Kezdőlap Blog Oldal 648

Ezt várják a kiskereskedők a kormánytól

0

Veszélybe kerülhet a kistelepülések élelmiszer-ellátó rendszere, amennyiben nem születnek a hazai kis- és közepes vállalkozásokat segítő intézkedések – mondta Neubauer Katalin.

Haladéktalanul vissza kell fordítani azt a folyamatot, amelyben évek óta csökken a magyar vállalkozások piaci jelentősége a kiskereskedelemben. Egészségtelen és nem kívánt nemzetgazdasági hatásai lehetnek annak, hogy az élelmiszer-forgalmazás 60 százalékát itthon a multinacionális áruházláncok uralják – jelentette ki a Magyar Időknek a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára.

Neubauer Katalin a Magyar Időknek elmondta: érdekképviseletük szerint a hazai kereskedelem védelme nélkül tovább csökken a magyar termékek disztribúciója, lassan eltűnnek a regionális és tradicionális ízek.

A 3000 fő alatti kistelepüléseken, ahol összesen mintegy 3 millió lakos érintett, egymást szorongatják a helyi kereskedők, a legtöbbjük egy idő után bezár, ami költségvetési bevételkiesést jelent.

– Többször felhívtuk a kormány figyelmét arra, hogy a védhető és vállalható pozitív megkülönböztetés, a célzottan kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások pályázati rendszerének kialakítása nélkül el fognak fogyni a hazai szereplők a területről – mondta Neubauer Katalin.

Javaslatot tettek például az energiahatékonyságot növelő hűtőberendezések csereprogramjára vagy a humán erőforrás fejlesztését és a bérfelzárkóztatást, a diákok, nyugdíjasok foglalkoztatását elősegítő pályázatokra is.

Már nem csak lakáscélra vesznek fel bátrabban hitelt a háztartások

Több mint 366 milliárd forint értékben kötöttek új fogyasztásihitel-szerződéseket a háztartások idén október végéig, ez 33,5 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi adatot, a 2015 első tíz hónapjában kihelyezett hiteleknek pedig csaknem a duplája.

A fogyasztási hitelek piacát a személyi kölcsönök uralják, ezekből 256,3 milliárd forintnyit vettek fel a háztartások idén október végéig, ez csaknem másfélszerese az egy évvel korábbinak – írja a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataira hivatkozva.

A gépjárműhitelek piaca is látványosan bővül, egy év alatt több mint másfélszeresére emelkedett a kihelyezett mennyiség, igaz a tavalyi bázis nagyon alacsony volt. A havi átlagos szerződési volumen 3-4 milliárd forint csupán a gépjárműhiteleknél.

A szabad felhasználású jelzáloghitelek továbbra sem keresettek, a tíz hónap alatt elért 48,1 milliárd forintnyi szerződés mindössze 5,2 százalékkal volt több a bázisidőszakinál. A folyószámlahitelek kihelyezése kis visszaesést mutatott idén a tavalyi első tíz hónaphoz képest. (MTI)

Megalakult a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége

0

Megalakult a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége szerdán Budapesten. Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter a rendezvényen elmondta, a kormány azt tervezi, hogy a nyugdíj mellett – nem szövetkezeti formában – dolgozók foglalkoztatási feltételein is könnyít a közeljövőben.

A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének alakuló ülése utáni sajtótájékoztatón a szervezet elnökének megválasztott Turi Dénes elmondta, érdekvédelmi szervezetként szeretnék képviselni a szövetkezeteket és segíteni a jó tapasztalatok terjedését.

Turi Dénes – aki Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke is – közölte, első feladatként a következő néhány hónapban az ország minden részébe szeretnének eljutni és a nyugdíjas-szövetkezetek alakításához és működtetéséhez szükséges információkat az érdeklődőknek átadni. 

Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) elnöke felidézte: körülbelül egy éve született meg az ötlet, hogy a diákszövetkezetekhez hasonlóan nyugdíjasoknak is létrehozzanak egy szövetkezeti formát, mivel érzékelték, hogy erre igény van. A jogszabály elfogadása után pedig egyre több nyugdíjas-szövetkezet alakult – tette hozzá.

Megjegyezte, azt remélték, hogy széles körű támogatást kap majd az ötlet, de csak a kormánypártok álltak melléjük.

Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter elmondta, közérdekű nyugdíjas-szövetkezeteket július 1. óta lehet bejegyeztetni, eddig 76 ilyen szervezet alakult meg. A cél, hogy a diákszövetkezetekhez hasonló eredményeket érjenek el egy éven belül, azaz jövő nyárra százra bővüljön a szövetkezetek, körülbelül 130 ezerre a tagok száma, és mintegy 40 milliárd forintnyi szerződést teljesítsenek évente.

A miniszter kiemelte, a nyugdíjas-szövetkezetek nem pusztán gazdasági célú vállalkozások, hanem társadalompolitikai szerepük is van. Teljesen önkéntes alapú rendszert szerettek volna létrehozni azon öregségi nyugdíjban részesülő embereknek, akik visszatérnének a munka világába, de már nem akarnak teljes munkaidős állást vállalni.

Úgy látják, hogy a nyugdíjszerű ellátásban részesülők körében is lenne erre a foglalkoztatási formára igény, ezért annyiban már módosították a jogszabályt, hogy a bányászjáradékban részesülők is beléphetnek a nyugdíjas-szövetkezetekbe – tette hozzá.

Kósa Lajos szólt arról is, hogy az Államkincstár adatai szerint jelenleg 164 ezer ember dolgozik a nyugdíj mellett, ám ők rendkívül kedvezőtlen feltételek mellett vállalnak munkát. Ezért a kormány tervezi, hogy ezen foglalkoztatási forma feltételein is könnyít a közeljövőben.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízottja azt hangoztatta, a kormány alapelve, hogy aki Magyarországon dolgozni akar, annak legyen erre lehetősége, ideértve a nyugdíjasokat is.

Közölte, már az Országgyűlés előtt van egy módosító javaslat, amelynek célja, hogy tovább bővítse a nyugdíjas-szövetkezetekben foglalkoztathatók körét.

A jogszabály szerint a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásához legalább tíz tagra van szükség. A nyugdíjasoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, és a munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják. (MTI)

Jogsértő reklám miatt kapott bírságot az AAA

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint az Autocentrum AAA AUTO Kft. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert úgy jelenítette meg a fogyasztók törvényes jogait reklámjaiban, mintha azok az AAA ajánlatának sajátosságai lennének. A GVH a jogsértésért mintegy 30 millió forint bírságot szabott ki az AAA-ra.

A GVH megállapította, hogy az AAA 2016. február 1-jétől tisztességtelen magatartást tanúsított a fogyasztók a Polgári Törvénykönyv szerinti jogainak (kellék- és jogszavatosság) bemutatásánál. A 12 hónapos szavatosság ígérete (kellékszavatosság), valamint a gépkocsi legális eredetére vonatkozó garancia (jogszavatosság) a vállalkozás szórólapjain, kültéri és beltéri plakátjain, valamint rádióreklámokban, sajtóhirdetésekben, online hirdetésekben, elektronikus direkt marketing levelekben és a www.aaaauto.hu honlapján jelent meg olyan jellemzők között, amelyek az AAA kínálatának sajátosságait írták le, többek között az alábbiak szerint:

„Miért vásároljon használt autót az AAA Autó-nál?

  • Közel 800 jó minőségű autót kínálunk országosan
  • Garantáljuk az autók legális eredetét
  • Lízingre vásárolt autóval még akár aznap távozhat
  • 12 hónap szavatosságot vállalunk az autók műszaki állapotára

A GVH az AAA-ra kirótt bírság kiszabásakor a jogsértéssel érintett kommunikáció költségeire alapozott. Súlyosító körülményként értékelte, hogy

  • a jogsértő kereskedelmi gyakorlat időben elhúzódott és jelentős számú fogyasztót ért el;
  • a versenyhatóság nemrégiben marasztalta el a vállalkozást a Vj/16/2015. számú ügyben, és mindössze egy rövid időszak telt el utóbbi határozat meghozatala és a jelen ügyben vizsgált magtartás megkezdésének időpontja között.

A GVH enyhítő körülményként vette figyelembe a vállalkozás megfelelési programjának vázlatát.

A GVH szerint kívánatos volna, hogy az információs céllal kommunikált fogyasztói jogok (elállás, garancia, piaci szereplők egyéb szerződéses kötelezettségei) ne keveredjenek össze az egyes ajánlatok valóban speciális, a vállalkozások üzleti döntéseitől függő elemeivel a kereskedelmi gyakorlatban. Így a versenyhatóság azt várja a vállalkozásoktól, hogy egy-egy fogyasztói jogot ne úgy tüntessenek fel, mintha az kizárólag a vállalkozás fogyasztóbarát hozzáállásán múlna, illetve mintha annak biztosítása nem lenne a vállalkozás kötelezettsége a hatályos szabályozás alapján.

Közel kétmillió magyar fizet már mobillal

0

Továbbra is megállíthatatlanul terjed az okostelefon-használat: a felnőtt internetezők több mint négyötöde használ intelligens mobileszközt. Ezzel párhuzamosan egyre többen már nemcsak telefonálnak vagy neteznek telefonjukkal, hanem pénzügyi szolgáltatásokat is igénybe vesznek. Közel kétmillió magyar okostelefon felhasználó vásárol is mobiljával.

A mobil- és digitális technológia egyre nagyobb hatással van arra, ahogyan a hétköznapi pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vesszük. Futótűzként nő a netes- és mobilfizetési megoldások felhasználói bázisa, de átalakulóban van a biztosítási piac és a fintech (pénzügyi technológia) egyéb területei is erősödnek, főként az Y és Z generációk korábbiaktól gyökeresen eltérő igényei miatt – derült ki az eNET kutatásából az OK Oktatási Központ Fintech Mikulás című rendezvényén.

Az OK Oktatási Központ Fintech Mikulás című rendezvényén az eNET kutatócég friss számaiból kiderült, hogy a 18-29 éves korosztály majd minden tagja (96 százalék) okostelefon felhasználó, de az arány az idősebb generációk körében is igen magas, már az internetező 50 pluszosok közel kétharmada (64 százalék) is okoskészülékre cserélte hagyományos mobilját.

„Nagyon izgalmas látni, hogy az okostelefonhasználattal párhuzamosan, a mobilfizetési megoldások is egyre inkább terjednek. Ebben a szegmensben is vezet a 18-29-es korosztály, azonban az okostelefon- és a mobilnet-használathoz hasonlóan a mobilfizetés terén is egyre inkább kiegyenlített a különböző generációk részvétele” – fogalmazott Pintér Róbert, eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. kutatásvezetője a rendezvényen.

További izgalmas adatokat ismertetett Benyó Péter, az OTP Mobil Szolgáltató ügyvezető igazgatója is, aki előadásában elmondta: átlagosan naponta százszor oldjuk fel okostelefonunk kijelzőjét, hogy chat-üzenetet olvassunk, megnézzük az értesítéseinket, vagy éppen szörföljünk a közösségi médián. A szakember kifejtette, hogy az okostelefon olyannyira életünk részévé vált, hogy szinte folyamatosan egy méteren belül, tehát karnyújtásnyira tartjuk magunktól mobileszközünket, illetve a felhasználók negyede még a zuhanyzóba is magával viszi telefonját. Az ügyvezető hozzátette: az OTP Simple alkalmazással már többmilliárd forintnyi mobilfizetési tranzakciót bonyolítottak le a felhasználók.

