fénykép- vagy videofelvétellel rögzíteni. Amennyiben a probléma orvosolható egy szobacserével, vagy a megfelelő szolgáltatás nyújtásával (például minibár, tévé biztosítása), úgy arról a vállalkozás gondoskodni köteles. Ha semmiképp nem orvosolható a helyzet (például a szálloda fekvése nem is teszi lehetővé a tengeri kilátást) a helyszínen, úgy a jegyzőkönyv birtokában hazautazást követően van lehetőség annál a vállalkozásnál panaszt tenni, ahol az utat befizettük.

Ha az utazás megkezdését követően az utazásszervező a meghatározott szolgáltatás jelentős részét nem tudja teljesíteni, köteles azokat más megfelelő, hasonló értékű részszolgáltatással pótolni. Például ha a szerződés négy éjszakai sivatagi túrát ígért teveháton, de tevék hiányában ezt nem lehet teljesíteni, akkor meg kell próbálni hasonló értékű részszolgáltatással pótolni a programot, például éjszakai sivatagi túrát terepjáróval. Ha a tevéknél költségesebb volt terepjáróval megszervezni a sivatagi túrát, akkor ennek plusz költségeit nem lehet az utasoktól követelni.

Amennyiben a szálláshely vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nem felelnek meg annak az előzetes tájékoztatásnak, mely alapján a fogyasztó azt igénybe vette, úgy a fogyasztó – hibás teljesítésre hivatkozva – követelheti a szolgáltatás díjának arányos leszállítását. Természetesen abban az esetben, ha azért nem teljesíti a szálloda a szerződést, mert a fogyasztó a szolgáltatást vagy valamely részszolgáltatást saját elhatározásából nem veszi igénybe, abban az esetben a szállásadó nem köteles a szolgáltatás díját leszállítani.

A követelhető összegek megállapítása során mindig a szolgáltatásért fizetett díjból kell kiindulni, az pedig mérlegelés tárgyát képezi, hogy a díj hány százalékát fogja az utas visszakapni. Ez azt jelenti, hogy ha a szállodai szolgáltatás például fele akkora kategóriájú volt, mint amiben a felek eredetileg megállapodtak, akkor a részvételi díjnak a szállodai elhelyezésre eső díját ennek megfelelően le kell csökkenteni és ezt a csökkentést a részvételi díj végösszegéből le kell vonni.

Ha a fogyasztó az egyedi szerződéses jogvitáját nem tudja a szállodával (szervezett utazás esetén az utazási irodával) rendezni, úgy jogai érvényesítése érdekében békéltető testületi eljárást kezdeményezhet vagy bírósághoz fordulhat. Ha úgy érzi, hogy az utazási iroda – utazással kapcsolatos – tájékoztatása megtévesztő, tisztességtelen volt, úgy ennek kivizsgálását kérheti a területileg illetékes kormányhivataltól. Írásbeli panaszra 30 napon belül – írásban és érdemben – kell válaszolnia az utazási irodának, melyben az esetleges elutasító álláspontját indokolni is köteles. A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi többek között a fogyasztói panaszok intézésére, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések betartását is és eljár ezek megsértése esetén.

Megtévesztették a cukorbetegeket, bírság lett a vége

A GVH több mint kétmillió forint bírságot szabott ki a Propharmatechre, mert a társaság gyógyító hatásokkal, valamint az egészségre vonatkozó megtévesztő állításokkal reklámozta DIA B elnevezésű étrend-kiegészítőjét. A versenyhivatalnak nem most először volt dolga a vállalkozással.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) úgy ítélte meg, hogy a Propharmatech Kft. jogszerűtlenül népszerűsítette termékét több sajtóhirdetésben, a honlapján és a termék csomagolásán is 2015 januárjától, mert megtévesztően – figyelmen kívül hagyva az élelmiszerekre vonatkozó ágazati előírásokat – hirdette az étrend-kiegészítőről, hogy alkalmas a cukorbetegség tüneteinek kezelésére, illetve általában véve jó hatással van az egészségre, a közérzetre.

Az ágazati szabályok alapján tilos élelmiszernek bármilyen betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó állításokat tulajdonítani. Általános, nem részletezett kedvező hatásokra való hivatkozás csak akkor közölhető egy tápanyagról vagy egy élelmiszerről, ha azt az ágazati jogszabályban meghatározott listában szereplő, az egészségre vonatkozó egyedi állítás is kíséri – írja közleményében a GVH.

A versenyhivatal egyúttal a termék kendermagolaj és króm összetevőivel kapcsolatban tett, szintén az egészségre vonatkozó állításokról megállapította, hogy azok nem jogsértők, mert az egyes összetevők egészség-hatásaival kapcsolatos közlései összhangban vannak az EFSA listán szereplő állításokkal.

