Kezdőlap Blog Oldal 1071

V4: London csak négy évig korlátozhassa az EU-munkavállalók szociális ellátását

Nagy-Britannia legfeljebb négy évig korlátozhassa a külföldi uniós munkavállalók szociális ellátását – áll abban az MTI birtokába jutott nyilatkozattervezetben, melyet a visegrádi csoport tagországai fűzhetnek a brit reformelképzelésekhez.

Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország fontos EU-tagállamként tekint az Egyesült Királyságra, s ezért azt támogatja, hogy ne lépjen ki az unióból. Ugyanakkor a V4-ek elsődleges szempontja az, hogy közösen elfogadható megoldásokat találjanak Nagy-Britannia aggodalmaira – áll a visegrádi négyek közlemény-tervezetében.

A visegrádiak nem állnának útjába annak, hogy London korlátozza az EU-s munkavállalók szociális juttatásait, ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy London ezt az intézkedést a lehető legrövidebb ideig, de legfeljebb négy évig alkalmazza.

A nyilatkozattervezetből a Reuters brit hírügynökség is hasonló részleteket közölt szerda este.

Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de London a referendum előtt át akarja alakítani viszonyrendszerét az Európai Unióval, és reformokat kíván 
elérni a döntéshozatali, szabályozási mechanizmusokban. London egyik legsarkalatosabb követelése a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátási szabályainak szigorítása.

Tízből négyen inkább otthon tartják a pénzüket

A magyarok negyede nem bízik a bankokban, ennél is többen vannak azok, akik inkább otthon tartják a pénzüket. Tízből négyen a párnacihát tartják a legbiztonságosabbnak.

A magyar lakosság pénzügyi műveltsége a nemzetközi átlagnak megfelelő ugyan, a tényleges pénzügyi tudás azonban még nagyon messze van a kívánatostól. A felnőtt lakosság egyharmada nem tartja magát tájékozottnak pénzügyi kérdésekben, ugyanakkor negyedük nem bízik a bankokban, és ötből ketten inkább otthon tartják a pénzüket – derül ki a GfK felméréséből. 

Háromból egy válaszadó mondta azt, hogy mielőtt pénzügyi döntést hoz, gondosan tájékozódik, így igyekszik a számára legmegfelelőbb döntést meghozni. Minden második felnőtt számára fontos, hogy biztosítással rendelkezzen, és szintén minden második válaszadó nyilatkozott úgy, fontos számára, hogy elérje a digitális pénzügyi csatornákat. 

A GfK szakértői a pénzügyi tudatosság szempontjából öt csoportot hoztak létre, amelyekben az egyes szempontok más súllyal érvényesülnek. A két legnagyobb csoportot a két véglet alkotja: a megkérdezettek 27 százaléka úgynevezett haladó megtakarító, míg 24 százalékuk a pénzügyi ismeretek és attitűd alapján „tájékozatlan alacsony státuszú”. A bankellenes beosztók és a bankpárti tanácsot igénylők részesedése 18-18, a tudatos kockázatkerülőké pedig 13 százalék. 

A haladó megtakarítók csoportjába a lakosság kétötöde sorolható, egynegyedük pedig különösen tudatosan tájékozódik. Ők jellemzően magasabb végzettségűek, az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek, főként nagyvárosban és a fővárosban élnek. A megkérdezettek egyharmada különösen megbízik a bankokban – ők a bankpárti tanácsadást igénylők és a tudatos, kockázatkerülő csoport tagjai.

Schauermann Péter, a GfK pénzügykutatási szakértője szerint a pénzügyi tudatosság szempontjából az életkor nem számít, nagyon hasonló az ismeretszint a fiatalabb és idősebb személyek körében. Ellenben a végzettség és a lakóhely döntően befolyásolhatja az ilyen irányú tudatosság szintjét. A kutatási adatokból a szakember szerint látni azt is, hogy a pénzügyi műveltség szintje nem emelkedett érdemben az elmúlt öt évben. 

A biztosításellenesség a lakosság körében mérsékelt, ami jó hír a biztosítók számára, annak ellenére, hogy az alacsony kamatok hatására a többség inkább otthon képez megtakarítást. A kutatók a digitális csatornák használatának fejlődésére számítanak az elkövetkező években amiatt, hogy az ismeretek hiánya gátat jelent a bonyolultabb pénzügyi műveletek online intézésénél.

8 ezer black cab tüntetett Londonban az Uber ellen

0

Nagyszabású taxistüntetés volt szerda este Londonban az Uber taxiszolgáltató tevékenysége ellen.

A Scotland Yard becslése szerint mintegy 8 ezer hagyományos londoni taxi körözött lassú menetben a főváros kormányzati negyedének utcáin, köztük a Whitehallon, ahonnan a miniszterelnöki hivatal utcája, a Downing Street is nyílik.

A 25 ezer londoni taxist képviselő szakmai szervezeteket nem békítette meg az Uber angliai részlegének ajánlata sem, amelynek alapján a taxisok egy évig ingyen használhatták volna az Uber okostelefonos kocsirendelési alkalmazását.

A londoni taxisok szerint az Uber tisztességtelen versenyt támaszt velük szemben, mivel a cég sofőrjei a hagyományos taxik vezetőire vonatkozó rendkívül szigorú előírások betartása nélkül nyújtják gyakorlatilag ugyanazt a szolgáltatást.

A világhírű hagyományos londoni taxi, a black cab üzemeltetési jogához négyévi tanfolyam szükséges, amely alatt – a vizsgaelőírásoknak megfelelően – legalább 20 ezer londoni utca és több ezer turistalátványosság nevét és helyét kell memorizálni. Ez a vizsgaanyag a szintén világhírű The Knowledge, vagyis a tudás, amelyet rendszeresen frissíteni is kell, és időközönként újból vizsgázni kell belőle.

Az Uber érvelése szerint azonban a modern műholdas navigáció korában ilyen szintű tudásra nincs szükség.

A londoni városháza korábban több lehetőséget is fontolóra vett az Uber tevékenységének korlátozására, egyebek mellett azt, hogy az mobiltelefonos alkalmazáson keresztül leadott rendelés után az ügyfélhez legközelebb tartózkodó Uber-sofőrnek is legalább öt percet várakoznia kellett volna, mielőtt az utast felveszi. Boris Johnson polgármester azonban végül ezeket az elképzeléseket életképtelennek minősítette és elvetette.

Minden ötödik család hitelből karácsonyozott

A családok kétharmada anyagilag megterhelőnek találja a karácsonyi és szilveszteri ünnepeket, és minden ötödik hitelt is felvesz annak érdekében, hogy meg tudja venni mindent, amit elgondolt.

A Provident Pénzügyi Zrt. által végzett országos kutatás szerint 2015-ben a háztartások ötöde már tudatosan készült az ünnepekre pénzügyi szempontból, és az év folyamán rendszeresen félretett kisebb összegeket. Bár közel kétharmaduk anyagilag megterhelőnek érezte a karácsonyt és a szilvesztert, csak negyedük jelezte, hogy az év eleji időszakban a napi szintű kiadások visszaszorításával kell egyensúlyba hozni a költségvetését.

A Provident által végzett, közel 500 fős felmérés azt vizsgálta, hogy a magyar háztartások átlagosan mekkora összeget költenek az ünnepi időszakban, milyen forrásokat vesznek igénybe a kiadások fedezésére és anyagi szempontból mire számítanak 2016-ban.

A megkérdezettek negyede 20 és 50 ezer forint közötti összegből, 48 százalékuk több mint 50 ezer forintból oldotta meg a karácsonyi és szilveszteri kiadásokat; a válaszadók ötöde 20 ezer forint alatt költött. A kutatásban résztvevők 10 százaléka számára az ilyenkor felmerülő többletkiadások egyáltalán nem okoztak problémát, míg 21 százalék arról számolt be, hogy rendkívül nehéz volt az ünnepi költségek fedezése.