A pénzügyi szolgáltatások területén valós forradalom zajlik az új technológiáknak köszönhetően. Az Y és Z generáció (1980-2007 között születettek) hamarosan a munkaerőpiac 75 százalékát teszik majd ki és ezzel párhuzamosan a legbefolyásosabb fogyasztói réteggé válnak. Rájuk, és főleg a Z generációra már az abszolút technológia fókuszú életmód jellemző, ők az úgynevezett digitális bennszülöttek, akiknek az okostelefon az elsődleges eszköz szinte bármilyen funkciót (kommunikáció, vásárlás, információszerzés) tekintve.

„A hagyományos bankok szerepét a digitális átalakulás miatt kétoldalról is veszély fenyegeti: egyrészt a gombamód szaporodó fintech startupok kínálnak a fiatalok számára sokkal vonzóbb megoldásokat, másrészt a globális techóriások, a GAFA (Google, Apple, Facebook, Amazon) pedig ügyfélélményben nyújtanak olyan kimagasló szintet, hogy a Z generáció tőlük szívesebben venne igénybe pénzügyi szolgáltatást is” – fogalmazott Bálint Viktor, a fintech befektetésekre specializálódott BnL Growth Partner ügyvezető-tulajdonosa.

A fenti piaci trendekhez igazodva az OK Oktatási Központot működtető OTP Fáy András Alapítvány a közelmúltban írt ki egy 38 millió forint összdíjazású pályázatot a legjobb pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási ismereteket közvetítő digitális megoldások felkutatására. „Óriási az igény a pénzügyi tudatosság fejlesztésére Magyarországon, és mi abban hiszünk, hogy ezt már gyerekkorban érdemes elkezdeni. A digitális technológia fejlődése egyben óriási lehetőséget is jelent, hiszen a fiatalok fogékonyak az újszerű megoldásokra.

A Fáy Ötletpályázatot pontosan azért írtuk ki, hogy ezt a két szempontot vegyítve ösztönözzük a fiatalok pénzügyi tudatosságát növelő digitális megoldások születését” – fűzte hozzá Csányi Péter, az OTP Bank digitális értékesítésért és fejlesztésért felelős igazgatóságának ügyvezető igazgatója, a Fáy Ötletpályázat zsűrijének elnöke. Az ötletpályázatra 2018. január 15.-ig lehet jelentkezni ITT.

Ezek okoznak a leggyakrabban illetve a legtöbb kárt a lakásokban

A lakásbiztosítások esetében a leggyakrabban a vízvezeték okozta károkra kell fizetnie a Genertelnek, ezek összege átlagosan 49 ezer forint. A legnagyobb károkat a tűzesetek okozzák, átlagosan 569 ezer forintot kell fizetnie a biztosítónak ilyenkor, míg összeg alapján a második legtöbb kárt a villámcsapások okozzák, átlagosan 214 ezer forintot.

A Genertel 2016 januárja és 2017 októbere között vizsgálta meg a lakás káradatokat. A lakásbiztosításhoz kapcsolódó összes – közel tízezer –  káresemény 47 százaléka három kártípushoz tartozik: vezetékes vízkárhoz, elemi kárhoz (vihar/felhőszakadás, jégverés, földrengés, villám másodlagos hatása, vízkár), valamint üvegtöréshez. Az elemi károk közül leggyakrabban a viharokból fakadó káreseményt regisztrálta a biztosító.

A Genertel adatai szerint a vizsgált hónapokban regisztrált közel tízezer káresemény 9,4 százaléka 2016 júliusában történt, míg 2017 nyári időszaka is eseménydús volt, hiszen az összes káresemény majdnem 20 százaléka ekkor következett be. A tavaszi és nyári hónapokban bejelentett károk 25 százaléka vihar és felhőszakadáshoz, 22 százaléka csőtöréshez (és vezetékes vízkárhoz), 8 százalék villámcsapás másodlagos hatásához, 11 százalék pedig üvegtöréshez kapcsolódik.

Az elmúlt év adatai alapján 2016 júliusában érkezett a Genertelhez a legtöbb kárbejelentés. Ezek közül a három leggyakoribb káresemény szintén a fent említett három kategóriában történt; vihar és felhőszakadás (47 százalék), villámcsapás másodlagos hatása (12 százalék) és üvegtöréshez kapcsolódik (9 százalék). Budapest-vidék viszonylatban a fővárosban regisztrálták a biztosítónál a kárbejelentések 26 százalékát, a teljes kifizetésekből pedig – több mint 788 millió forint – 12 százalékban részesült Budapest.

A legnagyobb mértékű kifizetést összességében a vezetékes vízkárok okozta bejelentések rendezésére fordította a biztosító; átlagosan 49 ezer forintot. Tűz és robbanásnál a legnagyobb az egy kárra jutó kifizetések összege, mintegy 569 ezer forint. Betöréses kár esetén 112 ezer forint, villámcsapás okozta másodlagos kárnál 66 ezer forint, míg felelősségi kárnál 31 ezer forint volt az átlagos kompenzáció mértéke. Családi házak esetében a kárkifizetések összege – közel 300 millió forint – közel négyszerese volt a lakások esetében kifizetett összegeknek. Sőt; a milliós kárfizetések nagyobb része is a házakhoz kapcsolódik, éppen a leggyakoribb kártípusok kapcsán.

A Genertel adatai szerint egyre nagyobb azoknak a kifizetéseknek az aránya, amelyek a lakásbiztosítási csomagban szereplő kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. A Genertel Biztosítónál a leggyakrabban választott három kiegészítő szolgáltatás esetében a kifizetések a következőképpen alakultak a vizsgált időszakban: vízkár csomag esetén a kárkifizetés átlagosan 23 ezer forint volt, míg az úgynevezett bővített üvegtörés kiegészítő (az alap üvegtörés kockázaton felül nyújt szolgáltatást) esetén 40 ezer forint. A beázás kiegészítő csomaggal rendelkező károsultak átlagosan 38 ezer forintot kaptak a vizsgált időszakban a Genertel Biztosítótól.

Patakfalvi Réka: Igazi karácsonyt varázsol a CsodaPont Alapítvány

Igazán pörgősre sikerült az év vége a CsodaPont Alapítvány számára – mondta a KamaraOnline-nak Patakfalvi Réka. Az alapítvány egyik alapítója, kuratóriumi elnöke, valamint a Continental Group résztulajdonosa beszélt az Ördög Nóráéktól kapott adományról, legújabb, hosszú távú projektjükről, és arról is, hogy számára ki a legnagyobb csoda.

– A CsodaPont Alapítvány az indulás óta mennyit változott?

– Heten dolgozunk együtt, szinte ugyanazzal a csapattal, mint amikor elindultunk 2015-ben. Az elmúlt években sok értékes embert ismertünk meg. Abban pedig biztos, hogy változott a személyes helyzetem, hogy a legutóbbi beszélgetésünkkor még pocakban volt a kisfiunk, Leo, aki már másfél éves. A szülés után egy rövid ideig természetesen más lett a munkaintenzitásom, valamivel kevesebb projektünk is volt, de azóta újra „felvettem a fonalat”.

– Vagyis az idei év megint pörgősre sikerült.

– Így van. Ennek része, hogy túlvagyunk az arculatváltáson, új a logónk, igyekszünk sokkal hatékonyabban foglalkozni a közösségi médiában a megjelenésünkkel. Egyértelműen a Facebook az első számú kommunikációs csatornánk jelenleg.

– A lelkesedés viszont a régi maradt, amit bizonyítanak a programjaik.

– Erre az évre két fő feladatot tűztünk ki magunk elé. Az egyik a karácsony előtti akciónk, a másik pedig a Czeizel Barbara vezette Budapesti Korai Fejlesztő Központtal való együttműködés, ami hosszú távú feladat. Hogyan indult a kapcsolat? Az egyik CsodaPontos hölgy, Kamuthy Eszter férje hívta fel a figyelmünket a központra. Alapítótársammal, Bóta Katalinnal, a CoffeeB ügyvezetőjével elmentünk Barbarához, megnéztük a helyszínt, felmértük, hogy elsősorban mire lenne szükségük. Egy régi óvoda épületben dolgoznak, ezért a legfontosabb most az lenne, ha azt fel lehetne újítani. Tudom, hogy ez nagy léptékű projekt, mi ennyi pénzt nem tudunk összegyűjteni, de azt gondoltuk, hogy elkezdjük kicsiben, és alkalmat teremtünk a nálunk nagyobbaknak a segítségnyújtásra.

– Nagyszabású rendezvényük 2017-ben is volt.

– Így van. Az évet januárban egy 250 fős rendezvénnyel indítottuk. A Momentán Társulat és DJ Morpheus egy egész estén át (díjmentesen) szórakoztatták a megjelenteket a Larus Rendezvényközpontban, akik szintén ingyenesen biztosították a helyszínt. A belépők árából picit több, mint 1 millió forintot gyűjtöttünk össze, amelyet a Bókay Gyermekklinikának ajándékoztunk. Égető szükségük volt egy EEG életmentő gépre, amelyet a segítségünkkel azóta meg is vásároltak és használnak. Úgy látjuk, hogy megy nekünk a szervezés, hiszen megmozgattunk 250-en embert, ezért jövő február 16-án ismét a Larusban találkozunk. Két híres fellépővel tárgyalunk. Egyikük a szó szoros értelmében elvarázsolja majd a közönséget, míg másikuk a stand-up világában az egyik legismertebb előadó. Ennek az estnek a teljes bevételét Czeizel Barbaráéknak ajánljuk fel.

– Hogyan működik az ötletbörze? Idén minden hónapra jutott valami akciójuk.

– Az alapítványi tagokkal rendszeresen összeülünk, mindenki bedob valamit, amin a következő találkozóig gondolkodunk, majd a szerintünk legjobb ötleteket pedig megvalósítjuk. Vannak régi partnereink, ilyen például a Bókay. Egyik tagunknak, Feller Adrienne-nek már húsz éve működik aromaterápiás intézete. Adrienne felajánlotta, hogy a terapeuták elméleti képzése mellett a gyakorlati oktatást a Bókayba viszi. Több mint egy éve a klinikán a nővéreket illóolajokkal masszírozzák a hallgatók. Szerintem sokan várják ezeket a csütörtököket a koraszülött babákat gondozó nővérkék közül. Elképesztő stresszes a munkájuk, nincs arra idejük, hogy saját érzelmeikkel foglalkozzanak, így kimondottan hálásak az ingyenes lehetőségért, hogy kicsit kikapcsolódhassanak.

– A Bárka Házban lakók nyaralásához szintén hozzájárultak anyagilag.

– A Bárka Házban sérülteket gondoznak, akiknek a legkisebb összeg is hatalmas segítség – mi 50 ezer forintot tudtunk összegyűjteni. A segítésükre szintén egyik tagtársunk, Pelejtei Edit hívta fel a figyelmünket. Voltak más programjaink is, és a Continental Group által szervezett véradásba is bekapcsolódtunk. Szerintem tudni kell kicsinek tűnő, de nagyon hasznos dolgokban gondolkodni. Idén másodszor vettünk részt a Tour de Bókay bringázás előkészítésében. Bóta Katalin révén a Specialized Hungary biztosította a kerékpárok átnézését, szervízelését a kórház dolgozóinak és családtagjainak. Kati többször szerzett már több ezer – rendezvényekről megmaradt – pólót, amelyeket a Bókay, a Nemzetközi Gyermekmentő és a Kossuth Lajos Gyermekotthon gyermekei és dolgozói kaptak.

