Kezdőlap Blog Oldal 1006

Késik a sztrádaépítés Észak- és Dél-Erdélyben is

KamaraOnline
-
0
Késik a sztrádaépítés Észak- és Dél-Erdélyben is

Probléma merült fel az észak- és a dél-erdélyi autópálya építése kapcsán is: több szakaszon késlekednek a munkálatokkal, mivel az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság által megbízott kivitelezők nem haladnak az előzetes ütemtervnek megfelelően a projekttel.

Az észak-erdélyi sztráda kapcsán Bihar megyében adódtak gondok, a Bors és Berettyószéplak közötti, egy viaduktot is magába foglaló szakasz építőjének műszaki tervét ugyanis még nem fogadták el, de ez a késlekedésnek csak az egyik oka – írja a kronika.ro.

A 60 kilométeres szakasz építését még a Bechtel kezdte el, az amerikai vállalattal kötött szerződés felbontása nyomán pedig a CNADNR tavaly kötött újabb, általános forgalmi adó (áfa/TVA) nélkül 700 millió lejbe kerülő megállapodást három spanyol céggel a sztrádarész befejezése érdekében.

A kivitelezőknek 2017 júliusáig kellene befejezniük a 60 kilométeres szakaszt, valamint az 1,8 kilométeres viaduktot – amely a második leghosszabb ilyen jellegű építmény lesz Európában egy franciaországi viadukt után –, a spanyol vállalatok között azonban állítólag nézeteltérés merült fel, így a megbízott kivitelezők eddig egyetlen méter aszfaltot sem öntöttek.

A Digi 24 értesülései szerint azonban a helyi hatóságok derűlátók, az építők ugyanis ígéretet tettek arra, hogy idén júniusban elkezdenek dolgozni egy 20 kilométeres szakaszon.

Cătălin Homor, az autópálya-kezelő társaság vezérigazgatója felszólította a dél-erdélyi sztráda Lugos–Déva-szakasz 2-es jelzésű részének kivitelezőjét, az olasz Salini Impregilo vállalatot, hogy két héten belül készítsen új, hatékonyabb építési ütemtervet. Homor és a CNADNR több szakértője múlt héten személyesen látogatott el a Lugos–Déva-szakasz építőtelepeire, ahol a kivitelezőkkel egyeztetett a beruházásról.

A szakértők a Nagyszeben–Szászváros-sztráda 3-as jelzésű szakaszát is megtekintették – ezt nemrég a gyenge minőség miatt le kellett bontani. Homor elmondta: sajnos az időjárás nem kedvezett a munkálatoknak, de hamarosan gőzerővel nekilátnak az újjáépítésnek.

Amerikai nap volt a cannes-i fesztiválon

KamaraOnline
-
0
Amerikai nap volt a cannes-i fesztiválon

Amerikai filmeké volt a hétfői nap a 69. cannes-i fesztiválon: Robert de Nirót a versenyen kívül bemutatott Hands of Stone főszereplőjeként ünnepelték a rajongók.

Robert de Niro az 1970-80-as évek nagy panamai bokszolójának, Roberto Durannak az edzőjét alakítja a venezuelai Jonathan Jakubowicz életrajzi drámájában, amelyet hétfő este vetítenek a Croisette-en. A bemutatóra a 72 éves világsztárral Cannes-ba érkezett a bokszolót alakító Edgar Ramirez és a film főszereplőnője, a kolumbiai Ana de Armas is.

Eközben a versenyprogramban is amerikai filmesek alkotásait láthatta a közönség.

A visszatérő vendégnek számító Jim Jarmusch a mindennapok banalitásáról készített egy költői alkotást. A Paterson című film főhőse egy buszsofőr, aki Allen Ginsberg és William Carlos Williams költők szülővárosában, Patersonban él és őt is Patersonnak hívják. A Star Wars: Az ébredő erő című filmből ismert Adam Driver által alakított férfi szabadidejében az őt körülvevő tárgyakról, egy gyufásdobozról vagy egy ablaktörlő lapátról írogat naiv verseket egy füzetbe.

Háztartásbeli felesége (az iráni-francia Golshifteh Farahani) pedig azzal tölti a napjait, hogy fekete-fehérre fest maga körül mindent, a házat, a függönyöket, a ruhákat és még a hétvégi piacra sütött süteményeket is. Az antihős pár egy hetének rutinszerű, szeretetteljes napjait bemutató film üzenete, hogy mindenki lehet a saját életének a költője.

A 63 éves amerikai rendező az 1995-ös Halott ember vagy a 2013-ban forgatott Hallhatatlan szeretők című filmjeihez hasonlóan a Patersonban is egy teljesen önálló, szenvedélytől és gyűlölettől mentes világot teremt, amely tele van kulturális referenciákkal. A múlt iránti nosztalgia is megjelenik a filmben: a fiatal főhősnek nincs sem mobiltelefonja, sem számítógépe, és értetlenül szemléli, hogy felesége internetről tanul gitározni vagy korábban soha nem hallott egzotikus dolgokból készít neki vacsorát.

A kétórás film eredetisége abban rejlik, hogy úgy épül fel, mint egy vers: belső rímekkel és ismétlődő motívumokkal, mint például az ikrek feltűnése, a szeretet megnyilvánulásai vagy a feliratokban is megjelenő Paterson.

Jim Jarmuschnak egyébként egy másik filmjét is bemutatják a fesztiválon. Az Iggy Pop amerikai énekesről készült Gimme Danger című dokumentumfilmet május 19-én vetítik versenyen kívül.

Egy másik jelentős független amerikai rendező, a 37 éves Jeff Nichols egy kosztümös filmmel kapott meghívást. A Loving az amerikai polgárjogi harcok egyik fontos epizódját dolgozza fel az 1950-es évekből, amikor is egy fehér bőrű férfi és egy fekete bőrű nőt azért ítéltek el a faji keveredést tiltó amerikai Virgina államban, mert összeházasodtak a szomszédos Columbiában. A börtönbüntetés elöl menekülve a pár átköltözik Washingtonba és onnan harcol tíz éven át annak érdekében, hogy a fajok megkülönböztetése alapján a házasodás jogait korlátozó virginiai törvényt a legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek nyilvánítsa.

Az ausztrál Joel Edgerton és az ír-etióp Ruth Negga főszereplésével készült intim, egyszerű és nagyon érthető klasszikus alkotás célja az volt a rendező bevallása szerint, hogy a legegyszerűbben világítson rá a probléma lényegére. Jeff Nichols ezért elsősorban nem a jogi hercehurcát vitte filmre, hanem a két, egymást nagyon szerető főszereplő viszonyát bontotta ki.

Ez az Egyesült Államok történelmének egyik legtisztább szerelmi sztorija – mond a rendező a bemutatót megelőző sajtótájékoztatón.

A hivatalos versenyprogramban már 2012-ben a Mud című filmjével is meghívást kapott rendező azt reméli, hogy a film elgondolkodtatja az embereket a diszkriminációról. „Azt szeretném, ha minél többen megnéznék a filmet és vitáznának róla” – hangsúlyozta.

A 21 filmből álló hivatalos versenyprogram egyharmadának bemutatása után valamennyi kritikusi és újságírói listát Maren Ade német rendezőnő Toni Erdmann című vígjátéka vezeti, amely a szülők és gyermekek közötti felnőttkori kommunikációképtelenséget érzelmekkel és helyzetkomikummal teli jelenteken át mutatja be.

MTI

Az Uber betilthatóságáról kezd vitát a Ház

KamaraOnline
-
0
Az Uber betilthatóságáról kezd vitát a Ház

Az Országgyűlés ma kezd vitát arról a javaslatról, amely a kormány szándékai szerint akár be is tilthatja az internetes fuvarmegosztást végző Uber tevékenységét Magyarországon.

Az ülésnap délelőtt 11 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit az ülés második hetében megszokott kérdések és azonnali kérdések követnek.

Ezután tartanak általános vitát a kormány azon indítványáról, amely blokkolhatóvá tenné a törvénytelen személyszállítást végző szolgáltatók honlapjait.

A képviselők emellett tárgyalnak a kabinet azon törvénymódosító javaslatairól is, amelyek kiszélesítenék a határon lefolytatható menekültügyi eljárások körét. A parlament aktuális ülése szerdán ér véget.

Dudás Zoltánnak, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Közlekedés, Szállítás, Szállítmányozás Osztályának elnökének véleményét itt olvashatja.

Maximum 6 millióan pihenhetnek idén a Krímben

KamaraOnline
-
0
Maximum 6 millióan pihenhetnek idén a Krímben

Orosz idegenforgalmi szakemberek szerint idén akár 6 millió vendéget is fogadhat a Krím-félsziget. Az előrendelések alapján azonban csökkent a vonzerő az orosz nyaralók körében.

