Kezdőlap Blog Oldal 1082

Mégis maradhatnak a kohéziós források 2020 után?

Csepreghy Nándor államtitkár szerint a visegrádi országoknak sikerült meggyőzniük az Európai Bizottságot arról, hogy van értelme folytatni a kohéziós politikát, s a forrásokkal nem csak a támogatott, hanem a befizető államok is jól járnak.

Csepreghy Nándor (képünkön) áttörésnek nevezte a visegrádi négyek hét eleji prágai találkozóján történteket, ahol szavai szerint az Európai Bizottságot sikerült meggyőzni arról, hogy van értelme a kohéziós politika folytatásának. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerdán az MTI-nek elmondta, hogy a 2020 utáni kohéziós források további működtetéséről szóló vitában az Európai Bizottság a nettó haszonélvező országok érdekeit is képviselné az uniós költségvetés nettó befizetői mellett.

Az államtitkár felidézte, kedden ért véget a visegrádi négyek európai uniós ügyekért felelős minisztereinek találkozója, ahol a lengyel, cseh, szlovák és a magyar miniszterek mellett részt vett az Európai Bizottság képviseletében Corina Cretu, a kohéziós politikáért felelős uniós biztos, valamint Bulgária, Románia, Horvátország és Szlovénia is. A négy régiós ország Magyarországhoz hasonlóan érdekelt abban, hogy a jelenlegi költségvetési ciklust követően, 2020 után is folytatódjon a közös kohéziós politika – hangsúlyozta.

Meggyőző érvnek nevezte, hogy közgazdasági számítások alapján 1 euró befektetett forrás a 2004 után csatlakozott országok bármelyikébe 2-3 euró megrendelést is eredményez az uniós költségvetés nettó befizető országaiban. Példaként hozta fel, ha egy pályázaton nyertes magyar cég valamilyen szolgáltatást vesz igénybe, akkor annak 25-30 százaléka a nettó befizető országokból érkezik. Ha egy fejlesztés eredményeként egy vállalkozás Magyarországon gépet vásárol, akkor „több mint valószínű”, hogy az a gép Németországból származik – fogalmazott. A számítások szerint három-öt éven belül az uniós költségvetéshez történő hozzájárulás többszöröse áramlik vissza a nettó befizető országokhoz – tette hozzá.

A kohéziós politika kérdése az európai napirenden most kezd érdekessé válni, a 2020 utáni szabályozás meghatározása most aktuális – jelezte Csepreghy Nándor. Kérdés, hogy a nettó befizetők milyen álláspontra jutnak, és kialakul-e a konszenzus. Ez nagyban függ attól, hogy a nettó haszonélvező tagállamok mennyiben tudják igazolni, hogy összeurópai érdek a kohéziós támogatások fenntartása – összegezte.

Százmilliárd forintért vettek gépeket tavaly a magyar gazdák

Tavaly a gazdálkodók több mint 100 milliárd forintért vásároltak mezőgazdasági gépeket – mondta a földművelésügyi miniszter az idei AGROmashEXPO és AgrárgépShow megnyitóján.

Fazekas Sándor közölte, az előzetes összesítés azt mutatja, hogy a múlt évi gépforgalom meghaladja majd az előző évekét. Elmondta azt is, hogy a belpiaci folyamatok többéves összehasonlításban kedvezőek, a magyar mezőgazdasági gépgyártás 2015-ben megőrizte a 2014-ben elért bővülését, a belföldi értékesítést két százalékkal növelni tudta. A magyar mezőgazdasági gépgyártás nettó exportőr, termelési értékének több mint 80 százalékát a kivitel adja. Tavaly az export értéke mintegy 470 millió euró volt.

A tárcavezető elmondta: arra számít, hogy az idén az ágazat szereplői fel tudják használni a rendelkezésre álló összes agrár- és vidékfejlesztési forrást. Jelezte, hogy ennek érdekében a területalapú támogatások egy jelentős részét már kifizették, illetve a kifizetés folyamatos. A miniszter hozzátette: reméli, hogy a Miniszterelnökség a vidékfejlesztési programban szereplő ide vonatkozó kötelezettségeit tudja teljesíteni. Jogos elvárás ugyanis a gazdák részéről, hogy a miniszterelnökségi pályázatok a lehető leggyorsabban jelenjenek meg.

Fazekas Sándor fontosnak mondta, hogy az ágazat működéséhez szükséges hitelezési háttér rendelkezésre álljon. A Magyar Nemzeti Bank által működtetett beruházási hitel kifejezetten eredményes – jelentette ki az agrárminiszter. Emlékeztetett: januárban elindult az ágazatban a nagysikerű program harmadik szakasza két 300 milliárd forintos keretösszeggel. A felmérések szerint a gazdák 90 százaléka tervez fejlesztéseket, és a gazdák kétharmada gépet szeretne vásárolni – mondta el a tárcavezető. Szintén az optimista jövőképre utal, hogy a gazdák 60 százaléka földet is kíván venni – vélekedett Fazekas Sándor.

Az agrárminiszter az MTI kérdésére tájékoztatott arról, hogy a mongóliai tárgyalások eredményeként egy kötött segély-hitelprogram keretében megújul egy helyi biokombinát, ami állati felhasználású gyógyszereket állít elő. Nagy lehetőség a magyar állatigyógyszer-előállítók számára, hogy ezt a beruházást Mongóliában megvalósítsák – vélekedett, hozzátéve: Mongóliában több tízmillió jószág van. 

A közép-ázsiai ország komolyan érdeklődik magyar húsfeldolgozó üzemek iránt, továbbá szarvasmarha- és sertés-mintatelepeket szeretnének létesíteni – ismertette a miniszter, aki bízik benne, hogy ezekkel a lehetőségekkel a magyar mezőgépgyártó cégek élni tudnak. Mongólia emellett a magyar élelmiszerbiztonsági rendszer mintájára kívánja saját rendszerét kialakítani – tette hozzá. Fazekas Sándor közölte azt is, hogy a tárcához tartozó háttérintézmények átszervezéséről nem született döntés. Felvetéseket és elképzeléseket már megfogalmaztak, ezek konkretizálására tárgyalásokat folytat a tárca – tette hozzá.

Akár már minden harmadik szja-bevallást a NAV állíthatja össze

0

Már csak hat napig kérhetik az adózók, hogy a NAV készítse el helyettük az szja-bevallást. Az adóhatóság számítása szerint idén a több mint négymillió bevallás harmadát készíthetné el.

Február elsejéig – idén először – egy egyszerű nyilatkozattal kérhető az adóhivataltól, hogy vállalja át a bevallás összeállítását. A várhatóan több mint négymillió személyijövedelemadó-bevallásból akár másfél milliót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíthet el, ha ezt igénylik az adózók – tájékoztatta az MTI-t Tamásné Czinege Csilla adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkár. Az szja-bevallás pillanatnyilag legegyszerűbb módja a bevallási nyilatkozat kitöltése, mert a magánszemélynek csak egy x-et kell tennie a munkáltatótól kapott igazolás megfelelő sorába, amelyet a munkáltató elküld a NAV-hoz. 

Az adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy ezzel a lehetőséggel azok élhetnek, akik 2015-ben kizárólag munkáltatótól szereztek belföldön adóköteles jövedelmet, nem választottak tételes költségelszámolást és nem vesznek igénybe adó-, vagy adóalap-csökkentő kedvezményt, továbbá adójukból nem szándékoznak utaltatni például nyugdíj-előtakarékossági vagy önkéntes kölcsönös pénztári számlára. 