– Úgy látom, sok minden múlik a véletlen találkozásokon, beszélgetéseken…

– Ez tényleg így van, még akkor is, ha nem hiszek a véletlenekben. Néhány napja például találkoztam a MetLife Biztosító egyik irodájának igazgatójával, Jász Mártával. Önkéntesként azt tanítja iskolásoknak, hogy milyen a felelősségteljes pénzhasználat. Nem árt ugyanis már gyerekkorban arról hallani, hogy milyen értéke van a pénznek, hogyan kell gazdálkodni, mire mennyit szabad költeni. Fogalmam sincs, hogy mi lesz ebből a nagyon friss kapcsolatból, de álmokból és „apróságokból” nagyon szép gondolatok tudnak születni.

– Az is álma volt, hogy egyszer közös kiadványuk legyen Farkasházi Rékával?

– Igen, és büszke vagyok rá, hogy ez az álom megvalósult! Az egész azzal kezdődött, hogy 2015-ben, amikor az „Adni öröm” című mesekönyvünket terveztük, megkerestük Rékát, hogy írjon ő is mesét. Örömmel vállalta, megírta, meg is jelent a könyvünkben. Később Réka a kislányával szerepelt a Vigyázat, gyerekkel vagyok! tévé show-ban, és az ott nyert 400 ezer forintot a CsodaPontnak ajánlotta fel. Elképesztően jól esett, hogy mi jutottunk az eszébe! Mindig úgy gondoltam, hogy a kapcsolatokat ápolni kell, most is ez történt, ismét leültünk kávézni. Farkasházi Réka akkor mondta el, hogy szeretne kiadni karácsonyra mesekönyvet CD-melléklettel, amelyen zenekarával, a Tintanyúllal dalolnának a gyerekeknek. Mi azt vállaltuk, hogy céges partnereinknek ajánljuk a könyvet, és részt veszünk a terjesztésben. Ezzel egyfajta hídszerepet töltünk be: összekötjük azokat, akik korábban nem találtak egymásra. Réka elmondta, hogy a KórházSuli program támogatására szánja a könyv bevételét. A program lényege: szakemberek irányításával iskolatársaik, valamint önkéntes egyetemisták segítik a kórházban ápolt gyerekeket abban, hogy ne maradjanak le a tananyagban. Tóthné Almássy Monikával, a program igazgatójával szintén beszélgettem, s rögtön éreztem, hogy nagyon jó dolgokat csinálnak, érdemes megmozgatni a kapcsolatainkat az ügy érdekében.

– Hogyan lett az ötletből az „Igazi karácsony” című mesekönyv?

– Farkasházi Réka nyáron felhívta Boldizsár Ildikót, és megkérte, hogy írjon egy történetet arról, mitől igazi a karácsony. Ildikó azt válaszolta, hogy várj egy pillanatig, mindjárt kiveszem a mesét az íróasztalom fiókjából. Igen, ott volt már nála a megírt történet! A mese egy vak kislányról szól, aki nem láthatja a karácsonyt, de a történet végére megérti, hogy miről szól. És mi is megértjük. A meséhez nagyon szép illusztrációkat készített Szimonidesz Hajnalka. A könyvhöz mellékelt CD-n Farkasházi Réka és a Tintanyúl énekel csodás, saját szerzeményű dalokat. A lemezbemutató karácsonyi koncert december 10-én lesz a MOM Kulturális Központban, ahol a CsodaPont is ott lesz.

– Fogy a könyv?

– A KórházSulival közösen, a kapcsolatainkat megmozgatva, közel 800 példányt eladtunk, illetve eladunk a következő hetekben. Úgy látom, hogy a könyvesboltokban is gyorsan gazdára talál a további több mint 2 ezer kötet. Az „Igazi karácsony” könyvbemutató sajtótájékoztatóját nálunk, a Hotel Parlamentben tartottuk. A Continental Group és én most ezzel segítettünk a könyv népszerűsítésében. A CD-n található zenékhez az egyik csodapontos hölgy, Hegyi Nóra és csapata, a Kolibri Pictures varázsolt egyszerre megható és profi videoklippet. Szintén egyik tagtársunk, Dr. Nagy Judit Csilla – aki az alapítvány jogi ügyeit intézi – vállalta magára, hogy adomány-gyűjtő pontot alakít ki, és személyes kapcsolatait megmozgatva vonta be a segítésbe a KisBécs nevű hangulatos kávézót, hogy minél több helyen elérhető legyen a kiadvány.

– Ha már a kapcsolatok fontosságát említette, Ördög Nórával szintén megismerkedett.

– Büszkén mondhatom, hogy az elmúlt időszak során barátok lettünk, tetszik neki, amit az alapítványunk csinál. Nóri a családjával szerepelt az 50 milliós játszma tévés vetélkedőben. 1 millió forintot nyertek, az összeget a KórházSuli programnak ajánlották fel – a CsodaPont közvetítésével. Az adók levonása után 850 ezer forintot kaptunk meg a TV2-től, amit már átutaltunk a KórházSulinak. Ez volt az első nagyobb összegű adomány a mi segítségünkkel, amelyet remélem, hogy továbbiak követnek. Látja, ilyen sokat számítanak a személyes kapcsolatok! Az alapítványi tagok valamennyien igyekeznek a saját üzleti köreikben felhívni a figyelmet a jó ügyekre.

– Jövő februárra már említett egy eseményt, de milyennek tervezi 2018-at?

– Sok minden múlik azon, hogy kivel találkozunk és milyen új kapcsolatok szövődnek, de természetesen tervezzük is a jövőt. Biztosan lesz például jótékonysági ruhavásár, ugyanis kimondottan nagy népszerűségnek örvendenek a „gardróbos-hölgyes” találkozóink. A jövő év végi Golfiesta gálát szintén beírhattuk a naptárunkba, mert ismét meghívták a CsodaPontot. A sok kisebb esemény, rendezvény mellett szeretnénk jövő karácsonykor is valami ütős, „kézzel foghatóval” jelentkezni, igaz, még nem tudom, hogy mivel, de vannak ötleteim. Olyasmi lesz, ami nem csak a megvásárolójának szerez örömet, hanem tudni fogja az illető, hogy kiket segít vele.

– Elárul valamit a magánéleti csodájáról is?

– Remélem, hogy senkit nem bántok meg azzal, hogy a férjemnek és nekem a kisfiunk, Leo a legnagyobb csoda. Elképesztően jó időszakot élünk meg a családdal, elmondhatatlanul sok örömet szerez nekünk az apróság. Hihetetlen érzés nézni, ahogy napról napra fejlődik, már elkezdett beszélni, és minden nap meglep minket valamivel. Édesanyám sokat segít azzal, hogy a kisfiamra rendszeresen vigyáz, így Leo mellett jut idő a szállodai munkára és a CsodaPontra is. Igaz, a nap végén sokszor arra gondolok, hogy jó lenne találni még néhány órát a napi 24-en felül. De szerencsére olyan valaki áll mellettem a férjem személyében, aki nem csupán a közös cégünkben, de a magánéletben is igazi társam. Mindenben támogat. Hálás vagyok a családomért és az életemért.

– A példájuk azt mutatja, hogy van fogadókészség, ha segíteni kell.

– Egyértelműen van. Az elmúlt három év alapján mondhatom, hogy egyre többen kötődnek a CsodaPonthoz, mert tudják, hogy amit megígérünk, azt be is tartjuk. Viszonylag kis dolgokat vállalunk, de azokat úgy valósítjuk meg, ahogyan terveztük. Látjuk a határainkat, nem vállaljuk túl magunkat, csak olyat csinálunk, amit lelkiismeretesen megvalósíthatunk. Nem célunk, hogy nagy alapítvánnyá nőjjük ki magunkat. Találkoztam néhány nagy alapítvány képviselőjével, segítettek azzal, hogy elmondták, ők hogyan működnek. Nagyon jókat beszélgettem például a Bátor Tábor vagy a Mosoly Alapítvány tagjaival. Egy jól működő nagy alapítvány cégként üzemel, a CsodaPontnál viszont mi mindent társadalmi munkában csinálunk. Mind a heten sok-sok morzsát gyűjtünk, és abból készítjük másoknak a süteményt.

Szerdahelyi Csaba

Fotók: CsodaPont

„A tetőt akkor kell megjavítani, amikor süt a nap”

Az Európai Bizottság útitervet és konkrét intézkedéseket terjesztett elő, eleget téve az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítésére irányuló azon kötelezettségvállalásoknak.

Az öt elnök 2015. júniusi jelentésében, továbbá a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről, illetve az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló, 2017. tavaszi vitaanyagokban körvonalazott elképzelésekre építve az Európai Bizottság ismerteti a gazdasági és monetáris unió elmélyítésére irányuló ütemtervet, és ezen belül a következő 18 hónap során végrehajtandó konkrét fellépéseket határoz meg. E csomag részeként számos kezdeményezést is előterjeszt a Bizottság. Az elsődleges cél, hogy 2025-ig egységesebbéhatékonyabbá és demokratikusan elszámoltathatóbbá váljon az európai gazdasági és monetáris unió.

Juncker elnök így nyilatkozott: „A válság évei után ideje, hogy saját kezünkbe vegyük Európa jövőjét. A napjainkban tapasztalható erőteljes gazdasági növekedés arra ösztönöz bennünket, hogy előrelépjünk, és biztosítsuk, hogy gazdasági és monetáris uniónk egységesebb, hatékonyabb és demokratikusabb legyen, és minden európai polgár javát szolgálja. A tetőt akkor kell megjavítani, amikor süt a nap.”

A gazdasági és monetáris unió elmélyítése olyan eszköz, amely a munkahelyteremtés, a növekedés, a beruházások, a társadalmi igazságosság és a makrogazdasági stabilitás célját szolgálja. A közös valuta védelmet és lehetőségeket kínál az európaiaknak, az erős és stabil euróövezet pedig nélkülözhetetlen mind a tagállamok, mind pedig az EU egésze számára. Az elmúlt években fontos lépések történtek a gazdasági és monetáris unió megerősítésére, de az építmény még nem teljes. A mai útiterv a még meglevő kihívásokat figyelembe véve meghatározza az előrelépés útját.

Az Európát sújtó gazdasági és pénzügyi válság nem az euróövezetből indult ki, de napvilágra hozta annak néhány intézményi gyengeségét. Csaknem tíz évvel a válság kezdetét követően, hála a minden szintet érintő, határozott erőfeszítéseknek, Európában ma újra markáns fellendülés látható, minden tagállam gazdasága növekszik. A munkanélküliségi ráta 2008 óta nem volt ilyen alacsony. A gazdasági hangulatindex a 2000 óta mért legmagasabb értékeket mutatja. A közös valuta támogatottsága az euró bevezetése óta soha nem volt még ilyen egyöntetű.

Ez cselekvési lehetőséget kínál arra, hogy elmélyítsük az európai gazdasági és monetáris uniót. A következő 18 hónapot arra kell használni, hogy megtegyük a vezetői ütemtervben elfogadott, szükséges lépéseket.