A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs költségekre alapozott. Súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat kifejezetten sérülékeny fogyasztókat célzott meg, hosszabb ideig tartott és jelenleg is tart. Ezt követően a GVH korrekciós tényezőként vette figyelembe a bírságösszeg meghatározásánál, hogy a Propharmatech – többszöri ismétlődő jogsértése miatt – visszaeső, így a bírság alapösszegét kétszeresére emelte. 

Transzferár-vizsgálat: a nyilatkozattétel szabályai és gyakorlata

0

Transzferár-ellenőrzések során az adóhatóság rendszeresen nyilatkozattételre hívja fel az adózókat. A nyilatkozattétel kapcsolatos tapasztalatokat Nagy Gabriella, a Mazars Adó- és jogi szolgáltatások üzletágának szenior menedzsere foglalja össze.

A bekért nyilatkozatok, információk az egyszerű kérdésektől kezdve, hogy például megvan-e az összes transzferár nyilvántartás, átadták-e az összes nyilvántartást, egészen a szerződések részleteibe menő kérdésekig, sőt olykor munkaigényes számítások végzéséig is terjedhetnek – írja friss bejegyzésében Nagy Gabriella, a Mazars Adó- és jogi szolgáltatások üzletágának szenior menedzsere.

Az adóhatósági ellenőrzések során a tényállás tisztázásának egyik leggyakoribb eszköze az adózó nyilatkozattétele, amely lehet véleménynyilvánító vagy tényfeltáró (2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól [Ket. 51.] § 1-2). Az adózónak jogában áll nyilatkozatot tenni vagy a nyilatkozattételt megtagadni. A nyilatkozattétel megtagadása miatt az ellenőrzés alá vont adózó számára nem lehet eljárási bírságot kiszabni, mivel a törvényben biztosított jogával él, viszont ha valótlan nyilatkozatot tett, megbírságolható.

A Ket-en kívül azonban az Art (2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről)  is tartalmaz előírásokat a nyilatkozattételről, de a kettőt nem szabad összekeverni. Az Art 48.§-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettség az ellenőrzés alá vont adózón kívül mindenkit kötelez nyilatkozattételre. Azaz más adózó vizsgálatával összefüggésben bármely adózó nyilatkozattételre kötelezhető, viszont az ellenőrzés alá vont adózó a saját ügyében a nyilatkozattételt bármikor megtagadhatja.

Az Art. alapján az adóellenőr az ellenőrzés során az adózótól felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet, az adózó pedig köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni. A transzferár ellenőrzések során érdemes alaposan átgondolni minden nyilatkozat tartalmát. A nyilatkozat legyen egyértelmű, világos, tartalmazza az ügyre vonatkozó összes lényeges körülményt. Ugyanakkor ne tartalmazzon felesleges vagy redundáns információt, mert az alkalmas lehet a valóságtól eltérő következtetés levonására. Ne feledjük el, hogy az eljárás során tett nyilatkozatokért felelősség terheli az adózót, ami eljárási bírságban jelentkezhet, például félrevezető, összezavaró nyilatkozatot az adóhatóság az együttműködési kötelezettség megsértéseként értékelhet, és akár 500 ezer forintig terjedő bírságot is kiszabhat.

A véleményt tartalmazó nyilatkozatokra igaz, hogy elmaradásuk következménye az, hogy a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. A tényfeltáró nyilatkozatok esetében már nem mindig igaz, hogy a nyilatkozattétel megtagadható. A nyilatkozattétel megtagadása miatt azonban az adózót nem lehet eljárási bírsággal sújtani, mivel az törvényben biztosított joga.

Volt arra gyakorlati példa ellenőrzés során, hogy a revizorok a felsőbb tulajdonosi struktúra, az alkalmazott transzferár politikák, illetve a kapcsolt keretszerződések részleteivel kapcsolatban kértek nyilatkozatot, vagy magát a szerződést. Mivel azonban egy kisebb leányvállalat nincs feltétlenül tisztában a magasabb szintű döntések részleteivel, ezeket az adatokat, nyilatkozatokat az adózó nem tudja megtenni. Illetve előfordult eset, hogy a leányvállalat a költségalapú árazás esetén a költségalap részletes összetevőit, vagy az anyavállalat független partnerrel kötött keretszerződését nem ismerte, és ezt a kapcsolt fél sem tárta fel számára. A külföldi tulajdonos üzleti titoknak tekintette az adatokat és nem volt hajlandó átadni azt, sem az ellenőrzés alá vont adózónak, sem az adóhatóságnak. Ilyen esetben az adózó nyilvánvalóan nem tud átadni olyan anyagot, ami nem áll a rendelkezésére, illetve nem tud általa nem ismert tényekre, körülményekre vonatkozóan nyilatkozatot tenni, Az adóhatóságnak, amennyiben egy ilyen dokumentumban található információra határozatában hivatkozni kívánna, nemzetközi megkeresés keretében kell megkeresnie a külföldi adóhatóságot, amely a kért információk megadására kötelezheti a kapcsolt vállalatot.

