Kezdőlap Blog Oldal 570

Rekorderedménnyel zárta a tavalyi évet a Poli-Farbe

A Poli-Farbe Vegyipari Kft. a 2017-es üzleti évet 11,04 milliárd forint nettó árbevétellel zárta, amely 808 millió forintos növekedést jelent a 2016-os adathoz képest, és 860 millió forinttal több a 2015. évinél.

A Poli-Farbe 2017-ben 44,555 ezer tonna terméket értékesített, míg 2016-ban és 2015-ben ez a mennyiség 42,714 és 42,676 ezer tonna volt – mondta sajtótájékoztatóján Szabó Antal, a festékgyártó társaság ügyvezető igazgatója. A cég a jövőben emelni akarja az értékesítésen belül a jelenleg 6 százalékos export arányt, és egy új, a lakások fűtésére alkalmas falfestékkel is piacra kíván lépni, várhatóan 2020-tól.

A lakás fűtésére alkalmas falfesték prototípusának megalkotására a Poli-Farbe együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), Villamosmérnöki és Informatikai Karának (VIK) Távközlési és Médiainformatikai Tanszékével. A prototípust vélhetően idén ősszel mutatják majd be, a termék fejlesztésére a cég mintegy 100 millió forintot fordít.

Falábu Dezső, a cég kutatási és fejlesztési igazgatója elmondta, hogy a fűtésre alkalmas falfestékhez a vezetőképes bevonatot már megalkották, a következő lépés, hogy az elektromos áram segítségével hőt tudjon termelni. A helyszínen kiadott közlemény szerint a speciális falfesték elektromos fogyasztónak minősül, olyan rendszer, amely áramforrásból, szabályozó rendszerből és elektromos vezetőképességgel rendelkező adalékokat tartalmazó festékből áll.

Szabó Antal közölte: a tervek szerint ha a lakásfűtő falfestéket felviszik körülbelül 6 négyzetméteres felületre, akkor az képes lesz egy 60-70 négyzetméteres területű lakást felfűteni, négyzetméterenként 300-350 watt teljesítménnyel. Az ügyvezető igazgató úgy vélte, hogy ennek a fejlesztésnek köszönhetően jelentősen csökkenthető lesz a lakások ökológiai lábnyoma. Magyar Gábor, a BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének vezetője elmondta, hogy a lakásfűtő falfesték a közeljövőben az okos otthonok ígéretes eleme lehet.

A közlemény szerint a 30 milliárd forintra becsült magyar dekor festékpiac mintegy 75 százalékán három nagy festékgyártó vállalat osztozik, ezek közül egyedül a 26 éve alapított Poli-Farbe Vegyipari Kft. magyar tulajdonú. A Bács-Kiskun megyei Bócsán bejegyzett vállalat 271 munkavállalót foglalkoztat. (MTI)

MKIK: kedvező üzleti helyzet, javuló várakozások

2018 áprilisában negyvenegyedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúravizsgálatára, amely Magyarországon a legnagyobb – legtöbb cégre kiterjedő – vállalati konjunktúravizsgálat. A jelenlegi adatfelvétel 3274 cég vezetőjének válaszain alapul és a vállalkozások üzleti helyzetéről, valamint rövid távú üzleti várakozásairól tájékoztat.

Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke a 2017. októberi 49 pontról 2018 áprilisában 53 pontra nőtt. Ez az érték az adatfelvétel kezdete, 1998 óta a legmagasabb. A bizonytalansági mutató értéke három ponttal csökkent az októberi értékhez képest, jelenleg 39 ponton áll. Ez utóbbi arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése egyöntetűbbé vált a legutóbbi adatfelvételhez képest.

A vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg az üzleti klímát, a múlt félévi javuló tendencia tovább folytatódott. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a rendelésállományra vonatkozó várakozások jelentősen, míg a várható üzleti helyzettel kapcsolatos kilátások enyhén optimistábbakká váltak – áll az MKIK közleményében.

Európai innovációs díjat kapott a Waberer’s

Hazai cég még nem kapott olyan magas elismerést, mint most a Waberer’s. A közúti fuvarozó cég az SAP innovációs díját vállalatirányítási rendszerének átfogó és példaértékű modernizálásáért nyerte el. Az elismeréssel a magyar tőzsdei vállalat olyan „elitklubhoz” csatlakozott, amelynek járműipart képviselő tagjai között található az olasz Lamborghini is, amelynek Ipar 4.0-ás projektje szintén díjat nyert az SAP megmérettetésén.

Technológia segíti a növekedést

A Waberer’s csoport, amely nemcsak Magyarországon számít piacvezetőnek, hanem Európában is a legnagyobb fuvarozó vállalatok közé tartozik, 2017 januárjában vezette be az SAP vállalatirányítási rendszerét. Ezzel a cég korábbi, Oracle-alapokra épülő megoldását cserélte le, a beruházás révén pedig nem csupán az 56 tagvállalatának irányítása vált hatékonyabbá, de a big data technológiának köszönhetően jelentősen felgyorsult az üzleti döntéshozatali folyamat. Az innovatív beruházás a Waberer’s több mint 4300 kamionból álló flottájának üzemeltetését is új, korszerű alapokra helyezte, de emellett pénzügyi és beszerzési folyamatait is valós idejű adatok alapján képes menedzselni. Az új technológiának legjobban talán a pénzügyes munkatársak örülnek: a hóvégi záráskor nekik már nem kell túlórázniuk. A csoport dimenzióihoz mérten rekordidő, 10 hónap alatt vezették be az SAP rendszerét, mely a Waberer’s további növekedésének egyik alapját jelenti.

Innovációval előz a Waberer’s

A logisztika nemzetközi trendjeit kiaknázva, a Waberer’s-nél bevett gyakorlat a legújabb innovációk tesztelése, alkalmazása. A társaság saját fejlesztésű rendszereket is bevezetett az erőforrások optimalizálása érdekében, ugyanakkor folyamatosan modernizálja üzleti informatikai rendszereit, amelynek során a szakmai rendszereket SAP-alapokra helyezik át. Az üzleti hatékonyság emelése a tőzsdei cég versenyképességét szolgálja.

Erdélyi Barna, a Waberer’s vezérigazgató-helyettese elmondta: „A fuvarozó-szállítmányozó szektor az elmúlt időszakban gyökeres változásokat élt meg, már messze nem hagyományos, régivágású iparág. A Waberer’s-nél ráadásul nemcsak piacvezetők vagyunk Európában, hanem az innovációban is élen járunk. Ennek egyik alapja az a szoftveres háttér, amelynek bevezetése elengedhetetlen a hatékony, sikeres és fenntartható működéshez, a stabil piaci növekedéshez.”

A Waberer’s informatikai rendszerein túl is nagy hangsúlyt helyez az innovációra, illetve csatlakozik partnerei kutatási-fejlesztési tevékenységéhez is. Ennek részeként folytatott sikeres, éles teszteket a platooning területén (önvezető kamionok konvoja), de egyebek mellett ilyen terület az olyan alternatív, környezettudatos módszerek tesztelése és alkalmazása, mint az intermodális szállítás (a kamionos fuvarozás és a vasúti áruszállítás ötvözése). A vállalatcsoport rendelkezik továbbá a kontinens egyik legfiatalabb, és leginkább környezetbarát tehergépjármű flottájával.

Magyar cég még soha nem jutott ilyen magasra

Az SAP szoftvergyártó 2005 óta díjazza példaértékű felhasználóit. Idén 223 szervezet nevezését értékelte a zsűri az európai, afrikai, közel-keleti térségből, és melyből az egyik legjobbnak találták a Waberer’s-nél lezajlott bevezetést. Hazai cég még nem kapott ilyen rangos elismerést az SAP Quality Awards történetében. A díjat április 11-én, egy nagyszabású gála keretében adták át Németországban.