Amióta a Krím-félsziget népszavazással Oroszországhoz került (2014. március), Moszkva nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a hazai turizmus új bázisát teremtse meg. Különböző akciókkal, kedvezményekkel és nem utolsó sorban hazafias propagandával arra buzdítanak a politikusok, hogy a turizmus fellendítésével is segítsék a Krím gazdaságát.

Becslések szerint idén a terület 5,8-6 millió vendéget fogadhat, de ez a maximum, mert egyszerűen nincs több szállodai férőhely. A nyári főszezonra azonban a tavalyi időszakhoz képest 20 százalékkal visszaesett a foglalások száma a nagy utazási irodáknál, miközben például Szocsiba 30 százalékkal többen mennének.

Az orosz turisták még Grúziába, Örményországba és Azerbajdzsánba is jóval többen utaznának, mint 2015-ben, pedig ezek az utak 20-30 százalékkal drágábbak, mint a Krímbe szervezett nyaralás.

Az oroszok számára változatlanul tiltott terep Egyiptom és Törökország, a népszerű üdülőhelyekre csoportokat nem indíthatnak Oroszországból. A téli szezonban Egyiptomot főleg Thaiföldre váltották fel, míg nyaralni leginkább Görögországba, Ciprusra, Bulgáriába, Montenegróba és Spanyolországba készülnek az oroszok.

Magyarországon is nagy reményeket fűznek hozzá, hogy nagyobb számban térnek vissza az orosz turisták, ám az előfoglalások alapján egyelőre nem tartozunk a legnépszerűbb úti célok között.

Rákkeltő vegyi anyagok a munkahelyeken: szigorítana az Európai Bizottság

KamaraOnline
-
0
Rákkeltő vegyi anyagok a munkahelyeken: szigorítana az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság nagyobb védelemben részesítené a munkavállalókat a rákkeltő vegyi anyagokkal szemben.

Az EU-ban a foglalkozással összefüggő halálesetek hátterében leggyakrabban, az esetek 53 százalékában a rák áll, amely így a munkavállalókat fenyegető legnagyobb egészségi kockázatnak minősül az Európai Unióban.

Annak érdekében, hogy a munkavállalók nagyobb védelemben részesüljenek a rákot okozó vegyi anyagokkal szemben, a bizottság a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelv (2004/37/EK) módosítására irányuló javaslatot terjesztett elő, amelyben 13 rákkeltő vegyi anyag kapcsán korlátozni kívánja a munkahelyi expozíciót.

50 év alatt 100 ezer élet menthető meg

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos így nyilatkozott: „A rák rettenetes hatással van mind a munkavállalókra és családtagjaikra, mind pedig az iparra és az egész társadalomra. A javaslatnak köszönhetően a következő 50 évben mintegy 100 ezer életet menthetünk meg. A munkavállalók védelme központi eleme a Bizottság azon törekvésének, hogy megerősítse Európa szociális dimenzióját.”

Az Európai Bizottság javaslata korlátozná az érintkezést 13 olyan vegyi anyaggal, amely rákot okozhat. E célból a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelvet új határértékekkel egészítené ki, illetve módosítaná az abban megállapított értékeket. Ezek a határértékek azt szabályozzák, hogy a munkahelyi levegőben bizonyos rákkeltő vegyi anyagok legfeljebb milyen mértékben lehetnek jelen. A szóban forgó jogalkotási javaslat tudományos adatokon alapul, és kidolgozását széles körű társadalmi párbeszéd előzte meg, melyben részt vettek tudósok, munkáltatók, munkavállalók, a tagállamok képviselői és munkaügyi felügyelők is – olvasható a bizottság közleményében.

Belélegezhető kristályos szilícium-dioxid

A bizottság többek között a „belélegezhető kristályos szilícium-dioxidot” is felvenné az irányelvbe, mégpedig „munkafolyamat során keletkező” anyagként, tehát idetartozna pl. a bányászat, a kőfejtés, az alagútépítés vagy a szilícium-dioxid-tartalmú beton, téglák vagy kőzetek vágása, zúzása vagy őrlése során keletkező por is. Bár néhány vállalat a szociális partnerek külön e célra megkötött megállapodása révén megoldotta, hogy e vegyi anyag koncentrációja ne legyen túl magas a levegőben, ez az anyag továbbra is a szilikózis nevű tüdőbetegség és a foglalkozási eredetű tüdőrák első számú okozója. A bizottság ezzel a javaslattal az egész EU-ban védelmet kíván nyújtani a munkavállalóknak, többek között az építőiparban, hiszen a „belélegezhető kristályos szilícium-dioxidnak” kitett munkavállalók 70 százaléka ebben az ágazatban dolgozik.

Foglalkozási eredetű halálesetek

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a legtöbb fejlett országban a rák általában véve a halálokok között a második, és az Európai Unióban a foglalkozási eredetű halálesetek okai között az első helyen áll. Éves szinten a foglalkozási eredetű halálesetek 53 százaléka ráknak tulajdonítható, 28 százalékuk hátterében valamilyen keringési betegség áll, 6 százalékuknak pedig légzőszervi betegség az oka.

2004–2016

Az EU 2004-ben fogadta el a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelvet, hogy megvédje a munkavállalókat ezekkel a kockázatokkal szemben. Az irányelv meghatározza, hogy milyen intézkedéseket kell hozni a rákkeltő vegyi anyagoknak való expozíció megszüntetésére, illetve korlátozására, hozzájárulva a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések és kapcsolódó betegségek megelőzéséhez.

Azért, hogy egy sor rákkeltő anyagra vonatkozóan meg lehessen állapítani az irányelv keretében bevezetendő határértékeket, a bizottság 20 elsődleges fontosságúnak tekintett vegyi anyag hatásait mind tudományos, mind gazdasági szempontból értékelésnek vetette alá. Az EU-ban mintegy 20 millió olyan munkavállaló van, aki e vegyi anyagok közül legalább egynek ki van téve.

A javaslat az elsődleges fontosságúnak tekintett vegyi anyagok közül 13 esetében vezet be határértékeket. A többi vegyi anyagot illetően további előkészítő munkára van szükség, de ezekkel kapcsolatban is jogalkotási javaslat várható még 2016 vége előtt.

A 13 rákkeltő anyag közül néhánynak, mint pl. a belélegezhető kristályos szilícium-dioxidnak, a króm(VI)-vegyületeknek, a keményfapornak és a hidrazinnak nagyon sok munkavállaló ki van téve. Más anyagokkal kapcsolatban úgy tűnik, hogy bár használatuk kevésbé elterjedt, mégis elsőbbséget élveznek, mert magas a rákos megbetegedések aránya az ezekkel az anyagokkal érintkező munkavállalók körében.

Átlag ezer forintért vesz bort a magyar otthoni fogyasztásra

KamaraOnline
-
0
Átlag ezer forintért vesz bort a magyar otthoni fogyasztásra

Többet költenek otthoni fogyasztásra szánt borokra a magyar fogyasztók, mint 2012-ben – derül ki a Nagy Bor Teszt első eredményeiből.

A prémium boros rendezvényeket szervező Winelovers április elején indított bortesztjének kérdéseire eddig több mint ötezren válaszoltak az interneten. A tesztet július 7-éig lehet kitölteni, ám az eddig beérkezett adatokból vont első mérleg máris meglepetéssel szolgál: a rendszeres borfogyasztók átlagosan 1060 forintot költenek egy palack otthoni fogyasztásra szánt borra. 

„Jóllehet az üzletek tapasztalatai visszaigazolják a költés növekedését, mégsem akarunk hinni a szemünknek: az ezer forint feletti átlag inkább csak álomnak tűnik” – mondja Kathona Krisztián, a hétköznapi fogyasztáshoz árazott minőségi boraival gyors piaci sikereket elérő Borháló borkereskedés beszerzési igazgatója.

Kathona szerint az első adatokat a végeredmény szempontjából fenntartással kell kezelni, az internetes piackutatás első körben ugyanis pont az elkötelezettebbeket, a boros oldalakat gyakran böngészőket éri el. Azt azonban már most ki lehet mondani, hogy jelentős változásnak vagyunk tanúi.

A Borászportál 2012-es kutatása és a GfK Hungária négy évvel ezelőtti felmérése nagyjából ugyanarra a következtetésre jutott: otthoni borfogyasztásra a magyar vásárló 750 forint körül költött palackonként.

„Emlékezzünk rá, hogy igazán jó palackozott bort már akkor sem lehetett kapni ennyi pénzért. Ha tehát az idei nagy borteszt végeredménye akár csak alulról is közelítené az 1000 forintos átlagárat, nagyon komoly előrelépésről beszélhetnénk a minőségi borfogyasztás terén” – mondja a Borháló igazgatója.

Kathona szerint a változás olyan jelentős fejlemény, mint a reduktív borok térhódítása a 2000-es évek elején, vagy a fröccs becsületének helyreállítása 2010 körül, ami a fehérborok és rozék előretöréséhez vezetett.