Az ellenőrzési eljárásokban mindenképpen célszerű együttműködni a revizorokkal, hiszen ez a hozzáállás vezet az ellenőrzések gyorsabb és kiszámíthatóbb lezárására, amely mind az adózóknak, mind az adóhatóságnak érdeke. Azonban egyes esetekben mérlegelni kell, hogy mely ponton lehet, vagy néha kell a nyilatkozattételt megtagadni és ez milyen következményekkel járhat.

Felfüggesztették egy befektetési szolgáltató engedélyét

A ciprusi értékpapír-felügyelet felfüggesztette az eddig magyarországi ügyfeleket is gyűjtő Best Choice FBC Ltd befektetési szolgáltatásra vonatkozó engedélyét. A társaság így nálunk sem folytathat befektetési szolgáltatási tevékenységet.

A ciprusi értékpapír- és tőzsdefelügyelet (CySEC) arról tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy a CySEC július 25-én kelt és augusztus 9-én publikált döntésében felfüggesztette a felügyelete alatt működő Best Choice FBC Ltd befektetési szolgáltatási tevékenységek végzésére vonatkozó engedélyét. A CySEC egyúttal határidő kitűzésével meghatározott intézkedések megtételére is kötelezte a társaságot a jogszerű és prudens működés helyreállítása érdekében – közölte az MNB.

A Best Choice FBC Ltd Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatás keretében 2014. október 16-a óta meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások végzésére volt jogosult. A CySEC döntése értelmében ugyanakkor a Best Choice FBC Ltd jelenleg Magyarországon sem folytathat befektetési szolgáltatási tevékenységet a felfüggesztés hatálya alatt. Így többek között új ügyféllel szerződést nem köthet, ügyfélmegbízást nem vehet fel és nem hajthat végre, a meglévő ügyfelek részére, azok rendelkezése esetén köteles lezárni az ügyfelek nyitott pozícióit és kiadni az ügyfelek tulajdonát képező pénzeszközöket.

Az MNB felhívja a magyarországi ügyfelek figyelmét arra, hogy kérelmük esetén további tájékoztatással a CySEC szolgálhat (cím: 27 Diagorou Str. CY-1097 Nicosia, telefon: +357 22506600, fax: +357 22506700, postacím: P.O BOX 24996 1306 Nicosia).

Települési adók: nem vagyunk védtelenek a fantáziadús önkormányzatokkal szemben

0

Bár az önkormányzatok adóztatási lehetősége első látásra rendkívül széles körűnek tűnik, egyes jogszabályok, illetve az utóbbi időszakok bírósági gyakorlata korlátok közé szorították az adókivetési jogot – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Porcelánadó? Porcukoradó? Porszívóadó? Fellélegezhetünk, ilyen adók még nincsenek. Van azonban már giccsadónk, hajóadónk, pónilóadónk, toronyadónk, traktoradónk és termőföldadónk is – csak hogy egy párat említsünk a mindennapi életünket színesítő települési adók közül. Nem vagyunk azonban teljesen védtelenek, ha az önkormányzatok ezen adók bármelyikét is kivetnék velünk szemben – nyugtat meg a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Csak a képzelet szab határt

Tavalyi év január 1-jétől az adótörvények lehetővé tették a helyi önkormányzatok részére, hogy települési adókat vessenek ki. A tapasztalatok szerint az önkormányzatok szívesen éltek is a lehetőséggel, több mint 60 településen alkalmaznak jelenleg ilyen adót.

A kivetett adók jó része ingatlanhoz kötődik, ami nem meglepő, hiszen az ingatlan-nyilvántartáson keresztül az ilyen adó teljesítése ellenőrizhető a legjobban. Míg több önkormányzat vezetett be termőföldadót, addig különleges adófajták is születtek: a Vas megyei, kb. 3200 lakost számláló Csepreg a halastavak tulajdonosait vonta adóztatás alá, míg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 3600 lakosú Taktaharkány a nádasok tulajdonosait sújtotta adóteherrel.

