Kezdőlap Blog Oldal 729

Alacsony szintről, de legalább gyorsan nő a fizikai dolgozók fizetése

Az idei második negyedévben újabb két százalékkal, éves összehasonlításban pedig 17 százalékkal nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

A betanított munkát végzők esetében 23, míg a szakmunkások esetében 12 százalékos volt a növekedés az előző év második negyedévéhez képest – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. A felsőbb kategóriákban ugyanakkor továbbra is lassan változnak a bérek: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2016 második negyedéve óta mindössze 3,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt. Ezzel párhuzamosan egy év alatt az adott cégektől kilépők aránya ebben a kategóriában 12-ről 17 százalékra ugrott.

A fizikai dolgozók körében egy év alatt 759-ről 887 forintra emelkedett az átlagos órabér. Ezen belül a szakmunkások (FEOR 8-as főcsoportba soroltak) átlagbére 814-ről 912 forintra (12,0 százalék) nőtt, míg a betanított munkát végző dolgozók (FEOR 9-es főcsoport) a tavalyi első negyedév 709 forintos átlaga helyett immár 867 forintot (22,3 százalék) kapnak. Régiók szerint jelentősen, akár negyedével is eltérhetnek az órabérek: míg Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön ma 740-780 forint közötti átlagos órabérre számíthat egy fizikai dolgozó, ez az érték a Nyugat-Dunántúlon 900, míg Közép-Magyarországon 950 forint közelében alakul.

A fizikai órabérek növekedését elsősorban a munkaerőhiány ösztönzi – magyarázza Hujber Tibor, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója. Ezt jól mutatja az a tény is, hogy a jobb munkalehetőségekkel rendelkező régiókban jóval nagyobb éves növekedési ráta, mint a kevésbé kedvező adottságokkal rendelkező országrészekben. Miközben például a Dél-Dunántúlon gyakorlatilag nem változott az órabérek átlagos szintje, Közép-Magyarországon, illetve a Nyugat-Dunántúlon az emelkedés mértéke elérte a 30 százalékot.

A BDO Magyarország ugyanakkor több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2016 második negyedévéhez képest átlagosan csupán 3,2 százalék volt. Az év elejéhez képest bekövetkezett emelkedés mértéke pedig 0,9 százalék alatt maradt.

Adataink szerint a középvezetői szinten dolgozó szellemi alkalmazottak fizetésemelési üteme továbbra is gyakorlatilag az inflációkövetésre szorítkozik – magyarázza Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere. Úgy tűnik, ennek jelentős hatása van a fluktuációra is: az érintett körben a kilépések aránya egy év alatt 12 százalékról 17 százalékra nőtt. A munkahelyet váltók a korábbi tapasztalatok alapján jelentős, akár 20-30 százalékot is meghaladó béremelést tudnak elérni új munkakörük betöltése során.

A BDO a felmérése során vizsgálta a középvezetők bérszerkezetének változását is. Az így kapott adatokból kitűnik, hogy a kiegészítő bérelemek aránya nem csupán a jelentős minimálbér-emelés során közvetlenül érintett, alacsonyabb besorolású munkavállalók esetében csökkent, hanem a középvezetők szintjén is visszaszorulóban van. Míg 2016 első felében a kiegészítő bérelemek (bónusz, jutalom, bérpótlékok) ebben a körben a teljes fizetésnek átlagosan 14 százalékát tették ki, az idén ez a mérték 10 százalékra esett vissza.

A nagyrőcei járásban szorulnak a legtöbben segélyre

0

Csökken az anyagi szükséghelyzetben élőknek folyósított segélyre szorulók száma Szlovákiában.

Éves összehasonlításban 16 ezer fővel kevesebbnek folyósítottak segélyt az anyagi szükséghelyzetben élőknek – derül ki szlovák a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVaR) legfrissebb adataiból.

A többi családtag anyagi helyzetének figyelembevételét követően az anyagi segítségnyújtásnak említett formájára 2017 júniusában összesen 198 400 személy volt ráutalva, ami Szlovákia összlakossága 3,65 százaléka – írja a hirek.sk.

A járások között immár hagyományosan a Nagyrőcei, a Rimaszombati és a Rozsnyói járásban volt a legtöbb támogatással élő. A Nagyrőcei járásban 6500 fő szorult szociális segélyre, ami összlakosságának 16,33 százalékát jelenti.

Tartósan a legkevésbé a pozsonyi járások lakossága szorult rá a segélyre, júniusban a lakosság mindössze 0,16-0,35 százaléka részesült (82 fő Pozsony I-es járás, 397 fő Pozsony II-es járás).

Készül az agrártárca rizsstratégiája

0

Akár a teljes magyar piacot elláthatnák rizzsel a magyar gazdák. A jelenleg háromezer hektáros termőterület akár a többszörösére is emelkedhetne az országban.

Jelentősen növelni lehetne a rizstermesztést Magyarországon, az adottságaink megfelelők ahhoz, hogy akár a teljes belső fogyasztást magyar forrásból fedezzük – írja a Magyar Idők.

A rendszerváltás előtt több tízezer hektáron termeltek rizst az országban. A 90-es évek privatizációját és a rendszerváltozást azonban kevés rizstermelő gazdaság élte túl, a termelés visszaesett. Ma már csupán 3000 hektáron foglalkoznak az értékes növénnyel a gazdák.

Az agrártárca azt a célt tűzte ki, hogy a következő években újra lendületbe hozza az ágazatot, ehhez pedig másik hét uniós tagállammal együtt az Európai Bizottság segítségét kérte. A cél, hogy az ágazat megkapja a fejlődéshez szükséges támogatásokat a következő időszakban.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a lapnak elmondta: az Európai Unió mintegy egymillió tonna rizst importál évente, miközben a tagállamok egyre kevesebbet termelnek.

Jutalmat fizet a MÁV, ha munkavállalója hoz még egy dolgozót

Egyelőre nem segített a munkaerőhiányon sem a magán-, sem az állami szektorban a bérrendezés, ezért egyre több vállalat úgynevezett toborzási bónusszal próbál munkaerőt szerezni.

A MÁV-nál 35 ezer forint jár annak a dolgozónak, akinek sikerül új munkavállalót beszerveznie a társasághoz – írja a Magyar Idők. A munkavállalói ajánlást a hiányszakmáknál vezetik be, bármely dolgozó toborozhat ismeretségi köréből, ehhez mindössze egy ajánlószelvényt kell kitöltenie.

A toborzó az említett összeget abban az esetben kapja meg, ha a jelöltet felveszik, lejár a próbaideje és a munkakörhöz kapcsolódó követelményeket teljesíti. A vasútnál kilenc ilyen munkakört hirdettek meg – írta a lap a MÁV belső hírlevele alapján.

A magánszektorban már régóta gyakorlat a munkaerő-toborzásáért járó bónusz a dolgozóknak – mondta a Magyar Időknek Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Az eljárás nem ütközik a jogszabályokba még abban az esetben sem, ha máshonnan csábítják át az adott vállalathoz a munkavállalókat.

Az ajánlási bónusz mértéke az ezt alkalmazó cégeknél több tízezer forint is lehet, van olyan vállalat is, ahol a dolgozó akár a 40-60 ezer forintot is megkapja sikeres toborzásáért. (MTI)

Vendler Balázs: Már 13 országban van partnere a Games for Business-nek

A vállalkozás legértékesebb elemének a csapatot tartja Vendler Balázs. A pécsi székhelyű Games for Business Kft. ügyvezető-többségi tulajdonosa azt mondja: az indulás óta eltelt másfél évet folyamatos sikerként élik meg.

– Úgy látom, az eddigi eredményeik alapján 2017 a Games for Business éve. Mi hozta az áttörést?

– Az idei év valóban egy hihetetlen sikerszéria. Sőt, az egész elmúlt másfél évünket folyamatos sikerként éljük meg a csapattal. Több tényező is közrejátszott az eredményeinkben: a piaci változások, a játékosítási módszertan egyre nagyobb elfogadottsága és a tanulási technológiák felértékelődése. Mégis amit kiemelnék, mert talán a legfontosabb ok, az a csapat fókuszáltsága. Tavaly januárban állt össze a Games for Business fejlesztői team, s bár közel egy évtizedes közös munka van mögöttünk, a termékfejlesztés tervszerűvé tétele és a nemzetközi piac minél hatékonyabb meghódítása újfajta szervezeti felépítést és céges kultúrát követelt meg tőlünk. Ezeket a kihívásokat gyorsan és – talán már azt is mondhatom – sikeresen teljesítettük. Tavaly jelentős változáson ment át a termékünk, összeállt az üzleti modellünk, a céges jövőképünk és tisztába kerültünk önmagunkkal. Idén a legfontosabb célunk a nemzetközi piacokra való kijutás és a skálázhatóságunk egyértelmű bizonyítása.

–  Idén hány új piacra léptek? Melyeket tartja a legfontosabbaknak?