Annak érdekében, hogy csökkentsék a pénzügyi terheket, sokan az év folyamán tettek félre kisebb összegeket erre az időszakra: a kutatásban résztvevők ötöde egész évben spórolt az ünnepekre. Közel ugyanekkora arányban voltak azok a válaszadók is, akik az ilyenkor felmerülő költségeket külső forrásból fedezték: 15 százalékuk pénzintézettől, míg 6 százalékuk ismerőstől vagy családtagtól kért kölcsön. A felmérésben résztvevők közel harmada (32 százalék) az adott pillanatban rendelkezésére álló összeget osztotta be.

Bár nagy arányban (62 százalék) találják anyagilag megterhelőnek az ünnepeket a válaszadók, mindössze 24 százalékuk nyilatkozta azt, hogy emiatt az újév első felében le kell mondania valamiről. Azok, akik spórolva kezdik 2016-os évet, leginkább a napi szintű kiadásokból faragnak le, csúsztatják a közüzemi számlák befizetését, illetve később vásárolnak ruhát.

A Provident a kutatásban megvizsgálta a magyar háztartások 2016-os pénzügyi kilátásait és terveit is, melyből kiderült, hogy 2016-ban a magyarok 25 százaléka tervezi a kölcsönfelvételt, amit leggyakrabban lakásfelújításra, illetve ingatlanvásárlásra fordítanának. Arra a kérdésre, hogy mekkora többletbevételre lenne szükségük ahhoz, hogy anyagi gondoktól mentesen tudjanak élni, a résztvevők 29 százaléka havi 20-50 ezer forintot, minden negyedik megkérdezett havi 50-100 ezer forintot, minden hatodik pedig több mint 100 ezer forintot jelölt meg. 

Inflációban a Krím-félsziget lett a sereghajtó

0

Több mint kétszer nagyobb az infláció a Krím-félszigeten az orosz átlaghoz képest. Javulást 2017 végére várnak az elemzők.

A 2014 márciusában népszavazással Oroszországhoz került Krím nem büszkélkedhet az inflációs adatával. Oroszországban ugyanis itt a legnagyobb a drágulás, tavaly 26,4 százalékot mértek, míg az országos átlag 12,9 százalékot mutatott. A statisztikai hivatal szerdán közzétett adatai szerint a keleti régió 10,3, míg Moszkva 17,5 százalékos árdrágulást produkált 2015-ben.

Előrejelzések szerint az oroszországi inflációt 2017 januárjára 7 százalékra várják, ám a Krímben ezt a szintet csak 2017 végére érhetik el.

A Krím kormányfő-helyettese, Vitalij Nahlupin szűkszavúan értékelte az adatokat. Azt mondta, a központi kormányzásnak bőven van mit tennie a térség felzárkóztatásáért, amelyet különböző gazdasági szankciókkal folyamatosan nehezít az ukrán kormány.

Nahlupin megjegyezte: személy szerint ennél is rosszabb adatra számított. A gazdasági folyamatokban egyedüli üdvözlendőként a fizetések néhány százalékos emelkedését nevezte.

Ausztria kifogásolja a Paks II. beruházási terveket

Az osztrák állam „meg nem engedett állami finanszírozás miatt” kifogásolja a Paks II. beruházási terveket. Ausztria az Európai Bizottság vizsgálatához fűzött hivatalos állásfoglalását szerdán küldte el Brüsszelbe.

Az osztrák érvek szerint „nem megtérülő technológia használatának támogatásáról” van szó, amely „a belső villamosenergia-piacon versenytorzító hatáshoz vezethet”. Így előfordulhat, hogy a megújuló energiaforrást előállító, és ezáltal költséghatékonyabb energiatermelők nem tudnak piacra jutni, vagy kiszorulnak onnan – áll az osztrák gazdasági minisztérium által kiadott indoklásban.

Ausztria fellép az atomerőművek létesítésének bármilyen fajta támogatásával, valamint a nukleáris energia előállításával szemben – közölte Reinhold Mitterlehner gazdasági miniszter a tárca szerdai közleményében. Mitterlehner az írásos anyagban úgy vélekedik: az atomenergia nem része a fenntartható energiaellátásnak, és nem megtérülő módja a klímaváltozás elleni küzdelemnek.

Az osztrák álláspont szerint az atomerőmű nem lehet megtérülő, amennyiben figyelembe veszik az összes felmerülő biztosítási és biztonsági költséget. Az osztrák vélemény alapján ugyanígy számításba kell venni a keletkező hulladék ideiglenes tárolásának, kezelésének, végleges elhelyezésének és az utólagos eljárásoknak a költségeit is.

Az osztrák állásfoglalás hivatkozik a finnországi Olkiluoto és a franciaországi Flamanville telephelyen lévő atomerőművek megvalósításának legújabb tapasztalataira, miszerint akár jelentősen tolódhat az építkezés és előfordulhat a költségek növekedése is.

Az Európai Bizottság november 23-án indított mélyreható vizsgálatot annak kiderítésére, hogy egy magánbefektető is hasonló feltételekkel finanszírozná-e az építkezést, illetve hogy a magyarországi beruházás állami támogatásnak minősül-e. Amennyiben úgy találják, hogy a beruházáshoz az állam támogatást nyújt, a bizottság megvizsgálja, hogy az mennyiben vezethet a verseny torzulásához a magyar energiapiacon. Az EB hivatalos lapjában január 12-én tette közzé a Paks II projekt esetleges állami támogatásához kapcsolódó vizsgálat összefoglalóját.  Az uniós dokumentum publikálása azt is jelenti, hogy az következő egy hónapban harmadik felek is észrevételeket tehetnek arról, hogy a paksi kapacitás-fenntartási beruházás tartalmaz-e állami támogatást.

A magyar kormányzat határozott álláspontja, hogy a Paks II beruházás a szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő, ezért nincs szükség állami támogatás igénybe vételére.

MTI

Sokan felejtik el visszaigényelni az adót biztosításuk után

Az ügyfelek fele elfelejti érvényesíteni a nyugdíjbiztosítása után járó adójóváírást. Pedig ez évente akár 130 ezer forintot is jelenthet.

Tavaly év végéig már mintegy 120 ezren köthettek államilag támogatott nyugdíjbiztosítást, közülük több mint 50 ezren első alkalommal vehetik igénybe az előző évi befizetéseik után járó adójóváírást. Az érintetteknek azonban nem árt figyelni, a támogatási összeghez ugyanis a biztosított nem jut hozzá automatikusan – hívták fel a figyelmet az Union és az Erste Biztosító.

A 2014 elején bevezetett nyugdíjbiztosítási támogatás keretében az állam az ügyfelek tárgyévi befizetéseinek 20 százaléka után, több szerződés esetén is maximum évi 130 ezer forintig adójóváírást fizet. Az adójóváírás azonban nem kerül automatikusan az ügyfelek szerződésére, hanem azt a személyi jövedelemadó bevallásának keretében kell igényelni.

Az Erste Biztosító tapasztalatai szerint például az első támogatott év után ügyfeleik közel felének számlájára nem érkezett adójóváírás a NAV-tól – mondja Raveczky Zsolt. A biztosító elnök-vezérigazgatója szerint ez többek között annak lehet a következménye, hogy az érintett ügyfelek elmulaszthatták adóbevallásukon feltüntetni adójóváírási igényüket. 

Ebben a lépésben az Erste Biztosító nem járhat el ügyfelei helyett, ugyanakkor igyekszik minden érintettnek felhívni a figyelmét arra, hogy ezt a tennivalót semmiképpen ne mulassza el. Akkor se, ha az aktuális adóbevallását az adóhivatallal vagy éppen a munkahelyével szándékozik kitöltetni – fogalmazott.

