A XXIII. Nemzetközi Energia és Innovációs Fórum második napján a gázhasznosítás és a települési, megújuló energiához köthető megoldások kerültek fókuszba. A konferencia résztvevői több nagy fejlődési potenciállal rendelkező pilótaprojektről és regionális jó gyakorlatról hallgathattak beszámolókat.
A fórum első napáról szóló összefoglalónk itt olvasható.
Árzuhanás és palagáz-forradalom
Dr. Szabó György, a Falcon-Oil igazgatója a földgázpiac globális trendjeiről tartott előadásában elmondta, hogy a szénhidrogének túlzott kitermelése és politikai okok miatt tartósan alacsony olajár a szereplőket költséghatékonyabb kitermelésre és innovációra készteti. A földgáz ára az elmúlt években a negyedére csökkent, ami a csökkenő keresletnek és a palagáz-forradalomnak köszönhető. A palagáz kitermelésben használt hidraulikus rétegrepesztéses technológiának sajátossága, hogy a horizontális feltárási folyamatot nem lehet megszakítani, így az alacsony ár nem vezet a működő kutak bezárásához, azonban negatívan befolyásolja az új projekteket. Mégis nagy lehetőség van a palagáz előtt, a berendeződések mára vízszintesen is több kilométer hosszú feltárásra képesek. A palagázzal kapcsolatos legsúlyosabb probléma a talajmozgások előidézése volt, ami azonban mára rendkívül olcsón kiküszöbölhető felületi monitorozással. A megújuló energiaforrások dinamikus térnyerése ellenére az előrejelzések szerint 2050-ben még mindig 30 százalék körül lehet a fosszilisok felhasználása és a nukleáris technológiák mellett a villamos energia termelésben is komoly szerep juthat a földgáznak.
Rendkívül sok alapvető tévedés él az emberekben az európai gázellátással kapcsolatban – véli Miklós Lászó, az FGSZ Zrt. igazgatósági tagja. Jelenleg az Európai Unió földgázszükségleteinek 53 százalékát importálja (Oroszországból, Norvégiából, Hollandiából és más országokból), ebből körülbelül 20 százalékért felelős a régiónk. A jelentős mértékű import kapcsán ugyanakkor félrevezető a függés szó használata, mert ugyan – sok más nyersanyaghoz hasonlóan – a szénhidrogének is rendkívül egyenlőtlenül és koncentráltan oszlanak el bolygónkon, az emberiség évszázadok óta kereskedik, és ez nem okoz nagy problémát. Az Európába érkező gáz útja jól megszervezett, az LNG terminálok szerepének növekedése pedig tovább diverzifikálja a beszerzési csatornákat, ellensúlyozva ezzel a csökkenő ukrán transzfert. Földrajzi közelsége miatt Oroszország a jövőben is fontos partner marad. Az orosz-európai kapcsolat kétirányú függés, mert Oroszország ilyen áron nem volna képes máshova eladni földgázát (az aktuális hírek, miszerint Európa helyett Kínába értékesítene, megalapozatlanok, mert a távoli ázsiai ország körülbelül az európai ár feléért vásárolná meg erőforrását). Oroszország negatív színben való feltüntetése egyébként is félrevezető, mert – más országokhoz hasonlóan – elsősorban itt is az üzleti érdekek számítanak, az eladási ajánlatok pedig az alternatív beszállítók által kínált árakhoz igazodnak (az északi területeken például Norvégia sem bizonyul „puhább” tárgyalópartnernek). Ezért is fontos a szlovák-magyar vezeték megléte, mert így országunk más árazási kategóriába kerül.
A szakértők sokáig azt gondolták, hogy Iránból szárazföldön át érdemes gázt importálni, most azonban egyre növekednek a cseppfolyósított gázhoz (LNG) fűződő várakozások, ezzel ugyanis Európa hozzáférhetne a – konvencionálisan kitermelhető mezők többszörösében rendelkezésre álló – nem-konvencionális eredetű földgázhoz, javítva ezzel tárgyalási pozícióját. Ezt segítheti a meglévő tárolási kapacitások helyes használata, bővítése (ebben a tekintetben országunk jól áll).
Az EU-ba való belépési pontokon fontos a hálózatsűrűség fejlesztése. Erre úgy érdemes gondolni, mint a közúti infrastruktúrára: több jobb minőségű úttal jelentősen javítható a forgalom. Magyarország a határkeresztező és a belső vezetékek tekintetében is igen jól áll.
