Kezdőlap Blog Oldal 484

Javítanák a szállító vállalkozások versenyképességét

A magyar közúti áru- és személyszállító vállalkozások működési feltételrendszerének javítására vonatkozó 16 pontos intézkedésiterv-javaslatot adott át Palkovics László miniszternek Szabó György, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) elnöke.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tárcavezetője az érdekképviselet meghívását elfogadva érkezett a szervezet budapesti székházába, ahol az MKFE Versenyképesség 2.0 csomagjának ismertetése mellett az Egyesület elnökségének, valamint a NiT Hungary elnökének és főtitkárának részvételével folytattak tárgyalást.

Palkovics László a kormány támogatásáról biztosította a szakmát, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a sikerhez elengedhetetlen a fuvarozók konstruktív, innovatív együttműködése, hiszen az ágazat jövőjét számos, az EU szintjén meghozott, komoly fejlesztéseket igénylő döntés befolyásolja majd a közeljövőben, amelyekre a hazai vállalkozásoknak fel kell készülniük.

A találkozón az MKFE elnöke kiemelte, hogy bár a magyar kormány az elmúlt években több, az ágazat versenyképességét javító jogszabályt fogadott el, ezek pozitív hatásait mára felülírták az Európai Unió egyes tagországai által kezdeményezett intézkedések, a krónikus gépjárművezető-hiány, a harmadik országbeli fuvarozók jogosulatlan tevékenysége, valamint a vállalkozások drasztikusan emelkedő költségei.

A találkozón a felek egyetértettek abban, hogy a fuvarozói ágazat hatékony működése meghatározó módon járul hozzá a magyar gazdaság versenyképességéhez, melynek megőrzése és javítása közös érdek.

Palkovics László az egyeztetés végén leszögezte: a tárca megvizsgálja a Versenyképesség 2.0 csomagban foglalt javaslatok végrehajtásának lehetőségét, és ezt követően megkezdődhet a megvalósítható pontokról a szakmai konzultáció az érdekképviselet és a minisztériumok között.

(Forrás: ITM Kommunikáció)

Negyvenmilliárd forintra pályázhatnak a fiatalok és az álláskeresők

Mintegy negyvenmilliárd forintra pályázhatnak a 30 év alatti fiatalok és a 30 év feletti álláskeresők, amivel fejenként 4,5 millió forint támogatást kaphatnak új vállalkozásuk elindításra.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára közölte, a program segítségével nyolcezer érintett találhatja meg számítását önfoglalkoztatóként, ami érdemben növelheti a vállalkozási hajlandóságot Magyarországon.

Az államtitkár a tájékoztatón elmondta, az álláskeresők foglalkoztatási szintjének növelése érdekében különösen indokolt körükben a vállalkozói aktivitás ösztönzése, az új vállalkozások létrejöttének támogatása, képzettségük fejlesztése, a vállalkozással kapcsolatos szemléletformálásuk javítása.

Mint mondta, ma Magyarországon a legfontosabb nettó munkahelyteremtők a mikro- és kisvállalkozások, melyek közel 60 százaléka egyszemélyes vállalkozás, azaz önfoglalkoztató személyekből áll. A cél a teljes foglalkoztatás elérése, ami már – a nagyon alacsony munkanélküliség miatt – nem nagy tömegek bevonását jelenti a munkaerőpiacra, hanem az egyéneket kell megszólítani, lehetőséget kell biztosítani számukra a mielőbbi munkába álláshoz.

Bodó Sándor ismertette, a program teljes kerete 46 milliárd forint, ebből 6 milliárd forint támogatja a résztvevők képzését. A vállalkozások induló költségeinek támogatására 40 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből a 30 év felettiek által létrehozott vállalkozások részére 13,35 milliárd forint, míg a fiatalok által létrehozott vállalkozásokéra 26,65 milliárd. E két pályázati lehetőség közel 8 ezer vállalkozás elindulását segítheti elő 2022-ig, melyből 2627 vállalkozás a 30 év felettiek, 5236 vállalkozás pedig a 30 év alattiak körében jöhet létre.

Az államtitkár leszögezte, az első szakaszhoz kapcsolódó képzések megvalósítása várhatóan jövő év tavaszán kezdődik meg, a konkrét támogatási igények benyújtására a képzések sikeres elvégzését és az üzleti tervek elfogadását követően, várhatóan 2019 közepén nyílik meg a lehetőség.

Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke elmondta, a kincstár a programot 21. századi eszközökkel és szemlélettel hajtja végre, ezért minden vállalkozni akaró személynek ügyfélkapu regisztrációt kell szereznie, mivel a program a felületen keresztül lesz elérhető. Az érdeklődők a www.ginop519.hu oldalon keresztül férhetnek hozzá a már élő régiós előregisztrációs felületekhez a hamarosan induló képzésekre.

(Forrás: Pénzügyminisztérium)

Felélénkítheti az ingatlanpiacot az új csok-konstrukció

0

A családi otthonteremtési kedvezmény kormányzati bővítése viszont várhatóan nem drágítja tovább az ingatlanárakat – véli Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamar Ipari Tagozatának tagja.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter október végén jelentette be, hogy tovább bővül a csok, a kormány döntése értelmében a kétgyermekesek is megkapják a tízmillió forintos kedvezményes kölcsönt, melynek összegét a háromgyermekesek esetében 15 millió forintra emelik. Balla Ákos, a Blogstarnak adott interjújában kifejtette, a támogatási rendszernek egyértelműen a kétgyermekesek lesznek a nyertesei, hiszen a statisztikák és a folyósítások eddig is azt mutatták, hogy legnagyobb mértékben a kétgyermekes családok vették igénybe a kedvezményt.

Az ingatlanszakértő úgy véli, a kormányzati döntés nem fog áttörést hozni a háromgyerekes családok esetében, a plusz ötmillió forintos kedvezmény ellenére sem, hiszen ezek a családok már korábban megtervezték ezt a családmodellt, tehát az esetek többségében aki akart, már élt a lehetőséggel.

„A piaci tapasztalatok azt mutatták, hogy a magasabb jövedelmű háromgyermekes családok, ahol az anya is újra munkába tudott állni, sok esetben nemcsak a 10+10 milliós konstrukció lehetőségeivel éltek, de felvették mellé még az 5-10 millió forintos piaci kamatozású hitelt is” – mondta Balla Ákos.

Az ingatlanszakértő hozzáteszi, azt egyelőre nagyon nehéz megítélni, hogy az új konstrukció milyen hatással lesz az ingatlanárakra, ugyanakkor Gulyás Gergely úgy fogalmazott, azért 5 millió forinttal emelték a kedvezmény hitelkeretét, mert ez még nem drágítja azokat. Balla Ákos úgy véli, egy ilyen kedvezmény fellendíti és mozgatja a piacot, s ha több a vevő, az értelemszerűen azt eredményezi, hogy az eladók magasabb áron tudják értékesíteni ingatlanjaikat.

A Balla Ákossal készült teljes interjút a Blogstar.hu-n olvashatják.