Az igazgató úgy látja, a korábbi változások és a mostani között nagy különbséget jelent, hogy a felértékelődés elsősorban nem a borászatok munkájában, hanem a kereskedelemben zajlott le. A minőségi borok folyamatos javulása az árak fokozatos emelkedésével járt, ugyanakkor megjelent a piacon a rettenetes minőségű 300–600 forintos kategória, az áruházak polcain kettészakadt a mezőny.

A kettő közötti piaci rést töltötte ki a borháló-szegmens, azaz a jó nevű borászatoktól érkező minőségi borok olcsóbb, nem ritkán másfél, két-, vagy háromliteres kiszerelésben, pillepalackban vagy bag-in-boxban, literenkénti 900–1200 forint közötti áron.

Ez az ár 750 milliliteres palackra vetítve 700–1000 forintnak felel meg, vagyis könnyen elképzelhető, hogy a vállalhatatlan alsó kategóriából a borszaküzleteket felkereső vevők nagymértékben járulnak hozzá az otthoni fogyasztásra szánt borok átlagárának emelkedéséhez.

Mindezt az eddigi kitöltések másik érdekes adata is alátámasztja, az ugyanis, hogy a fogyasztók a vásárolt borok átlagosan 40 százalékát borszaküzletekben veszik meg.

Nyolc euróval emelnék az öregségi nyugdíjat Szlovákiában

KamaraOnline
-
0
Nyolc euróval emelnék az öregségi nyugdíjat Szlovákiában

Tart az egyeztetés a munka, szociális- és családügyi minisztérium és a pénzügyminisztérium között Szlovákiában. Előbbi azt tartaná elfogadhatónak, ha a nyugdíjak az inflációt meghaladó mértékben emelkednének.

A tárca sajtóinformációk szerint mintegy 2 százalékos emelést tervez, amely azt jelenti, hogy a jelenlegi 400 eurót meghaladó átlagnyugdíjból kiszámolva személyenként az mintegy 8 euró lenne. Ez megközelítőleg a négyszerese az idei emelés mértékének, idén januárban ugyanis 1,9 euróval emelkedtek az idősek juttatásai.

Ez a költségvetésre is kihatással lenne, jelenleg a tárgyalások arról folynak, hogyan tudja ezt fedezni a Szociális Biztosító forrásaiból – írja a hirek.sk.

A munkaügyi minisztérium egy következő idei jogszabály-módosító javaslata az ún. karácsonyi nyugdíj-kiegészítések folyósításával függ össze. „Idén ismételten kifizetésre kerülnek a karácsonyi nyugdíj-kiegészítések, amihez megfelelő jogszabály-módosítás szükséges” – mondta el a szaktárcát vezető miniszter, Ján Richter.

Mindkét törvénymódosító javaslat 2016 október elsejével lépne hatályba, hogy a Szociális Biztosítónak (SP) elegendő ideje jusson a felkészülésre.

A tárca idén az öregségi nyugdíjtakarékosságról szóló törvény módosító javaslatát is előkészíti, amely révén enyhülnének a II. nyugdíjpillérben megtakarított összegek egy része programszerű felvételének feltételei. A törvénymódosítás lényege, hogy szélesebb körben váljon elérhetővé a megtakarított összeg felvétele, anélkül, hogy az az élethosszig tartó nyugdíjfolyósítást szolgálná. „Szándékunkban áll a törvényt úgy előkészíteni, hogy a törvénymódosítás jövő év január elsejétől hatályos legyen” – mondta Ján Richter.

Hillary lenne az elnök, Bill a gazdasági főnök

KamaraOnline
-
0
Hillary lenne az elnök, Bill a gazdasági főnök

Elnökké választása esetén Hillary Clinton a férjére, Bill Clinton volt amerikai elnökre bízná a gazdaság fellendítését.

A demokraták várható elnökjelöltje erről Kentuckyban beszélt egy vasárnapi kampányrendezvényen. Ebben a középnyugati szövetségi államban, illetve Oregonban kedden lesznek az előválasztások. A politikus szerint Bill Clinton feladata lenne az amerikai gazdaság újraélesztése.

„Bill tudja, hogy mit kell csinálni, különösen az olyan vidékeken, ahol szénbányászatból élnek, vagy amelyek kimaradtak a fejlődésből az elmúlt években” – fogalmazott Hillary Clinton, aki a múlt héten a szénbányászatból élő és a szénbányák bezárásával küszködő Nyugat-Virginiában szenvedett nagy arányú vereséget vetélytársától, Bernie Sanders vermonti szenátortól.

Clinton vasárnap Kentucky több városában is kampányolt, és immár másodszor említette, hogy férjének, Bill Clinton volt elnöknek elő kellene bújnia a visszavonultságából.

Louisville-ben tartott kampánygyűlésén hosszasan méltatta Bill Clinton elnöksége sikeresnek elkönyvelt gazdaságpolitikáját, s hangsúlyozta, hogy ő maga támogatja a kétkezi munkásokat, köztük a szénbányászokat is. Kentuckyban ugyanis – Nyugat-Virginiához hasonlóan – nagy lélekszámú bányászközösségek élnek.

Az idén márciusban Clinton még azt fejtegette egy rendezvényen, hogy amennyiben ő lesz az Egyesült Államok elnöke, bezáratja a szénbányákat. A múlt héten Nyugat-Virginiában – valószínűleg éppen ezért – tüntetők tömege fogadta őt, s a protestálók azt skandálták: „Hillary, menj haza!”. Clinton most Kentuckyban már azt mondta, kötelességének érzi a bányászok ügyének felkarolását.

Hillary Clinton kampánycsapatát egyébként politikai elemzők egyre idegesebbnek mondják. Részben a Clinton Alapítványról egymás után kiderülő szabálytalanságok miatt, amelyekről éppen most, a Cannes-i filmfesztiválon mutatják be a Peter Schweizer könyve alapján készült Clinton készpénz című filmet.

MTI/Járai Judit, Washington

IMF-prognózis: Románia, vége a bulinak!

KamaraOnline
-
0
IMF-prognózis: Románia, vége a bulinak!

A Nemzetközi Valutaalap közölte Romániával, hogy vége a bulinak – foglalta össze a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap újságírója a pénzintézet Románia gazdasági kilátásait taglaló elemzését.

Az IMF szerint a 2016-os év ugyan még jól néz ki makrogazdasági szempontból, a 2017-es már kevésbé. Lassulni fog a gazdasági növekedés, ez pedig kihat valamennyi fontosabb mutató alakulására – írja a kronika.ro.

A friss prognózis értelmében a gazdaság növekedése az idei 4,2 százalék után jövőre már csupán 3,6 százalékos lesz, a fogyasztás bővülésének üteme a 2016-os 6,2 százalékról 4,8 százalékra zsugorodik; az éves szintű infláció az idei 1,5 százalék után 2017-ben 3,4 százalékon állhat. Az IMF szakértői szerint idén összességében 9,4 százalékkal nőnek a romániai fizetések, ennek üteme jövőre 7,1 százalékra lassul, a közszférában pedig a 2016-os 16,1 százalékos béremelés után jövőre már csak 5,5 százalékos jön. Az államháztartás GDP-arányos bevételei eközben az idei 30,7 százalékról 29,5 százalékra esnek vissza.

Valamivel derűlátóbbnak tűnik legújabb prognózisában az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), bár a számadatok nagyjából megegyeznek. Az EBRD pozitív fényben látja a román gazdaság idei évét, így a korábban becsült 3,7 százalékról 4 százalékra javította a gazdasági növekedési kilátásokat, 2017-re 3,5 százalékos bővülést várnak.

„2016-ban és 2017-ben a belső fogyasztás támogatni fogja a gazdasági növekedést. Ezt támogatja az általános forgalmi adó 24 százalékról 20 százalékra való lefaragása, a minimálbér 19 százalékos emelése, a közszférában tervezett béremelések, a jobb gazdasági komfortérzet és az alacsony infláció” – írják az EBRD szakértői.

Behatóan foglalkozik a Bloomberg is a román gazdaság helyzetével. A hírügynökség által megkérdezett gazdasági elemzők arra irányítják rá a figyelmet, hogy miközben Közép-Kelet-Európa hat uniós tagállamában csökkent a gazdasági növekedés üteme, Romániában épp az ellenkezője történt.

Meglátásuk szerint az első negyedévben regisztrált 3,9 százalékos bővülés a példa nélküli adóügyi enyhítésekkel áll összefüggésben, de az áfacsökkentés mellett a növekedéshez nagyban hozzájárult a közszféra béreinek emelése is.

Parragh László: nem tisztességes és nem demokratikus a TTIP-tárgyalás

KamaraOnline
-
0
Parragh László: nem tisztességes és nem demokratikus a TTIP-tárgyalás

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között folyó transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) tárgyalását átláthatóvá, nyilvánossá kell tenni, hogy az iparágak szereplői képviselni tudják érdekeiket és felkészülhessenek a változásokra.