Utolérik az ATM-ek a bankfiókokat

Elérte a teljes lefedettséget a megváltozott ügyféligények miatt bevezetett készpénzbefizetős ATM-jeivel a K&H, az új automaták pedig nagyon gyorsan népszerűvé váltak. Az idei első negyedévben 75,6 milliárd forintot fizettek ezeken keresztül a K&H-s ügyfelek, ami jelentős növekedést jelent egy év alatt.

Mérföldkőhöz érkezett az ATM-ek piacán a K&H: a bank ugyanis elérte a teljes lefedettséget, minden fiókjukban elérhetőek a befizetős automaták. Az idei első negyedév végén 206 befizetős ATM-je volt a banknak, ezekből 202 található bankfiókban – derül ki a bank közleményéből.

A befizető automaták telepítésével a piaci változásokra, és a megváltozott ügyféligényekre reagált a K&H. A bank tapasztalatai szerint a lakossági ügyfelek ugyanis a pénzügyi tanácsokért továbbra is a bankfiókokat választják, a készpénz ki- és befizetéseket, a limitmódosításokat viszont egyre szívesebben végzik egyedül, akár ATM-ek segítségével, akár az online felületeken keresztül.

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy hamar népszerűvé vált az ATM-es szolgáltatás. Az idei első negyedévben ugyanis 252 ezer alkalommal összesen 75,6 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek az automatákon keresztül, szemben 2017 első negyedévével, amikor 131 ezer tranzakció során 37,7 milliárd forint került az ATM-ekbe. A befizetett összeg és a befizetések száma megduplázódott, a jelentős növekedésben azonban szerepet játszik, hogy a múlt év első negyedévében még kevesebb befizetésre alkalmas ATM volt elérhető a K&H hálózatában.

Rajna Gábor, a K&H lakossági értékesítési igazgatója szerint Budapesten és vonzáskörzetében a legkedveltebb ez a szolgáltatás, de egyre többen használják a vidéki régiókban is. Az egy főre jutó átlagos befizetés is nőtt: míg 2017 első negyedévében 287 ezer forint volt, addig 2018 ugyanezen időszakában közel 300 ezer forintra rúgott, ami több mint 4 százalékos növekedést jelent.  A szakember azt is hozzátette, hogy nagyobb összegeket jellemzően a kis- és középvállalkozások fizetnek be, a lakossági ügyfeleknél az alacsonyabb összeg dominál.

A befizetős ATM-ek népszerűségét mutatja az is, hogy a bankfiókokban történő készpénzbefizetések száma márciusban csak 8 százalékkal haladta meg az automatás tranzakciókét, míg egy évvel korábban majdnem háromszoros volt ez a különbség a fiókok javára. A tendencia tehát egyértelmű: a befizetős automaták népszerűsége dinamikusan nő. Ez nem is csoda, az ATM-ekben heti 7 napban, a nap 24 órájában lehet befizetni fióki nyitvatartási időn túl is, és a sorban állás is elkerülhető.

Rajna Gábor kiemelte, hogy az ATM-es készpénzbefizetések száma és összege várhatóan tovább emelkedik a következő időszakban. A bankfiókokban továbbra is minden tranzakciót gyorsan és biztonságosan el lehet végezni, de a még kényelmesebb, elektronikus megoldások felé történő elmozdulás miatt az ott dolgozó banki szakértők még jobban koncentrálhatnak a tanácsadásra. Ez utóbbira egyébként fokozott igény mutatkozik a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlődése miatt.

Az ATM-es szolgáltatások töretlen fejlődése tette lehetővé azt, hogy megnyíljanak és stabilan tanácsadó fiókként működjenek a pénztármentes fiókok, amelyekből a bank 206 fiókos hálózatában immár 23 üzemel.

Egymást falják az élelmiszeres webáruházak

„Itt már vége a „Lehet-e két dekával több, vagy kevesebb?” című történetnek. Eddig nem nagyon merészkedtek a fővárostól messzebbre az élelmiszeres webáruházak. 300 ezer alatt nem nagyon akad kiszállító munkatárs. Van, aki egy forintot is elkér, más a csomagtartóba is bepakol. A logisztika darálni fog” – vélik a blokkk.com szakértői.

Négy nagy élelmiszeres áruház kínálja portékáját a weben is, abc-sorrendben az Auchan, a CBA, a G’Roby és a Tesco. Persze akadnak még kisebbek is, de ők a piacvezetők. Pontos adat nincs arról, hogy a közel 400 milliárdos webes vásárlásból (amiben a hagyományos boltos kiskereskedelem élelmiszer és iparcikk vásárlásai vannak benne, a különféle szolgáltatások, például pizzavásárlás már nem) mennyi is az online élelmiszer csemegézés, de jelenleg még nem lehet túl sok.

Viszont ez a ma még kevés gyorsan és szépen fog gyarapodni. A blokkk.com becslése szerint a mai élelmiszeres webpiac messze lehet még az 1 százalékos részesedéstől, fél százalék körül mozoghat, ami 20–25 milliárd forintot jelenthet, de ebben nem csak a négy nagyobb, hanem a kisebb webáruházak élelmiszer-eladásai is benne vannak. (Az iparcikkes netes vásárlások részaránya egyébként 10 százalék körül mozog ugyan az árukör teljes értékéhez képest, de hát itt többen és régebben vannak a piacon, a feltételek pedig sokban különböznek, például a romlandó élelmiszer kiszállítását nehéz lenne rábízni egy biciklis futárra).

A jövőben az élelmiszeres webpiac növekedni fog, hiszen erre irányul több fejlesztés is, ráadásul új szereplő, például a Spar is bármelyik pillanatban beléphet az online piacra. A diszkontok még lapítanak, de a Coop, vagy a Reál sem vágott bele.

Nemzetközi viszonylatokban 1–2 százalékos részarány jellemző jó néhány országban, de a napicikkek egészét nézve (tehát a kenyér mellett a szappant is, cégek körében pedig a Rossmannt, vagy a dm-et is). Nagy-Britanniában, Franciaországban, Kínában így már 5 százalék feletti az online piac részesedése. Magyarországon a következő 3–5 esztendőben legalább két-háromszoros növekedés várható, figyelemmel egyebek mellett arra, hogy komoly logisztikai fejlesztések is lesznek, hiszen a legnagyobb láncok a jelenlegi főváros környéki határt nagyon is túl akarják lépni.

A logisztika és az átvevőpontok háborúja

Nyilván nem igényel sok magyarázatot, hogy a webes élelmiszer értékesítésben is ugyanolyan ádáz piaci csata dúl már ma is, mint a hagyományos boltos világban.

Persze, nem könnyű élelmiszert a weben árulni, egy honlap kevés hozzá, mivel komoly logisztika – raktár, szállítókapacitás – is szükséges hozzá. Olyannyira, hogy a jövőben ez lesz a vízválasztó, tehát aki tud majd fejleszteni, az fogja tudni ugrásszerűen növelni forgalmát. Nyilvánvaló, hogy az országos láncok előnyben lesznek, de ez azért még önmagában kevés. Döntő lesz az, hogy legyen honnan gyorsan szállítani, mivel az élelmiszer hosszabb zötyögést nem bír ki, az ára sem engedi meg. A vásárló nyilván nem akar többet fizetni a webes rendelés után, mintha elbaktatna a boltba.

A vásárlónak jó, hogy nem kell sorban állni. Nem kell annyit cipekedni, ha házhoz szállítást rendel. Nem kell bíbelődnie a válogatással, ha hazaviszik neki a kiválasztott ennivalót, vagy átvevőponton veszi át az online rendelt finomságokat. És nem szórja el a pénzt felesleges, nem tervezett vásárlásra (a boltosok nagy bánatára).

És itt már nincs olyan, hogy lehet-e 2 dekával több vagy kevesebb, hiszen például a párizsi gyári csomagolásban rendelhető, tehát olyan súlyban, amit a boltos már nem szeletelhet tovább. Egy élménnyel kevesebb.

