2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról. A NAV szakértői összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat.
A kibocsátott számlák – és számlával egy tekintet alá eső okiratok – adataira vonatkozó adatszolgáltatás 2018. július 1-jétől a kiállítás után, rövid időn belül, elektronikusan teljesítendő. Számlázó programmal történő számlázás esetén a számlaadatokat a számlázó programból emberi beavatkozás nélkül, nyilvános interneten keresztül azonnal, a számla elkészülése után rögtön továbbítani kell a NAV-hoz – olvasható az adóhivatal információs oldalán.
Nyomtatvány, például számlatömb alkalmazásával történő számlázás – tehát kézi számlázás – esetén a számla adatait webes felületen kell rögzíteni. Az adatszolgáltatást 5 naptári napon belül kell teljesíteni. Ez a határidő rövidül akkor, ha a számla 500 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz. Az 500 ezer forint vagy annál nagyobb összegű áfát tartalmazó számla adatait már a számlakibocsátás utáni napon rögzíteni kell a webes felületen.
Az adatszolgáltatási kötelezettség főszabály szerint a belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított olyan számlákra terjed ki, amelyekben 100 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áthárított áfa van.
Az online adatszolgáltatás bevezetésének és az adatokat kezelő rendszer kialakításának célja a gazdaság további fehérítése az adócsalások visszaszorításával. Ezt kiegészíti a NAV szolgáltatásaként az ingyenes online számlázó funkció. A fejlesztéssel nagy mennyiségű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé a NAV számára, így hatékonyabb lehet a kockázatkezelés és jelentősen emelkedhetnek az áfabevételek.
Az Online számla rendszerében
- a kiállított számlákról valós idejű adatok érkeznek a NAV-hoz,
- a kiállított számlákat lekérdezhetik a számlabefogadók és a számlakibocsátók is,
- a nagy mennyiségű számlaadat gyorsan elérhető hatékony kockázatelemzés és ellenőrzés céljára, ami segíti az adócsalások felderítését,
- az adatszolgáltatás automatizálásával az adminisztratív terhek csökkennek a számlázó programot használóknál,
- az új rendszer kiváltja a számlakibocsátók összesített adatszolgáltatását,
A megoldás alapját egy olyan összetett informatikai rendszer-együttes jelenti, amely képes
- az adózók által rendszer-rendszer kapcsolattal, az elektronikus szabványüzenetben küldött számlaadatok fogadására, ellenőrzésére, és a küldés visszaigazolására,
- webes felületen a számlaadatok manuális rögzítésének támogatására,
- az azonnal elérhető számlaadatok révén a gazdasági tevékenységek és folyamatok nyomon követésére.
Az Online számla a NAV ellenőrzési munkáját segíti, átláthatóbbá teszi a gazdasági folyamatokat és szélesíti a jogkövető adózók körét.
„Kérdések és válaszok”
1. 2018. július 1-jével megszűnik a számlákra vonatkozó tételes adatszolgáltatás (összesítő jelentés)?
A tervek szerint nem szűnik meg, csak jelentősen megváltozik a kibocsátott és befogadott számlák tekintetében is.
A számlakibocsátóként teljesítendő adatszolgáltatás adóértékhatára 1 millió forintról lecsökken 100 000 forintra. A kötelezően szolgáltatandó adatok köre kibővül, az adatszolgáltatás 2018. július 1-jétől a számlának, számlával egy tekintet alá eső okiratnak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) szerinti valamennyi kötelező adatára kiterjed. Továbbá az adatszolgáltatás elválik a bevallástól és a következők szerint teljesítendő:
- számlázó programmal történő számlázás esetén a számlaadatok a számlázó programból a kiállítás után azonnal, XML formátumban, interneten keresztül továbbítandók a NAV-nak,
- nyomtatvány felhasználásával történő számlázás (vagyis kézi számlázás) esetén az adatszolgáltatást 5 naptári napon belül kell teljesíteni, mégpedig úgy, hogy a számla, a számlával egy tekintet alá eső okirat adatait webes felületen kell rögzíteni. Kézi számla esetében az adatszolgáltatási határidő rövidül akkor, ha a számla 500 000 forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz. Utóbbi esetben az adatszolgáltatás a számlakibocsátás utáni napon teljesítendő.
