Az idősebb korosztály sokat segíthet az egyre súlyosabb munkaerőhiány enyhítésében – hangzott el többször is a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) közös rendezvényén.
Az akár 70 éves korukig is aktív nyugdíjasok segíthetnek abban, hogy az egyre súlyosabb magyarországi munkaerőhiány enyhüljön – mondta el a VIMOSZ és a BKIK „Nyugdíjas szövetkezetek és külföldi munkavállalók a turizmus-vendéglátásban” című konferenciáját megnyitó beszédében Sáfár Tamás. A VIMOSZ alelnöke szerint a nyugdíjas szövetkezetekkel való együttműködés mindenki számára „nyerő szituáció”.
Közel fél éve tart a turizmust képviselő budapesti kamarai kollégium felállításának előkészítése – tájékoztatott Krisán László, a BKIK elnöke, aki előadásában a munkaerőhiányból fakadó kamarai feladatokat vette sorra. A turizmus és vendéglátás nemcsak a GDP-hez és az állami bevételekhez való hozzájárulás, de a foglalkoztatottak száma alapján is stratégiai ágazat – hangsúlyozta az elnök.
A magyar gazdaság legégetőbb problémája a munkaerőhiány, amit nemcsak közép- és hosszútávon, de rövidtávon is kezelni kell – hangsúlyozta Krisán László, aki szerint ehhez paradigmaváltásra van szükség. A tipikus munkaerő-piaci források ugyanis vagy kimerültek, vagy „a maximumon járnak”. Az egyik vizsgálandó lehetőség a közszféra, ahonnan a hatékonyság javításának eredményeként sok szakember átkerülhetne a versenyszférába. A másik a nyugdíjasok bevonása: a budapesti kamara üdvözölte a szövetkezeti minta alkalmazását, amely a diákok esetében már „bejött”.
Sok olyan nyugdíjas él Magyarországon, aki teljesen munkaképes, aktív és – amennyiben szerzett jogai nem sérülnek – készen áll arra, hogy visszatérjen a munkaerőpiacra. A szövetkezeti forma Krisán László szerint „jó irány”; az elnök tájékoztatása szerint a BKIK már vizsgálja egy „saját” szövetkezet létrehozásának jogi lehetőségeit.
Az idősebb generáció ugyanakkor jóval óvatosabb, mint az innovációra fogékony fiatalok, ami – többek között – azt is jelenti, hogy az elérésükhöz is másféle eszközöket kell latba vetni. (Az önkormányzat faliújsága is lehet sikeres csatorna – jegyezte meg Krisán László.) A BKIK elnöke elmondta: a budapesti kamara Deregulációs Bizottságának első javaslata a nyugdíjas szövetkezetekre vonatkozóan a cégbejegyzési eljárás százezer forintos illetékének eltörlése volt, amit az Országgyűlés el is fogadott. A kamarának ugyanakkor további javaslatai is vannak: szorgalmazzák, hogy
- a nyugdíjas szövetkezetek is kaphassanak állami finanszírozást,
- terjesszék ki a lehetőséget a korkedvezményes nyugdíjasokra és
- a nem szövetkezeti tagokra is, továbbá
- töröljék el a minimálbér 18-szorosában megállapított felső fizetési korlátot.
A munkaképes korú lakosság minden évben 40 ezerrel csökken, így 2050-re már egymillió munkavállaló fog hiányozni a rendszerből – kezdte előadását Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke hozzátette: ehhez hasonlóan a magyar munkavállalók megnövekedett mobilitásából eredő problémát is csak mérsékelni lehet, hiszen a jelentős bérkülönbségek miatt a munkavállalók itthon tartása rendkívül nehéz feladat. Mivel a munkaerő-piaci „tartalék” szűkös, a keresletet kellene csökkenteni: a munkaerő hatékonyabb kihasználása egyúttal a versenyképességet is erősítené, ami a magyarországi kkv-knak is egyértelmű érdeke.
A mintegy 170 ezernyi közfoglalkoztatottból Rolek ferenc szerint a versenyszférában legfeljebb 30–40 ezer fő találhat állást, az idősebb korosztály bevonása ezért valódi lehetőségnek tűnik. A nyugdíjas szövetkezetek létrehozása jó első lépés, de a feltételeket ki kellene terjeszteni azokra is, akik nem tagjai egyetlen szövetkezetnek sem – hangsúlyozta Rolek Ferenc is, aki szerint szükség lenne az állami szférára vonatkozó szabályozás átgondolására is: ez a magas munkanélküliség idején még racionális volt, a megváltozott helyzethez azonban már nem igazodik.
Az MGYOSZ alelnöke a fentieken túl kiemelte cigány honfitársaink foglalkoztatásának problémáját. Mint elmondta, az érdekképviseleti szervezetek becslése szerint ma Magyarországon a cigányok a teljes népesség 8 százalékát adják, a 15–20 évesek körében azonban ez az arány 14–15 százalék, a 6 éves korosztályban pedig 20 százalék. Ha ezt a kisebbséget nem sikerül integrálni, akkor 20–30 év múlva nem 1 millióval, hanem 1,5 millióval kevesebb „hadra fogható” szereplő lesz a hazai munkaerőpiacon – figyelmeztetett Rolek Ferenc.