– Jelenleg 13 országban rendelkezünk valamilyen partneri kapcsolattal. Elsősorban Európára fókuszálunk. Képviseletünk van Angliában, Portugáliában, Franciaországban, Lengyelországban, Romániában, Litvániában és ősszel jelenünk meg a német nyelvterületeken. Az ázsiai piac nagyon nyitott a szolgáltatásunkra. Annak ellenére, hogy semmilyen célzott marketing vagy sales tevékenységet nem végzünk, nagyon sok megkeresést kapunk. Van egy aktív partnerünk Dubaiban és induló aktivitásunk Ománban, valamint szerződött képviseletünk Malajziában. Az idei évet arra szánjuk, hogy a partnerségen alapuló üzleti modellünket kicsiszoljuk. Rengeteget tanulunk a partnereinktől. A legfontosabb feladatunk most az, hogy velük szorosan együttműködve kitapasztaljuk az üzleti folyamatokat és kialakítsunk egy kölcsönösen jól működő rendszert. Sokféle céggel dolgozunk, az 1-2 személyes tanácsadói csapatoktól, a 300 fős KKV-n keresztül multinacionális cégekig. Idén már nem keresünk új partnereket, a meglévő cégekre koncentrálunk.

– Sorra kapják a meghívásokat a nemzetközi konferenciákra. Mondjuk, Kuala Lumpurban ugyanazt prezentálják, mint Bukarestben vagy Bécsben?

– A legtöbb nemzetközi konferencián a helyi partnerünk piaci megjelenését támogatjuk. Év elején ott voltunk a legnagyobb európai tanulástechnológiai kiállításokon. Karlsruhéban és Londonban kiállítóként a legfontosabb célunk a termékünk bemutatása és a partnerkeresés volt. Hihetetlen eredményességgel ment le a két kiállítás, a legtöbb partnerségünket közvetve, vagy közvetlenül ezek hozták. Március közepén Varsóban a legnagyobb lengyel e-learning konferencián a helyi partnerünk piacra lépését segítettük. A termék megismertetése mellett a módszertanunk bemutatására is komoly hangsúlyt fektettünk. Április elején Vilniusban adtunk elő, ahol a helyi partnerünk szervezésében egy rendkívül egyedi HR shown mutatkoztunk be. Júniusban a KPMG International felkérésére Rómában mutatkoztunk be és beszéltünk a rendszerünk toborzási vonatkozású felhasználásairól. Ezt követi most augusztus közepén a malajziai partnerünk eseménye Kuala Lumpurban, ahol a termékünk bemutatása mellett kiemelt szerepet fog kapni az Employer Branding. Ősszel Varsóban és Bécsben van már leegyeztetett előadásunk, ahol a helyi partnerünkkel indítjuk el a közös munkát az általuk szervezett konferenciákon.

– Idén milyen díjakat nyertek? Melyikre a legbüszkébb?

– Az angol partnerirodánkkal közösen elnyertük az Engage International Lotus Awards díját, ahol több mint 200 pályázó közül olyan cégek mellett lettünk díjazottak, mint a Barclays, Sanofi vagy TATA Consultancy Services. Rómában az „Assessments” kategóriában a KPMG Recruitment Innovation Award 2017 díját hozta el a BigBang projekt, mely a KPMG Magyarország kiválasztási eseménye volt. Ezt az eseményt támogatta a platformunk. Berlinben pedig az a megtiszteltetés ért minket, hogy a Comenius EduMedia Award-on – ami a legrégebbi német multimédia díj – nagyvállalati képzési rendszerként kategória győztesek lettünk. Újra versenyben vagyunk a Learning Technologies Award versenyben, ahol tavaly shortilstesek voltunk. Ősszel kiderül, hogy idén sikerül-e nyernünk.

– Külföldön mi most a legkapósabb termékük?

– Valójában egy termékünk van. Ez a Games for Business learning platform. A termékünkkel az információ átadás folyamatát tesszük hatékonyabbá különböző módszertanok implementálásával, az egyik ilyen módszertan a gamification. Mivel a tanulási folyamatot játékosítottuk, szinte bármilyen tartalmat képesek vagyunk feldolgozni, hatékonyan átadni. Ebből adódóan számos célra alkalmazható a platformunk a munkaadói márkaépítéstől a kiválasztáson keresztül a különböző tréning célokig. Jelenleg talán az onboarding területe a legnépszerűbb azokban az ügyféltárgyalásokban, melyeket mi viszünk. A partnereken keresztül történő tárgyalásoknál nagyban meghatározza a témát az adott partner fő tevékenységi területe.

– Hol szeretnének mindenképpen piacra kerülni?

– Európában Németország a kiemelt terület a számunkra. Innen már van ügyfelünk, az SAP, amelynek sales tréning megoldást szállítottunk. Év végére szeretnénk megfelelő partnert találni erre a fontos piacra. Természetesen az USA folyamatosan ott lebeg előttünk, de rövidtávon nincs benne a stratégiánkban.

– Sokat tárgyal külföldön. Hogyan látja, milyen a világ trend a gamifikációban?

– A módszertan elfogadottsága egyértelműen nőtt. A különböző országokban természetesen mindig kicsit más a helyzet. Nagyvállalati szinten ismerik a módszertant, sőt, egyre inkább keresik. Egyre több beszerzési eljárással találkozunk nemzetközi szinten, amit célzottan játékosított megoldásra írtak ki. A legnagyobb figyelem az Employer Brandinghez kapcsolódó területeken van.   

– A sok külföldi siker mellett Magyarországon hogyan állnak a kapcsolatépítéssel, milyen üzletkötéseket terveznek?

– A bevételeink jelentős része még itthonról származik. Stratégiailag fontos piac számunkra Magyarország. Rendkívül sokat tanulunk itt, nagyon jó projektjeink vannak, és itthon rendelkezünk már egy erős branddel, amelyet a nemzetközi piacon most akarunk kiépíteni. Hálás vagyok a hazai cégeknek, amelyek lehetővé tették a számunkra, hogy együtt dolgozhassunk velük. Fontos azt is kiemelni, hogy a hazai projektjeink nem egy esetben nemzetközi, sőt, van, hogy globális kapukat nyitnak meg a számunkra.

– Továbbra is Pécsen marad a bázis, vagy azt már kinőtték?

– Ez nehéz kérdés. Komoly kihívás a számunkra is, mint oly sok IT cégnek, a csapat bővítése. Idén közel a duplájára szeretnénk növelni a csapatot, és ha a terveink szerint haladunk, jövő decemberre megháromszorozzuk az idei januári számainkat. A szervezeti stratégiánkat jelenleg finomítjuk, határozott választ szeretnénk magunknak, hogy Pécsett meg lehet-e valósítani, vagy nyitnunk kell-e Budapesten irodát. Illetve fixálnunk kell, hogy milyen szervezeti felépítés szükséges ehhez a dinamikus növekedéshez.

– A néhány fős családi vállalkozás ma hány embert/családot tart el? Hogyan fest a külföldi hálózatuk, képviseletük?

– Itthon 13 fős a csapat, ezt szeretnénk 18-20 főre növelni decemberig: fejlesztőket, marketingest, értékesítőt keresünk. A nemzetközi hálózatunk nagyon kiterjedt, ahogy azt a korábbi kérdésre kifejtettem. Jelenleg nem gondolkodunk nemzetközi értékesítők foglalkoztatásában, mert a partnerségek működtetésében hiszünk. A modell idén már megmutatta, hogy működik: partnereinken keresztül tucatnyi ajánlatot adtunk ki és már 2 sikeres projekten is túl vagyunk velük.

– Lassan érlelődhet a gondolat a cég értékesítésére. Vagy korai erről beszélni?

– Másfél éve működik a szervezet és dolgozunk azon, hogy az álmainkból tervek, a tervekből valóság legyen. Benne van a tervben a cég értékesítése, de addig valószínűleg még sok sikert és tapasztalatot kell gyűjtenünk.

– Szóba kerülhet a tulajdonosi kör bővítése, friss tőke bevonása?

– Viszonylag sok megkeresést kapok a témában. A jelenlegi tulajdonos kör nem zárja ki új tulajdonosok, ezen keresztül további tőke bevonását, de most nem ez jelenti a legfontosabb témát a számunkra. Sokkal inkább a fent elmondottakra koncentrálunk.

– Mi a vállalkozásának legértékesebb eleme?

– A csapatom. Hálás lehetek azoknak a munkatársaimnak, akik kitartottak az elképzelésem mellett akkor is, amikor nem látszott, hogy ez sikeres lehet. Az a maroknyi lelkes ember, aki ma velem dolgozik, valósította meg mindazt, amiről ma ez a beszélgetés szól. Büszke lehetek arra, hogy kitartottak az elképzelés mellett. Bízom benne, hogy olyan csapatot fogunk tudni építeni, ahol ez a nagyon emberi, kreatív közeg és a tenni akarás lesz a jellemző akkor is, amikor már a családias létszámot messze meghaladtuk…

– Eljátszott már a gondolattal, hogy egyszer érdemes lenne a cégét tőzsdére vinni?

– Nem.

– Hogyan telik a nyara? Jut valamennyi ideje kikapcsolódásra, családi programokra?