Ügyfélkörében az Union is 50 százalék körüli arányt tapasztalt. Az igénylést a biztosítótól kapott díjigazolás alapján kell kitölteni – magyarázza Bóna Katalin, a biztosító ügyvezető igazgatója. Ezt az igazolást a biztosítók jogszabály szerint legkésőbb február közepéig postázzák. Aki tehát február végéig sem kapja meg az előző évi befizetésekről szóló dokumentumot, az a biztosítója ügyfélszolgálatán mindenképpen kérje annak pótlását. Emellett érdemes arra is odafigyelni, hogy az ügyfél időben rendezze esetleges adó- vagy járuléktartozását, mivel ez is akadályozhatja, hogy az adóhivatal időben utalja az összeget.

Az ügyfelek döntő része tavaly az új előírásoknak eleget téve írásban nyilatkozott arról, hogy az érintett biztosítási megtakarításai valóban nyugdíjcélt szolgálnak. Aki ezt valamilyen okból mégis elmulasztotta, mielőbb célszerű pótolnia annak érdekében, hogy a jövőbeli befizetései már nyugdíjcélú, vagyis adójóváírásra jogosító összegeknek minősüljenek. Nem gyakori, de alacsonyabb fizetések esetében előfordulhat, hogy más adókedvezmények igénybe vétele miatt az adó márnem elegendő a teljes körű adójóváíráshoz. Ekkor a visszaigénylésben csak csökkentett összeg igényelhető.

Célszerű mielőbb benyújtani a bevallást is, ugyanis az adóhatóságnak az adóbevallás beérkezésének napjától számítva 30 napja van arra, hogy átutalja az adójóváírást, feltéve, hogy a bevallás hibátlan volt, azaz valóban jár a feltüntetett összeg.

2016-ra egyébként nem változtak a nyugdíjbiztosítást érintő szja szabályok. Az idei évben megkötött nyugdíjbiztosítások után első alkalommal 2017 elején jár majd visszatérítés, az ideivel megegyező feltételek mellett. Tekintettel arra, hogy az eddig nyugdíjbiztosítást kötők átlagéletkora 45 év körülre tehető, érdemes a fiatalabb korosztálynak is elgondolkodnia nyugdíj-előtakarékossági szerződés kötéséről.

A jövőbeli öngondoskodásra ugyanis nagy szükség van, és saját nyugdíjuk várható mértékével kapcsolatban – jogosan – a fiatalabb korosztályok a legborúlátóbbak. Az Union Biztosító 2015 novemberben elvégzett felmérése szerint míg a 45-54 éves korosztály jövőbeli nyugdíjának várható mértékét átlagosan a fizetésének 59 százalékára becsülte, a 35-44 éves korosztály esetében ez az arány 54 százalék, míg a 25-34 korosztályban mindössze 51 százalékos volt.

Zika-vírus: mit tehetnek a turisták, mire számíthat a turisztikai ipar?

0

Egyelőre csupán a terhes nőknek nem ajánlják, hogy a fertőzés által érintett országokba utazzanak, a turisztikai iparágnak azonban komoly veszteségekre kell felkészülnie – írja Tiffany Misrahi, a Világgazdasági Fórum turizmussal foglalkozó szakértői csoportjának vezetője.

A Zika-vírus félelmet és pánikot kelt, miközben a betegség egyre több országban – köztük az Egyesült Államokban – megjelent, kezdi friss bejegyzését Tiffany Misrahi, a Világgazdasági Fórum turizmussal foglalkozó szakértői csoportjának vezetője.

Az Ebola- és a MERS-járvány (Middle East Respiratory Syndrome, közel-keleti légúti koronavírus) után a világ figyelme a Zika-vírusra irányult. A betegség ugyan nem halálos, de gyorsan terjed, Brazíliában már több mint másfél millió ember elkapta. A kór az emberek többségére nem veszélyes – enyhe lázzal, bőrkiütéssel, fejfájással, kötőhártya-gyulladással járhat –, a terhes nők számára azonban kifejezetten az, mivel a magzatban születési rendellenességeket okozhat.

Mit tehetnek a turisták?

Figyeljünk arra, hogy mit mondanak a szakértők! Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) február 1-jén kiadott egy közleményt, amelyben leszögezte: nem kell korlátozni az utazásokat azokba az országokba, amelyekben a betegséget észlelték. Az utazókat azonban naprakész tanácsokkal kell ellátni a kockázatokról, és meg kell tenni a megfelelő óvintézkedéseket. A Turisztikai Világszervezet (World Travel Organization) folyamatosan együttműködik az érintett országok egészségügyi és turisztikai szervezeteivel a megfelelő tájékoztatás és a megelőzés érdekében.

Ellenőrizzük, hogy a célországban jelentettek-e fertőzést! A bejelentett esetek száma napról napra növekszik, a betegség immár több mint 20 országban felütötte a fejét. A legfrissebb adatok a Pán-amerikai Egészségügyi Szervezet (Pan American Health Organization) honlapján találhatók meg. A WHO prognózisa szerint 2016 végéig Észak-, Közép- és Dél-Amerikában 2016 végéig mintegy 4 millió ember lehet kitéve a fertőzés kockázatának.

Ne essünk pánikba! Egyelőre csupán a terhes nőknek nem ajánlják, hogy a fertőzés által érintett országokba utazzanak, a többieket csupán az enyhe tünetek fenyegetik, amelyek miatt nem kell lemondaniuk az utazást. Nem meglepő persze, hogy az első reakció a félelem. A kockázatmenedzsmenttel foglalkozó On Call International felmérése szerint az amerikaiak 64 százaléka állította azt, hogy nem utazik el az érintett országokba.

A nemzetközi szervezetek, a kormányok és a turisztikai ipar együtt dolgozik azon, hogy kezelni lehessen a helyzetet. Az utazási társaságok tökéletesen tisztában vannak az igényekkel, és a terhes nőknek a lehető legrugalmasabb megoldásokat kínálják, legyen szó akár a befizetett összeg visszaadásáról vagy alternatív úti célok felajánlásáról.

Komoly bevételkiesés a turizmusban

A Zika-vírus sok olyan országban megjelent, amelyben a turizmus GDP jelentős részt megtermelő, kulcsfontosságú ágazat. Mire számíthatnak ezek az országok?

A Karib-tenger országaiban vagy az olimpiára készülő Brazíliában a járvány hatása katasztrofális lehet. A Forbes szerint ezekben az országokban a kieső turisztikai bevétel meghaladhatja a 60 milliárd dollárt. Összehasonlításképpen: a Világbank adatai szerint a külföldi turisták Mexikóban 14,3 milliárd, az Egyesült Államokban pedig több mint 214 milliárd dollárt költöttek el 2013-ban.

A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) január 15-én tette közzé utazási ajánlását, egyelőre nincsenek megbízható adatok arról, hogy hány utazást töröltek – bár karib-tengeri desztinációk esetében a ForwardKeys a foglalások számának meredek eséséről számolt be.

Nyilvánvaló tehát, hogy a Zika-vírus a turizmusnak világszerte jelentős kárt fog okozni, a korábbi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a járvány megszűnésével általában a turisták is visszatérnek – zárja cikkét Tiffany Misrahi.

Levehetik a rendszámot az autójáról, akit uberezésen kapnak

Levennék a rendszámot arról az autóról, amelynek sofőrjét rajtakapják, hogy engedély nélkül végez taxis szolgáltatást. A szaktárca azt is megvizsgálja, le lehet-e tiltatni az Uber mobiltelefonos applikációját.

Levehetik a szabálytalan Uber-sofőrök rendszámát – jelentette be sajtótájékoztatóján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára. Fónagy János azt követően beszélt erről, hogy az NFM, 16 taxis szervezet, a közlekedési hatóság, a Belügyminisztérium (BM) és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) képviselői egyeztettek az Uberrel összefüggő kérdésekről.

Közölte: kormány-előterjesztés készült arra – az NFM korábbi ígéretének megfelelően -, hogy a magyar jogszabályokat figyelmen kívül hagyó, jogsértően működő, adót nem fizető „uberes taxis tevékenységet” megakadályozzák, az ilyen tevékenység közben „rajtakapott gépkocsikról” a rendszámot az intézkedő levegye, a gépkocsit kivonja a forgalomból – számolt be az MTI.