A világ a gazdasági szövetségek, a szabadkereskedelmi megállapodások létrejöttével átalakul, és erre tekintettel kell lennie Európának is – fejtett ki Parragh László. Kiemelte, mivel a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás a gazdasági szereplőinek szabályozási rendszerét érinti, a piaci árakat befolyásolja és új gazdasági környezetet eredményez, ezért a mostani, az érintettek háta mögött zajló egyeztetés nem tisztességes és nem demokratikus.

Parragh László hangsúlyozta: a kereskedelem előtt álló minden korlátozás lebontása a fogyasztó előnyére válik. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy minden eddigi szabadkereskedelmi konstrukcióban az erős gazdaságok, a centrumországok lettek a győztesek, a periférián lévők pedig a vesztesek.

A kamara elnöke szerint az Egyesült Államok sok területen fejlettebb, és más „morális pályán” mozog, mint Európa, ezért sok esetben kódolva van az európai vereség. A kevésbé szigorú amerikai környezetvédelmi szabályokra példaként említette a vegyipart, az energiaipart, a haditechnikát és a filmipart. A két világ közötti morális látásmódban is erőteljes különbség van, amely komoly veszélyeket rejt magában, például a migrációs kérdésben, az Egyesült Államok a mexikói déli határnál falat húzott fel, esetenként tűzparancs van érvényben.

„Amerika ma diktál a világnak, és ebben a szerepkörben a szabadkereskedelmi megállapodással újabb eszköz kerül a kezébe” – mondta a kamara elnöke, aki szerint a folyamat Magyarország szempontjából nézve erősen hasonlít majd a 2004-es európai uniós csatlakozás után előállt helyzethez.

MTI

Hatalmas az Uber felelőssége

KamaraOnline
-
0
Hatalmas az Uber felelőssége

Az Uber felelőssége, hogy sofőrjei saját egzisztenciájukat kockáztatják, hiszen nem rendelkeznek a taxiszolgáltatás nyújtásához szükséges engedélyekkel, így súlyos szankciókra számíthatnak – mondta el Dudás Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Közlekedés, Szállítás, Szállítmányozás Osztályának elnöke a KamaraOnline-nak.

A Parlament a jövő héten dönt arról a javaslatcsomagról, amelynek értelmében a korábbiaknál sokkal súlyosabb szankciókra számíthatnak az engedély nélkül taxizók.

A több százezer forintos bírságok mellett 9 büntetőponttal sújthatják a járművezetőt a személygépkocsis szolgáltatás engedély nélküli végzése esetén, az ismételt szabálysértés pedig újabb 9 büntetőponttal jár, ami automatikusan maga után vonja a jogosítvány visszavonását legalább hat hónapra. A „visszaesők” gépjárművét akár három évre kivonhatják a forgalomból. A törvény ráadásul nem csupán a sofőröket, de a szolgáltatást igénybe vevőket is büntetni fogja.

Magyarországon – és különösképpen Budapesten – szigorú személyi, pénzügyi és műszaki feltételeknek kell megfelelnie annak, aki taxisszolgáltatást akar nyújtani, hangsúlyozta Dudás Zoltán. Ez nem magyar specifikum, a taxitársaságok közötti verseny Nyugat-Európában is szigorúan szabályozott keretek között folyik. A 2013-as Fővárosi taxisrendeletben testet öltő szabályozásra is szükség volt, elegendő, ha arra gondolunk, hogy az 1990-es évek közepén még 14 ezer taxis dolgozott Budapesten – magyarázta az elnök.

Aki ma a fővárosban taxiszolgáltatást akar nyújtani, többek között a Budapesti Közlekedési Központ minősítésével is rendelkeznie kell. A BKK honlapján megtekinthető a minősített fuvarszervező társaságok listája, az Uber ezen nem szerepel. Az Uber bejelentett tevékenységei között a személyszállítás nem is szerepel – emlékeztetett Dudás Zoltán, aki „nagyon meglepődne”, ha a társaság magyarországi cége felvételét kérné a kamarába. Az Uber ugyanis a szakmai képviseletekkel még sohasem egyeztetett, így többek között a BKIK Közlekedés, Szállítás, Szállítmányozás Osztályával vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Közlekedési Kollégiumával sem.

Az Uber egyetlen olyan szolgáltatást sem nyújt, amit a budapesti taxitársaságok ne nyújtanának, és a mobilalkalmazása sem nem jelent versenyelőnyt – emelte ki Dudás Zoltán. Taxis mobilalkalmazások Magyarországon már közel négy éve léteznek, a budapesti szolgáltatóknál – amelyeknél már több mint egy évtizede bankkártyával is lehet fizetni – ezeket a megrendelések 12–13 százalékánál használják az utasok. A legújabb fejlesztések egyebek mellett már megrendelés felvételekor visszaigazolják a címállomás távolságát, a várható menetidőt és megadnak egy előzetes költségkalkulációt, sőt, a szolgáltatás értékelésére is lehetőséget nyújtanak.

A kamara és a szakmai szervezetek a legális vállalkozásokkal egyetemben azt várják a szigorításoktól, hogy a piaci versenyt jelentős mértékben torzító, engedély nélküli tevékenységet végzők vagy „beállnak a sorba” és megszerzik a szükséges engedélyeket, vagy befejezik törvénysértő magatartásukat és kivonulnak a piacról. 

Új VEKOP-felhívás: 6 milliárd forint a közép-magyarországi innovatív kkv-knak

KamaraOnline
-
0
Új VEKOP-felhívás: 6 milliárd forint a közép-magyarországi innovatív kkv-knak

A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” című (VEKOP-2.1.7-15) felhívás.

A felhívás a fejlesztések két, piaci alapon nehezen finanszírozható fázisára koncentrál, a kkv-k házon belüli prototípusfejlesztésére és az ezek eredményeként létrejövő innovatív termékek, szolgáltatások és eljárások forgalomba hozatalára. A támogatások révén a tudományos eredményekből piacképes termékek, termékcsoportok és szolgáltatások jönnek létre, amelyek hozzájárulnak a kv-k versenyképességének, innovációs tevékenységének fokozásához, új nemzeti K+F+I képességek megjelenéséhez – olvasható a felhívásban.

A projektek keretein belül a prototípus elkészítése kötelező, emellett piacra vitelre is lehet támogatási kérelmet benyújtani. Kizárólag piacra viteli fázis támogatására nem lehet támogatási kérelmet benyújtani.

A felhívás keretében kizárólag olyan projektek támogathatóak, melyek

  • technológiai fejlesztést valósítanak meg vagy ahhoz kapcsolódnak;
  • jelentős újdonságot és szellemi hozzáadott értéket tartalmaznak;
  • üzletileg hasznosíthatóak; valamint
  • kizárólag új (vagy alapvetően átdolgozott) termékek, szolgáltatások és eljárások prototípusfejlesztését VAGY prototípusfejlesztését és piacra vitelét célozzák.

A hasonló című GINOP-felhívásról itt olvashat.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 6 milliárd forint; a kiíró 75–600 darab támogatott projekttel számol.

Kizárólag a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló projektek támogathatóak; a kérelmeket 2016. június 13-tól 2018. június 13-ig lehet benyújtani.

Az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:

  • 2016. július 15.
  • 2016. szeptember 12.
  • 2016. december 12
  • 2017. március 13.
  • 2017. június 27.
  • 2017. december 31.
  • 2018. június 13.

További részletek az alább letölthető felhívásban.

Kkv-kapacitásbővítés: megjelent a VEKOP-felhívás, 3,6 milliárd forintot oszt szét a kormány

KamaraOnline
-
0
Kkv-kapacitásbővítés: megjelent a VEKOP-felhívás, 3,6 milliárd forintot oszt szét a kormány

A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása Pest megyében” című (VEKOP-1.2.1-16) felhívás.

A cél a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai kkv-k termelési kapacitásainak bővítése Pest megyében, amely során korszerű termékelőállítási képességek megteremtésének és bővítésének céljából lehetőség nyílik a modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a szektor szereplői számára a versenyképesség feltételeinek megteremtésére, fenntartására – olvasható a hivatalos pályázati oldalon.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 3,58 milliárd forint; a nyertesek 5–24 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek. A kormány 120–500 darab támogatott projektre számít.

A felhívás keretében kizárólag a Pest megye területén megvalósuló projektek támogathatóak; a támogatási kérelmeket 2016. június 17-től 2018. június 18-ig lehet benyújtani.

További részletek az alább letölthető felhívásban.

A magyar diákoknak csupán 12 százaléka tájékozott pénzügyekben

KamaraOnline
-
0
A magyar diákoknak csupán 12 százaléka tájékozott pénzügyekben

A városi fiatalok 23 százaléka tájékozott pénzügyekben, ez az arány az aktív dolgozók körében 28 százalék, míg a diákok között 12 százalék – derül ki a K&H első negyedéves, a 19–29 éves fiatalok elégedettségét mérő jóléti index felméréséből.