Azok is kérhetik a NAV segítségét, akik egyszerűsített foglalkoztatásban dolgoznak, és akik jövedelmükből egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) fizetnek – tájékoztatott a helyettes államtitkár. Az sem akadály, ha valakinek nincs munkáltatója. Ilyen esetben közvetlenül az adóhivatalnak kell küldeni a nyilatkozatot, amit a NAV honlapjáról letölthető nyomtatványon is meg lehet tenni, de akár egy kötetlen formájú levélben is meg lehet fogalmazni – hívta fel a figyelmet Tamásné Czinege Csilla. Több munkáltató esetén a magánszemély választásán múlik, melyiken keresztül küldi el a bevallási nyilatkozatot. 

A helyettes államtitkár hozzáfűzte, a bevallási nyilatkozattal a többség számára le is zárul a bevallási folyamat, hiszen a NAV csak azokkal veszi fel a kapcsolatot, akiknek visszaigényelhető vagy fizetendő adójuk keletkezik, netán nem felelnek meg a feltételeknek. Hangsúlyozta továbbá, hogy azok is rendelkezhetnek adójuk 1+1 százalékáról, akik helyett a NAV állítja össze a bevallást, ugyanis a munkáltatóhoz vagy közvetlenül a NAV-hoz elküldendő rendelkező nyilatkozat az szja-bevallás módjától függetlenül, külön benyújtva is érvényes.

Mongólia már csak 1 milliárddal tartozik Oroszországnak

0

Az orosz Szövetségi Tanács, a parlament felső háza szerdán úgy döntött, hogy elengedi Mongólia államadósságának 97 százalékát. Ulánbátornak így csak 3,8 millió dollárt kell visszafizetnie.

Mongólia néhány éven belül másodszor jár igencsak jól. A szerdai döntés értelmében a 174,2 millió dolláros adósságból mindössze 3,8 millió dollárt (valamivel több, mint 1 milliárd forintot) kell visszafizetnie Oroszországnak. Az indoklás szerint az adósság akadályozta volna a két ország közötti gazdasági együttműködést és a fejlődés lehetőségét.

Ennél nagyobb „üzlet” volt, amikor Moszkva 2003-ban a 11,4 milliárd dolláros hitelből 11,1 milliárd dollárt írt le. A mongolok néhány napon belül törlesztették a megmaradt 300 milliót.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség összegzése szerint az utóbbi húsz évben 140 milliárd dollár külföldi államadósságot írt le, vagy fizetett vissza Oroszország. Ebből a legnagyobb tételt Kubának engedték el (30 milliárd dollár), de Észak-Koreának is leírtak 11 milliárd dollárt. Moszkva a megszűnt Szovjetunió különböző tartozásaira 23,7 milliárd dollárt fizetett vissza 2006-ban.

Itthon bejött, most külföldön hódítana a készpénzmentes fizetéssel a Sziget

Közös céget alapított a fesztiválszervező Sziget Kft. és a bankfüggetlen elektronikus megoldásokat nyújtó Cardnet Zrt. A készpénzmentes fizetési megoldásokat nyújtó Festipay Zrt.-vel külföldön terjeszkednének.

A Sziget és a Cardnet szerdai sajtótájékoztatóján kiadott közlemény szerint tavaly már a legtöbb látogatót vonzó magyar fesztiválok több mint 90 százaléka készpénzmentes volt. A 2015-ös Sziget Fesztiválon több mint 2,4 millió alkalommal fizettek Festipay kártyával vagy MasterCard érintésmentes bankkártyákkal. A Festipayt 2012-ben hozta létre a Cardnet, majd 2014-ben már fizetni lehetett vele a Szigeten – számolt be az MTI.

Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: 2010-ben vezették be először a készpénzmentes fesztiválkártyás fizetést a Sziget rendezvényein, ami akkor világújdonságnak számított. A visszajelzések jók voltak, kevesebb lett a sorban állás, többet költöttek a látogatók és egy átláthatóbb, elszámoltathatóbb rendszert hoztak létre – fejtette ki. Mára már elvárássá vált a készpénzmentes fizetési modell a magyar fesztiválpiacon, azonban ez nincs így a világ minden fesztiválján, ezért szeretnék közösen kiaknázni a lehetőségeket – tette hozzá.     

Kóka János, a Festipay Zrt. igazgatósági elnöke elmondta: a Cardnet-Cellum cégcsoport több mint 15 éve fejleszt készpénzmentes fizetési megoldásokat, kártya- és mobilalapúakat is. Tavaly két jelentős megbízást is elnyertek Romániában és Franciaországban, a következő két évben pedig legalább öt új országban szeretnének megjelenni a szolgáltatással. Távoli piacokon, Ázsiában is tárgyalnak a szolgáltatás értékesítéséről, mégpedig egy felhőalapú, távoli hozzáférést lehetővé tevő megoldással, ami ugrást jelenthet a Festipay életében – mondta.     

A kutatás-fejlesztést szeretnék Magyarországon tartani, az újdonságokat mindig lehetőség szerint Magyarországon, a Szigeten fogják bemutatni – mondta. Idén az egyik ilyen újítás, hogy egy mobiltelefonos alkalmazásból lehet a kártyát feltölteni és követni a költéseket – számolt be Kóka János. Márki László, a Cardnet Zrt. és a Festipay Zrt. vezetője elmondta: a Cardnet 2011-ben jelent meg az első jelentős fesztiválon, 2014-ben nyerték el a Sziget négy fesztiváljára szóló megbízást, így a magyar készpénzmentes szolgáltató piac legnagyobb szereplőjévé vált.     

Kóka János kérdésre válaszolva elmondta: a készpénzmentes fizetési megoldást nem terheli tranzakciós illeték, mivel nem pénzügyi szolgáltatás, előtte és utána kerül sor pénzügyi tranzakcióra. Egy zárt rendszerről van szó, nem lesz belőle a MasterCarddal vagy a bankokkal konkuráló termék – tette hozzá. Elmondta, hogy a fesztiválokon kívül szeretnének például sporteseményeken, vagy akár iskolákban is megjelenni.

Gerendai Károly hozzátette: törekednek arra, hogy a rendszer a jövőben egyre több helyen legyen elérhető, az egyenleget át lehessen vinni más fesztiválokra. Hozzátette: a rendszer alkalmas arra is, hogy növelje a fesztiválok biztonságát a személyes adatok megadásával, tárolásával, a látogatók beazonosíthatóságával. Gondolkodnak azon, hogy a jegyet „meg fogják személyesíteni”, egy azonosító eljáráson fog keresztül menni a jegyvásárló, és utána kapja meg a névre szóló karszalagját – mondta a Sziget Kft. igazgatója.     

Az MTI kérdésére elmondta, hogy a fesztiválozóknak nem kerül pénzbe a készpénzmentes fizetési rendszer, csak egy letétet kell fizetni érte, amit visszakap a látogató, amikor leadja a kártyát. A rendszer működtetése után a kereskedők fizetnek egy megadott százalékot, a bankkártya-használathoz hasonlóan – tette hozzá. Kóka János kérdésre válaszolva ismertette: a Festipayben nagyjából kétharmadban tulajdonos a Cardnet és egyharmadban a Sziget Kft. A Cardnet a cégbe apportálta a szoftver kizárólagos jogát is – tette hozzá.

Egymillió dollárért kelt el a krumpli, Yoko Ono portréja csak 500 ezret ért

0

Kevin Abosch ír fotóművész burgonyát ábrázoló fotójáért 1,08 millió dollárt fizetett egy üzletember. Kétszer annyit, mint egy Yoko Ono portréért.

Kevin Abosch világhírű portréi általában 500 ezer dollárért találnak gazdára, legalábbis ennyit adtak korábban a Yoko Onót vagy Johnny Deppet ábrázoló képért.

A CNN szerint azonban egy eladásra nem is szánt fotó ezek duplájáért kelt el. A beszámoló szerint egy meg nem nevezett európai üzletembert fogadott vacsorára Abosch párizsi otthonában, s a krumpli ott ragadta meg a figyelmét. A művészi burgonya áráról csak később egyeztek meg, amely 1,08 millió dollár (300 millió forint) volt, ezt az üzletember alkudozás nélkül kifizette.