A termőföldadók mellett nagyon sok egyéb adófajta jelent meg. Kifejezetten távközlési célzatú építmények megadóztatását célozta meg a toronyadó: a nyugat-dunántúli Bodonhelyen, a Pest megyei Pilisjászfaluban, továbbá a Somogy megyei Gamás és Látrány községekben is ilyen adót vezettek be. Különleges az óbudai giccsadó: ez azt hivatott megakadályozni, hogy az építési engedélyeztetéshez nem kötött lakóházépítések nyomán ne váljon rémisztővé a kerület utcaképe. Közkeletű a gépjárműadó hatálya alá nem tartozó járművek adóztatása is: a Szentgotthárdtól 5 km-re fekvő Magyarlak a traktorokat és azok pótkocsiját vonta adóztatás alá, Nagymaros pedig a vízijármű-tulajdonosokat sújtja hajóadóval. De nem maradtak ki az adóztatás alól a lovak sem: Pilisjászfalu a ló- és póniló-tulajdonosokat egyedenként évi 150.000 forint megfizetésére kötelezte.

Meddig terjed az adóztatási hatáskör?

Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársa szerint bár az önkormányzatok adóztatási lehetősége első látásra rendkívül széles körűnek tűnik, egyes jogszabályok, illetve az utóbbi időszakok bírósági gyakorlata korlátok közé szorították az adókivetési jogot. Míg már a múltban is sok önkormányzati adó esett e korlátozás áldozatává, addig jelenleg erősen kétséges például a termőföldadó jogszerűsége azon ingatlantulajdonosok esetében, akik földjüket bérbe adják. Ők ugyanis a bérbeadásból származó jövedelmek után szja-t fizetnek, ami egyes értelmezések szerint érvként felhozható az ellen, hogy ugyanazon földtulajdon után az önkormányzat őket egyszersmind helyi adó fizetésére is kötelezze. Hasonló ügyben járt is már el a közelmúltban a Kúria Önkormányzati Tanácsa és meg is semmisítette a balmazújvárosi termőföldadót, arra hivatkozással, hogy az adózó a termőföld őrzéséért egyidejűleg mezőőri járulékot is köteles fizetni.

Egy települési adó kivetése alkotmányossági aggályokba is ütközhet. Az Alkotmánybíróság több alkalommal kimondta, hogy az olyan adó is, amely a tulajdon tárgyát gyakorlatilag elvonja, ellentétes az Alaptörvénnyel. Ugyanígy jogellenes azon adó, amely nem veszi figyelembe az adóalanyok teherbíró képességét.

Egy rendelet érvénytelenségének megállapítása során sikerre vezethet akár azon érvelés is, hogy a jogszabályt megalkotó hatóság nem tartotta be a jogalkotásra vonatkozó legfőbb elveket. Így például a jogszabály előkészítője köteles a szabályozás várható társadalmi, gazdasági és költségvetési következményeit felmérni. Ha ez elmarad vagy nem megfelelően történik meg, úgy adott esetben lehet az adó érvénytelenségére hivatkozni.

Itt a nyilam, hova lőjem?

Barta Péter kiemelte, hogy nem elég, ha egy önkormányzati adórendeletet érvénytelennek tartunk, fontos tudni azt is, hogy hogyan is lehet ezt érvényesíteni. Ha a rendelet az Alaptörvénnyel ellentétes, annak megsemmisítésére az Alkotmánybíróság v jogosult. Ehhez a szervhez azonban hosszú az út. A panaszt elsősorban az ombudsmannál vagy az önkormányzat felett törvényességi felügyeletet gyakorló kormányhivatalnál tudja benyújtani az adózó. Érdemes arra felkészülni, hogy az eljárás éveket fog igénybe venni.

Más a helyzet, ha a jogszabály-ellenességre adófizetéskor akarunk hivatkozni. Ekkor ugyanis az adót kivető határozattal szemben szükséges fellebbezni, majd bírósági eljárást kezdeményezni, amelynek végén az adott egyedi ügyben kerül a Kúria vagy az Alkotmánybíróság elé a kérdés: valóban hibázott-e az önkormányzat. Még ha kezdeményezi is az adózó a felülvizsgálatot, magát az adót érdemes befizetni: ha netán az adózó elveszíti az eljárást, akkor a meg nem térülő jogi költségeken túl, az adó befizetésének elmaradása miatt adóbírsággal és késedelmi kamatokkal is számolnia kell. 

Ismét a járműgyártás húzta magával a magyar ipart

0

A tavalyinál kevesebb munkaszüneti napnak köszönhetően augusztusban nagyot nőtt hazai ipar teljesítménye, az első nyolc hónap átlaga azonban így is csak 2,3 százalékos bővülést mutat, a belföldi értékesítés csökkent és romlott a cégek hatékonysága is.

