Kezdőlap Blog Oldal 552

Mától tovább csökkent az üzemanyagok ára

0

A Mol két forinttal csökkentette a 95-ös benzin és három forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát péntektől.

A csökkentéssel a benzin literenkénti átlagára 394 forintra, a gázolajé pedig literenként 405 forintra mérséklődött. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Az üzemanyagok ára legutóbb szerdán csökkent 2-2 forinttal, a benziné 396 forintra, a gázolajé 408 forintra literenként. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

Szeptembertől már kiváltható a plasztik horgászkártya

0

Szeptembertől elérhető lesz a plasztik magyar horgászkártya, a papír alapú horgászigazolványt felváltó okmány használata 2019. január 1-jétől kötelező.

A kártya bevezetése az egyik legnagyobb innováció a magyar horgászat történetében – mondta Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke a Magyar horgászat nagyköveteinek IV. találkozóját és horgászversenyét követő sajtótájékoztatón. A kártyával minden horgász egyedileg azonosítható lesz, az okmányhoz kapcsolódó elektronikus alkalmazásokkal fokozatosan egyszerűbbé és gyorsabbá, valamint átláthatóbbá válik az ügyintézés és az adminisztráció.

A tervek szerint a plasztikkártyát és a hozzá tartozó nyilvántartást összekapcsolják a területi és állami jegyekkel, majd a fogási naplóval, így másfél év múlva a vízterületek kezelői naprakész információval rendelkeznek majd arról, milyen fogás volt egy adott helyen, és milyen beavatkozásra, telepítésre van szükség. A kártya bevezetését a szövetség kampánnyal segíti.

Magyarországon a horgászat az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység, az elmúlt évek létszámnövekedésének eredményeként a nyilvántartott horgászok száma mára meghaladja a 440 ezret. (MTI)

Fotó: Áder János köztársasági elnök a Magyar horgászat nagyköveteinek IV. találkozóján és horgászversenyén

Innovációval és hatékonysággal lehet erősíteni a magyar vállalkozásokat

Adópolitikával, az innováció és a hatékonyság ösztönzésével lehet erősíteni a magyarországi kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) – mondta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kisvállalkozás-fejlesztési kollégiumának kihelyezett ülésén.

A Magyarországon működő cégek 97 százaléka magyar tulajdonú, ezek foglalkoztatják a munkaerő 70 százalékát, miközben az összes nettó árbevételnek csupán a 48 százaléka folyik be hozzájuk. Ezen az arányon a hozzáadott érték növelésével és a beruházások bővítésével lehet változtatni, a hazai cégek csak így tudnak fejlődni – közölte az államtitkár.

Magyarország az Európai Unióban tavaly a 22. helyen állt az innovációs rangsorban, a világ fejlettebb részével ellentétben viszont Magyarországon nem a kkv-k az erősek az innovációban, hanem a multinacionális cégek, szerinte ezt a szerepet kellene átvenniük a magyar vállalkozásoknak.

Cseresnyés Péter arról is beszélt, hogy óriás kihívás előtt áll az európai gazdaság, mert Kína, Brazília, Oroszország, Indonézia, Mexikó és Törökország gazdasági súlya egyre növekszik, 2050-re a duplája lesz az európainak. Erre a válasz a technológiaváltás, a robotizáció, a digitalizáció, amivel erősíteni lehet a gazdaságot. A foglalkozások közel 60 százalékában a tevékenységek 30 százaléka automatizálható.

A robotizáció számos munkahelyet vált ki, de új foglalkozások is létrejönnek, amelyek új munkahelyeket teremtenek. Nem váltható ki gépekkel az oktatás, az egészségügy a szociális ellátás területe, továbbá jelentős lesz az igény az informatikai szakemberekre is. A technológiaváltással nem egyenes arányban csökken a foglalkoztatottak létszáma, a cégek nagy többsége nem tervez leépítéseket emiatt – fogalmazott az államtitkár.

Miközben Európában a népesség öregszik, a Távol-Keleten 10-12 év múlva a jelenlegi duplájára, csaknem ötmilliárdra emelkedik a középosztálybeliek száma. Ez Magyarország számára potenciális lehetőség az oktatásban – az orvosképzésben ez már ma is látható -, de a turizmusban is. Az élelmiszeriparban és a vízzel kapcsolatos iparágakban is erősödhet a világban Magyarország szerepe, mert a népességbővüléssel az energiaigény 50, a vízigény 40, az élelmiszerigény pedig 35 százalékkal növekszik 2030-ig – fejtette ki Cseresnyés Péter.

Polay József, a kollégium társelnöke, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a középvárosok népessége egyre csökken Magyarországon, márpedig ennek spirális, öngerjesztő hatásai a helyi gazdaságra és a lakosságra is veszélyesek. A jelenlegi tempóban egy 50 ezres városból néhány évtized múlva alig 30 ezres lesz, ezt a folyamatot gyengítheti a kkv-k megerősítése. 

Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem (PE) nagykanizsai kampuszigazgatója arról a kutatásról beszélt, amelynek keretében 2015-16-tól vizsgálni kezdték a PE városainak demográfiai mutatóit. Veszprém, Tata, Pápa, Keszthely, Nagykanizsa, Zalaegerszeg és Kőszeg esetében annak az okát keresték, hogy miért csökkent a hallgatói létszám, miközben az egyetemi városok tudományos háttere megerősödött.

Az adatok szerint 1990 óta Magyarországon 5 százalékkal csökkent a népesség, de a PE városai esetén 8-13 százalékos a visszaesés, a szülőképes korú nők aránya pedig még ennél is jobban, 15-20 százalékkal esett vissza a vizsgált hét városban.

Az állami felsőoktatásban 2005-ben még közel 400 ezer hallgató volt, 46 százalékuk Budapesten tanult, 2016-ra 280 ezerre csökkent a hallgatói létszám, de már 57 százalékuk tanult a fővárosban. A vidéki felsőoktatásból nagyjából „eltűnt” 100 ezer hallgató, a fele a korábbinak, márpedig a vállalkozások és a települések jövőjét nagyban meghatározza, hogy élnek-e ott fiatalok, akik helyben tanulnak és vállalnak munkát – fejtegette a kampuszigazgató.

Hozzátette, hogy „a magyar vidéki városok vesztésre állnak a fővárossal és a külfölddel szemben”, azért úgy lehet vonzóvá tenni a vidéket a fiataloknak, ha erősítik a helyi identitást, és modern munkahelyeket hoznak létre. A következő 20 éven belül elképesztő mértékű ipari átalakulás lesz a negyedik ipari forradalom révén, ebben csak azok a települések, cégek lehetnek nyertesek, amelyek innovatívak lesznek – fogalmazott Birkner Zoltán. (MTI)

Együttműködés és azonnali hatályú felmondás

„Ha a munkavállaló jogszerű indok nélkül, a felettese tekintélyét romboló módon, munkatársai előtt megtagadja, illetve feltételekhez köti a munkavégzéshez szükséges belső egyeztetést, ezáltal az együttműködési kötelezettségét jelentős mértékben, szándékosan megszegi, úgy az erre alapított munkáltatói azonnali hatályú felmondás jogszerű.”

A munka világában sokszor előfordul, hogy konfliktusok alakulnak ki: akár a munkavállalók között, akár a munkavállalók és a vezetők között. Ilyen lehet az az eset is, ha a felek között a viszony megromlik, és ez ahhoz vezet, hogy a munkavállaló megtagadja a részére kiadott feladat teljesítését vagy más módon megszegi az együttműködési kötelezettségét.

Nézzük, hogy mi lehet ezek jogkövetkezménye – írja munkajogi blogjának friss bejegyzésében a Rátkai Ügyvédi Iroda.

A munkáltatói utasítás megtagadása a munkajogban csak szűk körben érvényesül, így a munkavállaló akkor tagadhatja meg az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba (pl. jogszabályba) ütközik vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ugyanakkor a munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is köteles a munkáltató rendelkezésre állni. Önmagában nem ad okot az utasítás megtagadására például az, hogy a munkavállaló nem szimpatizál a felettesével vagy olyan feladatot kap, amihez nincsen kedve.

Az együttműködési kötelezettség egy fontos munkajogi alapelv: a munkaviszonyban a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a feleknek kölcsönösen együtt kell működniük és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A munkavállaló nem csak felettesével, hanem munkatársaival szemben is köteles az együttműködésre. Az együttműködési kötelezettség egy viszonylag általános fogalom, de ezen kötelezettséget sérti a munkavállaló például abban az esetben, ha valamely munkatársát vagy éppen a felettesét lejáratja, annak tekintélyét aláásó magatartást tanúsít a többi munkavállaló jelenlétében.

A Kúria nemrég tárgyalt egy ügyet (Mfv.I.10.383/2017. számú döntés), amelynek tényállása szerint a munkáltató egy egyeztetésre hívta a munkavállalót, aki a megjelenési kötelezettségnek indok nélkül nem tett eleget, ezáltal megszegte a munkáltató utasításának végrehajtását és az együttműködési kötelezettséget is. Kérdés, hogy ilyen esetben felmondható-e a munkaviszony.

A Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a munkavállaló jogszerű indok nélkül, a felettese tekintélyét romboló módon, munkatársai előtt megtagadja, illetve feltételekhez köti a munkavégzéshez szükséges belső egyeztetést, ezáltal az együttműködési kötelezettségét jelentős mértékben, szándékosan megszegi, úgy az erre alapított munkáltatói azonnali hatályú felmondás jogszerű. Ez pedig független attól, hogy a munkáltató milyen célból és milyen tartalmú egyeztetésre szólította fel a munkavállalót.

Adathalászok kérnek kártyaadatokat a Díjnet nevében

A Díjnet Zrt. tudomására jutott, hogy a Díjnet nevével és logójával visszaélve ismeretlenek regisztráció megerősítésének indokával e-mailben kérnek személyes és banki adatokat magánszemélyektől.

Közleményében a Díjnet arra hívja fel a figyelmet, hogy a noreply@dijnet.hu címről érkező adatbekérő levelek nem a Díjnettől érkeznek, azokat a címzettek ne nyissák meg, illetve amennyiben megnyitották, tartózkodjanak a megjelölt regisztrációs űrlap kitöltésétől.

A csalók az adathalász e-maillel – többek között – bankkártyák adatait igyekeznek megszerezni. Ezzel szemben a Díjnet soha nem kér be és a saját rendszerében nem tárol bankkártyához kapcsolódó információkat, mivel a társaság részére a bankkártyás fizetést és a bankkártya regisztráció lehetőségét az OTP Bank biztosítja közvetlenül, saját rendszerében.