– Az idei nyár nagyon sűrű. Rengeteg projektünk van, szeptemberben több komoly fejlesztéssel fogunk kijönni. Mindemellett a megerősödő partneri kapcsolatok ápolása is egyre több és több időt igényel, ami miatt folyamatosan utazom. Ezeket az üzleti utakat igyekszem összekötni a kikapcsolódással, és ha tehetjük, a családdal közösen megyünk. Szerencsére a fiaim is elég nagyok már, hogy élvezzék ezeket az utakat vagy a szabadságot, amíg pár napra nincsenek otthon a szüleik…

Szerdahelyi Csaba

Fotók: Games for Business

Már félszáz pénzintézet kínál fogyasztóbarát lakáshitelt

Hétfőtől már két banknál és ötven takarékszövetkezetnél igényelhetőek a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek.

A minősített fogyasztóbarát lakáshitel címet elsőként az FHB Kereskedelmi Bank terméke nyerte el, amelynél július elejétől az már igényelhető a hitelintézet fiókjaiban. Ezt követően az MNB 50 takarékszövetkezet pályázatát fogadta el minősített fogyasztóbarát lakáshitelek forgalmazására, majd a múlt héten az Erste Bankét is, amelynél  július 24-től érhetőek el ezek a termékek.

Az Erste közleményében Buócz Emese, az Erste Bank termékmenedzsment vezetője ismertette, az Erste fogyasztóbarát lakáshiteleit 3 éves, 5 éves, illetve 10 éves kamatperiódussal lehet felvenni. A bank kölcsönét építésre, illetve lakáscélú hitelkiváltásra is igénybe lehet venni, emellett lakásvásárlásra is lehet fordítani. Az FHB Kereskedelmi Bank és az 50 takarékszövetkezet 5 éves, illetve 10 éves kamatperiódussal kínálja minősített fogyasztóbarát lakáshiteleit. 

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a minősítési keretrendszer megalkotásával sztenderdizált, egyszerűen összehasonlítható és fogyasztóbarát jellemzőkkel bíró lakáshitel-termék elterjesztését tűzte ki célul. A testület – a pénzintézetekkel konzultálva –  május közepén határozta meg a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek főbb jellemzőit. E hitelek kamatfelára nem haladhatja meg a 350 bázispontot, a folyósítási díj legfeljebb a hitelösszeg 0,75 százaléka, de maximum 150 ezer forint lehet.

Az előtörlesztési díj nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1 százalékát, a lakástakarék-pénztári betétből pedig az előtörlesztés a szerződés szerint elérhető megtakarítás és a hozzá kapcsolódó állami támogatás mértékéig díjmentes. A hitelbírálat határideje az értékbecslés rendelkezésre állását követően 15 munkanap. (MTI)

Még sosem voltak ennyire optimisták a hazai vállalkozások

0

A GKI konjunktúraindexe és ezen belül üzleti bizalmi indexe a felmérések több mint húszéves története során még soha nem volt olyan magasan, mint most júliusban. A fogyasztói várakozások viszont – bár sokat javultak az utóbbi években, de – még mindig pesszimizmust tükröznek.

A GKI által, az EU támogatásával végzett vizsgálat szerint júliusban az üzleti szférán belül az ipari és építőipari várakozások is történelmi csúcsukra jutottak, a kereskedelmi és szolgáltató cégek optimizmusa viszont kissé csökkent júniushoz képest, bár továbbra is markáns. Az iparban jobb lett az elmúlt időszak termelésének, a rendelésállománynak – ezen belül az exportrendeléseknek – valamint a készleteknek a megítélése. Egyedül a termelési várakozások gyengültek.

Az építőiparban júniushoz képest a magas- és a mélyépítő cégek várakozásai egyaránt kedvezőbbé váltak, sokat javult például a rendelésállományról alkotott vélemény. Ugyanakkor az előző háromhavi termelés minősítése érdemben romlott.

A kereskedelmi bizalmi index kis mértékben csökkent, ezzel együtt bennmaradt az elmúlt 3,5 évet jellemző viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció megítélése kissé javult, a készleteké és rendelésállományé viszont valamivel rosszabb lett. A szolgáltatói bizalmi index némileg csökkent, de így is nagyon magasan van. Az általános üzletmenet megítélése javult, a várható forgalomé romlott.

A foglalkoztatási szándék az iparban és az építőiparban erősödött, a kereskedelmi és szolgáltató cégek körében kissé gyengült, s némileg emelkedett a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Ugyanakkor minden ágazatban a munkaerőhiányt találták a növekedést akadályozó legfontosabb tényezőnek.

A cégek áremelési szándéka alig változott, a túlnyomó többség változatlan árakra számít, az áremelést várók aránya pedig – az építőipar kivételével – csak kissé haladja meg az árcsökkentésre számítókét. A fogyasztók inflációs várakozása viszont kissé erősödött. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban kedvezőbb lett, a fogyasztók körében azonban kissé kedvezőtlenebb.

A GKI fogyasztói bizalmi index júliusban a júniusi enyhe emelkedést követően májusi szintjére csökkent. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét valamivel rosszabbnak érezte, mint júniusban, várható megtakarítási képességének megítélése pedig nem változott. 

Az FTC-nél panaszkodnak az Amazonra

0

Az Amazon állítólag félrevezető referenciaárat adott meg júniusban több terméknél. Az amerikai gazdasági versenyhivatal informális vizsgálatot indított.

Az Amazon nemrég vásárolta meg a Whole Foods élelmiszerláncot. A Federal Trade Commission azt vizsgálja, hogy a cég félrevezető referenciaárkat adott-e meg.

Az FTC-hez a bejelentést a Consumer Watchdog fogyasztóvédelmi szervezet tette meg, miután ezer terméket vizsgáltak meg az Amazon rendszerében – olvasható a Kreatív Online-on.

Azt találták, hogy körülbelül 460 termék esetében a cég referenciaárat adott meg, ezek 61 százalékánál azonban ez az ár magasabb volt, mint amennyiért az Amazon az előző 90 napban árulta azokat.

Az Amazon szerint a Consumer Watchdog elemzése egyszerűen hibás volt.

Az FTC kézikönyve figyelmezteti a kereskedőket, hogy ne használjanak fiktív referenciárakat, amelyek tükrében a leszállított ár olcsónak tűnhet a fogyasztók számára.

Másodszorra sem kell az Uber Brnónak

0

Ismét betiltotta az Uber működését a Brnói Járásbíróság. Az utazásmegosztó cég csak akkor folytathatja helyi tevékenységét, ha eleget tesz a taxis szolgáltatásokra vonatkozó előírásoknak.

Csehország második legnagyobb városának bírósága idén áprilisban már döntött a személyszállító szolgáltatás betiltásáról – olvasható a Turizmus.com-on.

A brnói önkormányzat akkor úgy nyilatkozott, hogy nem az új taxis szolgáltatások ellen, hanem a törvényesség mellett vannak.

A bíróság nem fogadta el az érvelést, hogy a cég nem tekinthető hagyományos taxitársaságnak.

Az Uber ezután fellebbezett. A napokban hozott ítélet újra betiltja az Uber működését mindaddig, amíg a cég nem tesz eleget a törvényi előírásoknak.

Össztüzet zúdít a kamara a Pénzügyminisztériumra Szlovákiában

0

Kérdéses az egyéni vállalkozók a Pénzügyőrséggel való elektronikus kommunikációjának jövője Szlovákiában.

Bár a szlovák Pénzügyminisztérium a jövő évtől az egyéni vállalkozók a Pénzügyőrséggel (FS) való kötelező és kizárólagos elektronikus kommunikációjának bevezetését fontolgatja, Peter Pellegrini beruházásokért és informatizációért felelős kormányalelnöknek nincs ínyére a javaslat. A Szlovák Adótanácsadói Kamara (SKDP) egy ilyen lépést egyenesen diszkriminatívnak tart – írja a hirek.sk.

Az adóigazgatási törvény módosító javaslata kötelezővé tenné, hogy az egyéni vállalkozók elektronikus postafiókot hozzanak létre a Pénzügyőrségnél, amelyen keresztül a jövő évtől benyújthatnák adóbevallásukat. Pellegrini ugyanakkor állítja, hogy az egyéni vállalkozóknak az állammal való elektronikus kommunikációra a slovensko.sk portálon kialakított elektronikus postafióknak is elegendőnek kellene lennie.

„Ha az állam egyszer már kialakított a polgárokkal és cégekkel való elektronikus kommunikációt szolgáló központi megoldást, akkor helytelen lépés, hogy bizonyos államigazgatási szervek saját műszaki megoldásokkal rukkoljanak elő” – érvelt Pellegrini.

A javasolt megoldást a Szlovák Adótanácsadói Kamara is elutasítja, amely szerint egy ilyen, minden egyéni vállalkozóra kivétel nélkül vonatkozó, az adóhivatalokkal való elektronikus kommunikációra kötelező intézkedés egyenesen diszkriminatív, és egy részüknek komoly problémákat okoz majd.