A burgonyát még 2010-ben fotózta Abosch, és három különböző méretben nagyította ki. Az egyik fotót a szerb kortárs nemzeti múzeumnak ajándékozta, a harmadik kép egyelőre a tulajdonában van.

A „Potato #345” kompozíció a világ 15. legdrágábban értékesített fotója. A rekorder jelen pillanatban a düsseldorfi Andreas Gursky  „Rhein II” című fotója. A Rajna folyót ábrázoló képet 2011-ben a Christie’s árverésén 4 millió 338 ezer 500 dollárért értékesítették.

Idei bérajánlásról egyeztetnek a munkáltatók és a szakszervezetek

Ismét összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), amelynek első, januári ülésén a bérajánlások kérdésével foglalkoztak.

Az MTI-nek Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) elnöke úgy fogalmazott: a szakszervezetek továbbra is azt szeretnék elérni, hogy százalékosan is meghatározzák a bérajánlás mértékét. Kiemelte: a szakszervezeti oldal bizakodó, hogy a 2016-ra sikerül majd konkrét számokban meghatározott bérajánlást kötni.

Az érdekképviseletek remélik, sikerül egy olyan dokumentumot megszövegezni, ami már a 2017-es bérre is tesz majd utalásokat. A szakszervezeti szövetség elnöke elmondta: a VKF-en felmerült az ágazati szintű bérajánlás lehetősége, amihez viszont a szakszervezetek szerint mindenképp szükséges az ágazati párbeszéd-bizottságok helyzetének tisztázása.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kifejtette: a munkáltatói oldal továbbra sem szeretne számokban megállapított éves bérajánlást kiadni, tekintettel arra, hogy nemcsak az egyes ágazatok között, de az egyes ágazatokon belül is nagy bérkülönbségek vannak.

Dávid Ferenc elmondta: szerdán a VKF monitoring bizottsága ült össze, amelyen Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) képzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára képviseli a kormányt, a szociális partnerek azonban a VKF plenáris fórumának összehívására kérték az államtitkárt. Ezt azért tartják szükségesnek, mert a plenáris fórumon a miniszterelnök is részt vesz, ami a szociális partnerek véleménye szerint a jövő évi adó, járulék és költségvetési törvények egyeztetése miatt rendkívül fontos – fogalmazott a VOSZ főtitkára.

Hozzátette: a VKF-ülésen kitértek arra, hogy a március-áprilisi időszakban már tárgyalni kellene a 2017. évi adó-, járulék és költségvetési törvényeket is, és fel kell készülni a jövő évi bértárgyalásokra.

Kordás László elmondta: a tárgyalás második napirendi pontjában arról egyeztettek, hogy a munka törvénykönyvének módosítása, a sztrájktörvény, valamint a különösen nagy mértékű fizikai, illetve pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javítása közül a tárgyalások a sztrájktörvénnyel kezdődjenek el.

Bankkártyával a középkorúak fizetnek a legszívesebben

Magyarországon elsősorban a 45-60 évesekre jellemző, hogy amikor csak tehetik, összegtől függetlenül bankkártyával fizetnek. Plasztikot a budapestiek használnak a leggyakrabban, míg ezt a fizetési módot a keleti országrészekben használják a legritkábban.

Az UniCredit saját ügyfelei körében végzett – nem reprezentatív – felmérése szerint nem a technológiai újdonságokat naponta használó Y generáció tagjai, hanem a 45 év felettiek használják legszívesebben bankkártyájukat vásárláskor. A válaszok alapján a 30 év alattiak negyede inkább fizet készpénzzel, ha elegendő van náluk. Ők a mindennapokban ritkábban használják a kártyájukat, amikor viszont igen, akkor gyakrabban vásárolnak vele az interneten.

Velük ellentétben a 45-60 évesek háromnegyede a vásárlás összegétől függetlenül, amikor csak teheti, kártyával fizet. Ez a korosztály végigkövette a bankkártyák elterjedésének időszakát, és nemcsak megszokta, de meg is szerette a használatukat. Nem véletlen, hogy az átlagnál jóval magasabb közöttük azoknak az aránya, akiknek három vagy több bankkártyájuk is van. A hatvan év felettiek is szívesen „kártyáznak”, ám ők az összegtől függően választják meg a fizetési módot: kisebb vásárlásaikat készpénzzel, a nagyobb összegűeket kártyával egyenlítik ki.

Hol, mennyiért, mit?

A válaszadók döntő többség (81 százalék) nem csupán állítja, hogy szereti használni a kártyáját, hanem valóban sok helyen és sokszor fizet vele. A megkérdezettek több mint kétharmadánál a választott fizetési mód nem függ az összegtől. Akiknél ez mégis szempont, azok tízezer forint felett fizetnek kártyával. Ezzel az adattal egybevág, hogy a megkérdezettek a szupermarketben intézett nagybevásárlásokat, a műszaki cikkeket és a benzinszámlát fizetik leggyakrabban kártyával. Kultúrára és utazásra ugyanakkor inkább készpénzt költenek: színházban, moziban, kávézóban, illetve pályaudvarokon vagy taxiban kevesebben veszik elő a plasztikot.

Budapesten kártyáznak a legtöbben

A felmérés adataiból kiderül, hogy a keleti országrészben volt a legmagasabb azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint nem szeretnek kártyával fizetni. Ugyanakkor itt a megkérdezettek 15 százaléka nyilatkozta, hogy a nagy összegű vásárlásaiknál inkább a bankkártyát részesítik előnyben, míg Nyugat-Magyarországon ez az arány csak 11 százalék. Nyugaton egy kicsit többen fizetnek összegtől függetlenül bankkártyával, mint keleten. Ennek tükrében nem meglepő, hogy míg a keleti régióban átlagban 17 ezer forint felett, addig nyugaton már hétezer forint felett is a bankkártyát veszik elő. Mindkét csoport kártyahasználati gyakorisága jelentősen elmarad a budapesti és Pest megyei adatokhoz képest, amiben valószínűleg az is közrejátszik, hogy a vidéki kisebb boltokban még mindig kevesebb a kártyaterminál.

Az internetes vásárlás intenzitása az életkor növekedésével fokozatosan csökken, vagyis a különféle digitális csatornák és internetes terek használatához hozzászokott 30 alattiak fizetnek a leggyakrabban bankkártyával a netes vásárlásaik után. A hatvan felettiek közel harmada ugyanakkor soha nem vásárol az interneten. Ezzel ellentétben az érintőkártyás fizetést, vagyis a jelenleg legkorszerűbb fizetési módot már nem csak a fiatalok, hanem a középkorosztály is előszeretettel választja. Az ilyen funkcióval rendelkező kártyák birtokosainak több mint a fele használja is az érintéses fizetést a mindennapokban.

A kényelem fontosabb a gyorsaságnál

A gyorsaság mellett egyébként a kényelem is bekerült a fizetési mód megválasztásának szempontjai közé, sőt. Az érintőkártyával rendelkezők 56 százalék várja el, hogy ez a funkció kényelmesebbé tegye a vásárlásokat, ennél valamivel kevesebben (53 százalék) azt, hogy gyorsabbá. Az egyik legfontosabb kényelmi szempont pedig nem más, mint az az egyszerű, de nyilvánvaló és biztonságot adó élmény, hogy a fizetéshez nem kell kiadniuk bankkártyájukat a kezükből! Az érintéses vásárlás előnyei a megkérdezettek több mint kétharmada számára annyira meggyőzőek, hogy vagy nem is figyelik a vásárlás összegét, vagy akkor is így fizetnek, ha a vásárlás összege ötezer forint feletti.