A korábbi hónapok stagnálásai és visszaesései után augusztusban újra lendületesebben bővült a magyar ipar teljesítménye, a termelés volumene 11,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Igaz viszont: a növekedés nagyobb részt annak volt köszönhető, hogy idén hárommal több munkanap volt a hónapban, mint tavaly, e nélkül a termelés csak 3,5 százalékkal emelkedett volna – derül ki a KSH adataiból.

Az ipari export volumene 9,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés több mint felét adó két alág közül a 35 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 13,1 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export 16 százalékát kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 14,3 százalékkal nőttek.

Az ipar belföldi értékesítése 5,8 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 12,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 12, a csekély súlyú bányászaté 22,5 százalékkal nőtt 2015 augusztusához viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 0,8 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipar jelentősebb súlyú alágai közül a járműgyártás kibocsátása 16,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártása 17, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 15,7 százalékkal nőtt. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 7,3 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt. A harmadik legnagyobb súlyú feldolgozóipari alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 13,1 százalékkal emelkedett..

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal a gyógyszergyártás nőtt, ebben a rendkívül alacsony bázis hatása is szerepet játszott. A közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártása is számottevően, 16,9 százalékkal bővült. Az alág szakágazatainak döntő többségében emelkedett a termelés volumene. A feldolgozóipari alágak közül egyedül a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól (6,2 százalékkal), nagyrészt az exportkereslet jelentős visszaesése miatt.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 15,4 százalékkal emelkedett 2015 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 21,9, az új exportrendelések 14,3 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 5,8 százalékkal meghaladta a 2015. augusztusit.

Az év első nyolc hónapjában az ipari termelés így összességében 2,3 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 2,4 százalékkal nőtt, a 35 százalékát képviselő hazai értékesítésé 1,1 százalékkal csökkent. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 0,1 százalékos mérséklődése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,9 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.

Magyarország területi egységei közül az ipari termelés három régióban, Nyugat-Dunántúlon (3,3 százalék), Közép-Magyarországon (két százalék), valamint Észak-Alföldön (egy százalék) csökkent. A többi négy régióban 2,1 és 16,8 százalék közötti volumennövekedést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt a Dél-Dunántúlon.

Hamarosan bevezetik a BÉT-re a Duna House részvényeit

Ha a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyja, akár már októberben lehet majd jegyezni a Duna House Holding részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT).

Alighogy lezárul az Alteo nyilvános részvénykibocsátása, hamarosan kezdődhet a Duna House Holdingé (DH) – írja a Világgazdaság. A lap értesülései szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jóváhagyására vár az ország legnagyobb ingatlanközvetítő franchise hálózatával rendelkező társaság kibocsátási tájékoztatója.

A DH nem csupán forrásbevonás céljával szeretne megjelenni a BÉT-en – közölte a Világgazdasággal a társaság két vezérigazgatója, Doron és Guy Dymschiz. Legalább ennyire fontosnak tartják, hogy tőzsdei cégként jobb helyzetben lennének, komolyabban vennék őket üzleti partnereik és ügyfeleik, mivel átláthatóbbá válnának, és anyagi lehetőségeik is növekednének.

A DH részvényeinek elsődleges forgalmazója a Concorde Értékpapír Zrt. lehet, mellette jó eséllyel az Erste, a Raiffeisen, az MKB és az Equilor Befektetési Zrt.-nél jegyezhetik majd a papírokat magánszemélyek. A lap szerint vélhetően már a részvénykibocsátást szem előtt tartva hatalmazta fel a DH szeptember közepén tartott közgyűlése az igazgatóságot, hogy legkésőbb december 31-ig felemelhesse a cég tőkéjét, legfeljebb 1,5 milliárd forinttal.

Kikerülhetnek az adósságcsapdából a svájci frankosok Romániában

0

Vélhetően néhány napot kell még várniuk a nehéz anyagi helyzetbe jutott, svájci frank-alapú hitellel rendelkező banki ügyfeleknek arra, hogy kikerüljenek az adósságcsapdából.

Már csak egy formális intézkedés hiányzik ahhoz, hogy hatályba léphessen a törvénytervezet, amely a hitelek lejre való, eredeti árfolyamon történő átváltására kötelezi a pénzintézeteket az ügyfél kérésére – írja a kronika.ro.

Az ügyben döntéshozó kamara, a képviselőház plénuma ugyan kedden nem szavazott a törvénytervezetről, viszont a cikkelyeket külön-külön elfogadták.

Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Krónikának megerősítette: nem volt meg a szükséges kvórum, ugyanis a nemzeti liberális (PNL) honatyák nem jelentek meg az ülésen. A politikus rámutatott: a tervek szerint az alsóház jövő kedden tartja a végszavazást. Hozzátette: a tervezet szövege a továbbiakban már nem módosulhat.