Számlabefogadóként a tételes adatszolgáltatás változatlanul az áfa-bevallásban és az adólevonási jog érvényesítéséhez kapcsolódóan teljesítendő, az adóértékhatár 2018. július 1-jével ebben a körben is 100 000 forintra csökken, a szolgáltatandó adatok köre ugyanakkor nem változik. A tételes adatszolgáltatás teljesítéséhez az adóalany – a számlázó programból a NAV-hoz továbbított, illetve nyomdai úton előállított számla esetén a webes felületre feltöltött számlaadatok alapján – a számára kibocsátott számlák adatait a NAV rendszeréből lekérdezheti.
2. Az online adatszolgáltatást milyen programoknak kell teljesíteniük?
A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján elérhető, a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításának tervezetében (a továbbiakban: Tervezet) a számlázó programmal szembeni követelmények között szerepel, hogy biztosítania kell a kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat legalább Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmának elektronikus továbbítását az adóhatósághoz. A Rendelet 2. § 2. pontja értelmében számlázó program alatt a következők értendők: számla kibocsátására alkalmas számítástechnikai program, programfunkció, programmodul, ideértve az online számlázó rendszereket is.
Előzőekből következően a számla kibocsátására alkalmas számítástechnikai programnak, programfunkciónak, programmodulnak kell teljesítenie az adatszolgáltatást. A számlázó programot használó adóalany nem mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól például olyan indokkal, hogy az általa használt program külföldi fejlesztésű.
3. A Tervezet számlázó programmal szembeni követelményként határozza meg az elektronikus adatszolgáltatásra való alkalmasságot. Ez azt jelenti, hogy 2018. július 1-jétől mindenkinek le kell cserélnie a számlázó programját vagy annak egy továbbfejlesztett verziójára kell áttérnie?
Az adóalany mindaddig használhatja adatszolgáltatásra nem alkalmas számlázó programját, amíg nem kell adatszolgáltatást teljesítenie, vagyis nem állít ki a számlázó programmal egy másik belföldi adóalany részére olyan számlát, amiben 100 000 forint vagy azt meghaladó összegű adó van. Az ilyen program használatát a NAV, a tervek szerint nem szankcionálja. Ugyanakkor, hogy az ilyen programot használó adóalanynak is online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége keletkezik az első olyan számla kiállításakor, amelyben egy másik belföldi adóalanyra legalább 100 000 forint adót hárít át. Mulasztási bírsággal járhat, ha ezt a kötelezettséget valaki nem vagy nem megfelelően teljesíti.
A számlázó program adatszolgáltatási funkciója azért is lett követelmény, hogy azok az adóalanyok, akik a következőkben döntenek arról, hogy számlázó programot vásárolnak, a program beszerzésekor vegyék figyelembe, hogy az alkalmas-e a számla adatainak online adatszolgáltatásra. Ennek indoka, hogy az üzleti helyzet változása vagy az adóértékhatár csökkenése miatt olyan adóalany is online számlaadat-szolgáltatásra válhat kötelezetté, akinek a program beszerzésekor nem volt 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számlája.
4. Kikre terjed ki a számlázó programból teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség? Az áfa-regisztráltaknak is fel kell készülniük az adatszolgáltatásra?
Az adatszolgáltatási kötelezettség valamennyi belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra kiterjed. Ennek megfelelően az áfa-regisztráltaknak is adatszolgáltatást kell teljesíteniük a másik belföldi adóalanynak kiállított, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számláikról.
5. A számlázó programmal másik belföldi adóalany számára kiállított, minimum 100 000 forint adót tartalmazó számlákat kötelező-e leválogatni, vagy lehetőség van valamennyi számla adatának továbbítására?
Ha az adóalany csak azokról a számláiról szolgáltat adatot, amelyekben 100 000 forint vagy annál nagyobb összegű adót hárít át, a számlázó programnak minden egyes számlánál észlelnie kell, hogy fennállnak-e az adatszolgáltatási kötelezettség feltételei.