Hozzátette: ez az előterjesztés a szerdai kormányülés napirendjén szerepel. Megjegyezte, hogy a kormány ülése a sajtótájékoztató időpontjában is tart, ezért döntés eredményéről nem tud beszámolni, így az egyeztetésen a taxisok képviselőit sem tudta „múlt időben” tájékoztatni. Az államtitkár bízik abban, hogy a kormány az NFM-nek az Uber-taxizásra vonatkozó előterjesztését jóváhagyja.

A magyar kormány az adót fizető, más működési szabályokat is betartó, legálisan működő taxisok mögött áll, ezt bizonyítja a most, a kormány előtt lévő NFM-előterjesztés is – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzáfűzte: az elmúlt hetekben a rendőrség a jogellenes tevékenységen ért Uber-taxisok közül nem egyet súlyosan megbüntetett, volt olyan, akire 800 ezer forint bírságot szabtak ki. 

A Nemzeti Adó- Vámhatóság (NAV) szintén vizsgálódott, és minden eszközt mozgósít a jogellenes tevékenységek visszaszorítása, felszámolása érdekében. A NAV e területen végzett munkáját nehezíti, hogy az Uber hollandiai központja – az Uber magyarországi képviselete érdemi tevékenységet nem végez – minden együttműködést megtagadott – mondta az államtitkár. Jelezte: ez indokolta a kormány keményebb fellépését is ez ügyben. 

Kitért arra, hogy az egyezetésen a taxisok képviselői további lépéseket szorgalmaztak az uberesek ellen. Ezért a taxisok kezdeményezésére a tárca megvizsgálja a feketepiaci taxizást megalapozó mobiltelefonos applikáció letiltásának lehetőségét is. A taxisok képviselői jelezték, hogy nem a modern technikai lehetőségek alkalmazása ellen lépnek fel – hiszen a taxis társaságok is rendelkeznek ilyen alkalmazásokkal -, hanem az ellen, hogy feketepiaci módszereket alkalmazó szervezettel kelljen versenyezniük.

Opten: A javuló cégstatisztikákba beleszólhatnak a kft.-k

Januárban 3596 vállalkozás szűnt meg Magyarországon. Hosszú idő óta először fordul elő, hogy kevesebb megszűnést regisztrál a havi cégstatisztika, mint egy évvel korábban – derül ki az Opten legfrissebb adataiból.

A tavaly januárinál 15 százalékkal kevesebb, 3596 vállalkozást törölt idén az első hónapban a cégbíróság. „Legutóbb 2013 márciusában láttunk olyat, hogy a havi adat alacsonyabb volt a megelőző év azonos időszakának értékénél. Azóta minden hónapban emelkedett a megszűnések száma éves összevetésben” – hívja fel a figyelmet Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató üzletág-igazgatója.

Az igazgató szerint trendszerű változásról még korai beszélni. „Tavaly már látszódott, hogy idén elhalhat a megszűnési hullám, hiszen az év közepén drasztikusan visszaesett a kényszertörlések száma, amiket a cégbíróság kezdeményezett az adminisztratív kötelezettségeiket sem teljesítő vállalkozásokkal szemben” – mondja Pertics Richárd. 2014 első felében több mint 26 ezer kényszertörlési eljárást indított a cégbíróság, számuk a második félévben már csak 13 400 volt, miközben az ugyancsak megszűnéssel fenyegető felszámolások száma is csökkent.

„A megszüntetésre irányuló eljárások átfutási ideje egy-két hónaptól egy-két évig is eltarthat, de az induló eljárások számának csökkenése fokozatosan megjelenik a cégtörlések számának visszaesésében is” – mondja az Opten igazgatója. Szerinte az alaptrendek mindenképpen abba az irányba mutatnak, hogy 2016-ban jóval kevesebb vállalkozást törölnek majd, mint a rekordévnek számító 2015-ben, amikor több mint 50 ezer társaság jutott erre a sorsra.

Közbeszólhat azonban a kft.-k kötelező feltőkésítése. A magyar kft.-knek alig egy hónapjuk maradt arra, hogy megfeleljenek az új Polgári Törvénykönyv előírásainak, azaz 3 millió forintra emeljék törzstőkéjüket.

„A mai napig több mint 120 ezer kft. adós ezzel, őket az a veszély fenyegeti, hogy nem fognak megfelelni a követelménynek a 2016. március 15-i határidőig. Márpedig a mulasztás a vállalkozások kényszertörlését vonhatja maga után, aminek az eredménye már az idei negyedik negyedévi törlési adatokban is megjelenhet” – mondja az Opten céginformációs igazgatója.

A kötelező feltőkésítés újabb kísérlet a kormányzat részéről, hogy kiszűrje a gazdaságból az alacsony likviditású, más cégeknek is problémát okozó nem fizető vállalkozásokat. Az első kör az elmúlt években végrehajtott kényszertörlési hullám volt. „Nehéz jobban érzékeltetni a cégvilág megtisztításának adatait, mint azzal, hogy 2013 közepén még 610 ezer társaság működött Magyarországon, számuk azonban tavaly év végére 560 ezerre csökkent, jóllehet 73 ezer új is alakult” – hívja fel a figyelmet Pertics Richárd.

Az eredményhez a tulajdonosok és az vezetők felelősségi körének szigorítása is nagyban hozzájárult, hiszen ezzel a jogalkotás alaposan elvette a „vállalkozók” kedvét attól, hogy egyik cégüket adósságokba hajszolják, és rögvest másikat indítsanak.

„A működő gazdasági társaságok száma nem csökkenhetett volna, ha a kormányzat nem növeli a cégvezetők és tulajdonosok felelősségét, nem terjeszti ki a cégvezetéstől való eltiltás gyakorlatát, és nem szigorítja a vállalkozások indításának feltételeit. Ennek eredménye, hogy amíg 2011-ben egyetlen év alatt több mint 50 ezer új társaságot jegyeztek be, az elmúlt két és fél évben összesen másfélszer annyit” – mondja az Opten igazgatója.

Egy sor nagyértékű ingatlan kerülhet át az MNB érdekeltségébe

Miután az Európai Bizottság engedélyezte a programot, február második felében megkezdi működését az MNB új vállalkozása, a MARK, amely a problémás kereskedelmi ingatlanhiteleiktől segít megszabadulni a bankoknak.

Megkapta az Európai Bizottság áldását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új eszközkezelője, a kereskedelmi bankokat problémás vállalati hiteleiktől megszabadító MARK Zrt. A társaságot azért hozta létre az MNB, hogy felvásárolja a hitelintézetek kereskedelmi ingatlanokhoz (például irodaházak, bevásárlóközpontok) kapcsolódó rossz eszközeit, ezzel felgyorsítva a banki mérlegek tisztulását, elősegítve a pénzügyi intézmények stabilitásának, hitelezési képességének és hajlandóságának erősödését.

A brüsszeli testület úgy találta, hogy az MNB által kidolgozott értékelési modellek és alkalmazni kívánt eljárások biztosítják, hogy a MARK piaci alapon meghatározott értéken vásároljon banki eszközöket, így a program nem számít tiltott állami támogatásnak. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnöke a döntéssel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a nemteljesítő hitelek magas száma egyes tagállamokban megterheli a bankok mérlegét, és megakadályozza, hogy képesek legyenek a vállalkozásoknak és a háztartásoknak hitelezni. 

A 2014 őszén létre hozott MARK február második felében hirdeti meg hivatalosan az eszközvásárlási program részletes feltételeit. Ezt követően 15 hónapig tart a vásárlási szakasz, amelyben minden hazai pénzügyi intézmény részt vehet. A programban való részvétel önkéntes, ugyanakkor a MARK a feltételeknek megfelelő valamennyi portfólióra vételi ajánlatot tesz.