Illegálisan bontottak, másfél tonna hulladék maradt utánuk

0

Soltvadkerten működő illegális autóbontót találtak a NAV munkatársai. A helyszínen 1520 kilogramm fémhulladékot foglaltak le. Az ügyben több százezer forint kiszabása várható.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács¬-Kiskun Megyei Adó- és Vámigazgatóságának pénzügyőrei fémkereskedelmi ellenőrzést végeztek egy soltvadkerti ingatlanon. Az ellenőrzéskor  hat darab szétbontott, illetve bontásra váró személygépjárművet, valamint számos műanyag lökhárítót, sárvédőt, egyéb karosszéria elemet és használt gumiabroncsokat találtak a NAV munkatársai.

A körülmények, valamint az ingatlan tulajdonosának nyilatkozata alapján egyértelmű volt, hogy  személygépjárművek bontását végzi, majd a keletkező fémhulladékot értékesíti, azonban a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel nem rendelkezik – olvasható a NAV honlapján.

Lefoglaltak  1520 kilogramm fémhulladékot. Engedély nélkül végzett fémkereskedelmi tevékenység, valamint adószám hiányában végzett adóköteles tevékenység miatt eljárás indult a magánszeméllyel szemben. Az elkövetett jogsértések elbírálását követően több száz ezer forint bírság kiszabása várható.
A pénzügyőrök értesítették az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség munkatársait is, akik az ingatlanon tárolt jelentős mennyiségű hulladék miatt további vizsgálatot folytatnak.

Valódi vita a virtuális valutákról az Európai Parlamentben

A virtuális pénzekre vonatkozó uniós szabályozás nem szabad, hogy tovább terjedjen a bűncselekmények megelőzésénél és felderítésénél – mondták a szakértők az Európai Parlament gazdasági szakbizottságának hétfői meghallgatásán.

Az ülésen szó volt a virtuális fizetőeszközök, mint például a bitcoin használatának előnyeiről és hátrányairól, valamint az új technológiákról is.

Mi a virtuális valuta?

A virtuális pénzeknek köszönhetően, mint amilyen a bitcoin is, közvetítő, vagy bank nélkül utalhatunk pénzt a világ bármely részére. A virtuális valuta használói közvetlenül egymással kommunikálnak, úgynevezett blokklánc-technológiát használva, a tranzakciókat tartalmazó adatbázis pedig nyilvános és ellenőrizhető, így megelőzhetőek a csalások. Ez a rendszer bizalmat ébreszt a vevőkben és eladókban egyaránt, így nincs szükség egy harmadik, közvetítő félre a tranzakciókhoz.

Jakob von Weizsäcker (szocialista, német), a Parlament virtuális valutákról szóló állásfoglalásáért felelős jelentéstevő a hétfői meghallgatáson elmondta, hogy számos feltaláló szerint ez a fajta technológia forradalmasítani fogja a pénzpiacot. Az EP-képviselő úgy fogalmazott: „Az igazi kérdés az, hogy mikor lesz az áttörés és mennyire lesznek felkészültek a kormányok és jogalkotók egy ilyen fajta forradalomra”.

Előnyök és hátrányok

A hétfői meghallgatáson sok szakértő hangsúlyozta, hogy a virtuális valutákkal történő fizetés olcsóbb, gyorsabb, biztonságosabb és átláthatóbb. Primavera De Filippi, egy párizsi tudományos intézet kutatója szerint a blokklánc-technológia is egyfajta szabályozási forma, amely a törvények átláthatóbb és hatékonyabb végrehajtását ösztönzi: „Megoldja azt a kérdést, hogy ki felügyeli a felügyelőket.”

A virtuális fizetőeszközök használata azonban számos problémát is felvet. „Nem igazán védik a vásárlókat és a felület stabilitása, az árak változékonysága, illetve a lopás, feltörés, a pénz elvesztése és más kibertámadások is kockázatot jelentenek” – mondta Olivier Salles, az Európai Bizottság munkatársa.

A bitcoin neve összekapcsolódott olyan illegális tevékenységekkel, mint például a pénzmosás, vagy az illegális kereskedelem, hiszen a tranzakciók névtelenül történnek. Sean Ennis, az OECD közgazdásza szerint ugyanakkor a készpénz átadása még inkább névtelenül történik.

„A virtuális pénz tulajdonosi köre nyilvános, ezért a tranzakciók végtelenszámú elemzésére van lehetőség” – mondta Jeremy Millar, a Magister Advisors munkatársa, aki szerint a bitcoinnal kapcsolatos bűncselekmények felderítése könnyebb, mint a készpénz esetében. A szakértő hozzátette: „Ez már nem hackerek egy közössége, nagy cégek működtetik, amelyek próbálnak megfelelni a jelenlegi szabályozásnak.”

Szükség van az uniós szintű szabályozásra?

A meghallgatáson felszólaló szakértők többsége óvatosságra intett a virtuális valuták uniós szabályozása kapcsán.

„Nem az a kérdés, hogy milyen gyorsan történne, és milyen részletesen lenne a szabályozás, hanem az, hogyan lehet hatékonyan ellenőrizni ezt a rohamosan terjedő technológiát” – mondta Olivier Salles. A Bizottság jelenleg vizsgálja, hogy szükség van-e a virtuális fizetőeszközök szabályozására a tavaly novemberi párizsi terrortámadások fényében.

Jeremy Millar szerint nincs jogi alap a bitcoin szabályozására. A szakértő ugyanakkor hozzátette, hogy a bitcoin akár profitálhat is az uniós szinten harmonizált szabályokból, amely növelné a népszerűségét.

„A részleges szabályozásra kifejezetten szükség van” – mondta Dr. Thaer Sabri, az elektronikus valutákat képviselő társaság képviselője. „Az ágazat támogatja a pénzügyekkel történő visszaélések elleni szabályozást.”

„Amennyiben szándékukban áll szabályozni a területet, azt limitálják a pénzmosás és a terrorizmus elleni fellépésre” – javasolta Siân Jones, az európai digitális valuta és blokklánc-technológiai fórum egyik alapítója.

Jakob von Weizsäcker jelentéstevő a meghallgatáson hangsúlyozta, hogy a cél nem az körültekintő szabályozás, hanem a körültekintő ellenőrzés.

A gazdasági szakbizottság várhatóan áprilisban szavaz az állásfoglalásról, amely ezután a májusi plenáris ülésen is napirendre kerül.

Kerüljünk ki a spamzónából! – Tippek a sikeres email marketinghez

Az email marketing csak akkor lehet hatékony, ha a cég üzenete meg is érkezik az ügyfelekhez, és nem a spam mappában köt ki. Vajon mit lehet tenni ennek érdekében?

Az email marketinget az egyik leghatékonyabb online marketing eszköznek tartják, mivel rendkívül egyszerű a használata. A gond csak az, hogy az üzenetek nagy része az email fiókok spam mappájába kerül, vagy az email címzettje azonnal törli. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, fel kell mérnünk, mennyire sikeres az email marketing kampányunk. Ehhez olyan hírlevélküldő szolgáltatást célszerű választani, amely figyelemmel tudja kísérni, hogy hányan nyitották meg az üzenetünket, hányan kattintottak az emailünk tartalmára, esetleg hány helyről pattant vissza a hírlevelünk. Ha a különböző statisztikák szerint az email marketingünk nem tűnik elég sikeresnek, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy mit rontunk el. A következő tippek segíthetnek a hírlevél marketing optimalizálásában.

Először is kicsi az esélye annak, hogy a spam mappába került üzenetet az email címzettje megnyissa. De miért kerülhet az üzenetünk oda? Az egyik ok a platform lehet, amelyet használunk. Növelhetjük az esélyt, hogy az üzenet a „bejövő levelek” közé kerüljön, ha egy hírlevélküldő szolgáltatást használunk.

