Kezdőlap Blog Oldal 652

Az EU-ban 6,3 százalékkal olcsóbb lett, nálunk 1,2 százalékkal drágult a földgáz

KamaraOnline
-
0
Az EU-ban 6,3 százalékkal olcsóbb lett, nálunk 1,2 százalékkal drágult a földgáz

Miközben az Európai Unió egészében 2017. első félévében 6,3 százalékkal volt alacsonyabb a földgáz ára, mint egy évvel korábban, addig Magyarországon 1,2 százalékkal drágult az energiahordozó.

1000 kWh fűtőértékű földgáz ára uniós átlagban 5,8 euró volt 2017. első felében. Magyarországon ugyanennyiért 3,5 eurót kellett fizetniük a háztartásoknak, ennél csak Romániában és Bulgáriában volt olcsóbb a földgáz – derül ki az Eurostat friss jelentéséből. Az év első hat hónapját tekintve az EU egészében az átlagos földgázár 2016 első félévéhez képest 6,3 százalékkal csökkent, Magyarországon 1,2 százalékkal emelkedett.

A legtöbbet, 12,1 eurót Svédországban kellett fizetni 1000kWh fűtőértékű földgázért, Dániában 8,1, Portugáliában 7,7 euró volt az átlagár az első félévben.

Változik a kép, ha figyelembe vesszük, hogyan viszonyulnak a gázárak a többi kiadáshoz. Vásárlóerő-paritáson számolva ugyanis a magyarországi gázár (1000 kWh fűtőértékre számítva) már 6 egység, ami meghaladja az uniós átlagot (5,8). Összehasonlításképpen: Németországban a 6,1 eurós átlagos (háztartási) gázár vásárlóerő-paritáson „mindössze” 5,8 egység volt az első félévben. (Németországban év/év alapon átlagosan 7,6 százalékkal csökkentek az árak 2017 első hat hónapjában.) 

Vásárlóerő-paritáson egyébként Luxemburgban volt a legolcsóbb a földgáz (3,5 egység) az első félévben, az Egyesült Királyságban 4,3, Belgiumban pedig 4,7. Ebből a szempontból Portugália volt a legdrágább (9,7), megelőzve Svédországot (9,5) és Csehországot (8,4).

Törvénymódosítás lett a kamarai tagok javaslataiból

KamaraOnline
-
0
Törvénymódosítás lett a kamarai tagok javaslataiból

A tagságtól érkezett észrevételek alapján Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke (a fotón) törvénymódosító javaslatokat nyújtott be. Ezek a mezőgazdasági idénymunka rugalmasabb és teljesebb kiszolgálását, a termőfölddel kapcsolatos illetékmentességi szabályok enyhítését célozzák.

A törvénymódosító javaslatokat az Országgyűlés november 14-i ülésén megszavazta, a változások november 24-én életbe is léptek.

Az idényjellegű foglalkoztatás bérköltségei az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt folyamatosan emelkednek. Míg 2014-ben a mezőgazdasági idénymunkások átlagos napi bére 5000-5500 forint körül alakult, addig mára már 8000 forint alatt szinte lehetetlen munkavállalót találni mezőgazdasági munkákra.

Emiatt fennállt a veszélye annak, hogy a munkavállalók túllépik az adómentes keretösszeget, ezáltal utólagosan adófizetésre és személyijövedelemadó-bevallás benyújtására válnak kötelezetté.

A NAK elnöke által kezdeményezett, az Országgyűlés által egyhangúlag elfogadott változtatás az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem korábbi 5870 forintos összegét az idei évre vonatkozóan 7631 forintra, 2018-ra 8255 forintra növeli, majd a jövőben a minimálbér növekedésével arányosan emeli azt.

Győrffy Balázs, a NAK elnökének javaslatára a rendelkezést már a 2017. évben megszerzett jövedelemre is alkalmazzák. A jogszabály változásával elkerülhető, hogy a mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatása csökkenjen, ezáltal a gazdálkodók nem szembesülnek még komolyabb munkaerőhiánnyal.

A szintén elfogadott, illetéktörvényt módosító javaslat célja az volt, hogy a törvény összhangban legyen a földforgalmi törvény szabályaival, és enyhítse a termőföldszerzés illetékmentességére vonatkozó szigorú feltételeket.

Az eredeti szabályozás szerint a gazdálkodónak nem kellett a termőföld után vagyonátruházási illetéket fizetni, ha vállalta, hogy legalább öt évig mezőgazdasági termelésre használja azt, és nem idegeníti el.

Ez alól kivétel volt, ha termőföld használatát közeli hozzátartozónak engedte át. A változtatás értelmében akkor sem kell vagyonátruházási illetéket fizetnie, ha legalább 25 százalékos tulajdonában, vagy a  közeli hozzátartozójának legalább 25 százalékos tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet részére engedi át a föld használatát.

Nem érezhetik magukat nyeregben a biztosítók

KamaraOnline
-
0
Nem érezhetik magukat nyeregben a biztosítók

Az InsurTech vállalatok komoly fenyegetést jelentenek a már piacon lévő biztosítók számára, állítja a Roland Berger tanulmánya.

Valós veszélyt jelentenek az innovatív és agilis InsurTech cégek a meglévő biztosítókra? Melyek azok az üzleti modellek, amelyeket az újonnan érkező cégek sikeresen alkalmaznak? A Roland Berger 250 InsurTech céget vizsgált meg világszerte – írja a Biztosítási Szemle.

 „A startup vállalkozások tömeges megjelenése egy iparágban azt jelzi, hogy kiaknázatlan lehetőségek rejlenek az értékláncban. Tavaly több mint 600 millió dollárt fektettek be InsurTech vállalkozásokba világszerte, és ez az összeg növekedni fog” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője.

Az innovatív InsurTech cégek ugyanazokkal az ügyekkel foglalkoznak, mint a biztosítók, de nyitottabbak a fejlesztési lehetőségekre. Azon startupok, amelyek mesterséges intelligenciával, okos érzékelőkkel és adatelemzéssel dolgoznak, hatalmas lehetőséggel rendelkeznek ahhoz, hogy teljesen átalakítsák a hagyományos biztosítási térképet.

A tanulmány szerzői megállapítják, hogy a biztosítók számára itt az ideje a saját szervezetükre szabott digitalizációs stratégia kifejlesztésének és alkalmazásának.

“A biztosítóknak komolyan kell venniük  a digitalizáció kérdését. Hiszünk abban, hogy az InsurTech cégek komoly potenciált jelentenek a biztosítási iparág számára, ugyanakkor ezek a startup vállalkozások komoly fenyegetést is jelenthetnek” – mondta Schannen Frigyes.

Stratégiai megállapodást kötött a Magyar Fejlesztési Bank, a Kínai Fejlesztési Bank és a BorsodChem

KamaraOnline
-
0
Stratégiai megállapodást kötött a Magyar Fejlesztési Bank, a Kínai Fejlesztési Bank és a BorsodChem

Három évre szóló, 300 millió euró összegről szóló együttműködési keret-megállapodást írtak alá a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Kínai Fejlesztési Bank (China Development Bank, CDB) és a BorsodChem Zrt. vezetői a Parlamentben a Budapesten zajló Kínai–Kelet-Közép-Európai Együttműködési csúcstalálkozó (16+1) keretében. A közel 96 milliárd forintos összeg a BorsodChem fejlesztési projektjeinek megvalósításához szolgálhat refinanszírozási keretként.

A CDB és az MFB 2012-ben kötött Pénzügyi Együttműködési Keret-megállapodást, azt követően, hogy 2011-ben a kínai és a magyar miniszterelnök megállapodott: Kína 1 milliárd euró összegű finanszírozást biztosít Magyarország számára a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztése érdekében. A két bank 2017 májusában 79 millió euró összegű projektfinanszírozó hitel-megállapodást írt alá a BorsodChem Zrt.-nek nyújtandó ugyancsak 79 millió euró összegű fejlesztési hitel finanszírozása céljából.  2017 augusztusában az MFB aláírta a BorsodChem Zrt.-vel a 79 millió euró összegű fejlesztési hitel-megállapodást, majd szeptemberben sor került az első részlet, novemberben pedig egy újabb, 10 millió eurós összeg lehívására.

A magyar és a kínai miniszterelnök jelenlétében most aláírt, háromoldalú együttműködési keret-megállapodásra a CDB tett javaslatot idén szeptemberben annak érdekében, hogy meghatározzák a BorsodChem jövőbeli beruházásainak finanszírozását. Az együttműködés három évre szól, tehát a CDB 2020-ig összesen 300 millió euró összegben biztosíthat forrásokat a BorsodChem Zrt. újabb projektjeire. A BorsodChemet itthon kizárólag a Magyar Fejlesztési Bank hitelezi majd euróban, amihez a CDB biztosít piaci feltételek mellett refinanszírozást az állami tulajdonú MFB számára. A megállapodás fontos eleme, hogy az MFB további, a BorsodChem Zrt.-vel közösen meghatározott projektfinanszírozási lehetőségeket ajánlhat a CDB figyelmébe. 

A fenti megállapodás mellett a Kínai Fejlesztési Bank és a Magyar Fejlesztési Bank vezetői aláírtak egy indikatív megállapodást is, melynek értelmében a CDB szerepet vállal a Szolnokra tervezett citromsav gyár finanszírozásában, az MFB által nyújtandó hitel forrásának részbeni biztosításával. A szándéknyilatkozatot várhatóan 2018 februárjában, a részletek tisztázása után követi majd végleges megállapodás – áll az MFB közleményében.

Jegyzőkönyv nélkül semmis a bértárgyalás Romániában

KamaraOnline
-
0
Jegyzőkönyv nélkül semmis a bértárgyalás Romániában

Minden munkáltatónak le kell bonyolítania a bértárgyalásokat, és erről értesítenie kell a munkaügyi felügyelőséget Romániában.

Átiratban kell értesíteni a munkaügyi felügyelőségeket a kötelező bértárgyalások eredményéről – írja a Krónika.

Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség főfelügyelője rámutatott, a kormány csak arra kötelezi a munkaadókat, hogy elkezdjék a tárgyalásokat az alkalmazottakkal, de arra nem, hogy megemeljék a béreket, vagy módosítsák a munkaszerződéseket.

A sürgősségi kormányrendelet értelmében a munkaadók kötelesek kezdeményezni a kollektív, vagy az egyéni munkaszerződések újratárgyalását, majd erről értesíteniük kell átiratban a munkafelügyelőséget.

Bár a cél az, hogy eldöntsék, a társadalombiztosítási járulékok a munkavállalóra való áthárítása után megemelik vagy sem a bruttó béreket, ez nem kötelező.

A tárgyalásoknak mindenképpen nyoma kell maradnia, jegyzőkönyvet kell készíteni, akkor is, ha nem változik semmi.

A bértárgyalás a versenyszférában és az állami intézményeknél is kötelező, ám a köztisztviselőkre nem vonatkozik, mert ők más jogszabály alapján kapják a fizetést.

Áprilistól lesz csak kötelező az elektronikus közbeszerzés

KamaraOnline
-
0
Áprilistól lesz csak kötelező az elektronikus közbeszerzés

2018. április 15-től válik kötelezővé az elektronikus közbeszerzési rendszer használata. A digitális közbeszerzési folyamattól az eljárások átláthatóságának fokozását és az ügymenet gyorsítását várják. A felkészületlen ajánlattevők akár többmilliós megbízásoktól eshetnek el.

Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kérésére benyújtott törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében 2017. december 31. helyett 2018. április 15-én vezetik be az elektronikus közbeszerzési rendszer kötelező használatát. Az Európai Uniós irányelveknek megfelelően minden tagállamnak biztosítania kell az elektronikus úton történő kommunikációt valamennyi közbeszerzési eljárásban 2018. október 18-ig. Magyarország egy központi, egységes, állami, elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) bevezetésével tesz eleget az elvárásoknak.

„A központi rendszer célja az eljárások átláthatóbbá tétele és gyorsabb lefolyása, az adminisztráció csökkentése, valamint az ellenőrzési folyamatok leegyszerűsítése. „Április közepétől a közbeszerzési eljárásban résztvevőknek az eljárás valamennyi szakaszában elektronikus úton kell folytatniuk a kommunikációt, legyen szó az ajánlat benyújtásáról, hiánypótlásról vagy az eredmények közléséről” – mondta dr. Ménes Anna, a Baker McKenzie jogásza.

Az EKR rendszere egyébként már elkészült, tesztelése folyamatban van. A jelenlegi átállási időszak alatt az elektronikus rendszer önkéntes alapon már használható, azonban az eljárást párhuzamosan papír alapon is el kell indítani. „2018. január 1-től viszont lehetőség nyílik arra, hogy az EKR-rendszert élesben, a papír alapú kommunikáció teljes elhagyása mellett alkalmazzák” – tette hozzá a szakértő.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a benyújtott és az országgyűlés által elfogadott törvénymódosító javaslatot azzal indokolta, hogy hazánkban a közbeszerzési eljárások során folytatott kommunikáció jelenleg papír alapú, ezért időigényes lesz a teljes átállás. A kamara véleménye szerint a meghosszabbított határidő megkönnyíti az elektronikus kommunikációra való áttérést.

Augusztus–október: 4 százalékos munkanélküliség

KamaraOnline
-
0
Augusztus–október: 4 százalékos munkanélküliség

A 2017. augusztus–októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 445 ezer fő volt, 41 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, a munkanélküliség 4 százalékra csökkent – tájékoztatott szerdán a KSH.

A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája a szóban forgó időszakban 68,7 százalék volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 84 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 34 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 10 ezer fővel csökkent.

A 2017. augusztus–októberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 36 ezer fővel, 183 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal, 4,0 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 16,1 hónap volt; a munkanélküliek 42,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt.

Így tiltakoznának a szlovákiai pékek

KamaraOnline
-
0
Így tiltakoznának a szlovákiai pékek

A szlovákiai pékek egyetértenek a hétvégi, éjszakai és ünnepnapokon történő munkavégzésért járó bérpótlék emelésével, de állítják, a helyzetük átfogó rendezést igényel.

A Pékek Tanácsa, amely 12 ezer sütőipari alkalmazott érdekeit képviseli egyetért a pékségek alkalmazottait érintő pozitív módosításokkal, de a javasolt pótlékemelés további intézkedések nélkül a sütőiparra nézve megsemmisítő hatású lehet – mondta Vladislav Baričák, a Pékek Tanácsának képviselője.

A pékek azt állítják, hogy folyamatosan termékeik alacsony áraival, valamint a szakképzett alkalmazottak hiányával, a befektetési adóssággal és a szolgáltatások, illetve az alapanyagok növekvő áraival kell küszködniük – írja a hirek.sk.

Ha emelkednek a bérpótlékok, a pékek módosítják termékeik árát, vagy korlátozzák a friss péksütemények hétvégi és éjszakai gyártását.

Az ünnepnapokon végzendő munkáért járó bérpótlék a szlovák alkalmazottak átlagkeresetének jelenlegi 50 százalékáról annak 100 százalékára emelkedik.

Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) új bérpótlékot is bevezetne, amely a szombaton és vasárnap végzendő munkáért járna – azt az alkalmazott a bére mellett legalább a minimális órabér összegében kapná meg. Jövő év májusától ez a bérpótlék 2,759 euró lenne.

Tovább nőtt a top 50 vállalkozás szerepe tavaly Heves megye gazdaságában

KamaraOnline
-
0
Tovább nőtt a top 50 vállalkozás szerepe tavaly Heves megye gazdaságában

Heves megye gazdaságában a legnagyobb félszáz vállalkozás 2016-ban a teljesítménymutatók többségében tovább növelte részarányát – hangzott el a helyi top 50 kiadvány bemutatóján, Egerben.

Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kamara, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Heves Megyei Adó- és Vámigazgatósága, valamint a Heves Megyei Hírlap közös kiadványának bemutatóján elmondta: míg a megye az ország területének alig 4 százalékán fekszik és a teljes lakosságnak mindössze 3 százaléka él itt, addig ipari termelése meghaladja az országos átlagot, és évről évre bővül, 2016-ban közel 1192 milliárd forinttal a hazai összérték 4,3 százalékát tette ki.     

A top 50 jelentősége kiemelkedő, hiszen a megye gazdasági teljesítményének fele ezektől a cégektől származik – húzta alá Bánhidy Péter, jelezve: az érintett vállalkozásoknak köszönhetően a beruházások területén Heves az előkelő 5. helyen áll a megyék rangsorában. A megye gazdasága fejlődik, ám az egyre súlyosabb munkaerő-hiányt enyhíteni kell a kedvező folyamatok fenntartásához – mondta.     

Olasz András, a NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatóhelyettese az eseményen arról számolt be, hogy az elmúlt évben „impozáns lendülettel”, 9,6 százalékkal nőtt a megye vállalkozásainak nettó árbevétele, amely tavaly megközelítette az 1668 milliárd forintot. A kivitel 963 milliárdos összege 12,6 százalékkal haladta meg a 2015. évit. A bővülés több mint kétharmadát néhány nagyvállalat produkálta – ismertette.    

Szólt arról is, hogy Heves megyében a foglalkoztatás 2016-ban 3 százalékkal bővült, a munkanélküliség 4,5 százalék volt, míg a bruttó átlagkeresetek 6 százalékkal emelkedtek. A megye vállalkozásai tavaly az előző évinél 6,8 százalékkal több adót fizettek be az államkasszába, ez az idén várhatóan további 8 százalék feletti növekedéssel meghaladja majd a 250 milliárd forintot.     

A kedden bemutatott gazdasági kiadványból kiderül: Heves megye ötven legnagyobb cége között az első helyen a hatvani székhelyű Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft. áll, amely 2016-ban 512 milliárd forintot meghaladó nettó árbevételt ért el. A második az egri székhelyű Robert Bosch Automotive Steering Kft. 152 milliárd forinttal, míg a harmadik hely a visontai székhelyű Mátrai Erőmű Zrt.-é, megközelítőleg 96,5 milliárd forintos árbevételével. (MTI)

Komoly bővülés vár a hazai építőiparra a következő két évben

KamaraOnline
-
0
Komoly bővülés vár a hazai építőiparra a következő két évben

A 2017-2019-es időszak a gazdasági növekedés és az építési piac bővülése szempontjából is kivételesen jó időszak lesz, ugyanis ebben a három évben a magyar GDP 10 százalékkal, az építőipar volumene pedig akár 50 százalékkal is nőhet, az építőipari teljesítmények értéke 2019-ben a 2016. évinek a másfélszerese lehet.

A magyar gazdaság a fejlett európai országoknál gyorsabban bővül, és ennek a növekedésnek az építőipar egyszerre haszonélvezője, és serkentője is – derül ki az Építési Piaci Prognózis 2018 című kutatásból, amit Varga Dénes közgazdász készített a Build-Communication Kft. megbízásából. A kormánynak és az építési piacon érdekelt vállalkozásoknak 2019-et követően fel kell készülniük egy komoly, a 2016-os visszaesésnél nagyobb mértékű volumencsökkenésre. 

Varga Dénes mindezt azzal indokolta, hogy az új építések felfutását segítő 5 százalékos áfa igénybevételének lehetősége 2019. év végén lejár és emiatt a beruházók csupán minimális számú projekt befejezését teszik 2020-ra. A közgazdász kiemelte: egy-egy nagyobb volumenű beruházás előkészítése hosszú hónapokat vesz igénybe, így ha ma nincsenek ilyen projektek 2020-ra előkészítve, akkor az az év egészen biztosan visszaesést hoz majd az építőiparban. 

Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az 5 százalékos áfa folytatásáról nincs döntés, ráadásul a kedvezményes áfakulcs további alkalmazásáról nem kizárólag a magyar kormány dönt, hanem az Európai Unió is. Mindezek miatt Varga Dénes úgy vélte, hogy ha mégis érvényben maradna az 5 százalékos áfa, akkor annak hatása legkorábban 2021-ben de inkább 2022-ben várható, így az építőiparban mindössze 3 éven keresztül, 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben sikerülhet konjunktúrát eredményezni. A kutatás vezető elemzője megjegyezte: 2019-et követően a minimális évente 20-25 ezres nagyságrenden stabilizálódó lakáspiac illúzió, ezért a vállalkozásoknak ennél kisebb keresletre kell berendezkedniük. 