A törvénymódosító javaslat értelmében ha az egyéni vállalkozók az adóbevallásukat mégis írott formában, személyesen nyújtanák be, az adóhivatal munkatársai ugyan átvennék, de nem vennék figyelembe. Vagyis úgy tekintenének rá, mintha azt be sem nyújtották volna, amiért automatikus pénzbírság jár.

Okosabbá tesz a Bluetooth ezzel az újítással

0

A Bluetooth mesh hálózati képességekkel gazdagodik, új hardverre sem lesz szükség, hogy kihasználjuk az újfajta tudást.

A mesh hálózatkezelés egyszerűbbé teszi majd az érzékelők hálózati csatlakoztatását, az okos otthonok kialakítását és a hálózati automatizmusok kiépítését – írja a CompWorld.

A technikával a berendezéseket új módon tudjuk majd a dolgok internetére (IoT) csatlakoztatni. Például ha egy épületben mesh hálózat vezérli a világítást,  más eszközök más célokra is felhasználhatják a vezeték nélküli hálózatot.

Ha egy eszköz támogatja a szabványt, szoftverfrissítéssel mesh hálózatokra is csatlakozni tud. A tableteknél és okostelefonoknál még egyszerűbb a helyzet: ha támogatják a Bluetooth LE-t, megfelelő appokkal már most is alkalmasak lehetnek az új hálózati működésre.

Kifoghatnak az automatákon az új bankjegyek

0

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felhívta minden parkoló-, menetjegy-, ital- és áruautomata üzemeltető figyelmét arra, hogy miután a régi 2000 és 5000 forintos bankjegyekkel csak július 31-ig lehet fizetni, alkalmassá kell tenni a berendezéseket az új bankjegyek elfogadására.

Az MNB közleményében megismételte, a 2016 előtt kibocsátott 2000 és 5000 forintos bankjegyekkel 2017. július 31-ig lehet fizetni, augusztus 1-től már csak az idén márciusban megjelent, megújított barna 2000 és sárga 5000 forintos bankjegyek használhatók a készpénzes vásárlásoknál. A 2017. július 31-ig még be nem cserélt régi bankjegyek minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig díjmentesen beválthatók azonos címletű törvényes fizetőeszközre.

Az MNB hozzátette: a megújított 2000 és 5000 forintos bankjegyek a kibocsátásuk óta jelentős arányban terjedtek el a készpénzforgalomban. Ennek köszönhetően 2017. július 15-ig a 2000 forintos bankjegyeknek már több mint 70 százaléka, az 5000 forintos bankjegyeknek pedig 80 százaléka újakra cserélődött. 

A forint bankjegyekkel kapcsolatos változásokról, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásával kapcsolatos tudnivalókról az MNB honlapjának Bankjegy és érme oldalán további naprakész, részletes információk érhetők el – közölte a jegybank. (MTI)

Megjelent az első egységes csomagolásban kapható cigaretta

Megjelent az első egységes csomagolású cigaretta a magyarországi dohányboltokban. Az új márka csomagolásán a 2016. augusztus 20-án hatályba lépett rendelet szerint már nincsenek védjegyek, grafikai szimbólumok és képi megjelenítések.

Az új márkájú cigaretta az Országos Dohányboltellátó Kft. (ODBE) adatai szerint a trafikokba júliusban került forgalomba. A cigarettát a Von Eicken GmbH gyártja, a forgalmazója pedig az Alföld-Tabak Kft. – mondta el Demjén Tibor, a Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Dohányzás Fókuszpont vezetője. Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. honlapján található tájékoztató szerint a jogszabályváltozás elegendő időt biztosít a régi csomagolású dohánytermékek kivezetésére, a dohányboltok készletéből történő kifuttatására. 

A tájékoztató ismerteti: a 2016. április 30. után regisztrált és 2016. augusztus 20. előtt forgalomba hozott új márkák és új alfajták 2018. május 20-át követően már csak egységes csomagolásban jelenhetnek meg. Ezzel szemben a 2016. április 30-át követően regisztrált és 2016. augusztus 19. után forgalomba hozott új márkák és új alfajták csomagolása csak egységes lehet. 

2019. május 20-ig forgalmazhatóak az egységes csomagolás alkalmazása nélkül azon, már forgalomba lévő dohánytermékek, amelyeket 2016. április 30-ig az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, vagy az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-nél regisztráltak, és amelyek csomagolása kizárólag jogszabályi rendelkezésből eredő változásokat tartalmaz – olvasható a zrt. tájékoztatójában. 

Demjén Tibor közölte azt is, hogy a csomagolásról hozott rendelet szerint a csomagoláson nem lehetnek belső és külső díszítő elemek, azok az előírás formai követelményeinek megfelelően kizárólag a márkanevet vagy a vállalat, vállalkozás nevét és a dohánytermék típusának megjelölését tartalmazhatják, az egészségvédő figyelmeztetéseket semmilyen módon nem takarhatják el. 

Az egységes csomagolástól azt remélik, hogy csökkenti a dohánytermékek vonzerejét, megfékezi azt, hogy a dohánytermékek csomagolását reklámok és promóciók formájában is felhasználják, korlátozza a csomagolás és címkézés megtévesztéseit, növeli az egészségvédő figyelmeztetések hatékonyságát. 

Az egységes csomagolást először a világon Ausztráliában vezették be 2012. decemberében, az Európai Unió területén Írországban 2017. május 20-tól csak egységes csomagolásban forgalmazhatóak a dohánytermékek, az Egyesült Királyság és Franciaország szintén bevezette ezt az intézkedést. (MTI)

Mennyit kap a költségvetésből a KAP?

0

Szükség van a Közös Agrárpolitikára és a területalapú támogatásokra, de fel kell készíteni az európai mezőgazdaságot arra, hogy ezek jelenlegi formájukban megszűnhetnek, illetve átalakulhatnak – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

A mezőgazdaság jövője az Európai Unióban címmel rendezett az agrárium kilátásairól kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében, Tusnádfürdőn.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a beszélgetés nyitányaként leszögezte: szükség van a Közös Agrárpolitikára (KAP) és a területalapú támogatásokra, de fel kell készíteni az európai mezőgazdaságot arra, hogy ezek jelenlegi formájukban megszűnhetnek, illetve átalakulhatnak, így majd támogatások nélkül is kell tudni boldogulni a gazdálkodóknak. Most alapvető érdekünk a KAP fennmaradása és annak működtetése – tette hozzá.

A KAP költségvetési háttere még kérdéses, a pénzügyi háttere most dől el. Többek között az is nagy kérdés, hogy a britek kiválásával csökken-e a támogatásra fordítható források mértéke – mondta el Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára, a NAK alelnöke.

Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke szerint ha az áruk szabad áramlását biztosítjuk, ha az Európai Unió egy közös piacként értelmezhető, akkor mindenképpen szükség van közös agrárpolitikára, ugyanis ha nincs közös agrárpolitika, ha nincs agrártámogatási rendszer, akkor minden termelő komoly bajba kerülhet. Arról nem is beszélve, hogy ha a vámok közösek, a nemzetközi szerződésekre nincs közvetlen ráhatásunk, akkor a támogatások renacionalizációja sem okszerű felvetés.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: hosszú távon szükséges a KAP, kellenek a támogatások, azonban nagy kérdés az, hogy milyen lesz a közös agrárpolitika jövője 2020 után.

Az is fontos szempont, hogy a soha sem látott mértékű forrást a magyar gazdaság hogyan használja fel. Kitörési pont lehetne, ha a támogatásokat mindenki fejlesztési forrásként fogná fel, hiszen a támogatási források alapozhatnák meg a rentábilis gazdálkodás alapjait.

Ennyi jut most a gyermekek szünidei étkeztetésére

0

2010-óta közel 50 százalékkal, 370 forintról 570 forintra emelkedett az egy gyermek egynapi nyári szünidei étkeztetésére fordított összeg.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztérium parlamenti államtitkára ezt Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselő írásban feltett kérdésére válaszolva írta.

Kifejtette: az étkeztetés időtartama 54 napról 70 napra emelkedett, a napi költségkeret növelésével pedig bőségesebb és jobb minőségű ételt kapnak a szünetben a szociálisan rászoruló gyerekek.

Az önkormányzatok támogatási igénylése alapján a nyári szünidőben naponta átlagosan több mint 136 ezer jogosult gyermek számára kértek szüleik szünidei étkeztetést.

A nagyobb adóerő-képességgel bíró, tehetősebb önkormányzatok maguk is hozzájárulnak a szünidei étkeztetés ellátásához, így az önkormányzati és normatív központi költségvetési támogatás együttesen teszi lehetővé, hogy a rászoruló gyerekek egészséges és tápláló étkezéshez jussanak.

Rétvári Bence közölte, hogy idén 74 milliárd forintot költ a kormány ingyenes, illetve kedvezményes gyermekétkeztetésre, ami már több mint 2,5-szerese annak, amit az MSZP-kormány az utolsó évében, 2010-ben biztosított erre a célra. (MTI)

Aranyat ér ez a csoki – A Kisgömb utcából Londonba

Folytatódott a csokoládé ízvarázslatok megalkotásában jeleskedő magyar cég, a chocoMe sikertörténete: legutóbb 7 éremmel jutalmazták kreációit Londonban.