Amennyiben a bank és a MARK meg tudnak állapodni, utóbbi átveszi a problémás hitelt és azzal együtt az annak fedezetét jelentő ingatlant. Utóbbit a MARK kezeli, hasznosítja, majd a piaci igények alakulásától függően tovább értékesíti azt. Korábbi nyilatkozatok alapján a MARK átlagosan a könyv szerinti értékük harmadán kíván problémás portfóliókat átvenni a bankoktól.

Péntektől még olcsóbb lesz a benzin a kutakon

0

Ismét csökkenti a benzin árát a Mol. Az üzemanyag péntektől hat forinttal lesz olcsóbb, a gázolaj ára ezúttal nem változik.

Csökkenti bruttó hat forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol pénteken, a gázolaj ára nem változik – értesült piaci forrásokból szerdán az MTI. A mérsékléssel a benzin átlagára 300-301 forintra csökken, a gázolaj ára 299-300 forint marad. Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Legutóbb szerdán változtak az átlagárak, akkor a 95-ös benzin átlagára bruttó 8 forinttal csökkent, a gázolaj ára nem változott. A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Megtévesztette ügyfeleit két, üdülési jogokat értékesítő cég

Megtévesztette a fogyasztókat az üdülési jogok eladásával kapcsolatos ajánlatával az Online Resorts International Kft. és az Online Resorts Kft. A GVH 3,35 millió, illetve 10 millió forint bírságot szabott ki a cégekre.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította: a jelenleg kényszertörlési eljárás alatt lévő Online Resorts International Kft. 2013 áprilisától, az Online Resorts Kft. pedig már 2012 májusától valótlanul sugallták a szállásajánlataikat igénybe vevő, erre velük szerződést is kötő fogyasztóknak szóbeli tájékoztatásaikban, hogy az ügyfelek már meglévő üdülési jogait kívánják értékesíteni.

A vállalkozások kizárólag szóban tájékoztatták az érdeklődőket, és céljuk ígéretük ellenére kizárólag az volt, hogy saját ajánlataikat értékesítsék a telefonos megkeresést követő rendezvényeken. A régi üdülési jogot egyetlen ismert esetben sem adták el – ismertette közleményében a versenyhivatal. A GVH súlyosító körülményként értékelte egyebek mellett, hogy a vállalkozások teljes kereskedelmi gyakorlata valótlan tájékoztatáson alapult és egyetlen esetben sem értékesítették a fogyasztók meglévő üdülési jogát.

A GVH emlékeztetett, tavaly is több versenyfelügyeleti eljárást indítottak az üdülési jog továbbértékesítésével kapcsolatos üzleti gyakorlatok és szóbeli tájékoztatások vizsgálatára. A versenyhivatal ezzel kapcsolatban figyelemfelhívó tájékoztatást is közzétett, amely a honlapján olvasható.

Elbocsátások fenyegetnek a román csomagolóanyag-válság miatt

0

Két héttel elhalasztják a csomagolóanyag kilogrammjára kirótt 2 lejes illeték miatt kilátásba helyezett tiltakozást Romániában. Öt miniszter is megígérte az élelmiszer-ipari vállalkozóknak, hogy megoldást találnak a nagyszabású elbocsátásokkal fenyegető helyzetre.

A termelők szerdára hirdették meg a tiltakozó akciót, ám azt két héttel elhalasztották, bízva abban, hogy a miniszterek betartják az ígéreteiket – írja a kronika.ro.

A Pro Agro élelmiszer-ipari szövetség közleményt adott ki, amelyben leszögezik, Costin Borc és Vasile Dîncu miniszterelnök-helyettes, Paşca Palmer környezetvédelmi, Anca Dragu pénzügyi és Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter megígérte, hogy módosítanak a csomagolóanyagok újrahasznosítását szabályozó törvénykezésen.

Két munkacsoportot hoznak létre. Az egyik az idén alkalmazandó jogszabály tervezetét dolgozza ki, megállapítva az ökoilleték mértékét – amit egyébként a csomagolás anyaga alapján határoznak meg, és amit a termelők közvetlenül a környezetvédelmi alapba fizetnek majd be.

A másik munkacsoport arra keresi a megoldást, hogy mi legyen az 50 millió eurós hátralékkal, amit a bejelentett, ám a valóságban nem begyűjtött vagy újra nem hasznosított hulladék miatt követelnek az élelmiszergyártóktól.

A környezetvédelmi alap tavalyi ellenőrzéseikor kiderült, hogy a csomagolóanyag újrahasznosításának kötelezettségét átvállaló szervezetek valójában nem gyűjtötték be azt a mennyiséget, amit bejelentettek.

Az ügyben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) is vizsgálódott – tavaly decemberben több ilyen szervezetre és újrahasznosító cégre lecsapott, miután 11 megyében több tucat házkutatást tartottak, és fény derült a 120 ezer tonna hulladék újrahasznosításából származó 54 millió eurós adócsalásra.

A gyártók azt mondják, hogy ha az eddigi 65 bani helyett 2 lej illetéket követelnek tőlük, az élelmiszerek 30 százalékos drágulásához vezetne, de sok cég csődbe jutna, az ágazatban pedig tömeges leépítésekre kerülne sor.

Bővíti hatvani gyárát a német Bosch-csoport

Egyebek mellett elektromos és hibrid autók központi vezérlőinek gyártását telepíti hatvani gyárába a Bosch. A 19 milliárd forintos beruházással hatszáz új munkahelyet hoz létre a német csoport.

A Bosch-csoport 19 milliárd forintból fejleszti hatvani gyárát, a beruházással hatszáz új munkahelyet hoz létre. A fejlesztéshez a magyar kormány 4,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad – jelentette be sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (a képen jobbra). A beruházás eredményeként a Bosch elektromos és hibrid autók központi vezérlőit, új típusú hosszú- és középtávolságú radarokat, valamint különböző szenzorokat fog gyártani a városban.

A Bosch csak tavaly négy új magyarországi beruházást jelentett be, a cégcsoport már 12,2 ezer embernek ad munkát Magyarországon, ebből 1500-an kutatás-fejlesztési területen dolgoznak. A miniszter jelezte: a mostani beruházáson túl újabb Bosch befektetések bejelentése várható, miután tárgyalásokat kezdtek az újabb magyarországi lehetőségekről. 

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a Bosch beruházások is segítették, hogy a magyar gazdaságtörténetben az autóipar soha nem állított elő annyi értéket, mint tavaly, hiszen 2015 első tizenegy hónapjának adatai szerint 7302 milliárd termelési értéknél járt az ágazat, míg 2014 egészében a magyar autóipar 6659 milliárd forint termelési értéket produkált.

A magyarországi külföldi befektetésekben a jelenetős szerepe volt a magyar befektetési ügynökségnek, a HIPA-nak, a szervezet tavaly 67 beruházási projektet tárgyalt végig sikeresen, ezzel Közép-Európában a legsikeresebb befektetési ügynökséggé vált – mondta Szijjártó Péter. 

Heinz-Peter Behr, Németország budapesti nagykövete rámutatott arra, hogy a Bosch duális képzési centrumot működtet Hatvanban. Kiemelte, a német-magyar kapcsolatok szilárdak, és az Európai Unióban közösen kell válaszolni a globális kihívásokra. A sajtótájékoztatón Javier González Pareja (a képen balra), a magyarországi Bosch-csoport vezetője elmondta: Magyarország a cégcsoport egyik legfontosabb helyszíne, a múlt évben a kilenc leányvállalaton keresztül 12 ezernél több embernek adtak munkát, a hatvani termelő üzem pedig egyik stratégiai bázisuk. 