Az email marketingben fontos a jó időzítés is. Vajon az a leghatékonyabb módszer, ha korán reggel küldjük el a hírlevelünket? Csábító gondolat, hogy kora reggel küldjük el emailünket a hírlevelünkre feliratkozóknak, hogy már akkor az email fiókban legyen, amikor először „kinyitják a levelesládásjukat”. Azonban a legtöbb marketinges ugyanígy gondolkodik, így nagy a valószínűsége, hogy a sok hírlevél között elveszik a miénk. Jobban járunk tehát, ha egy kora délutáni órát választunk, megcélozva egy olyan időpontot, amikor a hírlevelünk olvasója másodjára–harmadjára ellenőrzi az üzeneteit. Figyelnünk kell arra is, hogy lehetőleg a lehető legrelevánsabb időpontot válasszuk: az egynapos ajánlatoknál elkerülhetetlen, hogy a kora reggeli órában küldjük el a hírlevelünket, figyelve arra is, hogy elég figyelemfelhívó legyen az emailünk tárgya.

Nem csak az időzítés fontos egy email marketing kampánynál, hanem a rendszeresség is. Tervezzük mg előre az email marketinget, de a túl szigorú menetrend nem minden esetben sikeres: figyeljünk oda a relevanciára és a valós időben zajló eseményekre, amelyek befolyásolhatják az emailek tartalmát! Ezen kívül meg kell találni az arany középutat: ne feledkezzünk meg hosszú időre az ügyfeleinkről, de ne is halmozzuk el őket kéretlen levelekkel, mert ez arra ösztönözheti őket, hogy töröljék az emaileket, vagy akár le is iratkozzanak a hírlevelünkről.

Javíthatunk a hírlevelünk olvasottságán, ha jól választjuk meg a tárgysort. Kerüljük az olyan kifejezéseket, amelyek miatt a levelünk automatikusan a spam mappában landolhat, a szimbólumokat, a csupa nagybetűket. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a tárgysorunk megfelelő-e, akár egy A/B-tesztet is végezhetünk. Legjobb, ha az üzeneteink sürgősek az olvasóink számára: használhatunk határidőket, sürgető frázisokat vagy az ajánlatainkhoz kapcsolódó pozitív üzenetet: mindegyik inspirálhatja az ügyfelet, hogy az emailre kattintson. A rövidebb tárgysor növelheti a kattintás esélyét: tehát csak tömören! Hasznos lehet a megfelelő érzelmekre hatás és a humor is, valamint az, ha a tárgy sorban kérdést teszünk fel, hiszen ezek is ösztönözhetik az ügyfeleinket.

Az email marketing során fontos a személyre szabás. Ez nem merül ki annyiban, hogy az emailben az olvasó keresztnevét használjuk, ide tartozik az ügyfelek szegmentálása is. Hatékonyak lehetünk, ha a tartalmainkat a megfelelő csoportoknak küldjük el. Küldhetünk külön üzenetet korcsoport, nem, hírlevélre való feliratkozás, sőt, akár érdeklődés szerint is. A célzott üzenet sokkal hatékonyabb lehet, mint a mindenki számára elküldött „egyenemailek”.

Mivel az emailek nagy részét egyre inkább mobil eszközökön olvassák, érdemes nagy hangsúlyt fektetni az olvashatóságra is. Válasszunk az email marketinghez is reszponzív designt! Ha az ügyfél okostelefonon olvassa az emailt, hasznos, ha a hírlevelünk tárgysora rövid, hogy el tudja olvasni az egészet a kisebb képernyőn is. De ne csak a tárgysor, az email tartalma is legyen tömör. Emeljünk ki olyan üzenetet, amely az ügyfél számára jelent értéket, például egy kedvezményes lehetőséget. Ha több dologra szeretnénk felhívni az ügyfelek figyelmét, fontoljuk meg, hogy egy hosszabb üzenet helyett nem érdemes-e több rövidebb emailt küldeni.

Fontos feladat az email marketingben a levelezőlista karbantartása. Ne hagyjuk, hogy elavuljon az email listánk! A pontatlan email címek javítása is segíthet azon, hogy az üzenet az ügyfélhez jusson. Ha azt látjuk, hogy az emaileket nagyon kis arányban nyitják meg, akkor változtatni kell a stratégián! Módosítsuk a tárgysort, szegmentáljuk jobban a tartalmat, próbáljuk más időpontban küldeni az emaileket! Ha egyik sem válik be? Lepjük meg az ügyfeleket egy bónusz ajánlattal, esetleg remek felhasználói élménnyel. Mindkettő beválhat, hiszen ezekkel újra bemutatjuk a márkánkat.

Ha sikeres email marketing kampányt szeretnénk, akkor nyugodtan próbáljunk ki új technikákat is. Az ügyfelek szegmentálásával, a jól kiválasztott tárgysorral növelhetjük az esélyt, hogy megnyissák az emailünket… és ekkor már csak egy remek, rövid, releváns tartalomra lesz szükség ahhoz, hogy hírlevél ne kerüljön a spamzónába.

Többet szeretne tudni az online marketing világáról? Kövesse online marketing blogunkat!

Az álláskeresők többsége három hónap alatt talál munkát

Tavaly az álláskeresők kétharmada három hónapon belül ismét el tudod helyezkedni. A legkönnyebben a fiatal férfiak találnak munkát.

Tavaly az álláskeresők kétharmada három hónapon belül elhelyezkedett – derül ki a Workania állásportál által a felhasználói között végzett legújabb felmérésből, amely a 2015-ös álláskeresői szokásokat kutatta. A válaszadók 36 százaléka már az első hónapban, 18 százalékuk 1-2 hónapon belül, míg 13 százalékuk a harmadik hónapban talált új állást – idézi a portál közleményét az MTI.

A válaszadók egytizedének nem sikerült új állást találnia az elmúlt évben – tették hozzá. Az álláskeresők 38 százaléka az interneten, 30 százalékuk pedig ismerősök segítségével és ajánlásával próbál szerencsét, a többi álláskeresési forma elenyésző. Az 55 év feletti álláskeresők 15 százaléka szintén használja a világhálót – írták.

A felmérés szerint a munkaerőpiac befogadóbb a férfiakkal és a fiatalokkal szemben, ugyanis az első hónapban a férfi álláskeresők 40 százaléka tud elhelyezkedni, míg a nőknek a 30 százaléka. A 18-25 éves korosztály 48 százaléka szintén sikeresen talál munkát négy héten belül, a 45 éven felüliek esetében ez az arány már csak 28 százalék. 

Arról is beszámoltak, hogy egy álláskereső átlagosan három állásinterjún vesz részt, amíg állást talál. A válaszadók 40 százaléka legfeljebb öt önéletrajzot küldött el az álláskeresés során, tízet vagy annál kevesebbet 16 százalékuk, a megkérdezettek 15 százaléka pedig tíz és harminc közöttit jelölt meg.

A válaszadók 3 százaléka azonban száznál is több önéletrajzot küldött már el. A felmérésben résztvevők 57 százaléka legfeljebb három állásinterjún vett részt, 21 százalékuk három és tíz közötti számot jelölt meg, 5 százalékuk pedig több mint 10 állásinterjún volt már – olvasható a közleményben.

Budapest visszaadta az agglomerációs közlekedés működtetését

0

A Fővárosi Közgyűlés kijelölte a javasolt budapesti olimpiai helyszíneket, majd március végi határidővel visszaadta az államnak az elővárosi közlekedés üzemeltetését.

A testület az ülés elején támogatta a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszínkiválasztási javaslatot. A tervezett olimpiai helyszín két térségből és ezeken belül hét klaszterből áll. A Duna térség az Olimpiai park (a Kvassay-zsilip térsége), a Margitsziget és az Óbudai-sziget klaszterből áll.