Az adóalany ugyanakkor dönthet úgy is, hogy figyelmen kívül hagyja az adóértékhatárt és – függetlenül attól, hogy a számla tartalmaz-e áthárított adót, illetve, hogy milyen összegű áthárított adót tartalmaz – valamennyi belföldi adóalany számára kiállított számlájáról adatot szolgáltat. A NAV az önkéntesen szolgáltatott számlaadatokat is befogadja.
6. A számlának csak az Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmát kell továbbítani, ugyanakkor a Tervezet melléklete szerinti és az onlineszamla.nav.gov.hu weboldalon elérhető XSD ennél több adatot tartalmaz. Miért?
A Tervezet alapján a számlázó programnak a számla legalább Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmát kell továbbítania a NAV-hoz, és ez az adóalany jogszabályi kötelezettsége lesz, de lehetőség van az ezen felüli adatok továbbítására is.
Az adóalany tehát határozhat úgy, hogy az adatszolgáltatásban a kötelezőnél bővebb adatkört szerepeltet, mint amit a jogszabály megkövetel. Ennek oka lehet például az, hogy az adatszolgáltatásban képzett és a NAV-nak beküldött állományt a saját döntése alapján egyéb célra is használja, például elektronikus számlaként.
A számlaadatokat tartalmazó XML állományt leíró sémaállomány (XSD) lehetőséget biztosít az Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmon felüli (például az adózó saját döntése vagy például a jövedéki adóról szóló törvény előírása alapján feltüntetett) adatok szerepeltetésére is.
7. A nem belföldön készített számlákról is kell adatot szolgáltatni?
Az adatszolgáltatási kötelezettség független a számla létrehozásának földrajzi helyétől, azt kell figyelembe venni, hogy a számlakibocsátásra kötelezett belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen és a számla legalább 100 000 forint másik belföldi adóalanyra áthárított adót tartalmazzon. Az adatszolgáltatás technikája olyan lesz, hogy ne okozzon problémát, ha az adatot nem belföldről küldik.
8. Meghatalmazott útján történő számlakibocsátás esetén kinek a kötelezettsége és kinek a felelőssége a számla adatairól teljesítendő online adatszolgáltatás?
A számla adatairól teljesítendő adatszolgáltatás kötelezettje a számla kibocsátásra kötelezett (vagyis a termékértékesítő, szolgáltatás-nyújtó) adóalany akkor is, ha a számla kibocsátását – megbízása alapján és képviseletében – az általa választott meghatalmazott teljesíti. Az Áfa tv. 160. § (2) bekezdése alapján a számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős. (Ugyanakkor technikailag ebben az esetben is a számlázó programnak kell az adatszolgáltatást teljesítenie úgy, hogy az adatszolgáltatás technikájában nincs helye manuális beavatkozásnak.)
9. A számlázó programnak az adatszolgáltatási funkció mellett továbbra is rendelkeznie kell adatexport funkcióval?
A számlázó program adatexport funkciója arra szolgál, hogy az ellenőrzés alá vont adóalany az adóhatóság által kezelhető elektronikus formában és módon adja át az összes számlájának teljes adattartalmát a revízió számára. Ennek megfelelően az adatexport az adóalany valamennyi számlázó programmal előállított számlájának adattartalmát érinti, nem csak azon számlákét, amelyekről adatot kell szolgáltatnia.
A számlázó programnak tehát 2018. július 1-je – a másik belföldi adóalany részére számlázó program alkalmazásával kiállított, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számla adataira vonatkozó online adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése – után is rendelkeznie kell adatexport funkcióval. Ezen funkció megszüntetésének előfeltétele, hogy a számlázó programból teljesítendő online adatszolgáltatási kötelezettség az adóalany valamennyi számlájára és azok teljes adattartalmára kiterjed.
A számlázó programból teljesítendő adatszolgáltatás XSD-je úgy készült el, hogy alkalmas legyen adatexportra is. Várhatóan az adatexporthoz nem lesz kötelező ezt az XSD-t használni, az adóalany eldöntheti, hogy az adatexporthoz ezt az XSD-t használja, vagy a Rendelet mellékletében meghatározottat.