Az ütemterv mellett a mai csomagban négy kulcsintézkedés szerepel:

  1. Javaslat az Európai Valutaalap (EMF) létrehozására. A javasolt Valutaalap az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) már bejáratódott szerkezetére épül, és az EU jogrendjébe illeszkedik. Az elmúlt évek során az ESM döntő szerepet játszott az euróövezet stabilitásának megőrzésében azáltal, hogy segített a tagállamoknak fenntartani vagy megújítani az államkötvénypiacokhoz való hozzáférésüket. Az Európai Valutaalap lényegében megőrzi az ESM jelenlegi pénzügyi és intézményi struktúráját, és továbbra is biztosítja a nemzeti parlamentek szerepét a folyamatban. Ily módon továbbra is biztosítva lesz, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok segítséget kapjanak. Emellett a Valutaalap közös védőhálót kínál az Egységes Szanálási Alap számára, és végső hitelezőként működik majd közre a bajba jutott bankok rendezett szanálása érdekében. A sürgős esetekben gyorsabb lesz a döntéshozatal, és közvetlenebb lesz a részvétel a pénzügyi támogatási programok irányításában. Idővel az Európai Valutaalap új pénzügyi eszközöket is kidolgozhat, például egy esetleges stabilizációs funkció támogatására. Az Európai Parlament és a Tanács felkérést kap, hogy 2019 közepéig fogadják el e jogalkotási javaslatot.
  2. Javaslat a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésnek az uniós jog kereteibe való integrálásárólfigyelembe véve a Stabilitási és Növekedési Paktumban biztosított megfelelő rugalmasságot, amelyet a Bizottság 2015 januárja óta azonosított. 2012-ben a 25 aláíró tagállam jogi kötelezettséget vállalt arra, hogy a szerződés hatálybalépését követően öt éven belül – azaz 2018. január 1-ig – beépíti a szerződés lényegi rendelkezéseit az uniós jogba. Erre az Európai Parlament is felszólított. Ez a javaslat belefoglalja az uniós jogba a szerződés legfontosabb elemeit, hozzájárul a hatékony nemzeti szintű fiskális keretrendszerek kialakításához, és teljes mértékben összhangban van az elsődleges és másodlagos jogban meghatározott, meglévő szabályokkal. Az Európai Parlament és a Tanács felkérést kap, hogy 2019 közepéig fogadják el e jogalkotási javaslatot.
  3. Közlemény az euróövezeti stabilitást szolgáló, uniós jogi keretbe foglalt új költségvetési eszközökről, amely vázolja, hogyan alakíthatók ki a ma és a holnap uniós államháztartása keretében egyes olyan költségvetési funkciók, amelyek nélkülözhetetlenek az euróövezet és az EU egésze számára. A közlemény négy ilyen konkrét funkciót tárgyal: a) a reformok végrehajtását segítő eszköz a tagállamok szerkezeti reformjainak előmozdítása érdekében, valamint tagállami kérésre technikai segítségnyújtás; b) célzott eszköz az euróövezeti csatlakozás felé haladó tagállamok számára; c) védőháló a bankunió számára az Európai Valutaalap/Európai Stabilitási Mechanizmus révén, amelyet 2018 közepéig kell elfogadni, és 2019-re beindítani; valamint d) stabilizációs funkció, amely jelentős aszimmetrikus sokkok esetén segítene fenntartani a beruházási aktivitást. A Bizottság 2018 májusában, a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatai részeként terjeszti elő a szükséges konkrét kezdeményezéseket. Az Európai Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap, hogy 2019 közepéig fogadják el e javaslatokat. A 2018–2020 közötti időszakra vonatkozóan a Bizottság javasolja a strukturálisreform-támogató program megerősítését; ennek keretében megduplázná a technikai támogatási tevékenységekre rendelkezésre álló összeget, amely így 2020-ig 300 millió eurót tesz majd ki. A javaslatok között szerepel a reformok végrehajtását segítő új eszköz kísérleti projekt keretében történő tesztelése. E célból a Bizottság javasolja az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet célzott módosítását annak érdekében, hogy lehetővé tegye az eredményességi tartalék egy részének a jóváhagyott reformokra való felhasználását biztosító lehetőség kiterjesztését. Az Európai Parlament és a Tanács felkérést kap, hogy 2018-ban fogadják el e két utóbbi javaslatot.
  4. Közlemény az európai gazdasági és pénzügyminiszter lehetséges feladatköréről. A miniszter a Bizottság alelnöke és az eurócsoport elnöke lenne, ahogy ennek lehetőségét a jelenlegi EU-Szerződések biztosítják. Ez az új tisztség, amely a meglévő felelősségi köröket a rendelkezésre álló szakértelemmel ötvözi, erősítené az EU és az euróövezet gazdaságpolitikájának egységességét, hatékonyságát, átláthatóságát és demokratikus elszámoltathatóságát, a nemzeti hatáskörök maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Amennyiben 2019 közepéig sikerül megállapodni a miniszter szerepéről, akkor a következő Bizottság már ezzel a hivatallal együtt állhatna fel. Az eurócsoport ezt követően határozhatna arról, hogy a minisztert két egymást követő hivatali időszakra elnökévé választja, a két tisztség összehangolása érdekében.

A csomag nem az első és nem is az utolsó lépés az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása felé vezető úton, amely a Juncker elnök vezette Bizottság egyik fő prioritása, amint ezt politikai iránymutatásai, az öt elnök jelentése, valamint a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről és az EU pénzügyeinek jövőjéről szóló vitaanyagok is megállapítják. Az eddig útjára indított reformokat a szolidaritás és a felelősség minden szinten történő ötvözésének igénye vezérelte, és ez a mai csomagnak is az egyik központi eleme.

Európa vitorláit most jó szél dagasztja, nemcsak a gazdasági teljesítményt illetően, hanem a polgárok közös valutába vetett bizalmát érintően is. Az Eurobarométer ma közzétett legfrissebb jelentése szerint a válaszadók 64 százaléka jó dolognak tartja az eurót a saját hazája számára – olvasható a bizottság közleményében.

A gázolaj olcsóbb lesz, a benzin nem, de nem is drágul

0

Csökkenti bruttó 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt., a benzin ára nem változik.

A csökkentéssel a gázolaj átlagára 367 forintra mérséklődik, a benziné 356 forint marad.

Az üzemanyagok ára legutóbb november 24-én változott, akkor a benzin ára 2 forinttal 356 forintra csökkent, a gázolajé nem változott. (MTI)

A kkv-szektorban az exportpiac a siker záloga

A kkkv-knál az exportpiacra lépés ösztönzi a termelékenység növelését, ami az egész nemzetgazdaság fejlődésére pozitívan hat – mondta Balatoni András, az MNB igazgatója.

Az MNB növekedési jelentésének bemutatásakor elmondta, napjainkban a kkv-k mindössze 5 százaléka exportál, főleg árut. Ezzel párhuzamosan gondnak nevezte, hogy a nagyvállalatokhoz képest a kkv-k exportpiacra lépése jóval időigényesebb folyamat. Az igazgató jelezte: az exportpiacra lépés után a kkv-k termelékenysége, beruházása és létszáma gyorsabban nő, ezért is kívánatos, hogy a kis- és közepes cégek is egyre nagyobb számban a kivitel növelését helyezzék előtérbe.

Balatoni András szerint a kkv-k exportpiacra lépésének, valamint termelékenységük fejlesztésének segítségével csökkenthető a magyar gazdaság dualitása, vagyis a magyarországi multinacionális cégek és a belföldi kis- és középvállalkozások teljesítménye, termelékenysége, piaci fellépése közötti különbség. Rámutatott: a kkv-k termelékenysége harmada a nagyvállalatok hasonló mutatójának, ami még régiós szinten is nagymértékű eltérés. Kiemelte: a külkereskedelemben résztvevő vállalatok sokkal innovatívabbak és a termelékenységük is magasabb. Minél kisebb egy cég, annál több idő szükséges ahhoz, hogy az exportpiacra lépjen, gyakran akár négy évbe is beletelik a kijutás.

A jegybank igazgatója kifejtette: a kkv-k nem a magas tudásintenzitású ágazatokban exportálnak, inkább a feldolgozói külkereskedelem a jellemző. Jelezte: a jegybanki elemzők a tanulmányban nemzetgazdasági szinten vizsgálták a vállalatok bérekre fordított kiadásainak arányát, az úgynevezett bérhányadot. Balatoni András kiemelte, akik relatív alacsony vagy relatív magas bért kaptak a 70-es években, azoknak a foglalkoztatottsági rátája nőtt, míg a közepes bérezésű, az úgynevezett tipikus „kékgalléros” szakmákban csökkenést lehetett megfigyel 2005-re az Egyesült Államokban, ami a bérekre is hasonlóan hatott.

Az Egyesült Államokban a személyi szolgáltatást nyújtó szakmák bére jelentősen nőtt, amit a magas képzettséget jutalmazó növekvő jövedelem húzott felfelé – magyarázta az elemző, hozzátéve, Magyarországon hasonlóan alakulnak a foglalkoztatottsági jelzőszámok, a bérek terén viszont egyfajta felzárkózás figyelhető meg. Ez többek között a felsőoktatás folyamataira vezethető vissza – mondta az MNB igazgatója.

Balatoni András felhívta a figyelmet arra: a jövőben a robotizáció jelentős szerepet játszik majd a gazdaságokban, ennek a folyamatnak az adminisztráció, a jog és a feldolgozóipar is áldozatává válhat. Az oktatásban olyan képességek fejlesztését kell előnyben részesíteni, mint a komplex problémamegoldó képesség, a kritikus gondolkodás és a kreativitás. A robotizáció előtérbe kerülése miatt a járműipar trendforduló előtt áll, 2020-ra az elektromos autók ára várhatóan egy átlagos személygépkocsi ára közelében lesz az Egyesült Államokban, 2022-re pedig egy alsó kategóriás kocsi árának felelnek majd meg. Magyarországon is érdemes ezt szem előtt tartani, mert az ipar teljesítményében jelentős hányadot képvisel a járműgyártás. (MTI)

Mentorprogramot hirdet startupoknak a Metro és a Techstars

A Metro-csoport és a Techstars közösen indít pályázatot startup vállalkozásoknak. A cél kettős, egyrészt a kereskedelmi láncok támogatni szeretnék a feltörekvő cégeket, másrészt profitálni is az általuk javasolt, innovatív digitális és technológiai megoldásokból, amelyeket bevezetnének a kereskedelembe.

 A tíz legjobbnak ítélt pályázónak a program ideje alatt több mint száz mentor segít majd tökéletesíteni a leadott projekteket, amiket aztán lehetőségük lesz a világ legnagyobb szakmai befektetői előtt prezentálni. A Metro a Techstars-szal közösen megálmodott mentorprogramja jó lehetőség azoknak az induló vállalakozásoknak, akik innovatív és digitális ötleteikkel megoldást kínálnak a kereskedelem és ezzel együtt a Metro Cash&Carry kiemelt vásárlói csoportjának igényeire – írja közleményében a kereskedelmi vállalat.

„Nagyon várjuk, hogy beérkezzenek a pályázatok azoktól a startupoktól, akik az európai kereskedelem legnagyobb kihívásaival szeretnének szembenézni és dolgozni rajtuk. Átfogó és egyben formabontó megoldásokat keresünk” – mondta Jag Singh, aki nemrégiben vette át a program megvalósítására alakult cég ügyvezetői pozícióját.

