A tavalyinál kevesebb munkaszüneti napnak köszönhetően augusztusban nagyot nőtt hazai ipar teljesítménye, az első nyolc hónap átlaga azonban így is csak 2,3 százalékos bővülést mutat, a belföldi értékesítés csökkent és romlott a cégek hatékonysága is.
A korábbi hónapok stagnálásai és visszaesései után augusztusban újra lendületesebben bővült a magyar ipar teljesítménye, a termelés volumene 11,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Igaz viszont: a növekedés nagyobb részt annak volt köszönhető, hogy idén hárommal több munkanap volt a hónapban, mint tavaly, e nélkül a termelés csak 3,5 százalékkal emelkedett volna – derül ki a KSH adataiból.
Az ipari export volumene 9,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés több mint felét adó két alág közül a 35 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 13,1 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export 16 százalékát kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 14,3 százalékkal nőttek.
Az ipar belföldi értékesítése 5,8 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 12,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 12, a csekély súlyú bányászaté 22,5 százalékkal nőtt 2015 augusztusához viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 0,8 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipar jelentősebb súlyú alágai közül a járműgyártás kibocsátása 16,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártása 17, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 15,7 százalékkal nőtt. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 7,3 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt. A harmadik legnagyobb súlyú feldolgozóipari alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 13,1 százalékkal emelkedett..
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal a gyógyszergyártás nőtt, ebben a rendkívül alacsony bázis hatása is szerepet játszott. A közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártása is számottevően, 16,9 százalékkal bővült. Az alág szakágazatainak döntő többségében emelkedett a termelés volumene. A feldolgozóipari alágak közül egyedül a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól (6,2 százalékkal), nagyrészt az exportkereslet jelentős visszaesése miatt.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 15,4 százalékkal emelkedett 2015 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 21,9, az új exportrendelések 14,3 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 5,8 százalékkal meghaladta a 2015. augusztusit.
Az év első nyolc hónapjában az ipari termelés így összességében 2,3 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 2,4 százalékkal nőtt, a 35 százalékát képviselő hazai értékesítésé 1,1 százalékkal csökkent. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 0,1 százalékos mérséklődése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,9 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.
Magyarország területi egységei közül az ipari termelés három régióban, Nyugat-Dunántúlon (3,3 százalék), Közép-Magyarországon (két százalék), valamint Észak-Alföldön (egy százalék) csökkent. A többi négy régióban 2,1 és 16,8 százalék közötti volumennövekedést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt a Dél-Dunántúlon.
