2016. február 17-én Visegrádon vette kezdetét a XXIII. Nemzetközi Energia és Innovációs Fórum, amelynek célja, hogy – hagyományaihoz híven – közös platformot kínáljon a magyar energiapiac szereplőinek, a tudományos élet képviselőinek és a határterületekről érkező vállalatoknak.
„Napjainkban energetikai forradalom zajlik, melyben elengedhetetlenül fontos, hogy a jövő motorját jelentő innovációs szemléletet és az évek során felhalmozott tapasztalatokat összefésülve segítsük hozzá a következő generációkat egy élhetőbb, jobb társadalomhoz” – mondta Dr. Steier József, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Energiaipari Szakmai Osztályának vezetője, a rendezvény házigazdája.
Nemzetközi és hazai trendek
A fórum megnyitójában dr. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár Magyarország helyzetéről és kilátásairól beszélt. Ugyan az energiapolitikai döntések mögött húzódó, 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégiában szereplő alapvető célok nem változtak, az elmúlt időszak eseményei (a geopolitikai konfliktusok, a palagáz-forradalom, a német árampiac átrendeződése) folyamatos felülvizsgálatra, a prioritásokat és a végrehajtást illetően pedig rugalmasságra ösztönzik a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot.
A magyar energiapiac jövőképét rendkívül nagymértékben befolyásolják a vonatkozó Európai Uniós határozatok és megállapodások. Országunk vállalásait a 20/20/20-as programban (20 százalékos hatékonyság növekedés, elérni a 20 százalékot a megújulók arányában és az üvegház hatású gázok kibocsátását 20 százalékkal csökkenteni Európában) teljesíteni fogja. Fontos elképzelés az Energiaunió, amely céljainak teljesítésében (az országok közötti villamos energia hálózatok 10 százalékos összekapcsolása 2020-ig, 15 százalékos 2030-ig) szintén igen jól áll Magyarország. Dr. Aradszki András igen pozitívan értékelte a 2015-ös Párizsi Éghajlatcsúcs alakulását, lényeges eredmény, hogy az egyes nemzeteknek sikerült politikai konszenzusra jutniuk a maguk által kitűzött klímavédelmi célok összehangolásában. A magyar energiapolitika céljai tehát továbbra is a következők: az ellátásbiztonság fenntartása, a versenyképesség biztosítása, a fenntartható termelés elősegítése.
A magyar energiamix alapvetően három lábon fog állni a következő években: nukleáris energián, megújuló forrásokon és szénen. A minisztérium szándékai szerint a karbonszegény energiatermeléshez nélkülözhetetlen nukleáris kapacitásokat a paksi bővítéssel – az Európai Unió aggályainak készséges megvitatásával, normáinak betartásával – fenntartja. Ugyan a szén tüzelése nem karbonbarát technológia, mégis fontos szerepet játszik a külső gázfüggés csökkentésében és a munkahelyek megtartásában, így 2030-ra körülbelül 5 százalékos szénarányra számítanak. Magyarországon a mélyművelésű szénkitermelés nem gazdaságos, így a megfelelő tüzelőanyag továbbra is a lignit lesz.
Dr. Aradszki András szerint a hazánkban található több, mint 6 milliárd köbméternyi földgáztároló kapacitásban való megnövekedett állami szerepvállalás igen fontos az ellátásbiztonság megteremtéséhez. Az idei évben kevesebb gázt kellett tárolni, mert a magyar–szlovák vezeték stratégiai deiverzifikációjából fakadóan kevésbé vagyunk kiszolgáltatottak. Fontos kérdés, hogy a politikai és gazdasági okokból meghiúsult Déli Áramlat és Nabucco vezetékek helyett lesz-e és ha igen, milyen földgázhálózat fejlesztési projekt. Ezen a területen igen fontos lesz országunk érdekérvényesító képessége, mert – különösen, ha az oroszok 2019-ben leállítják az ukrán tranzitot – az új hálózatok alapjaiban befolyásolhatják hazánk energetikai adottságait.
A tavalyi évben – a határkeresztező kapacitásokat kihasználva – Magyarországon 40 százalékra növekedett az import villamos energia aránya. A fogyasztói oldalra az enyhe növekedés volt jellemző, forrásoldalon pedig (Paks és Visonta állandó működésén túl) a gáztüzelésű erőművek az alacsony árak miatt készenléti állapotban álltak/állnak. Összességében elmondható, hogy Magyarország a dinamikusan változó helyzetben folyamatosan figyeli az energiapiaci trendeket és igyekszik az ország jövőjét figyelembe véve reagálni azokra – adott helyzetképet az államtitkár.