Egy frissítés miatt akadozott a Facebook és a Messenger

0

Ha Ön is azok közé tartozik, akiket rettenetesen felbosszantott hétfő és kedden az, hogy már megint nem működik a Facebook és üzenetküldő applikációja, akkor meg kell nyugtassuk: nem a mi készülékünkben van/volt a hiba.

Hanem a Facebookéban. Mark Zuckerbergék ugyanis vasárnap vezették be az üzenetek törlésének lehetőségét a Messengerbe, csakhogy a frissítés – ahogy szinte soha – most sem ment zökkenőmentesen. A Down Detector oldal néhány perc alatt több ezer hibabejelentést regisztrált az üzenetküldő ideiglenes leállásával kapcsolatban hétfőn, de a Facebookon és a Twitteren is sokan panaszkodtak a hiba miatt. Hiába nyomkodtuk az üzenet küldése gombot, nem történt az ég világon semmi és a nekünk címzett üzenetek sem érkeztek meg, csak jóval később.

A globális leállás Európa jelentős messengerező részét érintette hétfőn és kedden, úgy fest, szerdára nagyjából helyreállt a rend. A már említett frissítés egyébként a Remove for Everyone névre hallgat és a felhasználónak páratlan lehetőséget biztosít: tíz percet kap a meggondolatlan üzenetküldő arra, hogy visszavonja, vagy törölje meggondolatlan mondatait, mielőtt azok örökké és végérvényesen beleégnének a sosem felejtő internet memóriájába.

(Fotó: ByTech)

Új európai mobilfizetési rendszer indul

0

Az egész kontinensen egységes mobilfizetési rendszert fejleszt a norvég Auka, amely már minden uniós tagállamban megszerezte a működéséhez szükséges engedélyeket.

A vállalat olyan pénzintézetekkel, telekommunikációs cégekkel társulna, amelyek megfelelő disztribúciós háttérrel rendelkeznek, és megjelennének a mobilfizetések területén. Már zajlanak a szerződéskötések, és a cég hamarosan bejelenti azokat az első országokat, ahol megkezdi működését. A cég természetesen Magyarországon is keres partnereket – közölték. A technológiát és a fejlesztést a norvég cég biztosítja, miközben a rendszerhez csatlakozó partnerek értékesítik a kereskedők és szolgáltatók, valamint a fogyasztók körében.

Az európai piacra tervezett megoldás a Settle, ami a fogyasztók oldaláról egy olyan okostelefonos alkalmazás, amellyel a telefon kontaktlistáján lévő kapcsolatoktól pénzt kaphat vagy nekik pénzt küldhet a felhasználó. A Settle rendszerén keresztül a pénz kifizetéséhez bármilyen forrás – bank- vagy hitelkártya, folyószámla – kapcsolható. A Settle-utalás címzettjének el kell fogadnia a beérkező összeget, amelyet bent is tarthat a rendszerben, felhasználhatja fizetésre, de – költségmentesen – kiutalhatja akár egy bankszámlára is. A Settle-lel nemcsak fizetni lehet, hanem pénz kifizetését is lehet kérni másoktól.

A Daniel Döderlein által 2010-ben alapított Auka mCash nevű rendszere volt az első mobilfizetési platform Norvégiában, amely indulása után rövid időn belül már több százezer ügyfelet szolgált ki. Az Auka megfelel a bankkártyarendszerek PCI-szabványainak, a szolgáltatása a világon elsőként szerezte meg az engedélyt arra, hogy teljes egészében a Google Cloud platformján működjön.

(Forrás: MTI, fotó: Auka)

A játékpiac bevételének csaknem a felét adhatja a karácsony

0

A játékpiac 45 milliárd forintos éves forgalmának csaknem a felét érheti el az év végi ünnepi időszakban, idén a családok hagyományos áruházi vásárláskor átlagosan 6800 forintot, online vásárláskor átlagosan 8300 forintot szánnak játékokra.

A Regio Játékkereskedelmi Kft. friss kutatása alapján közölte: a tervekből következően a szülők 57 százaléka költ majd 10 ezer forintnál többet egy gyerek karácsonyi ajándékaira. Az idén jellemzően 2-3 meglepetést találhatnak a gyerekek a fa alatt, a társas- és kreatív játékok, valamint a LEGO mellett ruha és sporteszköz lesz a csomagokban. A 14 éven aluliak egyharmada ezen kívül könyvre, a 6 éven aluliak egynegyede kisautóra, egyötöde játékbabára is számíthat.

A megkérdezettek 61 százaléka tervezi online megvásárolni az ajándékokat, elsősorban azért, mert így könnyen össze lehet hasonlítani az árakat. A közlemény idézi Gyaraki Dávidot, a Regio Játék marketingvezetőjét, aki elmondta: idén 20 százalékkal nőtt a társaság webáruházában történő vásárlás az előző évhez képest, és 70 százalékkal több a mobilról érkező tranzakciók száma.

A kutatásban részt vevők fele novemberben megkezdi a karácsonyi ajándékok beszerzését, az utolsó pillanatra százból csak egy család hagyja a vásárlást.

A felmérést november 13. és 18. között végezték csaknem 2500, 14 éven aluli gyermeket nevelő magyar szülő megkérdezésével. A kutatás nem reprezentatív, de az adatok alkalmasak a szokások és tapasztalatok szemléltetésére – közölte a Regio Játék.

(Forrás: MTI)

Jelentős bővülés várható a logisztikai robotok alkalmazásában

A Mobile Industrial Robots (MIR) jelentős bővülésre számít a logisztikai robotok alkalmazásában, amit az automatizálás sokoldalú alkalmazhatóságával magyaráznak.

Az autonóm mobil robotokat gyártó vállalat vezérigazgatója a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IRF) idei jelentésének előszavában kiemelte a logisztikai robotok együttműködő, önálló tájékozódását. Az ilyen rendszerek biztonságosan dolgoznak emberek mellett és jól illeszkednek a modern gyárépületekbe – tette hozzá Thomas Visti. Megjegyezte, hogy az automatizáció a gyártási folyamatokat érte el elsőnek, mivel a kézi anyagmozgatás rosszul használta ki a munkaidőt.

A közlemény idézi az IRF jelentését, amely szerint 162 százalékkal nőtt tavaly a logisztikában használt robotok eladása. A World Robotics Report idén ennél is jelentősebb bővülést vár, 2019 és 2021 között pedig az összetett éves növekedés 18 százalék körül várható. Ennyi idő alatt 485 ezer logisztikai rendszert értékesíthetnek.

(Forrás: MTI, fotó: MIR)

A magyar fiatalok vállalkoznának, de nem mernek kockáztatni

A magyar fiatalok 66 százaléka szeretne a saját vagy a családjuk vállalkozásában dolgozni, ugyanakkor csupán a 6 százalékuk vallotta magát kockázatvállalónak.

A Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő megbízásából a Pulzus által a 18-35 év közötti korosztályban 1000 ember megkérdezésével készített reprezentatív kutatásában a megkérdezetteknek csak a 37 százaléka mondta azt, hogy tervez saját vállalkozást indítani, 16 százalékuk bizonytalan ebben, miközben 47 százalékuk a következő évtizedben valószínűleg nem indít saját vállalkozást.