A Díjnet, amint ilyen és ehhez hasonló visszaélést észlel, azonnal megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, és kezdeményezi az érintett IP-cím(ek) letiltását.

„K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések”: újra megnyílik a GINOP-pályázat

Elindult a „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” című (GINOP-2.2.1-18) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése – tájékoztatott a kormány a hivatalos pályázati portálon.

A felhívás keretében azon projektek támogathatók, melyek rendelkeznek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2016-ban vagy 2017-ben kiállított kutatási, fejlesztési és innovációs szakpolitikai támogató véleményével és a GINOP 2.2.1-15 Felhívás keretében egyszer sem kerültek benyújtásra. Új szakpolitikai vélemények kiadására nem kerül sor a felhívás kapcsán.

A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2018. június 17-ig várja a kormány a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

Az azonos című, GINOP-2.-2.-1-15 kódszámú, eredetileg 50, módosítások után közel 103 milliárd forint keretösszegű felhívás 2015 őszén jelent meg, és azóta le is zárul.

A kiírás célja a hazai vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények között hosszú távon fenntartható, stratégiai jelentőségű együttműködések ösztönzése üzletileg is hasznosítható tudományos eredmények létrejötte céljából – olvasható a felhívásban. A felhívás a nagy jelentőségű és összetett feladatok megoldását, több szakterületet érintő kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények elérését támogatja a szakterület legkiválóbb szereplőinek együttműködésében. A támogatás révén a kutatási eredmények a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosulva létező, fontos társadalmi jelentőségű problémák megoldásához járulnak hozzá.

A projektjavaslatokkal szemben támasztott legfontosabb szakmai követelmények:

  • a projektjavaslat valós, nagy jelentőségű társadalmi, gazdasági probléma megoldására irányul;
  • kutatóhelyek (egyetemi/akadémiai/ágazati) és vállalatok hatékony együttműködésével valósul meg;
  • a szakterület elismert hazai képviselői, műhelyei vesznek részt benne;
  • eredményei fenntartható módon (üzletileg) hasznosulnak.

A támogatási kérelmeket a tervek szerint 2018. szeptember 3-tól 2018. október 16-ig lehet majd benyújtani.

Támogatható tevékenységek és prioritások

Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás keretében (minimum a projekt elszámolható költségeinek 25 százaléka):

  • alapkutatás;
  • ipari kutatás;
  • kísérleti fejlesztés.

Csekély összegű támogatás keretében (kizárólag azon vállalkozások esetében támogatható, amelyek a támogatást nem elsődleges mezőgazdasági termeléshez veszik igénybe; önállóan egyik sem támogatható:

  • projektelőkészítés
  • projektmenedzsment;
  • piacra jutás támogatása a projekt keretében kifejlesztett K+F+I eredmény kapcsán,
  • a projekt szakmai megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele.

Kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás keretében (önállóan egyik sem támogatható):

  • technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése,
  • a projekt céljaihoz feltétlenül szükséges épület építése, korszerűsítése, és a szükséges alap infrastrukturális fejlesztések;
  • immateriális javak beszerzése.

A felhívás keretében azon projektek támogathatók, melyek a támogatási kérelem benyújtásakor rendelkeznek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2016-ban vagy 2017-ben kiállított kutatási, fejlesztési és innovációs szakpolitikai támogató véleményével és a GINOP 2.2.1-15 Felhívás keretében egyszer sem kerültek benyújtásra, valamint illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiában meghatározott nemzeti horizontális ágazati prioritások vagy intelligens technológiák valamelyikéhez.

A nemzeti ágazati prioritások:

  • egészséges társadalom és jólét;
  • fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák;
  • tiszta és megújuló energiák;
  • fenntartható környezet;
  • egészséges és helyi élelmiszerek;
  • agrár-innováció;
  • infokommunikációs technológiák és szolgáltatások;
  • befogadó és fenntartható társadalom, élhető környezet.

Intelligens technológiák:

  • fotonika, lézertechnológia
  • különleges anyagok, korszerű anyagok, modern anyagtechnológiák
  • bionika
  • nem gépipari fémfeldolgozás
  • elektronika és félvezető-technológia
  • korszerű szénhidrogén technológia (kőolaj, földgáz)
  • korszerű csomagolástechnikai technológiák
  • vegyipar (például gumiipar, műanyagipar, intermedier, műtrágya és kozmetikumok gyártása)
  • építőipar (építőanyag-technológiák)
  • textilipar
  • fa- és bútoripar
  • logisztika
  • kulturális és kreatív ipar

Támogatást igénylők köre

Támogatási kérelem benyújtására kizárólag konzorciumi formában van lehetőség. A konzorciumi partnerek lehetnek

  • mikro-, kis-, és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok (amelyek megfelelnek a felhívásban meghatározott feltételeknek);
  • főtevékenységként kutatás-fejlesztést végző non-profit gazdasági társaságok
  • költségvetési szervek, költségvetési szervek jogi személyiséggel rendelkező intézményei, amennyiben azok a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. LXXVI. törvény szerinti kutatóhelynek minősülnek;
  • egyházi, illetve magán felsőoktatási intézmények.

Konzorciumi tag kizárólag az lehet, aki rendelkezik a közép-magyarországi régió területén kívül magyarországi székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel. A konzorciumi tagok száma – a konzorciumvezetőt is beleértve – legfeljebb 5 lehet.

A támogatás mértéke

A tervezett keretösszeg 3 milliárd forint; a forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 350 millió forint, maximum 2 milliárd forint. A kormány 2–4 támogatott támogatási kérelemre számít.

Online játékkal kampányol Magyarországon a Lufthansa

Marketing- és pr-kampányt indított a Lufthansa Magyarországon.

A Lufthansa az észak-amerikai célállomásait, illetve a légitársaság által az interkontinentális járatokon utazóknak kínált szolgáltatásokat kívánja népszerűsíteni – írja a Kreatív Online.

A magyarországi kampány oka, hogy Észak-Amerika a legkedveltebb kontinens a Budapestről induló utazóközönség körében. Az interkontinentális útvonalak közül az USA-ba és Kanadába repülnek a legtöbben – évente több mint félmilliónyian.

A kampány részeként egy online játék is indul, amelyben a 23 Lufthansa-célállomás közül legalább hármat kell felismerni a játékosoknak. A játékot a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren június 1-jéig, míg a Cinema Citykben hoszteszek népszerűsítik.

Fellendíthetik a helyi ingatlanpiacot az okosváros-megoldások

0

Június elején Salgótarján és Paks polgármestere megállapodást kötött arról, hogy együttműködve, egymás tapasztalataiból tanulva formálják át településeiket 21. századi smart cityvé. Az „okosváros”-megoldások fellendíthetik a helyi ingatlanpiacot is.

A távolságok leszűkültek: ma már nagyon sok munkát lehet távolból végezni, és hamar el lehet jutni egyik településről a másikba. Sok szakmánál egyszerűen megszűnik a helyhez-kötöttség. Így a jövő azoké a településeké, amelyekben kimagasló az életminőség. Az „okosvárosok” üzemeltetői összehangolt vezérlőrendszerekből irányítják a közszolgáltatásokat: az energiahálózatot, a víz- és a csatornarendszert, a hulladékgazdálkodást, a tömegközlekedést. A számítógépes hálózatokba szervezett városirányítás hatékony és költségtakarékos, végső soron élhető és fenntartható lakókörnyezetet teremt a polgároknak.

Hogy nem valamiféle délibábos elképzelésről, hanem a közeli jövőről van szó, azt jól mutatja, hogy Bécs északkeleti külvárosában, Aspernben már épül egy kísérleti városrész. Innen metrón 25 perc alatt elérhető Bécs központja, de Pozsony belvárosába is be lehet érni 28 perc vonatozással. Ebben a hipermodern osztrák városnegyedben az épületektől kezdve az elektromos hálózatig mindent egységes irányítási rendszerbe szerveznek. Így mindig csak annyi villamos energiát termelnek és táplálnak be a hálózatba, amennyit ténylegesen fel is használnak. A fogyasztást pedig a legkorszerűbb érzékelők és irányítási rendszerek tartják kordában.

A bécsi önkormányzat, annak energiaszolgáltató cége egy globális, vezető technológiai vállalat együttműködésében elindított városfejlesztési projektet a világ 10 legfontosabb Smart City-jei között jegyzik, Európában pedig a legnagyobb: 240 hektáron máris megépült 3240 lakás, egy iskolai kampusz, kollégium és egy technológiai kutatóintézet. 2028-ra felhúznak egy bevásárlóközpontot, további 5300 lakás épül, és kiköltözik ide mintegy 20 ezer munkahely.

Az osztrák főváros helyzete természetesen merőben eltér Paksétól és Salgótarjánétól, de e két város is távol esik egymástól – nem csupán földrajzilag, de adottságaikat tekintve is. Paks egykor csöndes kistelepülés volt. Az atomerőmű megépítése óta, 35 éve kivételesen jó helyzetben van és tudatos városfejlesztéssel törekszik élhető környezetet teremteni lakosai számára. A paksi lakosok száma az atomerőmű bővítése miatt a közeljövőben 10-15 ezerrel felduzzadhat, az újonnan érkezettek egy része pedig várhatóan tartósan le is telepszik majd a városban. Ez meglátszik az ingatlanpiacon is: jócskán felmentek az árak, már felhúztak kisebb társasházakat, és rövidesen új lakópark is épül.

Paksra nem jellemző az elvándorlás – sőt, kifejezetten erős a fiatalokat megtartó ereje. Az Atomerőmű még az egyetemi tanulmányok során „vadászik” a legtehetségesebbnek ígérkező energetikai szakemberekre, és a város Energetikai Szakgimnáziumának is nagyon jó a hírneve. Hallgatói közül kerülhet ki az az új generáció, amely megszeretve a Duna közelségét, a város kínálta lehetőségeket, a letelepedés mellett dönt.

A Smart City projekt biztosan jótékony hatást fejt majd ki Paksra és környezetére – állítja Kiss-Szilágyi Judit, az OTP Ingatlanpont nyugat-magyarországi regionális vezetője. A szakértő szerint a virtuális infrastruktúra fejlesztésén túl nagyon jót tenne a régiónak, ha megépülne a várost Kalocsával összekötő Duna-híd. A Duna keleti partjáról már így is sokan járnak be dolgozni Paksra, és sok paksi fiatal számára is már csak itt akad lakás elérhető áron.