Előreláthatóan azok fognak tudni nagyobb piacot nyerni az élelmiszerek webpiacán, akik a kiszállítás mellett az átvevőpontok hálózatát is erősíteni tudják. Ennek legkézenfekvőbb módja a már meglévő áruház bevonása a rendszerbe, de ez sincs ingyen, kevés kirakni az átvevőpont táblát. Hely, készlet és ember is kell hozzá.

A G’Roby, az első

A G’Roby vágott bele legkorábban a webes élelmiszerárusításba (öt hagyományos boltja mellett), nem is akármikor, még 2000-ben (telefonon pedig 1999-től lehet rendelni tőle). A webárusítás a G’Roby Netshop Kft keretében folyik. Létezik nála személyes átvétel is, a XVIII. kerületben, ami azért kicsit messze esik a városközponttól, így nem biztos, hogy sokak számára elérhető. Lehet nála készpénzzel és utalvánnyal is fizetni, ami nem mindenkire jellemző.

A kiszállítás egyébként 790–990 forint, Pest megyében már felszökik az ár 1600 forintra, értéktől függően, de 50 ezer forint felett már ingyenes. Csomagpontokra is kiszállít hűtést nem igénylő élelmiszert, például csomagautomatához, vagy éppen Coop üzletbe is. Érdekes, hogy a G’Roby a Reál csoport tagja, de ebben már nem szövetkeztek (eddig).

Príma vagy CBA

Príma vagy CBA? A CBA weblapjáról elérhető az online.prima.hu oldal, prima.hu Webáruház néven (csak kitérő: a prima.hu, a Príma áruházak weboldala már nem, legalábbis mi nem találtuk meg innen).  És elérhető a prima.hu weboldalról is (kitérő ismét: ahonnan nem találtunk utat a cba.hu weboldalra). Meg persze önállóan is elérhető, az online.prima.hu, ahol élelmiszerek, különféle napicikkek vásárolhatók. A Príma webáruház 2013-ban indult.

A szervezkedés már egy kicsit bonyolultabb, de ebből a vásárló csak akkor lát valamit, ha elolvassa az általános szállítási feltételeket. Ebből kiderül, hogy a honlapot az Online Príma Hungary Kft kezeli, de az eladó már más, öt prímás CBA vállalkozás: Budaconsum, Vörösvár, Krupp és Társa és a M.Á.K’99 kft-k (Budapest, Budaörs és Vác székhelyekkel). Szépen fel is osztották a terepet egymás között, egyes fővárosi kerületekben (II., III.) még irányítószám szerint is. Végül a CBA-s – vagy Príma – webcégek a főváros mellett egy sor Pest megyei településre is vállalnak kiszállítást. Saját autóflottával. És mindegyik Príma webcégnek saját ügyfélszolgálata van, ami azért első pillantásra meg is nehezítheti a vásárló dolgát, hiszen kellhet némi keresgélés is. Fizetni itt is lehet készpénzzel, bankkártyával egyaránt.

A szállítási költség Budapesten belül csak 399 forinttól, míg Budapest agglomerációjába is mindössze 699 forinttól érhető el. Budapestre a kiszállítás díja 0 forint, ha a kosárérték eléri a 19 990 forintot, vidékre pedig, ha a kosárérték eléri a 24 990 forintot.

Személyes átvételi lehetőségnek nem találtuk nyomát.

A Tesco a csomagtartóba is bepakol

A Tesco is 2013-ban indította webáruházát. Itt már nem csak hétköznap 20 óráig és szombaton 14 óráig van kiszállítás, hanem késő este 22 óráig, szombaton is. Egyébként vasárnap senki sem szállít ki. Fizetni csak bankkártyával lehet, biztonsági okokra hivatkozva.

A kiszállítás díjai idősávtól függően 299 és 999 forint között alakulnak. De áruházi átvételkor a Tesco 150 forint költséget is felszámít. Ezért (is) cserébe az előkészített termékeket egyenesen a csomagtartóba is beleteszik. Jelenleg nyolc kiszolgáló-áruháza van (négy Budapesten, mellette Budaörs, Szeged, Székesfehérvár és Győr), ami pontosan rávilágít az országos hálózat, valamint a hagyományos és a webes boltok összekapcsolásának sok-sok, főleg pénzbeli előnyére.

És a Tesco álláshirdetéseiből kiderül, hogy 300 ezer forint alatt nehéz lehet a kiszállítást végző online munkatársra lelni a mai munkaerő piacon. És az is, hogy most éppen Székesfehérváron keres munkatársat, tehát elsőként lépte túl a főváros környékét.

Auchan, ahol egy forint a…

Az Auchan 2016-ban indította webáruházát. Jelenleg hasonló földrajzi körben szállít házhoz, mint a CBA, de hát már épít egy 90 ezer négyzetméter körüli új logisztikai központot, van országos, nagy alapterületű hálózata, tehát ugrani fog. Az online.auchan.hu vásárlásnál fizetés csak bankkártyával lehet. Személyes átvétel jelenleg három áruházában van (Soroksár, Újhegy és Budakalász). És ugyanolyan idősávban szállít ki, mint a Tesco, tehát hétköznap tovább és szombat délután is.

A szállítási költség 1 forinttól indul, 699 forintig tart. Egy forint akkor, ha a vásárlás értéke 40 ezer forintnál több. Ez az egy forint feltehetően a reklám helye, mert erre jobban felkapja a vásárló a fejét, mint az ingyenes jelzőre. A személyes átvételnek is van ára, 149 forint, de itt is belép a 40 ezer forintnál nagyobb vásárlás esetén az 1 forint felszámítása.

Blokkk.com

Varga Mihály: továbbra is számítunk az EBRD aktívabb szerepvállalására Magyarországon

0

Az Európai Beruházási és Újjáépítési Bank (EBRD) magyarországi tevékenységének bővülésére számítunk – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az EBRD éves közgyűlésén Ammanban. A tárcavezető megbeszélést folytatott többek között Jürgen Rigterinkkel, az EBRD alelnökével is.

A nemzetgazdasági miniszter a bank alelnökével folytatott megbeszélésén hangsúlyozta: továbbra is számítunk arra, hogy az EBRD aktívabb hitelezési és tőkebefektetési tevékenységet folytasson hazánkban elsősorban a magánszférában, a Magyarországra vonatkozó, 2016-2020-as éveket lefedő országstratégiában foglaltak alapján. „Fontosnak tartjuk, hogy az EBRD még tovább növelje hitelezési és befektetési tevékenységét Magyarországon és a régióban, amelynek erre nagy szüksége van a felzárkózás gyorsítása érdekében, és csupán az itt elvégzendő feladatok lezárását követően lehetne az európai és a mediterrán térségen túlmutató tevékenység bővítésén gondolkodni. A kedvező működési adatok és pénzügyi mutatók is azt mutatják, hogy a magyar tevékenység EBRD-n belüli részarányának növelése a bank érdekeit is szolgálja, tekintettel a magyarországi befektetések alacsony kockázatosságára is.”

Az Európai Beruházási és Újjáépítési Bank 1991-ben kezdte meg működését, Magyarország az alapítás óta tagja a banknak. 1991 óta az EBRD nettó üzleti volumene mintegy 3 milliárd euró Magyarországon, az elmúlt huszonhat évben 177 hitelprojektet írtunk alá. A tagállamokat képviselő kormányzók a közgyűlésen elfogadták a bank éves pénzügyi és tevékenységi beszámolóját, valamint a pénzintézet működési stratégiájának 2018-2020. közötti megvalósításáról szóló dokumentumot. (NGM)

NN kutatás: a szülők kevesebb mint fele voksol a különórákra

A szülők kevesebb mint fele tartja helyesnek, ha a kötelező iskolai elfoglaltságok mellett a gyermek különórára is jár – derül ki az NN Biztosító friss felméréséből.