A felmérés szerint a vállalkozói lét és a kockázatvállalási hajlandóság összefügg, ezt támasztja alá, hogy a megkérdezetteknek csupán 6 százaléka vallotta magát kockázatvállalónak, míg 15 százalékuk abszolút nem hajlandó kockázatot vállalni. A másik probléma abból fakad, hogy a fiatalok nagy része (29 százalék) azt sem tudja, honnan szerezhetne pénzt vállalkozása beindításához.

A tőkehiány kezelésénél ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a fiatalok 29 százaléka európai uniós vagy nemzetközi pályázaton próbálna pénzt szerezni, 18 százalékuk a magyarországi magánbefektetőket keresné fel és csak 16 százalék fordulna a bankokhoz.

Közölték, a fiatalok körében kedvező a startupok megítélése, amelynek a beindításához a válaszadók 39 százaléka szerint kreativitásra, 37 százalékuk szerint pénzre van szükség, 33 százalékuk pedig a kockázatvállalási hajlandóságot emelte ki.

(Forrás: MTI)

Jövőre 4 százalék feletti növekedés várható

0

Varga Mihály szerint az idén 4,3-4,5 százalékkal nő a magyar bruttó hazai össztermék (GDP), és a kormány várakozása alapján jövőre is 4 százalék feletti mértékben bővül a gazdaság Magyarországon. A kkv-k közterheit tovább csökkentenék.

A pénzügyminiszter az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának ülésén kedden kifejtette: a kormány továbbra is fontos feladatnak tartja a vállalkozások támogatását, ennek egyik legfontosabb elemeként folytatódik a vállalkozások közterheinek csökkentése a 2016 végén kötött hatéves megállapodás alapján. Így 2022 végére a magyarországi cégek, kis- és középvállalkozások közterheinek szintje a visegrádi országok átlaga alá csökken.

A pénzügyminiszter jelezte: a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás eredményeként idén januártól tovább nőtt a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, 8 százalékkal, illetve 12 százalékkal. Rámutatott: a hatéves megállapodást érintő, korábbi kritikus megjegyzések ellenére a bérek növekedése nem idézte elő a vállalkozások tömeges csődjét. Sőt, a munkanélküliségi ráta tovább csökkent, 3,8 százalékos szintre, és egyúttal 80 ezer betöltetlen állás van Magyarországon. Az emelkedő reálbéreknek köszönhetően a statisztikai hivatal adatai szerint egyre több fiatal jön haza külföldről, és vállal ismét munkát Magyarországon – mutatott rá a tárcavezető.

Varga Mihály szerint a kormány által az elmúlt években folytatott adófilozófia sikere bebizonyosodott, nevezetesen az, hogy a kormány a munkát, a jövedelmet terhelő adókat csökkentette, és a fogyasztást terhelő adók felé terelte a magyar adórendszert.

Az adózás terén – a vállalkozások terheinek újabb könnyítésére – további egyszerűsítésekre és mérséklésekre készül a következő időszakban is a kormány. A pénzügyminiszter rámutatott: a kis- és középvállalkozások (kkv) adózási terheinek csökkentésére vezette be a kabinet a kisvállalati adót (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), a kata értékhatára 12 millió forint, a kata hatálya alá már mintegy 300 ezren tartoznak, a kivát 29 ezer adózó választotta.

A pénzügyminiszter szólt arról is, hogy az adózási rendszer változásainak köszönhetően a vállalkozások által fizetett társasági adó egységesen 9 százalékra mérséklődött az elmúlt években, ami az Európai Unióban a legalacsonyabb kulcs.

Képviselői kérdésekre elmondta: a hatnapos munkahét betiltását nem tudja támogatni a kormány, mert az akár 70 milliárd forinttal csökkentené az éves GDP-t.

(Forrás: MTI, fotó: Dede Géza)

Német egyetemek vezetőivel tárgyalt Palkovics László

A budapesti közlekedés fejlesztéséhez a stuttgarti tapasztalatok is hozzájárulhatnak, emellett német és magyar egyetemek között kettős diplomát nyújtó programok is létrejöhetnek.

Az innovációs és technológiai miniszter dél-németországi útján a baden-württembergi közlekedési miniszterrel és a tartomány meghatározó felsőoktatási intézményeinek vezetőivel egyeztetett az együttműködési lehetőségekről. Palkovics László Winfried Hermann közlekedési miniszterrel folytatott megbeszélésén felmerült, hogy a ZalaZone járműipari tesztpálya a tartományban gyártott, fejlesztett autópálya forgalomirányitási rendszerek, valamint a külső elektromos hálózatról hajtott haszongépjárművek és a szükséges hálózati infrastruktúra tesztelésére is alkalmas lehet. A tárcavezetők egyetértettek abban is, hogy a kormány és a főváros megállapodása alapján Budapesten tervezett közel 1000 milliárd forintos fejlesztés közlekedési elemeinek előkészítése, megvalósítása során érdemes lehet átvenni a Stuttgart21 közlekedési gigaprojekt tapasztalatait.

Palkovics László a karlsruhei egyetem vezetőivel a kutatási együttműködések bővítéséről és kettős diplomát nyújtó programok magyar intézményekkel közös indításáról tárgyalt. A tübingeni egyetem képviselőivel a mesterséges intelligencia, neurobiológiai, rákkutatási és kvantum rendszerek, autonóm algoritmusok, új generációs hulladékkezelési és alternatív elektromos energia tárolási technológiák fejlesztésének lehetőségeiről egyeztetett a miniszter.

(Forrás: ITM Kommunikáció, fotó: Árvai Károly/kormany.hu)

Új tagokkal bővült a Mesterséges Intelligencia Koalíció

Újabb 46 szervezet csatlakozott alapítóként az innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére létrejött Mesterséges Intelligencia Koalícióhoz (MI Koalíció).

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére a Digitális Jólét Program (DJP) keretében idén októberben alakult meg az MI Koalíció. Mostanáig összesen 124 nagyvállalat, hazai KKV és startup vállalkozás, egyetemi és tudományos kutatóműhely, szakmai és közigazgatási szervezet csatlakozott alapítóként az MI Koalícióhoz. Az MI Koalíció továbbra is nyitott, így bárki benyújthatja csatlakozási kérelmét.

A mesterséges intelligencia korunk egyik legnagyobb hatású technológiai újdonsága, amely a vállalati folyamatok hatékonyságának radikális javítása mellett olyan területeken is áttörést hozhat, mint az egészségmegőrzés vagy az önvezető autók. Ma még felmérhetetlen hatásai miatt sokan az elektromosság vagy az internet megjelenéséhez hasonlítják az MI jelentőségét.

Ezt felismerve kezdeményezte az innovációs és technológiai miniszter a MI Koalíció létrehozását annak érdekében, hogy a globális vállalkozásoktól a hazai startupokig, a szakmai szervezetektől az egyetemi műhelyekig, a kutatói szférától a közigazgatásig a lehető legszélesebb körű együttműködés jöhessen létre. A koalíció céljai között a magyar vállalkozások és a nemzetgazdaság versenyképességének növelése éppen olyan fontos elemként szerepel, mint a szabályozási és etikai kérdések megvitatása.