Ma egy nemzet erejét a bitek és byte-ok határozzák meg
„Gábor Dénes szerint az emberiség három dolog miatt pusztulhat ki: egy nukleáris háború, a túlnépesedés, vagy a lustaság miatt. Ez utóbbi ma rendkívül fenyegető Európára nézve” – kezdte jövőbe tekintő előadását Dr. Kroó Norbert fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Míg a népesség, a forrásfelélés és a károsanyag-kibocsátás növekszik, a bolygónk mérete stagnál, így – néhány évtizeddel ezelőtthöz képest – olyan, mintha egy új bolygón élnénk. Ebből a problémából csak szemléletváltással lehet kilépni: az emberiség életstílusát globálisról lokálisra kell áthelyezni. A jelenlegi technológiai színvonal mellett lehetetlen 10 milliárd embernek fenntarthatóan biztosítani az energiaellátását, ezért olyan új technológiákra van szükség, amelyek a sokszor ellentmondásos környezeti és gazdaságossági előnyök magasabb optimumát képesek elérni. Legalább ennyire fontos az energiahatékonyság javítása. A problémákra a tudománynak kell megoldást találnia, ahol a tehetségek szerepe egyre növekszik, számuk azonban olyannyira csekély, hogy a hatalmi egyensúly az elmúlt években az intézmények oldaláról átbillenni látszik a tehetségek oldalára.
A tudomány szerepe igen sokrétű: előfordul, hogy a haszontalannak hitt kutatások beérnek és a mindennapjaink részévé válna, de az is, hogy olyan általános illetve konkrét célokat kell követniük, mint a nano- és biotechnológia vagy az információ sebességének gyorsítása, de jellemző az is, hogy a tudomány ad szakembereket az iparnak.
A megújuló technológiák messze vannak attól, hogy igazán jelentős arányban képviseltessék magukat az energiamixben, ráadásul vannak olyan nem gazdaságos vadhajtások is, mint például a termőföldön installált napelemparkok.
Dr. Kroó Norbert szerint három gyakran egymással is összefüggő területen zajlik – az ipari forradalom jelentőségét meghaladó – forradalom napjainkban: a nanotechnológia, a biotechnológia és az információs technológia területén. Néhány évvel ezelőttig mindig valamilyen nagyobb anyagból csináltunk kisebb anyagot, ennek a gondolatnak azonban teljesen ellentmond a nanotechnológia, ahol rendkívül kis anyagokból építhetjük föl a nagyobbakat. Az információs technológia – rengeteg más társadalmi és egyéb hatás mellett – igen nagy változtatást jelent abban, hogy míg a 20. században csináltunk valamit, majd azt megmértük, ma az óriási számítási kapacitás miatt képesek vagyunk szimulálni, és így előbb mérni, aztán létrehozni. A rendkívül gyors technológiai fejlődésre szinte minden tudományterületnek reagálnia kell, amit jól mutat az is, hogy ma minden eddiginél nagyobb generációs szakadékok alakulnak ki, amit a társadalomtudományoknak valahogy kezelniük kell.
Sokat lehet olvasni arról, hogy milyen jelentős hatásokkal járna egy anyagtechnológiai áttörés a napelemek tekintetében. Ma – laboratóriumi körülmények között – a polimer napelemek hatásfoka körülbelül 6 százalékos, ami nanotechnológiai felületi kezeléssel feltornázható 17,5 százalékra: ez jól mutatja, hogy komoly fejlődési tartalékok vannak az energetikában.
Dr. Csernai László, a Bergeni Egyetem fizikaprofesszora az Energiaunióval kapcsolatos problémákra hívta föl a figyelmet. A deklaráció fő problémája, hogy uniformizálni kívánja az Európai Unió különböző adottságú országainak energiapolitikáját, ráadásul ezt negatívan befolyásolhatja az is, hogy egyes nemzetek a saját hibáik javítását mások kárára érvényesíthetik. Például Németországban a megújulók magas támogatása miatt 36 GW beépített szélkapacitás üzemel, amely igen komoly rendszerkockázatokat hordoz. Ha túl magas, vagy alacsony a szélsebesség, és a szélerőművek leállnak, más erőművek bekapcsolására van szükség, mivel azonban a gáztüzelésű erőművek beindítása túlságosan drága, ezt a feladatot folyamatosan felfűtött barnaszén-tüzelésű keletnémet berendezésekkel látják el. Ennek köszönhetően Németországban a légszennyező anyagok kibocsátása ma magasabb, mint a nukleáris reaktorok leállítása előtt volt. A német tanulság alapján Magyarország helyesen cselekszik, amikor óvatosan növeli a megújulók részarányát az energiamixében.