A Bosch 1899 óta van jelen Magyarországon. Az 1991-ben újjáalapított regionális kereskedelmi kft.-ből mára  az egyik legnagyobb külföldi munkaadóvá vált a magyar iparban. A 2014-es üzleti évben a Magyarországon kilenc leányvállalattal rendelkező Bosch csoport teljes forgalma 825 milliárd forint volt. A Bosch-csoport világszerte 375 ezer munkatársat foglalkoztat, az előzetes adatok szerint több mint 70 milliárd euró árbevételt ért el 2015-ben.

Oroszország egyelőre nem kér az amerikai szójából és kukoricából

0

Évente 15 milliárd rubeles kár érheti az amerikai mezőgazdaságot, ha Moszkva tartósan leállítja a szójabab és a kukorica importját.

Február 15-i hatállyal megtiltja az orosz mezőgazdasági minisztérium az amerikai szója és kukorica importálását. A minisztérium a szakhatóság döntése alapján rendelte el a stopot, mivel egészségre ártalmas anyagokat talált a szójababban és a kukoricában.

A szerdai moszkvai bejelentés szerint 64 különböző mintából mutattak ki laboratóriumban veszélyes anyagokat, s erről hivatalosan értesítették az amerikai partnert.

Moszkvai bejelentés szerint éves szinten 15 milliárd rubelt (60 milliárd forintot) tesz ki a két termék behozatala az Egyesült Államokból.

A minisztérium közleményben jelezte, hogy a behozatali tilalomnak semmi köze a 2014 augusztusában elrendelt agrárstophoz, s amennyiben megfelelő minőségű terményt tud biztosítani az USA, semmi akadálya a további szállításnak.

Sok vállalkozás hagyja védtelenül bizalmas adatait

0

Az egyre kisebb, ám mind több adatot tároló eszközök elvesztése jelentős anyagi károkat okozhat a vállalkozásoknak. Ennek ellenére a cégek negyede semmilyen módon nem védi az így tárolt adatait.

Az IT-biztonsági technológiával foglalkozó Sicontact Kft. felmérésére válaszóló 1787 vállalkozás 33 százalékánál vesztettek már el adathordozót, az esetek csaknem felében az eszköz sohasem került elő. Arra a felvetésre, hogy az adatok védelme érdekében milyen biztonsági megoldást alkalmaznak a tulajdonosok, a megkérdezettek csupán 20 százaléka válaszolta azt, hogy alkalmazáson belüli jelszóval védi dokumentumait, 40 százalék egyszerűen nem tárol bizalmas információt az eszközökön, 26 százalék pedig semmit nem tesz az adatvédelem érdekében. Annak ellenére, hogy a megkérdezettek 20 százaléka talált már más által elhagyott adathordozót és nagy többségük meg is nyitotta ezek tartalmát.

A közlemény idézi Béres Pétert, a Sicontact Kft. vezető IT tanácsadóját, aki szerint sokkal jobban kellene figyelni és védelmezni az eszközöket és a rajtuk lévő adatokat, például titkosító megoldással, ami által a bizalmas információk nem kerülhetnek illetéktelenek kezébe. Az ESET közelmúltban végzett angliai felmérése is hasonló eredményeket mutatott: a 22 ezer kabátokban, zakókban felejtett eszközök mindössze 45 százaléka jutott vissza eredeti gazdájához, a maradék mintegy tízezer pendrive és a rajtuk lévő adatok sorsa ismeretlen – olvasható az összegzésben.

Egyszerűsített szja-bevallás: közeledik a jogvesztő határidő

0

Az egyszerűsített szja-bevallással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Vizer József, az RSM Hungary adószakértőjének foglalja össze.

Az egyszerűsített szja-bevallási forma választásának közelgő – jogvesztő – határideje 2016. február 15., hívja fel a figyelmet Vizer József, az RSM Hungary adószakértője legfrissebb bejegyzésében.

A magánszemélyeknek utoljára a 2015. évben megszerzett jövedelmeik esetében nyílik lehetőségük arra, hogy az adóhatóság által készített úgynevezett egyszerűsített bevallás választásával tegyenek eleget szja bevallási kötelezettségünknek.

Kik jogosultak az egyszerűsített bevallás választására?

Egy magánszemély abban az esetben jogosult az egyszerűsített bevallási forma választására, ha az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

  • Nem kért munkáltatói adómegállapítást, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta.
  • Kizárólag olyan bevallásköteles bevételt szerzett, amelyből kifizető (munkáltató) adót/adóelőleget vont le, és/vagy ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem miatt van adókötelezettsége.
  • Nem volt egyéni vállalkozó, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette.
  • Mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevétele nem származott.
  • Az Szja tv. rendelkezései szerint nem kötelezett bevallási kötelezettségét önadózással (adóhatósági közreműködés nélkül) teljesíteni.
  • Közli az adóhatósággal belföldi lakcímét.

Fontos kiemelni, hogy nem zárja ki az egyszerűsített bevallás választását, ha a fenti feltételeknek egyébként megfelelő

  • magánszemély

           – családi vagy adókedvezményt érvényesít,
           – adójának – az Szja tv.-ben meghatározott részének (1+1 százalék) felajánlásáról rendelkezik;

  • mezőgazdasági őstermelő

          – mezőgazdasági őstermelő tevékenységéből származó jövedelmére nemleges nyilatkozatot ad, vagy
          – mezőgazdasági őstermelői bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani,
          – olyan bevételt szerzett, amelyre az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherviselést választott.

Hogyan és meddig választható az egyszerűsített bevallás?

A fenti feltételek megfelelő adóalanyoknak a 1553NY jelű nyomtatványon postai vagy elektronikus úton 2016. február 15. napjáig kell az adóhatósághoz bejelenteniük, hogy az adókötelezettségük teljesítéséhez az egyszerűsített bevallási lehetőséget választják.

A választás bejelentésével egyidejűleg a fent említett nyomtatványon – a belföldi lakcím közlésén túl- többek között nyilatkozni kell az érvényesíteni kívánt adókedvezményekkel kapcsolatos azon tényekről, adatokról, körülményekről, melyek az adóhatóság nyilvántartásában nem szerepelnek. Emellett a nyomtatványon a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználása vonatkozó rendelkezező nyilatkozatuk is megtehető.

A NAV 2016. január 29-éig postázta ki a névre szóló személyi jövedelemadó bevalláshoz szükséges csomagokat, melyben a 1553NY nyomtatvány és kitöltési útmutatója is megtalálható. Az elektronikus úton bevallást teljesítők a NAV honlapján (www.nav.gov.hu), a nyomtatványkitöltő programok menüponton keresztül tölthetik le a 1553NY nyilatkozatot, amelynek kitöltéséhez az ÁNYK bevalláskitöltő program nyújt segítséget.

Hogyan és mikor készíti el a NAV az egyszerűsített bevallásokat?

A NAV

  • az adózó 1553NY nyomtatványon megtett nyilatkozata,
  • a munkáltatók havi adó- és járulékbevallásra, valamint
  • az adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása, illetve adatszolgáltatása alapján

megállapítja az adó alapját, a befizetendő/visszaigényelhető adót és az ezeket tartalmazó egyszerűsített adóbevallást, valamint az annak alapjául szolgáló adatokat 2016. május 2. napjáig postai vagy elektronikus úton megküldi az adózóknak.

Amennyiben az adózó az egyszerűsített bevallásban feltüntetett adatokkal nem ért egyet, a bevallás adatait javíthatja. A javított bevallást 2016. május 20-ig kell visszaküldenie a NAV részére.

Az adóhatóság az adózó javítása alapján ismét kiszámítja az adó alapját, az adót és a javított adatokról 2016. június 20. napjáig értesíti az adózót. Az adóhatóság a honlapján közzétett programmal történő javítás esetén az értesítést mellőzi.

Milyen határidők vonatkoznak az egyszerűsített bevallásban feltüntetett adó megfizetésére, kiutalására?

Amennyiben az egyszerűsített bevallás javítására nem került sor, vagy a javításra a NAV honlapján közzétett ÁNYK bevalláskitöltő programmal történt, az egyszerűsített bevallásban feltüntetett adót az adózónak 2016. május 20. napjáig kell megfizetnie, illetve visszaigénylés esetén az adóhatóságnak ezen időponttól kell kiutalnia.