A városfejlesztési térséget a Hősök tere, a Puskás, a Vásárközpont és a Népliget nevű klaszter alkotja. A közgyűlés nem támogatta az MSZP, az LMP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért módosító javaslatát, amelyben ismét népszavazást kezdeményeztek az olimpiáról.

A képviselők kimondták, a főváros legkésőbb március 31-éig tartja fenn az agglomerációs tömegközlekedést, mivel az állam 2015-ben és 2016-ban nem biztosított forrást a szolgálgatáshoz, a kormány pedig vállalta a feladat visszavételét. Ha a határidő lejártáig nem történik meg az átadás-átvétel, akkor az állam és a főváros ideiglenes megállapodást köt a költségek megtérítése mellett. A döntés értelmében a főváros a folyamat befejezéséig biztosítja a szolgáltatást.

A testület elfogadta az idei évi forrásmegosztás arányait is. Ennek alapján a kerületek 108,9 milliárd, míg a főváros 120,4 milliárd forintot kap.

A képviselők ezt követően állami tulajdonba adták a fővárosi Fiumei úti temetőhöz tartozó, jelenleg a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. tulajdonában álló ingatlanokat: a hátsó temetőt és a zsidó temetőt, továbbá a Kegyeleti Múzeum Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjteményében őrzött kulturális javakat.

Jogerős végzés Hodorkovszkij letartóztatására

0

A moszkvai városi bíróság jogerősen elrendelte Mihail Hodorkovszkij letartóztatását. A döntés után az orosz igazságügyi minisztérium kezdeményezi a volt olajmágnás elleni nemzetközi körözés kiadását.

December 23-án egy moszkvai kerületi bíróság elrendelte Mihail Hodorkovszkij letartóztatását, az ítélet ellen a volt olajmágnás jogi képviselője fellebbezett. Szerdán a moszkvai városi bíróság helyben hagyta az ítéletet, így az jogerőre emelkedett.

A Londonban élő volt olajmágnást azzal gyanúsítják, hogy szerepe volt a nyeftyejuganszki polgármester, Vlagyimir Petuhov 1998-as meggyilkolásában, illetve gyilkossági kísérleteket szervezett Jevgenyij Ribin, a konkurens East Petroleum Handelsgas GmbH ügyvezetője ellen.

Hodorkovszkij az orosz államfő legnagyobb politikai ellenlábasa. Tíz évet raboskodott börtönben, majd a Putyin által elrendelt amnesztiával, a szocsi téli olimpia előtt szabadult 2013-ban. Azóta Londonban és Svájcban él. Az ügyről annyit mondott, hogy ahhoz semmi köze, ráadásul 2007-ben azt le is zárták. Az ügyészség szerint viszont olyan bizonyítékokhoz jutottak, amelyek megalapozzák a perfelvételt.

Új EFOP-pályázatok: összesen 8 milliárd forintot oszt szét a kormány

Három kiemelt felhívás is megjelent az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban: integrált gyermekprogramokra 3, tankönyv-, illetve taneszköz-fejlesztésre 2, a „társadalmi aktivitás növelésére” 3 milliárd forint áll rendelkezésre.

„Integrált gyermekprogramok szakmai támogatása” (EFOP-1.4.1-15). A 3 milliárd forintos keretösszegre a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, a Türr István Képző és Kutató Intézet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont konzorciuma nyújthat be támogatási kérelmet. A feladat: szakmai és módszertani támogatás a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozását, a gyermekek esélyeinek növelését célzó helyi és térségi projektekhez.

„A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés” (EFOP-3.2.2-VEKOP/15). A keretösszeg 2 milliárd forint, támogatási kérelmet kizárólag az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet nyújthat be. A számszerűsített szakmai elvárások szerint a projekt során 106 könyvnek, illetve munkafüzetnek kell elkészülnie, 10 már meglévő digitális tartalmat adaptálni, 5 új digitális tartalmat fejleszteni kell, a Nemzeti Köznevelési Portált pedig 4 új funkcióval kell kibővíteni.

„Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” (EFOP-1.3.1-15). A 3 milliárd forintos keretösszegre a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, a Nemzeti Művelődési Intézet és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma nyújthat be támogatási kérelmet. A projekt a felhívás szerint hozzájárul a társadalmi aktivitás növeléséhez, ezáltal a fejlesztésbe bevont településeken a közösségi szerepvállalás erősödéséhez, valamint a települések önkormányzatai, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítéséhez és az együttműködés kultúrájának magasabb szintre emeléséhez:

  • közösségfejlesztési módszertanok kidolgozásával és bevezetésével,
  • szakemberek továbbképzésével, érzékenyítésével,
  • a kulturális intézmények szakmai-módszertani támogatásával, intézményközi együttműködések elősegítésével, valamint
  • országos mentorhálózat kialakításával és működtetésével.

Magyarország az 50. legkorruptabb ország – a TI szerint

0

Dánia változatlanul a legkevésbé korrupt ország, míg Magyarország az ötvenedik a Transparency International (TI) nemzetközi civil szervezet szerdán Berlinben kiadott jelentésében.

Egyetlen ország sem mentes a korrupciótól, a világ országainak 68 százalékánál, köztük a vezető gazdasági hatalmakat összefogó G20 csoport minden második tagjánál továbbra is erős a korrupciós fertőzöttség a közszférában – áll a TI Korrupció Érzékelési Index felmérését bemutató jelentésben

Több mint 6 milliárd ember él olyan országban, amelyben súlyos a korrupciós helyzet, és a szegény országokat évente ezermilliárd dollár kár éri a korrupció miatt.

A korrupciónak a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján értékelik az országokat. A mutató értéke 0 (nagyon korruptnak érzékelt) és 100 (nagyon tisztának, átláthatónak érzékelt) között mozoghat. A TI 2015-ös felmérésben 168 országot állítottak rangsorba.

Az élen ismét többnyire észak-európai országok végeztek. Az első Dánia 91 ponttal, a második Finnország 90, a harmadik Svédország 89 ponttal. Az első tízben van még Új-Zéland, Hollandia, Norvégia, Svájc, Szingapúr, Kanada és Németország is. A TI vizsgálata alapján a közhatalom ezekben az országokban szolgálja leginkább a közjót, és ezekben az országokban a leginkább átlátható az állam működése.

A lista végén sincs nagyobb változás az utóbbi évekhez képest, a legkorruptabb és legkevésbé átláthatóan működő államok körébe továbbra is Dél-Szudán (15 pont), Szudán (12 pont), Afganisztán (11 pont), Észak-Korea (8 pont) és Szomália (8 pont) tartozik.

Az utóbbi négy évet együttvéve a legnagyobb mértékben Líbiában, Ausztráliában, Brazíliában, Spanyolországban és Törökországban romlott, és Görögországban, Szenegálban és Nagy-Britanniában javult a korrupciós helyzet, amelyet nemzetközi intézmények és tudományos intézmények szakértőinek értékelése alapján határoznak meg.

A magyarországi korrupciós helyzetet az egy évvel korábbi 54 pont után 51 pontra értékelték, ezzel Magyarország az 50. helyre került, Szlovákiával, Horvátországgal és Bahreinnel együtt. Az Európai Unió 28 tagországát tekintve Magyarország az alsó harmadban van, megelőzve Görögországot (58. hely), Romániát (58. hely), Olaszországot (61. hely) és Bulgáriát (69. hely).

A TI teljes listája itt olvasható.

Tízből csupán négy cégnél van cafetéria-keret

Tízből csupán négy kkv tervezi béren kívüli juttatással támogatni munkavállalóit idén. A legnépszerűbb juttatási forma továbbra is az étkezési hozzájárulás, amelyet a munkába járás költségtérítése és a Szép-kártya követ.

