Az építőiparban ellenőrzött munkavállalók 40 százaléka feketén volt foglalkoztatva 2017 első háromnegyed évében – derül ki a munkaügyi hatóság jelentéséből.
2017. szeptember 30-ig a munkaügyi hatóság 13 958 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 71 százaléknál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (60 331 fő) 71 százalékát érintették – olvasható a hatóság I-III. negyedévi ellenőrzéseit összegező jelentésben.
Nőtt a feketefoglalkoztatás
Az ellenőrzési tapasztalatok szerint nőtt a feketefoglalkoztatás, mely a vizsgálatokkal érintett munkavállalók 15,9 százalékát tette ki (9591 fő), ezzel szemben 2016. III. negyedévében 8663 bejelentés nélküli munkavállaló volt a vizsgálatokkal érintett 74 472 főből (11,63 százalék). Árnyalja azonban a képet, hogy 2016-ban kiemelt célpont volt a feldolgozóipari munkáltatók ellenőrzése, mely ágazatnak nem „tipikus” szabálytalansága a feketefoglalkoztatás és a szektor sajátossága miatt több munkavállalót érintettek az ellenőrzések.
Ágazati áttekintés
Az összes feketén foglalkoztatott munkavállalót vizsgálva az építőipar „részesedési” aránya csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest (38 százalékról [3296 fő]; 36 százalékra [3492 fő]). Ugyanakkor, ha kifejezetten az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókat vizsgáljuk kimagasló növekedés tapasztalható (36 százalékról 40 százalékra). Az építőiparban ellenőrzött munkavállalók 40 százaléka feketén volt foglalkoztatva 2017 első háromnegyed évében. A korábbi tapasztalatokkal megegyezően jelenleg is az építőipari vállalkozások felelősek a legtöbb munkavállaló bejelentésének elmulasztásáért.
A mezőgazdasági vállalkozások valamennyi feketén foglalkoztatott munkavállaló 9 százalékát (859 fő) alkalmazták, amely a tavalyi hasonló időszak 5 százalékához (452 fő) képest kiugró növekedést mutat. Az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva is kimagasló (2017. I-III. negyedév: 29 százalék 2016 I-III. negyedév: 19 százalék) a mezőgazdaság idei negatív – feketefoglalkoztatási – tendenciája.
A feldolgozóiparban az ellenőrzéssel érintett munkavállalók 7 százaléka (568 fő) volt feketén foglalkoztatva, mely a 2016. január-szeptember közötti adatokhoz képest növekedést jelent (5 százalék, 784 fő). A gépiparban ez a szám alacsonyabb, mivel az ellenőrzéssel érintett munkavállalók mindössze 2 százalékát (139 fő) érintette a feketefoglalkoztatás, mely a tavaly féléves adatokhoz képest egyértelműen csökkenés. Az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 7 százaléka került ki a két szektorból (2016. hasonló időszakában 12 százalék volt ez a szám).
A személy- és vagyonvédelmi munkáltatók adták a vizsgált időszakban a „feketemunkások” 10 százalékát (918 fő), ami a tavalyi első háromnegyed évben mért 13 százalékhoz (1124 fő) képest ugyan csökkenést mutat, de az ellenőrzéssel érintett munkavállalók száma idén jóval alacsonyabb volt, mint 2016-ban. Ennek alapján 2017-ben az ágazatban dolgozó munkavállalók 29 százaléka volt feketén foglalkoztatva a tavaly hasonló időszakban mért 21 százalékhoz képest.
Az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 12 százaléka (1 161 fő) kereskedelmi vállalkozásoktól került ki, amely arány a tavalyi I-III. negyedévhez képest nőtt, akkor 9 százalék (766 fő) volt ez az adat. Az ágazatban ellenőrzött munkavállalókra vetítve is növekedés tapasztalható, mivel a kereskedelmi ágazatban dolgozók 11 százalékát foglalkoztatták a feketefoglalkoztatás valamelyik formájában, szemben a tavalyi év 9 százalékával.