A közlemény szerint a fiatalok elsősorban az online bankolással vannak tisztában, ismernek egy eszközt vagy funkciót, de ez nem feltétlenül jelent valós pénzügyi jártasságot. A hitelekről és a biztosításokról közepesen, a megtakarítási és befektetési termékekről pedig egyáltalán nem tájékozottak.

Kiemelték: a válaszadók 61 százaléka úgy véli, hogy a pénzügyek kezelésének megtanítása a szülők és az iskola közös felelőssége, 64 százalékuk szerint az iskolai pénzügyi oktatást pedig már az általános iskolában el kellene kezdeni. A megkérdezett fiatalok 63 százaléka azonban arról számolt be, hogy semmilyen pénzügyi ismeretet nem tanult általános iskolában, a budapestieknél ez az arány 81 százalék. A válaszadóknak csupán 6, illetve 32 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szerzett valamilyen pénzügyi tudást a középiskolában, illetve a felsőfokú intézményekben. A K&H „Vigyázz, kész, pénz!” pénzügyi vetélkedő oktató programjába 6 év alatt mintegy 23 700 általános iskolást vont be – emlékeztet a pénzintézet közleménye.

A jóléti index negyedévente vizsgálja a fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait, kitér többek között a lakhatásra, a munkára, az előrelépési lehetőségekre, az oktatásra és a családra. A Free Association által végzett kutatásban ötszáz 19–29 éves fiatal vesz részt, akik a magyarországi városi lakosságot reprezentálták nem, korcsoport, régió, település típus és iskolai végzettség alapján.

Jövőre 5,2 milliárd juthat kárpátaljai gazdaságfejlesztésre

KamaraOnline
-
0
Jövőre 5,2 milliárd juthat kárpátaljai gazdaságfejlesztésre

Nyárra várhatóak a kárpátaljai gazdaságfejlesztési program első pályázatai, amelyek prioritásai között a turizmus fejlesztése, a mezőgazdasági termelés növelése, valamint a kis- és középvállalkozások erősítése szerepel – mondta el Grezsa István, a területért felelős kormánybiztos.

Az első meghirdetett pályázatok nyárra várhatók, a kifizetések szeptembertől indulhatnak meg. Idén 2 milliárd forint költségvetési forrás mellé 20 milliárd forint Eximbank-hitel társul, 2017-ben a program tervezett költségvetési forrásigénye 5,2 milliárd forint. Hozzátette: az Egán Ede-tervre alapozott elképzeléseket 2018-ban szeretnék befejezni, így a végleges keretösszeg 12+20 milliárd forint.

Grezsa István szólt arról is, hogy a kárpátaljai politikai szervezetek összefogása mellett a történelmi egyházak is stratégiai partnerei a kormánynak, ezért annak képviselői is részt vesznek a pályázatok bírálati szakaszában. Kitért arra is: most dolgozzák ki azokat a feltételeket, amelyek jogszerűen biztosítanak lehetőséget arra, hogy minimalizálják a támogatási összegek megadóztatását Ukrajnában.

A kormánybiztos az oktatási fejlesztésekről azt mondta: a Beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola a külhoni magyar felsőoktatás zászlóshajója. Márciusban a főiskola bővítése mellett a munkácsi római katolikus kollégium is támogatást nyert rendkívüli kormányzati intézkedés keretében, 2,14 milliárd forint értékben. A felsoroltakon túl a kormány hozzájárul az egyházi líceumok fenntartásához és a pedagógusok fizetéskiegészítéséhez is – tette hozzá, megemlítve a rahói iskola és a huszti óvoda felújítási munkálatait is.

Grezsa István kitért a magyar nyelv iránt megnövekedett érdeklődésre: a most záruló tanévben ezer ukrán diák tanul magyart mint választható idegen nyelvet iskolájában. Ehhez a tankönyvet is a magyar kormány biztosítja. Szándékukat megerősítendő a közelmúltban a korszerű oktatásnak megfelelő nyelvi tantermet adtak át Ungvár egyik központi iskolájában, Beregszász 5. számú intézményében pedig most épül hasonló. Májusban 105 helyszínen 30 fős csoportokban indult az ingyenes magyar nyelvoktatás felnőttek részére.

MTI

Tucatnyi vizsgálatot indított a jegybank a gyanús követelésvásárlások miatt

KamaraOnline
-
0
Tucatnyi vizsgálatot indított a jegybank a gyanús követelésvásárlások miatt

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője szerint a jegybank eddig mintegy tucatnyi vizsgálatot indított el „üzletszerű” követelésvásárlások miatt.

Binder István az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában azt mondta, az MNB felfigyelt arra, hogy megszaporodtak a furcsa követeléskezelési ügyletek, ezért négyszáz pénzügyi intézménytől kértek be adatokat, ezek alapján indították el a vizsgálatokat, de ezek száma még növekedhet. A vizsgálat arra terjed ki, hogy a követelést vásárlóknak van-e felügyeleti jogosítványa, vagy regisztrációja.

A szóvivő elmondása szerint bizonyos esetekben a követelés mögött fedezetként ingatlan áll, így előfordulhat, hogy nem a tartozás rendezése, hanem az ingatlan megszerzése a cél.

Erősíti a gyanút az is Binder István szerint, hogy több cég szlovák székhellyel, de magyar menedzsmenttel működik vélhetően a magyar jogszabályok kikerülése miatt.

Társasági adó: sok változást hoz a 2017-es csomag

KamaraOnline
-
0
Társasági adó: sok változást hoz a 2017-es csomag

A társasági adóval kapcsolatos, a 2017-es adócsomagban szereplő változásokat Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője foglalja össze.

Tao változások a 2017. évi adócsomag módosító javaslatban – a részleteket Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője foglalta össze friss bejegyzésében.

Jogdíj

A társasági adóról (tao) és az osztalékadóról szóló törvényhez kapcsolódóan a javaslat 2016. július 1-jétől alapjaiban módosítja a jogdíj fogalmát.

A változás szűkítő hatású. E szerint jogdíj:

  • a szabadalom
  • a használatiminta-oltalom,
  • a növényfajta-oltalom
  • a kiegészítő oltalmi tanúsítvány
  • a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma,
  • a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és
  • a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó eredmény.

Jogdíj továbbá a fentiekben felsoroltakhoz tartozó kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a fentiekben említett kizárólagos jogokhoz rendelhető hányada.

Mindezen változással a módosítások hatályba lépését követően a tao rendszerében nem minősül jogdíjnak például a védjegy, a kereskedelmi név, illetve az üzleti titok használati engedélye, a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye (kivéve a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből származó eredmény).

A jogdíjra vonatkozó rendelkezések változásából fakadóan 2016. július 1-jétől a bejelentett immateriális jószág fogalma is így érdemben változik.

A javaslatban foglaltak alapján 2016. július 1-jétől a kapott jogdíjra vonatkozó adóalap-kedvezmény a jogdíjból származó nyereség alapján lesz számítható, ellentétben a korábbi, a jogdíjból számított bevételre alapított számítási móddal. A maximális arány továbbra is 50 %.

A javaslat alapján 2016. július 1-jétől a jogdíjra jogosító immateriális jószágra, a bejelentett immateriális jószág szerzésére, valamint a kapott jogdíj nyereségére tekintettel felmerülő adózás előtti eredmény-csökkentő tételek valamelyikére egy meghatározott arányszám alapján van mód kihasználni. A vonatkozó arányszám pontos meghatározhatósága érdekében az adóalanynak részletes nyilvántartással és egyéb dokumentációval kell rendelkeznie.

Kedvezményezett átalakulás, illetve eszközátruházás

A kedvezményezett átalakulás, illetve a kedvezményezett eszközátruházás fogalma egyaránt módosítják 2017. január 1-jétől. Mindkét esetében ahhoz, hogy az adóalany az ezekhez kapcsolódó kedvezményekkel élhessen, szükséges feltétel, hogy az átalakulást, illetve a jogügyletet ún. valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Változás, hogy ezen feltételnek történő megfelelés tényét az adózónak kell bizonyítania, vagyis ebben az esetben megfordul a bizonyítási teher.

Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek

Új adóalap-kedvezményként kerül bevezetésre 2017. január 1-jétől az Szja törvény szerinti ún. mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben érvényesített összegére, valamint a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költségre, ráfordításra elszámolt összeg. Mindkét adóalap kedvezmény korlátját a pozitív adózás előtti eredmény összege fogja jelenteni.