A Digitális Jólét Program (DJP) által működtetett MI Koalíció állandó szakmai és együttműködési fórumot biztosít az MI-fejlesztők, a felhasználói oldalt képviselő piaci és állami szereplők, az akadémiai és szakmai szervezetek között. Kiemelt törekvése Magyarország MI stratégiájának kidolgozása, amelynek segítségével kedvező gazdasági és szabályozási környezet teremthető az MI alapú technológiafejlesztéshez és annak eredményes alkalmazásához. Meghatározó cél továbbá, hogy az MI alapú fejlesztések széleskörű elterjedésének és használatának köszönhetően jelentősen erősödjön a hazai vállalkozások versenyképessége, a magyar startupok és KKV-k egyre növekvő arányban vegyenek részt MI fejlesztésekben, akár nagyvállalati, egyetemi vagy nemzetközi partnerségekben.

Az MI Koalíció november végén tartja első plenáris ülését, amelyen a tagok megválasztják az elnökséget és megalakítják a munkacsoportokat. Az alapító tagok listája és további információk az MI Koalícióról itt érhetőek el.

(Forrás: ITM Kommunikáció)

Már lehet pályázni a pénzügyi tudatosság erősítésére

A Pénzügyminisztérium negyvenmillió forinttal támogatja a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztése érdekében végzett tevékenységet. A Tudatosan a pénzügyekben címmel meghirdetett pályázatra nonprofit szervezetek jelentkezhetnek.

A Pénziránytű alapítvány által végzett nemzetközi összehasonlítás szerint Magyarországon a lakosság, a családok pénzügyi tudása, ezzel kapcsolatos magabiztosságuk erősen hiányos, a legkritikusabb terület a meglévő tudás gyakorlati alkalmazása. Ezen az eredményen a lehető leggyorsabban javítani kell. Tudatos pénzügyi döntésekkel ugyanis egy átlagos család alkalmanként akár több tízezer forintot is megspórolhatna, illetve többlet megtakarításra tehetne szert. A Pénzügyminisztérium által tegnap közzétett pályázat legfőbb célja épp az, hogy – a szakmailag felkészült nonprofit szervezetek munkájára is támaszkodva – minél többen döntsenek körültekintően és tudatosan pénzügyeikben. A megfelelő szintű pénzügyi tudással és attitűddel rendelkező lakosság nemcsak a családi büdzsére hat jótékonyan, hanem jelentősen elősegítheti az ország versenyképességének a növekedését is.

Magyarországon számos olyan nonprofit szervezet működik, amelyek már bizonyították, hogy pénzügyi információval, tanácsadással a lakosság széles körét el tudják érni, és hitelesen végzik tevékenységüket.

A most kiírt pályázat biztosítja a pénzügyi tudatosság erősítését szolgáló programok támogatását, illetve segíti az informatikai alkalmazások fejlesztését, hogy a pénzügyi tudatossághoz szükséges ismeretek és készségek a virtuális térben is minél gyorsabban terjedjenek. A negyvenmillió forintos keretösszeg azt is lehetővé teszi, hogy az eddig meg nem valósított új, pénzügyi kultúrafejlesztő programok minél hamarabb elkészülhessenek. A jelentkezésre 30 nap áll rendelkezésre. A pályázati űrlapok itt érhetőek el.

(Forrás: Pénzügyminisztérium)

Kisvállalatok a verseny viharában

A kis- és középvállalatok sokszor nincsenek is tudatában, hogy megsértik a versenytörvényt, kapacitás hiányában pedig a szakmai szervezetekre hárul az ismeretterjesztés és a versenytudatos gondolkodás népszerűsítése.

Habár az nagyon extrém eset, amikor egy ügyvezetőnek a versenytörvény szóról egy sportmérkőzés szabályozása jut eszébe, azért a hazai kisvállalatok első embereinek harmada úgy gondolja, nem jogellenese megállapodni más cégekkel a minimálárról vagy a területi terjeszkedésről, ötödük pedig azt sem tartja bűnnek, ha egy közbeszerzés részleteit egyezteti a versenytársaival. Vállalati megfelelőségi (compliance) programokról pedig alig több mint 10 százalékuk hallott – derült ki a KKVHÁZ, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Joint Venture Szövetség (JVSZ) által szervezett versenyjogi csúcstalálkozón, melyet a KKVHÁZ vezérigazgatója, Gulyás József moderált.

Tevánné Dr. Südi Annamária, a GVH főtitkára elmondta, hogy a hivatal versenyfelügyeleti jogkörében olyan eseteket vizsgál, mint az árrögzítés, a piacfelosztás, a kibocsátás korlátozása, vagy a szállító és a viszonteladó közötti korlátozó jellegű megállapodások és – elsősorban monolophelyzetben lévő cégek esetében – az erőfölénnyel való visszaélés. Ha versenyt érintő hatása is van, akkor a tisztességtelen – megtévesztő vagy agresszív – kereskedelmi gyakorlatot is vizsgálják.

Szinte mindig gyanús, ha versenytársak stratégiai jellegű üzleti információkat osztanak meg egymással. Ilyen szempontból különösen kényes helyzetben vannak a szakmai szövetségek is, hiszen az üléseken, vagy akár azok informális részén elhangozhatnak a versenyt korlátozó kijelentések is. Dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Baker McKenzie Ügyvédi Iroda vezetője és versenyjogi szakértője szerint mindig vékony a határ a megengedett és a tiltott egyeztetés között. Egy új jogszabálytervezet esetén például belefér, hogy a szövetség tagjai megvitassák, hogyan lobbizzanak a törvényhozóknál, az viszont már nem, hogy elmondják, a jogszabály esetleges elfogadása esetén milyen üzleti lépéseket szándékoznak tenni. Ugyanígy nem megengedett például, hogy egyes iparágak közös feketelistát állítsanak össze a „rossz ügyfelekről”. Kivételt képez természetesen, ha erre jogszabály ad lehetőséget, mint például a banki adóslista esetében. A tagokra nézve kötelező egyesületi döntések is ütközhetnek a versenyjogba, ha azok célja például egy szereplő kizárása a piacról. Célszerű, ha a testületi üléseken részt vesz egy tapasztalt versenyjogász, aki jelzi, ha nem elfogadható terepre tévedt az eszmecsere. Ha pedig vállalatvezetőként érezzük úgy, hogy törvénysértés történt, akkor fontos, hogy ettől határozottan, írásban is határolódjunk el, ugyanis egy későbbi hivatali vizsgálat során csak ezt fogják elfogadni.