A budapesti Kisgömb utcában található manufaktúra újabb nemzetközi elismerésben részesült, ezúttal 1 arany-, 4 ezüst- és 2 bronzéremmel térhetett haza az Academy of Chocolate Awards (Londoni Csokoládé Akadémia) díjkiosztójáról.

A díjátadó ceremóniát július 20-án tartották Londonban, ahol a chocoMe alapítója, Mészáros Gábor vette át a díjakat.

A hazai és világkedvenceket megálmodó chocoMe így összesen már 39 nemzetközi szakmai díjjal büszkélkedhet. Az idei nyertes chocoMe ízvilágok – többek között – olyan összetevőkkel csábítanak, mint a karamellizált makadámdió, a bársonyos szőkecsokoládé, vagy a kandírozott gyümölcsök, amelyek étcsokoládéba mártva, szintén az ínyencek kedvencei.

Az idei díjak alapján ismét bebizonyosodott, hogy a chocoMe termékek mögött rejlő szellemiség, a tökéletes csokoládék megalkotásának eszméje, teljes összhangban áll az Academy of Chocolate Awards küldetésével.

Mészáros Gábor – a Londoni Csokoládé Akadémia mestereihez hasonlóan – körültekintően figyel a legapróbb részletekre, ebből az elhivatottságból és  szenvedélyből születnek a minden érzékszervet rabul ejtő csokoládéköltemények.

Az Acedamy of Chocolate 2005-ben alakult Londonban. Az a célja, hogy teret adjon a minőségi csokoládéfogyasztásnak, a csokoládétermékek legjobb minőségű összetételének, a legjobb kakaóbab termőterületek felvirágztatásának, a fair kereskedelmi elveknek.

A világ legelismertebb csokoládékészítői és gasztronómiai szakértői évente megszervezik a Acedamy of Chocolate Awards szakmai versenyt, ahol a világ legjobb csokoládé készítői mérik össze tudásukat.

Fotók: chocoMe

Nézőcsúcsra számítanak a Művészetek Völgyében

Pénteken délután elkezdődött az idei Művészetek Völgye. Magyarország legnagyobb összművészeti fesztiválja július 21-30. között kerül megrendezésre három Veszprém megyei településen, Kapolcson, Vigántpetenden és Taliándörögdön. A szervezők a fesztivál több napján is nézőcsúccsal számolnak.

A Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával megvalósuló tíznapos fesztivál közel 1200 programmal és produkcióval – köztük koncertekkel, színházi előadásokkal, irodalmi estekkel, közösségi programokkal, interaktív játékokkal és új udvarokkal – várja a látogatókat. A legnevesebb hazai előadók mellett július 21-én az amerikai Pink Martini, július 24-én a francia Deluxe, július 29-én pedig a Nouvelle Vague koncertezik.

A megnyitót a vigántpetendi Cirque Du Tókert valódi cirkuszi sátrában tartották.

„Az idei jegyelővétel közel duplája a tavalyinak, ami megkétszereződött érdeklődést jelez. Amit már most látunk, hogy az amerikai Pink Martini zenekar július 21-i koncertjének köszönhetően aznap nézőcsúcsot dönt a fesztivál. A tavalyi fesztivált követően számítottunk a nagy érdeklődésre, ezért idén tágítva a teret, összesen 27 programhelyszínen és további 40 kisebb helyszínen szervezzük a programokat– mondta el a megnyitón Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye program-és marketingigazgatója.

A szervezők az eddigi jegyeladások alapján úgy számolnak, hogy a legtöbben az első (július 21-23.) és a második hétvége (július 28-30.) programjaira lesznek kíváncsiak. Ezeken a napokon várható, hogy teltházas lesz a fesztivál. Ekkor lép majd fel többek között a 20 évvel ezelőtti, eredeti felállásban az Anima Sound System Bognár Szilvivel, a 30Y, a Hiperkarma, az Anna and the Barbies, a Quimby, a Magashegyi Underground, Szabó Balázs Bandája, az Ivan and the Parazol, a Pál Utcai Fiúk; a fesztivál záró koncertjét pedig a Budapest Bár adja.

Idén a Művészetek Völgye legnagyobb színpada a MOL Nagyon Balaton Panoráma Színpad, valamint a szintén Kapolcson helyet kapó Kőbánya Önkormányzata és a Kőbányai Zenei Stúdió közös színpada, továbbá a Völgy egyik leghangulatosabb helyszíne, a Harcsa Veronika Udvar, ahol ismét sok különleges külföldi előadóval is találkozhatunk, többek között a #newkidsfromthebloc jóvoltából a román Golan zenekar is fellép, illetve ide költözött be idén a Modern Art Orchestra is. Szintén Kapolcson látogatható a Folk Udvar, ahol a népzene, a néptánc és a kézműves-hagyomány kap hangsúlyos szerepet a Hagyományok Háza szervezésében.

Idén is várják a látogatókat az immár hagyományosnak mondható udvarok, mint a Kaláka Versudvar és a Momentán Udvar is. Idén először lesz saját udvara Szirtes Edina Mókusnak, illetve a Szimplakert Lemming programja is először szervez udvart a fesztiválon.

A komolyzenei programok egyik helyszíne a kapolcsi római katolikus templom, ahol a nagynevű hazai és külföldi előadók mellett fiatal Virtuózok várják a klasszikus zene szerelmeseit. A Muharay-udvar a „hagyomány és korszerűség” jegyében szervezi idén is programjait sok néptánc mellett Sebestyén Márta, Illényi Katica és Budapesti Vonósok koncertjeivel. A Művészetek Zöldje udvarában pedig számos zöld szervezet fogott össze, és változatos programmal, előadásokkal, túrákkal, játékokkal várja a látogatókat. A Magyar Nemzeti Filmarchívum jóvoltából először várják a Völgyben igazi magyar filmcsemegék és interaktív foglalkozások a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt.

Taliándörögdön idén is elsősorban a színház szerelmeseit várják: itt épült fel a Nemzeti Színház repertoárjából válogató Nemzeti Szín-Tér, mely egy estére az Óbudai Danubia Zenekar nagyszabású komolyzenei koncertjének is átadja a deszkákat és a Színház-és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatóinak előadásait bemutató Színmű Globe helyszín. A Fidelio támogatásában megvalósuló Színház Színpad a Katona József Színház, az Újszínház, az Orlai Produkció, a Tünet Együttes, a Jurányi Ház és a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásait hozza el több kifejezetten gyermekelőadás mellett.

Szintén Taliándörögdön kapott helyet az Etno Liget és az ETNO Port-A, ahol az egyetlen, a fesztiválra kitelepülő múzeum, a Néprajzi Múzeum, valamint Hobo saját udvara, a Hobo Klub várja a látogatókat sok verses színházi esttel és beszélgetéssel. Aki táncra, önismeretre, improvizációra vágyik, a Lemanguria Kreatív Mozgásudvar programjai között válogathat. Idén a Kocsor Háznál frissen megalakuló Fonó Udvar a budapesti Fonó népzenei és világzenei kínálatát hozza el a Völgybe.

Taliándörögd a helyszíne a Cseh Tamás Program zenekarait is befogadó, emellett sok alternatív zenészt és érdekes beszélgetést felvonultató  Elevenkertnek, a több éves hagyományra visszatekintő Tilos Rádió udvarának, valamint a reformáció 500 éves évfordulója apropóján felépült Református Udvarnak és a Tarisznya Evangélikus Udvarnak. A két felekezet közös helyszíne egy aprócska komolyzenei helyszín is az evangélikus templomban.

Vigántpetend idén az egyik legizgalmasabb új helyszín, a Cirque Du Tókert cirkuszi sátrának otthona, ahol a tánc, a színház és az újcirkusz elemei egyszerre jelennek majd meg a színpadon. A komolyzenét kedvelők Vigántpetenden is találnak értékes komolyzenei programokat: a Papageno Klasszik a klasszikus zene és opera helyszíne lesz több külföldi fellépővel.

Mindhárom településen ingyenesen látogathatók a Művészetek Völgye Fesztivál által szervezett kiállítások: többek között a HelloWood falu installációja vagy az Art Moments fotókiállítása.

A Művészetek Völgye 2017-ben július 29-én kispályás labdarúgótornát hirdet a fesztiválon részt vevők között: a Sportvölgy keretében megvalósuló „Művészetek Völgye Kupa” mellett másnap, július 30-án félmaratonra és rövidebb, 5 km távú futásra is jelentkezhetnek az érdeklődők. A jelentkezéseket július 25-ig várják a szervezők online, mert a helyszínen csak korlátozott számban lehet majd regisztrálni.

A Művészetek Völgye idén már hivatalosan is kutyabarát fesztivál. Kutyákat a fesztivál alatt az idén sűrűbben és egészen hajnali 5 óráig közlekedő Csigabusz járatain is lehet majd szállítani. Az Oszkárral való együttműködés keretében telekocsi-szolgáltatást lehet igénybe venni a fesztivál ideje alatt.