Az Építési Piaci Prognózis 2018 című kutatás magába foglal egy reprezentatív felmérést is, amelybe 256 építőipari vállalkozást (kivitelezők, beruházók, építészek) és 107 önkormányzatot vontak be. A felmérésből kiderült, hogy a 2018-as évet vizsgálva a legnagyobb várakozások (a válaszadók 85,7 százaléka) a lakásépítési piacon tapasztalhatóak, ezt követi a lakás felújítási piac (83,1 százalék) és a sport létesítmények piaca (82,8 százalék).

A megkérdezettek úgy nyilatkoztak, hogy az építőiparban a megrendelések piacát már nem a multinacionális vállalatok, hanem az állam dinamizálja. Az idei évet tekintve a felmérésben résztevők 79,5 százaléka, a jövő évet vizsgálva pedig 74,6 százalékuk vélekedett így. A közlemény idézi Varga Dénest, aki kifejtette, az állam keresletélénkítő szerepe miatt tisztázni kell az európai uniós támogatások folyósításánál kialakult helyzetet, ugyanis az év első tíz hónapjában az éves előirányzat mindössze 19,3 százaléka folyt be. (MTI)

Európai Parlament: 2022-ig be kell tiltani a glifozát használatát

KamaraOnline
-
0
Európai Parlament: 2022-ig be kell tiltani a glifozát használatát

Az Európai Parlament (EP) szerint 2022-ig be kell tiltani a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolt glifozát használatát. A tagállamokugyanakkor november 27-én úgy döntöttek, hogy további 5 évig engedélyezik azt.

Az Európai Bizottság 2016-ban arra tett javaslatot, hogy további 15 évvel hosszabbítsák meg a glifozát tartalmú növényvédő szerek használatának engedélyezését. A tagállamok tiltakozása miatt végül először 10, majd 5 évre csökkentette a javaslatát, így végül a tagállamok többsége rábólintott a hosszabbításra – olvasható a parlament közleményében.

Sokan tiltakoznak a hosszabbítás ellen

Az Európai Parlament álláspontja egyértelmű, a képviselők október végén állásfoglalást fogadtak el a témában. „A háztartási használat azonnali, az egyéb használat fokozatos megszüntetését kértük 2022-re” – jelentette ki Miriam Dalli (szocialista, máltai) az állásfoglalás kapcsán azon a nyilvános meghallgatáson, amelyet a glifozát betiltását kérő európai polgári kezdeményezés miatt tartottak az EP-ben november 20-án.

A glifozát engedélyének betiltását, és az emberek egészségének védelmét kérő európai polgári kezdeményezést 1,3 millióan írták alá EU-szerte.

„A glifozát katasztrofális hatással van a környezetre, válogatás nélkül öli meg a növényeket. A gyártója szavaival élve ez a leghatékonyabb ölőszer” – magyarázta a polgári kezdeményezés képviselője, Franziska Achterberg a meghallgatáson.

Az ENSZ rákbetegséggel foglalkozó ügynöksége a lehetséges rákkeltő hatású szerek közé sorolta a glifozátot 2015 márciusában, az EU élelmiszerbiztonsági és vegyianyag ügynökségei azonban az engedély meghosszabbítása előtt végzett kockázatelemzések során eltérő következtetésre jutottak a glifozát biztonságosságával kapcsolatban.

Miért nem bíznak a glifozát ellenzői az uniós ügynökségek tanulmányainak hitelességében? Az európai polgári kezdeményezés képviselői szerint azért, mert azok túlságosan nagymértékben támaszkodnak maguk a gyártók által készített elemzésekre – ezek pedig nem tekinthetőek független értékelésnek.

Mennyire biztonságos a Monsanto terméke?

Habár hosszú ideje vitatják hatását az emberi szervezetre, a glifozát az egyik legelterjedtebb és legnagyobb mennyiségben alkalmazott gyomirtó szer a világon. 

Miután a Monsantót több vád is érte, hogy felbérelt írók által publikáltatott a saját terméke biztonságosságát taglaló tudományos cikket, az EP környezetvédelmi szakbizottsága meghívta a cég képviselőit, hogy október 11-én, egy meghallgatáson saját maguk mondhassák el véleményüket.

Carey Gillam, a US Right to Know élelmiszeripari témákkal foglalkozó civil szervezet oknyomozó újságírója szerint a rendelkezésre álló dokumentumokból világosan kirajzolódik, hogyan próbálta a Monsanto befolyásolni a politikai döntéshozókat. A vállalat amerikai és uniós tudósok hálózatát állította fel, hogy magukat függetlennek beállítva hangsúlyozzák, milyen biztonságos a glifozát használata.

 A Monsanto képviselői nem jelentek meg a meghallgatáson, mivel szerintük az „nem a megfelelő fórum” a kérdés megvitatására. A parlament elnöke és a frakcióvezetők ezután határoztak a Monsanto lobbistáinak kitiltásáról az EP-ből.

Az amerikai bíróság kötelezte a Monsantót, hogy hozza nyilvánosságra azokat az anyagokat, belső e-maileket és dokumentumokat, amelyek a glifozát és a leukémia közötti összefüggést vizsgálják. 2017 júniusában az EP-képviselők jelezték, hogy a vállalat által támogatott ilyen tanulmányok hitelessége erősen megkérdőjelezhető.

Részben ezekre a tanulmányokra alapozva értékelték a glifozát hatását az EU élelmiszerbiztonsági és vegyianyag ügynökségei.

A Bayer német gyógyszereket és növényvédő szereket gyártó vállalat 2016-ban ajánlatot tett, hogy 66 milliárd amerikai dollárért felvásárolja a Monsantót. Az ügyet jelenleg a bizottság versenyjogi szakértői vizsgálják, az összeolvadás ugyanis létrehozná a világ legnagyobb növényvédőszer- és vetőmag-csoportját ebben a már eleve nagyon koncentrált iparágban.

BNP Paribas Cardif: erősödött a munkavállalói bizalom

KamaraOnline
-
0
BNP Paribas Cardif: erősödött a munkavállalói bizalom

Minden szegmensben erősödött a munkavállalói bizalom tavaly november óta Magyarországon – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító Mediánnal közösen készített munkaerő-piaci felméréséből.

A BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 70 pontos értéket ért el szeptemberben, ami a tavalyi év azonos időszakához képest 9 százalékpontos emelkedés, a 2014 novemberében indult kutatás óta a legmagasabb. 

Az 1200 fő személyes megkérdezésén alapuló mérőszám azt fejezi ki, hogy egy 100 pontos skálán a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra. Emellett figyelembe veszi, hogy az alkalmazottak milyen lépéseket tennének munkahelyük megtartása érdekében, amennyiben az veszélybe kerülne.

A felmérés szerint a férfiak 78, a nők 80 százaléka érzi úgy, hogy több mint 5 évig megmarad a munkahelye. A 18-29 éves korosztály körében ez az arány 82 százalékot, míg a diplomások körében 89 százalékot ér el.

Iskolai végzettség alapján továbbra is a diplomások alkotják a legbizakodóbb csoportot 73 ponttal, utánuk 71-70 ponttal következnek a legalább érettségivel, illetve szakmunkás végzettséggel rendelkező munkavállalók, a legfeljebb 8 osztállyal rendelkezők 61 ponttal zárják a sort.

A legbizakodóbb korcsoportot a 18-29 évesek jelentik 75 ponttal, ahol tavaly ősz óta 13 pontos emelkedés látható. A 30-39 éves és a 40-49-es éves korosztályokban egyaránt 71-71 pontot mutat a felmérés, a 60 év felettiek körében a bizalmi index 61 pontos értéket vett fel a 4 pontos emelkedésnek köszönhetően.

A szektorok szerinti bontásban nem figyelhető meg jelentős különbség, a közigazgatásban és az iparban dolgozók 67, illetve 69 pontot értek el, ami 3 és 8 pontos emelkedést jelent, a kereskedelmi dolgozók bizalmi indexe lett a legmagasabb 74 ponttal. 

Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif biztosító vezérigazgatója a közleményben rámutatott arra, hogy az átlagos magyar munkavállaló egyre jobban bízik a jelenlegi munkahelyében, valamint abban, hogy ha az állását el is veszítené, akkor is könnyen találna magának újat. (MTI)

Egyre „népszerűbb” a feketefoglalkoztatás, az építőiparban már 40 százalékos

KamaraOnline
-
0
Egyre „népszerűbb” a feketefoglalkoztatás, az építőiparban már 40 százalékos

Az építőiparban ellenőrzött munkavállalók 40 százaléka feketén volt foglalkoztatva 2017 első háromnegyed évében – derül ki a munkaügyi hatóság jelentéséből.

2017. szeptember 30-ig a munkaügyi hatóság 13 958 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 71 százaléknál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (60 331 fő) 71 százalékát érintették – olvasható a hatóság I-III. negyedévi ellenőrzéseit összegező jelentésben.

Nőtt a feketefoglalkoztatás

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint nőtt a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 15,9 százalékát tette ki (9591 fő), ezzel szemben 2016. III. negyedévében 8663 bejelentés nélküli munkavállaló volt a vizsgálatokkal érintett 74 472 főből (11,63 százalék). Árnyalja azonban a képet, hogy 2016-ban kiemelt célpont volt a feldolgozóipari munkáltatók ellenőrzése, mely ágazatnak nem „tipikus” szabálytalansága a feketefoglalkoztatás és a szektor sajátossága miatt több munkavállalót érintettek az ellenőrzések.