Ez a szám azért meglepő, mert tízből nyolc szülő vár gyermekétől folyamatosan jó tanulmányi eredményt, kilenc pedig azt szeretné, ha legalább egy nyelvet folyékonyan beszélne gyermeke. Bár a felnőttek többsége tudatában van annak, hogy a továbbtanulás költségei magasak, mégis kevesen raknak félre ilyen célra, és túlnyomó részük inkább a jelenben javítaná gyermekük továbbtanulási esélyeit – olvasható az NN Biztosító közleményében.

A kutatást az NN Biztosító megbízásából az NRC készítette 2018 februárjában online megkérdezéssel, 2560 éves, 314 éves gyereket nevelő szülők mintáján. A felmérés reprezentatív nem, korcsoport, végzettség, településtípus és régió alapján.

Az NN Biztosító 3–14 éves gyermekek szülei körében végzett kutatása szerint a tanulással kapcsolatosan a leginkább megosztó kérdés, hogy inkább ártunk vagy használunk a gyermeknek a különórákkal, melyek fejlesztik ugyan a gyermeket, de a kikapcsolódástól, családi együttléttől veszik el az időt.

A magyar szülők 54 százaléka úgy véli, hogy nem jó, ha az iskolai feladatok mellett még különórákkal is terheljük a gyerekeket. Az eredmények szerint a szülők 81 százaléka tanul heti szinten gyerekével, átlagosan 8,3 órát. Különórákra vagy sportra viszont csak kevesebb mint kétharmaduk költ, átlagosan havi 13 300 forintot.

A közös tanulás és különórák kérdésében ugyanakkor a kutatás a gyerekek száma szerinti eltéréseket mutat: az együtt tanulással töltött idő, illetve a különórákra fordított összeg is nő a gyerekek számával, egy gyermeknél átlagosan 7,4 órányi együtt tanulást vallottak be a szülők 10 500 forintos havi különóra-költség mellett, míg három vagy több gyerekre összesen jut 8,7 óra és 14 500 forint. A kutatási eredményekből az is kiderül, hogy jellemzően a budapesti, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők voksolnak nagyobb számban a különórákra.

Ami a továbbtanulást illeti: az NN kutatása szerint a szülők 66 százaléka leginkább a jelenben javítaná gyerekei továbbtanulási esélyeit. Azaz több minőségi időt töltenek velük: a szülők 69 százaléka nyilatkozott úgy, hogy közös tanulással, fejlesztő játékkal vagy mesével támogatja gyermekét. Ehhez képest a megtakarítás inkább háttérbe szorul. Az előtakarékosság ugyanakkor kiemelten fontos lehet a gyermekek jövőjére nézve: miközben az NN felmérése szerint a felnőttek 73 százaléka fontosnak érzi gyermeke továbbtanulását, 81 százalékuk pedig kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy a kicsi minél hamarabb önálló legyen, mindössze a szülők 19 százaléka takarít meg rendszeresen kifejezetten a gyerek számára.

Hamarosan robotok váltják fel az ügyfélszolgálatok munkatársait

0

Becslések szerint 2020-ra az ügyfelek és a vállalatok közötti interakciók 85 százaléka teljesen automatizálttá válik, a rendszerek jelentős részét pedig mesterséges intelligencia alapú algoritmusok segítik majd. Hamarosan MI alapú személyi asszisztensünk intézheti ügyeinket a szintén MI alapú ügyfélszolgálattal.

A mesterséges intelligencia nem új keletű eszköz az ügyfélkiszolgálás területén, a személyre szabott termékajánlások már több éve jelen vannak az online értékesítési folyamatokban – hívta fel a figyelmet Bortnyák Adorján, a Geomant ügyvezető partnere, a Media Hungary konferencián.

Manapság azonban már az ügyfélszolgálati működésnek is részese az MI, ám ezt az ügyfelek többnyire észre sem veszik: adatainkat, ügyfélkezelési előzményeinket és tevékenységeinket felhasználva készítenek olyan elemzéseket, amelyek elősegítik a magasabb minőségű, személyre szabottabb kiszolgálást.

Érzelmeinkre alapoznak

A „Smart Routing”, azaz az intelligens hívásirányítás célja, hogy az emberileg leginkább passzoló ügyfélszolgálati munkatársat kapcsolja az ügyfélnek, ezzel segítve a gördülékeny panaszkezelést. A „Sentiment Analysis”, vagyis érzelmi detekció során az algoritmus megfigyeli a kliens érzelmi állapotát, és szükség esetén felhívja az ügyfélszolgálati vezető figyelmét azokra a helyzetekre, amikor érdemes beavatkozni.

Az ügyfél érzelmi állapotának valós idejű figyelése nemcsak azt jelezheti, ha elégedetlen – vagy a közeljövőben azzá válhat -, hanem azt is, ha nagy valószínűséggel további terméket vagy szolgáltatást vásárolna, ráadásul minőségbiztosítási szempontból is hasznos: segít az ügyfélszolgálati vezetőknek visszahallgatni azokat a felvételeket, ahol érzelmi túlfűtöttség történt, így könnyebben ellenőrizhetik beosztottaik munkáját.

Az MI egyre gyorsabb térnyerése várható

A következő években várhatóan még jobban felgyorsul a mesterséges intelligencia térnyerése az ügyfélszolgálatokon: becslések szerint 2020-ra az ügyfél és a vállalatok közötti interakciók 85 százaléka már teljesen automatizált lesz, a rendszerek jelentős részét pedig MI alapú algoritmusok segítik majd.

A digitalizált ügyfélszolgálatok térnyerése elkerülhetetlen, már most minden korosztálynál megfigyelhető, hogy fokozatosan mozdulnak el a telefonos ügyfélszolgálatoktól az önkiszolgáló lehetőségek – chatbotok, közösségi média – felé, a telefonjukat csak akkor emelik fel, ha nagyon muszáj. A mesterséges intelligencia pedig tovább erősíti majd az ügyfelek kényelmét: végtelen mennyiségű adatot tud feldolgozni, és ez alapján a leginkább megfelelő, teljesen személyre szabott tartalmat vagy ajánlatot fogja felkínálni.

A vállalatoknak is hatalmas előnyt jelent, ha a gépek képesek érzékelni, mikor szorul az ügyfél segítségre: így lehetővé válik, hogy digitális viselkedésének mintájából azonosítsák a várható igényt, és elébe menjenek – emelte ki a Geomant szakértője.

Robot intéz ügyet robottal

Az ügyfélszolgálatok mesterséges intelligencia alapú működése még egy érdekes lehetőséget rejt magában: egyre népszerűbbek a szintén MI vezérelte személyi asszisztensek, akik a jövőben még kényelmesebbé tehetik a digitális ügyfélszolgálatokkal való kapcsolattartást. Az Amazon Alexa és a többi hasonló eszköz hang alapú utasításokat követ, így képes akár egy teljes ügyfélszolgálati folyamatot is végig vinni – ennek gyakorlati működését a Geomant be is mutatta a konferencián.

A személyi asszisztensek segítségével a közeljövőben arra sem lesz szükség, hogy elővegyük a laptopunkat vagy a telefonunkat, egyszerűen csak szólunk nekik, hogy intézzék el helyettünk, amit szeretnénk. Ismerik a naptárunkat, így tudják, mikorra szervezzenek meg nekünk egy visszahívást, hogy elkerüljük a hosszú várakozási időt.

Látják, mikor járnak le az előfizetéseink, úgyhogy akár maguktól felvehetik a kapcsolatot a szolgáltatónkkal, hogy megvegyék a következő csomagot – rengeteg teendőnket el tudják könnyen és gyorsan intézni így, hogy a másik oldalon, az ügyfélszolgálaton is egy mesterséges intelligenciával találkoznak. Nekünk, és a vállalatoknak is rengeteg időt megspórol majd ez a technológia – hangsúlyozta Bortnyák Adorján.

Kkv-kapacitásbővítő pályázatok: van egy nagyon jó és egy nem nagyon jó hírünk

A kkv-k kapacitásbővítését célzó GINOP-felhívások egyikének jelentősen megemelte a keretösszegét a kormány, a másik keretösszeget ugyanakkor csökkentette.