Ahogy az elmúlt években, úgy a Veszprém Megyei Vöröskereszttel közösen idén is lesz véradás: aki a helyszínen vért ad, napijegyet kap. Tavaly 3375 liter vért adtak összesen a völgylakók, ami 2253 megmentett életet jelent. Döntsük meg idén ezt a rekordot és segítsünk ezzel sokaknak!

Idén a Művészetek Völgye 10 napja alatt összesen 300 önkéntes Völgymunkás segíti munkájával a fesztivált.

Fotó: Boltresz Attila

Már az óvodások különóráira is költenek a szülők

0

Az óvodás és kisiskolás gyermekek különóráira a családok nagy része havonta 5-10 ezer forint körüli összeget költ gyerekenként – derül ki a Játéksziget bolthálózat tulajdonosa, a Formatex kutatásából.

Óvodás korban a családok 80 százalékának havi tízezer forintnál kevesebbe kerülnek a foglalkozások, de alsó tagozatban már több mint 40 százaléknak mélyebben a zsebébe kell nyúlnia, minden tizedik család 20 ezer forintot, a szülők 3,5 százaléka pedig 30 ezer forintot is kiad gyerekenként erre.

Óvodás gyermekeiket a legtöbben, a szülők 83 százaléka úszótanfolyamra íratja be, amit a mozgásfejlesztő, a tánc- és a nyelvórák követnek a szülők népszerűségi listáján, sorrendben 36, 27, 20 százalékkal.

A válaszadók 4,3 százaléka úgy gondolja azonban, hogy óvodás korban még semmilyen tanfolyamra nincs szükség, ennél valamivel többen érdeklődnek a harcművészeti, kevesebben pedig a dráma foglalkozások iránt.

A megkérdezett szülők harmada úgy véli, már 4-5 éves korban érdemes tanfolyami keretek között úszni tanítani a kicsiket, 27 százalékuk 3-4 éves korban, míg közel 20 százalék már csecsemőkorban elkezdené az úszó tanfolyamot, a döntő többség heti két alkalommal. (MTI)

Taxis kerekasztal: a BKIK támogat minden innovatív megoldást

A budapesti taxisok körüli viták a szakmai egyeztetések hatására létrejött rendelet kihirdetésével elhalkultak. A rendelet eredményeinek összegzése és a forgalomba újra visszaszivárogni látszó tisztességtelen taxis hiénák megjelenése azonban alapot adott egy újabb kerekasztal-beszélgetésre.

A szerdai szakmai összejövetelen felszólalt dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, Tamásné Czinege Csilla Adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkár, dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes és Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke.

Az eseményt szervező Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében Krisán László elnök, Koji László általános alelnök és Csoltó Gábor, az Ipari Tagozat elnöke osztották meg gondolataikat a személyszállító szakma legmeghatározóbb képviselőivel.

Minden fél hasznosnak és rugalmasnak tartja a rendeletmódosítást, ugyanakkor nyomatékosították, hogy minden szabályozás annyit ér, amennyit abból betartatnak.

Közel egy évtizednyi előkészítést követően Budapesté Kelet-Európa egyik legmodernebb taxis közlekedése. Egységes városképet biztosít a szabályozott színvilág, modernebb autók, számlaadási rend, fix tarifa és a kiszámítható ár.

Krisán László, a BKIK elnöke ünnepi megnyitójában hangsúlyozta, hosszú munka eredményeként végre rend lett egy igen viharos és hektikus területen. Elévülhetetlen érdemet tulajdonított a háttértárgyalásokban résztvevő feleknek, azaz a kormányzatnak, a főváros és az Országos Taxis Szövetség szakértő és elhivatott képviselőinek.

Dr. Fónagy János államtitkár beszédében a „taxis habitus” ismérveiként említette meg a szakmai tudást és a vagánysággal kombinált acélos jellemet. „Kemény pálya, kemény emberek, a magatartási szabályok is ehhez illeszkednek” – mondta. Örömmel üdvözölte, hogy közös erővel sikerült felállítani a szükséges, de még elviselhető szabályrendszert. Ez teszi lehetővé a gazdasági hatékonyságot, emellett a biztonság garantálásával a közrend védelmét is szolgálja.

Dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes kiemelte a kormányzat lendületes és eredményes munkáját, ezen felül a BKIK segítő közreműködését a rendeletalkotásban. A megváltozott taxis személyszállítás, mint a városunk részét képező organikus egység bizonyította, hogy a változás időszerű volt és „jó az irány, jó úton halad”. Úgy fogalmazott, „nehéz minden kérdést normatív módon megoldani, ezért mindig mindenkit megkérdeztünk. A jó rendeletnek rugalmasnak kell lennie, de legfontosabb ismérve a kiszámíthatóság. Közös cél a minél magasabb színvonalú személyszállítás, s hogy kifogástalan szolgáltatást biztosítson az ellenőrzés.”

Metál Zoltán, az OTSZ elnöke szerint nagy fába vágták a fejszét azok, akik a 2000-es évek végén elhatározták, hogy kitörnek az állóvízből és közös erővel lépéseket tesznek a rögzített hatósági ár, valamint az utasok biztonságát szolgáló applikációk bevezetéséért.

Az elmúlt évek egyik nagy sikere a Budapesten kialakított, európai színvonalú, környezetkímélő gyakorlaton alapuló, „utasbarát” személyszállító rendszer. A budapesti taxis vállalkozások a fővárossal szorosan együttműködve, lépésről lépésre, alapos mérlegelés és kölcsönös kompromisszumok árán alakították ki a szabályozást, amit azóta tartanak és betartatnak.

A BKIK, mint szakmai szervező, moderátor és képviselő, elősegítette a folyamatot, és a mai napig összefogja azt. A BKIK mindig különös hangsúlyt fordított az egyenlő piaci feltételek megteremtésére, valamint az önköltségi ár alatti szolgáltatás megakadályozására.

A kamara minden innovatív megoldást támogat, ami a szolgáltatás színvonalát emeli. Például az olyan applikációkat, amelyek az utasok számára a taxik megrendelését gyorsabbá, egyszerűbbé teszik – de csak és kizárólag az érvényben lévő taxisrendelet minden pontjának megfelelve, azt maradéktalanul betartva.

A képen – balról jobbra – Krisán László, a BKIK elnöke, dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, Tamásné Czinege Csilla adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkár és Koji László, a BKIK általános alelnöke (Fotó: blogstar.hu)

20-30 százalékkal nőtt néhány építőanyag forgalma

0

Egyes építőanyagok forgalma 20-30 százalékkal is nőtt az első félévben a tavalyi év azonos időszakához képest – tájékoztatott a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) pénteken.

Az építőanyagok idei árnövekedése jellemzően 5-8 százalék körüli, vagyis lényegesen kevesebb, mint amennyivel a gyártóknál nőttek a bérek, illetve emelkedett egyes alap- és nyersanyagok beszerzési ára – idézi a MÉASZ közleménye Vidor Győzőt, a szervezet elnökét.

Az égetett kerámia téglák forgalma 25-30 százalékkal bővült az év első hat hónapjában az egy évvel ezelőttihez képest. A szövetség közleménye szerint téglából nincs hiány, a gyártók szükség esetén belső gyártói importtal, társvállalatokon keresztül kezelik a keresletet, és a kapacitások bővítésére is van lehetőség, ha azt a kereslet tartósan indokolja.

Az égetett cserép termékek piacán 8-10 százalékos volt a növekedés, de ez az épülő projektek műszaki készültségétől függően tovább nőhet a MÉASZ szerint.

A fehér falazati termékeknél (pórusbeton-, illetve mészhomok tégla) mintegy 20 százalékkal nőtt a kereslet, ezekből sincs hiány, a kapacitások elegendőek.

A polisztirol (EPS) alapú hőszigetelők iránt jelentősen, szegmensenként 30-50 százalékkal nőtt a kereslet. A magyar gyártók polisztirolból teljesen el tudják látni a hazai piacot, és fel vannak készülve az őszi szezon megnövekedett igényeire is – közölte a MÉASZ.

A poliuretán (PUR/PIR) termékek előállításához a multinacionális alapanyaggyártók gyártási nehézségei miatt nincs elég alapanyag, emiatt ezeknél a szigetelőanyagoknál most 4-6 héttel hosszabb a szállítási határidő és a hiány áremelkedést is okoz a piacon – tették hozzá.

A szálas szigetelőanyagoknál 20-25 százalékkal nőtt a kereslet az első félévben, ebben a családi házas beruházások és a kereskedelmi-ipari fejlesztések is szerepet játszanak.

A vakolat- és építőkémiai termékeknél 20-30 százalék közötti növekedést tapasztaltak a tavalyi azonos időszakhoz képest.

A piaci jelzések alapján jelenleg jelentős hiány van acéllemez radiátorokból, ennek oka elsősorban a D-ÉG radiátorgyártás idei leállítása. Emellett az acéltermékek az acél világpiaci árának évek óta tartó emelkedése miatt 4-8 százalékkal drágultak.