Ágazati áttekintés

Az összes feketén foglalkoztatott munkavállalót vizsgálva az építőipar „részesedési” aránya csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest (38 százalékról [3296 fő]; 36 százalékra [3492 fő]). Ugyanakkor, ha kifejezetten az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókat vizsgáljuk kimagasló növekedés tapasztalható (36 százalékról 40 százalékra). Az építőiparban ellenőrzött munkavállalók 40 százaléka feketén volt foglalkoztatva 2017 első háromnegyed évében. A korábbi tapasztalatokkal megegyezően jelenleg is az építőipari vállalkozások felelősek a legtöbb munkavállaló bejelentésének elmulasztásáért.

A mezőgazdasági vállalkozások valamennyi feketén foglalkoztatott munkavállaló 9 százalékát (859 fő) alkalmazták, amely a tavalyi hasonló időszak 5 százalékához (452 fő) képest kiugró növekedést mutat. Az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva is kimagasló (2017. I-III. negyedév: 29 százalék 2016 I-III. negyedév: 19 százalék) a mezőgazdaság idei negatív – feketefoglalkoztatási – tendenciája.

A feldolgozóiparban az ellenőrzéssel érintett munkavállalók 7 százaléka (568 fő) volt feketén foglalkoztatva, mely a 2016. január-szeptember közötti adatokhoz képest növekedést jelent (5 százalék, 784 fő). A gépiparban ez a szám alacsonyabb, mivel az ellenőrzéssel érintett munkavállalók mindössze 2 százalékát (139 fő) érintette a feketefoglalkoztatás, mely a tavaly féléves adatokhoz képest egyértelműen csökkenés. Az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 7 százaléka került ki a két szektorból (2016. hasonló időszakában 12 százalék volt ez a szám).

A személy- és vagyonvédelmi munkáltatók adták a vizsgált időszakban a „feketemunkások” 10 százalékát (918 fő), ami a tavalyi első háromnegyed évben mért 13 százalékhoz (1124 fő) képest ugyan csökkenést mutat, de az ellenőrzéssel érintett munkavállalók száma idén jóval alacsonyabb volt, mint 2016-ban. Ennek alapján 2017-ben az ágazatban dolgozó munkavállalók 29 százaléka volt feketén foglalkoztatva a tavaly hasonló időszakban mért 21 százalékhoz képest.

Az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 12 százaléka (1 161 fő) kereskedelmi vállalkozásoktól került ki, amely arány a tavalyi I-III. negyedévhez képest nőtt, akkor 9  százalék (766 fő) volt ez az adat. Az ágazatban ellenőrzött munkavállalókra vetítve is növekedés tapasztalható, mivel a kereskedelmi ágazatban dolgozók 11 százalékát foglalkoztatták a feketefoglalkoztatás valamelyik formájában, szemben a tavalyi év 9 százalékával.

A feketefoglalkoztatás ágazati megoszlását tekintve a vendéglátás területe tette ki a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók 10 százalékát (935 fő), míg tavaly szeptember 30-ig ez a szám 11 százalék (967 fő) volt. Itt is elmondható azonban, hogy az ágazatban ellenőrzés alá vont munkavállalókra vetítve viszont nőtt a feketefoglalkoztatás, mivel 2017. első háromnegyed évében az ágazatban dolgozók 17 százalékát érintette ez a szabálytalanság, szemben a tavalyi 14 százalékos mutatóval.

A feketefoglalkoztatással kapcsolatban összességében megállapítható, hogy a kevesebb ellenőrzés miatt egyes ágazatok részaránya ugyan csökkent az összes feketefoglalkoztatottat tekintve, illetve vannak olyan ágazatok ahol számszerűleg is kevesebb volt a feketén foglalkoztatott munkavállaló, de a vizsgált és meghatározó gazdasági ágazatokon belül – a gépipart leszámítva – nőtt a feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve, valamint nőtt az összes feltárt feketén foglalkoztatott munkavállaló abszolút száma is.

Feketemunka-módozatok

A leggyakoribb szabálytalanság a bejelentés elmulasztása, amely mind klasszikus munkaviszony, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul.

Egyszerűsített foglalkoztatás eseten a bejelentés elmulasztása hátterében továbbra is a közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg. Az időszakos, egy-egy napokra történő foglalkoztatás során az ellenőrzések elmaradásának reményében nagyobb a „kockáztatási hajlandóság”, mint az Mt. szerinti munkaviszony esetében. Ha egy ilyen munkáltató havi 15 napnál több alkalommal foglalkoztatja a munkavállalót, akkor a „rendes” munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja „elbliccelni” az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését.

A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatosan továbbra is gyakori az „adminisztrációs hibára” való hivatkozás, valamint tipikus „kifogás”, hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, de a „könyvelő elmulasztotta” a bejelentésüket. Előfordult az a magyarázat, hogy próbaidő után kívánta bejelenteni a munkavállalót a munkáltató, illetve hogy a munkavállaló „próbanapon” van, valamint védekezésként hozzák fel a foglalkoztatók azt is, hogy előző időszakban mindig bejelentették a munkavállalókat. Utóbbi esetben sem mentesülhet a szabályszegő foglalkoztató a mulasztás következményei alól, arra hivatkozva, hogy korábbi esetekben szabályszerűen járt el.

Részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás mellett meglehetősen gyakori szabálytalanság, de az esetek döntő többségében a bizonyítás nagyon nehéz, mivel a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni, így a szabálytalansággal kapcsolatban magas a látencia.

Ritkábban fordul elő a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás, mely az esetek többségében a jogszabályok téves alkalmazására vezethető vissza.

Harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása az utóbbi években már nem jellemző.

A gazdasági válság miatt bevezetett, a kis- és középvállalkozások támogatását célzó enyhébb szankciók mára már nem feltétlenül tartják vissza a jogsértésektől az egyebekben gazdaságilag egyre inkább magukra találó munkáltatókat. A többség már tudatában van annak, hogy a legsúlyosabb esetben sem kell a bírságszankcióval számolnia és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhetnek el a befizetendő adók és járulékok „megtakarításával”.

Új jelenség: továbbfoglalkoztatás feketén

Teljesen új jelenség, hogy egyes munkáltatók a „feketén” foglalkoztatott munkavállalók egy részét a korábbi évben, években legálisan foglalkoztatták, de a 2016. év végén vagy a 2017. év elején megszüntették a munkaviszonyukat és a 2017. évben már „feketén” történt a (tovább) foglalkoztatásuk.

A munkáltatók ezekben az esetekben valószínűsíthetően a 2017. évben jelentősen megemelt garantált bérminimum miatt szüntették meg a munkavállalók munkaviszonyát, és a közterhek elkerülése miatt foglalkoztatták a munkavállalókat az adóhatóság területileg illetékes szerve felé történő bejelentés nélkül.

 

Négy magyar kutató az EU innovációs elitjében

KamaraOnline
-
0
Négy magyar kutató az EU innovációs elitjében

Az Európai Kutatási Tanács 630 millió euróval támogat 329 ígéretes kutatót, közülük négyen Magyarországon kutatnak.

Az Európai Kutatási Tanács (EKT) bejelentette, hogy idén 329 kiváló kutatót részesít ún. konszolidátori támogatásban, melynek összege 630 millió eurót tesz ki összesen. A támogatás révén a szakemberek lehetőséget kapnak arra, hogy az uniós tagállamokban vagy a társult országokban olyan kutatómunkát végezzenek, amely tudományterületükön belül, sőt azon túlmutatóan is komoly hatást fejt ki.

Az EKT a finanszírozást a „Horizont 2020” uniós kutatási és innovációs keretprogram forrásaiból nyújtja. A támogatásban részesülő kutatási projektek a fizikai, műszaki és élettudományok, valamint a társadalom- és humán tudományok széles körét felölelik. Az Európai Kutatási Tanács 2538 pályázatból választotta ki a nyerteseket, akiknek több mint 30 százaléka női kutató. A támogatás a becslések szerint 2000 munkahelyet teremt majd doktori fokozattal rendelkező kutatók, doktoranduszok és olyan szakemberek számára, akik a díjazott kutatók csapatában dolgoznak majd – olvasható az Európai Bizottság közleményében

A támogatottak 22 európai országban folytatják majd kutatásukat. Magyarország sikeresen szerepelt pályázaton: négy kutató nyerte el az EKT támogatását, amelynek összege maximálisan 2 millió eurót tesz ki pályázatonként. A nyertesek: 

  • Egry Gábor (Politikatörténeti Alapítvány és Intézet), 
  • Makara Judit (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet), 
  • Pete Gábor (MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet), 
  • Szabadics János (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet).

Az EKT három alapvető finanszírozási programot működtet:

  • az indító támogatást azok a legkiválóbb kutatók vehetik igénybe, akik a doktori fokozat megszerzését követően 2–7 év tapasztalatot szereztek;
  • a konszolidátori támogatásra azok a legkiválóbb kutatók pályázhatnak, akik a PhD megszerzése után 7–12 év tapasztalatot szereztek;
  • az élkutatói támogatást a már elismert, közelmúltbeli kutatási eredményekkel rendelkező kutatók nyerhetik el.

A teljes sajtóközlemény itt olvasható angolul.

Egyszerűbbé válik az adatkezelés a hazai cégek számára

KamaraOnline
-
0
Egyszerűbbé válik az adatkezelés a hazai cégek számára

Egységes vezérlőközpontot fejlesztett ki a vállalati adatdzsungelek irányításához az SAP szoftvercég. A hazai piacon is debütált megoldás segítségével a vállalatok egyszerűsíthetik és jobban hasznosíthatják a mind több forrásból érkező, egyre hatalmasabbá növekvő adatvagyonukat.

Az SAP Data Hub a különböző típusú és tárolási helyeken lévő adatok szervezésével, megosztásával, felhasználásuk szabályozásával és irányításával segíti, hogy a megfelelő információk jussanak el a megfelelő személyekhez. Ezzel lehetővé válik, hogy a vállalatok a leghatékonyabban tudják kezelni, értelmezni a big datát.