A megújuló alapú villamos energia termelésének terjedésében az egyik fő kérdés a tárolhatóság, amelynek fejlesztésére igen komoly erőforrásokat áldoznak világszerte. A tárolás alapvetően két módon oldható meg: kisléptékű (például akkumulátorok) vagy nagyléptékű módszerekkel (például vízerőművek vagy nyomásos tárolók). Jelenleg általánosságban a nyugati társadalmakban élő embereknek van elegendő forrásuk, hogy a kisléptékű technológiákba beruházhassanak (például Tesla Ball) és ezzel önellátóvá válhassanak. A kevésbé gazdag régiókban inkább a nagyléptékű megoldásoknak van realitása. Ma Magyarországon a beépített szél- és napkapacitás volumenét kompenzálja a piac azonban, ha országunk bővíteni kívánja ezen technológiákat, elengedhetetlenül szükséges lesz a tárolás megoldása, amely főleg nagy léptékben, vízhasznosítással lehetséges.
Hatékony és fenntartható távhő
Az ellátásbiztonságnak nincs definíciója: a tökéletes ellátásbiztonság végtelenül nagy költséggel jár. Éppen ezért, a szabályozó feladata, hogy az ellátás biztonságát és költségeit optimalizálja – mondta Tilesch Péter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) főosztályvezetője. Az energiapiac szabályozása igen nagy változásokon megy keresztül, sorra lépnek hatályba az uniós network code-ok (a hatályba lépéstől mindenkire egyaránt kötelező érvényű, közvetlenül alkalmazandó szabályok), a tagországoknak alkalmazkodniuk kell az új megújuló támogatási rendszer előírásaihoz és más iránymutatásokhoz. A MEKH legfontosabb feladata a 2017-től hatályba lépő új árszabályozási ciklus szabályainak kidolgozása, amelynek komplexitása jól szemléltethető a háztartási napelemek dinamikus terjedésének példáján. A jelenlegi díjszabásban a rendszerhasználati díj minimális, a költségek jelentős részét a fogyasztott kWh-k után fizetendő energiaköltségekben érvényesítik. Amennyiben azonban egy háztartás áttér a napelemre, fogyasztásának jelentős részét megtermeli (ráadásul a fogyasztás és a termelés időben elválik egymástól), és a rendszert mint kiegyenlítőt, vagy tartalékot használja, az általa fizetett költségek nem reprezentálják a szolgáltatás valódi költségeit. Ez – főleg a napelemek további terjedése esetén – komoly problémákat okozhat.
A magyar távhőszolgáltatás volumene elmarad a Nemzeti Cselekvési Tervben foglaltaktól. Ennek – Orbán Tibor, a FŐTÁV Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint – alapvetően két oka van: az első, hogy a távhő fejlesztése nem épült be a nemzetgazdasági fejlesztések közé, a második a szakmai megosztottság. A megújuló erőforrások felhasználásával kapcsolatban vannak bevált módszerek (például a kapcsolt termelés biomasszából) és rossz elképzelések (például geotermikus áramtermelés Magyarországon). Sokszor tévesen hozzák föl a megújulókat – mint a paksi bővítés konkurenciáját –, pedig országunkban ezeknek az erőforrásoknak elsősorban a hőtermelésben lehet nagy szerepük. Ráadásul ezen technológiák erősen összefüggnek a régiófejlesztéssel, hiszen mind a biomassza, mind a geotermikus hőtermelés új munkahelyeket, beszállítói igényeket teremt. Fontos szempont továbbá, hogy a távhőköltségek 80 százaléka az energiaforrások költsége, így – a földgázfüggés csökkentése mellett – ezen megújulók használatának a távhő árára is pozitív hatásai lehetnek. Jelenleg mintegy 400MW potenciális geotermikus, vagy biomassza-hőkapacitás van országunkban, amelyhez körülbelül 50 milliárd forint beruházásra van szükség.
A biomassza és geotermikus erőművek mellett igen izgalmas terület a hulladékégetés is, aminek jelenlegi legnagyobb akadálya a téves társadalmi ellenérzés. Ma Európában 450 hulladékégető mű van, a fejlett országokban jellemzően a kummunális hulladék egyik részét újrahasznosítják, a másik részét pedig elégetik. Jelenleg két helyszínen lehet létjogosultsága új hulladékégető fejlesztésének: Budapesten és Debrecenben.
Az energiahatékonysági beruházások miatt zsugorodó magyar hőpiacon a távfűtés aránya növekszik, ráadásul ha más európai országokhoz hasonlítjuk magunkat, azt tapasztaljuk, hogy a legsűrűbben lakott területeken ez az arány elmarad a többi országhoz képest. A távhő fejlesztése ezért fontos feladat a jövőben – mondta Orbán Tibor.
Hortay Olivér