A világszerte több mint 70 technológiával foglalkozó kezdő vállalkozás aktív befektetőjeként ismert üzletember azt is hozzátette, hogy kiemelten fontosnak tartja azoknak a startupoknak a szakmai támogatását, akik a Metro programjában nem csupán kifejleszthetnek és tesztelhetnek egy új üzleti modellt, de közel 120 ezer euró támogatásban is részesülnek majd, hogy megvalósíthassák azt. 

14 éves az „átlag magyar személygépkocsi”

0

A Magyarországon forgalomba lévő személygépkocsik átlagos kora elérte a 14 évet – derül ki a statisztikai hivatal friss jelentéséből.

2017. június 30-án a hazánkban forgalomban lévő közúti gépjárművek állománya meghaladta a 4,1 millió darabot – olvasható a KSH „Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 2017. III. negyedév” című kiadványában. Ebből a személygépkocsik száma 3,4 millió, a tehergépkocsiké 476 ezer, a motorkerékpároké 172 ezer, a vontatók állománya 72 ezer, az autóbuszoké 19 ezer volt. A gépjárművek átlagos kora fél év alatt minimálisan növekedett (0,1 évvel) 13,9 évre. Ezen belül a vontatóké és a személygépkocsiké egyaránt 0,1 évvel emelkedett, 8,4, illetve 14,0 évre, míg a tehergépkocsiké 0,2 évvel 12,9 évre. Az autóbuszok és a motorkerékpárok átlagos kora ezzel szemben 0,2 évvel csökkent, 13,9, illetve 18,1 évre.

2017 III. negyedévében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 70 ezer volt, a bázisidőszakinál 15 százalékkal több. A hazánkban először forgalomba helyezett személygépkocsik 30 százalékát együttesen a Ford, az Opel és a Volkswagen márkák adták. Az első alkalommal regisztrált autók 59 százaléka – a 2016. azonos időszakinál 1,3 százalékponttal kevesebb – volt használt, ez az arány 2010 III. negyedévében még 28 százalék volt.

2017 III. negyedévében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett autóbuszok száma 33, a motorkerékpároké 17, a vontatóké 15 százalékkal haladta meg a 2016. III. negyedévit, a tehergépkocsiké ugyanakkor 2,8 százalékkal csökkent. A motorkerékpárok 75 százalékát használt, a vontatók 74, az autóbuszok és a tehergépkocsik 54 százalékát új járműként regisztrálták.

További kedvezményekkel ösztönözné a nyugdíjasok újbóli munkavállalását a BKIK

Az idősebb korosztály sokat segíthet az egyre súlyosabb munkaerőhiány enyhítésében – hangzott el többször is a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) közös rendezvényén.

Az akár 70 éves korukig is aktív nyugdíjasok segíthetnek abban, hogy az egyre súlyosabb magyarországi munkaerőhiány enyhüljön – mondta el a VIMOSZ és a BKIK „Nyugdíjas szövetkezetek és külföldi munkavállalók a turizmus-vendéglátásban” című konferenciáját megnyitó beszédében Sáfár Tamás. A VIMOSZ alelnöke szerint a nyugdíjas szövetkezetekkel való együttműködés mindenki számára „nyerő szituáció”.

Közel fél éve tart a turizmust képviselő budapesti kamarai kollégium felállításának előkészítése – tájékoztatott Krisán László, a BKIK elnöke, aki előadásában a munkaerőhiányból fakadó kamarai feladatokat vette sorra. A turizmus és vendéglátás nemcsak a GDP-hez és az állami bevételekhez való hozzájárulás, de a foglalkoztatottak száma alapján is stratégiai ágazat – hangsúlyozta az elnök.

A magyar gazdaság legégetőbb problémája a munkaerőhiány, amit nemcsak közép- és hosszútávon, de rövidtávon is kezelni kell – hangsúlyozta Krisán László, aki szerint ehhez paradigmaváltásra van szükség. A tipikus munkaerő-piaci források ugyanis vagy kimerültek, vagy „a maximumon járnak”. Az egyik vizsgálandó lehetőség a közszféra, ahonnan a hatékonyság javításának eredményeként sok szakember átkerülhetne a versenyszférába. A másik a nyugdíjasok bevonása: a budapesti kamara üdvözölte a szövetkezeti minta alkalmazását, amely a diákok esetében már „bejött”.

Sok olyan nyugdíjas él Magyarországon, aki teljesen munkaképes, aktív és – amennyiben szerzett jogai nem sérülnek – készen áll arra, hogy visszatérjen a munkaerőpiacra. A szövetkezeti forma Krisán László szerint „jó irány”; az elnök tájékoztatása szerint a BKIK már vizsgálja egy „saját” szövetkezet létrehozásának jogi lehetőségeit.

Az idősebb generáció ugyanakkor jóval óvatosabb, mint az innovációra fogékony fiatalok, ami – többek között – azt is jelenti, hogy az elérésükhöz is másféle eszközöket kell latba vetni. (Az önkormányzat faliújsága is lehet sikeres csatorna – jegyezte meg Krisán László.) A BKIK elnöke elmondta: a budapesti kamara Deregulációs Bizottságának első javaslata a nyugdíjas szövetkezetekre vonatkozóan a cégbejegyzési eljárás százezer forintos illetékének eltörlése volt, amit az Országgyűlés el is fogadott. A kamarának ugyanakkor további javaslatai is vannak: szorgalmazzák, hogy

  • a nyugdíjas szövetkezetek is kaphassanak állami finanszírozást,
  • terjesszék ki a lehetőséget a korkedvezményes nyugdíjasokra és
  • a nem szövetkezeti tagokra is, továbbá
  • töröljék el a minimálbér 18-szorosában megállapított felső fizetési korlátot.

A munkaképes korú lakosság minden évben 40 ezerrel csökken, így 2050-re már egymillió munkavállaló fog hiányozni a rendszerből – kezdte előadását Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke hozzátette: ehhez hasonlóan a magyar munkavállalók megnövekedett mobilitásából eredő problémát is csak mérsékelni lehet, hiszen a jelentős bérkülönbségek miatt a munkavállalók itthon tartása rendkívül nehéz feladat. Mivel a munkaerő-piaci „tartalék” szűkös, a keresletet kellene csökkenteni: a munkaerő hatékonyabb kihasználása egyúttal a versenyképességet is erősítené, ami a magyarországi kkv-knak is egyértelmű érdeke.

A mintegy 170 ezernyi közfoglalkoztatottból Rolek ferenc szerint a versenyszférában legfeljebb 30–40 ezer fő találhat állást, az idősebb korosztály bevonása ezért valódi lehetőségnek tűnik. A nyugdíjas szövetkezetek létrehozása jó első lépés, de a feltételeket ki kellene terjeszteni azokra is, akik nem tagjai egyetlen szövetkezetnek sem – hangsúlyozta Rolek Ferenc is, aki szerint szükség lenne az állami szférára vonatkozó szabályozás átgondolására is: ez a magas munkanélküliség idején még racionális volt, a megváltozott helyzethez azonban már nem igazodik.

Az MGYOSZ alelnöke a fentieken túl kiemelte cigány honfitársaink foglalkoztatásának problémáját. Mint elmondta, az érdekképviseleti szervezetek becslése szerint ma Magyarországon a cigányok a teljes népesség 8 százalékát adják, a 15–20 évesek körében azonban ez az arány 14–15 százalék, a 6 éves korosztályban pedig 20 százalék. Ha ezt a kisebbséget nem sikerül integrálni, akkor 20–30 év múlva nem 1 millióval, hanem 1,5 millióval kevesebb „hadra fogható” szereplő lesz a hazai munkaerőpiacon – figyelmeztetett Rolek Ferenc.

Az EU-ban a tágabb értelemben vett turizmus területén 13 millióan dolgoznak, 2000 óta 2,5 millió új állás jött létre; a foglalkoztatottak ötöde 25 évnél fiatalabb, harmaduk „viszonylag képzetlen” és háromötödük nő – sorolta az adatokat Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke. A képzett munkaerő megtartásának számos akadálya van:

  • az ágazat gyenge vonzereje,
  • a kkv-k magas aránya,
  • a szezonalitás,
  • a munka nehézsége,
  • az alacsony bérek és
  • a szükséges szaktudások, kompetenciák széles köre.

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia célkitűzése szerint 2030-ra a jelenlegi 364 ezerről 450 ezerre kellene növelni, miközben mintegy 100 ezren nyugdíjba vonulnak – érzékeltette Gál Pál Zoltán a feladat súlyát. A kormány tíz év alatt közel 840 milliárd forintot szán a turizmus fejlesztésére, de a megfelelően képzett, megfelelő hozzáállású munkaerő hiánya rendkívül nagy probléma. (A szakács unió-szerte az első számú hiányszakma, a pincér pedig a 13. a listán.) A kivándorlás ráadásul az ágazatot különösen súlyosan érinti: míg az átmenetileg külföldön tartózkodó magyar munkavállalók aránya a nemzetgazdaság egészében 1,4, addig a turizmus–vendéglátás területén dolgozók körében 5,6 százalék.

Gál Pál Zoltán szerint a megoldáshoz az ágazat reputációjának javítása mellett az áfa és az adóék csökkentésére, az egyszerűsített foglalkoztatás kiterjesztésére és az oktatás reformjára is szükség lenne. A nyugdíjasok mellett a külföldi vendégmunkások bevonása is jó irány lehet – tette hozzá az elnök.

Réti Mária, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának docense, a nyugdíjas szövetkezetek létrehozását célzó jogszabály törvényalkotási munkabizottságának vezetője elmondta: az új szabályozás négy célt tűzött ki. Az elsődleges feladat természetesen a munkaerőhiány csökkentése, de a versenyképesség fejlesztését, a közösségépítés szempontját és az uniós jogszabályoknak való megfelelést is szem előtt tartották.

A szövetkezeti forma mellett szólt a diákszövetkezetek meglévő és működő mintája, amely egy érzékeny korcsoportot eredményesen vont be a munkaerőpiacra. A 19. század vége óta létező forma kimunkált működési elvei már számos európai országban, több szektorban is beváltak – tette hozzá Réti Mária, aki a javasolt egyszerűsítéseket indokoltnak nevezte.

A nyugdíjas szövetkezetekről szóló jogszabály teljesen új helyzetet teremtett, nem lehet a múltbeli legjobb gyakorlatokra támaszkodni – hangsúlyozta Zsoldisné Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. A cégek számára a nyugdíjasok foglalkoztatása kedvező, mert gyorsan juthatnak szakképzett, tapasztalt munkaerőhöz, a járulékok egy részét nem kell megfizetniük, sőt élelmiszer-jellegű juttatásokat szja nélkül is adhatnak. Vannak persze „hátrányok” is: az idősebbeket fizikailag jobban kell kímélni, hosszabb betanulási időt kell számukra biztosítani, a szervezeti kultúrához való illeszkedést nehezebb megoldani, több figyelemre és türelemre van szükség.

Az első tapasztalatokról szólva Zsoldisné Csaposs Noémi elmondta: a jelentkezők többsége a médiából értesült a lehetőségről, amely egyelőre a nők körében tűnik népszerűbbnek. A kereset-kiegészítés mellett az idősebbek a szabadidő aktív kihasználását tekintik fő szempontnak, és nem feltétlenül arra a munkahelyre akarnak visszamenni, ahonnan nyugdíjba vonultak.