A MÉASZ szerint a homlokzati nyílászárók piacán a nyár folyamán is kitart az év eleji lendület, 17-20 százalékos növekedés várható az előző évhez képest. A hazai nyílászáró-szektorban a géppark felújítása 70-80 százalékban befejeződött, így nincs mennyiségi és minőségi probléma.

A nyílászárók legtöbbször megrendelésre készülnek maximum 4-5 hetes átfutással, vagyis nincs készletezés. A profil- és vasalatköltségek, az üvegárak, valamint a munkabérek növekedése összességében 5-10 százalékos drágulást jelentett az idén a végtermékek árában, további változásokkal azonban a gyártók nem számolnak – tette hozzá az építőanyag szövetség.

A MÉASZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházók egyre tudatosabban választanak termékeket. Jelezte ugyanakkor azt is, hogy az építési beruházások gyakran 3-6 hónapot csúsznak, leginkább a szakipari kivitelezők hiánya miatt. (MTI)

Pótlék jár a vasárnapi munkáért. Vagy mégsem?

0

Többször halljuk, hogy a vasárnapi munkáért a munkáltatónak minden esetben kötelező pótlékot fizetnie. Vajon valóban így van? A választ a Rátkai Ügyvédi Iroda adja meg.

A vasárnapi munka kapcsán először is tisztázni kell azt, hogy nem minden munkavállaló számára rendelhető el vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának új bejegyzésében.

A Munka Törvénykönyve értelmében rendes munkaidő vasárnapra csak néhány munkáltatói tevékenység folytatása (például megszakítás nélküli, több műszakos, idényjellegű vagy éppen kereskedelmi tevékenység), illetve meghatározott körülmények fennállása esetén (például társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás, külföldön történő munkavégzés) osztható be rendes munkaidő a munkavállalók részére. (Rendkívüli munkaidő azonban – a törvényben meghatározott korlátok között – annak a dolgozónak is elrendelhető, aki nem a fenti csoportokba tartozik.)

Ha egyértelmű, hogy a munkavállaló vasárnap rendes munkaidőben dolgozhat, akkor a következő lépés azt megvizsgálni, hogy jár-e e napra részére bármiféle plusz díjazás.

A gyakori tévhittel szemben – miszerint a vasárnapi munkáért kötelező plusz bérezést fizetni -, a Munka Törvénykönyve mindösszesen négy esetben írja elő az 50 százalékos vasárnapi pótlék kötelező megfizetését. Így 50 százalék vasárnapi pótlék jár annak, aki több műszakos tevékenység keretében dolgozik vasárnap (akár rendes, akár rendkívüli munkát végez); aki készenléti jellegű munkakört tölt be és ennek során vasárnap dolgozik (ugyancsak akár rendes munkaidőben, akár túlórában végzi munkáját).

Szintén jogosult a vasárnapi pótlékra a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló (rendes munkaidőre és túlórára is), valamint az a munkavállaló, aki vasárnapon rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem, csupán rendkívüli munkára (túlóra) kötelezhető.

A bírói gyakorlat már 1999-ben kimunkálta azt az elvet, hogy a vasárnapi pótlékra való jogosultság vizsgálatánál nem elegendő pusztán azt vizsgálni, hogy a munkavállaló vasárnap dolgozik – azt is figyelembe kell venni, hogy a vasárnapi munka milyen körülmények között történt, más szóval, milyen jogcímen teljesítette feladatait a dolgozó.

Egy döntésben például a bíróság kimondta, hogy a pótlékra való jogosultság szempontjából elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a munkavállaló a rá irányadó munkaidő-beosztás szerint megállapított heti pihenőnapján végzett-e munkát. Önmagában a vasárnapi munkavégzés nem alapozza meg a pótlékra való jogosultságot, csak ha ez a munkavállaló munkaidő-beosztására tekintettel rendkívüli munkaidőnek minősül.

Ezt a jelenlegi szabály alapján kiegészítjük annyival, hogy a vasárnapi pótlék a fentebb említett esetekben akkor is jár, ha a munkavállaló nem túlórázik, hanem rendes munkaidőt teljesít.

Szerelmesek munkájukba az Igazi Csíki Sörnél dolgozó nők

Budapest Nő címmel tartott kerekasztal beszélgetést a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány a 28. Bálványosi Szabadegyetemen pénteken.

A beszélgetőpartnerek – Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke, Orbán Gyöngyi, Soroksár alpolgármestere, a Fővárosi Közgyűlés tagja, Szepesfalvy Anna, Budafok-Tétény alpolgármestere, Antall-Horváth Veronika, az Antall József Tudásközpont (AJTK) nemzetközi projektmenedzsere és Jakab Ingrid, az Igazi Csíki Sör ügyvezetője voltak.

Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy 2010-2017 között 700 ezerrel nőtt hazánkban a foglalkoztatottak létszáma. Budapesten is hat év óta folyamatosan javulnak a foglalkoztatási mutatók: 126 ezerrel többen dolgoztak Budapesten 2016-ben, mint hat évvel korábban, azaz a múlt évben 827 ezer fő dolgozott a Fővárosban. 2016-ban hazánk foglalkoztatás bővülésének negyedét a fővárosi növekedés adta. A nők foglalkoztatási rátája 4,5, a férfiaké pedig 2,2 százalékponttal javult.

Az elmúlt 7 év foglalkoztatás bővülésének egyharmada a munkanélküliek számának csökkenésére vezethető vissza, míg kétharmada az inaktívak létszámának csökkenésére. Köszönhető ez annak is, hogy a Munkahelyvédelmi Akció keretében 2013 óta járulékkedvezmények illetik meg a munkáltatókat, ha GYES-ről vagy GYED-ről visszatérő anyákat foglalkoztatnak, valamint hogy 2014 januárjában bevezetett GYED Extra keretében a szülők korlátlanul dolgozhatnak az anyasági ellátásuk megtartása mellett.

A munkaerőhiány kapcsán elmondta, hogy a legjelentősebb munkaerő-piaci tartalékot a nők körében találhatjuk, mind a kisgyermeket nevelők, mind az 55 év felettiek illetve a 25 év alattiak akár 200 ezer főnél nagyobb létszámban is tudnának növekedni, ha hazánkban is nagyobb lehetősége lenne e csoportoknak atipikus munkakörökben munkát vállalni átmeneti időszakokra.

Orbán Gyöngyi, Soroksár alpolgármestere, a Fővárosi Közgyűlés tagja utalt a mondásra, miszerint minden sikeres férfi mögött egy nő áll, s úgy folytatta, hogy „minden sikeres nő mögött egy kiegyensúlyozott család áll, ami óriási támaszt nyújt.”

A kerületben nyolc éve működik babaprogram, minden újszülött 50 ezer forint értékű utalványt és üdvözlő csomagot kap. Minden évben gyereknapot és családi napot szerveznek. Az önkormányzatnál bevezették a 4 órás részmunkaidőt, nem csak a kisgyermekeseknek, hanem az egyetemistáknak is, akik tanulás mellett dolgoznak.

A kerület egyik komoly, családbarát fejlesztési programja a Tündérkert projekt, melynek keretében a Ráckevei Soroksári Duna-ágban található Molnár-szigeten alakítottak ki, fővárosi támogatással egy közösségi komplexumot egy korábban elhanyagolt területen.

Az itt álló csárda épületét eredeti állapotába felújították, ez most közösségi térként funkcionál, családi programokat is rendszeresen tartanak itt.  Mellette található multifunkciós sportpálya, gyermekjátszótér, kamaszjátszótér és parkosították a területet – olyan komplexumot sikerült kialakítani, ahol az egész család kikapcsolódhat, jól érezheti magát. Tervek szerint hamarosan itt fogják kialakítani Dél-Pest leghosszabb futópályáját is.

Szepesfalvy Anna, Budafok-Tétény alpolgármestere  a „Családbarát hely” cím kapcsán, melyet a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalomtól kapott a kerület, elmondta, hogy az önkormányzat minden kismamának gyermeke születésekor pénzügyi juttatást biztosít. Náluk is kapnak üdvözlő csomagot a babák, például egy helyi, fiatal iparművész által tervezett, kerületi babanaplóval. Családi napokat is rendszeresen szerveznek.

A hivatalban a gyermekes munkavállalókat rugalmas munkaidővel segítik, és vannak olyan team-ek, ahol otthonról is lehet dolgozni. Az alpolgármester szerint, ha ki tudja alakítani a vezető azt a munkakört, amiben a munkavállaló jól érzi magát, akkor otthoni munkavégzés esetén sem kell tartani attól, hogy elhanyagolja a munkáját. Szerinte ez a bizalmi hozzáállás a női vezetőkre jobban jellemző.

A kerület fontosnak tartja a fiatalok bevonását a kerület gazdasági életébe. Ezt is szolgálja a Budapest Bornegyede elnevezésű Európai Uniós projekt, melynek célja a budafoki borkultúra, borospince rendszer népszerűsítésén túl az is, hogy felkeltsék a fiatalokban a vállalkozó szellemet, elősegítsék a témához kapcsolódó vállalkozások indítását. A programban a Budapfoki Pincejáratok kulturális programjai mellett kidolgoztak egy képzési rendszert érettségizett fiataloknak, ahol borászathoz, turisztikai vállalkozás indításához kapcsolódó ismereteket szerezhetnek.

