A Nemzetközi Valutaalap közölte Romániával, hogy vége a bulinak – foglalta össze a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap újságírója a pénzintézet Románia gazdasági kilátásait taglaló elemzését.

Az IMF szerint a 2016-os év ugyan még jól néz ki makrogazdasági szempontból, a 2017-es már kevésbé. Lassulni fog a gazdasági növekedés, ez pedig kihat valamennyi fontosabb mutató alakulására – írja a kronika.ro.

A friss prognózis értelmében a gazdaság növekedése az idei 4,2 százalék után jövőre már csupán 3,6 százalékos lesz, a fogyasztás bővülésének üteme a 2016-os 6,2 százalékról 4,8 százalékra zsugorodik; az éves szintű infláció az idei 1,5 százalék után 2017-ben 3,4 százalékon állhat. Az IMF szakértői szerint idén összességében 9,4 százalékkal nőnek a romániai fizetések, ennek üteme jövőre 7,1 százalékra lassul, a közszférában pedig a 2016-os 16,1 százalékos béremelés után jövőre már csak 5,5 százalékos jön. Az államháztartás GDP-arányos bevételei eközben az idei 30,7 százalékról 29,5 százalékra esnek vissza.

Valamivel derűlátóbbnak tűnik legújabb prognózisában az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), bár a számadatok nagyjából megegyeznek. Az EBRD pozitív fényben látja a román gazdaság idei évét, így a korábban becsült 3,7 százalékról 4 százalékra javította a gazdasági növekedési kilátásokat, 2017-re 3,5 százalékos bővülést várnak.

„2016-ban és 2017-ben a belső fogyasztás támogatni fogja a gazdasági növekedést. Ezt támogatja az általános forgalmi adó 24 százalékról 20 százalékra való lefaragása, a minimálbér 19 százalékos emelése, a közszférában tervezett béremelések, a jobb gazdasági komfortérzet és az alacsony infláció” – írják az EBRD szakértői.

Behatóan foglalkozik a Bloomberg is a román gazdaság helyzetével. A hírügynökség által megkérdezett gazdasági elemzők arra irányítják rá a figyelmet, hogy miközben Közép-Kelet-Európa hat uniós tagállamában csökkent a gazdasági növekedés üteme, Romániában épp az ellenkezője történt.

Meglátásuk szerint az első negyedévben regisztrált 3,9 százalékos bővülés a példa nélküli adóügyi enyhítésekkel áll összefüggésben, de az áfacsökkentés mellett a növekedéshez nagyban hozzájárult a közszféra béreinek emelése is.