Az EU-ban a tágabb értelemben vett turizmus területén 13 millióan dolgoznak, 2000 óta 2,5 millió új állás jött létre; a foglalkoztatottak ötöde 25 évnél fiatalabb, harmaduk „viszonylag képzetlen” és háromötödük nő – sorolta az adatokat Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke. A képzett munkaerő megtartásának számos akadálya van:
- az ágazat gyenge vonzereje,
- a kkv-k magas aránya,
- a szezonalitás,
- a munka nehézsége,
- az alacsony bérek és
- a szükséges szaktudások, kompetenciák széles köre.
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia célkitűzése szerint 2030-ra a jelenlegi 364 ezerről 450 ezerre kellene növelni, miközben mintegy 100 ezren nyugdíjba vonulnak – érzékeltette Gál Pál Zoltán a feladat súlyát. A kormány tíz év alatt közel 840 milliárd forintot szán a turizmus fejlesztésére, de a megfelelően képzett, megfelelő hozzáállású munkaerő hiánya rendkívül nagy probléma. (A szakács unió-szerte az első számú hiányszakma, a pincér pedig a 13. a listán.) A kivándorlás ráadásul az ágazatot különösen súlyosan érinti: míg az átmenetileg külföldön tartózkodó magyar munkavállalók aránya a nemzetgazdaság egészében 1,4, addig a turizmus–vendéglátás területén dolgozók körében 5,6 százalék.
Gál Pál Zoltán szerint a megoldáshoz az ágazat reputációjának javítása mellett az áfa és az adóék csökkentésére, az egyszerűsített foglalkoztatás kiterjesztésére és az oktatás reformjára is szükség lenne. A nyugdíjasok mellett a külföldi vendégmunkások bevonása is jó irány lehet – tette hozzá az elnök.
Réti Mária, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának docense, a nyugdíjas szövetkezetek létrehozását célzó jogszabály törvényalkotási munkabizottságának vezetője elmondta: az új szabályozás négy célt tűzött ki. Az elsődleges feladat természetesen a munkaerőhiány csökkentése, de a versenyképesség fejlesztését, a közösségépítés szempontját és az uniós jogszabályoknak való megfelelést is szem előtt tartották.
A szövetkezeti forma mellett szólt a diákszövetkezetek meglévő és működő mintája, amely egy érzékeny korcsoportot eredményesen vont be a munkaerőpiacra. A 19. század vége óta létező forma kimunkált működési elvei már számos európai országban, több szektorban is beváltak – tette hozzá Réti Mária, aki a javasolt egyszerűsítéseket indokoltnak nevezte.
A nyugdíjas szövetkezetekről szóló jogszabály teljesen új helyzetet teremtett, nem lehet a múltbeli legjobb gyakorlatokra támaszkodni – hangsúlyozta Zsoldisné Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. A cégek számára a nyugdíjasok foglalkoztatása kedvező, mert gyorsan juthatnak szakképzett, tapasztalt munkaerőhöz, a járulékok egy részét nem kell megfizetniük, sőt élelmiszer-jellegű juttatásokat szja nélkül is adhatnak. Vannak persze „hátrányok” is: az idősebbeket fizikailag jobban kell kímélni, hosszabb betanulási időt kell számukra biztosítani, a szervezeti kultúrához való illeszkedést nehezebb megoldani, több figyelemre és türelemre van szükség.
Az első tapasztalatokról szólva Zsoldisné Csaposs Noémi elmondta: a jelentkezők többsége a médiából értesült a lehetőségről, amely egyelőre a nők körében tűnik népszerűbbnek. A kereset-kiegészítés mellett az idősebbek a szabadidő aktív kihasználását tekintik fő szempontnak, és nem feltétlenül arra a munkahelyre akarnak visszamenni, ahonnan nyugdíjba vonultak.
A magyar gazdaságot sújtó munkaerőhiány miatt várhatóan a nyugdíjas szövetkezetek és az általuk foglalkoztatott nyugdíjasok száma is emelkedni fog, amiben az esetlegesen megnyúló pályázati források is közrejátszhatnak – hangsúlyozta a szakember.
Temesvári Zsolt, a Danubius Hotels Zrt. képzési és szervezetfejlesztési igazgatója elmondta: a társaságnál jelenleg is sok nyugdíjas dolgozik, de jelenleg is több szövetkezettel tárgyalnak – esetleg más iparágakból érkező – nyugdíjasok bevonásáról. A Danubiusnál kiemelt figyelmet fordítanak a méltányos – a végzettséget és a képzettséget figyelembe vevő – alkalmazásra; a legnagyobb kihívást az idősebbek „mérsékeltebb rugalmassága” jelenti.
Ukrajnában mintegy 24 millió aktív munkavállaló él, közülük 8 millióan dolgoznak külföldön – tájékoztatott Bányai Tibor, az ukrán munkásokat közvetítő HSA Kft. üzletfejlesztési igazgatója. Az ukrán munkavállalók jellemzően jól képzettek (a diplomás mérnökök aránya magasabb, mint az EU-ban) és a mentalitásukat illetően is jók a tapasztalatok. Magyarországon több mint 400 cég foglalkoztat ukrajnai dolgozókat, nagyrészt munkaerő-közvetítőkön keresztül.
A képen (balról jobbra) Sáfár Ferenc, Krisán László, Rolek Ferenc és Gál Pál Zoltán.