Salgótarján az ország egyik legszebb táji környezetében fekszik. Egykor virágzó ipari központ volt, lakótelepek épültek, belvárosa az ötvenes-hatvanas években egy fiatal építészcsapat tervei alapján készült, még az UNESCO urbanisztikai díját is megkapta. A helyi iparvállalatok lassú sorvadása, majd csődje miatt a város jövőképe a rendszerváltás utáni években a ködbe veszett. Azóta rengetegen költöztek el, lakossága egyre fogy. A városvezetés célja megállítani és megfordítani ezt a tendenciát. Egyelőre a közintézmények energiafelhasználásának ésszerűsítésébe vágna bele, de később – állami támogatás vagy magánbefektetés révén – szeretnék kiterjeszteni a rendszert a magánlakásokra is.

Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint a salgótarjáni lakóingatlan-forgalom két éve látványosan nő, ami már az árak emelkedésében is megmutatkozik. A drágulás az utóbbi hónapokban felgyorsult. Jó minőségű ingatlanokból és lakótelepi lakásokból egyaránt csekély a kínálat, kevés az átalakítható épület és újak se nagyon épültek – mondja Nagy Péter, az OTP Ingatlanpont kelet-magyarországi regionális vezetője. A szakértő arra számít, hogy az „okosváros” programhoz való csatlakozás az ingatlanpiacot tovább élénkíti majd. Reményei szerint kisebb építőipari vállalkozók belevágnak néhány 4-8 lakásos társasház kivitelezésébe is.

Ebből a szempontból szerencsés volna, ha az önkormányzat mezőgazdasági termelésből kivont területeket lakóövezetté nyilvánítana, így új, beépíthető telkek állnának a vállalkozások rendelkezésére. Főleg, ha valóra is válik a városvezetés álma, és belátható időn belül tényleg több ezer fővel gyarapodik majd Salgótarján lakossága. Ugyancsak a helyi ingatlanpiacot élénkítheti, hogy a városkörnyéki falvakban, tanyákon a holland nyugdíjas-kolóniák után már orosz vevők is megjelentek. Aki pedig eladja a falusi házát, várhatóan beköltözik majd a városba.  

Baranya, BAZ-, Békés és Heves megyei új célpontokat jelölt ki a NAV

0

Friss bejegyzések az ADÓtraffipaxban: felkészülnek a baranyai vegyesboltosok, a gyulai fesztiválozók, az ónodi vásározók és a hevesi fagylaltozók.

Baranya: vegyesboltosok, vendéglátósok

A NAV Baranya megyei szakemberei június 7. és 10. között Magyarszéken, Mázán, Sásdon, Szászváron, Villányban, valamint a megyeszékhelyen végeznek helyszíni vizsgálatokat.

Magyarszéken és Sásdon a vegyesboltosok, valamint a vendéglátósok számíthatnak ellenőrzésekre, ahol a szakemberek az online pénztárgép használatának szabályszerűségét vizsgálják. Mázán és Szászváron különösen a mezőgazdasági, valamint a pékáru kereskedőknél ellenőrzik a hivatal munkatársai a számla- és nyugtaadást és a foglalkoztatást. Villányban a ruházati kiskereskedők, és a bortermelők számíthatnak a revizorok megjelenésére.

A NAV szakemberei ezen időszakban a megye valamennyi településén felkeresik a nagyobb rendezvényeket.

Gyulai Kézműves Sörfesztivál

2018. június 7. és 10. között a NAV Békés Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai elsősorban Gyulán, a Kézműves Sörfesztiválon végeznek ellenőrzéseket. Az adóellenőrök és pénzügyőrök a nyugta-, számlaadás mellett a foglalkoztatottak bejelentését, valamint a jövedéki termékek forgalmazásával és az online pénztárgépek működtetésével kapcsolatos szabályok betartását ellenőrzik.

Ónodi vásár

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2018. június 7-én az ónodi országos kirakodó vásáron ellenőrzik a nyugta- és számlaadást, az áruk eredetét, továbbá a foglalkoztatottak bejelentését a kereskedőknél, vendéglátóknál és szolgáltatóknál.

Heves megye: cukrászdák, fagylaltozók

A NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2018. júniusban fokozottan ellenőrzik a megye területén a cukrászdákat, fagylaltozókat. A NAV szakemberei kiemelten ellenőrzik a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgép használatát, a foglalkoztatás szabályszerűségét, valamint az áruk eredetét.

Tovább is van

A (június 4-én kezdődött) 23. hétre „beharangozott” operatív ellenőrzésekről itt írtunk.

Dugókat okoz a komáromi felnyitható híd felújítása

0

Nehezíti a közlekedést Komáromban a felnyitható híd felújítása, amely a Szlovákiát Magyarországgal összekötő tranzitútvonal egyik fontos eleme. A csaknem 50 éves híd felújítását június 1-jén kezdte meg a Szlovák Útkezelő Vállalat (SSC).

A kivitelező a versenypályázaton nyertes Strabag s.r.o. társaság. Az útburkolat javítása keretében kicserélik a speciális aszfaltréteget a vas szerelvénnyel együtt. Az eredeti terv szerint a karbantartási munkálatok nyolc hetet vettek volna igénybe, a város azonban már kérvényezte, hogy a kivitelező igyekezzen minél előbb befejezni a munkát – írja hirek.sk.

 „Ha az időjárás engedi, a javítással nagyjából egy hónapon belül végezhetnek” – tájékoztatott a város vezetősége. A munkálatok befejezését azért sürgetik, mert az Erzsébet-szigeten keresztül vezető elkerülő útvonalon torlódások nehezítik a közlekedést.

Az Erzsébet-szigeten keresztül vezető elkerülő út használatát a város vezetősége csak valóban indokolt esetben ajánlja. Azt tanácsolják, hogy az autósok Budapestre inkább Párkányon, Győrbe pedig Medvén keresztül kerüljenek.

A gyalogosok, a kerékpárosok és a motorkerékpárosok továbbra is átkelhetnek a hídon, utóbbiaknak azonban tolniuk kell a motorkerékpárt.

A komáromi felnyitható híd lezárása miatt ideiglenesen a Nagy soron, a Komáromi Központi Raktárban folyik a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépkocsik által szállított áru vámvizsgálata.

További áfacsökkentést szorgalmaz az Agrárkamara

0

Elemzik a Magyar Élelmiszerkönyv gyakorlati tapasztalatait, javaslatokat dolgoznak ki a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására. Ezeket a feladatokat is meghatározta munkatervében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszer-feldolgozási országos osztálya.

A NAK élelmiszer-feldolgozási országos osztálya – a februári alakuló ülésen tett és az azt követő jelzések nyomán – 2018. június 6-ai ülésén meghatározta az elkövetkező időszakra szóló munkarendjét.

A tagok egyetértettek abban, hogy folytatni kell az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését, hiszen annak gazdaságfehérítő hatása megkérdőjelezhetetlen, és javítja a legálisan működő piaci szereplők versenyképességét. Az osztály most jóváhagyott munkaprogramjában szerepel még többek közt, hogy feltérképezze a hazai védjegyek helyzetét, és szükség esetén javaslatot tegyen módosításokra.

Az osztály tagjai indítványozták, hogy az ágazat szereplői a jövőben nagyobb beleszólást kapjanak a Magyar Élelmiszerkönyv alakításába, emellett az egységes cseregöngyöleg bevezetési lehetőségének vizsgálatát is napirendre veszik.

Feladatul tűzték ki a kiskereskedelem és a beszállítók közti szerződéses kapcsolatok anomáliáinak összegyűjtését, továbbá a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felszámolását, javaslatok tételét a témában az Európai Unió felé.

A kereskedelmi márkák kapcsán felmerülő problémákkal, az élelmiszereknél alkalmazandó etikus hirdetésekkel és tájékoztatással, az alkalmazható állítások összegyűjtésével is foglalkoznak.

Mint az ülésen elhangzott, a kamara által szervezett szakmai workshopokokat – az eddigi pozitív résztvevői tapasztalatok okán – érdemesnek tartják bővíteni.

A NAK Élelmiszer-feldolgozási országos osztálya három hónapja alakult meg, Losó József vezetésével; tevékenységének felügyeletét Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke látja el. Az Élelmiszer-feldolgozási osztály létszámát tekintve kicsi – a 400 ezres tagságból alig több mint 27 ezren foglalkoznak fő- vagy melléktevékenységként élelmiszer-feldolgozással –, ugyanakkor komoly gazdasági súllyal rendelkezik.

Ezért kiemelt jelentőséggel bír, hogy az élelmiszeripari szereplők szakmailag megalapozott javaslatai, érdekei – az ágazat jelentőségének megfelelően – megjelenjenek a kamarai döntéshozatalban.

A kamara megyei élelmiszeripari (feldolgozói illetve kereskedelmi) osztályai is megalakulnak a közeljövőben, az elmúlt hónapokban már öt megyében létrejöttek ezek.

Bezárta a NAV a milliárdos bevételű „multinacionális” számlagyárat

0

Összesen több mint négymilliárd forint áfatartalmú fiktív számlát állított ki az a bűnszervezet, melynek tagjaival és a számlákat felhasználó társaságok képviselőivel szemben vádemelést javasolnak a NAV pénzügyi nyomozói. Az ügyben hatvannégy gyanúsított szerepel.

A nyomozás adatai szerint a számlagyár a megrendelők igényeinek megfelelően cukorról, növényi olajról, kávéról, édesítőszerről, leveskockáról, de még napszemüvegről, nyakláncról, hegesztőhuzalról és fékbetétről is állított ki hamis számlákat. Volt olyan cég, aki az Olaszországból beszerzett szóját igazolta a számlagyártól beszerzett valótlan tartalmú magyar számlákkal.

A nyomozás egyik szála vezetett olyan bizonyítékokhoz, amelyek arra utalnak, hogy a gyanúsítottak egyik köre szlovák társaságok nevében, Nyugat-Európából zöldséget és gyümölcsöt szerzett be, de azokat már magyar cégek nevében szállította be a Budapesti Nagybani Piacon értékesítő vállalkozásoknak. A beszállítóként feltüntetett két magyar cég adóbevallásában fiktív magyar számlák szerepeltek.

A hamis számlákat jellemzően magyar, cseh és szlovák társaságok nevében állították ki. A számlázáshoz használt cégek élén nemcsak magyar, hanem ukrán, szerb és román ügyvezetők is megfordultak.

A számlagyárhoz köthető hamis iratokat felhasználó gazdasági társaságok összesen több mint négymilliárd forinttal csökkentették az adóbevallásukban szereplő áfát.

Egyszerre több mint 240 pénzügyi nyomozó, pénzügyőr és informatikus dolgozott azon, hogy az ország több mint hetven pontján lefoglalják a bizonyítékokat. Az okozott kár megtérülését mintegy hárommilliárd forint értékű vagyontárgy biztosítja.