Ha az adatok javítására nem a fent említett programmal került sor, a javított egyszerűsített bevallásban feltüntetett adó megfizetésének, illetve kiutalásának határideje az adóhatóság javított adatokról szóló értesítésének (melyet legkésőbb 2016. június 20-ig kell megküldenie) kézhezvételétől számított 30. nap.

Amennyiben az adózó a részére megküldött egyszerűsített bevallást 2016. május 20-ig nem javította, vagy ezen időpontig javította és az adóhatóságnak visszaküldte, ezen egyszerűsített bevallás, illetve javított egyszerűsített bevallás az adózó bevallásának minősül.

Azon magánszemélyeknek, akik nem választják sem az egyszerűsített bevallás adóhatóság általi kitöltését, sem a munkáltatói adómegállapítást, vagy a munkáltató ez utóbbit nem vállalja, illetve bevallási nyilatkozatot sem tettek, adóbevallási kötelezettségüket 2016. május 20. napjáig a 1553-as bevallás benyújtásával önállóan kötelesek teljesíteni.

Új fizetési megoldást vezet be kkv-k számára a Vodafone

Új fizetési megoldást vezet be kis- és középvállalkozások számára a Vodafone, amely lehetővé teszi a készpénzmentes fizetési szolgáltatást, az elektronikus fizetésre való gyors átállást.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint a Vodafone ReadyPay szolgáltatása az OTP Bankkal, mint pénzügyi szolgáltatóval és a kártyaolvasó terminálok és a biztonságos tranzakciók piacán világszerte vezető francia Ingenico Group magyar leányvállalatával együttműködésben valósult meg, valamint a MasterCard is részt vett a szolgáltatás kiépítésében. A tranzakció mobil bankkártya-olvasó (mPOS) terminálon keresztül zajlik, ami a vele bluetooth kapcsolattal párosított okostelefon, vagy táblagép segítségével kapcsolódik az internetre.

Kovács Antal, az OTP Bank lakossági divíziójának vezérigazgató-helyettese arra a kérdésre, hogy az új eszköz miben különbözik a hagyományos megoldástól az MTI-nek azt válaszolta: a mobil POS terminál lényegesen kisebb, könnyebben hordozható és egyes funkciók – például a nyomtatás – digitalizációja miatt olcsóbb, valamint a bluetooth kapcsolat révén nincs üzemeltetési költsége. A Vodafone-nál az MTI kérdésére közölték: a beruházás összege és annak várt nyeresége üzleti titok, az első évben mintegy 10-15 ezer új ügyfélre számítanak a szolgáltatás révén.

Jövő hétfőig jelentkezhetnek a brókerügyek kötvénykárosultjai

A korábban beadott igényekkel együtt már több mint 32 ezer károsult kérelmét vette nyilvántartásba a Quaestor és a Hungária kötvényesek kárrendezését végző Kárrendezési Alap.

Jövő hétfőig nyújthatják be a Kárrendezési Alap honlapjáról letölthető űrlapon kárrendezési kérelmüket a Quaestor- és Hungária-kötvényes károsultak, akik eddig még nem jelezték igényüket. A Quaestor-kötvényeseknek, akik korábban a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjához határidőben benyújtották kérelmüket, nincs teendőjük, az ő kérelmüket az új alap átvette. A határidő jogvesztő, ezért annak elmulasztása esetén nincs lehetőség a kérelmek pótlására – idézi az alap közleményét az MTI.

A Kárrendezési Alap eddig összesen 293 Quaestor károsult és 331 Hungária károsult által beadott új kérelmet vett nyilvántartásba, a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjától átvettekkel együtt így összesen 32 395 igény vár elbírálásra. Az alapnál további 350-400 kérelem beadására számítanak február 15-ig. A Kárrendezési Alap március 31-ig vizsgálja meg a benyújtott kérelmek jogosságát, és állapítja meg a kárrendezés összegét. A jogosultakat az alap értesíti a kárrendezés összegéről és a kifizetés részleteiről – áll a közleményben.

A kárrendezés összegének meghatározásakor legfeljebb 30 millió forintot lehet alapul venni, amelyből le kell vonni a kibocsátó kötvényein 2008. január 1. óta elért hozam összegét. Ha a hozam levonása után 3 millió forint feletti összeg marad, akkor a 3 millió feletti összegből lejön 11 százalék, majd a Beva által korábban kifizetett kártalanítási összeg. Ha a hozam levonása után 3 millió forint alatti összeg marad, akkor kizárólag a Beva által kártalanításként kifizetett összeget vonják le.

A 2016. január 1-jén létrejött Kárrendezési Alap a Kárrendezési törvény (2015. évi CCXIV. törvény) alapján végzi a Quaestor Értékpapír Zrt. által értékesített és a Quaestor Financial Hrurira Kft. által kibocsátott vagy ilyenként megjelölt kötvényekre, továbbá a Hungária Értékpapír Zrt. által értékesített és a Hungária Gold Kft., valamint a Hungária Ingatlanhasznosító Zrt. által kibocsátott kötvényekre vonatkozó ügyletek kárrendezését.

Vidékfejlesztési Program: hat új felhívásban közel 140 milliárd forintra lehet pályázni

Hat új felhívás is megjelent a Széchenyi 2020 Vidékfejlesztési Programjának keretében: egyedi szennyvízelvezetésre, településkép javítására, mezőgazdasági biztosításhoz nyújtott támogatásra és kompenzációs kifizetésekre lehet pályázni.

„Egyedi szennyvízkezelés” (VP6-7.2.1.2-16)

A tervezett keretösszeg 12 milliárd forint, a kormány 50–80 önkormányzat (illetve társulás) jelentkezésére számít; a támogatási kérelmeket 2016. április 15-től 2018. április 16-ig lehet benyújtani.

„Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés” (VP-6-7.4.1.1-16).

A három fő cél:

  1. az állami vagy önkormányzati funkciót nem magában foglaló közösségi funkciókat ellátó létesítmények energetikai korszerűsítése, illetve a megújuló energiaforrások használata
  2. a vidéki térségek településképét meghatározó épületek külső rekonstrukciója és energetikai korszerűsítése;
  3. többfunkciós közösségi tér/szolgáltató központok létrehozása, fejlesztése.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 26,9 milliárd forint; a forrást Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A támogatott kérelmek várható száma: 670.

Támogatási kérelmet nyújthatnak (2016. március 28-tól 2018. március 27-ig)

  • vidéki térségben működő települési önkormányzatok, települési nemzetiségi önkormányzatok, önkormányzati társulások, nonprofit szervezetek, egyházi jogi személyek; valamint
  • vidéki térségben ingatlantulajdonnal vagy székhellyel, vagy telephellyel rendelkező nonprofit szervezetek, egyházi jogi személyek.

„Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás” (VP3-17.1.1-16)

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg összesen 23,7 milliárd forint. Ebből a felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg szakaszonként 4 milliárd forint, amely a tárgyév mezőgazdasági termelésére vonatkozóan megkötésre kerülő mezőgazdasági biztosítások támogatására vonatkozik.

Az intézkedés bevezetésével kibővül a biztosított növénykultúrák, illetve káresemények palettája és növekszik a biztosítással lefedett területek aránya is. Az intézkedés által a termelők gazdálkodása kiszámíthatóbbá válik, amely jelentősen ösztönzi a biztosítás megkötésére irányuló szándékot – olvasható a felhívásban.

A felhívásra az aktív mezőgazdasági termelők nyújthatnak be támogatási kérelmet, 2016. március 15-től 2016. június 9-ig; a kormány szakaszonként 7000 támogatott kérelemmel számol.

Kompenzációs kifizetések

„Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” (VP4-12.2.1-16)

A Natura 2000 hálózat az EU által létrehozott európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.