Idén a kis- és közepes vállalkozások (kkv) kevesebb mint fele, 39 százaléka tervez cafeteriát nyújtani dolgozóinak. Ezzel folytatódik a gyakorlatilag négy éve tartó negatív trend, és tízből csupán négy vállalkozás tervezi béren kívüli juttatással támogatni munkavállalóit – derült ki a K&H felméréséből.

Továbbra is egyértelműen az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb cafeteria elem, minden negyedik cég kívánja alkalmazni idén. Ezt követi holtversenyben a közlekedési költségek megtérítése (10 százalék) és a Szép-kártya (9 százalék). Előbbinél ez drasztikus, hét százalékpontos visszaesést jelent az előző negyedévhez képest – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

Az Erzsébet-utalvány népszerűségét feltehetően növeli majd, hogy idén már nem csak papír, hanem plasztikkártya formában is elérhető. Az új formátum a Szép-kártyához hasonló elven működik majd, hiszen egyetlen elektronikus kártyán egyszerre kezelhető lesz az összes különböző célú felhasználási cél, az étkezési, kultúra, iskolai, sport, ajándék és a gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány is – tette hozzá a szakértő. 

A Szép-kártya esetében azt látjuk, hogy 2015-ben közel 19 százalékkal bővült a K&H-nál a főkártyabirtokosok száma, a kártyán jóváírt és felhasználható keret összege pedig 11 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A feltöltések összegét vizsgálva továbbra is a vendéglátás a legnépszerűbb (69 százalék), ezt követi a szálláshely (20 százalék) és végül a szabadidő (11 százalék) – tájékoztatott Kovács Viktor Zoltán.

A cég mérete nagymértékben befolyásolja, hogy milyen arányban nyújt béren kívüli juttatást. Míg a mikro- és kisvállalkozások közel háromnegyede nem ad semmiféle cafeteriát dolgozóinak (63 százalék és 66 százalék), addig a középvállalkozásoknál ez az arány csupán 30 százalék. Ez azt jelenti, hogy tízből hét középvállalkozás egészíti ki a fizetést a béren kívüli juttatás valamelyik formájával.

Régiós szinten is jelentős eltérés mutatkozik a cafeteria alkalmazásának gyakoriságát tekintve. Jelenleg a fővárosban és az Alföldön a legkedvezőbb a helyzet, itt megközelítőleg a cégek fele szándékozik béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak (45 százalék és 44 százalék), míg Pest megyében csupán fele ennyi cég gondolkozik így.

Befürdött a strandoló, nem térítették meg 400 ezer forintos kárát

Négyszázezer forintja bánta annak a strandolónak, aki nem tette értéktárgyait az értékmegőrzőbe, azokat ellopták, s a fürdő – jogosan – nem térítette meg a kárát.

Négyszázezer forint kára keletkezett annak a fogyasztónak, aki cipőjét, márkás óráját, pénztárcáját, nagy értékű mobiltelefonját és 70 000 ezer forint készpénzét is a fűbe tette le a strandon. Mindezt ellopták, a fürdő pedig nem vállalt felelősséget, mert az értékeket nem az értékmegőrzőben helyezte el – olvasható a Budapesti Békéltető Testület honlapján.

Fürdőkben, kávéházakban, éttermekben, színházakban és más nyilvános helyeken, ha van megfelelő hely a vagyontárgyak elhelyezésére, akkor az intézmény csak az itt elhelyezett tárgyakért tartozik felelősséggel.

Mi számít megfelelő helynek az értéktárgyak megőrzésére? Ezt alapvetően az intézmény maga jelöli ki, annak mentén, hogy milyen helyiség az, amelynek az őrzéséről maximálisan tud gondoskodni. Éppen ezért kell figyelniük a fogyasztóknak az erre vonatkozó tájékoztatásokat.

A konkrét esetben a vállalkozás a békéltető testületi eljárásban fénykép-felvételeket is csatolt arról a strand területén belül több helyen megtalálható tájékoztatásról, amelyek szerint kizárólag az értékmegőrzőben hagyott tárgyakért tartozik felelősséggel.

A fogyasztó a belépőjegy megvásárlásával szerződést kötött a céggel, így az általános szerződési feltételeit is elfogadta, ennek része volt a házirend. Az pedig egyértelműen tartalmazta: értéktárgyakért csak akkor vállal felelősséget a vállalkozás, ha az értékmegőrzőben kerültek elhelyezésre, egyéb esetben nem.

Sokkal konkrétabban körülhatárolt a szállodák felelőssége. Itt ugyanis mindazért felel a szálloda, amit a fogyasztó a szállodában kijelölt, vagy erre rendelt helyen, vagy a szobájában helyezett el, vagy olyan személynek adott oda, akit jogosultnak tarthatott az átvételére. Ilyen személy például a recepciós, vagy akit a szálloda munkatársa a késrésünkre hozzánk küld.

A szálloda felelőssége azonban ebben az esetben nem korlátlan, annak maximális mértéke a napi szobaár összegének ötvenszerese. A felelősség ezt meghaladó mértékű korlátozása vagy kizárása viszont semmis.

Ha készpénzről, értékpapírról és értéktárgyakról van szó, akkor a szálloda ezekért csak akkor felelős, ha azokat megőrzésre külön átvette, vagy az átvételt megtagadta. Ilyenkor ezekért a tárgyakért a szálloda már korlátlan felelősséggel tartozik. Nagyon fontos ezért, hogy ha az értékeinket a szálloda alkalmazottja nem veszi át, erről vetessenek fel jegyzőkönyvet, hogy ezt a későbbiekben igazolni tudjuk.

A Budapesti Békéltető Testülethez érkezett ügyekről itt olvashat.

Agromash Expo és Agrárgépshow: szerdától szombatig a Hungexpo területén

Szerdán nyílik az Agromash Expo és Agrárgépshow, az ágazat egyik jelentős nemzetközi kiállítása; a négynapos vásárt Budapesten a Hungexpo területén, 18 ország 350 kiállítójának részvételével rendezik meg.

A nemzetközi szinten is elismert szakkiállításon a gazdák és a gyártók megismerhetik a mezőgépipar csúcstermékeit, a technológiafejlesztés irányait, a magyar mezőgépgyártás új fejlesztéseit, és a mezőgazdasági gépellátás lehetőségeit.

Az expót „Gazda Fórum” színesíti tanácsadással, konferenciaprogramokkal és szekcióülésekkel. A szakmai programok témái főként a képzést, a kutatást, a fejlesztést, a támogatásokat és az agrárium aktuális kérdéseit érintik.

Ezúttal is az agrár-szakkiállításokkal egy időben rendezik meg a Magyar Kert és a Szőlészet-Pincészet szakkiállításokat.

A kiállítást Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitja meg.

Ha a lengyeleknél lehet, különadót kaphatnak a magyar hipermarketek is

0

A lengyelországi kiskereskedelemben tervezett különadó mintájára tavasszal újabb olyan intézkedésről dönthet a magyar kormány, amely a nagy forgalmú áruházláncok számára az eddiginél arányosabb közteherviselést ír elő.

A Magyar Időknek Szatmáry Kristóf, a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa azt mondta: ha kedvezően alakul a lengyelországi kiskereskedelemben tervezett különadó sorsa, annak mintájára a jövő évi költségvetés tavaszi tervezésekorolyan intézkedésről dönthetnek, amely az arányosabb közteherviselés és a piaci erőviszonyok kiegyenlítődése érdekében újabb adónemet vagy díjfizetési kötelezettséget ró a nagy forgalmú áruházláncokra.

A lengyel különadó az elképzelések szerint a legalább havi 1,5 millió zloty (105 millió forint) bevételt elérő kereskedelmi vállalatokra vonatkozik majd, míg az alacsony forgalmú kisebb üzletek nem fognak adót fizetni.