10. Mihez képest vizsgálandó, hogy a számlázó programból teljesítendő adatszolgáltatás azonnal megvalósult-e?
A Tervezet alapján a számlázó programnak a kiállított számlát kell továbbítania a NAV-hoz. Főszabály szerint az adatszolgáltatást a kiállításkor azonnal teljesíteni kell. A Tervezet ezen azonnaliság kapcsán meghatározza azt is, hogy a számla mikor minősül kiállítottnak. Előírása szerint a számla abban az időpontban minősül kiállítottnak, amely időponttal a számlázó program az előállított számla adatait lezárja. Előzőekből következően az adatszolgáltatásnak (főszabály szerint) abban az időpontban kell teljesülnie, amely időponttól kezdődően – a számlázó program rendeltetésszerű használata esetén – az adott sorszámú számla egyetlen adata sem írható felül, adattartalmának módosítására már csak egy új számlasorszámon kibocsátott számlával egy tekintet alá eső okirattal (módosító, sztornó számlával) van lehetőség.
Természetesen az azonnaliság az ésszerűség határain belül értelmezendő, így például abban az esetben, ha egy adózó úgy alakította ki a saját ügyviteli rendszerét, hogy egyszerre több száz számla adatának jóváhagyása és ezen alapuló lezárása valósul meg, akkor az azonnali továbbítás akkor is megvalósul, ha a számlák továbbítása akár több órát is igénybe vehet.
11. A 100 ezer forint adóértékhatár feletti számlák esetében tilossá válik a kézi számlázás?
Nem várható ilyen előírás, 2018. július 1-jétől adatszolgáltatás teljesítendő minden olyan belföldi adóalany számára kibocsátott számláról, amelyben 100 000 forint vagy annál nagyobb összegű áthárított adó van, függetlenül attól, hogy a számla előállítása hogyan történik.
Amint az az 1. kérdésre adott válaszban is szerepel, a tervek szerint abban az esetben, ha a másik adóalany részére kibocsátott, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számlát nyomtatvány (például számlatömb) alkalmazásával állították elő (kézi számla), akkor az adatszolgáltatást 5 naptári napon belül kell teljesíteni, mégpedig úgy, hogy az adatokat webes felületen kell rögzíteni. Amennyiben azonban az ilyen számla 500 000 forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz, akkor az adatszolgáltatás a számlakibocsátás utáni napon teljesítendő. Amennyiben a kézi számla Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmának a webes felületen való rögzítése túl nagy terhet jelent az adóalany számára, célszerű lehet számlázó program alkalmazására áttérnie.
12. Fel kell-e tüntetni a számlán, hogy az bekerült az online rendszerbe?
A számlázó programnak a kiállított számláról, vagyis olyan számláról kell adatot szolgáltatnia, amelyen újabb adat feltüntetésére vagy bármely adatának törlésére, felülírására már nem biztosít lehetőséget a program, ennek megfelelően az adatszolgáltatás után a számla adatait a NAV-nak teljesített adatszolgáltatást alátámasztó, igazoló adatokkal sem lehet kiegészíteni.
Célszerű az adatszolgáltatás teljesítéséről szóló, NAV által küldött válaszüzenetet visszakereshető módon megőrizni.
13. A PTGSZLAH megmarad 2018. július 1-je után is?
A PTGSZLAH nyomtatványon a nem adóalany részére nyugta helyett kibocsátott számlák adatai szerepeltetendők. Az online számlaadat-szolgáltatás a másik belföldi adóalany számára kiállított – és legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó – számlák adatairól teljesítendő. A kétféle adatszolgáltatás egymás mellett való működésének nincs akadálya, a PTGSZLAH megszűnése nem várható.
14. A másik tagállamba vagy harmadik országba történő értékesítés számlája nem tartalmaz áthárított általános forgalmi adót. Ezekről nem kell majd adatot szolgáltatni? Az összesítő nyilatkozat megmarad?