A hivatalos pályázati portálon megjelent tájékoztatás szerint a Széchenyi 2020 keretében megjelent

  • „Mikro, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című (GINOP 1.2.1-16) felhívás keretösszege 48 milliárd forintról 108,94 milliárd forintra emelkedett,
  • a „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása” című (GINOP 1.2.2-16 kódszámú) felhívás keretösszege 32 milliárd forintról 26,33 milliárd forintra csökkent.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) megjelent felhívások forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

GINOP 1.2.1-16

A felhívás célja „a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai kkv-k termelési kapacitásainak bővítése, amely során korszerű termék előállítási képességek megteremtésének és bővítésének céljából lehetőség nyílik a modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a szektor szereplői számára a versenyképesség feltételeinek megteremtésére, fenntartására” – olvasható a hivatalos pályázati portálon megjelent felhívásban.

A 2016 végén megjelent eredeti keretösszege 18 milliárd forint volt, ezt már 2017 márciusában 48 milliárdra forintra emelték. Akkorra azonban a felhívást a nagy számú jelentkező miatt átmenetileg fel kellett függeszteni. A mostani keretösszeg-emelést „a különösen nagyszámú támogatási kérelem forrásigényével” indokolta a kormány (amely 150–200 sikeres támogatási kérelemmel számol).

További részletei itt olvashatók.

GINOP 1.2.2.-16

A „Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása” című felhívás is 2016 decemberében jelent meg, és hasonló pályát futott be, mint 1.2.1-es „rokona”. 2017 márciusában felfüggesztették, majd 21-ről 32 milliárd forintra emelték a keretösszeget. (A nyertesek számát 1000 és 2000 közé becsüli a kormány.)

A felhívás célja „a kkv-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatása, a területi különbségek csökkentése, a térségi felzárkóztatás és a helyi gazdaság megerősítése”.

További részletek itt olvashatók.

Nagyot drágult a tojás és a tűzifa

0

Idén áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt. Az első négy hónapban összességében átlag 2,1 százalékkal emelkedtek az árak.

Az élelmiszerek ára 4,2 százalékkal emelkedett idén áprilisra az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a tojás 20,5, a száraztészta 12,4, a vaj, vajkrém 11,8, a tejtermékek 7,6, a liszt 7,0 százalékkal drágult. A cukor 18,7 százalékkal olcsóbb lett – közölte a KSH. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,3 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt.

Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 1,4, ezen belül a járműüzemanyagokért 2,1 százalékkal kellett többet fizetni.

A ruházkodási cikkek és a háztartási energia egyaránt 1,3 százalékkal drágult, utóbbin belül a tűzifa ára 13,2, a palackos gázé 3,9 százalékkal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,0 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,0 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Szakértői vélemények

Jobbágy Sándor, a CIB Bank szakértője a piaci várakozásoknak megfelelőnek nevezte az áprilisi inflációs adatot. Hozzáfűzte, hogy az infláció trendjében a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál lassabban jelenik meg, elsősorban a lakáspiacon jelentkező kereslet miatt. A folytatódó béremelkedés azonban továbbra is felfelé mutató kockázatot okoz, ahogy a nemzetközi olajárak alakulása is.

A CIB szakértői a nyári hónapokban kissé tovább emelkedő, de továbbra is 3 százalék alatti áremelkedést várnak. Az éves átlagos infláció előrejelzésük szerint a tavalyi 2,4 százalék közelében alakulhat. A 3 százalékos jegybanki inflációs célszint tartós átlépése idén még nem valószínű és hosszabb ideig sem várható, így monetáris szigorítást sem prognosztizálnak. A bank elemzői szerint azonban nem-konvencionális MNB-intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása a továbbiakban is napirendre kerülhet.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: hosszabb idő után jelentősebb gyorsulást mutatott az infláció áprilisban, ám az adat összhangban van a piaci várakozásokkal. Az infláció megugrását – az olajpiacon megfigyelt mozgással összhangban – elsősorban az üzemanyagok drágulása okozta.

Az ING elemzőinek várakozása szerint a következő hónapokban főként az üzemanyagárak emelkedése következtében mérsékelten tovább erősödhet az inflációs nyomás. 2018 egészét tekintve átlagosan 2,5 százalékos inflációt prognosztizálnak. Az év végére 2,8 százalék közelében alakulhat az átlagos árszínvonal emelkedése.

Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője elmondta, az importált infláció továbbra is alacsony, ugyanakkor a magyarországi bérek emelkedése, a fogyasztás bővülése felfelé hajtja majd az inflációt. Mérsékelt gyorsulásra számít, a mostani kilátások alapján júniusban az éves infláció elérheti a 2,5 százalékot, az év végére pedig a 3 százalékot.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint legkorábban 2018 végén vagy 2019 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt a pénzromlás üteme. Az idei egész évre 2,4 százalékos átlagos inflációt becsülnek az Erste szakértői. Ha az olaj világpiaci ára tartósan magasan ragad és az begyűrűzik az üzemanyagárakba, akkor a mostani becslésnél magasabb lehet az idei infláció. Azonban valószínűleg ez sem nem fogja a Magyar Nemzeti Bankot kimozdítani a jelenlegi álláspontjáról, legkorábban 2019 második felében kezdhetnek emelkedni a bankközi kamatok – fejtette ki.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének véleménye szerint az infláció áprilisi felszökését elsősorban az okozta, hogy egy évvel ezelőtt éppen csökkentek, míg most emelkedtek az üzemanyagárak, így az alacsonyabb bázishoz képest magasabb volt az üzemanyagok áremelkedési üteme. A továbbra is gyenge árnyomásra utal, hogy az éves maginfláció 2,4 százalékra csökkent és 0,2 százalékos volt a havi indexe. Az igen dinamikus bérnövekedés továbbra sem jelenik meg az árakban.

A következő hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt gyorsulhat az infláció, így az év közepére átmenetileg elérheti a 3 százalékos inflációs célt. Az év végére az infláció ismét kissé mérséklődhet, így idén átlagosan 2,5 százalékos inflációra számítanak a Takarékbank elemzői. A gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció azonban nagyobb gyorsulást is mutathat. 

KamaraOnline/MTI

Európai Ifjúsági Nagy Károly-díj: lengyel, olasz és máltai győztesek

II. világháborús német katonai börtön történelmét kutatja az Európai Ifjúsági Nagy Károly-díj idei győztes projektje, a lengyel Worcation.

A díjat minden évben olyan fiatalok által megvalósított ötletek kapják, amelyek elősegítik az európai nemzetek közti kölcsönös megértést.

Az idei győztes projektek

1. helyezett: Worcation (Lengyelország)

A németek által a II. világháború alatt üzemeltetett katonai börtön titkait és történelmét igyekszik feltárni a lengyel Worcation projekt, az idei nyertes. A börtönt a német-lengyel határon húzódó Neisse folyó két partján fekvő Görlitz (Németo.) és Zgorzelec (Lengyelo.), területén építették fel. A Worcation tábor résztvevői először egy tréningen vesznek részt, majd vagy régészeti munkákban segítenek, vagy a bebörtönzöttek családtagjainak felkeresésével igyekeznek feltárni a múltat.

2. helyezett: Juvenilia (Olaszország)

Az olasz Juvenilia célja, hogy népszerűsítse az operát, a balettet és a színházat a 35 év alattiak körében, és összefogja az eziránt érdeklődőket Európa-szerte. A projekt vezetői különböző rendezvényeket szerveznek, és tárgyalnak az európai operákkal és színházakkal, hogy a jegyárak csökkentésével ez a művészeti forma egy szélesebb réteg számára is elérhetővé váljon.

3. helyezett: Never arrive 2 (Málta)

A fiatal Farah Abdullahi Abdi szomáliai menekült, blogger lett a harmadik, aki 16 éves korában érkezett Máltára. Két könyve jelent meg arról, milyen nehézségekkel küzd, aki menekültként érkezik az EU-ba. Előadásokat tart Európa-szerte, hogy megmutassa, ők nem azért jönnek a kontinensre, hogy káoszt okozzanak, hanem hogy hozzájáruljanak Európa fejlődéséhez.