Magyarországon a Natura hálózat erdő hasznosítású területeire az Evt. (2009. évi XXXVII. törvén az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról) előírásai értelmében speciális, a közösségi jelentőségű élőhelytípusok kedvező szerkezeti és funkcionális elemeinek, valamint az erdőkhöz kötődő közösségi jelentőségű fajok életfeltételeinek biztosítását szolgáló erdőgazdálkodási kötelezettségek vonatkoznak, melyek betartása többletköltséget, illetve bevételkiesést jelentenek a gazdálkodók számára. A támogatás célja a jogszabályi előírások betartásából származó többletköltség, illetve bevételkiesés kompenzációja a gazdálkodók számára.

A tervezett keretösszeg 25,5 milliárd forint.

A támogatást igénylő erdőgazdálkodók 2016. január 1. és 2020. december 31. között, évente egy-egy támogatási kérelmet nyújthatnak be; a kormány 3500 támogatott projekttel számol.

„Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” (VP4-12.1.1-16)

A cél a Natura 2000 gyepterületek fenntartása; a tervezett keretösszeg 25,8 milliárd forint.

A felhívásra aktív mezőgazdasági termelők nyújthatnak be támogatási kérelmet.

A támogatást igénylők a 2016. január 1. 2020. december 31. között, évente egy-egy támogatási kérelmet nyújthatnak be; a kiíró 4000 támogatott kérelemre számít.

„Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken” (VP4-13.2.1.-16)

A 23,62 milliárd forint keretösszegű támogatás fő céljai:

  • a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása,
  • a környezettudatos gazdálkodás és
  • a fenntartható tájhasználat erősítése.

A támogatás hozzájárul a gyepterületek és takarmánytermő területek megőrzéséhez, jövedelemkiegészítést biztosít a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területeken a mezőgazdasági tevékenységet fenntartó gazdálkodók részére – olvasható a felhívásban.

Támogatási kérelmet a jogszerű földhasználattal rendelkező mezőgazdasági termelők (természetes vagy jogi személyek) nyújthatnak be, akik/amelyek legalább 1 hektár területen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A kérelmek benyújtására 2016. március 15-től 2016. június 9-ig van lehetőség; 2000-en számíthatnak kedvező elbírálásra.

Fontos határidőre kell ügyelniük az autósoknak

Hamarosan lejár a türelmi idő is, az év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések (kgfb) esetében legkésőbb március 1-jén éjfélig meg kell érkeznie az esedékes díjrészletnek a biztosítókhoz.

A jogszabály szerint legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő végéig kell beérkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek – ez a január 1-jei évfordulós szerződéseknél március 1-je. Ha csekken történik a díjfizetés, mindenképpen érdemes néhány napos átfutási idővel számolniuk az ügyfeleknek – hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Abban az esetben, ha március elsején éjfélig nem érkezik be az összeg a biztosítóhoz, akkor az ügyfél szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a törvény rendelkezései szerint fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a károkozónak kell megtérítenie. 

A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely 2016-ban személygépkocsik esetében – a gépjárművek teljesítményétől függően – 280-660 forint a biztosítással nem fedezett napokra. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében a napi díj ennél jóval magasabb is lehet, a napi 2100-2600 forintot is elérheti. Ha a kgfb-szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, azt kizárólag a korábbi biztosítónál lehet újrakötni ugyanazon biztosítási időszakra.

Mint ismert, a 2010. január 1-je után vásárolt gépjárművek kgfb-szerződésének évfordulója már nem január 1-je, hanem a szerződés megkötésének dátumához igazodik. A Mabisz statisztikái szerint az összes, mintegy 4,35 millió jármű 44 százaléka, 1,9 millió jármű gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je.

A 4,35 millió járműből 2,79 millió személyautó van magánszemélyek tulajdonában. Közülük 1,25 millió gépkocsi volt január 1-jei évfordulós tavaly októberben, esetükben kerülhetett sor évfordulós biztosítóváltásra. A tapasztalatok szerint évről évre egyre kevesebben cserélnek biztosítót a kgfb-kampányokban.

Jó évet zártak a magyarországi szállodák

0

A magyarországi szálláshelyek forgalma tavaly összességében 5,4 százalékkal, míg bevételük 10,4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

Tavaly összesen 25 millió 765 ezer éjszakát töltöttek a vendégek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, 5,4 százalékkal többet, mint 2014-ben. A külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 4,6 százalékkal, 12 millió 915 ezerre nőtt, a belföldi vendégek 6,4 százalékkal több, összesen 12 millió 850 ezer éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken – derül ki a KSH. A szobák kihasználtsága 2015-ben átlagosan 54 százalék volt, 2,4 százalékponttal jobb az előző évinél.

A szállodai szobák átlagára 7,2 százalékkal, 17 475 forintra emelkedett éjszakánként. A kereskedelmi szálláshelyek 10,4 százalékkal nagyobb, 367,7 milliárd forint bruttó árbevételt értek el 2015-ben az előző évhez képest. A szállásdíj-bevétel ebből 189,7 milliárd forintra rúgott, 12,6 százalékkal volt több, mint 2014-ben, míg a vendéglátásból 7,4 százalékkal több, 77,3 milliárd forint folyt be. A vendégek 17,3 milliárd forint értékben fizettek SZÉP-kártyával, 6,1 százalékkal többet, mint 2014-ben.

A fontosabb küldő országok közül az Egyesült Királyságból és Csehországból 2,4, illetve 3,3 százalékkal nőtt a kereslet. A Romániából, Olaszországból és Ausztriából érkező vendégek – az előző évi decemberi magas bázissal szemben – 1,5, 2,1, illetve 4,3 százalékkal kevesebb vendégéjszakát vettek igénybe. A német forgalom 11 százalékkal esett vissza. Az Izraelből érkezők 39 százalékkal több éjszakát fizettek ki, így Izrael a hetedik helyre lépett előre a küldő országok rangsorában a forgalom volumene alapján.

Visszavásárolja az állam a Hungexpót

A magyar állam visszavásárolja francia tulajdonosától a Hungexpót. Az évi több milliárd forint bevételt és több százmillió forint nyereséget termelő vásárvárost még 2005-ben privatizálták.

Nemzetstratégiai szempontból kiemelt jelentőségű ügyletté nyilvánította a kabinet a Fonciere Polygone Hungária Kft. 99 százalékos üzletrészének megvásárlását – hívta fel a figyelmet a Napi.hu a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletre. A társaságot, és azzal együtt a tulajdonában lévő Hungexpo Budapesti Vásárvárost a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vásárolja meg.

A kormány a vállalkozások összefonódását közérdekből, így különösen a munkahelyek megőrzése, az ellátás biztonsága érdekében minősítheti nemzetstratégiai jelentőségűnek. Az ilyen összefonódáshoz nem kell a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérni. Korábban így vásárolta meg például az állam az MKB-t és a Budapest Bankot, illetve a Főgázt – emlékeztet a portál.

A Hungexpót még 2005-ben privatozálta a magyar állam, ekkor vásárolta meg jelenlegi tulajdonosa, a francia GL Events csoport. A vásárvárost tulajdonló Fonciere Polygone Hungária évi egymilliárd forint körüli árbevétel mellett több százmililó forint nyereséget termel. Maga a Hungexpo azonban ennél is nagyobb üzlet, a vásárvárost működtető Hungexpo Zrt. tavaly ötmilliárd forintot meghaladó árbevételt ért el, amely 30 százalékos növekedést jelent 2014-hez képest.

Tavaly több mint 500 ezer látogató kereste fel a vásárközpontban a rendezvényeket, a kiállítók több mint 100 ezer négyzetméter területet béreltek, a Hungexpo megnövekedett teljesítményének eredményeként pedig a társaság alkalmazottainak számát 15 százalékkal növelte – nyilatkozta nemrég az MTI-nek Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója. Idén összesen 23 kiállítást rendeznek a vásárvárosban.