A földgázkereskedők mindegyikére jellemző, hogy több beszállítótól jut gázhoz. A többi nyersanyaggal való kereskedőkhöz hasonlóan ezen a piacon is van néhány nagy, globális szereplő és sok kicsi. Ez a rendszer – az Energiaunióhoz kapcsolódó közös beszerzés gondolatával ellentétben – hatékonyan működik. A piaci liberalizáció célja, hogy az energia a többi közönséges áruhoz hasonló legyen, ennek megteremtése azonban sokkal keményebb szabályozást igényel, mint a korábbi, vállalatok által uralt vertikálisan integrált piac. Erre nemzeti keretek közt nincs jó megoldás. Ahogy a közlekedésnek elengedhetetlen feltétele a nemzetek között harmonizált KRESZ, úgy a földgázpiacon is szükséges a közös szabályozás, ezért üdvözítők az Energiaunió deklarációjának erre vonatkozó passzusai, amelyek betartását az Európai Bizottság előreláthatóan ki fogja kényszeríteni. A betartásban Magyarország kevésbé renitens, mint a környező országok – jegyezte meg Miklós László.
Dr. Szilágyi Zsombor gázpiaci szakértő a magyar viszonyokról beszélt. Országunkban 2009 óta ellátási probléma nem volt, a tárolók helyes használatának köszönhetően alapvetően gázbőség van. A lakossági primer energiaigény 2010 és 2013 között csökkent, azóta enyhe emelkedést mutat. Az országon belüli gázhálózat csekély mértékben növekedett, ami a hatóságilag megszabott alacsony árakra és gyér lakásberuházásokra vezethető vissza. Gázimportunk lényegében állandónak tekinthető, kis mértékben exportáltunk is (az orosz-ukrán konfliktus alatt rövid ideig Ukrajnának is). A lakossági gázfogyasztás folyamatosan csökken, ennek okai: a kivándorlás (a KSH szerint több, mint 600 000 ember tartózkodik egy évnél hosszabb ideje külföldön), a népesség csökkenése, a kikapcsolások (évente mintegy 40 000 háztartást kapcsolnak ki, jellemzően fizetési elmaradás miatt, ennek durván a fele tér vissza) és a gázlopások. A más tüzelőanyagra való átállás ebben a tekintetben nem jelentős (évente néhány ezer lakos).
A gázfelhasználás mélypontja 2014-ben volt, azóta kis mértékben növekszik, ennek fő oka az építőipar alacsony teljesítménye és a magas arányú villamosenergia-import: a Dunamenti Erőműben mindössze egy blokk üzemel, a Tisza II. Erőmű kivonult, a gönyűi és más erőművek pedig mindössze az üzemkészséghez szükséges évi néhány napot üzemelnek. A gázpiacra ható fontos további tényezők: a válság óta megfigyelhető ipari átrendeződés, az energiahatékonyság/takarékosság növekedése és a kőolaj alacsony ára.
2016 első negyedévében a hosszútávú orosz gázszerződés szerinti beszerzési ár 53 forint/köbméter volt, míg a hét elején a kereskedelminek tekinthető TTF (holland tőzsdei) ár 36 forint/köbméter körül mozgott. Magyarországon az egyetemes szolgáltatásban a lakossági fogyasztóknak 81 forintot kell fizetniük a gáz köbméteréért, az adatok tehát egy újabb rezsicsökkentést vetíthetnek előre. Jelenleg a magyar gázinfrastruktúra kapacitása nagyobb, mint amekkorát a fogyasztás volumene indokolna, ezért a rendszerhasználati díj – európai viszonylatban – rendkívül magas, átlagosan a lakossági számlák 20 százaléka.
A jövőben elképzelhető, hogy az elosztói engedéllyel rendelkező társaságok is állami kézbe kerülnek és, hogy tovább folytatódik a rezsicsökkentés. A hazai nemkonvencionális termelésnek a közeljövőben igen kicsi a valószínűsége. Fontos fejlődési irányt jelenthet a két oldalú kommunikációra alkalmas okosmérők felszerelése, amik jelentősen csökkenthetik az ellenőrizhetetlen fogyasztók okozta jelenlegi bizonytalanságot, az azonban, hogy a rendkívül költséges beruházást ki finanszírozza majd, egyelőre nem látható – zárta előadását dr. Szilágyi Zsombor.
Bevezetés előtt az LNG
Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület elnöke sokéves előkészület után végre megvalósíthatónak látja a közlekedési célú LNG magyarországi bevezetését. A Volkswagen-botrány is jól mutatja, hogy a 94 százalékban kőolaj alapú európai közlekedés komoly fejlesztésekre szorul, a gond azonban nem a belsőégésűmotor-technológiával, hanem a tüzelőanyaggal van. A gáz közlekedési célú hasznosítása megoldást kínál mind a korom, mind a nitrogén-oxidok kibocsátásának problémájára. Az LNG nagy előnye az elektromos hajtással szemben, hogy sokkal olcsóbb, hiszen nincs szükség nagy kapacitású akkumulátorokra. Probléma azonban, hogy lakossági terjedéséhez nagy számú töltőállomás szükséges, ezeknek a telepítése pedig igen drága. Magyarországon most nyílik a kilencedik kút, ezzel szemben Németországban vagy Olaszországban már közel ezer gáztöltő van. Nagy előnye az LNG-nek a sűrített földgázzal (CNG) szemben, hogy könnyebben tárolható, így nem csak a lokális közlekedést teszi lehetővé. Az egyesület célja, hogy 2017-ig országunk három fő szállítási folyosója mellett öt új töltőállomást létesítsen, továbbá bevezesse a technológiát a vasúti és vízi közlekedésbe is.