Az Európai Ifjúsági Nagy Károly-díj

A 2008 óta létező díjat az Európai Parlament és az aacheni Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítvány minden évben közösen ítéli oda. Olyan 16 és 30 év közötti fiatalok projektjei kaphatják, amelyek elősegítik a kölcsönös megértést, a közös európai azonosságtudat kialakulását és gyakorlati példát mutatnak európaiak közösségként való együttélésére.

Első körben a 28 uniós országból választanak egy-egy nemzeti győztest, akik közül később az európai győztesek is kikerülnek.

A legjobb projekt díja 7500 euró, a második helyezetté 5000 euró, a harmadik helyezetté pedig 2500 euró. A nemzeti győztes projektek képviselői 2018. május 8-án vehették át a díjat az aacheni ünnepségen. (Európai Parlament)

Fedezd fel az EU-t! – Június 12-től lehet jelentkezni az ingyen vonatbérletre

Az Európai Parlament kezdeményezésére ingyen vonatbérletet kapnak a 18 éves fiatalok, hogy bejárhassák az EU-t.

A parlament európai ifjúsági rendezvényén (EYE) született kezdeményezésre az idén 20–30 ezer 18 éves európai fiatal kap ingyen Interrail vonatbérletet a „Fedezd fel az EU-t!” (Discover EU) névre keresztelt program legelső szakaszában.

A bérletekért online lehet jelentkezni június 12–26. között, vagy később az év második felében.

Az első körben kiosztott vonatjegyeket július és szeptember között lehet felhasználni. A jegy legfeljebb 30 napig érvényes és maximum négy uniós országba szól. Indokolt esetben, például fogyatékkal élő vagy félreeső területekről érkező fiataloknak a vonat mellett más utazási eszközöket is biztosítanak. További részletek az Európai Ifjúsági Portálon olvashatók május közepétől, de magáról az Interrail bérletről ide kattintva is lehet olvasni.

Az Európai Parlament komoly támogatója a programnak, az EP-képviselők meggyőződése, hogy ezzel a fiatalok jobban megismerhetik Európa sokszínűségét, illetve megérthetik a tagországok és Európa közös kultúráját. A kezdeményezés megerősíti az európai identitást és a közös uniós értékeket – olvasható az Európai Parlament közleményében.

Képünk illusztráció.

Nyáron négy pénteken várják gasztronómiai és kulturális programokkal a Villányba látogatókat

Nyár végéig négy pénteki napon várják gasztronómiai és kulturális programokkal a Villányba látogatókat. A borvidéki fesztiválszezon a Bagossy Brothers Company koncertjével és hagyományos horvát-magyar ételkülönlegességek kóstolójával kezdődik május 18-án.

A szervezők közleménye szerint a több évtizedes múltra visszatekintő borfesztiválok mellett egyre népszerűbb a Ha péntek, akkor Villány elnevezésű programsorozat. Az esemény az Interreg V-A Magyarország-Horvátország együttműködési program támogatásával valósul meg, amelynek köszönhetően idén a helyszínek és programok száma is emelkedik.

Az összegzés szerint az alkalmakon horvát-magyar gasztroudvarral, családi programokkal és a horvátországi Orahovica település kulturális produkcióival is várják a látogatókat. A neves villányi borászatok, a régió őstermelői és kézművesei mellett az Oportó étteremnél ételkóstolók, valamint horvát és magyar séfek látványkonyhája kap helyet. Késő estig lesz kóstolható a többi között a horvát csobánác, halászlé és a csevap, hogy versenyre keljen a magyar marhapörkölttel, a babgulyással, illetve a dunai halászlével.

A villányi Diófás tér családi és hagyományőrző programok helyszíne lesz: gyerekkoncertek, bábszínházak, a Villányi Kadarka Néptáncegyesület táncosai, a Kud Orahovica Tamburazenekar és a Kud Crkvari horvát nemzetiségi táncház tagjai gondoskodnak majd a közönség szórakoztatásáról.

A Rendezvénytér könnyűzenei koncerteknek és éjszakai utcabáloknak ad otthont. Májusban 18-án fellép a Kubalibre, majd az elmúlt évek egyik nagy felfedezettje, a gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers Company ad koncertet. Június 15-én a PASO, augusztus 3-án a Road zenekar, augusztus 17-én pedig az Intim Torna Illegál érkezik Villányba – írták a szervezők.

A további részletekről a facebook.com/villanyirendezvenyter oldalon lehet tájékozódni. (MTI)

Tízezer vállalkozás hagyta ott Szlovákiát

0

Csaknem tízezer szlovákiai vállalat költözött külföldre 2014 óta, főleg a kis- és nagykereskedelem, valamint a gépjármű-karbantartás területéről.

A legtöbb cég Magyarországra és Csehországba helyezte át a székhelyét Szlovákiából – írja a hirek.sk. A vállalatok a legnagyobb számban 2016-ban hagyták el a szlovák piacot, tavaly a kiáramlás mértéke valamelyest csökkent.

A Bisnode tanácsadó és gazdasági adatokat elemző cég jelentése szerint 2016-ban 2425 vállalat hagyta el az országot, tavaly 36-tal kevesebb.

Magyarország iránt a legnagyobb az érdeklődés, déli szomszédunkba az utóbbi években összesen 2515 cég helyezte át a székhelyét. „A szomszédos Magyarországot már hosszabb ideje egyfajta adóparadicsomnak tekintjük, a szlovák cégek fokozatos, bár kezdetben lassúbb ütemű kiáramlása ebbe az országba már nyolc-tíz éve elkezdődött” – mondta Petra Štěpánová, a Bisnode elemzője.

Magyarországon jelenleg több mint 10 ezer szlovák társaság vállalkozik aktívan.

A Bisnode Szlovákiában 262 804 vállalatot tart nyilván, részvénytársaságokat és korlátolt felelősségű társaságokat vegyesen. A 2014 óta külföldre költöző társaságok az összes cég 3,6 szátalékát teszik ki.

Világbank: Románia, ez így nem lesz jó!

0

Románia gazdasága folytatja a képességeit felülmúló növekedést. A megfelelő korrekciók hiányában az állami költségvetés hiánya a GDP 3,3 százalékáig mélyül – figyelmeztetett kedden publikált tanulmányában a Világbank.

Ha valóban így alakul a deficit, akkor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat Románia ellen, és forrásmegvonások jöhetnek – írja a Krónika.

A washingtoni székhelyű pénzintézet elemzői azt írják, hogy a bukaresti kormány által 2017-ben elfogadott adóügyi intézkedések nyomást gyakorolnak a büdzsére, mélyítve a hiányt.

A világbanki szakértők szerint minőségi előrelépésre van szükség az adópolitika terén, azt egyensúlyba kell állítani, és „a fenntartható konvergencia biztosítása érdekében a fogyasztást a befektetések irányába kell elmozdítani”.

Nem a Világbank az egyetlen intézmény, amelyik a túlzott deficitre figyelmezteti Romániát. Múlt héten az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésében mutattak rá a brüsszeli elemzők, hogy az államháztartási hiány mind az idén, mind a jövőre túllépi a GDP 3 százalékát.

Diszkrét és otthonos a KLM WBC kabinja

0

A KLM tervei szerint egész flottája új World Business Class kabinokkal repül majd az idei év végére.

A KLM a World Business Class kabinjának átalakításakor nagy hangsúlyt fektetett a tipikus holland stílusjegyek kihangsúlyozására, ami a márka identitását is fémjelzi. A KLM 2013 óta folyamatosan újította fel flottáját az új WBC kabinokkal – írja a turizmus.com.

Az új üléseket Hella Jongerius kézműves és ipari előállítási technikák kombinálásával hozta létre. Az ülés és a nagy személyes tér biztosítja a diszkréciót, és ezzel együtt megteremti az otthonosság érzését.