A javaslatban egy új adózás előtti eredményt csökkentő tétel kerül bevezetésre 2017. január 1-jétől. Műemlék, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény karbantartásának költsége is adózás előtti eredményt csökkentő tétel lesz, melynek értékhatára maximum az adózás előtti eredmény 50 százalékáig terjedhet, és nem lépheti túl a hatályos adókulccsal számított értéke az 50 millió euró értékhatárt. A fentieken túl változás 2017. január 1-jétől, hogy az adóalany a felmerült költségek kétszeresének erejéig adóalap-kedvezményben részesülhet, amennyiben műemlék, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítást hajt végre. A kedvezmény hatályos adókulccsal számított értéke legfeljebb 100 millió euró lehet.

Mindezeken túl az adóalany a fenti költségeket, mint a tao rendszerében elismert költségeket is el tudja számolni.

Szigorításra kerül 2017. január 1-jétől a kapcsolt vállalkozással szemben felmerült behajthatatlan követelés tekintetében az adóalap-kedvezmény gyakorlásának lehetősége, ugyanis az adózó kizárólag abban az esetben élhet a korrekciós tétellel, amennyiben a tao-bevallásának benyújtása során adatot szolgáltat az érintett kapcsolt vállalkozást és a követelés behajthatatlannak történt minősítésének megalapozottságát illetően.

Amennyiben az adózó 2016. július 1-jétől alkalmazza a kapott jogdíj nyereségére vonatkozó adóalap csökkentő tételt, a fenti arányszámmal megállapított veszteség 50 százalékig terjedő mértékig kell növelnie az adózás előtti eredményét.

A javaslat 2017. január 1-jétől a kedvezményezett eszközátruházás tekintetében gyakorolható adóalap-kedvezményt érintően további feltételt szab a kapcsoltsági viszonyban lévő társaságok vonatkozásában, mely egyértelműen szigorításnak tekinthető a korábbi szabályozáshoz képest.

A transzferárakhoz kötődő adóalap csökkentő tétel tekintetében is újítást tartalmaz a javaslat 2017. január 1-jétől a tekintetben, hogy a későbbiekben a másik kapcsolt társaságtól egy olyan tartalmú nyilatkozatot is be kell szereznie az adóalanynak ahhoz, hogy élhessen a korrekciós tétellel, ami tartalmazza, hogy a tao-bevallásában figyelembe veszi a ténylegesen alkalmazott árnak és a szokásos piaci árnak a különbözetéből fakadó összeget.

A kis- és középvállalkozások adókedvezménye tekintetében 2017. január 1-jétől módosítást jelent, hogy a későbbiekben a kamatkedvezmény mértéke az adott adóévben a hitelre megfizetett kamat összegének 100 százalékig terjedhet, ellentétben a korábbi 40-, illetve 60 százaléktól. Továbbá eltörlésre kerül a kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye esetében a 6 milliós értékhatár is.

Beruházási adóalap-kedvezmény

A javaslat 2017. január 1-jétől eltörli a kis- és középvállalkozásokra tekintettel a beruházási adóalap-kedvezmény korábbi 30 milliós értékhatárát, mely kedvezmény igénybevételére kizárólag abban az évben volt korábban is lehetőség, amelyikben az adózó valamennyi tagja magánszemély volt. A fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatos szabályok a javaslattal pontosításra kerülnek az EU háttérszabályainak való megfelelés maradéktalan megvalósulása érdekében. A változás a módosító törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

A javaslatban pontosításra kerül továbbá az, hogy a kettős adózás elkerülése tekintetében a progresszív mentesítés során az adóalany a külföldön adóztatható jövedelemre az összes jövedelemre kiszámított átlagos társasági adókulccsal meghatározott tao-t veheti figyelembe. A változás a módosító törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

További változások

A javaslat 2017. január 1-jétől pontosítja a Tao 1. § (2) bekezdésében foglalt azon alapelvet, miszerint az általános szabálytól eltérő, kedvezményt jelentő előírások a kedvezmény céljának megvalósulása mellett érvényesíthetők, és kizárólag adóelőny érdekében nem vehetőek igénybe. A javaslat tágítja az alapelv érvényesülését azzal, hogy nem kizárólagos feltételként határozza meg az adóelőny alkalmazásának célját. Vagyis már azzal is kimeríti az adóalany az alapelv megsértését jelentő rendelkezéseket, amennyiben az adóelőnnyel azért él, mert fő, de nem kizárólagos célja az adóelőny elérése. A javaslat 2017. január 1-jétől módosítja a Tao tv. nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, illetve ráfordítások fogalmát. A módosítás alapján további feltétel lesz, hogy a juttatásban részesülő adóalapja ne legyen negatív és a juttatásra jutó társasági adót ténylegesen is fizesse meg.

A javaslat 2017. január 1-jétől kiegészíti a vállalkozás érdekében felmerült költségeket a munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült költségek, illetve ráfordítások fogalmával.

Új EFOP-pályázat: 20 milliárd forint „intelligens szakosodásra”

KamaraOnline
-
0
Új EFOP-pályázat: 20 milliárd forint „intelligens szakosodásra”

A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések” című (EFOP-3.6.1-16) felhívás.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 20 milliárd forint; a kormány 15–20 támogatott kérelemmel számol.

A támogatott projektek a felhívás szerint hozzájárulnak:

  • Magyarország és az Európai Unió kutatási kapacitásainak növeléséhez;
  • a tudományos és kutatói utánpótlás feltételrendszerének javításához;
  • a felsőoktatási intézmények körében a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció feltételrendszerének megerősítéséhez;
  • a társadalmi innováció megerősítéséhez a felsőoktatásban;
  • a felsőoktatási tudásbázis bővítéséhez, a tudás és technológia transzfer hatékonyabbá tételéhez;
  • a felsőoktatási intézmények és a vállalatok valamint egyéb kutatóhelyek közötti kapcsolatok megerősítéséhez, a tudás négyszög kiépítéséhez; valamint
  • az Európai Felsőoktatási Térségben és az Európai Kutatási Térségben a hazai felsőoktatási intézmények szerepének és részvételének bővítéséhez.

A támogatható tevékenységek (hosszú) listája az alább letölthető felhívás 13–15. oldalán található.

Támogatási igényt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények nyújthatnak be, kevésbé fejlett régiókban található székhelyen vagy telephelyen megvalósuló fejlesztéssel.

Támogatási kérelmeket 2016. június 15-től 2018. június 15-ig lehet benyújtani.

Kiküldetés: tizenegy tagállam tiltakozik az Európai Bizottság tervei ellen

KamaraOnline
-
0
Kiküldetés: tizenegy tagállam tiltakozik az Európai Bizottság tervei ellen

Tizenegy tagállam, köztük Magyarország parlamentje is „sárga lapot” mutatott fel az Európai Bizottságnak a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv-javaslata miatt – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

A fennálló rendszert az Európai Bizottság Magyarország számára elfogadhatatlan módon, a magyar munkavállalók és vállalkozások érdekeit egyes „régi” tagállamok érdekeihez képest másodlagosan kezelve kívánja módosítani, és javaslatában kifejezetten tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket szeretne szabályozni – emelik ki az NGM közleményében.

A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés formálisan is lehetőséget biztosít a tagállami parlamenteknek arra, hogy – indokolt véleményt elfogadva – tiltakozzanak a tagállami hatáskörbe történő uniós beavatkozás ellen. A bizottságnak minden indokolt véleményre reagálnia kell, azonban ha az egyenként 2 szavazattal bíró tagállami parlamentek egyharmada fogad el indokolt véleményt az unió hatáskörének túllépését sérelmezve, megindul az ún. „sárga lapos eljárás. A bizottságnak ilyenkor meg kell vizsgálnia a tagállami indokolt véleményeket, és a biztosok kollégiuma dönt a kifogásolt tervezet sorsáról. A kérdés jelentőségét jelzi, hogy a mostani mindössze a harmadik eset, hogy a tagállami parlamentek „sárga lapos eljárás” keretében egy javaslat felülvizsgálatára kényszerítik a bizottságot.

A bizottság ezúttal a Magyarország, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia törvényhozása által felmutatott „sárga lapra” válaszként köteles a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát megvizsgálni, azonban az uniós testületen múlik, hogy a vizsgálatok fényében visszavonja, módosítja vagy esetleg módosítás nélkül fenntartja azt – hangsúlyozzák az NGM szakértői.

Kiküldetés

A munkavállalók kiküldetése azt jelenti, hogy a szolgáltatásnyújtásra az egységes piacon belül, de egy másik tagállamban kerül sor. A kiküldött munkavállaló az egyik tagállamban áll alkalmazásban, de a munkáltató ideiglenesen azzal bízza meg, hogy feladatait egy másik tagállam területén lássa el. 2010 és 2014 között a kiküldetések száma jelentősen, csaknem 45 százalékkal nőtt. 2014-ben mintegy 1,9 millió európai munkavállaló dolgozott kiküldött munkavállalóként egy másik tagállamban. A munkavállalók kiküldetése különösen az építőiparban, a feldolgozóiparban és a szolgáltatási szektorokban, ezen belül is a személyi (oktatási, egészségügyi és szociális munka), valamint az üzleti (adminisztratív, szakmai és pénzügyi) szolgáltatások terén gyakori – olvasható a bizottság márciusban kiadott közleményében, amely a javaslatokat ismerteti.