Az SAP új, globális felmérése során az IT vezetők 74 százaléka mondta, hogy vállalatánál a gyors reagálási képesség rovására megy a bonyolult adatkörnyezet, míg 86 százalékuk úgy véli, sokkal többet is kihozhatnának adataikból, ha azokhoz könnyebben hozzáférhetnének. Az SAP Data Hub e kihívásokra ad választ, függetlenül attól, hogy azok a felhőben vagy házon belül, adattavakban vagy adattárházakban, SAP alapú vagy más szállítótól származó rendszerekben találhatók.

Az SAP S/4HANA-t közel 7 ezer vállalat használja világszerte, közöttük olyan Magyarországon is jelen lévő cégek, amilyen például a Bosch, az Erste Bankcsoport vagy a SHELL – olvasható az SAP közleményében.

Megkezdődött a felkészülés a 2018-as EuroSkills versenyre

KamaraOnline
-
0
Megkezdődött a felkészülés a 2018-as EuroSkills versenyre

A magyar szervezők megkezdték a felkészülést és megkötötték az első szponzori szerződést is a szakmunkások kétévente megrendezett európai versenyére, a EuroSkills Budapest 2018-ra, amelynek rendezési jogát Magyarország 2014-ben nyerte el – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).

Hozzátették, ez az első olyan szakmai „Európa-bajnokság”, amelyet a közép-európai térségben rendeznek meg. Magyarország tagja a WorldSkills International és a WorldSkills Europe szervezeteknek is, 2011-től az MKIK képviseli az országot a két szervezetben a SkillsHungary program keretein belül.

A rendezvényt a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával rendezik meg szeptemberben, emellett jelentős részt vállalnak a magyar ipar szereplői is abban, hogy technikailag is európai színvonalú legyen a verseny.

„Elmondható, hogy az egy évtizede tartó folyamatos szervezés és felkészülés eredményeként bekerültünk a szakképzés megújításának európai folyamatába, és ebben nagy szerepe van a magyar cégeknek és vállalatoknak is” – mondta el Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.

A 2018-as budapesti versenyen Európa legjobb és legfelkészültebb szakmunkásai versenyeznek 39 szakmában 28 országból. (MTI)

„A NAV munkatársai igény esetén kitelepülnek a nagy munkáltatókhoz”

KamaraOnline
-
0
„A NAV munkatársai igény esetén kitelepülnek a nagy munkáltatókhoz”

Az adóadminisztráció átalakításában központi helyet foglal el a vállalkozások terheinek csökkentése, adminisztrációs feladataik egyszerűsítése – mondta Tamásné Czinege Csilla, az NGM adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkára.

Előadásában kitért arra, Magyarországon jelenleg 34 munkanapot kell adóadminisztrációval töltenie egy vállalkozásnak egy évben, ami több a környező országok átlagánál, illetve az uniós átlagnál, ezt próbálja a kormány lerövidíteni, egyszerűsíteni.

A helyettes államtitkár példaként említette a többi között, hogy már a NAV készíti el a személyi jövedelemadó bevallásokat. Nincs szükség munkáltatói elszámolásra, ezért ezt jövő év január 1-jétől kivezetik a rendszerből, ami könnyebbséget jelent a cégeknek. Tamásné Czinege Csilla jelezte: a NAV munkatársai igény esetén kitelepülnek a nagy munkáltatókhoz, ahol sok munkavállaló választotta a munkáltatói elszámolást az elmúlt években, tavaly 670 ezer ilyen adózó volt.

A helyettes államtitkár elmondta: a helyi iparűzési adó bevallását egyszerűsíti, hogy már az adóhatósághoz is benyújthatják a vállalkozások a dokumentumot. A NAV ellenőrzési tevékenységének megújításáról szólva egyebek mellett kiemelte: új lehetőség a támogató eljárás, ami önkéntes jogkövetés elősegítését szolgálja. Felidézte azt is, hogy egyszerűsödnek az ellenőrzési eljárások, valamint a jogszabályok objektív határidőt határoznak meg az ellenőrzések határidejénél.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a gazdálkodó szervezetek esetében jövő év január 1-jétől kötelező a cégkapu használata, ami kiváltja az ügyfélkaput, adóügyekben az átmeneti időszak 2018. december 31-ig tart. (MTI)

Startup fővárossá válik Budapest

KamaraOnline
-
0
Startup fővárossá válik Budapest

Az év egyik legfontosabb régiós startup eseményének ad otthont a héten Budapest. Magyarország 2017-es V4 soros elnökség hivatalos programjaként november 30-a és december 1-je között a magyar fővárosban vendégeskednek kelet-közép-európai térség startup és innovációs ökoszisztémájának legmeghatározóbb szereplői. A programsorozat végére az is kiderül, melyik innovatív vállalkozás lesz 2017-ben Kelet-Közép-Európa legígéretesebb induló startupja.

Az idén először, hagyományteremtő céllal megrendezésre kerülő V4 Startup and Innovation Tour célja, hogy Budapest a régió meghatározó innovációs központjává váljon és felkerüljön a nemzetközi startup térképre. Az induló innovatív vállalkozások ugyanis kitörési pontot jelenthetnek a magyar nemzetgazdaság számára, hiszen tevékenységüknek köszönhetően tovább erősödik a világ minden pontján sikerágazatként számon tartott digitális gazdaság és az annak hajtómotorjaként számon tartott innováció.

Az eseménysorozat a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank, a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő, az Enterpise Hungary, valamint a Magyar Kereskedőház Innotrade programjának egyedülálló együttműködésében valósul meg, ami nemcsak az innovatív vállalkozások, de Magyarország gazdasági- és diplomáciai életében is fontos szerepet tölt be.

A november 30-án és december 1-jén a Várkert Bazárban tartott záróeseményt megelőzően Pozsonyban, Prágában és Varsóban került megrendezésre a V4 Startup and Innovation Tour Fastlane programsorozat.  A V4 Innovation and Startup Tour Fastlane eseményein a régió legjobb inkubátorai, akcelerátorai, kockázatai tőkealapjai, angyal befektetői vitatták meg a közép-kelet-európai innovációs ökoszisztéma kihívásait és lehetőségeit az állami döntéshozókkal.

A Visegrad Fund és a Magyar Fejlesztési Bank támogatásával a V4-es fővárosokban a helyi innovációs közösséget összefogó tematikus startup versenysorozatra is sor került, melynek győztesei a Budapesten is bemutatkoznak; a továbbjutó legjobb vállalkozások a Get in the Ring! nemzetközi startup verseny budapesti elődöntőjébe kerültek.

A V4 SIT budapesti nyitó napja a 2017-es év legnagyobb startup eseményével kezdődik, a Startup and Innovation Award of Hungary díjátadóval, ahol számos kategóriában ismerik el a hazai és régiós startupok kimagasló eredményeit. Az eseményen a hazai startup világ meghatározó képviselői mellett olyan nemzetközi szakértők társaságában ünnepelhet a szakma, mint a Hyperloop One, a Google vagy a TechCrunch. A díjátadó házigazdája a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő.

A V4 SIT második napja szakmai konferenciával folytatódik, ahol a fókuszban az EU finanszírozás, tőkeinjekciós lehetőségek és az innováció áll. Kezdésként a V4-es kockázati tőkepiaci helyzetről és befektetésekről kaphatunk körképet a régió befektetőitől, majd a délelőtti program egyik kiemelt pontjaként a V4 Google Innovációs Fórum szekcióban, külgazdaságért és külügyi kapcsolatokért felelős kormányzati szakértők vitatják meg az innováció, tudomány, digitalizáció és technológia legfontosabb kérdéseit a V4-es együttműködések fényében.

A V4 SIT eseménysorozat zárásaként látványos showműsor keretében tartják a Visegrád in the ring! programot, ahol kezdésnek a hazai és régiós piac meghatározó vállalati partnerei – Hyperloop One, MOL Csoport, Viber, GE, National Instrument, Invitech – demonstrálják innovációs kihívásaikat, melyre a kiválasztott startupok azonnal megoldást nyújtanak. Utána pedig a nemzetközi szinten is az egyik legformabontóbb startup verseny, a Get in the ring! régiós döntőjéből tudhatjuk meg, ki a 2017-es év legígéretesebb startupja.

Legalább 50 évre van szüksége Szlovákiának

KamaraOnline
-
0
Legalább 50 évre van szüksége Szlovákiának

Noha a munkanélküliség Szlovákiában történelmi minimumot ért el, nem csökkennek az országban a regionális különbségek.

Szlovákiában vannak kitűnő járások, amelyekben alacsony a munkanélküliség, azokat követik az átlagos járások, amelyekben a munkanélküliség aránya az átlag körül mozog. A harmadik csoportba a nagyon rossz járások tartoznak, ahol a munkanélküliség az átlagérték 1,4-1,6-szorosa körül alakul – mondta Michal Páleník, a Foglalkoztatottsági Intézet munkatársa.

A növekvő gazdaságnak új munkahelyeket kellene generálnia a következő hónapokban. Így várhatóan tovább csökken majd a munkanélküliség, bár lassúbb tempóval – írja a hirek.sk. Az Unicredit Bank elemzője, Ľubomír Koršňák szerint, ha minden szabad munkahelyet a munkaügyi hivatalokban nyilvántartott hazai munkanélküliekkel töltenének be, a munkanélküliség mértéke 3,37 százalékra csökkenne.

Koršňák szerint ez a forgatókönyv nem valószínű, amivel Páleník is egyetért. „Ezt nem lehet 50 évnél rövidebb idő alatt elérni. Még mindig sok olyan ember van, aki gazdasági szempontból nem aktív, nincs benne a nyilvántartásban és nem is keres munkát” – állapította meg Páleník.

Idén októberben a munkanélküliség mértéke 6,14 százalék volt. Az előző hónaphoz képest ez a szám 0,28 százalékponttal csökkent, az egy évvel korábbi adatokhoz képest pedig 2,94 százalékponttal volt alacsonyabb.

Beruházások: 18 százalékos növekedés a harmadik negyedévben

KamaraOnline
-
0
Beruházások: 18 százalékos növekedés a harmadik negyedévben

2017 III. negyedévében 18 százalékkal nőttek a beruházások – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2017 III. negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházásoknak az I. félévihez hasonlóan dinamikus bővülése: a fejlesztések volumene 18 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A nagymértékű növekedés a vállalkozások kapacitásbővítő fejlesztéseinek, a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott projektekkel összefüggő munkálatoknak, valamint a lakás- és egyéb ingatlanberuházások élénkülésének köszönhető. 2017 első három negyedévében a beruházások 23 százalékkal bővültek az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz viszonyítva – tájékoztatott a KSH.