A pénzügyi nyomozók költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása, illetve közokirat-hamisítás bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt javasolnak vádemelést. A költségvetési csalást különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövető gyanúsítottakkal szemben akár húsz év szabadságvesztés is kiszabható – emlékeztet közleményében az adóhivatal.

Fotó: NAV

InvestEU: a legfontosabb tudnivalók az új uniós programról

Az Európai Bizottság a következő, 2021–2027-re vonatkozó hosszú távú uniós költségvetésben javasolja az InvestEU program létrehozását, amely egy fedél alá hozza az uniós költségvetésből hitelek és garanciák formájában nyújtott finanszírozást.

Az InvestEU összefogja a jelenleg elérhető finanszírozási programok sokaságát, és kibővíti az európai beruházási terv modelljét. Az InvestEU segítségével a bizottság további lendületet ad a munkahelyteremtésnek, a beruházásoknak és az innovációnak – olvasható a brüsszeli testület közleményében.

A bizottság a legfontosabb tudnivalókat „kérdések és válaszok” formában is összefoglalta.

  • Mi az InvestEU?
  • Miért van szükségünk az InvestEU-ra?
  • Hogyan működik majd az InvestEU Alap?
  • Mi a helyzet a jelenlegi helyzethez képest, különösen a végső kedvezményezettek esetében?
  • Mit fog az InvestEU finanszírozni?
  • Ki választja ki az InvestEU projekteket?
  • Mik lesznek az InvestEU támogathatósági kritériumai?
  • Miért szűnik meg az ESBA? Miért nem egy ESBA 3.0 jön létre?
  • Az InvestEU kap-e forrásokat más finanszírozási programokból? Mi fog történni az olyan programokkal, mint a COSME és az InnovFin?
  • Ötvözhető-e az InvestEU finanszírozás más uniós támogatásokkal?
  • Mi lesz a beruházások kockázati profilja? Milyen típusú beruházásokat fog az InvestEU Alap megcélozni a jelenlegi pénzügyi eszközökhöz képest?
  • Mi az InvestEU várható multiplikátor hatása? Hogyan éri el a 650 milliárd euró-t?
  • Miért nyitott az InvestEU Alap más pénzügyi partnerek előtt? Miért nem kizárólag az EBB csoport vesz részt, mint az ESBA esetében?
  • Hogyan pályázhat egy vállalat az InvestEU finanszírozásra?
  • Hogyan biztosítja az InvestEU program a földrajzi egyensúlyt?
  • Mi a helyzet az állami támogatások ellenőrzésével?
  • Ki lesz elszámoltatható a beruházásokért?
  • Milyen szerepet játszik majd az Európai Parlament és a Tanács?
  • Hogyan és mikor kerül sor az InvestEU értékelésére?

Mi az InvestEU?

Az InvestEU program össze fogja fogni a jelenleg az EU-ban a beruházások támogatására rendelkezésre álló különféle uniós pénzügyi eszközök sokaságát, ami a beruházási projektek uniós finanszírozását egyszerűbbé, hatékonyabbá és rugalmasabbá teszi Európában.

Az InvestEU program részét képezi majd az InvestEU Alap, az InvestEU Tanácsadó Platform, valamint az InvestEU Portál. További lendületet fog adni a beruházásoknak, és támogatja az innovációt és a munkahelyteremtést az EU-ban.

Az InvestEU 2021 és 2027 között fog működni, és a Juncker-terv Európai Stratégiai Beruházási Alapjának (ESBA) sikerére épít azáltal, hogy uniós költségvetési garanciát nyújt a beruházások és a finanszírozáshoz való hozzáférés támogatásához az EU-ban. Az InvestEU 650 milliárd euró további beruházást kíván mozgósítani.

Az InvestEU négy szakpolitikai területet fog támogatni: fenntartható infrastruktúra; kutatás, innováció és digitalizálás; kis- és középvállalkozások; valamint szociális beruházások és készségek. Az InvestEU rugalmas lesz: képes lesz reagálni a piaci változásokra és az idővel változó szakpolitikai prioritásokra.

Az InvestEU Tanácsadó Platform technikai támogatást és segítséget fog nyújtani a projektek előkészítéséhez, fejlesztéséhez, szerkezetének kialakításához és végrehajtásához, beleértve a kapacitásépítést is.

Az InvestEU portál összehozza a befektetőket és a projektgazdákat azáltal, hogy könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát adatbázist kínál.

Miért van szükségünk az InvestEU-ra?

Az európai beruházási feltételek javultak az európai beruházási terv, vagyis a Juncker-terv elindulása óta, a tagállamok által végrehajtott strukturális reformoknak, a kedvezőbb gazdasági helyzetnek és az olyan állami intézkedéseknek köszönhetően, mint az ESBA. Európában azonban még mindig jelentős a beruházási hiány. Az InvestEU folytatni fogja a köz- és magánberuházások mozgósítását az EU-ban, ezáltal kezelve a piac nem megfelelő működését és a növekedést gátló beruházási hiányokat, és elősegítve az uniós szakpolitikai célok elérését, mint például a fenntarthatóság, a tudományos kiválóság és a társadalmi befogadás.

Hogyan működik majd az InvestEU Alap?

Az InvestEU Alap állami és magánberuházásokat fog mozgósítani egy 38 milliárd euró összegű uniós költségvetési garancia révén, amely támogatni fogja a pénzügyi partnerek, mint például az Európai Beruházási Bank Csoport és mások beruházási projektjeit, és növeli kockázatviselési képességüket. A pénzügyi partnerek várhatóan legalább 9,5 milliárd euró kockázatviselési képességet fognak biztosítani. A garanciát 40 százalékban töltik fel, ami azt jelenti, hogy az uniós költségvetésből 15,2 milliárd eurót különítenek el a garanciából történő lehívások esetére.

Az InvestEU Alap pénzügyi partnereken keresztül lesz befektetve. A fő partner az EBB csoport lesz, amely 2015-ös indulása óta sikeresen végrehajtotta és kezelte az ESBA-t. Az EBB csoport mellett az Európában működő nemzetközi pénzügyi intézmények – például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a Világbank és az Európa Tanács Bank – és a nemzeti fejlesztési bankok (közös munkacsoportokban együttműködve, hogy legalább három tagállamot lefedjenek) fognak közvetlenül hozzáférni az uniós garanciához.

Az InvestEU Alap minden egyes szakpolitikai terület tekintetében egy tagállami részalappal is rendelkezni fog, ami azt jelenti, hogy a tagállamok kiegészíthetik az uniós garanciát azáltal, hogy a kohéziós politikai alapokból származó forrásaik legfeljebb 5 százalékát önkéntesen átirányítják ezekbe a részalapokba. Így a tagállamok is élvezhetik az uniós garancia és az unió magas hitelminősítésének előnyeit, ami erősíti a nemzeti és regionális beruházásokat.

Mi a helyzet a jelenlegi helyzethez képest, különösen a végső kedvezményezettek esetében?

Egy koherens program létrehozásával kihasználhatóak a méretgazdaságosságból fakadó előnyök. A koherens program nagyobb kockázatdiverzifikációt tesz lehetővé, integráltabb irányítással rendelkezik, és képes az ágazatközi szakpolitikák érvényesítésére, egyetlen szerkezetbe fogva össze különféle eszközöket. A költségvetési garancia – és nem csak a pénzügyi eszközök vagy támogatások – felhasználása segíthet a közpénzek hatásának növelésében. Így kevesebbel többet tudunk tenni.

A jelenlegi programok esetében a végső kedvezményezettek és a pénzügyi közvetítők gyakran bizonytalanok a tekintetben, hogy melyik eszköz a legjobb számukra. A különböző programok keretében különböző támogathatósági, nyomonkövetési és jelentéstételi követelményeket kell kezelniük.

Az InvestEU Alapban egyetlen program lesz, amely erős identitással és a finanszírozási lánc egészére vonatkozó egységes követelményekkel rendelkezik, ami kedvező a végső kedvezményezettek és a pénzügyi közvetítők számára. Központosított jellegének köszönhetően az InvestEU képes lesz a lehető legkisebb mértékre szorítani az átfedéseket, és biztosítani a szinergiákat mind a finanszírozás, mind a tanácsadási szolgáltatások nyújtása során. Az InvestEU Tanácsadó Platform 13 különböző tanácsadó szolgáltatást integrál majd magába, egyablakos ügyintézést kínálva.

Emellett amikor más programokból, például a Horizont Európából, az Egységes piaci programból vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó támogatások InvestEU támogatásokkal való vegyítésére kerül sor, a projekt egészére az InvestEU szabályait kell alkalmazni. Ez a mai helyzethez képest jelentős egyszerűsítést jelent.

A befektetési megközelítés és a különböző adósság- és sajáttőke-termékek egy nagy portfólióban történő diverzifikációjának további előnye, hogy kevésbé van szükség céltartalékképzésre az egyes elszigetelt pénzügyi eszközökhöz képest, amelyek esetében minden eszköznek egyedi tartalékösszegekre lenne szüksége.

Mit fog az InvestEU finanszírozni?

Az InvestEU Alap piaci alapú és keresletvezérelt eszköz lesz. Ugyanakkor a szakpolitikákra is tekintettel lesz. A magánbefektetők bevonása a fenntarthatóság, a tudományos kiválóság és a társadalmi befogadás szempontjából is hozzájárul az EU ambiciózus céljai eléréséhez. A beruházások négy szakpolitikai területhez fognak tartozni, amelyek fontos szakpolitikai prioritásokat jelentenek az Unió számára és magas uniós hozzáadott értéket képviselnek: fenntartható infrastruktúra; kutatás, innováció és digitalizálás; kis- és középvállalkozások (kkv-k) és közepes piaci tőkeértékű vállalatok; valamint szociális beruházások és készségek. A költségvetési garancia a következők szerint oszlik meg a szakpolitikai területek között:

  • fenntartható infrastruktúra: 11,5 milliárd euró,
  • kutatás, innováció és digitalizálás: 11,25 milliárd euró,
  • kkv-k: 11,25 milliárd euró,
  • szociális beruházások és készségek: 4 milliárd euró.

Ezeket az összegeket a bizottság az egyes szakpolitikai területeken legfeljebb 15 százalékkal módosíthatja a változó szakpolitikai prioritásokhoz és a piaci kereslethez való alkalmazkodás érdekében.

Ki választja ki az InvestEU projekteket?

Az InvestEU garancia kiváló minőséget fog képviselni, és csak alapos vizsgálati eljárás után kerül majd odaítélésre. Az ESBA garanciaalaphoz hasonlóan az InvestEU Alapot a bizottság fogja kezelni, a végrehajtáshoz pedig pénzügyi partnerek fognak támogatást nyújtani. Létrejön egy tanácsadó testület, hogy a bizottság az új pénzügyi termékek előkészítése és tervezése során konzultálhasson a pénzügyi partnerekkel és a tagállamokkal a piaci fejlemények nyomon követése és az információk megosztása érdekében.