A jogász szerint a problémák általában akkor kezdődnek, amikor az egyszemélyi vezető már nem tudja átlátni a teljes cég működését. A GVH tapasztalata alapján a kartellügyek 73 százalékában és a fogyasztó megtévesztését megállapító esetek 81 százalékában érintett kis- vagy középvállalat, és a szigorú szabályok rájuk is vonatkoznak. A versenyhivatali bírság az előző évi nettó árbevétel 10 százalékáig terjedhet, a közbeszerzési kartellezésért pedig akár 5 év börtön is kiszabható. A GVH számos eszközzel igyekszik segíteni a vállalkozásoknak: a kkv-k esetében 2015-től él a lehetőség, hogy első alkalommal csak figyelmeztessék a vétkes céget, a bírság összege pedig akkor is csökkenthető, ha egy cég önként feltárja a jogsértést és információkkal segíti a hivatalt. (A bejelentőknek ígért pénzjutalom viszont a résztvevő ügyvédek tapasztalata szerint nem annyira a bűnbánó vállalkozásokat, mint az elbocsátott és bosszúszomjas munkatársakat motiválja bejelentésre…)

Csuri Ferenc, a JVSZ KKV Bizottságának elnöke rávilágított, hogy a kis- és középvállalkozások számára ez a téma fekete folt, a napi üzleti problémák közepette nem foglalkoznak vele, ezért iparági összefogásra lenne szükség a versenytudatosság fejlesztésére. Marjay Gyula, a Vállakozók Országos Szövetsége Budapesti és Pest megyei Regionális Szervezetének elnöke szintén úgy látja, hogy „van a vállalkozóknak elég baja enélkül is”, gyakran tudattalanul követnek el törvénysértést, olykor pedig a nagyvállalati partnerek hajszolják őket ebbe bele, amikor például az éves ártárgyaláson a versenytárs által kínált árat is megosztják velük az alku érdekében. Egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy a könyvelők képzése lehet a kulcs a tudatosság növelésében, mert a kisvállakozók többsége először tőlük kér tanácsot üzleti kérdésekben.

Dr. Eszik Zoltán coach saját tapasztalata alapján rávilágított, hogy a puszta edukáció nem elegendő ezen a területen, inkább készségfejlesztő feladatokra, akár játékos megoldásokra van szükség. Ebben szívesen partnerei lennének a GVH-nak. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részéről pedig Dr. Sztranyák József arra tett felajánlást, hogy 2019 elején a kamara tagjai számára konferenciát szerveznek a versenyjogi kérdésekről, amelyre meghívják a GVH vezetőit és az erre nyitott versenyjogi szakembereket is.

(Fotó: KKVHÁZ – Simon Emese)

Szerdán adhatóak be az Otthon Melege Program pályázatai

Technikai okok miatt megváltozik az Otthon Melege Program utolsó fordulójának időpontja, így a Budapesten és Pest megyében élők november 21-én 16.30 és 20.30 között adhatják be pályázataikat.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint a korábban tervezett november 19-i időpontot azért változtatták meg, mert a közép-magyarországi régióban hétfőn is áramszünettel járó karbantartási munkálatokat végzett az ELMŰ-ÉMÁSZ, ezért voltak olyan területei a régiónak, ahol az adott időszakban a pályázók nem tudták használni számítógépeiket. A pályázatbeadást azért tették át egy későbbi időpontra, hogy senkit ne érjen hátrány.

(Forrás: MTI)

A Brexit után nem lesznek előnyben az EU-s munkavállalók

0

A brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnése (Brexit) után az uniós tagországokból érkező munkavállalók nem állhatnak majd be mások elé „a sor elejére”.

Theresa May a Brit Iparszövetség éves kongresszusán felszólalva kijelentette: az Egyesült Királyság értékeli azt a hozzájárulást, amelyet a bevándorlás nyújt hosszú évek óta a brit gazdaság fejlődéséhez. A kormányfő szerint a külföldről érkezők a jövőben, a Brexit után is kedvező hatást gyakorolnak majd az ország életére.

Hozzátette ugyanakkor: az EU-tagság megszűnése után teljes mértékben a brit kormány hatáskörébe tartozik majd annak ellenőrzése, hogy ki utazhat be az Egyesült Királyságba. Ennek megfelelően megszűnik az a helyzet is, hogy az Európai Unióból érkezők szakképzettségüktől vagy szakmai tapasztalataiktól függetlenül „beállhatnak a sor elejére, a Sydneyből érkező mérnökök vagy a Delhiből érkező szoftverfejlesztők elé”. A brit kormányfő szerint a majdani új bevándorlási rendszer nem azt veszi majd figyelembe, hogy ki honnan jött, hanem azt, hogy miben tehetséges, milyen szakképesítést tud felmutatni.

Theresa May szerint ez szolgálja a brit üzleti szektor érdekeit is, mivel egy ilyen bevándorlási rendszer alapján az Egyesült Királyság az egész világon vonzó helyszínné válhat „a legragyogóbb elmék” számára.

A brit kormányfő által hétfőn felvázolt majdani bevándorlási rendszer gyakorlatilag megfelel a brit belügyminisztérium mellett működő, de hivatalosan független bevándorlási tanácsadó szervezet (Migration Advisory Committee – MAC) nemrégiben ismertetett ajánlásainak. A MAC javaslatcsomagja szerint a Brexit után alapesetben már nem lenne indokolt az EU-ból és a máshonnan érkezők nagy-britanniai letelepedésének és foglalkoztatásának egymástól eltérő szabályozása, mivel a migráció gazdasági hatása nem alapvetően a külföldi munkavállalók nemzetiségétől, hanem szakképzettségüktől, koruktól, foglalkoztatottsági rátájuktól és az általuk igénybe vett közszolgáltatásoktól függ.

A MAC jelentése hangsúlyozta azonban azt is, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó külföldi EU-munkavállalók a brit költségvetés és a szociális ellátórendszer jelentős nettó befizetői: a 2016-2017-es pénzügyi évben 4,7 milliárd fonttal (1700 milliárd forinttal) több adót fizettek az általuk igénybevett jóléti ellátások és közszolgáltatások költségénél.

A brit üzleti szektor szakmai szervezetei jó ideje folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a Brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára, a munkavállalók szakképesítésétől függetlenül.

A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.

A hét legnagyobb brit építőipari szakmai szervezet nemrégiben közzétett közös felhívásában hangsúlyozta, hogy országos átlagban 12,6 százalék, Londonban viszont csaknem 50 százalék a külföldi EU-munkavállalók aránya a súlyos munkaerőhiánnyal küszködő építési ágazatban.

(Forrás: MTI)

Nyilvánosak a decemberben elszámolható üzemanyagárak

0

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette honlapján a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolásban decemberben alkalmazható üzemanyagárakat.

A 95-ös ólmozatlan motorbenzin literenként 396 forinttal, a gázolaj literenként 435 forinttal, az autógáz pedig 254 forinttal számolható el 2018. december 1. és december 31. között.

Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.

(Forrás: MTI)

Többségbe került a magyar tőke az ingatlanfejlesztési piacon

0

Magyarországon az ingatlanfejlesztési piacon az idén először több a befektetett magyar tőke, mint a külföldi, a piacnak eddig átlagosan 50 százalékát fedték le a magyar befektetők, az idén azonban ez az arány 58 százalékra emelkedett.

A legnagyobb fejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) és a CBRE, a világ legnagyobb ingatlan-tanácsadója éves ágazati jelentését kommentálva Takács Ernő, az IFK elnöke elmondta: mindez azt mutatja, hogy a hazai befektetői közösség ma már ugyanolyan tőkeerős, mint a külföldi cégek. A belföldi szereplők megerősödéséről pedig a CBRE régiós statisztikáira hivatkozva megjegyezte, hogy ez nem egyedi jelenség, a szlovák és a cseh piacon is megjelent egy erős helyi befektetői réteg.