A svájci frank-alapú hitelek lejre való átváltását a kliens kérésére kötelezővé tevő tervezet talán legfontosabb előírása, hogy az átváltást a kölcsön felvételekor, azaz a hitelszerződés megkötésekor érvényben lévő árfolyamon kell végrehajtani. Az eljárást kizárólag magánszemélyek vehetik igénybe.

A tervezetet hétfőn az alsóház szakbizottságai tárgyalták, ennek nyomán a dokumentumba bekerült egy módosítás, amely szerint az átváltást csak azok igényelhették volna, akik eladósodottsági szintje meghaladja az 50 százalékot, azaz havi törlesztőrészletük nagyobb, mint nettó fizetésük fele.

A képviselőház azonban végül kedden eltörölte ezt a kitétet – éppen az azt korábban támogató szociáldemokrata (PSD) honatyák kérésére. A kizáró jellegű kritériumot hétfőn Viorel Ştefan PSD-s képviselő javasolta, és noha az előírást az RMDSZ-es és a nemzeti liberális (PNL) képviselők is ellenezték, a cikkely mégis átment a jogi és a pénzügyi-költségvetési bizottságon.

Az ülésen jelen volt mintegy húsz frankhiteles ügyfél, akik hevesen ellenezték a PSD-s honatya javaslatát, akit a vita végén személyesen is megróttak.

Noha az 50 százalékos eladósodottságra vonatkozó előírást végül eltörölték, érvényben maradt egy másik, szintén Viorel Ştefan által kezdeményezett módosítás, miszerint a devizakölcsön lejre való átváltását csak azok az ügyfelek kérhetik, akik 250 ezer svájci franknál kisebb értékű hitelt vettek fel.

Máté András Levente keddi közleményében úgy fogalmazott: azt szeretnék, hogy a svájci frankban felvett hiteleket számolják át arra az árfolyamra, amely a szerződés megkötésének napján volt érvényes, az RMDSZ pedig azért is harcol, hogy ne csak azon személyekre legyen érvényes ez az előírás, akik átlépték az 50 százalékos jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatót, hanem mindenkire.

Trump már nem tartja magát a Republikánus Párt jelöltjének

0

Donald Trump, az amerikai republikánusok elnökjelöltje Twitter-bejegyzésben tudatta kedden, hogy a saját pártjából ellene indított támadások „megszabadították” a pártkötöttségektől, és immár nem a Republikánus Párt jelöltjének tartja magát.

Trump éles kirohanásokat intézett a republikánusok azon vezető politikusai ellen, akik az elnökjelöltségről való lemondásra és visszalépésre szólították őt fel.

A milliárdos üzletember délután Floridában kampányolt, de egész nap Twitter-üzenetekkel bombázta az amerikai közéletet.

„Olyan szép, hogy levették rólam a bilincseket, és most a magam módján harcolhatok Amerikáért” – fogalmazott az egyik bejegyzésében, hozzátéve, hogy ezután a maga szája íze szerint kíván megküzdeni demokrata párti vetélytársával, Hillary Clintonnal.

„Nincs szükségem Paul Ryan támogatására” – írta egyebek közt délelőtt. Este pedig már leszögezte, hogy ha ő lesz az elnök, Paul Ryan nem számíthat arra, hogy továbbra is a republikánusok képviselőcsoportjának vezetője lehet. Ezzel próbált visszavágni a házelnök hétfői állásfoglalására, amikor Ryan szóvivője útján bejelentette, hogy a támogatását ugyan nem vonja meg, de többé nem kampányol Trumpnak.

Egy harmadik üzenetében Trump nagyon gyönge és kevéssé hatékony vezetőnek titulálta Ryant, majd később hozzáfűzte még: nehéz jól szerepelni, ha Ryantől és másoktól nulla támogatást kap.

A republikánus elnökjelölt nekitámadt John McCain arizonai szenátornak is. „Ez a nagyon bolond beszédű John McCain szenátor könyörgött nekem, hogy támogassam őt a szenátusi székért folytatott előválasztásán, amit meg is nyert. Aztán pedig dobott engem az öltőzőben szokásos megjegyzéseimért” – írta Trump.

Az üzletember kedd este a Politico című lap tudósítása szerint egy texasi adománygyűjtő rendezvényen azt fejtegette, hogy „néha nehezebb megbirkózni a saját pártoddal, mint a másik oldalon lévő emberrel”.

A Republikánus Pártban példátlan módon eddig 331 politikus – képviselők, szenátorok, kormányzók egész sora – lázadt fel Trump ellen, s ítélte el pénteken nyilvánosságra került trágár megjegyzéseit a nőkről, amelyeket tizenegy évvel ezelőtt mondott egy titokban rögzített kamerafelvétel tanúsága szerint.