A bizottság munkatársai lesznek felelősek a javasolt műveletek uniós joggal és szakpolitikákkal való összhangjának ellenőrzéséért. További értékelésre csak az ezen ellenőrzésen átjutó projektek kerülnek. Ezután az előzetes megfelelési vizsgálat után egy projektcsoport biztosítja az átvilágítás minőségellenőrzését, és kitölti az eredménytáblát. Valamennyi végrehajtó partner felkérést fog kapni, hogy e célból küldjenek banki és kockázatkezelési szakértőket a bizottsághoz. E szakértők nem fognak a származási intézményeik által benyújtott projekteken dolgozni az összeférhetetlenség megelőzése érdekében.

Végezetül nyílt eljárásban kiválasztott és az uniós költségvetésből fizetett szakértőkből álló független beruházási bizottság fogja jóváhagyni a végrehajtó partnerek javaslatát a finanszírozási és beruházási műveletekhez az uniós garancia felhasználásáról, a végrehajtó partner által benyújtott átvilágítás és a projektcsapat által készített eredménytábla alapján. Minden egyes szakpolitikai területnek lesz egy beruházási bizottsága, a következetesség biztosítása érdekében pedig néhány szakértő minden bizottságban részt fog venni.

Mik lesznek az InvestEU támogathatósági kritériumai?

A támogathatósági kritériumokat a költségvetési rendelet határozza meg. Az InvestEU projekteknek

  • kezelniük kell a piaci vagy a beruházási hiányosságokat és gazdaságilag életképesnek kell lenniük,
  • uniós támogatásra kell szorulniuk az induláshoz,
  • multiplikátor hatást kell elérniük és lehetőség szerint magánbefektetéseket kell bevonniuk, és
  • segíteniük kell az EU szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításában.

Miért szűnik meg az ESBA? Miért nem egy ESBA 3.0 jön létre?

Az ESBA 2015 júliusában indult a beruházások fellendítése és a gazdasági növekedés és foglalkoztatás ösztönzése érdekében az EU-ban, amikor Európa még mindig kilábalóban volt a pénzügyi és gazdasági válságból. Az eredeti tervek szerint a hatás maximalizálása érdekében rövid, 2018 júliusáig tartó lett volna a beruházási időszak. Az ESBA-t sikere miatt 2017 decemberében kibővítették és meghosszabbították. Beruházási időszaka jelenleg 2020 végéig tart, ami egyben a jelenlegi többéves pénzügyi keret vége. 2020 után nem lehet új beruházásokat indítani az ESBA keretében, de – a legtöbb uniós pénzügyi eszközhöz hasonlóan – a kötelezettségek jóval tovább tartanak.

Az InvestEU program az ESBA sikerére épít, és ugyanezt a modellt követve munkahelyeket fog teremteni és támogatni EU-szerte.

Az InvestEU kap-e forrásokat más finanszírozási programokból? Mi fog történni az olyan programokkal, mint a COSME és az InnovFin?

Az InvestEU Alap számos finanszírozási eszközt fog össze egyetlen, erős márkaként. Az InvestEU Alap nem csupán a meglévő eszközök – például a COSME és az InnovFin – célkitűzéseit fogja átvenni, de az egységes InvestEU Alap méretének és hatékonyságának köszönhetően még inkább fellendítheti a beruházásokat. Az InvestEU Alap négy szakpolitikai területe az EU számára stratégiai jelentőségű területekre helyezik a hangsúlyt, a kisvállalkozások számára elkülönített 11,25 milliárd euró garanciával, és a kutatásra, az innovációra és a digitalizálásra elkülönített további 11,25 milliárd euróval. A jövőbeli eszközök pontos belső összetételét a beruházási iránymutatások határozzák majd meg, amelyeket a bizottság fog felhatalmazáson alapuló jogi aktus formájában elfogadni az InvestEU-ról szóló politikai megállapodás megszületése után.

Ötvözhető-e az InvestEU finanszírozás más uniós támogatásokkal?

Igen. Bizonyos esetekben szükség lehet az elegyítésre a beruházások megtámogatása érdekében, hogy kezelni lehessen bizonyos piaci hiányosságokat vagy beruházási hiányokat. Az InvestEU Alap kombinálható a központilag irányított uniós költségvetésből vagy az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszeréből (ETS) finanszírozott támogatásokkal vagy pénzügyi eszközökkel. Ezek a kombinációk előnyökkel járhatnak a projektgazdák számára olyan ágazatokban, mint a közlekedés, a kutatás és a digitális kutatás. Amikor egy projekt uniós támogatásokat és az InvestEU-t is igénybe vesz, az InvestEU szabályai a teljes projektre vonatkozni fognak. Ez egy egységes szabálykönyvet és jelentős egyszerűsítést jelent.

Mi lesz a beruházások kockázati profilja? Milyen típusú beruházásokat fog az InvestEU Alap megcélozni a jelenlegi pénzügyi eszközökhöz képest?

Az InvestEU Alap gazdaságilag életképes projekteket fog megcélozni olyan területeken, ahol piaci vagy beruházási hiányosságok állnak fenn. Az InvestEU Alap eszközei arra fognak törekedni, hogy kereskedelmi finanszírozást vonzzanak a műveletek és a kedvezményezettek széles köréhez, és csak olyan projekteket támogassanak, amelyek esetében az InvestEU Alap támogatása nélkül a finanszírozást egyáltalán nem vagy nem a szükséges feltételek szerint lehetne megszerezni. Egyes területeken magasabb kockázatú projekteket is célozni fog.

Emellett az InvestEU nagyobb hangsúlyt fektet a szociális beruházásokra és a készségekre. A jelenlegi többéves pénzügyi keretben a szociális ágazat költségvetési garanciáira és pénzügyi eszközeire elkülönített összeg 2,2 milliárd eurót tesz ki, míg az InvestEU az uniós garanciából 4 milliárd eurót különít el e szakpolitikai terület számára, vagyis csaknem megkétszerezi a jelenleg elérhető összeget.

Mi az InvestEU várható multiplikátor hatása? Hogyan éri el a 650 milliárd euró-t?

Mivel az InvestEU magasabb kockázatú innovációs projekteket és kkv-kat céloz meg, valamint nagyobb hangsúlyt fektet az uniós szakpolitikai célkitűzésekre, valamivel konzervatívabb multiplikátorhatást várunk, mint az ESBA esetében: 15 helyett 13,7-et.

Az InvestEU számára előirányzott 15,2 euró milliárd euró-ós költségvetés lehetővé teszi a bizottság számára, hogy 38 milliárd euró összegű garanciát nyújtson, 40 százalékos céltartalékot képezve, Emellett a pénzügyi partnerek várhatóan bizonyos forrásokkal – a becslések szerint összesen 9,5 milliárd euróval – hozzájárulnak majd az egyes ügyletekhez, így a végösszeg 47,5 milliárd euró körül lesz. Ezt aztán minden pénzügyi partner tőkeáttétellel tovább erősíti, ami azt jelenti, hogy a garanciaösszegnél többet tudnak majd kölcsönözni. Végezetül, minden InvestEU által támogatott projekt vonzani fog más magán- és állami befektetőket, amint azt a Juncker-terv esetében is láttuk, és arra számítunk, hogy a beruházások teljes összege 650 milliárd euró-t fog kitenni.

Miért nyitott az InvestEU Alap más pénzügyi partnerek előtt? Miért nem kizárólag az EBB csoport vesz részt, mint az ESBA esetében?

Tekintettel az EU közbankjaként betöltött szerepére, az összes tagállamban való működési képességére, valamint az ESBA irányításában szerzett tapasztalataira, továbbra is az Európai Beruházási Bank (EBB) csoport marad a bizottság fő pénzügyi partnere az InvestEU keretében. Emellett a tagállamok nemzeti és regionális fejlesztési bankjai, valamint más olyan intézmények is feltételektől függően pénzügyi partnerekké válhatnak, amelyek speciális szakértelmet és tapasztalatot kínálhatnak.

Az uniós garancia igénybevétele lehetőségének más intézmények előtti megnyitását az a tény indokolja, hogy léteznek más olyan tapasztalt potenciális pénzügyi partnerek az EU-ban, amelyek különleges pénzügyi vagy ágazati szakértelemmel, helyi piacukról fokozott ismeretekkel vagy nagyobb kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy egyes területeken megosszák az EU-val a kockázatot. Ez a megközelítés kibővíti és diverzifikálja a projektek sorát, és növeli a végső kedvezményezettek potenciális körét.

A bizottság biztosítani kívánja, hogy az InvestEU kedvezményezettjei a lehető legjobb támogatást kaphassák, és a lehető legkönnyebben juthassanak hozzá. Az InvestEU Alap tehát nyitva fog állni más intézmények, multilaterális vagy legalább három tagállamot lefedő nemzeti intézménycsoportok előtt is.

Hogyan pályázhat egy vállalat az InvestEU finanszírozásra?

A projektgazdáknak közvetlenül az EBB-hez, nemzeti vagy regionális fejlesztési bankjukhoz, vagy más pénzügyi partnerek – például az EBRD, a Világbank vagy az Európa Tanács Bank – nemzeti irodáihoz kell fordulniuk. Ebben a szakaszban a pénzügyi partnerek az uniós garancia iránti kérelem benyújtására vonatkozó javaslatot nyújtanak be a bizottsághoz. A kkv-knak továbbra is azoknál a helyi kereskedelmi vagy állami bankoknál kell pályázniuk, amelyek pénzügyi termékei az uniós garancia hatálya alá tartoznak országukban vagy régiójukban. A helyi közvetítő tájékoztatja őket arról, ha egy adott finanszírozási programot az InvestEU Alap finanszíroz.

Hogyan biztosítja az InvestEU program a földrajzi egyensúlyt?

Az InvestEU programot úgy alakították ki, hogy valamennyi tagállam számára előnyös legyen, függetlenül annak pénzügyi piacának méretétől és fejlettségétől. Az egyéb pénzügyi partnereken történő hozzáférésnek lehetővé kell tenni az Alap számára, hogy – az ESBA-hoz képest – jobban kiszolgálhassa a helyi igényeket, és hogy kiegészítse az uniós finanszírozás egyéb forrásait a megosztott irányítás keretében. Az InvestEU Tanácsadó Platform keretében nyújtott technikai segítségnyújtás kezeli a kohéziós országok piacainak sajátosságait, és hozzájárul a tervezett projektek kiépítéséhez.