A CBRE adatai alapján Magyarországon az év végéig az ingatlanpiaci befektetések elérhetik az 1,7 milliárd eurót, ezzel reális esély van arra, hogy az idei legyen a harmadik legeredményesebb év a 2007-ben elért 1,95 milliárd euró és a 2017-ben elért 1,8 milliárd euró után.

Az év első 10 hónapjában a CBRE felmérése szerint Magyarországon az ingatlanbefektetések elérték az 1,3 milliárd eurót, a befektetett volumenből 450 millió eurót tesz ki az irodapiac, 735 milliót a kereskedelmi ingatlanpiac, 70 milliót az ipari, a hotel és egyéb fejlesztések pedig 45 millió eurót. A harmadik negyedévi ingatlanpiaci befektetés elérte a 790 millió eurót, ez a második legerősebb negyedéves teljesítmény a 2007-es negyedik negyedévi rekord után.

Takács Ernő kiemelkedőnek nevezte a magyar ingatlanfejlesztési piac elmúlt három évben (2016-2018) elért kiugró teljesítményét, ugyanis szerinte ilyen hosszú ideig, ennyire magas volumen soha nem volt még a magyar befektetési piacon, és a 2019-es kilátások is kedvezőek.

A lakásépítésekkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a lakáspiacra megnyugtatóan hatott a kedvezményes lakásáfa 2023-ig történő meghosszabbítása a november elsejéig építési engedélyt megszerzett projekteknél.

Az IFK elnöke hangsúlyozta, a lakásépítések üteme ugyan gyorsult, de sajnos még nem érte el a kívánt mértéket, hiszen idén 18 ezer, jövőre talán már 25 ezer új lakás épül. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy évente 40 ezer új lakásra lenne szükség a teljes állomány megújulásához, ebben a kérdésben pedig az ingatlanfejlesztők és a kormány álláspontja megegyezik.

Az iroda- és ipari ingatlanpiacon a befektetők érdeklődésével párhuzamosan erőteljes maradt az bérleti kereslet is. A CBRE adatai szerint az új bérbeadás 89 200 négyzetmétert tett ki, míg a megújítások további 22 200 négyzetmétert értek el. A 12 havi bérbeadás elérte a 361 000 négyzetmétert, ami 3 százalékos növekedést jelent a megelőző éves időszakhoz képest. Az üresedési ráta 7,4 százalékra csökkent. A negyedik negyedévben várhatóan további 64 500 négyzetmétert adnak át a piacon, hat épületben. 2019-ben pedig a CBRE előrejelzése szerint 91 400 négyzetméter új irodaterület jelenik meg a piacon, és bár összesen 480 100 négyzetméter áll építés alatt, elképzelhető, hogy számos projekt átadása időben eltolódik.

A bérleti díjak hosszú ideje tartó emelkedése most sem állt meg, ahogyan várhatóan a jövő év elején sem fog. Budapesten a III. negyedév végén az irodapiaci kínálati átlagár az ‘A’ kategóriában négyzetméterenként elérte a 14,2 eurót havonta, ami 5 százalékkal magasabb, mint egy éve.

(Forrás: MTI)

Nőttek a bérek, csökkent a munkavállalói elkötelezettség

Az utóbbi években nőttek a bérek Magyarországon, de csökkent a munkavállalói elkötelezettség, ami azt jelzi, hosszú távon nem a fizetés miatt nő egy munkahely megtartó képessége.

György Máté, az Aon Magyarország „Legjobb Munkahelyek Program” projektvezetője az M1 aktuális csatornán elmondta: szerinte a legjobb cégeket az átlagosaktól három fő szempont különbözteti meg: a hiteles vezetés, a munkáltatói márka és a teljesítményközpontú kultúra.

Az első szempont a felső vezetés, vagy a közvetlen vezető hozzáállását, annak jövőképét takarja, a második azt jelenti, hogy mennyire elismert az adott cég azon a területen, ahol tevékenykedik, s mennyire tartja be ígéreteit, a harmadik pedig attól függ, hogy a munkavállalók úgy érzik-e, a teljesítményükkel arányos a fizetés.

A legjobb munkahelyek kimagaslóak abban is, ahogy a változásokat kezelik: gyorsan hoznak döntéseket, s szervezeti egységeik között hatékony az együttműködés.

(Forrás: MTI)

Az EU-s támogatások 60 százalékát már kifizették

Az európai uniós források felhasználása Magyarországon a V4-es összehasonlításban is kiemelkedő: a keret több mint 60 százalékát a kormány már kifizette a projektek végrehajtóinak.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) éves konferenciáján elmondta: ezzel a kifizetési aránnyal Magyarország toronymagasan vezet a V4-ek között, mert ez a szám a környező országokban a 20 százalékot közelíti mindössze. A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban mintegy 9 000 milliárd forint fejlesztési forrás áll Magyarország rendelkezésére. A magyar kormány által kiegészített forrásokkal együtt 570 felhívást tettek közzé. Az összes operatív programra több mint 300 ezer támogatási kérelem érkezett be eddig, ezek közül több mint 200 ezer projekt kapott támogatást.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kormányzati célokat tartják, időben meghirdették a felhívásokat, a teljes összeget leszerződték a projektek megvalósítóival, a kötelezettségvállalások, a kifizetések és az elszámolás folyamata pedig tervszerű és kiegyensúlyozott.

A támogatások felhasználása hatékony – húzta alá. Ezért nem tudják elfogadni, hogy a Bizottság olyan mutatókat vezessen be a tagállamok közötti támogatások felosztásakor, ami a jól teljesítő tagállamokat kedvezőtlenebb pénzügyi helyzetbe hozza, viszont a rosszul teljesítőket jutalmazza. Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy a szegényebb tagállamoktól arányaiban több pénzt vesznek el, mint a gazdagabbaktól. Ez nem jó sem az EU-nak, sem Magyarországnak – mondta.

Vitályos Eszter, az Emmi európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára arról tájékoztatott, hogy 2014-2020 között az EFOP közel ezer milliárd forintos kerettel rendelkezik, ebből 620 milliárd forintot fordítottak társadalmi együttműködés előmozdítására, oktatásra, képzésre, a szegénység és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre. További 330 milliárd forintot pedig ezekhez a célokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre. A kormány céljainak megfelelően 2017. március végéig az EFOP teljes keretét meghirdették, azóta azt 100 százalékban le is szerződték 920 milliárd forint összegben. Az eddig megkötött szerződésekre 580 milliárd forint támogatást fizettek ki a kedvezményezetteknek.

(Forrás: ITM/MTI)

Egy hét múlva Startupok Éjszakája

Több díjnyertes budapesti és külföldi startup is bemutatkozik november 27-én a Bálna Budapest rendezvényközpontban.

Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke az m1 aktuális csatornán elmondta: ez nem csak egy szakmai rendezvény, bárkinek érdemes ellátogatnia a kiállításra, akit érdekelt a startupok világában, vagy munkavállalóként szeretne csatlakozni ehhez a közeghez. A startupok gyorsabban fejlődnek az átlagos cégeknél, így az akár világszinten is jelentős fejlesztéseikhez a megszokottnál nagyobb intenzitással keresnek új munkatársakat.