2017 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

  • A beruházások volumene 18, ezen belül a gép- és berendezés-beruházásoké 20, az építési beruházásoké 17 százalékkal növekedett.
  • A beruházási teljesítmény közel hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 18, a több mint egytizedet realizáló költségvetési szerveknél 65 százalékos bővülés következett be.
  • A beruházási aktivitás minden nemzetgazdasági ágban emelkedett, kivéve a víz- és hulladékgazdálkodást, ahol 9,6 százalékos a csökkenés. A nemzetgazdasági beruházások 30 százalékát képviselő feldolgozóipar fejlesztései – másfél éve tartó folyamatos expanzió folytatásaként – 14 százalékkal bővültek. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipari beruházások háromtizedét realizáló járműgyártás invesztíciói járultak hozzá. Jelentős bővülés következett be a villamos berendezések gyártásában és az elektronikai iparban is.
  • A második legnagyobb beruházónak számító ingatlanügyletek beruházási volumene 19 százalékkal emelkedett, a lakásépítések és -felújítások mellett az üzleti célú ingatlanfejlesztésekben is növekedés valósult meg.
  • A fejlesztések alapján harmadik legnagyobbnak számító szállítás, raktározás beruházásainak volumene szintén jelentős mértékben (11 százalékkal) nőtt. Az uniós forrásból finanszírozott autópálya-, autóút- és vasútépítések mellett a fuvarozással foglalkozó vállalkozások is növelték fejlesztéseiket.
  • A nagyrészt közösségi finanszírozású területeken – amelyek összesített részesedése megközelítette a beruházások egytizedét – átlagot meghaladó mértékben bővültek a beruházások, elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén megvalósult 51 százalékos növekedésben a középületek és közterületek felújításával, valamint a rend- és katasztrófavédelemmel kapcsolatos kiadások is szerepet játszottak. Az oktatásban 86, a humán-egészségügyi, szociális ellátásban 95 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbi, alacsony bázist.
  • A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítményének bővülése több mint másfél éve tart, 2017 III. negyedévében 15 százalékkal nőtt, mindenekelőtt a kiskereskedelemben aktív áruházláncok korszerűsítési, felújítási munkálatainak eredményeként.
  • A nemzetgazdaság kisebb súlyú területei közül a bányászat beruházásai a szénhidrogén-kutatással és -feltárással kapcsolatos tárgyidőszaki ráfordítások miatt háromszorosára emelkedtek. A művészet, szórakoztatás, szabadidő területén továbbra is elsősorban a versenysporttal, illetve a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták az új tárgyieszköz-beruházások nagymértékű (50 százalékos) bővülését. A pénzügyi, biztosítási tevékenység beruházási teljesítményének 23 százalékos növekedése részben ATM-ekkel és POS-terminálokkal kapcsolatos fejlesztéseknek köszönhető.
  • A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a beruházási volumen 22 százalékos emelkedéséhez továbbra is a – kereskedelmi szálláshelyek forgalomnövekedésével párhuzamosan zajló – szállodaépítések és -felújítások járultak a leginkább hozzá. Az építőiparban tevékenykedő gazdasági szervezetek beruházásai – részben a termelésbővülés hatására – 50 százalékkal növekedtek. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben megvalósult 6,9 százalékos bővülés elsősorban a lízingtársaságok növekvő jármű- és gépimportjának a következménye.

A már elhelyezkedett fiatalok nehezebben mozdulnak meg egy jobb állásért

KamaraOnline
-
0
A már elhelyezkedett fiatalok nehezebben mozdulnak meg egy jobb állásért

A 19-29 éves fiatalok közel fele akár egy másik megyébe is átmenne dolgozni, a már aktív keresők esetében azonban 37 százalék ezt csak a jelenlegi fizetése duplájáért tenné meg. Egy jó külföldi állásajánlatra a fiatalok 17 százaléka biztosan igent mondana. A diákok nyitottabbak a külföldi munka iránt: mindössze 3 százalékuk utasítaná el a lehetőséget szemben a dolgozó fiatalok 20 százalékával.

Egyre több ágazatban jelenik meg a munkaerőhiány, az ebből adódó problémákat részben orvosolni lehetne, ha fokozódna a mobilitás Magyarországon, azaz a munkavállalók, munkát keresők nagyobb számban lennének hajlandóak a munka miatt elköltözni. A K&H ifjúsági indexének harmadik negyedéves felmérése többek között azt vizsgálta, hogy a 19-29 éves fiatalok milyen esetekben lennének hajlandóak költözni egy-egy új állás miatt. 

A kutatásból kiderül, hogy bár a fiatalok közel fele, 45 százaléka akár másik megyébe is átköltözne egy jó ajánlat miatt, egy évvel korábban még 59 lett volna hajlandó a költözésre. A másik megyébe átköltözni hajlandók aránya egyébként a diákok és a 26 év alattiak körében kifejezetten magas 76, illetve 56 százalékos.

A munkaviszonyban lévő fiatalok viszont óvatosabbak: csak a 39 százalékuk menne más megyébe egy állás miatt, míg egy évvel korábban még jóval többen, 48 százalékuk tartotta ezt elképzelhetőnek. Településen belül a fiatalok 14 százaléka, míg megyén belül 20 százalékuk váltana lakhelyet egy állásért. Ugyanakkor a fiatalok 21 százaléka teljesen kizártnak tartja, hogy az országon belül költözzön a munkavállalás miatt.

A kutatás vizsgálta azt is, hogy a dolgozó fiatalok mennyivel nagyobb fizetésért váltanának munkahelyet. Legnagyobb részük úgy gondolja, hogy igen nagy ára lenne a költözésnek: 37 százalékuk legalább a jelenlegi bére duplájáért költözne új helyre az országon belül, de minimum 75 százalékkal nagyobb fizetésért az érintettek 19 százaléka menne máshová. 26 százalékuknak azonban ehhez elég lenne 50 százalékkal magasabb összeg is, 25 százalékkal magasabb fizetésért viszont csak 6 százalékuk költözne. 13 százalék teljesen elutasító: ők azok, akik úgy gondolják, nem tudnának nekik annyit fizetni, hogy új helyen kezdjenek új munkát és életet.

Kiderül az eredményekből, az is hogy a fiatalok 17 százaléka egy jó külföldi ajánlatra biztosan igent mondana és 45 százalék mondta azt, hogy valószínűleg élne is ezzel a lehetőséggel. A külföldre költözést a diákok mindössze 3 százaléka utasítja el határozottan, ezzel szemben a már dolgozó fiatalok 20 százalékánál nem jöhet szóba ez a forgatókönyv.

Az Arany Kaviárban dolgozik a legjobb commis jelölt

KamaraOnline
-
0
Az Arany Kaviárban dolgozik a legjobb commis jelölt

A Magyar Bocuse d’Or Akadémia kiemelten fontos feladatának tekinti az utánpótlásnevelést. A commis jelöltek versenyét Lendvai Levente nyerte.

Az utánpótlás-verseny elsődleges célja, hogy a Bocuse d’Or Akadémia a korosztályt szakmai szempontok szerint megszűrje, és segítőket találjon a Bocuse d’Or versenyfolyamatának lebonyolításához, valamint lehetséges commis jelölteket adjon a magyar csapat számára – írja a Turizmus Online.

November 26-án a hat legjobb commis jelölt versenyzett egymással a Bocuse d’Or Akadémia tankonyháján a Hungexpón. A versenyzőknek egy meglepetés nyersanyag-kosárból kellett dolgozniuk, két ételt készítettek. Az elsőt 100, a másodikat újabb 30 perc elteltével kellett prezentálniuk.

Az utánpótlásversenyt az Arany Kaviár konyhájából érkezett Lendvai Levente nyerte. Első étele egy lazactatár volt korianderrel, citrusokkal ízesítve, friss fűszerekkel, savanyított almával, és a hal bőréből készített morzsával. Második tányérja egy kacsa duó volt, karamellizált póréval, marinált almával és petrezselyemmártással.

Második helyen a soproni Erhardtból jött Kocsis Patrik, harmadik helyen pedig Csillag Richárd végzett a Kistücsökből.

A következő fontos állomás december 3. lesz, a Bocuse d’Or magyar selejtezője.

Online számla rendszer: a legfontosabb tudnivalók

KamaraOnline
-
0
Online számla rendszer: a legfontosabb tudnivalók

2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról. A NAV szakértői összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat.

A kibocsátott számlák – és számlával egy tekintet alá eső okiratok – adataira vonatkozó adatszolgáltatás 2018. július 1-jétől a kiállítás után, rövid időn belül, elektronikusan teljesítendő. Számlázó programmal történő számlázás esetén a számlaadatokat a számlázó programból emberi beavatkozás nélkül, nyilvános interneten keresztül azonnal, a számla elkészülése után rögtön továbbítani kell a NAV-hoz – olvasható az adóhivatal információs oldalán.

Nyomtatvány, például számlatömb alkalmazásával történő számlázás – tehát kézi számlázás – esetén a számla adatait webes felületen kell rögzíteni. Az adatszolgáltatást 5 naptári napon belül kell teljesíteni. Ez a határidő rövidül akkor, ha a számla 500 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz. Az 500 ezer forint vagy annál nagyobb összegű áfát tartalmazó számla adatait már a számlakibocsátás utáni napon rögzíteni kell a webes felületen.

Az adatszolgáltatási kötelezettség főszabály szerint a belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított olyan számlákra terjed ki, amelyekben 100 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áthárított áfa van.

Az online adatszolgáltatás bevezetésének és az adatokat kezelő rendszer kialakításának célja a gazdaság további fehérítése az adócsalások visszaszorításával. Ezt kiegészíti a NAV szolgáltatásaként az ingyenes online számlázó funkció. A fejlesztéssel nagy mennyiségű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé a NAV számára, így hatékonyabb lehet a kockázatkezelés és jelentősen emelkedhetnek az áfabevételek.