A másik tagállamba vagy harmadik országba teljesített adómentes termékértékesítésről számlázó programmal kiállított számla adatairól nem kötelező online adatszolgáltatást teljesíteni. Az összesítő nyilatkozattételi kötelezettséget (A60-as nyomtatványt) az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség bevezetése nem érinti.
15. Ha másik tagállambeli cég magyar adószámára állítunk ki számlát általános forgalmi adó felszámításával, akkor a számla adatait jelenteni kell?
Igen, ha a számlában áthárított általános forgalmi adó eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot, tekintve, hogy a kérdés szerinti esetben belföldi adóalanyok közötti ügylet valósul meg.
16. A belföldi fordított adózás alá eső ügyletről készült számla adatait értékhatár nélkül jelenteni kell-e? Ha igen, az kiválthatja az áfa-bevallás 7-8 lapjainak kitöltését?
Áthárított adó hiányában az adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki az Áfa tv. 142. §-a alapján fordított adózás alá eső ügyletekre. Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség bevezetése ennek megfelelően nem érinti – az áfa-bevallás 07-08. lapjain – a fordított adózás alá eső egyes gabonák, olajos magvak, acélipari termékek ügyletekről teljesítendő adózói nyilatkozatot.
17. A számla befogadója köteles-e ellenőrizni, hogy a számla kibocsátója teljesítette-e az adatszolgáltatási kötelezettségét?
A számla befogadója várhatóan 2018. június 30. után is lekérdezheti azoknak a számláknak az adatait, amelyekről a számla kibocsátója adatszolgáltatást teljesített. A számlakibocsátó által szolgáltatott számlaadatok rendelkezésre állása megkönnyítheti a számla befogadójának az áfa-bevallásában teljesítendő, számlákra vonatkozó tételes adatszolgáltatás (összesítő jelentés) elkészítését, továbbá a számlakibocsátó partner online számlaadat-szolgáltatási gyakorlatának ismerete, annak teljessége, vagy hiányossága a partner magatartásának, megbízhatóságának felmérésére is alkalmas lehet. Mindezekre tekintettel a számlakibocsátó által szolgáltatott számlaadatok megismerése 2018. június 30. után is célszerű, ugyanakkor, a tervek szerint a számla befogadójának nem lesz jogszabályi kötelezettsége a számlakibocsátó online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségének ellenőrzése.
18. Gombnyomásra vagy automatikusan kell megtörténnie a számlázó programból teljesítendő adatszolgáltatásnak?
Az adatszolgáltatásnak emberi beavatkozás nélkül, a számlázó programból automatikusan kell történnie.
19. Amennyiben a számlázó program nem küldi azonnal, online az adatokat, milyen büntetésre számíthat a számlázó program fejlesztője?
A fejlesztő adóhatósági szankcionálására az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 220. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén kerülhet sor. Az Art. hivatkozott előírása alapján az e törvényben, adókötelezettséget előíró törvényben, illetőleg e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Megjegyzendő, hogy adatszolgáltatási kötelezettségének nem teljesítése (illetve késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése) miatt az Art. – 2018. július 1-jén hatályba lépő – 229. §-a alapján a magánszemély adózó – a mulasztással érintett – számlánként 200 ezer forint, más adózó – a mulasztással érintett – számlánként 500 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtható.
Az, hogy a számlázó programot alkalmazó adóalany az adott mulasztás esetén mit és hogyan követelhet a fejlesztőtől, nem adójogi, hanem a szerződő felek által tisztázandó polgári jogi kérdés.
20. Abban az esetben, ha a számlázó program terméktámogatási időszaka lejár, kötelezheti-e a fejlesztő a felhasználót a frissítések megvásárlására az adatszolgáltatási funkció miatt?
Az adózásra vonatkozó jogszabályok nem adnak és várhatóan nem is fognak lehetőséget adni arra, hogy a program fejlesztője vagy értékesítője frissítések megvásárlására kötelezze a számlázó program alkalmazóját. Az, hogy adott esetben a fejlesztő, értékesítő mit követelhet a program alkalmazójától, a szerződött felek által tisztázandó polgári jogi kérdés.