A bizottság javaslatai

  • A javaslat értelmében a munkabér és a munkafeltételek terén a kiküldetésben lévő munkavállalókra általánosan ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a helyi munkavállalókra. A kiküldött munkavállalókra jelenleg bizonyos területeken – például egészség és biztonság – már most is a fogadó ország munkavállalóival azonos szabályok vonatkoznak. A munkáltató azonban nem köteles a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött munkavállalónak. Ennek következményeként különbségek alakulhatnak ki a kiküldött és a helyi munkavállalók bérezésében, ami torzíthatja a vállalatok közötti versenyt. Ez azt jelenti, hogy a kiküldött munkavállalók ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint más munkavállalók.
  • A javaslat emellett biztosítja, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésre a másik tagállamban székhellyel rendelkező kölcsönző cégek által kiküldött munkavállalók esetében is a munkavégzés helye szerinti tagállamban érvényes szabályok vonatkozzanak.
  • Ha a kiküldetés meghaladja a 24 hónapot, akkor a fogadó ország munkajogi feltételeit kell alkalmazni, amennyiben ez a kiküldött munkavállalóra nézve kedvező.

Ismeretlen eredetű zöldségeket tárt fel az EKÁER-ellenőrzés

KamaraOnline
-
0
Ismeretlen eredetű zöldségeket tárt fel az EKÁER-ellenőrzés

Közösen ellenőrizték a szabolcsi zöldség- és gyümölcs forgalmazókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és az illetékes kormányhivatal munkatársai. A jogszabályokat megszegő kereskedők többmilliós bírságra számíthatnak.

A NAV és a megyei kormányhivatal munkatársai több alkalommal is ellenőrizték a szabolcsi zöldség-gyümölcs forgalmazókat valamint a nyíregyházi nagybani piac árusait, hogy kiszűrjék az élelmiszerekkel trükköző árusokat. A vizsgáltak közül többen elmulasztották a szállítmány vagy az alkalmazottak bejelentését, míg mások valótlan EKÁER bejelentést tettek.

A kormányhivatal ellenőrei többször is jelöletlen import termékekre bukkantak, összesen több mint hat tonna ismeretlen eredetű zöldség és gyümölcs forgalmazását tiltották meg.

Egy forgalmazó két héten belül kétszer is fennakadt a hatóságok rostáján, akitől már az első ellenőrzéskor több száz kiló jelöletlen terméket foglaltak le a hatóságok, míg másodszor két és fél tonna zöldség eredetét nem tudta igazolni. A NAV ellenőrei megállapították, hogy a gazdálkodó többször nem adott számlát, valamint az is kiderült, hogy az igazolatlan eredetű árut belföldi beszerzésekről kiállított számlákkal próbálta igazolni.

A feltárt jogszabálysértések miatt többmilliós mulasztási bírságra számíthatnak az érintett kereskedők – tájékoztatott az adóhivatal.

Új Munka Törvénykönyve – Így változott a joggyakorlat az elmúlt négy évben

KamaraOnline
-
0
Új Munka Törvénykönyve – Így változott a joggyakorlat az elmúlt négy évben

Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével szerkesztett cégjogi cikksorozat 42. részében dr. Szekeres Diána PhD, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Üzleti Jogi Tanszék egyetemi adjunktusa foglalja össze az új Mt. alkalmazásának legfontosabb tapasztalatait.

A munkajogi generálklauzulák szerepe nőtt az új munkajogi kódexben. A normativitás maga vonatkozik a szabály pontos megtartására, valamint a jogi kultúra ismeretének elsajátítására is. Maga, a jogi és erkölcsi normák egysége megteremti a generálklauzulákat, amelyek egyúttal az alapjogok becsatornázását teszik lehetővé. A bírói jogértelmezés szerepe megnőtt, mindamellett a peres ügyek számának csökkentése is jogalkotói cél. A munkajog normatív szabályozásának tendenciája a tőle elvárhatóság kategóriájának használtára, a piac szereplőivel szembeni szigorú elvárás kialakítására mutat. Ezen új munkajogi aspektust a polgári jog már régóta zsinórmértékként kezeli.

Az új joggyakorlat megváltozatta felmondási formákat, azonban azt kijelenthetjük, hogy a joggyakorlat rég bevett szokásainak megváltozatásához idő kell és még csak négy év telt el az új kódex megszületése óta.

Az új munkajogi kódex hatályba lépésének köszönhetően immár kevésbé „éri meg” a munkavállalók számára a vitás ügyeket perre vinni, hiszen limitáltabb a jogkövetkezmények mértéke.

A munkaviszony megszűnésének feltételrendszere

A rendes felmondás tekintetében az új szabályozás meghagyta a munkáltató indokolási kötelezettségét, valamint továbbra is alkalmazandó az MK 95. számú állásfoglalás.

Követelmény maradt továbbá a felmondás indokolása tekintetében, hogy annak:

  • világosnak,
  • valósnak és
  • okszerűnek is kell lennie.

A világosság követelménye értelmében feltételként áll fenn, hogy az indokolás nem lehet sem ellentmondást tartalmazó, sem közhelyes, azaz konkrét tényeket kell tartalmaznia. Nem kizárt azonban az sem, hogy összefoglaló jellegű tartalommal bírjon. A felmondás indokának meg kell felelnie a tényeknek, mégpedig úgy, hogy a tényeknek a felmondás időpontjában valósnak, azaz fennállónak kell lenniük.

Az okszerűség elve: A felmondás indokából okszerűen kell annak következnie, hogy a továbbiakban a munkavállaló munkájára már nincsen szükség. A gyakorlatban többnyire munkavállaló képességeivel összefüggő ok indokolja a felmondást, így a kompetencia hiánya példának okáért, amely nem szubjektív mércén alapuló kategóriaként a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódó képességet jelenti.

A munkavállaló működésével összefüggő ok lehet:

  • létszámcsökkentés,
  • átszervezés, vagy akár
  • minőségi csere is.

Az adott átszervezésnek olyannak kell lennie, amely munkavállaló munkakörét érinti. Mindez, azonban a munkáltató döntési kompetenciájába tartozó kérdéskör, a bíróság az átszervezés és a létszámcsökkentést érintő döntési kompetenciát azonban sem gazdaságossági, sem célszerűségi okból nem vizsgálhatja. A munkáltató döntési kompetenciájába tartozhat a méltányossági alapú mérlegelés is. A felmondás az Mt. 40.§ a munkavállaló indokolási kötelezettségének speciális esetköre, amikor a munkavállalói indokolásnak tartalmaznia kell az irányadó feltételt, azaz azt a körülményt, amelynek a lényeges és hátrányos megváltoztatását tekintve a munkaviszony fenntartása önmaga számára sérelmes vagy lehetetlennek minősülnek. A fenti hármas feltételrendszernek érvényesülnie kell, mindamellett lényeges változás szükséges, azaz csak olyan indokra lehet csak hivatkozni, amely szoros összefüggést mutat a munkaviszonnyal kapcsolatosan. A kiforrott bírói gyakorlat e tekintetben azonban még várat magára. A felmondás korlátai lényegében nem változtak. A munkavállaló indokolási kötelezettsége fennáll a határozott idejű jogviszony megszüntetésére vonatoztatva. A jogkövetkezmények tekintetében az indokolás, a tilalom és a korlátozás tekintetében a rendes felmondás szabályai irányadónak tekinthetőek. Az azonnali hatályú felmondás Mt. 78.§ -ban foglaltak értelmében a munkáltatóra hárul a bizonyítási teher, amikor is a legfontabb kérdésköröket, mint a lényegesség, szándékosság, súlyos gondatlanság, illetve  a további területeket egyenként szükséges bizonyítani.

Amennyiben a másik fél „olyan magatartást tanúsít” a másik fél, „amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi”, akkor olyan objektív indok szükséges, amely nyilvánvalóan elfogadhatatlan magatartást jelez, ezen rendelkezés „kvázi” gumiszabálynak minősül. A döntés meghozatalára vonatkozik a 15 napos határidő és nem magára a közlésre utal.

Jogkövetkezmények tekintetében a munkaviszony jogellenes megszüntetése lényeges változásokat vont maga után az új kódex hatályba lépésével, a perek korábban elhúzódhattak, így a munkavállalók esetén előnyösebb helyzetbe kerülhettek. A munkavállalónak kell bizonyítania kártérítési kérelmének benyújtása esetén mind a jogellenes magatartást, mind az okozati összefüggés meglétét, valamint az összegszerűséget is, ennek sikertelensége is őt terheli. A 4/2013.(IX.23.) KMK vélemény tartalmaz iránymutatást elmaradt jövedelem esetén a kártérítés mértékére. Az elmaradt jövedelem időről időre, általában hónapról hónapra vizsgálható, azaz a kereseti kérelem pontosítására hangsúlyt kell fektetni a tárgyalás előre haladtával. Amennyiben elmaradna a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének teljesítése és erre a munkáltató hivatkozna, a bizonyítási teher a munkáltatót illeti meg.