Ugyanakkor alelnökjelöltje, Mike Pence a Fox televízióban, Chris Christie New Jersey-i kormányzó egy rádiós interjúban, Reince Pribeus pártelnök pedig még hétfőn közleményben erősítette meg, hogy változatlanul támogatja Donald Trumpot.

MTI/Járai Judit, Washington

Moszkvát vádolják az új WikiLeaks-kiszivárogtatással

0

Oroszország állhat a WikiLeaks hétfő óta zajló újabb kiszivárogtatási hulláma mögött – jelentette ki kedd este John Podesta, az amerikai demokraták elnökjelöltjének, Hillary Clintonnak a kampányfőnöke.

A WikiLeaks két nap alatt három e-mailcsomagot tett közzé. Állítólag valamennyi elektronikus levelet John Podesta demokrata kampányfőnök szerverét feltörve szerezték meg.

Podesta újságíróknak kifejtette: az FBI széleskörű vizsgálatot folytat annak kiderítésére, hogy ki törte fel az elektronikus levelezést. A kampányfőnök kifejtette: postafiókjának feltörése a Demokrata Párt szerverei ellen a korábbi hónapokban elkövetett sorozatos hackertámadások része. Szerinte ennek hátterében Oroszország áll, és talán Clinton vetélytársa, a republikánus Donald Trump választási kampánystábjával egyetértésben cselekszik.

A levelekből különböző médiaforrások tálalása szerint kiderül egyebek között az, hogy Chelsea Clinton – a Clinton-házaspár leánya – hogyan került összetűzésbe a Clinton Alapítvány vezetőjével, aki végül távozott is az Alapítványtól, vagy hogy Hillary Clinton miként részletezte a Goldman Sachs nagybanknál tartott előadásában azt a pakisztáni Abbottabádban végrehajtott rajtaütést, amelynek során likvidálták az al-Kaida vezérét, Oszama bin Ladent. Az egyik, 2014 nyarán keltezett levélben pedig a korábbi külügyminiszter Hillary Clinton az Iszlám Állam elleni küzdelemről vázol fel nyolcpontos tervet John Podestának, aki akkor Obama elnök tanácsadója volt.

Valamennyi sajtóorgánum a politikai irányultsága szerint szemezget a levelekből.

A Politico című lap internetes oldala blogot vezet és így kommentál egyes leveleket, a republikánusok mellett kampányoló Fox televízió az egész napos műsorfolyamban idéz belőlük és szólaltat meg szakértőket, a jobboldali Daily Caller című lap a Clinton Iszlám Állam ellen kidolgozott tervét tartalmazó levéllel foglalkozik, utalva arra az állításra a levélben, amely szerint a dzsihadista terrorszervezetet Szaúd-Arábia és Katar finanszírozhatja.

Kedd esti nyilatkozatában Podesta nem tért ki meghackelt leveleinek tartalmára.

MTI/Járai Judit, Washington

A bérgarancia alapból juthatnak pénzükhöz a Palóc dolgozói

A csődeljárás alatt álló, a CBA korábbi franchise-partnereként és regionális központjaként 80 boltot üzemeltető Palóc Nagykereskedelmi Kft. volt dolgozóit a bérgarancia alapból azonnal és maradéktalanul kártalanítják, ha a felszámolás megindul.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a parlament honlapján Sneider Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő kérdésére adott válaszában jelezte: a Nógrád Megyei Kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya folyamatos kapcsolatot tart a vállalattal, hogy az érintett munkavállalók helyzete megnyugtató módon rendeződjön. A leépítésre kerülő dolgozók tájékoztatást kapnak a szolgáltatási, képzési és támogatási lehetőségekről, valamint személyre szabott tanácsadással és speciális tréningekkel is segítik elhelyezkedésüket.

A munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár írásbeli válaszában kiemelte, hogy a jogszabályok alapján rendelkezésre állnak azok a pénzügyi eszközök és támogatások, amelyek garantálják a munkavállalók anyagi biztonságát, és segítik mielőbbi újbóli elhelyezkedésüket. Így például a munkaközvetítésen túlmenően az álláskeresők képzésben vehetnek részt, a munkáltatók pedig bértámogatást vehetnek igénybe álláskeresők foglalkoztatásához.

A salgótarjáni székhelyű Palóc Nagykereskedelmi Kft.-nél szeptember 23-án rendelte el a csődeljárást a bíróság. Ettől az időponttól a céget 120 napig fizetési moratórium illeti meg, de a fizetési haladék a munkabérkövetelések kifizetése alól nem mentesíti a céget. A csődtörvény értelmében az adósnak 60 napon belül össze kell hívnia a hitelezőket egyezségi tárgyalásra, és a vagyonfelügyelő bevonásával a fizetőképesség helyreállítását célzó programot és egyezségi javaslatot kell készítenie. Ha a hitelezők ezt nem fogadják el, a bíróság dönthet a csődeljárás megszüntetéséről, és elrendelheti a felszámolást.