Az Online számla rendszerében

  • a kiállított számlákról valós idejű adatok érkeznek a NAV-hoz,
  • a kiállított számlákat lekérdezhetik a számlabefogadók és a számlakibocsátók is,
  • a nagy mennyiségű számlaadat gyorsan elérhető hatékony kockázatelemzés és ellenőrzés céljára, ami segíti az adócsalások felderítését,
  • az adatszolgáltatás automatizálásával az adminisztratív terhek csökkennek a számlázó programot használóknál,
  • az új rendszer kiváltja a számlakibocsátók összesített adatszolgáltatását,

A megoldás alapját egy olyan összetett informatikai rendszer-együttes jelenti, amely képes

  • az adózók által rendszer-rendszer kapcsolattal, az elektronikus szabványüzenetben küldött számlaadatok fogadására, ellenőrzésére, és a küldés visszaigazolására,
  • webes felületen a számlaadatok manuális rögzítésének támogatására,
  • az azonnal elérhető számlaadatok révén a gazdasági tevékenységek és folyamatok nyomon követésére.

Az Online számla a NAV ellenőrzési munkáját segíti, átláthatóbbá teszi a gazdasági folyamatokat és szélesíti a jogkövető adózók körét.

„Kérdések és válaszok”

1. 2018. július 1-jével megszűnik a számlákra vonatkozó tételes adatszolgáltatás (összesítő jelentés)?

A tervek szerint nem szűnik meg, csak jelentősen megváltozik a kibocsátott és befogadott számlák tekintetében is.

A számlakibocsátóként teljesítendő adatszolgáltatás adóértékhatára 1 millió forintról lecsökken 100 000 forintra. A kötelezően szolgáltatandó adatok köre kibővül, az adatszolgáltatás 2018. július 1-jétől a számlának, számlával egy tekintet alá eső okiratnak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) szerinti valamennyi kötelező adatára kiterjed. Továbbá az adatszolgáltatás elválik a bevallástól és a következők szerint teljesítendő:

  • számlázó programmal történő számlázás esetén a számlaadatok a számlázó programból a kiállítás után azonnal, XML formátumban, interneten keresztül továbbítandók a NAV-nak,
  • nyomtatvány felhasználásával történő számlázás (vagyis kézi számlázás) esetén az adatszolgáltatást 5 naptári napon belül kell teljesíteni, mégpedig úgy, hogy a számla, a számlával egy tekintet alá eső okirat adatait webes felületen kell rögzíteni. Kézi számla esetében az adatszolgáltatási határidő rövidül akkor, ha a számla 500 000 forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz. Utóbbi esetben az adatszolgáltatás a számlakibocsátás utáni napon teljesítendő.

Számlabefogadóként a tételes adatszolgáltatás változatlanul az áfa-bevallásban és az adólevonási jog érvényesítéséhez kapcsolódóan teljesítendő, az adóértékhatár 2018. július 1-jével ebben a körben is 100 000 forintra csökken, a szolgáltatandó adatok köre ugyanakkor nem változik. A tételes adatszolgáltatás teljesítéséhez az adóalany – a számlázó programból a NAV-hoz továbbított, illetve nyomdai úton előállított számla esetén a webes felületre feltöltött számlaadatok alapján – a számára kibocsátott számlák adatait a NAV rendszeréből lekérdezheti.

2. Az online adatszolgáltatást milyen programoknak kell teljesíteniük?

A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján elérhető, a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításának tervezetében (a továbbiakban: Tervezet) a számlázó programmal szembeni követelmények között szerepel, hogy biztosítania kell a kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat legalább Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmának elektronikus továbbítását az adóhatósághoz. A Rendelet 2. § 2. pontja értelmében számlázó program alatt a következők értendők: számla kibocsátására alkalmas számítástechnikai program, programfunkció, programmodul, ideértve az online számlázó rendszereket is.

Előzőekből következően a számla kibocsátására alkalmas számítástechnikai programnak, programfunkciónak, programmodulnak kell teljesítenie az adatszolgáltatást. A számlázó programot használó adóalany nem mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól például olyan indokkal, hogy az általa használt program külföldi fejlesztésű.

3. A Tervezet számlázó programmal szembeni követelményként határozza meg az elektronikus adatszolgáltatásra való alkalmasságot. Ez azt jelenti, hogy 2018. július 1-jétől mindenkinek le kell cserélnie a számlázó programját vagy annak egy továbbfejlesztett verziójára kell áttérnie?

Az adóalany mindaddig használhatja adatszolgáltatásra nem alkalmas számlázó programját, amíg nem kell adatszolgáltatást teljesítenie, vagyis nem állít ki a számlázó programmal egy másik belföldi adóalany részére olyan számlát, amiben 100 000 forint vagy azt meghaladó összegű adó van. Az ilyen program használatát a NAV, a tervek szerint nem szankcionálja. Ugyanakkor, hogy az ilyen programot használó adóalanynak is online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége keletkezik az első olyan számla kiállításakor, amelyben egy másik belföldi adóalanyra legalább 100 000 forint adót hárít át. Mulasztási bírsággal járhat, ha ezt a kötelezettséget valaki nem vagy nem megfelelően teljesíti.

A számlázó program adatszolgáltatási funkciója azért is lett követelmény, hogy azok az adóalanyok, akik a következőkben döntenek arról, hogy számlázó programot vásárolnak, a program beszerzésekor vegyék figyelembe, hogy az alkalmas-e a számla adatainak online adatszolgáltatásra. Ennek indoka, hogy az üzleti helyzet változása vagy az adóértékhatár csökkenése miatt olyan adóalany is online számlaadat-szolgáltatásra válhat kötelezetté, akinek a program beszerzésekor nem volt 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számlája.

4. Kikre terjed ki a számlázó programból teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség? Az áfa-regisztráltaknak is fel kell készülniük az adatszolgáltatásra?

Az adatszolgáltatási kötelezettség valamennyi belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra kiterjed. Ennek megfelelően az áfa-regisztráltaknak is adatszolgáltatást kell teljesíteniük a másik belföldi adóalanynak kiállított, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számláikról.

5. A számlázó programmal másik belföldi adóalany számára kiállított, minimum 100 000 forint adót tartalmazó számlákat kötelező-e leválogatni, vagy lehetőség van valamennyi számla adatának továbbítására?

Ha az adóalany csak azokról a számláiról szolgáltat adatot, amelyekben 100 000 forint vagy annál nagyobb összegű adót hárít át, a számlázó programnak minden egyes számlánál észlelnie kell, hogy fennállnak-e az adatszolgáltatási kötelezettség feltételei.

Az adóalany ugyanakkor dönthet úgy is, hogy figyelmen kívül hagyja az adóértékhatárt és – függetlenül attól, hogy a számla tartalmaz-e áthárított adót, illetve, hogy milyen összegű áthárított adót tartalmaz – valamennyi belföldi adóalany számára kiállított számlájáról adatot szolgáltat. A NAV az önkéntesen szolgáltatott számlaadatokat is befogadja.

6. A számlának csak az Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmát kell továbbítani, ugyanakkor a Tervezet melléklete szerinti és az onlineszamla.nav.gov.hu weboldalon elérhető XSD ennél több adatot tartalmaz. Miért?

A Tervezet alapján a számlázó programnak a számla legalább Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmát kell továbbítania a NAV-hoz, és ez az adóalany jogszabályi kötelezettsége lesz, de lehetőség van az ezen felüli adatok továbbítására is.

Az adóalany tehát határozhat úgy, hogy az adatszolgáltatásban a kötelezőnél bővebb adatkört szerepeltet, mint amit a jogszabály megkövetel. Ennek oka lehet például az, hogy az adatszolgáltatásban képzett és a NAV-nak beküldött állományt a saját döntése alapján egyéb célra is használja, például elektronikus számlaként.

A számlaadatokat tartalmazó XML állományt leíró sémaállomány (XSD) lehetőséget biztosít az Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmon felüli (például az adózó saját döntése vagy például a jövedéki adóról szóló törvény előírása alapján feltüntetett) adatok szerepeltetésére is.

7. A nem belföldön készített számlákról is kell adatot szolgáltatni?

Az adatszolgáltatási kötelezettség független a számla létrehozásának földrajzi helyétől, azt kell figyelembe venni, hogy a számlakibocsátásra kötelezett belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen és a számla legalább 100 000 forint másik belföldi adóalanyra áthárított adót tartalmazzon. Az adatszolgáltatás technikája olyan lesz, hogy ne okozzon problémát, ha az adatot nem belföldről küldik.

8. Meghatalmazott útján történő számlakibocsátás esetén kinek a kötelezettsége és kinek a felelőssége a számla adatairól teljesítendő online adatszolgáltatás?

A számla adatairól teljesítendő adatszolgáltatás kötelezettje a számla kibocsátásra kötelezett (vagyis a termékértékesítő, szolgáltatás-nyújtó) adóalany akkor is, ha a számla kibocsátását – megbízása alapján és képviseletében – az általa választott meghatalmazott teljesíti. Az Áfa tv. 160. § (2) bekezdése alapján a számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős. (Ugyanakkor technikailag ebben az esetben is a számlázó programnak kell az adatszolgáltatást teljesítenie úgy, hogy az adatszolgáltatás technikájában nincs helye manuális beavatkozásnak.)

9. A számlázó programnak az adatszolgáltatási funkció mellett továbbra is rendelkeznie kell adatexport funkcióval?

A számlázó program adatexport funkciója arra szolgál, hogy az ellenőrzés alá vont adóalany az adóhatóság által kezelhető elektronikus formában és módon adja át az összes számlájának teljes adattartalmát a revízió számára. Ennek megfelelően az adatexport az adóalany valamennyi számlázó programmal előállított számlájának adattartalmát érinti, nem csak azon számlákét, amelyekről adatot kell szolgáltatnia.