A rendezvényen a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány versenyein győztes startupok mellett jelen lesznek a Semmelweis Egyetem, illetve a Budapesti Gazdasági Egyetem innovációs szervezetei és a Nemzeti Fejlesztési és Innovációs Hivatal képviselői is.

(Forrás: MTI)

20 százalékkal nőtt az e-kereskedelem

0

Tavaly és tavaly előtt is körülbelül 20 százalékkal nőtt az e-kereskedelem, így az online rendelésekhez kapcsolódó csomagforgalom is – mondta Panulin Ildikó, a Magyar Posta szóvivője.

A szóvivő szerint idén is hasonló mértékben bővülhet az e-kereskedelem, amit jelez, hogy már most karácsonyi csúcsüzemben dolgoznak a posta csomagfeldolgozóiban.

Elhangzott az is, a távol-keleti rendelések esetén arra kell készülni, hogy akár 6-8 hét is eltelhet, mire megérkeznek a küldemények, az Európai Unióban 1-2 hét, míg Magyarországon 3 nap.

Belföldi rendelés esetén a leggyorsabb, ha a rendelők személyes átvételt kérnek – fűzte hozzá.

(Forrás: MTI)

Csatlakoztak a külföldi egységek a Tungsram-csoporthoz

Befejeződött a külföldi egységek csatlakozása a Tungsram-csoporthoz, ezzel 22 országban működő 23 leányvállalat tartozik a magyarországi központhoz.

A General Electric (GE) Lighting februárban jelentette be, hogy eladja európai, közel-keleti, afrikai és törökországi üzletágait, valamint a globális autólámpa-ágazatot a GE korábbi felső vezetője, Jörg Bauer irányította Tungsram-csoportnak.

A eladás első lépéseként április 3-án a Tungsram-csoport tulajdonába került a Tungsram Operations Kft., amelybe beletartoztak a GE Lighting magyarországi egységei vagyonnal és szerződésekkel együtt.

A magyarországi egységek átvétele után a nemzetközi egységek csatlakoztak több ütemben úgy, hogy a legtöbb országban új leányvállalat jött létre.

A közleményben hangsúlyozzák, a Tungsram most már Észak-Amerikán kívül a világon mindenhol értékesíthet épület- és közvilágítási termékeket, és a világon mindenhol eladhat autólámpákat. Az amerikai piacon november elején mutatkozott be a vállalat gépjárművilágítási üzletága az Aapex szakvásáron Las Vegasban.

Jörg Bauer, a Tungsram-csoport elnök-vezérigazgatója a közleményben úgy fogalmazott, hogy igazi magyarországi központú multinacionális cégként felépült a Tungsram-csoport, több mint 100 nemzetközi piacon vethetik be értékesítési hálózatukat, és válhatnak fontos globális céggé a világítástechnikában, illetve más területeken.

A cégcsoport elnök-vezérigazgatója áprilisban tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Tunsgram márkanév erősítésével, új termékek fejlesztésével stabilan működő, globális vállalatot építenek magyarországi bázisról kiindulva a világítástechnika területén.

A tervek szerint az idén 90 milliárd forint árbevételt ér el a Tungsram-csoport, ami megegyezik az átvett egységek előző évi árbevételével, koncentrálnak a szervezetépítésre, elsősorban a marketing és az értékesítés területére, valamint az innovációra.

(Forrás: MTI, fotó: Tungsram)

Az előkészített projektek nagyot nyernek a kedvezményes lakásáfa kitolásával

0

Az elmúlt hat hónapban nagyon sok szó esett szakmai berkekben a kedvezményes lakásáfáról. Sokáig úgy tűnt, a kormányzat határozottan ragaszkodik a kedvezmény megszüntetéséhez, azonban többek között a BKIK és az ÉVOSZ eredményes szakmai lobbitevékenységének köszönhetően megváltoztatta álláspontját.

A szakmai szervezetek kezdeményezésére a kormányzat 2023 végéig kiterjesztette a kedvezményes lakásáfát, ami hatalmas előrelépést jelent az építőipar komoly szereplőinek, ugyanakkor az öt százalékos áfakulcs csak azon új lakóingatlanok értékesítése esetében marad meg, amelyek 2018. november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek.

„Az áfacsökkentés visszavonása számtalan veszélyt hordozott magában, leginkább azt, hogy eltűnhet az új építésű lakás mint termék” – fogalmazott a Blogstarnak adott interjújában Balla Ákos ingatlanszakértő, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozatának tagja. „Hatalmas előrelépést jelent, hogy a kormány kiszámítható jövőképet nyújt azoknak, akik 2018. november 1-jéig építési engedélyt szereztek. Jellemzően nagy összegű beruházásokról van szó, nem „hazardírozó” projektekről” – tette hozzá Balla.

Az ingatlanszakértő elmondta, azok, akik rendelkeznek építési engedéllyel a jó keresletnek és a piaci feltételeknek köszönhetően magas árakon fogják tudni értékesíteni a lakásokat, ellenben akik nem szereztek építési engedélyt, azoknak a magas árak nem adnak lehetőséget arra, hogy később a 27 százalékos áfa mellett biztonsággal fussanak neki egy-egy projektnek. Magyarul: az előkészített projektek jól járnak az öt százalékos áfakulcs meghosszabbításával, azok a beruházások viszont, amelyek jelenleg még a tervezőasztalon hevernek versenyhátrányba kerülnek.

Balla Ákos hozzátette, a kormányzati döntés a nagyobb, komolyabb beruházóknak kedvez, továbbá azoknak, akik jelenleg is a piacon vannak. A szakértő úgy véli, ez azért jó irány, hiszen így szűkül a verseny, új szereplők nem igazán tudnak a piacra lépni, márpedig az ingatlanberuházás alapvetően komoly műszaki és pénzügyi felelősséggel járó terület, amelynek nem feltétlenül célja, hogy újabb és újabb szereplők bukkanjanak fel.

A szakértő úgy véli, hogy a vásárlói oldal eddig is kihasználta a piac nyújtotta lehetőségeket, ebből a szempontból ezen a téren nem sok minden változik az áfakedvezmény kitolásával. „Továbbra is drága termékről van szó, és bár drámai árnövekedés nem várható, ugyanígy az sem valószínűsíthető, hogy lejjebb menjenek az árak” – tette hozzá Balla Ákos, aki elmondta, amennyiben a kormányzat nem tolta volna ki a határidőt, akkor csak azok építkeztek volna a következő években, akik a 27 százalékos áfa mellett is láttak volna megtérülési lehetőséget, ez pedig jelentős drágulást vont volna maga után a piacon, ezt tompítja az Országgyűlés mostani döntése.

A Balla Ákossal készült teljes interjút a Blogstar.hu-n olvashatják.

Megalakult a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa

0

Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István, a harmadik ciklusára készülő főpolgármester szombaton aláírta a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodást, amelynek része a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozása.