A méltányos mérlegelés tekintetében a jogalkotó munkavállaló keresetindítási lehetőségeit kívánta bővíteni.  Ide tartozik példának okáért:

  • a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53.§);
  • a konkrét munkavégzési hely meghatározása;
  • a munkaidő-beosztás ás
  • a rendkívüli munkaidő.

Speciális kérdéskörök

A fogyatékkal élők foglalkoztatása tekintetében az ésszerű alkalmazkodás elvét kell górcső alá venni. Itt meg kell jegyezni, hogy amennyiben a személy teljes és hatékony társadalmi szerepvállalását korlátozza, akkor a fizikai, értelmi, érzékszervi károsodás is a fogyatékossághoz hasonló definiálást eredményez, sőt bizonyos feltételek fennállása esetén akár fogyatékosságnak tekinthető a tartós megbetegedés is. A munkáltatóval szemben az ésszerű alkalmazkodás kötelezettsége többletelvárást támaszt.

A szerződések kockázatelemzéséhez kapcsolódó fogalom az előreláthatósági klauzula a kártérítést érintve, amikor is munkavállalói felelősségnél azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható nem kell megtéríteni. Amennyiben tehát a munkavállaló kárt okoz, nem áll fenn kártérítési kötelezettsége a távoli okozati összefüggésen túl. Megnő a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége, amely elősegíti a felek fokozott kooperációját.

A bírósági értelmezés mikéntje az előreláthatósági szabály tekintetében azonban még ugyanúgy a jövő záloga, ahogy a cikkben hivatkozott, többi változásé. 

dr. Szekeres Diána Ph.D. egyetemi adjunktus
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Gazdálkodástudományi Kar
Üzleti jogi Tanszék
kérdések/észrevételek: ilex@ilexsystems.com

A BÁV megvásárolja az OREX-Zálogot

KamaraOnline
-
0
A BÁV megvásárolja az OREX-Zálogot

A BÁV Zrt. az április végén aláírt szerződés értelmében megvásárolja az OREX-Zálog Zrt.-t és a tulajdonában álló OREX-Zálogkereskedelmi Kft.-t, a tranzakció lezárásához szükséges felügyeleti engedélyeztetési eljárás már elindult.

A BÁV tájékoztatása szerint a tranzakció sikeres lezárásához a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges, az MNB jóváhagyásáig a két vállalat továbbra is zavartalanul és egymástól függetlenül működik. A felvásárlás nyomán több mint száz fiókból álló, egységes szolgáltatási hálózat jön létre. A záloghitelezéssel közel tíz éve foglalkozó OREX-Zálog Zrt. megvásárlása a BÁV szolgáltatásainak további fejlesztését teszi lehetővé – közölték.

A BÁV Aukciósház és Záloghitel Zrt. záloghálózata jelenleg 82 saját és 14 közvetítői zálogfiókkal üzemel országszerte. Az OREX-Zálog Zrt. 30 fiókot tart fent, amelyből 20 a fővárosban van. Az OREX-csoport többi tagvállalatát, az OREX Óra-Ékszer Kereskedőház Zrt.-t és az OREX-Ingatlan Kft.-t az akvizíció nem érinti – írták. 

A BÁV Zrt. 2015-ben 5,64 milliárd forint árbevételt ért el az előző évi 7,80 milliárd forint után. A tavalyi évet 744 millió forint mérleg szerinti eredménnyel zárta, míg 2014-ben 551 millió forint volt a nyeresége. A társaság dolgozóinak átlagos létszáma 420 volt tavaly. (MTI)

Devizabefektetések kockázataira figyelmeztet a felügyelet

KamaraOnline
-
0
Devizabefektetések kockázataira figyelmeztet a felügyelet

Egyre több online kereskedési platform kínál rendkívül kockázatos befektetési termékeket magyar ügyfeleknek. Befektetés előtt ezért érdemes a szolgáltatók jogállását a pénzügyi felügyelet honlapján ellenőrizni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy egyre inkább elterjedtek a tőkeáttételes befektetési termékeket kínáló online kereskedési platformok. A gyakorta külföldi bejegyzésű szolgáltatók hangzatos reklámokkal, sokszor magyar nyelvű honlapokkal toboroznak ügyfeleket e rendkívül kockázatos befektetésekhez.

A többszörös tőkeáttételű online FX és CFD ügyletek jellemzője, hogy már nagyon alacsony induló összeggel (letét) is köthetők olyan ügyletek, amelynek értéke a letét összegét többszörösen – sőt akár több százszorosan is – meghaladhatja. A tőkeáttétel a kis piaci árfolyammozgások hatását nagymértékben felerősíti, így a befektetők akár a befektetett tőkéjük többszörösét is rendkívül gyorsan elveszíthetik.

A legális, határon átnyúló forex szolgáltatást végző külföldi intézmények felügyelete nem tartozik az MNB hatáskörébe. A külföldi forexszolgáltatók gyakran kevésbé szigorú felügyelettel rendelkező országban rendelkeznek tevékenységi engedéllyel, ráadásul az esetleges fogyasztói panaszok és jogviták intézésére, valamint a befektető-védelmi garanciarendszerre is a székhely szerinti állam joga az irányadó. Az MNB honlapján ugyanakkor megismerhető valamennyi olyan külföldi szolgáltató és közvetítő, amely Magyarországra irányuló határon átnyúló tevékenységet is végez, vagy közvetít.

Az elmúlt időszakban számos újabb angol nyelvű panasz érkezett a jegybankhoz például a ciprusi székhelyű IronFX Global Ltd.-vel kapcsolatban, ahol az ügyfelek kérésük ellenére sem jutnak hozzá pénzeszközeikhez. A jegybank az ügy kapcsán – joghatóság hiányában – még 2015-ben haladéktalanul jelzéssel fordult az illetékes ciprusi pénzügyi felügyeleti hatósághoz. Határon átnyúló szolgáltatásról lévén szó, a hazai ügyfélpanaszok ebben az esetben is a ciprusi jog szerint közvetlenül a ciprusi pénzügyi ombudsmannak nyújthatók csak be.

Az EU-n kívüli, jellemzően offshore székhelyű forexszolgáltóknál a helyi jogszabályok jellemzően még kevésbé védik a befektetők érdekeit. Ha ezek jogosulatlan szolgáltatást próbálnak nyújtani itthon, az MNB piacfelügyeleti tevékenysége keretében lép fel velük szemben, honlapján pedig piacfelügyeleti figyelmeztetéseket tesz közzé adataikról. Az MNB weblapjának fogyasztóvédelmi aloldalán számos további információ található az online befektetési lehetőségek kockázatairól.

Jót mosolygott Putyin a kilincset tépő tábornokon

KamaraOnline
-
0
Jót mosolygott Putyin a kilincset tépő tábornokon

Humorizálással igyekeztek elütni egy kínos szituációt az orosz védelmi minisztériumban. Vlagyimir Putyin nem tudott beülni egy terepjáróba, erre kitépték a kocsi kilincsét.

Előfordul az ilyesmi – mosolygott Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő, miután a világot bejárták a kínos felvételek. Az esetet poénkodással igyekezett elütni ő is, ahogy az incidens minisztériumi erős embere szintén.

Vlagyimir Putyinnak Szocsiban az uljanovi autógyár a hadseregnek fejlesztett járműveit mutatták be. Az egyik UAZ Patriot terepjááró annyira megtetszett az orosz államfőnek, hogy az anyós ülés felőli oldalon be akart szállni. Az ajtó azonban nem nyílt ki.

A védelemi minisztérium egyik tábornoka azonnal a segítségére sietett. Alekszandr Sevcsenko határozott mozdulattal ragadta meg a kilincset, amely a kezében maradt. Ekkor a nyitott ablakon át az ülésre hajította a kilincset, és kotorászott kicsit, hogy belülről nyissa ki az ajtót. Mikor ez sem jött össze, a hátsó ajtót tárta fel. Putyin azonban nem ült be, helyette jót mosolygott, és megdicsérte a tábornokot.

Sevcsenko később annyit mondott újságíróknak: nehogy ebből vonjanak le következtetést az orosz hadi technika állapotáról! Szerinte mindez csak azt példázza, hogy a hadseregben kiváló a fizikai felkészítés, ami alól a minisztériumban dolgozók sem kivételek.

Nem mellesleg azt is közölték, hogy a terepjáróra már visszakerült a kilincs.

1...1 0051 0061 007...1 2051 006. oldal a 1 205-ból
© Newspaper WordPress Theme by TagDiv