A számlázó programnak tehát 2018. július 1-je – a másik belföldi adóalany részére számlázó program alkalmazásával kiállított, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számla adataira vonatkozó online adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése – után is rendelkeznie kell adatexport funkcióval. Ezen funkció megszüntetésének előfeltétele, hogy a számlázó programból teljesítendő online adatszolgáltatási kötelezettség az adóalany valamennyi számlájára és azok teljes adattartalmára kiterjed.

A számlázó programból teljesítendő adatszolgáltatás XSD-je úgy készült el, hogy alkalmas legyen adatexportra is. Várhatóan az adatexporthoz nem lesz kötelező ezt az XSD-t használni, az adóalany eldöntheti, hogy az adatexporthoz ezt az XSD-t használja, vagy a Rendelet mellékletében meghatározottat.

10. Mihez képest vizsgálandó, hogy a számlázó programból teljesítendő adatszolgáltatás azonnal megvalósult-e?

A Tervezet alapján a számlázó programnak a kiállított számlát kell továbbítania a NAV-hoz. Főszabály szerint az adatszolgáltatást a kiállításkor azonnal teljesíteni kell. A Tervezet ezen azonnaliság kapcsán meghatározza azt is, hogy a számla mikor minősül kiállítottnak. Előírása szerint a számla abban az időpontban minősül kiállítottnak, amely időponttal a számlázó program az előállított számla adatait lezárja. Előzőekből következően az adatszolgáltatásnak (főszabály szerint) abban az időpontban kell teljesülnie, amely időponttól kezdődően – a számlázó program rendeltetésszerű használata esetén – az adott sorszámú számla egyetlen adata sem írható felül, adattartalmának módosítására már csak egy új számlasorszámon kibocsátott számlával egy tekintet alá eső okirattal (módosító, sztornó számlával) van lehetőség.

Természetesen az azonnaliság az ésszerűség határain belül értelmezendő, így például abban az esetben, ha egy adózó úgy alakította ki a saját ügyviteli rendszerét, hogy egyszerre több száz számla adatának jóváhagyása és ezen alapuló lezárása valósul meg, akkor az azonnali továbbítás akkor is megvalósul, ha a számlák továbbítása akár több órát is igénybe vehet.

11. A 100 ezer forint adóértékhatár feletti számlák esetében tilossá válik a kézi számlázás?

Nem várható ilyen előírás, 2018. július 1-jétől adatszolgáltatás teljesítendő minden olyan belföldi adóalany számára kibocsátott számláról, amelyben 100 000 forint vagy annál nagyobb összegű áthárított adó van, függetlenül attól, hogy a számla előállítása hogyan történik.

Amint az az 1. kérdésre adott válaszban is szerepel, a tervek szerint abban az esetben, ha a másik adóalany részére kibocsátott, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számlát nyomtatvány (például számlatömb) alkalmazásával állították elő (kézi számla), akkor az adatszolgáltatást 5 naptári napon belül kell teljesíteni, mégpedig úgy, hogy az adatokat webes felületen kell rögzíteni. Amennyiben azonban az ilyen számla 500 000 forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz, akkor az adatszolgáltatás a számlakibocsátás utáni napon teljesítendő. Amennyiben a kézi számla Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmának a webes felületen való rögzítése túl nagy terhet jelent az adóalany számára, célszerű lehet számlázó program alkalmazására áttérnie.

12. Fel kell-e tüntetni a számlán, hogy az bekerült az online rendszerbe?

A számlázó programnak a kiállított számláról, vagyis olyan számláról kell adatot szolgáltatnia, amelyen újabb adat feltüntetésére vagy bármely adatának törlésére, felülírására már nem biztosít lehetőséget a program, ennek megfelelően az adatszolgáltatás után a számla adatait a NAV-nak teljesített adatszolgáltatást alátámasztó, igazoló adatokkal sem lehet kiegészíteni.

Célszerű az adatszolgáltatás teljesítéséről szóló, NAV által küldött válaszüzenetet visszakereshető módon megőrizni.

13. A PTGSZLAH megmarad 2018. július 1-je után is?

A PTGSZLAH nyomtatványon a nem adóalany részére nyugta helyett kibocsátott számlák adatai szerepeltetendők. Az online számlaadat-szolgáltatás a másik belföldi adóalany számára kiállított – és legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó – számlák adatairól teljesítendő. A kétféle adatszolgáltatás egymás mellett való működésének nincs akadálya, a PTGSZLAH megszűnése nem várható.

14. A másik tagállamba vagy harmadik országba történő értékesítés számlája nem tartalmaz áthárított általános forgalmi adót. Ezekről nem kell majd adatot szolgáltatni? Az összesítő nyilatkozat megmarad?

A másik tagállamba vagy harmadik országba teljesített adómentes termékértékesítésről számlázó programmal kiállított számla adatairól nem kötelező online adatszolgáltatást teljesíteni. Az összesítő nyilatkozattételi kötelezettséget (A60-as nyomtatványt) az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség bevezetése nem érinti.

15. Ha másik tagállambeli cég magyar adószámára állítunk ki számlát általános forgalmi adó felszámításával, akkor a számla adatait jelenteni kell?

Igen, ha a számlában áthárított általános forgalmi adó eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot, tekintve, hogy a kérdés szerinti esetben belföldi adóalanyok közötti ügylet valósul meg.

16. A belföldi fordított adózás alá eső ügyletről készült számla adatait értékhatár nélkül jelenteni kell-e? Ha igen, az kiválthatja az áfa-bevallás 7-8 lapjainak kitöltését?

Áthárított adó hiányában az adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki az Áfa tv. 142. §-a alapján fordított adózás alá eső ügyletekre. Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség bevezetése ennek megfelelően nem érinti – az áfa-bevallás 07-08. lapjain – a fordított adózás alá eső egyes gabonák, olajos magvak, acélipari termékek ügyletekről teljesítendő adózói nyilatkozatot.

17. A számla befogadója köteles-e ellenőrizni, hogy a számla kibocsátója teljesítette-e az adatszolgáltatási kötelezettségét?

A számla befogadója várhatóan 2018. június 30. után is lekérdezheti azoknak a számláknak az adatait, amelyekről a számla kibocsátója adatszolgáltatást teljesített. A számlakibocsátó által szolgáltatott számlaadatok rendelkezésre állása megkönnyítheti a számla befogadójának az áfa-bevallásában teljesítendő, számlákra vonatkozó tételes adatszolgáltatás (összesítő jelentés) elkészítését, továbbá a számlakibocsátó partner online számlaadat-szolgáltatási gyakorlatának ismerete, annak teljessége, vagy hiányossága a partner magatartásának, megbízhatóságának felmérésére is alkalmas lehet. Mindezekre tekintettel a számlakibocsátó által szolgáltatott számlaadatok megismerése 2018. június 30. után is célszerű, ugyanakkor, a tervek szerint a számla befogadójának nem lesz jogszabályi kötelezettsége a számlakibocsátó online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségének ellenőrzése.

18. Gombnyomásra vagy automatikusan kell megtörténnie a számlázó programból teljesítendő adatszolgáltatásnak?

Az adatszolgáltatásnak emberi beavatkozás nélkül, a számlázó programból automatikusan kell történnie.

19. Amennyiben a számlázó program nem küldi azonnal, online az adatokat, milyen büntetésre számíthat a számlázó program fejlesztője?

A fejlesztő adóhatósági szankcionálására az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 220. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén kerülhet sor.   Az Art. hivatkozott előírása alapján az e törvényben, adókötelezettséget előíró törvényben, illetőleg e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.   Megjegyzendő, hogy adatszolgáltatási kötelezettségének nem teljesítése (illetve késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése) miatt az Art. – 2018. július 1-jén hatályba lépő – 229. §-a  alapján a magánszemély adózó – a mulasztással érintett – számlánként 200 ezer forint, más adózó – a mulasztással érintett – számlánként 500 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtható.

Az, hogy a számlázó programot alkalmazó adóalany az adott mulasztás esetén mit és hogyan követelhet a fejlesztőtől, nem adójogi, hanem a szerződő felek által tisztázandó polgári jogi kérdés.

20. Abban az esetben, ha a számlázó program terméktámogatási időszaka lejár, kötelezheti-e a fejlesztő a felhasználót a frissítések megvásárlására az adatszolgáltatási funkció miatt?

Az adózásra vonatkozó jogszabályok nem adnak és várhatóan nem is fognak lehetőséget adni arra, hogy a program fejlesztője vagy értékesítője frissítések megvásárlására kötelezze a számlázó program alkalmazóját. Az, hogy adott esetben a fejlesztő, értékesítő mit követelhet a program alkalmazójától, a szerződött felek által tisztázandó polgári jogi kérdés.

Jön az európai társadalombiztosítási azonosító jel? – Elindult a konzultáció

KamaraOnline
-
0
Jön az európai társadalombiztosítási azonosító jel? – Elindult a konzultáció

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított, hogy széles körben felmérje, hogyan vélekednek az uniós polgárok az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozására irányuló tervről, illetve az európai társadalombiztosítási azonosító jel tervezett bevezetéséről.

Mindkét kezdeményezést Jean-Claude Juncker jelentette be az unió helyzetéről elmondott 2017. évi értékelő beszédében.

Az Európai Munkaügyi Hatóság azt hivatott biztosítani, hogy a munkavállalók mobilitására vonatkozó uniós szabályokat EU-szerte mindenütt méltányosan, egyszerűen és hatékonyan érvényre juttassák.

Az európai társadalombiztosítási azonosító jel bevezetése azt célozza, hogy a polgárok és a közigazgatási szervek közötti kommunikáció számos szakpolitikai területen egyszerűbbé és korszerűbbé váljon. Az azonosító jel megkönnyítené a személyazonosítást olyan, több tagállamot érintő esetekben, amikor ezt a szociális biztonsági rendszerek koordinációja szükségessé teszi – olvasható a bizottság közleményében.

A nyilvános konzultáció kérdőíve és a konzultációval kapcsolatos információk itt érhetők el angolul.

1...651652653...1 205652. oldal a 1 205-ból
© Newspaper WordPress Theme by TagDiv