A feketefoglalkoztatás ágazati megoszlását tekintve a vendéglátás területe tette ki a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók 10 százalékát (935 fő), míg tavaly szeptember 30-ig ez a szám 11 százalék (967 fő) volt. Itt is elmondható azonban, hogy az ágazatban ellenőrzés alá vont munkavállalókra vetítve viszont nőtt a feketefoglalkoztatás, mivel 2017. első háromnegyed évében az ágazatban dolgozók 17 százalékát érintette ez a szabálytalanság, szemben a tavalyi 14 százalékos mutatóval.
A feketefoglalkoztatással kapcsolatban összességében megállapítható, hogy a kevesebb ellenőrzés miatt egyes ágazatok részaránya ugyan csökkent az összes feketefoglalkoztatottat tekintve, illetve vannak olyan ágazatok ahol számszerűleg is kevesebb volt a feketén foglalkoztatott munkavállaló, de a vizsgált és meghatározó gazdasági ágazatokon belül – a gépipart leszámítva – nőtt a feketefoglalkoztatás aránya az ellenőrzéssel érintett munkavállalókra vetítve, valamint nőtt az összes feltárt feketén foglalkoztatott munkavállaló abszolút száma is.
Feketemunka-módozatok
A leggyakoribb szabálytalanság a bejelentés elmulasztása, amely mind klasszikus munkaviszony, mind egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül előfordul.
Egyszerűsített foglalkoztatás eseten a bejelentés elmulasztása hátterében továbbra is a közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg. Az időszakos, egy-egy napokra történő foglalkoztatás során az ellenőrzések elmaradásának reményében nagyobb a „kockáztatási hajlandóság”, mint az Mt. szerinti munkaviszony esetében. Ha egy ilyen munkáltató havi 15 napnál több alkalommal foglalkoztatja a munkavállalót, akkor a „rendes” munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja „elbliccelni” az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését.
A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatosan továbbra is gyakori az „adminisztrációs hibára” való hivatkozás, valamint tipikus „kifogás”, hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, de a „könyvelő elmulasztotta” a bejelentésüket. Előfordult az a magyarázat, hogy próbaidő után kívánta bejelenteni a munkavállalót a munkáltató, illetve hogy a munkavállaló „próbanapon” van, valamint védekezésként hozzák fel a foglalkoztatók azt is, hogy előző időszakban mindig bejelentették a munkavállalókat. Utóbbi esetben sem mentesülhet a szabályszegő foglalkoztató a mulasztás következményei alól, arra hivatkozva, hogy korábbi esetekben szabályszerűen járt el.
Részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás mellett meglehetősen gyakori szabálytalanság, de az esetek döntő többségében a bizonyítás nagyon nehéz, mivel a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni, így a szabálytalansággal kapcsolatban magas a látencia.
Ritkábban fordul elő a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás, mely az esetek többségében a jogszabályok téves alkalmazására vezethető vissza.
Harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása az utóbbi években már nem jellemző.
A gazdasági válság miatt bevezetett, a kis- és középvállalkozások támogatását célzó enyhébb szankciók mára már nem feltétlenül tartják vissza a jogsértésektől az egyebekben gazdaságilag egyre inkább magukra találó munkáltatókat. A többség már tudatában van annak, hogy a legsúlyosabb esetben sem kell a bírságszankcióval számolnia és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhetnek el a befizetendő adók és járulékok „megtakarításával”.
Új jelenség: továbbfoglalkoztatás feketén
Teljesen új jelenség, hogy egyes munkáltatók a „feketén” foglalkoztatott munkavállalók egy részét a korábbi évben, években legálisan foglalkoztatták, de a 2016. év végén vagy a 2017. év elején megszüntették a munkaviszonyukat és a 2017. évben már „feketén” történt a (tovább) foglalkoztatásuk.
A munkáltatók ezekben az esetekben valószínűsíthetően a 2017. évben jelentősen megemelt garantált bérminimum miatt szüntették meg a munkavállalók munkaviszonyát, és a közterhek elkerülése miatt foglalkoztatták a munkavállalókat az adóhatóság területileg illetékes szerve felé történő bejelentés nélkül.