A garancia nemzeti és regionális fejlesztési bankok számára történő megnyitásának célja annak jobb megértése, hogy hol vannak a finanszírozási igények és hogyan lehet őket a legjobban kezelni. Az InvestEU javaslat szerint bármely uniós garanciával fedezett pénzügyi terméknek legalább három országra kell kiterjednie. Ez megköveteli, hogy a nemzeti és regionális fejlesztési bankok működjenek együtt közös termékek kifejlesztése terén, ami a legjobb gyakorlatok és szakértelem nemzetközi cseréjét fogja eredményezni.

Végezetül az InvestEU Tanácsadó Platform átfogó projektfejlesztési támogatást fog nyújtani. Kapacitásépítési támogatást fog nyújtani szervezeti kapacitás fejlesztéséhez és árjegyzési tevékenységek elősegítéséhez, valamint az ágazati szereplők együttműködéséhez. A cél a támogatható kedvezményezettek potenciális számának kezdő piaci szegmensekben való bővítése feltételeinek megteremtése, különösen akkor, ha az egyes projektek kis mérete jelentősen növeli az ügyleti költségeket a projekt szintjén.

Mi a helyzet az állami támogatások ellenőrzésével?

Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok elengedhetetlenek a hatékony verseny biztosításához, hogy a fogyasztók és a vállalkozások tisztességes árakon szélesebb választékhoz férjenek hozzá az egységes piacon. Ugyanakkor annak érdekében, hogy InvestEU célkitűzéseink alkalmasak legyenek a piaci hiányosságok kezelésére és magánberuházásokat mozgósítsanak, egyszerűnek kell lennie a tagállami pénzek – amelyek állami támogatást tartalmazhatnak, és amelyekre vonatkozhatnak az állami támogatásra vonatkozó szabályok – és a bizottság által központilag kezelt, állami támogatásnak nem minősülő uniós források összekapcsolása.

Az ilyen közös finanszírozásra vonatkozó államitámogatás-jóváhagyási folyamat további egyszerűsítése érdekében a bizottság javaslatot tett az állami támogatások uniós ellenőrzéséről szóló tanácsi rendeletek módosítására, amely javaslatot most a Tanácsnak jóvá kell hagynia. Amennyiben elfogadásra kerül, e rendelet javasolt kiterjesztése lehetővé tenné a bizottság számára, hogy mentesítse az InvestEU Alapon keresztül csatornázott vagy általa támogatott tagállami finanszírozást az ilyen beavatkozások végrehajtás előtt a bizottsághoz történő benyújtására vonatkozó kötelezettség alól. A tagállami finanszírozást az uniós állami támogatási szabályokkal összeegyeztethetőnek fogják nyilvánítani, amennyiben bizonyos egyértelmű feltételek teljesülnek. A bizottság javaslata így biztosítja, hogy az állami támogatási szabályok elősegíthessék az InvestEU Alap zökkenőmentes lehívását. Ez hű a Juncker-bizottság szellemiségéhez, amely már gondoskodott arról, hogy az állami támogatás 97 százaléka a bizottság közreműködése nélkül végrehajtható legyen.

Ki lesz elszámoltatható a beruházásokért?

Az InvestEU-ban a pénzügyi partnerek felelősek lesznek az InvestEU Alap finanszírozási és beruházási műveleteiért, mivel az irányító testületeik hozzák a végső döntést a finanszírozásról.

A független külső szakértőkből álló beruházási bizottság jóváhagyja az Európai Beruházási Alap keretében nyújtott uniós garancia felhasználását, hogy a pénzügyi partner végső döntését megelőzően támogassa ezeket a műveleteket.

Milyen szerepet játszik majd az Európai Parlament és a Tanács?

Az Európai Parlament és a Tanács társjogalkotói és költségvetési hatósági kettős minőségükben határoznak az InvestEU programról.

A költségvetési hatósághoz benyújtott éves jelentések révén és a mentesítési eljárás keretében fogják felügyelni az InvestEU Alap végrehajtását.

A bizottság azt is javasolja, hogy az InvestEU program végrehajtását értékeljék időközileg és visszamenőlegesen. Az értékelések következtetéseit közlik az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy azok kellő időben becsatornázódjanak a döntéshozatali eljárásba.

Hogyan és mikor kerül sor az InvestEU értékelésére?

Az éves jelentések mellett az uniós garancia felhasználását készül egy időközi értékelés 2025 szeptemberéig és egy végső értékelés.

Két Románia létezik – optimista és kritikus a Világbank

0

Felfelé módosította a Világbank Románia növekedési kilátásait, ám arra figyelmeztetett, hogy „két Románia” létezik.

A washingtoni székhelyű pénzintézet 5,1 százalékos gazdasági növekedést vár az idei év végére Romániában – ez 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző prognózisba foglalt – írja a Krónika.

A Világbank új előrejelzésében is fenntartotta, hogy jövőre mindenképp lassulni fog a GDP gyarapodása, igaz, most már 4,5 százalékra teszik ennek ütemét, ami 0,4 százalékponttal meghaladja az előző prognózist. A román gazdaság tavaly 6,9 százalékkal bővült, az idei első negyedévben pedig 4,2 százalékos volt a gyarapodás üteme.

Pénzügyi elemtők szerint egymással párhuzamosan két Románia létezik. Az egyik dinamikus, urbánus, kellőképpen integrált az Európai Unióba. A másik azonban vidéki, szegény és elszigetelődött, a lakosság több mint egynegyede napi 5,5 dollárnál kevesebből él.

Ingyenes online számlázó programot biztosít a NAV a vállalkozásoknak

0

Július 1-től ingyen biztosít a vállalkozóknak saját fejlesztésű online számlázó programot a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV). A program az adatszolgáltatáson túl számos speciális szolgáltatást is nyújt használóinak.

A NAV saját fejlesztésű online számlázóprogramja egy olyan speciális és egyedülálló szolgáltatás, amelyet jellemzően a kis- és középvállalkozások tudnak majd használni – ismertette Varga Mihály pénzügyminiszter. Az ingyenes program biztosítása példaértékű lehet a bürokráciacsökkentésben is – tette hozzá.

Azon túl ugyanis, hogy jelentősen csökkennek a vállalkozások adminisztrációs terhei, az adóhivatali programot használóknak nem kell a számlakiállítással kapcsolatos költséggel sem számolniuk, így például az online számlázást választóknak a jövőben nem kell többé számlatömböt vásárolniuk.

Az ingyenes program kínálta szolgáltatások közül a pénzügyminiszter kiemelte a számlák közti keresési lehetőséget, a partnerek speciális kezelését, például, hogy a szoftver automatikusan tölti be a vevő adatait. Tovább egyszerűsíti és gyorsítja a számlakiállítást a terméklistából a tételek gyors hozzáadásának lehetősége. A NAV programjának elmaradhatatlan kelléke a szakszerű segítségnyújtás, amely a program használata mellett a számlázási szabályokra vonatkozó tájékoztatásra is kiterjed.

Varga Mihály elmondta, hogy – tekintettel arra, hogy majd egy hónap van hátra az éles indulásig – az érintetteknek érdemes megkezdeni a felkészülést. Jelenleg több mint 210 ezer vállalkozás használ számlázóprogramot, nekik mindössze annyi feladatuk van, hogy ellenőrizzék azt, hogy az általuk használt program képes lesz-e július 1-jétől az online adattovábbításra. A vállalkozások jelentős többsége még mindig kézi számlát használ. Nekik is segít a NAV ingyenes online számlázó programja, amely a számlatömb mellett a manuális adatszolgáltatást is kiváltja. 

Míg a vállalkozások adminisztrációját csökkenti, addig az államkassza bevételét növeli – mutatott rá az online számla lényegére a pénzügyminiszter. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság tanulmánya szerint fele akkora volt 2015-ben az adóelkerülés hazánkban, mint a régió országaiban. Magyarországon az adórés 13,7 százalék, addig a régiós átlag 25,5 százalék. „Az online számlázás bevezetésével 2018-ra akár 10 százalék alá is csökkenhet hazánkban az adóelkerülés mértéke” – jelentette ki a pénzügyminiszter. (MTI)

IATA: a hatóságok ne szabályozzák a székközt a repülőgépeken!

0

A légügyi hatóságoknak semmi köze nincs ahhoz, hogy a repülőgépeken mekkora a székek közti távolság. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség azt szeretné, a hatóságok ne szabályozzák azt.

Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) azt tervezi, biztonsági okokra hivatkozva minimum értéket szab a két ülés közti távolságra – mondta Alexandre de Juniac, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) elnök-vezérigazgatója a szervezet Sydney-ben tartott közgyűlésén.

Úgy vélte, nem szabadna megtörténnie, hogy egy légügyi hatóság egyoldalúan megszabja azt, hogy mekkora lehet a legkisebb széktávolság a repülőgépek fedélzetén.

Akbar Al Baker, a szervezet igazgatóságának elnöke, a Qatar Airways vezérigazgatója ehhez hozzátette: ha mindenképpen szabályozni kell a területet, akkor az IATA-nak, mint a légitársaságokat összefogó szervezetnek kellene ezt megtennie.

Közölte: teljesen mindegy, hogy mekkora a széktávolság, az utas a világ legbiztonságosabb eszközében, egy repülőgép ülésében fog utazni, amely akár 6G-s erőhatásnak is képes ellenállni.

Alan Joyce, az ausztrál Qantas légitársaság vezetője ezt kiegészítve úgy foglalt állást, hogy sem az Airbus, sem a Boeing nem fog olyan ülést beszerelni a repülőgépekbe, amely nem felel meg az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) előírásainak. (MTI)

Soha ennyi pénzt nem fociztak még össze az európai csapatok

0

Pénzügyi rekordot döntött az európai profi labdarúgósport élvonala, amelynek összesített bevétele először lépte át a 25 milliárd eurót a tavalyi szezonban.

A Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló cég 27 éve állítja össze az európai labdarúgás pénzügyi mérlegét – Annual Review of Football Finance – az előző évadra visszatekintve. Az új összesítés kimutatja, hogy a 2016/17-es szezonban az európai futballpiac 25,5 milliárd euró bevételt ért el, 4 százalékkal többet, mint 2015/16-ban.

A növekedés fő hajtóerejét az „Öt Nagy”, vagyis az angol, a francia, a német, az olasz és a spanyol első liga adta. Ezek együttes bevétele 2016/17-ben 1,3 milliárd euróval, 9 százalékkal 14,7 milliárd euróra nőtt a Deloitte számításai szerint. Az angol Premier League, a német Bundesliga és a spanyol La Liga működési szintű eredménye egyenként most először meghaladta a 300 millió eurót.