A 206 centiméter hosszú ülések teljesen vízszintesre dönthetőek, a beépített áramforrások nagyobb kényelmet biztosítanak. A vadonatúj szórakoztató rendszer 18 colos képernyővel, HD minőségű filmekkel és 12 nyelvű érintőképernyős navigációs menüvel rendelkezik.

A KLM újítása, hogy az utasok bármikor étkezhetnek a hosszú távú utazás során, nem kell alkalmazkodniuk az eredeti felszolgálási tervhez.

Egyelőre nem drágultak tovább a kötelező biztosítások

Idén egyelőre nem nőtt tovább a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) átlagdíja, igaz, aki most köt autójára kötelezőt, éves szinten így is 3600 forinttal fizethet többet, mint egy évvel korábban.

Immár évek óta tart a díjkorrekció a kötelező biztosítások piacán, ahol a növekvő gépjárműforgalom miatt a biztosítóknak egyre több baleseti kárt kell rendezniük. Ezen belül is különösen a személyi sérülésekhez kapcsolódó kártérítések átlagos összege ugrott meg az elmúlt időszakban – magyarázza Sebestyén László, a Netrisk.hu vezérigazgatója. Egyelőre azonban a hazai kgfb-díjak még a régiós országokkal való összehasonlításban is változatlanul a legolcsóbbak között szerepelnek, köszönhetően többek között a hazai díj-összehasonlító oldalakon zajló erős biztosítói versenynek.

Az évközi időszakban az ügyfelek alapvetően két okból kötnek kgfb-szerződést: vagy a jármű tulajdonjogának megszerzésekor (ezt nevezik azonnali kötésnek), vagy a már meglévő szerződés évfordulóját megelőzően elvégzett díjszámítás nyomán, (ezt nevezik halasztott, vagy évfordulós kötésnek). Míg az összes szerződés 61 százalékát kitevő azonnali kötések átlagosan 43 300 forinton születtek, az évfordulós kötések esetében átlagosan 29 200 forintért szerződtek az autósok.

Az idei év első három hónapjában a portálon keresztül kezdeményezett összes kgfb-szerződés 39 százaléka évfordulós váltás volt, ami azt mutatja, hogy az autósok jelentős része az év végi kampányidőszakon kívül is tudatosan összehasonlítja a biztosítók ajánlatait.

Vélhetően az éves díjak emelkedése is szerepet játszhat abban, hogy a tavalyi 22 helyett idén 33 százaléknyian választották a negyedéves díjfizetési gyakoriságot. Az egyösszegű befizetésre ugyanakkor továbbra is kedvezmény jár, nem csoda tehát, hogy az év közben szerződők 60 százaléka emellett a fizetési gyakoriság mellett dönt (a maradék 7 százalék két részletben fizet).

Bár korábban a befizetés első számú igazolása volt a sárga csekk feladóvevénye, mára az autósok többsége már elszokott ettől a fizetési módtól: az első negyedévben 45 százalékuk használta ezt a módot. 55 százaléknyian átutalnak, illetve bankkártyáról vagy inkasszóval rendezik a kötelező díját.

Az idei évközi szezon eddigi nyertesei a K&H, az Union, az Aegon biztosítók. Őket követi az Uniqa és a Köbe: ez az öt szereplő együttesen az új szerződések 73 százalékát szerezte meg. Közülük a K&H és az Union az év végi kampányban is az élen szerepelt, míg a másik három biztosító láthatóan főként az autósok közel háromnegyedét érintő évközi időszakra koncentrál.

A konyhakertek újrahasznosítását segíti az Élelmiszerlavina

0

Harmincnégy önkormányzat, oktatási intézmény és civil szervezet kapott értékes vetőmagokat a Civil Iránytű Alapítvány és a Syngenta Élelmiszerlavina programjában.

„Az Élelmiszerlavina programmal a kézzelfogható segítségen túl az a célunk, hogy a benne résztvevők tapasztalatokat szerezzenek a mezőgazdasági munkáról, ezáltal otthonuk földterületeit is újra hasznosítani tudják, illetve a helyi vállalkozásokban munkát vállalhassanak. A pozitív fejlődés kis lépésekben ugyan, de jól látható: egyre több településen kezdik el a konyhakerteket ismét hasznosítani, amelyet nagyon fontosnak tartunk a vidék előrelépése szempontjából” – hangsúlyozta Vajda Beáta, a Syngenta marketingvezetője.

Az idei Élelmiszerlavina programban 34 – főként hátrányos helyzetű országrészekben tevékenykedő – önkormányzat, oktatási intézmény és civil szervezet kapott zöldség vetőmagokból álló értékes csomagot, ismertette Molnár Antal, a Civil Iránytű Alapítvány projektmenedzsere.

A Syngenta által felajánlott burgonya, zöldborsó, hagyma, paprika, cukkini, saláta, valamint paradicsom vetőmagok kiosztásánál figyelembe vették a termőföld adottságait is.

A munka ezekben a hetekben összesen 40 hektárnyi területen kezdődött el, majd ősszel a betakarítás után a terményeket odaadják a környéken élő nehéz sorsú családoknak, időseknek, fogyatékkal élőknek, szociális intézményeknek.

Az idén 10 éves Élelmiszerlavina program indulása óta már több mint ezer tonna friss zöldség került hátrányos helyzetű emberekhez.

A program évek óta visszatérő pályázója Zsámbok önkormányzata. A Pest megyei település polgármestere, Holló Ilona elmondta: idén egy hektáron gazdálkodnak 15-20 ember bevonásával.

Az Élelmiszerlavina révén termelt uborkát, burgonyát, cukkinit, paprikát, uborkát, sárgarépát és fejeskáposztát mintegy 60 családhoz juttatják majd el. A községben már vannak jól érzékelhető eredményei a programnak, egyre többen kezdtek el ismét kertészkedni otthonukban, a legtöbb család kisebb konyhakertből egészíti ki az élelmiszereiket.

„Szeretnénk a családokat motiválni, hogy tanuljanak, termeljenek, és vállaljanak munkát az agráriumban. Igyekszünk az iskolás gyerekeket is bevonni, és rajtuk keresztül megszólítani a családok idősebb tagjait” – mondta Holló Ilona. 

A somogyi megyehatáron fekvő Kercseliget az önkormányzat épülete mögötti mintegy félhektáros földterületét hasznosította a közösségi kertészetük számára.

Mecseki János polgármester elmondta: káposztát, cukorborsót, uborkát, paprikát vetettek és a burgonya is a föld alá került. A terményekből a rászoruló családok részesülnek majd. Rajtuk kívül a szomszédos település iskolájának is jut majd, ahová a helybeli gyerekek járnak.

Szerdától még drágábban tankolhatunk

0

Három forinttal emelte a 95-ös benzin és két forinttal a gázolaj nagykereskedelmi árát szerdán a Mol.

Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 381 forintra nőtt, a gázolajé pedig 389 forintra emelkedett. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Az üzemanyagok ára legutóbb május 4-én változott, akkor a 95-ös benzin bruttó 3 forinttal, a gázolaj bruttó 4 forinttal drágult, a benzin literenkénti átlagára 378 forintra, a gázolajé pedig 387 forintra nőtt. 

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

Manipulált adatok miatt új dízelautók értékesítését függesztette fel az Audi

0

Újabb szabálytalanságokat tártak fel a német Volkswagen csoporthoz (VW) tartozó Audi belső vizsgálatán az autógyártó csoport dízelbotrányával kapcsolatban. Az ügy több tízezer kocsit érint, köztük új gyártmányokat, amelyek értékesítését megszakították.

Az Audi közleménye szerint a belső vizsgálaton a károsanyag-kibocsátást szabálytalanul befolyásoló szoftveres megoldást találtak A6-os és A7-es típusú luxusautóknál, amelyekbe Euro-6 besorolású, hathengeres, Gen2 evo jelzésű dízelmotort építettek be. A vizsgálati eredményről tájékoztatták a német közúti közlekedési hatóságot (KBA) és a típusengedélyt kiadó luxemburgi hatóságot.