A miniszteri biztos felidézte: Magyarországon a korábban sávos adókulcsok alapján megállapított élelmiszerlánc-felügyeleti díjat tavaly brüsszeli döntés nyomán kellett visszaállítani az eredeti, egykulcsos mértékre. Szatmáry Kristóf szerint ez a lengyel elképzelések kapcsán is várható, ezért most – mint mondta – figyelik a varsói eseményeket, Brüsszel reakcióját. Kiemelte: továbbra sem tettek le arról, hogy a progresszív adókulcsok miatt az év végén kivezetett élelmiszerlánc-felügyeleti díj után a nagy cégeket jobban bevonják a magyarországi közteherviselésbe.

A hivatal újraszámol – hiába várták a nyugdíjemelést Romániában

0

Hiába várták januárban az emelt nyugdíjat a rendkívüli vagy különleges munkacsoportokba soroltak, ők is csak az 5 százalékkal, 871,7 lejre bővült nyugdíjpont értékének megfelelő emelésben részesültek.

A tavalyi hivatalos bejelentések értelmében az I., vagyis rendkívüli munkacsoportba soroltak nyugdíjpontja január elsejétől ötven százalékkal nő, a II. vagy különleges csoportba soroltaké pedig huszonöt százalékkal – írja a kronika.ro.

Az eddig is ismert volt, hogy ez azokra a 2011. január elseje előtt hatályban lévő törvények alapján nyugdíjaztatott személyekre vonatkozik, akiknek a 2001. április elseje előtti szabályozás szerint rendkívüli vagy különleges munkacsoportba tartozó állásuk volt, illetve a munkacsoportnak megfelelő tevékenységet végeztek.

A január elsejétől hatályos 25, illetve 50 százalékos pontemelés csak azokra vonatkozik, akik előzőleg nem részesültek kormányrendelettel, illetve törvényi szabályozással évente elrendelt emelésben.

A Hivatalos Közlönyben megjelent jogszabály 24 hónapnyi időt ad a nyugdíjak újraszámolására, a módszertanra azonban még várni kell.

A terméktanács szerint a tejágazat megsegítéséhez áfacsökkentésre van szükség

A jelenlegi 18-ról 5 százalékra kellene csökkenteni a fogyasztói tej áfáját a terméktanács szerint. Ez ugyan évi 12 milliárd forint körüli kiesést jelentene a költségvetésben, ám ezt nagyobb részt ellensúlyozná az adócsalások visszaszorulása.

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint a tejágazat megsegítéséhez az első és legfontosabb lépés a fogyasztói tej általános forgalmi adójának (áfa) 5 százalékra csökkentése, ezt tartalmazza az a javaslatcsomag is, amelyet már az elmúlt év novemberében átadtak a kormánynak – mondta a terméktanács elnöke az M1-en.  

Mélykuti Tibor jelezte: a fogyasztói tej és a tejtermékek zöme jelenleg a 18 százalékos áfa-kategóriába tartozik, csupán a desszert termékeket terheli a 27 százalékos áfa. A költségvetés megkímélése érdekében csak a fogyasztói tejekre – ultrahőkezelt (UHT) tejekre, friss tejekre – kérték az áfacsökkentést.  

Az elnök szerint a tej áfájának csökkentése révén az áfacsalások mértéke is visszaszorulna, ugyanis Magyarországon az UHT tejjel történik a legnagyobb mértékű áfacsalás. Az országba érkező tejeknél mintegy 200 millió literhez köthető áfacsalás, ez nagyságrendileg eléri a 6-7 milliárd forintot – tette hozzá. 

A szakmaközi szervezet előzetes számításai alapján a fogyasztói tej áfájának lecsökkentése a költségvetés számára 12 milliárd forint kiesést eredményezne. Azonban ha az országba illegálisan érkező 200 millió liter tejet a magyar ipar tudná előállítani, ezt a költségvetési kiesést kompenzálnák a befizetett adók – vélekedett a szervezet elnöke. A tejágazat helyzetét jellemezve arra is rámutatott, hogy napjainkban a magyar tejtermelőket csak a támogatások tartják életben.

Többet vásárolnak a kisebb áfájú élelmiszerekből Szlovákiában

0

A szlovákiai üzletlánc-hálózatok többségénél már tükröződik az árakban az, hogy egyes kiválasztott termékekre, főként alapélelmiszerekre kivetett áfa a korábbi 20-ról 10 százalékra csökkent.

Öt megfigyelt élelmiszer kiskereskedelmi ára januárban a múlt év végi árral összevetve 8,53 százalékkal csökkent – közölte Ľubomír Jahnátek mezőgazdasági miniszter. Az idei év elején a friss kenyér, vaj, tej, illetve több hús- és haltermék esetében 20-ról 10 százalékra csökkent az áfa – írja a hirek.sk.

Azoknak az eladóknak, akik a kisebb áfát nem vetítették át az eladási árakba, s ekképp emelték az árrést, nem kell büntetésre számítaniuk.

A legnagyobb kereskedelmi hálózatok tavaly, kormányzati nyomásra kötelezték magukat arra, hogy egyes élelmiszerfélék esetében bevezetik a kétféle, azaz áfa-csökkentés előtt és után érvényes árat is mutató árcédulát. Ez az intézkedés, amelynek hozzá kellene járulnia a kisebb áfa üzletek pultjain található termékek árára gyakorolt hatásainak ellenőrzéséhez, az idei év közepéig marad érvényben.

Jahnátek úgy véli, az áfa-csökkentés az érintett élelmiszerek fogyasztásának növekedéséhez vezethet. A miniszter kilátásba helyezte, hogy a kisebb áfájú élelmiszerfélék jegyzéke a jövőben gyümölcs- és zöldségfélékkel, illetve tejtermékekkel bővülhet. A döntés azonban a következő kormánytól függ, amely a márciusi parlamenti választások után alakul.

A pénzügyminisztérium úgy becsülte, hogy a mostani áfa-csökkentés az idén 77 millió euróval csökkenti az állami bevételeket.

Az ügyfélkapusok is figyeljék most a levelezésüket

0

Február elsejéig még kérhető a bevallási nyilatkozattal, hogy a NAV készítse el az szja-bevallást. Közben több mint 792 ezren kapnak elektronikus bevallási értesítőt és 3 millió 245 ezer bevallási egységcsomag kerül a postaládákba ezekben a napokban.

Február elsejéig a munkáltatótól kapott nyomtatványon vagy ha nincs munkáltató, a NAV honlapjáról letölthető 15NY31 jelű nyilatkozaton kérhető, hogy a NAV készítse el az szja-bevallást. Ezzel a lehetőséggel azok élhetnek, akiknek tavaly kizárólag munkáltatóktól származó jövedelmük volt, kedvezményeket nem vesznek igénybe és az 1+1 százalékot kivéve adójukról nem rendelkeznek.

Bevallási egységcsomagra azok számíthatnak, akik tavaly saját maguk nyújtották be személyijövedelemadó-bevallásukat, vagy a NAV rendelkezésére álló adatok alapján 2015-ben bevallásköteles jövedelemre tettek szert. A csomag tartalma az elmúlt évben benyújtott szja-bevallás típusához igazodik.

Az a 2 millió 272 ezer ember, aki tavaly a NAV internetes honlapjáról letölthető programmal készítette el, majd nyomtatás után postán küldte be bevallását, tájékoztató levelet és válaszborítékot kap, míg 973 ezren teljes nyomtatványgarnitúrát vehetnek kézhez a hónap végéig.

Fontos, hogy az egységcsomag tartalmától függetlenül választhatók a különböző bevallási formák, így bárki – aki a jogszabályi feltételeknek megfelel – tehet akár bevallási nyilatkozatot is.

A több mint 792 ezer ügyfélkapuval rendelkező adózót elektronikus formában értesíti a NAV, azaz internetes tárhelyükre helyezi a bevallás kitöltéséhez szükséges információkat.