Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István, a harmadik ciklusára készülő főpolgármester szombaton aláírta a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodást, amelynek része a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozása.
Tarlós István a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a kormányfő jelenlétében jelentette be, hogy a rendezvény előtt aláírták a megállapodást, amelynek eredményeképpen „a főváros forrásbiztosítási lehetőségei előremozdulnak”, Budapest választott főpolgármesterének és köztestületének jelentős befolyása lehet a főváros fejlődésére. „Ha megfeleltethetően értelmezzük, és kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket, akkor akár az Andrássy-Podmaniczky-korszakhoz hasonló fejlődés elé nézhet a főváros” – fogalmazott Tarlós István.
A kormany.hu-n közzétett megállapodás szerint még az idén kormányhatározat alapján, jogszabályba foglalva, határozatlan időre megalakul és megkezdi működését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, amelynek a miniszterelnök az elnöke, a főpolgármester a társelnöke. A testület létrehozásáról a nap folyamán született kormányrendelet. E fórum hatáskörébe tartoznak a Budapestet érintő kiemelt állami és önkormányzati beruházások, ide értve minden hosszú távú fejlesztési célt és tervet, a konkrét projekteket, a Budapest 2030 terv áttekintését és elfogadását is. A tanács állásfoglalásai alapján hoz majd az érintett kérdésekben döntést a kormány és a Fővárosi Közgyűlés.
Az FKT tagja lesz a főváros részéről a főpolgármester mellett Szalay-Bobrovniczky Alexandra és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Tóth József (MSZP) XIII. kerületi polgármester, valamint Riz Levente (Fidesz-KDNP), XVII. kerületi polgármester. Riz Leventét betegsége miatt egy ideig Wintermantell Zsolt (Fidesz-KDNP) IV. kerületi polgármester helyettesíti majd. A kormányt a miniszterelnök és a Miniszterelnökséget vezető miniszter mellett a testületben Palkovics László innovációs és fejlesztési miniszter, Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár képviseli.
A megállapodás része, hogy Budapest tízéves fejlesztési tervét a kormány és a főváros közösen készíti el az önkormányzat korábbi – Budapest 2030 elnevezésű – koncepciójából kiindulva. A tervezetet illetően az FKT-ben vétójoga van. A terv elkészítését egy párbeszédfolyamat előzi majd meg, ebbe bevonnak szakmai és civil szervezeteket, és a javaslataikat majd beépíteni a tervbe – közölte Tarlós István.
A dokumentum arra is kitér: a kormány és a főváros tárgyalásokat folytat egy a jövőbeni beruházások fedezetét is biztosító „metróalap” létrehozásáról, hogy elkerüljék a „fedezethiányos helyzeteket”, egy másik pont szerint pedig a jövőben kötelező a főpolgármestert meghívni azokra a kormányülésekre, amelyeken Budapestet érintő napirendi pontot is tárgyalnak.
Budapest önállóságának garantálása jegyében kimondták: ahogyan a kormány megalakulása óta, úgy a jövőben sem készül olyan döntés, szabály- vagy intézkedéstervezet, amely csökkentené, csorbítaná a fővárosi önkormányzat vagy a főpolgármester jogait, hatáskörét, alkotmányos jogállását.
Az egyezmény tartalmazza azt is, hogy Budapesten a jövőben is a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. végzi a hulladékbegyűjtést és -elszállítást, az ezzel foglalkozó nemzeti holding pedig a korábbi beszedési hatékonyság arányában, havi ütemezésben fizeti a társaságnak az átadott követelések ellenértékét.
A dokumentumban az áll: a miniszterelnök támogatja azt a jogszabály-módosítást, hogy 2020 első napjától ismét a főpolgármester vezesse az árvízi védelmi bizottság munkáját. Emellett a kormány felülvizsgálja Budapest önálló árvízi védekezésének „realitását és annak jogi körülményeit is a város anyagi teljesítőképességének figyelembevételével”.
Egy másik pont kimondja, hogy a főváros kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő közszolgáltató cégek továbbra is Budapest tulajdonában vagy felügyelete alatt maradnak, a kormány pedig egyetért azzal, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszerezzék a Fővárosi Csatornázás Művek Zrt. kisebbségi tulajdonrészét és az ahhoz kapcsolódó menedzsmentjogokat. A kabinet megvizsgálja, mivel tudja ebben támogatni a fővárost.
A felek a szöveg szerint egyetértettek abban, hogy ha az Európai Unió nem támogatja a vízcsőcsereprogramot, akkor a Fővárosi Vízművek javára e célra számításba vett 27,8 milliárd forintot – a szaktárcával egyeztetve – más célra használhassa fel az önkormányzat.
Megállapodtak abban is, hogy a jövő év végéig a felek közösen áttekintik a főváros költségvetésének bevételi szerkezetét és az arra alapvető hatással bíró forrásmegosztási szabályokat, és „megvizsgálják a módosítások célszerűségét és lehetőségét”.
Emellett a következő mintegy másfél évben a főváros felülvizsgálja a kizárólagos tulajdonában lévő cégportfóliót, egyszerűsíti azt, ennek részeként pedig „egyszerűsíti, illetve adott esetben szintén megszünteti a BKK-t”.
A miniszterelnök és a főpolgármester negyedévente rendszeresen, szükség esetén bármelyikük kezdeményezésére áttekintik a megállapodásban foglaltak időarányos teljesülését, illetve az időközben felmerült fővárost érintő ügyeket.
Tarlós István értékelése szerint körülbelül ezermilliárd forintot jelent Budapestnek az aláírt megállapodás. Innentől kezdve közös eredményként jelenek meg a budapesti fejlesztési projektek, és nem az lesz a lényeg, hogy mi állami és mi fővárosi eredmény, és sokkal biztosabbá válnak a projektek finanszírozásának feltételei.
A főpolgármester közölte: szombaton elfogadták az FKT ügyrendjét és egy projektlistát is, amelynek végleges preferenciasorrendjét a későbbiekben határozzák meg.
A kormány soron kívül döntött arról, hogy további 80 milliárd forinttal támogatja a 3-as metró felújítását. Ezt a pénzt várhatóan 2020-2021-ben használják majd fel. A 3-as metróvonal rekonstrukciójáról a főpolgármester közölte azt is, hogy az északi szakaszon 2-3 hónapos csúszás várható, így márciusban adhatják majd át. A rekonstrukció a déli szakasz felújításával folytatódik majd.
Emellett a kormány a megállapodásban foglaltak szerint kötelezettséget vállalt arra, hogy december 15-ig a 2016-os, 137,5 milliárd forintról szóló támogatási szerződést 80 milliárd forinttal növelve módosítja. A főpolgármester a többletforrás szükségességének okai között sorolta fel azt, hogy az eredeti támogatási szerződést már 2,5 éve kötötték meg, akkori árbecslések alapján, és az építőiparban változtak az árak. Továbbá az Európai Unió elszámolható költségnek már csak 172 milliárdot fogadott el – mondta, hozzátéve, ezen kívül felmerülnek olyan el nem számolható költségek is, amelyek szükségességét nem vitatja az unió, de az említett kategóriába nem férnek be.
A tanács szombaton tárgyalt a HÉV-vonalak teljes felújításáról, a kormány rendelkezésre bocsátott mintegy 11 milliárdot az előkészítésre. Először a szentendre vonal járműcseréje valósul majd meg.
(Forrás: MTI, fotó: Koszticsák Szilárd)