A magyar gazdaságot sújtó munkaerőhiány miatt várhatóan a nyugdíjas szövetkezetek és az általuk foglalkoztatott nyugdíjasok száma is emelkedni fog, amiben az esetlegesen megnyúló pályázati források is közrejátszhatnak – hangsúlyozta a szakember.

Temesvári Zsolt, a Danubius Hotels Zrt. képzési és szervezetfejlesztési igazgatója elmondta: a társaságnál jelenleg is sok nyugdíjas dolgozik, de jelenleg is több szövetkezettel tárgyalnak – esetleg más iparágakból érkező – nyugdíjasok bevonásáról. A Danubiusnál kiemelt figyelmet fordítanak a méltányos – a végzettséget és a képzettséget figyelembe vevő – alkalmazásra; a legnagyobb kihívást az idősebbek „mérsékeltebb rugalmassága” jelenti.

Ukrajnában mintegy 24 millió aktív munkavállaló él, közülük 8 millióan dolgoznak külföldön – tájékoztatott Bányai Tibor, az ukrán munkásokat közvetítő HSA Kft. üzletfejlesztési igazgatója. Az ukrán munkavállalók jellemzően jól képzettek (a diplomás mérnökök aránya magasabb, mint az EU-ban) és a mentalitásukat illetően is jók a tapasztalatok. Magyarországon több mint 400 cég foglalkoztat ukrajnai dolgozókat, nagyrészt munkaerő-közvetítőkön keresztül.

A képen (balról jobbra) Sáfár Ferenc, Krisán László, Rolek Ferenc és Gál Pál Zoltán.

Átadták az idei Pegazus Díjakat a legdinamikusabban fejlődő magyar kkv-knak

Idén immár kilencedik alkalommal részesültek Pegazus Díjban Magyarország legdinamikusabban fejlődő kis- és középvállalkozásai (kkv). A rangos elismerést idén is összesen harminc kiváló gazdasági teljesítményt nyújtó kkv kapta meg.

Az idei díjazottak a legkülönbözőbb iparágakat képviselik: megtalálhatók közöttük gép- és berendezésgyártó, műanyag- és faipari, élelmiszeripari, nyomdaipari, illetve informatikai tevékenységet végző társaságok csakúgy, mint kábeltévés vagy egészségügyi szolgáltatást nyújtó cégek. Közös jellemzőjük ugyanakkor, hogy az elmúlt két teljes év során kiemelkedő növekedést értek el, valamennyien legalább öt éve alapított, magyar többségi tulajdonban álló vállalkozások, amelyek jó likviditási mutatókkal rendelkeznek, és 2016-ban pozitív eredményt értek el (legalább EBITDA-szinten, vagyis a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtt).

A „Feltörekvő” kategória győztesei

A Pegazus Díjat évente osztja ki az Enterprise Investors, Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb kockázati- és magántőke-befektető vállalata, a Bisnode, Európa egyik vezető digitális üzleti információszolgáltatója, valamint a Dentons, a világ legnagyobb ügyvédi irodája. „A Pegazus Díjjal azokat a sikeres, dinamikus kis- és  középvállalkozásokat állítjuk reflektorfénybe, amelyek tehetségük és jó stratégiájuk révén jó úton haladnak ahhoz, hogy a legnagyobb, befutott cégek közé kerüljenek – mondta Tüske Tamás, az Enterprise Investors országigazgatója a díjátadó rendezvényen. – Meggyőződésünk, hogy kiváló példáik bemutatása és elismerése is hozzájárul a hazai gazdaság fő bázisát jelentő kkv-szektor továábi fejlődéséhez.”

„Az idei év olyan szempontból is különleges, hogy a harmincból hét díjazott immár másodszor szerepel a Pegazus Díj nyertesei között – jelentette ki Edward Keller, a Dentons ügyvédi iroda M&A partnere. – Mindez azt mutatja, hogy megfelelő hosszú távú stratégiával egy vállalat magasabb fejlettség mellett is képes kiemelkedő növekedést produkálni. A mostani kedvező gazdasági környezet is jó hátteret teremt az újabb és újabb határok sikeres áttörésére, akár organikus úton következik ez be, akár friss tőkét és módszereket biztosító befektetők bevonásával.”

A „Piacvezető” kategória győztesei

„A növekedés fenntartásának egyik legfontosabb feltétele a megfelelő kockázat- és kintlévőség-kezelés – tette hozzá Keleti József, a Bisnode Csoport Country Manager-e. – A Pegazus Díjjal kitüntetett vállalkozásokat ezért cégminősítő megoldásainkkal segítjük abban, hogy magatartásukkal pénzügyi kockázatot jelentő partnereik kiszűrésével hosszabb távon is profitábilis növekedési pályán maradjanak.”

Az eseményen az eddigiekhez hasonlóan idén is a „Piacvezető” és a „Feltörekvő” kategóriákban, összesen 30 magyarországi kkv-t ismer el díjjal vagy oklevéllel a szakmai zsűri. A legdinamikusabban fejlődő kis- és középvállalkozások teljesítményét régiónként – Nyugat-, Közép-, és Kelet-Magyarország – díjazzák. A „Feltörekvő” kategóriában azok a vállalatok szerepelnek, amelyek árbevétele 2016-ban 1 milliárd és 2,5 milliárd forint között mozgott. A „Piacvezető” kategóriába olyan cégek kerültek, amelyek árbevétele 2016-ban már meghaladta a 2,5 milliárd forintot.

Történelmi léptékű változások formálják az autóipart

0

A használtautó-vásárlás idén csúcsot dönt, közel 700 ezer átírás lesz év végéig. Idővel akár az autóvezetést is betilthatják, annyival biztonságosabb lesz a gépek és szoftverek által irányított technológia. Jelenleg nem az elektromos autó drága, hanem az akkumulátorok előállítása – hangzott el a HG Media „Fókuszban: Sebességváltás az autóiparban” című konferenciáján.

A magyar gazdaság jelentősen függ a járműgyártástól, az ágazatnak nagyon fontos szerepe van az export, a GDP, a hozzáadott érték és a foglalkoztatás terén – mondta Lepsényi István (képünkön), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára a konferenciát megnyitó beszédében. Hozzátette: a hazai feldolgozóipar több mint 40 százalékát tesz ki a járműgyártás. A visegrádi országok körében Magyarországon bír a legnagyobb értékkel a járműgyártás egy főre jutó termelékenysége.

2020-ra 20 ezer elektromos jármű lehet Magyarországon

„A magyar gazdaság bővülése jelentős mértékben összefügg a magyar kis- és középvállalkozások fejlődésével. Ebből a szempontból az egyik legkiemelkedőbb lehetőséget a járműgyártás jelenti, mivel az rendkívül kutatásigényes iparág” – mondta. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások 2012 óta a jelentősen növekednek az ágazatban. Hozzátette: várhatóan néhány év múlva a járműgyártás teszi ki a hazai k+f-költés a legnagyobb részesedését.

Kiemelte: az épülő zalaegerszegi járműipari tesztpálya lesz az első olyan próbapálya Európában, amelyet kimondottan arra terveznek, hogy ott önvezető és elektromos járműveket lehessen tesztelni. „Ez egy egyedüli lehetőség arra, hogy minél több kutatás-fejlesztési tevékenységet vonzzunk Magyarországra” – tette hozzá. Vigh László, a tesztpálya miniszteri biztosa elmondta: a 250 hektáron megvalósuló, 40 milliárdos beruházás alapkövét májusban rakták le, jövőre pedig már be is üzemelik a létesítményt.

Az elektromos járművek hazai elterjedéséről szólva Lepsényi István elmondta: 2015-ben 300 tisztán elektromos jármű volt Magyarországon, jelenleg 1200-1300 található az utakon. Becslések szerint számuk 2020-ra 20 ezerre nőhet.

„Idővel betilthatják az autóvezetést”

Az információtechnológia közlekedésre gyakorolt hatásait Hanula Barna, a Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának dékánja ismertette. Kiemelte: nem energetikai megoldásokkal is jelentős energetikai eredményt lehet elérni. Például az önvezető járművek kiválthatják a lámpás kereszteződéseket, és így az ott keletkező dugókat, valamint az azzal együtt járó környezetszennyezést, hiszen kommunikálnak egymással, és így úgy érkeznek a kereszteződésekhez, hogy nem is kell megállniuk. Az önvezető autók előnyeként a csökkenő menetidőt és fogyasztást, a megoszthatóságot, illetve a biztonságot emelte ki.

Az önvezetők előretörését akadályozhatják jogi szempontok, a technológiai érettség és a hackertámadások veszélye. Hanula Barna szerint azonban ez utóbbi tényezők nem fogják feltartóztatni a technológia elterjedését. „Nem zárható ki, hogy idővel betiltják az autóvezetést, hiszen az nem biztonságos és nem is hatékony” – mondta a jövőről szólva.

A tulajdon továbbra is fontos szempont az autózásnál

A hazai autópiac trendjeiről szóló panelbeszélgetésen Frank György, a DasWeltAuto márkaigazgatója elmondta: közösségi autózás (carsharing) még csak nagyon kevéssé van jelen a magyar emberek tudatában, a tulajdon még mindig eléggé fontos szempont. „A használtautó-vásárlás idén csúcsot fog dönteni, közel 700 ezer átírás lesz év végéig. Ha ehhez hozzávesszük, hogy idén mintegy 100 ezer új autót helyeztek forgalomba, akkor ez azt jelenti, hogy kb. 800 ezer autó cserélt gazdát Magyarországon, vagyis majdnem minden tízedik ember vett autót idén” – hangsúlyozta Frank György. Hozzátette, bízik abban, hogy lassan véget fog érni a rossz műszaki állapotú autók beáramlása Nyugat-Európából. „Idén 25 ezer olyan jármű jött be, ami szmogriadó idején nem közlekedhet” – tette hozzá.

Jelenleg a rövidtávú szállításoknál jöhet szóba az elektromos meghajtás

Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója az elektromos járművek elterjedésének lehetőségeiről elmondta: szállítmányozó cégük elektromos targoncákat már régóta használ. Szerinte a rövidtávú szállításoknál meg lehet fontolni az e-járművek használatát, azonban a nehéz tehergépjárművek esetében kétségei vannak abban a tekintetben, hogy a következő 10 évben 5-10 százalékot meghaladóan elterjed az elektromos meghajtás. Szerinte inkább az üzemanyagcella jelentheti a jövőt.

Nagy Zsombor, az elektromos autókat forgalmazó Birdie Car alapító tulajdonosa elmondta: járműveik a rövidtávú szállítási igényeket szolgálják ki, napi 60-120 kilométeres távolságot tudnak teljesíteni. Kiemelte: 1 tonna terhelésre vetítve járműveik olcsóbbak a robbanómotoros járművekhez képest, illetve a fenntartási költségük is jóval alacsonyabb. Kiemelte: nem az elektromos autó drága, hanem az akkumulátorokat előállító technológia.

Célzott pályázati kiírás a beszállító vállalkozások számára

Az autóipari kkv-k pályázati lehetőségeit Lukács János, a Vanessia Kft. ügyvezető igazgatója ismertette. A kutatás-fejlesztési pályázatok kapcsán elmondta: ebben az esetben innovációt jelenthet olyan eszközök, immateriális javak beszerzése is, amelyeket a vállalkozás korábban nem használt, de amelyek beszerzése révén új vagy lényegesen módosított termék, szolgáltatás, technológia, illetve eljárás jöhet létre.