A tanulmány szerint a Premier League klubjai a bevételi versengésben továbbra is utcahosszal megelőzik az európai ligákat: az angol futball felső osztályának együttes bevétele 2016/17-ben – az évad egészére vetített átlagos árfolyamon átszámolva – 5,3 milliárd euró volt az előző szezonban mért 4,9 milliárd euró után.

A Deloitte számításai alapján a Premier League tavalyi bevételei 86 százalékkal haladták meg a második helyezett spanyol La Liga 2,85 milliárd eurós éves bevételét.

A harmadik helyen a Bundesliga áll 2,79 milliárd euróval, a negyediken az olasz Serie A klubjai 2,075 milliárd euróval, és a felső ötös mezőnyt a francia Ligue 1 zárja 1,64 milliárd eurós bevétellel. A Serie A bevételei most először haladták meg a 2 milliárd eurót, miután 8 százalékkal növekedtek egy év alatt. Ez nem kis részben egyetlen klub, az Internazionale bevételnövekményének eredménye.

Az Öt Nagy közül a Bundesliga mérkőzéseire látogattak ki a legtöbben az elmúlt évadban: a német első osztályú bajnokság meccseit átlagosan 40 693 szurkoló nézte a stadionokban. A Premier League mérkőzéseire átlagosan 35 838-an váltottak jegyet, a másik három nagy európai liga meccsein 21-27 ezer között volt az átlagos nézőszám.

A stadionkihasználtság rangsorát ugyanakkor a Premier League vezeti, 96 százalékos átlagos telítettséggel. A Bundesliga csapatainak stadionjai átlagosan 91 százalékig teltek meg 2016/17-ben, a Serie A stadionkapacitásának meccsenkénti átlagos kihasználtsága viszont csak 52 százalék volt. (MTI)

Az elhízás ellen a wellness világnapján

Június 9-én 100 országban közel 4 ezer létesítmény, szolgáltató – spa, szálloda, fürdő, fitnesz stúdió, tánciskola, önkormányzat, és más állami szervezet – csatlakozik a Global Wellness Day kezdeményezéséhez.

Június 9-én lehetőség lesz budapesti és vidéki szállodák egyedi programjainak felkeresésére, többek között fürdőlátogatásra, gyógyvízkóstolásra, kerékpártúrán való részvételre – írja a turizmus.com.

A Wellness Világnapján a kezdeményezés minden szervezet, szolgáltató előtt nyitva áll, ha elfogadja az alapelveket.

2018-ban, a negyedik alkalommal megtartott rendezvényen kiemelt cél az emelkedő elhízási ráta, a világméretű depresszió és a jövőbeni bűnözési arányok csökkentése.

Maximálják az Európai Unión belüli telefonhívások percdíját

Megállapodásra jutottak az Európai Unión belüli telefonhívások percdíjainak maximálásáról a főbb uniós intézmények. A még hivatalos elfogadásra váró egyezség értelmében 2020-tól legfeljebb 19 eurócent (nagyjából 60 forint) lesz a tagállamok közötti hívások percdíja.

Az Európai Parlament (EP) és a tagországok kormányait tömörítő tanács tárgyalói hosszú egyeztetés után szerdán megegyeztek a távközlési szabályok módosításáról. A megállapodás értelmében a jövőben 19 centes felső korlátja lesz az unión belüli, másik tagállamba irányuló percdíjaknak, SMS-enként pedig legfeljebb 6 eurócentet (körülbelül 20 forintot) számolhatnak majd fel a szolgáltatók.

Szakértők rámutattak, hogy bár az új szabályozás csak 2020-ban fog hatályba lépni, egyes szolgáltatók valószínűleg ezt megelőzve már korábban is eleget tehetnek majd ezen előírásoknak, ahogyan az a roamingdíjak eltörlésekor is történt.

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő a szociáldemokrata frakció sikereként értékelte a mostani egyezséget. „Az elmúlt években szívós munkával őröltük fel egyes cégek utóvédharcát, s a megoldás végül mindenkinek jó, de legfőképp az EU polgárainak, akik immár méltányos árakon kommunikálhatnak egymással” – közölte.

Az új szabályokat még hivatalosan is jóvá kell majd hagynia az uniós társjogalkotó szerveknek, az EP-nek és a tanácsnak. A BEUC európai fogyasztóvédelmi szövetség arról számolt be, hogy az EU-n belül hívások díjai jelenleg 5 és 80 eurócent között alakulnak az uniós országokban.

A kritikus hangok szerint ugyanakkor pusztán szükségtelen populista intézkedésről, „politikai ködösítésről” van szó, mert az emberek egy jelentős része már most is ingyenes internetes telefon- és üzenetküldő szolgáltatásokat használ. (MTI)

Újabb hatvanezer dízel Audit hívnak vissza, mert csalt a teszten

0

Visszahívnak hatvanezer Audi luxusautót károsanyag-kibocsátási manipuláció miatt. A hatóság a károsanyag-kibocsátást szabálytalanul befolyásoló szoftveres megoldást talált A6-os és A7-es típusú kocsiknál, amelyekbe háromliteres, Euro-6 környezetvédelmi besorolású dízelmotort építettek be.

A feltárt manipuláció miatt Volkswagen-csoporthoz (VW) tartozó Audi köteles visszahívni az érintett mintegy 60 ezer gyártmányt, és a KBA által jóváhagyott eljárással eltávolítani a szabálytalan szoftvert, amely fokozott nitrogén-oxid-kibocsátást okozhat – közölte a német közúti közlekedési hatóság (KBA). A hatóság tájékoztatása szerint a szabálytalan motorvezérlő rendszerrel szerelt autók közül 33 ezer darabot Németországon kívül tartanak forgalomban.

A KBA már több mint 150 ezer Audi visszahívását rendelte el a károsanyag-kibocsátást szabálytalanul befolyásoló megoldások miatt a VW dízelbotrányának kezdete óta, több tízezer kocsit pedig a gyártó önként hívott vissza szervizre. A botrány 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit.

Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.

A VW a világ legnagyobb gépjárműgyártója, tavaly 10,74 millió gépjárművet értékesített, ami 4,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A csoporthoz tartozik a névadó Volkswagen és az Audi mellett a Skoda, a Seat, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini és a Porsche autómárka, valamint a Ducati sportmotorkerékpár, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja. (MTI)

Képünk illusztráció

Magyarországon a szoftverek harmadát jogosulatlanul telepítették

0

Magyarországon a licenc nélküli szoftverek aránya eléri a 36 százalékot. Az arány 2 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A licenc nélküli szoftverek használatának gyakorisága enyhén csökken, de még mindig széles körben elterjedt – közölte a Microsoft Magyarország Kft. a BSA globális szoftveripari érdekképviseleti szervezet legfrissebb felmérése alapján. A világon a személyi számítógépeken telepített szoftverek 37 százaléka licenc nélküli, ami szintén 2 százalékkal kisebb a 2016-os adatokhoz képest.

A közleményben a társaság arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyarországi vállalatoknak érdemes felmérniük a telepített szoftverállományukat üzleti eredményeik javítása, a kibertámadások kockázatának csökkentése érdekében. A Microsoft szerint a licenc nélküli szoftverek használata egyre kockázatosabb és költségesebb: a nem jogtiszta szoftverek használata miatt megjelenő kártékony programok évente közel 359 milliárd dolláros kárt okoznak.

A vállalatok jelentős lépéseket tehetnek a szoftvergazdálkodás fejlesztése érdekében, több tanulmány is kimutatta, hogy 30 százalékkal is csökkenthetik éves szoftverköltségeiket, ha megbízható szoftvergazdálkodási és licencoptimalizálási programot vezetnek be – olvasható a közleményben. (MTI)

Idén már Kiváló Termék védjegyre is pályázhatnak a hazai vállalkozások

0

Idén új kategóriával, a Kiváló Termék védjeggyel bővül a jelenleg a Magyar Termék, a Hazai Termék és a Hazai Feldolgozású Termék védjegyekből álló tanúsító rendszer.

Az Agrárminisztérium feladata, hogy minden segítséget megadjon a magyar mezőgazdaság, a gazdatársadalom és a vidéki polgárság megerősödéséhez – fogalmazott Nagy István agrárminiszter az Agóra kereskedelmi konferencián. A tárcavezető elmondta: stratégiai kérdés a magyar mezőgazdaság versenyhátrányának leküzdése. A területhasznosítás, a termelési színvonal következő 10-15 évben el kell érje az Európai Unió fejlett országainak szintjét, ezzel a magyar mezőgazdaság 20 millió ember ellátására lesz képes.

A  Magyar Termék és a Hazai Termék védjegyről szólva a miniszter kiemelte: ezek a tanúsítványok megbízhatóságot is jelentenek a magyar emberek számára. A védjegy feladata a termékek kiemelése, hiszen ezzel a megkülönböztetéssel hívható fel a figyelem a magyar minőségre. A védjegyes termékek megvásárlásával az emberek támogatják a helyi gazdaságokat, erősítik a város-vidék kapcsolatát, emelik az élelmiszerellátás színvonalát, ugyanakkor környezetbarát döntést hoznak és értékes munka végtermékét veszik meg – tette hozzá.

Nagy István hangsúlyozta, hogy az élelmiszergazdaságnak a jövőben meg kell felelnie az indokolt környezetvédelmi elvárásoknak, felelősen kell gazdálkodnia a természeti erőforrásokkal, törődnie kell a vidék értékeivel, de nem tévesztheti szem elől a jövedelmező termelést és a globális versenyhelyzetet.  

Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője ismertette, hogy a társaság 2006-ban azért alakult meg, hogy eredettanúsító védjegyével segítse a magyar áruk könnyű és egyértelmű azonosíthatóságát, növelje a magyar termékek iránti keresletet. A társaság jelenleg 164 védjegyhasználó partnerrel rendelkezik, 3778 védjegyes termékük van, a védjegyhasználó cégek pedig 1300 milliárd forint bevételt értek el tavaly és 32 ezer munkavállalót foglalkoztattak.

Kitért arra is, hogy a Magyar Termék Nonprofit Kft. idén továbbfejleszti védjegyrendszerét, a tanúsítórendszer elismertségére támaszkodva, a már alkalmazott Magyar Termék, Hazai Termék és Hazai Feldolgozású Termék védjegyek mellett létrehozza a Kiváló Termék védjegyet. Az új védjegy minden termékkörre alkalmazható, és odaítélése során támaszkodik a Magyar Termék Nonprofit Kft. tanúsító rendszerére. A társaság a Trade Magazinnal közösen idén új díjat is alapít: az elismerést a védjegy iránt leginkább elkötelezett üzletlánc kapja a védjegyhasználók szavazatai alapján.