Major Ferenc, a Gilbarco ACIS Kft. vezetője a két legfrissebb, kaposvári és miskolci CNG töltőállomás-beruházási projektekről beszélt. A 2015-ben épült kaposvári állomás 50 nap alatt készült el és két kompresszorral 40 autóbusznak (egyszerre két beállóval) biztosít folyamatos töltési lehetőséget. A miskolci töltőállomást a napokban fogják átadni, ez három kompresszorral, hat állomáson 75 buszt lát majd el, emellett két önkiszolgáló állomáson várja a civil fogyasztókat is. Az állomáshoz a hálózat zavarása ellen külön puffertartályt is építettek. A CNG töltők fenntartható üzemeltetéséhez magas műszaki színvonalú vezérlőrendszerre (a különböző beállókban töltendő buszok tartályában különböző nyomás van), továbbá jól átgondolt villamos- és gázszerződésekre van szükség.
A nem lakossági fogyasztók esetében érdemes lehet elgondolkodni a szintetikus gázkeverő berendezések alkalmazásán, vagy más néven a gáz csúcslevágáson – mondta Tolnai György, a Termoszervíz Kft. Képviselője. Ennek lényege, hogy a maximum gázfogyasztásakor szintetikus gázt kevernek (maximum 30 százalék arányban) a vezetékről áramló gázhoz, így az adott vállalatnak elegendő alacsonyabb teljesítményt lekötnie, így tervezhetőbbé és olcsóbbá válik a fogyasztása. A berendezés megtérülési ideje 2-4 év. A beszerelendő berendezéseknek 0 és 0,5 bar között injektoros, 0,5 és 4 bar között keverőszelepes elven működnek. A nagyobb teljesítményű rendszereknél a hálózati rántás ellen érdemes lehet puffertartályt beépíteni.
Zöld energia a régiófejlesztés szolgálatában
Idén országunk Nagypálit nevezte a Nemzetközi Falumegújítási Programba – tájékoztatott Köcse Tibor, a település polgármestere. Az elismerést az ökofalu azzal vívta ki, hogy az elmúlt húsz évben mind gazdasági, mind szimbolikus értelemben több ízben bizonyította az elkötelezettségét a megújuló energiaforrások felé. Nagypáliban napelemes köz- és térvilágítás működik, az önkormányzati épületet napkollektorral és biomasszával látják el, utóbbit saját smaragdfa és japán fűz ültetvényeikről szerzik be. A gazdaság fejlesztésére néhány évvel ezelőtt építettel egy logisztikai központot, amelyet hőszivattyúval fűtenek és napelemekkel szereltek föl, továbbá a mosdók öblítését esővízzel látják el. Tavaly idegenforgalmi központot fejlesztettek, amely aktív épület (azaz több áramot termel, mint amennyit fogyaszt). Az egyes megújuló technológiák bemutatására ökocentrumot üzemeltetnek. Szimbolikus jelentőségű, hogy a karácsonyi díszvilágításhoz is napelemeket és LED-technológiát szereltek föl, és hogy új címerükben is szerepelnek a fő energiaforrásaik (nap, biomassza). A falu ezeket a fejlesztéseket jelentős részben uniós forrásból valósította meg.
Fodor Gábor, az Economizer tanácsadója egy új technológiát mutatott be, amely a biogázüzemek működését segíti. A biogáz technológia kulcsa a megfelelő minőségű bemenő anyagokban rejlik, ez azonban korlátozza az elterjedésüket. Az Economizer erre a problémára egy kiegészítő berendezéssel kínál megoldást. A kuktához hasonló funkciót ellátó gépet a nyersanyag előkészítő fázisa és a fermetációs fázis közé kell beékelni. Az előkészített és betáplált anyagot az Economiser felhevíti, hidrolizálja, majd expanderbe vezeti, így a nyomásváltozás miatt, a cellulóz anyagrostok belsejében keletkező gőzbuborékok szétrobbantják a rostszerkezetet. Az Economizer kimeneti oldalán egy kemény héjaktól mentes, homogén, steril, feltárt, pépes állagú anyagot kapunk, amit a fermentorban a baktériumok gyorsabban és jobban képesek bontani. A technológia segítségével tehát a kiadott gázmennyiséghez többféle és kisebb mennyiségű nyersanyag, vagy kisebb fermentor is elegendő, továbbá az eljárással termelt metán minősége is javul. A beépített berendezés a teljes ciklus hatékonyságát jelentősen javítja.
Hortay Olivér