A Nógrád megye legnagyobb foglalkoztatójaként 1300 embert alkalmazó Palóc Nagykereskedelmi Kft. a CBA korábbi franchise-partnereként és regionális központjaként 80 boltot üzemeltetett a térségben, de az elmúlt három évet veszteséggel zárta. A vonatkozó, 2014-ben meghozott törvény értelmében 2017. január 1-je után be kell zárni azokat a boltokat, amelyek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele eléri a 15-15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye nulla vagy negatív. (MTI)

Mától drágábban tankolhatnak az autósok a magyar kutakon

0

Három forinttal több kerül szerdától a 95-ös benzin literje, míg a gázolaj árát öt forinttal emelte a Mol.

Emelte bruttó öt forinttal a gázolaj és bruttó három forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol. Az emeléssel a gázolaj átlagára 357-358 forintra, a benziné 346-347 forintra nőtt. Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Az üzemanyagok ára legutóbb pénteken változott, bruttó 4-4 forinttal nőtt a 95-ös benzin és a gázolajé is. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

Még öt napig lehet benyújtani a praxispályázatokat

Idén legkésőbb 2016. október 15-ig adhatók postára a letelepedési és praxisvásárlási pályázatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz címezve – hívja fel a figyelmet az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A kormány 2009-hez képest 2016-ban már 50 százalékkal több pénzt biztosított az alapellátás támogatására, így a háziorvosok részére is – hangsúlyozza a minisztérium közleménye. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2014 óta írja ki évente a letelepedési-, 2015 óta pedig a praxisjog vásárlási pályázatokat. A két pályázat díjazására 2016-ban összesen 750 millió forintos fedezet áll rendelkezésre.

A pályázatnak az a célja, hogy támogatást nyújtson azoknak a háziorvosoknak, akik praxisjogot vásárolnak. Az egy háziorvos által elnyerhető támogatás összege maximum 4 millió forint. A támogatási összeget ennél a pályázatnál csak a praxisjog megvásárlására lehet fordítani. A pályázat elbírálása során előnyt élveznek azok az orvosok, akik nyugdíjas korú kollégájuktól vásárolnak praxisjogot.

Az elnyert támogatás mindkét pályázat esetében nettó összeget jelent. A nyerteseknek vállalniuk kell, hogy legalább 4 évig az adott háziorvosi szolgálatban végzik orvosi tevékenységüket.

Az elmúlt két évben 63 letelepedési pályázat és 39 praxisjog vásárlási pályázat benyújtója nyert, akik szerződést is kötöttek. Az OEP a pályázatok nyerteseinek összesen 884,4 millió forint támogatási összeget fizetett ki. 

Szolgáltató központot nyit Budapesten a Ubiquity Global Services

Szolgáltató központot nyit Budapesten az amerikai Ubiquity Global Services jövő februárban, ezzel 200 új munkahelyet hoz létre.

Nagy verseny volt a régióban a beruházásért, de a Ubiquity Global Services végül Magyarországot választotta első jelentős európai ügyfélszolgálati központjának helyszínéül – mondta sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Jelezte: abban is megállapodtak a vállalattal, hogy az ügyfélszolgálati központ létrehozása az első lépés, további beruházások várhatók akár Budapesten, akár vidéki nagyvárosokban.

Az autóipar után a szolgáltató központok ágazatába érkezik a legtöbb beruházás Magyarországra. Már 90 szolgáltató központ működik itt, amelyek több mint 40 ezer embernek adnak munkát. Magyarországon 1650 amerikai vállalat több mint 100 ezer embernek ad munkát. Idén ez a tizenharmadik amerikai beruházás, amely a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül érkezett Magyarországra, és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) további 13 amerikai céggel tárgyal – közölte a miniszter.

A Ubiquity Global Services a többi között pénzügyi és informatikai területeken nyújt többnyelvű üzleti szolgáltatásokat, az Egyesült Államokban és Ázsiában összesen több mint kétezer embert foglalkoztat. Matt Nyren, az Ubiquity Global Services alapítója és elnöke kiemelte, hogy a vállalat sok tudásalapú szolgáltatással foglalkozik. Elsősorban a szakemberkínálat, a nyelvtudás, és a mérnöki tudományok területén meglévő erős egyetemi képzések miatt választották Budapestet. Az új központ vezetőinek kiválasztását már elkezdték, ezután választják ki a munkatársakat – közölte. (MTI)

Képünk illusztráció