A beszállító vállalkozások számára kedvezően alakult nemrégiben a pályázati környezet, egy konkrét kiírás célzottan ezeket a cégeket kívánja támogatni. Az energetikai pályázatokról szólva hangsúlyozta: jelenleg is még több konstrukcióban érhetők el források, vannak vissza nem térítendő, kombinált és csak visszatérítendő támogatásként igénybe vehető megoldások is, ráadásul az energetikai fejlesztések kivitelezése során általában van lehetőség, ha korlátozottan is, de kapcsolódó ingatlanfejlesztések magvalósítására is.

Az autóipari cégek 60 százaléka küzd munkaerőhiánnyal

Az autóipart sújtó munkaerőhiány kapcsán Dr. Simon Attila István, az NGM munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára kiemelte: bár hét év alatt megduplázódott a hazai autógyártók és a beszállítóik által foglalkoztatott létszám, jelenleg mégis jelentős az üres álláshelyek aránya a szektorban. Nemzetgazdasági szinten a hazai cégek negyede küzd toborzási nehézségekkel, az autóiparban ez az arány jóval magasabb, 59 százalék.

Otti Csaba, a Login Autonom Employee Software ügyvezető igazgatója a szakemberhiány kapcsán a munkavállaló-barát szoftverek jelentőségére hívta fel a figyelmet. „Nem a munkaerőhiányt kell kezelni, hanem a cégeknek arra kell fókuszálniuk, hogy az emberek náluk akarjanak dolgozni” – hangsúlyozta. Hozzátette: cégük olyan szoftvereket is fejleszt, amivel a munkavállalók hatékonyságát fokozni lehet. A szakemberhiányra a gépesítés, robotizáció is megoldást jelenthet. A Login Autonom becslései szerint a kék- és a fehérgallérosok közötti jelenlegi 80-20 százalékos aránnyal szemben az újonnan épülő gyáraknál már csak 50 százalék a kékgallérosok aránya.

Aszódi Attila: gőzerővel zajlik Paks II előkészítése

Gőzerővel zajlik a munka annak érdekében, hogy 2018 elején az úgynevezett felvonulási területen megkezdődhessenek a Paks II beruházás kivitelezési munkái – mondta a paksi atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős államtitkár az Inforádió Aréna című műsorában.

Ennek keretében lehívták a magyar-orosz államközi hitel első, 98 millió eurós részletét – tette hozzá Aszódi Attila. Az erőmű kulcsrakész, fix áras és fix határidős megtervezése, megépítése és üzembe helyezése a fővállalkozó feladata. A munkában becslések szerint akár háromezer alvállalkozó is részt vehet majd. A Paks II. projekttársaságnak az egész tervezési, építési folyamatot nyomon kell követnie és ellenőriznie, minősítenie kell a munkában részt vevő cégeket – mondta a szakember.

Az új blokkok a tervek szerint 2026-ban és 2027-ben kereskedelmi üzembe lépnek. A létesítési engedélykérelemben kell bemutatni, hogy a nukleáris létesítmény meg tud majd felelni a nukleáris biztonsági szabályoknak. Ezt a mintegy 200 ezer oldalt tartalmazó dokumentumcsomagot jövőre kell majd beadni az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) – jegyezte meg Aszódi Attila. 

A biztonságra vonatkozó szabályok betartását az OAH ellenőrzi, de az atomtörvény szerint a végső felelős az erőmű üzemeltetője, nukleáris értelemben a létesítmény tulajdonosa. A nemzetközi szervezeteken keresztül külső kontroll is érvényesül – tette hozzá.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a legtöbb, atomenergiát alkalmazó ország elsősorban az ellátásbiztonságot, a klímavédelmet és az olcsó, megfizethető villamosenergiához hozzáférést tartja a legfőbb szempontnak. Az EU-ban jelenleg a villamosenergia egynegyede származik atomerőművekből, melyeknek az élettartamra vonatkoztatott szén-dioxid-lábnyoma alacsonyabb, mint például a szél- vagy a napenergiának – ismertette. 

Az árat tekintve van bizonytalanság – erősítette meg. Azzal számolnak azonban, hogy a következő 15 évben a 600 ezer megawattnyi európai nagyerőműből ki fog esni 150 ezer megawatt az erőművek magas életkora és a klímavédelmi célkitűzések teljesítésére, ami növelni fogja a villamosenergia nagykereskedelmi árát. 

Beszélt arról is: azzal számolnak, hogy az építőipari munkák zömét magyar munkavállalók tudják elvégezni. A munkaerőhiányra a nemzetközi együttműködést említette megoldásként, ami jellemző az ilyen projekteknél. A teljes üzemeltető személyzet 1100 fős lesz, azt szeretnék, ha ennek derékhadát magyar instruktorok képeznék ki. (MTI)

Innovatív építőanyagot fejleszt az Infodrops Consulting

Innovatív építőanyag fejlesztését kezdte meg 1,85 milliárd forintból az Infodrops Consulting Kft. a Heves megyei Tarnabodon. A projekthez a Széchenyi 2020 programban több mint 942 millió forintos állami támogatást kapott a cég.

Az Infodrops Consulting Kft. a tervek szerint egy betonszerű anyagot hoz létre, a hagyományos betonnál jobb műszaki és fenntarthatósági jellemzőkkel – mondta el Sallay Endre ügyvezető. Az olcsó és környezetbarát geohab az út- és mélyépítésben válthatja fel az eddigi drága és környezetszennyező építőanyagokat. A több tudományágat felölelő kutatást nyáron indították el, a geohab receptúrája várhatóan egy év alatt készül el. A fejlesztésre szánt összeg számottevő részét különleges gépek és berendezések beszerzésére és üzembe állítására költik.

Sallay Endre tájékoztatása szerint a 2005-ben alapított Infodrops Consulting Kft. eredetileg IT-szolgáltatást nyújtott partnereinek, 2016-os tulajdonosváltása óta azonban műszaki kutatás-fejlesztéssel és üzletviteli, valamint műszaki tanácsadással foglalkozik. A vállalkozás nettó árbevétele tavaly meghaladta a kétmilliárd forintot, nyeresége 24,5 millió forint volt. A cégnek nyolc alkalmazottja van, emellett több dolgozót szerződéses formában foglalkoztat. A fejlesztési program 10 új kutatás-fejlesztési munkahelyet teremt. (MTI)

Visszahívták a forgalomból a Sauska pincészet több termékét

Vizsgálatot indított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Sauska pincészet villányi üzemében, amelynek lefolytatásáig elrendelték egyes termékek zárolását és forgalomból történő visszahívását. A borászat közölte: a visszahívás a borok fogyaszthatóságával nincs összefüggésben.

A Nébih arról tájékoztatott, hogy szakembereik november 29-én tartottak helyszíni ellenőrzést a Sauska és Társa Kft. villányi borászati üzemében. Mivel a pincészet többek között több borászati tétel nyomon követését nem tudta hitelt érdemlően igazolni, a hatóság, a vizsgálat lefolytatásáig, elrendelte a tételek zárolását és forgalomból történő visszahívását – írta állásfoglalásában a hatóság a kivont tételek megnevezése nélkül. Egyúttal jelezték: további részleteket a hatósági eljárás lezárását követően tudnak közölni.

A pincészet a honlapján közzétett tájékoztatóban azt írta: a Nébih a villányi borászatban egy rutinvizsgálatkor a fogyasztói azonosítók pontatlanságára vonatkozó, engedélyezés-technikai jellegű problémát tárt „fel bizonyos palackos tételekre vonatkozóan”, amelyeket átmenetileg vissza kell vonni a kereskedelmi forgalomból.

Mivel a visszahívás engedélyezés-technikai jellegű, a borok fogyaszthatóságával, beltartalmi-, valamint élvezeti értékével semmilyen módon nem áll összefüggésben – hívta fel a figyelmet pincészet. Kiértek arra is, hogy a villányi tételek visszavonásáról partnereiket értesítették, ők megtették a szükséges lépéseket. A borászat együttműködik a hatósággal, és belső vizsgálatot is elrendeltek – tették hozzá.

A hatóság egyidejű vizsgálata a tokaji tételekre is kiterjedt, ott mindent rendben találtak – olvasható a közleményben amely kiemelte, hogy a tokaji boraik és pezsgőik, valamint a „rendben levő villányi tételeik” változatlanul elérhetők. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a villányi és tokaji borvidéken is gazdálkodó pincészet 2015-ben több mint 714 millió, tavaly pedig csaknem 763 millió forintos árbevételt ért el. Boraikat több rangos nemzetközi és magyar díjjal is elismerték. (MTI)

Új üzleteket kötöttek a hazai vállalkozások a nyitrai Agrosalon szakkiállításon

Több mint 220 millió forint értékű üzletet kötöttek a hazai vállalkozások Szlovákia egyik kiemelt mezőgazdasági és agráripari szakkiállítását, a nyitrai Agrosalont követően.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) közreműködésével idén tíz magyar cég vett részt a nyitrai szakkiállításon – mondta el Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója. Az MNKH az elmúlt két évben – 13 magyarországi irodája mellett – a szomszédos országok magyarlakta területein és Lengyelországban összesen 22 képviseletet nyitott.

A közép-kelet-európai irodahálózat létrehozása óta összesen megközelítőleg 5 milliárd forint értékű üzletkötésben vett részt. Az idén az első tíz hónapban az MNKH közreműködésével mintegy 2,2 milliárd forint értékben kötöttek üzletet a magyar vállalkozások, ebből a Felvidékre 650 millió forint jutott.     

Hozzátette, hogy mindebben a szakkiállítások mellett jelentős szerepe van az általuk szervezett üzleti fórumoknak, valamint az MNKH Exportakadémia elnevezésű képzési sorozatának. Oláh Zsanett hangsúlyozta, hogy a kereskedőház eredményességét a magyar cégek sikerén keresztül tudják mérni, hiszen fő feladatuk a határokon átívelő gazdaságfejlesztés mellett a sikeres exporttevékenység megkezdéséhez szükséges tudás és kapcsolatrendszer biztosítása a vállalkozások számára.     

Az MNKH jövő évi szakmai tervében is kiemelt szerepet kap az agrár- és élelmiszeripar, így a szektorban működő vállalkozásoknak 2018-ban 20 szakkiállításon biztosítanak megjelenési lehetőséget. Mint mondta, egy-egy kiállításon való részvétel megszervezése az idő mellett anyagi megtakarítást is jelent a vállalkozásoknak, hiszen az általuk fizetett összeg a teljes költség mindössze nyolc-tíz százaléka.

Hollósi László, az 1991-ben alapított, kecskeméti székhelyű Hetech Trend Kft. kereskedelmi igazgatója elmondta: az Agrosalon szakkiállításon való bemutatkozásuk és az azt követő tárgyalások révén több mint 130 millió forint értékű üzletet kötöttek egy dunaszerdahelyi gabonakereskedő vállalkozással tisztító-szárító berendezések gyártására. 