HVCA: közel száz vállalat jutott tőkéhez

A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 2017. évi jelentése szerint tavaly Magyarországon 95 vállalat részesült összesen 38,2 millió euró összértékű kockázati- és magántőke-befektetésben. A befektetések 73 százaléka az év során három szektorba, a közlekedéssel, az informatikával és elektronikával, illetve az üzleti termékekkel és szolgáltatásokkal foglalkozó cégekbe áramlott.

Kockázati- és magántőke-befektetések, 2017:

  • 95 vállalat részesült befektetésben.
  • 38,2 millió euró volt a kockázati-és magántőke befektetések összértéke.
  • A befektetők leggyakrabban a magvető fázisban lévő cégekbe fektettek
  • A befektetők 3 legkedveltebb szektora: közlekedés, informatika és elektronika, üzleti termékek & szolgáltatások.
  • Az átlagos befektetési összeg 402 ezer euró volt.
  • 2017-ben 95 vállalkozás, 95 befektetés által részesült kockázati-és magántőke befektetésben, összesen 38,2 millió euró értékben, míg egy évvel korábban 80 vállalatba fektettek be összesen 40 millió eurót.
  • Az átlagos tranzakció értéke 402 000 euró volt, amely összeg nagyságrendileg 20 százalékkal maradt el a 2016-os értéktől (501 000 euró).

Befektetési stádium

Tavaly, a befektetők leggyakrabban a magvető fázisban lévő cégekbe fektettek, összesen 21,7 millió euró értékben, aminek az lehetett az oka, hogy a piacon legaktívabb állami hátterű kockázati tőkealapok ebben a fázisban hajtották végre a legtöbb befektetést. A 95 befektetésből 92 magvető volt, 236.000 Euró átlagos befektetési összeggel.

Ezt követték a kivásárlások (14,4 millió euró összértékben), illetve a magvetőt követő, ún.  startup fázisban lévő vállalkozásokba történt befektetések (2 millió euró). A befektetések túlnyomó többsége (a 95-ből 88) első körös befektetés volt, mindössze hét olyan tranzakció történt, ahol a befektetők korábbi portfólió cégeik tőkéjét emelték.

Befektetési szektor

2017-ben 7 szektorban történt befektetés.  A befektetések összértékét tekintve a legaktívabb a közlekedés (transportation) volt, itt költötték el az összes forrás 40%-át. Ezt követte az informatika és és elektronika (IT & electronics – 17 százalék), valamint az üzleti termékek és szolgáltatások (business products and services – 16 százalék). A befektetések számát nézve az üzleti termékek és szolgáltatások területe vezet 28, illetve az informatika és elektronika szektor 24 tranzakcióval.

Kiszállás

2017-ben 11 kiszállásra került sor, összesen 249,1 millió euró értékben. Összehasonlításképpen, 2016-ban 25 exitet regisztráltak 59 millió euró összértékben. A kiszállások értékének 89 százalékát egyetlen, az informatika és elektronika szektorban megvalósult, 199,1 millió euró értékű tranzakcióból adódott, ahol a kivásárlást egy másik magántőke befektetőnek hajtotta végre.

Tőkegyűjtés

A tavalyi évben öt alapkezelő mindösszesen 236,5 millió euró forrást gyűjtött, ami lényegesen meghaladja a 2016-os év egyetlen, összesen 20 millió euró értékű alap indítását. A képet árnyalja, hogy a gyűjtött tőke fele (50 százaléka) továbbra is állami forrásból származott, míg 27 százaléka bankoktól befektetőktől érkezett.

„A 2017-es évben a kockázati tőke iparág újra az erősödés jeleit mutatta. Bár az aktivitás túlnyomórészt az állami hátterű kockázati tőke alapokhoz kötődik, újra közel száz cég kapott kockázati tőkebefektetést. A tavalyi év számomra egyik legfontosabb fejleménye azonban nem is annyira a befektetésekhez, hanem inkább a forrásbevonásokhoz kötődik. Nagyon jó hír, hogy a tavalyi évben öt, köztünk tisztán privát forrásból finanszírozott kockázati tőke alap indult, mindösszesen több, mint 230 millió euró összértékben, szemben a 2016-os egyetlen alappal. Ez összeségében a befektetői aktivitás szinten maradását, sőt további erősödését jelentheti. Ezt tovább erősíthetik a 2018-ban induló új Jeremie-alapok. Ugyancsak örömteli dolog, hogy bár a kiszállások száma az előző évtől elmaradt, összértékben jelentős növekedés tapasztalható. Bízom benne, hogy a lendület ezen a területen is megmarad 2018-ra” – mondta Zsembery Levente, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) elnöke.

„Számomra a 2017-es éves számokból kiolvasható legkedvezőbb trend az, hogy végre kialakulóban van Magyarországon is egy egymásra épülő finanszírozási láncolat.  A tavalyi évben megjelenő nagyszámú, első körös, magvető befektetés megteremti az eddig magas kockázata miatt alulfinanszírozott induló vállalkozások számára is a belépési lehetőséget a külső tőkéből megvalósuló elinduláshoz, majd növekedéshez.  Az IKT és az Üzleti szolgáltatások területére érkező befektetések relatív magas darabszámából kitűnik, hogy a befektetők a jól skálázható, globális kiterjesztést ígérő befektetési sztorikat keresték és az akadályokat sikeresen vevő vállalkozások tovább finanszírozására reményt adnak a 2017-ben és a 2018-ban hazánkban megjelenő új alapok.  Úgy látom, hogy felpezsdülő piacnak köszönhetően a hazai ökoszisztéma ilyen tekintetben végre utoléri a regionális versenytársainkat, felkeltve ezáltal a külföldi következő körös befektetők érdeklődését, ami nélkülözhetetlen a sikeres nemzetközi vállalkozások építésében” – tette hozzá Szluha Dénes, a Hiventures befektetési igazgatója.

SO PR ON: akkor felkapcsoljuk a PR-t Sopronért

A Hungary NEXT olyan új projektet indított az elmúlt hetekben, amely a hazai gyakorlatban több szempontból is unikálisnak számít – írja Bódis Gábor, a Hungary NEXT ország-márka műhely alapítója.

Sopron kivétel nélkül pozitív asszociációkat ébreszt mindannyiunkban, ugyanakkor nem sokat tudunk róla, egy-két kiüresedett vagy nem túl megnyerő szlogent talán fel tudnak idézni az olvasók is. A hűség városa, tűztorony, ott a sör, a VOLT fesztivál. Még beugrik a Fertő is, de leginkább az, hogyha már Sopronban vagyunk, ruccanjunk át a sógorékhoz, netán munkát is vállalva.

Ezért határozta el a NEXT, hogy ezen imázson fordít. Akkor (SO), összerántja az érdekelteket, kommunikál (PR), felkapcsolja mindazt (ON), amit kapcsolatépítés terén lehet, és elkezdi Sopron és térsége márkájának tudatos és professzionális megalkotását.

Projektünk, reményeink szerint a teljes turisztikai régió brand-boostere, azaz márka-alkotó munkatársa, támogatója, influencere és nagykövete lesz, együttműködést kezdeményeztünk a város parlamenti képviselőjével, a turisztikai desztináció menedzsment szervezet vezetőivel, helyi turisztikai szakemberekkel és vállalkozókkal, valamint a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) is, amely kiemelt és első körös fejlesztési régióként definiálta a Sopron—Fertő térséget.

Nem egyedülálló ez a megközelítés és gyakorlat, elég felidézni, hogy tavaly a minden szempontból sikeres vizes világbajnokság hivatalos kommunikációs teamjét kívülről, kezdetben think-tank, majd do-tank szerepvállalással fiatal, kreatív és innovatív kollégák segítették.

A Hungary NEXT csapatát is bevonta 2017-ben az MTÜ a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS 2030) márka-vonatkozásainak értékelésébe, amely meghatározza, hogy nem pontszerű, hanem hálózatos desztinációfejlesztés a cél.

Ez az irány ráerősít arra a NEXT-es álláspontra, hogy nem adminisztratív határokon belül, azokat sokszor nevesítve is, hanem azokon átívelve, az értékeket autentikusan, logikusan és maradandóan bemutatva érdemes kommunikálni, úgy, hogy figyelembe vesszük a látogató mozgásvonalát, vásárlási szokásait. Nem is turistáról, hanem úgynevezett „destination shopper”-ről kell gondoskodnunk, nem „information desk” módon, hanem „customer care” gyakorlattal.

Sopronban tehát eljött az idő, hogy új nézőponttal, a város értékeiből építkező, ugyanakkor modern arculattal és üzenettel, trendi és vonzó, a lehető legkompetensebb módon, az érintetteket természetes partnerként kezelve, együtt pozícionáljuk a várost és a régiót, az egyre fokozódó versenykörnyezetben.

De hogyan dolgozunk a gyakorlatban? Láthatóak a lépések a #brandsopron gyorslink segítségével a legtöbb közösségi média-felületen. Már a munka-modell sem a megszokott. Több workshopot indított a Hungary NEXT a projekt kapcsán, három kisebb szakértői csapat állt fel, és egy már kész ütemterv szerint végzi a munkát. Sopronban, Budapesten és Kismartonban is egy-egy alkotó team adja össze tudását, tapasztalatát annak érdekében, hogy a lehető legszínvonalasabb és legsikeresebb márka-koncepciót alkossa meg.

Miért van szükség a kismartoniakra? Nos, aki beszélt már burgenlandival, tapasztalhatta, hogy fővárosukként tekintenek Sopronra, fontos nekik, szeretik – fontos tehát az ő víziójuk, értelmezésük is. Sőt, a munkacsapatok olyan szerencsésen álltak össze, hogy Kőszegről és Győrből is érkeztek szakemberek, de van olyan kolléga is, aki távol-keleti szemmel is képes vizsgálni a helyzetet, hiszen több évig élt ott. Szerencsére a Z-generáció is képviselteti magát!

A gazdasági vonatkozású jelenségeket, amelyek nyilvánvaló hatással vannak a turizmus szolgáltatási oldalára, mi nem szeretnénk megoldani, de hiszünk abban, hogy helyesen célzott és modern csatornákon történő, a régiót egységben láttató eszközökkel és vizuális világgal vonzó attrakció lesz Sopron és a térség magasabb vendégszámot érhet el azzal, hogy egyszerűen többet mondunk, hallunk, beszélünk róla, mutatunk meg belőle. Becsekkolunk a városba, felfedezzük, szippantunk egy jó nagy adag friss levegőt a Lővérekben, és átruccanunk a Lajtán-túlra mi, magyarok, de szomszédaink is átruccannak majd hozzánk a nagyívű fejlesztéseknek köszönhetően.

A szerző:

Bódis Gábor,
a Hungary NEXT ország-márka műhely alapítója