Tarlós István a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a kormányfő jelenlétében jelentette be, hogy a rendezvény előtt aláírták a  megállapodást, amelynek eredményeképpen „a főváros forrásbiztosítási lehetőségei előremozdulnak”, Budapest választott főpolgármesterének és köztestületének jelentős befolyása lehet a főváros fejlődésére. „Ha megfeleltethetően értelmezzük, és kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket, akkor akár az Andrássy-Podmaniczky-korszakhoz hasonló fejlődés elé nézhet a főváros” – fogalmazott Tarlós István.

A kormany.hu-n közzétett megállapodás szerint még az idén kormányhatározat alapján, jogszabályba foglalva, határozatlan időre megalakul és megkezdi működését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, amelynek a miniszterelnök az elnöke, a főpolgármester a társelnöke. A testület létrehozásáról a nap folyamán született kormányrendelet. E fórum hatáskörébe tartoznak a Budapestet érintő kiemelt állami és önkormányzati beruházások, ide értve minden hosszú távú fejlesztési célt és tervet, a konkrét projekteket, a Budapest 2030 terv áttekintését és elfogadását is. A tanács állásfoglalásai alapján hoz majd az érintett kérdésekben döntést a kormány és a Fővárosi Közgyűlés.

Az FKT tagja lesz a főváros részéről a főpolgármester mellett Szalay-Bobrovniczky Alexandra és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Tóth József (MSZP) XIII. kerületi polgármester, valamint Riz Levente (Fidesz-KDNP), XVII. kerületi polgármester. Riz Leventét betegsége miatt egy ideig Wintermantell Zsolt (Fidesz-KDNP) IV. kerületi polgármester helyettesíti majd. A kormányt a miniszterelnök és a Miniszterelnökséget vezető miniszter mellett a testületben Palkovics László innovációs és fejlesztési miniszter, Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár képviseli.

A megállapodás része, hogy Budapest tízéves fejlesztési tervét a kormány és a főváros közösen készíti el az önkormányzat korábbi – Budapest 2030 elnevezésű – koncepciójából kiindulva. A tervezetet illetően az FKT-ben vétójoga van. A terv elkészítését egy párbeszédfolyamat előzi majd meg, ebbe bevonnak szakmai és civil szervezeteket, és a javaslataikat majd beépíteni a tervbe – közölte Tarlós István.

A dokumentum arra is kitér: a kormány és a főváros tárgyalásokat folytat egy a jövőbeni beruházások fedezetét is biztosító „metróalap” létrehozásáról, hogy elkerüljék a „fedezethiányos helyzeteket”, egy másik pont szerint pedig a jövőben kötelező a főpolgármestert meghívni azokra a kormányülésekre, amelyeken Budapestet érintő napirendi pontot is tárgyalnak.

Budapest önállóságának garantálása jegyében kimondták: ahogyan a kormány megalakulása óta, úgy a jövőben sem készül olyan döntés, szabály- vagy intézkedéstervezet, amely csökkentené, csorbítaná a fővárosi önkormányzat vagy a főpolgármester jogait, hatáskörét, alkotmányos jogállását.

Az egyezmény tartalmazza azt is, hogy Budapesten a jövőben is a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. végzi a hulladékbegyűjtést és -elszállítást, az ezzel foglalkozó nemzeti holding pedig a korábbi beszedési hatékonyság arányában, havi ütemezésben fizeti a társaságnak az átadott követelések ellenértékét.

A dokumentumban az áll: a miniszterelnök támogatja azt a jogszabály-módosítást, hogy 2020 első napjától ismét a főpolgármester vezesse az árvízi védelmi bizottság munkáját. Emellett a kormány felülvizsgálja Budapest önálló árvízi védekezésének „realitását és annak jogi körülményeit is a város anyagi teljesítőképességének figyelembevételével”.

Egy másik pont kimondja, hogy a főváros kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő közszolgáltató cégek továbbra is Budapest tulajdonában vagy felügyelete alatt maradnak, a kormány pedig egyetért azzal, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszerezzék a Fővárosi Csatornázás Művek Zrt. kisebbségi tulajdonrészét és az ahhoz kapcsolódó menedzsmentjogokat. A kabinet megvizsgálja, mivel tudja ebben támogatni a fővárost.

A felek a szöveg szerint egyetértettek abban, hogy ha az Európai Unió nem támogatja a vízcsőcsereprogramot, akkor a Fővárosi Vízművek javára e célra számításba vett 27,8 milliárd forintot – a szaktárcával egyeztetve – más célra használhassa fel az önkormányzat.

Megállapodtak abban is, hogy a jövő év végéig a felek közösen áttekintik a főváros költségvetésének bevételi szerkezetét és az arra alapvető hatással bíró forrásmegosztási szabályokat, és „megvizsgálják a módosítások célszerűségét és lehetőségét”.

Emellett a következő mintegy másfél évben a főváros felülvizsgálja a kizárólagos tulajdonában lévő cégportfóliót, egyszerűsíti azt, ennek részeként pedig „egyszerűsíti, illetve adott esetben szintén megszünteti a BKK-t”.

A miniszterelnök és a főpolgármester negyedévente rendszeresen, szükség esetén bármelyikük kezdeményezésére áttekintik a megállapodásban foglaltak időarányos teljesülését, illetve az időközben felmerült fővárost érintő ügyeket.

Tarlós István értékelése szerint körülbelül ezermilliárd forintot jelent Budapestnek az aláírt megállapodás. Innentől kezdve közös eredményként jelenek meg a budapesti fejlesztési projektek, és nem az lesz a lényeg, hogy mi állami és mi fővárosi eredmény, és sokkal biztosabbá válnak a projektek finanszírozásának feltételei.

A főpolgármester közölte: szombaton elfogadták az FKT ügyrendjét és egy projektlistát is, amelynek végleges preferenciasorrendjét a későbbiekben határozzák meg.

A kormány soron kívül döntött arról, hogy további 80 milliárd forinttal támogatja a 3-as metró felújítását. Ezt a pénzt várhatóan 2020-2021-ben használják majd fel. A 3-as metróvonal rekonstrukciójáról a főpolgármester közölte azt is, hogy az északi szakaszon 2-3 hónapos csúszás várható, így márciusban adhatják majd át. A rekonstrukció a déli szakasz felújításával folytatódik majd.

Emellett a kormány a megállapodásban foglaltak szerint kötelezettséget vállalt arra, hogy december 15-ig a 2016-os, 137,5 milliárd forintról szóló támogatási szerződést 80 milliárd forinttal növelve módosítja. A főpolgármester a többletforrás szükségességének okai között sorolta fel azt, hogy az eredeti támogatási szerződést már 2,5 éve kötötték meg, akkori árbecslések alapján, és az építőiparban változtak az árak. Továbbá az Európai Unió elszámolható költségnek már csak 172 milliárdot fogadott el – mondta, hozzátéve, ezen kívül felmerülnek olyan el nem számolható költségek is, amelyek szükségességét nem vitatja az unió, de az említett kategóriába nem férnek be.

A tanács szombaton tárgyalt a HÉV-vonalak teljes felújításáról, a kormány rendelkezésre bocsátott mintegy 11 milliárdot az előkészítésre. Először a szentendre vonal járműcseréje valósul majd meg.

(Forrás: MTI, fotó: Koszticsák Szilárd)