A közel száz fővel működő, évi 2-3 milliárd forint árbevételt realizáló Hetech Trend Kft. majori gépek gyártásával, gabonatárolók, terményszárítók tervezésével, építésével, ezek komplett technológiai rendszerként való kivitelezésével foglalkozik. A cégnek jelentős részesedése van Romániában és Szerbiában is. (MTI)

Egy euróval emelik Fico fizetését

0

2018. január 1-től egy euróval emelkedik a közjogi méltóságok bére Szlovákiában. A parlament a bérek befagyasztását egy másik törvény módosító javaslatán keresztül oldja fel – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.

„Az összhang egyértelmű annak kapcsán, hogy a bérbefagyasztás feloldásának folyamatát nem lehet egy több éve bevezetett számítás alapján elindítani. Ezért abban állapodtunk meg, hogy a bér szimbolikus 1 euróval emelkedjen – mondta a koalíciós pártok parlamenti frakcióinak keddi ülését követően Robert Fico kormányfő.

Ezzel egy hivatalos vitát szeretnénekk elindítani arról, hogyan küszöböljék ki a közjogi méltóságok és az állami társaságok élére kinevezett vezetők fizetését érintő szabálytalanságokat.

Fico szerint meg kell határozniuk bizonyos együtthatókat, aminek alapján a közjogi méltóságok és az állami vállalatok élén álló állami képviselők bére kiszámolható lesz – írja a hirek.sk.

A koalíció viszont előbb az egyik adótörvény módosításával szeretné törvénybe iktatni, hogy a közjogi méltóságok fizetései maradnak a 2011. évi szinten, csupán egy euróval emelkednek. Egyúttal megkezdik az új paramétereket tartalmazó jogszabály kidolgozását.

Andrej Danko házelnök, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke szerint fontos, hogy a koalíció a megoldotta a problémát. „Megállapodtunk a közjogi méltóságok és az állami vállalatok vezetői bére új rendszerének megoldásában” – nyilatkozta.

Tárgyalnak az állami vállalatok jövő évi béremeléséről

Jövőre átlagosan 10-12 százalékkal tovább nőnek a fizetések az állami vállalatoknál a tavaly megkötött, hároméves bérmegállapodás keretében.

A következő hetekben kezdődnek az állami vállalatoknál a jövő évre előirányzott, átlagosan 12 százalékos béremelés felosztásával kapcsolatos tárgyalások – értesült a Magyar Idők.

Tavaly az állami közszolgáltató cégeknél – a postánál, a Volán-társaságoknál, a MÁV-nál, valamint a vízügyi ágazatokban – köttetett egy hároméves, összesen átlagosan 30 százalékos bérmegállapodás. Az idei évben ennek ­köszönhetően 13-15 százalékkal nőttek a fizetések, amelyből minden dolgozó részesült, ám ez egyelőre nem elegendő megoldás, mivel a munkaerőhiány továbbra is fennáll.

Jövőre folytatódik a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. Előbbi az idei bruttó 127,5 ezerről 8 százalékkal 138 ezer forintra nő, a munkavállaló 91 800 forintot kaphat kézhez. A garantált bérminimum idei bruttó 161 ezer forintról 12 százalékkal 180 ezer forintra emelkedik, amelyből a dolgozó 123 700 forintot vihet haza.

December 5. az önkéntesek nemzetközi napja: a kultúrák találkozásáért, a változásért

Az európai önkéntes szolgálat már mintegy százezer önkéntes projektet szervezett fiataloknak világszerte, és továbbra is várja a jelentkezőket.

Mintegy 1,5 millió 15 és 30 év közötti európai fiatal vállalt már valamilyen önkéntes munkát, legyen az kertészet, plakátkészítés, vagy segítségnyújtás gyermekeknek. Többnyire azonban helyi közösségeket segítenek, kevés kezdeményezés lépi át az államhatárokat.

A határokon átívelő önkéntes munka támogatására hívta életre az unió az európai önkéntes szolgálatot, amely a különböző szervezetek együttműködését segítve kapcsolatot teremt az önkéntes országa és a projekt megvalósulási helye között.

A 17 és 30 év közötti fiatalok számára nyitott projektek 2–12 hónapig tartanak, és az önkéntesek rendkívül sok területen, például a kultúra, a gyermek- és ifjúsággondozás, a sport, a kulturális örökségvédelem, a művészetek, az állatjólét, a környezetvédelem vagy a fejlesztési együttműködés területén segíthetnek.

Szállásuk és ellátásuk térítésmentes, ingyenes egészségbiztosításban részesülnek, és költőpénzt is kapnak a projekt időtartamára, csak az utazási költségek egy kis részét kell saját maguknak állniuk

Európai Szolidaritási Testület

Az EU 2016-ban hozta létre az Európai Szolidaritási Testületet, amely lehetővé teszi a fiataloknak, hogy ott segítsenek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk: például természeti katasztrófával sújtott területeken, menedékkérőket befogadó központokban, vagy szociális problémák kezelésében.

A 18 és 30 év közötti fiatalok kétfajta projektben vehetnek részt: önkéntes munkát végezhetnek (teljes munkaidőben, fizetés nélkül), illetve szakmai gyakorlat keretében is dolgozhatnak (tanulószerződéses gyakorlati képzés, vagy munka).

A projektek 2 hónaptól 1 évig tartó időszakra szólnak, és fedezik az önkéntesek szállással, utazással, étkezéssel kapcsolatban felmerülő költségeit, az egészségbiztosítási kiadások egy részét vagy egészét, és biztosítanak némi költőpénzt is.

Az EP szerint mindenki számára lehetővé kell tenni az önkéntességet

Az Európai Parlament 2016-ban állásfoglalást fogadott el, amelyben többek között arra kérte a bizottságot, hogy minden korosztály számára tegye elérhetővé az önkéntes szolgálatot, biztosítson jogi segítséget az önkéntesek számára és gondoskodjon a projektek megfelelő finanszírozásáról.

Biztonságosak az érintős bankkártyák

Rémhír az a közösségi médiában terjedő állítás, hogy nem biztonságos az érintős (PayPass rendszerű) bankkártya – jelentette ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnmegelőzési osztályának vezetője az ORFK és a Magyar Bankszövetség közös sajtótájékoztatóján.

Németh Ágnes hangsúlyozta: egyetlen eljárást sem indított a rendőrség úgynevezett „elektronikus zsebtolvajlás”, vagyis olyan eset miatt, hogy valakinek a PayPass rendszerű bankkártyájáról hordozható terminál használatával illetéktelenül pénzt vettek volna le. Nem is kaptak ilyen bejelentést – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen álhíreket közlő oldalak általában tele vannak reklámmal, és a közösségi oldalak használói hajlamosak megosztani ezeket az információkat, amelyek így futótűzként terjednek. Ezért is fontos a tudatos, körültekintő internethasználat – mondta az osztályvezető. 

Sütő Ágnes, a bankszövetség kommunikációs vezetője közölte, hogy minden 300 ezer bankkártyás vásárlásra csak egy csalás jut, és ezeknek az eseteknek is a 72 százaléka online környezetben, többnyire internetes vétel során történik. Mint elmondta, az Európai Központi Bank adatai szerint európai összevetésben Magyarországon az egyik legbiztonságosabb a bankkártyahasználat. Ma már a kártyás vásárlások kétharmada érintéssel történik. A forgalomban lévő csaknem 9 millió bankkártya közül pedig 6 millió PayPass rendszerű, és a terminálok 80 százaléka már támogatja a használatukat.

Az érintős kártyákat hat éve forgalmazzák a magyar bankok, és a kártyák szaporodása ellenére sem tapasztalták a visszaélések arányának növekedését, így ma 98 millió forintból csupán egy forint kerül a bankkártyahasználat nyomán csalókhoz – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az így keletkezett károknak is megtérítik a 90 százalékát a pénzintézetek, amelyek csak kirívó gondatlanság esetén nem állnak helyt.

Azt mondta, technikailag elképzelhető, hogy egy csaló sokszori kísérletezéssel, például tömött közösségi közlekedési eszközön képes lehet hordozható terminállal megcsapolni egy bankkártyát, ám ez nem életszerű. Egyrészt a terminálba előtte be kell vinni az adatokat, másrészt minden terminál tulajdonosának egy bankkal kell szerződnie, sok csalás esetén pedig a bank letiltja az eszközt és a rendőrséggel közli a tulajdonos adatait.

Ráadásul PIN-kód nélkül egyszerre csupán 5 ezer forintig engedélyezett az érintőkártyás vásárlás, vagyis igen nagy kockázat mellett csupán alacsony bevétel lenne elérhető, ami nem éri meg – mondta a kommunikációs vezető. Sütő Ágnes a legjobb védekezésnek azt nevezte, ha igénybe vesszük a bankok által kínált, a tranzakciókról értesítő SMS-szolgáltatást.

Szabó Henrik, az ORFK bűnmegelőzési osztályának kiemelt főreferense arra hívta fel a figyelmet, hogy internetes vásárláskor a csalások elkerülése érdekében csak banki oldalon adjuk meg a számla- és kártyaadatainkat, kereskedőknek soha. Kiemelte, hogy az álcázott, az eredetire megszólalásig hasonlító hamis banki oldalak a címsor elolvasásával szűrhetők ki.

A címsornak ugyanis az eredeti oldalaknál minden esetben „https”-sel kell kezdődnie. Ugyancsak elkerülhetjük a csalásokat az áruk személyes átvételével vagy utánvéttel fizetéssel, emellett hasznos a vásárlói visszajelzések elolvasása, továbbá gyanús lehet, ha egy terméket jóval az értéke alatt, különösen kedvező áron kínálnak – mondta Szabó Henrik. (MTI)

Makói petrezselyemgyökér: uniós elismerés

Az Európai Unió jóváhagyta, hogy a Makói petrezselyemgyökeret is oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel lássák el (ofj) – tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.

A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. A tájékoztatás szerint a Makói petrezselyemgyökér egyedisége a földrajzi környezetnek, a makói tájkörzetnek, a természeti – talaj és éghajlati –, és részben emberi tényezőknek köszönhető.

A bejegyzett elnevezést viselő termék megjelöléséhez használt egyedi címkéket a Magyar Gazdakörök és Gazdaszöveetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) makói szervezete, a Csanád és Térsége Gazdakör adja ki, fel kell tüntetni rajtuk a „Makói petrezselyemgyökér” szóösszetételt és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) regisztrációs számát.

Az oltalom alatt álló Makói petrezselyemgyökér elnevezést azok a termékek viselhetik, amelyik termesztése Makó, Csanádpalota, Apátfalva, Ambrózfalva, Csanádalberti, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, és Pitvaros települések közigazgatási határain belül történik.

A termék előállítás területi lehatárolása az eredetvédelem alapvető része. Az eredetvédett termékek termékleírásban meghatározott módon történő gyártásával, a védett név használatával a lehatárolt területen előállítást végző bármely gyártó élhet, üzemmérettől függetlenül. A címkét az elnevezést viselő termék valamennyi termelője megkapja.

Az EU-s eredetvédelem célja, hogy a jó minőségű, hagyományos termékek fennmaradását biztosítsa, és ne legyen lehetőségük a gyenge minőségű összetevőket, kétes gyártási technológiát alkalmazóknak a védett névvel való visszaélésre. Ezért a Makói petrezselyemgyökér védett nevet csak akkor lehet használni, ha a termék teljes mértékben megfelel a termékleírásban megállapított technológiai, minőségi és érzékszervi követelményeknek. Nem használhatók azok a védett névre utaló megnevezések, amelyek az élelmiszerek jelöléséről szóló uniós rendelet alapján alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére. (MTI)