Jakab Ingrid, a Csíki Sör Magyarország Kft. ügyvezetője szerint az Igazi Csíki Sörnél dolgozó nőkben az a közös, hogy nagyon elhivatottak, mindannyian szerelmesek a munkájukba, a termékeikbe. A cégnél 9 hölgy van vezető pozícióban. Lénárd András, a vállalkozás tulajdonosa szerint a nők kifejezetten jó vezetők, empatikusabbak, jobban tudják kezelni a konfliktusokat, összefogni a részlegek munkáját, és szigorúak is tudnak lenni, amikor arra van szükség.

Maguknak a termékeknek az ízvilágát is egy nő alkotta meg: Lénárd Andrásnak a vállalkozás elindításakor Salamon Rozália, a Sapientia Egyetem docense, élelmiszeripari mérnök segített a termékek kialakításában, Simonfi Árpád sörfőző mesterrel együtt. 

Jakab Ingrid szerint a nők több érzelmet visznek a munkájukba, az eszközök színesebb skáláját használják a kommunikációban, a csapatmunkában, egy-egy feladat megoldásánál. A manufaktúrában jelenleg 150-en dolgoznak, de a nagy létszám ellenére törekszenek a családias, bensőséges hangulat fenntartására. Mivel családcentrikusak a vezetők, szeretik, ha gyerekek születnek, ezt az élet részének, normál menetének tekintik. Igyekeznek segíteni a szülési szabadságon lévő munkatársakat, hogy a csapat tagjai tudjanak maradni.

Antall-Horváth Veronika, az Antall József Tudásközpont (AJTK) nemzetközi projektmenedzsere elmondta, hogy a 2010 óta működő Tudásközpontot dr. Antall Józsefné alapította. Tevékenységüknek három pillére van: tehetséggondozás, kutatás, könyvkiadás. A tehetséggondozás keretében gyakornoki programokat indítanak, szakmai rendezvényeket, workshopokat, konferenciákat szerveznek. Náluk 75 százalék a női munkavállalók aránya, a vezetői pozíciókban is. Egy-egy munkakör betöltése kapcsán nem szempont az, hogy a jelentkező nő vagy férfi, csak az a meghatározó, hogy alkalmas-e az adott munkára vagy sem.

Külön figyelmet fordítanak arra is, hogy a hasonló pozícióban dolgozó nők és férfiak bére azonosak legyen. Jelenleg 53 munkavállalójuk van, az AJTK a régió második legnagyobb think tankje. Mivel sok fiatal női munkatársuk van, folyamatban van a Tudásközpontnál is egy családbarát munkahely stratégia kidolgozása.

Antall-Horváth Veronika szerint a körülöttünk zajló változások, az ipar 4.0 forradalom, a digitalizáció következtében minden munkahelynek újra kell gondolnia a saját struktúráját és foglalkoztatás politikáját. Az átalakuló világban nagyobb hangsúlyt fog kapni az otthoni munkavégzés és az önfoglalkoztatás. Kiemelte, hogy szemléletváltásra is szükség van a kérdésben, a nők és férfiak közötti kiegyensúlyozott együttműködésre kell törekedni, ugyanis „semmilyen női ügyet nem lehet megnyerni a férfiak nélkül, és semmilyen férfi ügyet nem lehet megnyerni a nők nélkül.”

A vezető kép a BVK fotója

Közösen dolgoznak az üzleti hasznosításon

A budapesti székhelyű Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. kutatásra és tudástranszferre fókuszáló keretmegállapodást kötött a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karával, a Bálványosi Szabadegyetem alkalmával.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. nagy hagyománnyal rendelkezik speciális, piaci igényekre szabott kutatási, fejlesztési és innovációs projektek megtervezésében és teljes körű menedzselésében. Tevékenysége kiterjed az európai, illetve a keleti piacokra is.

A Kutatóközpont kiváló kapcsolatokat ápolt eddig is a határon túli, Kárpát-medencei kutatóintézetekkel, az akadémiai szféra meghatározó intézményeivel, jelesül a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel is.

Pénteken a Bálványosi Szabadegyetemen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kara együttműködési keretmegállapodást kötött a Bay Zoltán Nonprofit Kft.-vel, így a tudományos együttműködések immáron konkrét fejlesztési projektben is formát ölthetnek.

Ennek keretében az Egyetem egy plazma-elektrolitikus oxidációs folyamathoz szükséges speciális tápegységet fejleszt, illetve a Kutatóközponttal közösen feltérképezik a tudományos és üzleti hasznosítás lehetőségét is.

Dr. Grasselli Norbert, a Bay Zoltán Kutatóintézet ügyvezetője hangsúlyozta: „Az együttműködési megállapodás egy hosszú távú kooperáció első mérföldköve, amely már most konkrét kutatási és tudásmenedzsment projektben testesül meg. Azt gondolom, hogy jelentős KFI projektek indíthatók el az anyaország, illetve a határon túli akadémiai szféra és a helyi üzleti környezet kiemelkedő szereplői között.

Dr. Kelemen András, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karának dékánja elmondta: „A Sapientián zajló mérnöki képzés és kutatási tevékenység, az Egyetem küldetésének megfelelően, jelentős mértékben kíván hozzájárulni az erdélyi műszaki értelmiség utánpótlásának biztosításához, az akadémiai és a gazdasági szféra közötti kapcsolat erősítéséhez.

Az együttműködés első szakaszában, a közös K+F folyamat során kifejlesztett és tesztelt berendezés a Bay Zoltán Kutatóintézet budapesti központjában fog beszerelésre kerülni, majd hasznosulni.

Partner lett a Diószegi Pékség és a Nemzeti Kereskedőház

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Bálványosi Szabadegyetemen a sepsiszentgyörgyi Diószegi Pékség a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal (MNKH) a cég pékipari termékportfóliójának hatékony külpiacra juttatása érdekében.

A Bálványosi Szabadegyetem számos gazdasági tematikájú kerekasztal-beszélgetésnek ad otthont, melyek keretében jelentős piaci részesedéssel rendelkező, határon túli cégek vezetői is szerephez jutnak. Megragadva az alkalmat, a sepsiszentgyörgyi Diószegi Pékség együttműködési megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal.

A megállapodás elsősorban harmadik országba irányuló piacszerzésre, pékséghálózatok kialakításának nemzetközi feltérképezésére, illetve a székelyföldi  magyar vállalkozás exportképességeinek fejlesztésére fókuszál.

A székelyföldi agrárium egyik sikerágazatának tekinthető a pékipar-cukrászipar, illetve a kapcsolódó fejlett technológiák, így a pékáruk és cukrásztermékek jelentős exportlehetőségeket rejtenek magukban, elsősorban külpiaci pékséghálózatok kialakítása formájában.

A Diószegi Pékség által gyártott termékek fejlett technológiával és hagyományos receptek alapján készülnek. Ennek számos bizonyítéka is tetten érhető, hiszen 2017-ben az év ipari technológiával készített 

kenyerének, a Diószegi Pékség barna pityókás kenyerét választották meg. Ennek köszönhetően a közép- és délkelet európai térségben jelentősen nőtt az érdeklődés a pékipari vállalkozás termékei iránt, így újabb piaci lehetőségek nyílhatnak az anyaországi és angliai jelenléten túl.

A nemzetközi trendekre és piaci igényekre reagálva, a Magyar Nemzeti Kereskedőház és a Diószegi Pékség által megkötött megállapodástól az iparág exportképességének további fokozását várják az együttműködő felek:

Az exportvolumen növekedése szempontjából stratégiailag kiemelt fontosságúnak tekinthető a székelyföldi pékipari, cukrászipari ágazat. A most megkötött együttműködési megállapodás a Diószegi Pékség fejlett technológiai háttere, minőségi termékei és több évtizedes szakmai tapasztalata, valamint az MNKH kiterjedt külpiaci irodahálózata révén a magyar agrártermékek és technológiai megoldások exportjának fejlesztéséhez nagymértékben képes hozzájárulni – hangsúlyozta Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója.     

A pékipar vonatkozásában az ágazat külpiaci részesedése növekedést mutat, különösen a közép-és délkelet európai országokban van kereslet a termékeinkre. A Kereskedőház jól ismeri ezeket a piacokat, így közösen sokat tudunk tenni a magyar pékipar exportjának további dinamizálásáért. Ez lehet a legfőbb hozadéka az együttműködési megállapodásnak– fogalmazott Diószegi László, a Diószegi Pékség tulajdonosa.

Az MNKH kiemelt feladata a magyar- magyar együttműködésben résztvevő cégek exportjának bővítése és a külpiaci aktivitás elősegítése, melynek egyik újabb sikere a mostani szakmai együttműködés létrejötte.

A fotón Oláh Zsanett és Diószegi László