A szabálytalanul működő motorvezérlő rendszerrel szerelt új gyártmányokat egyelőre nem szállítják ki, hanem a felügyeleti szervekkel együttműködésben kidolgoznak egy frissítést a szoftverre. A megrendelőket értékesítik. Az ügy előreláthatólag világszerte 60 ezer autót érint – áll a német autógyártó közleményében.

A KBA már több mint 150 ezer Audi visszahívását rendelte el a károsanyag-kibocsátást szabálytalanul befolyásoló megoldások miatt a VW dízelbotrányának kezdete óta, több tízezer kocsit pedig a gyártó önként hívott vissza szervizre. 

A botrány 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.

A VW a világ legnagyobb gépjárműgyártója, tavaly 10,74 millió gépjárművet értékesített, ami 4,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A csoporthoz tartozik a névadó Volkswagen és az Audi mellett a Skoda, a Seat, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini és a Porsche autómárka, valamint a Ducati sportmotorkerékpár, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja. (MTI)

Képünk illusztráció

A magyar bankvezetők többsége nem lát versenytársat a fintech cégekben

A magyar bankárok negyede komolyan aggódik, hogy a fintech óriás cégek uralhatják majd a mobilfizetési piacot, háromnegyedük viszont úgy véli, saját bankjának nem kell alkalmazkodnia vagy változtatnia a működésén a technológiai cégek színrelépése ellenére sem.

Ugyan a bankok megértik, hogy a fogyasztók szeretik az új típusú mobilfizetési megoldásokat, a kérdést többnyire azzal intézik el, hogy viszonylag sok pénzt fektetnek az NFC (near-field-communication, közeli rádiófrekvenciás kommunikáció) technológiát használó megoldásokba és appokba – ismertette sajtótjákoztatón Daniel Döderlein, a norvég Auka fintech vállalkozás alapítója a cég körkérdésére adott válaszokat. 

A fintech ötletek esetében a skandináv és a kínai piac példája jól mutatja, hogy azok a megoldások lesznek igazán népszerűek, amelyek jóval többet nyújtanak annál, hogy ezentúl a bankkártya helyett egy telefonnal fizethetünk – tette hozzá.

Tavaly a magyar piacon az érintés nélküli fizetés vette át a hagyományos bankkártyás fizetés helyét, és aránya folyamatosan emelkedik. Hozzátette, hogy ezek a megoldások azonban sem a fogyasztók, sem a kereskedők problémáira nem nyújtanak valódi megoldást, nem kínálnak semmilyen új funkciót, adatrögzítési lehetőséget, hűségprogramokat, vagy harmadik fél eszköze nélküli fizetést.

Daniel Döderlein szerint a jövő azoké a rendszereké lehet, amelyek „bankfüggetlen” platformokon teszik lehetővé, hogy a fogyasztók pénzt utaljanak, használják kártyáikat vagy egyéb módon fizessenek, rendezzék tartozásukat. Rámutatott: a  bankoknak a jövőben választaniuk kell, vagy maguk válnak technológiai cégekké, ha rendelkeznek a megfelelő kompetenciával, vagy keresnek egy megfelelő fintech partnert maguknak. 

A norvég szakember szerint a magyarországi bankok oldalán a fintech-óriásokkal szemben a bankok által élvezett nagyobb ügyfélbizalom és a hatalmas pénzforgalmi tapasztalatuk áll. 

A Daniel Döderlein által 2010-ben alapított Auka a mobil fizetési rendszerek egyik úttörő cége, a vállalkozás vezette be az első mobilfizetési platformot Norvégiában, amely indulása után rövid időn belül már több százezer ügyfelet szolgált ki. A Deloitte 2016-os „Technology Fast 500” jelentése az EMEA régió leggyorsabban fejlődő fintech cége címmel tüntette ki az Auka-t. (MTI)

Energiahatékonysági szerződések statisztikai kezelése: itt az új gyakorlati útmutató

Az energiahatékonysági szerződések statisztikai kezelésére vonatkozó új gyakorlati útmutatót tett közzé az Eurostat és az Európai Beruházási Bank (EBB).

Az új útmutató a 2017. szeptemberben kibocsátott, az energiahatékonysági szerződések kormányzati számlákban történő elszámolására vonatkozó felülvizsgált Eurostat útmutató nyomán jött létre, és annak gyakorlati alkalmazását magyarázza el, felhasználva az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP) technikai segítségnyújtási forrásait. Az útmutató itt érhető el.

Marianne Thyssen, az Eurostatért felelős biztos így nyilatkozott: „Örömmel indítjuk útjára ma az új útmutatót, amely pontosítja, hogy az energiahatékony infrastruktúrába történő beruházásokat statisztikailag hogyan kell kezelni. Segíteni fogja az energiahatékonysági szerződések odaítélésében, finanszírozásában és végrehajtásában részt vevő összes érdekeltet. Ez az állami hatóságok és a magánszférabeli érdekeltek számára is előnyös, és pontosan érthetővé teszi a tagállami költségvetésre gyakorolt hatást. Biztos vagyok benne, hogy ez az új útmutató a magánszférabeli és az állami projektgazdákat is arra ösztönzi majd, hogy előrelendítsék az energiahatékonysági projektekbe történő beruházásokat.

Miguel Arias Cañete éghajlat- és az energiapolitikáért felelős biztos hozzátette: „Ennek az útmutatónak a segítségével az iskolák, kórházak és más közintézmények, amelyek az Unióban található teljes épületállomány több mint 10 százalékát teszik ki, könnyebben hajthatnak majd végre az energiahatékonyságot javító beruházásokat. Az energiahatékonysági intézkedések egyúttal fontos eszköznek számítanak az energiaszegénység elleni küzdelemben, amely problémát a Jean-Claude Juncker vezette Bizottság a gyökerénél kíván kezelni.

Andrew McDowell, az EBB energiafelügyeletért felelős alelnöke a következőket mondta: A középületek – iskolák, kórházak és más közintézmények – kezelői gyakran nem rendelkeznek a szükséges költségvetéssel és technikai szakértelemmel az olyan energiamegtakarítási projektek kialakításához és finanszírozásának biztosításához, amelyek csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, az adófizetőknek pénzt takarítanak meg, az épületeket pedig kényelmesebbé teszik a személyzet és a közszolgáltatásokat igénybe vevők számára. Az új útmutató célja segítséget nyújtani az állami hatóságok számára a projektek előkészítéséhez és finanszírozásához, az energiahatékonysági szerződések keretében a magántőke és a szakértelem közszféra javát szolgáló mobilizálásával. Ez azon számos lépés egyike, amelyeket az EBB a Bizottsággal közös „Intelligens finanszírozás – intelligens épületek” kezdeményezésünk keretében tesz abból a célból, hogy ösztönözze a középületekbe történő energiahatékonysági beruházások bővülését.

Az útmutató részletesen kifejti az energiahatékonysági szerződések működését, és egyértelmű áttekintést nyújt az államháztartásra gyakorolt lehetséges hatásról. Ez segítséget nyújt a tagállamoknak és más érdekelt feleknek egyrészt annak jobb megértéséhez, hogy e szerződések különböző jellemzői milyen hatással vannak a végrehajtott beruházás besorolására – a kormányzati mérlegben szereplő vagy azon kívüli –, másrészt ahhoz, hogy a hatóságok az energiahatékonysági szerződéseik előkészítésekor és a szerződések megkötésekor tájékozottabb döntést hozhassanak. Ez az útmutató ahhoz is hasznos eszköz, hogy a beruházási tervvel kapcsolatban tisztánlátást teremtsen az állami és magán projektgazdák számára, valamint elhárítsa az akadályokat a beruházások elől – olvasható a bizottság közleményében.

Három magyar cég csatlakozott a BÉT vállalkozásfejlesztési programjához

Három magyar cég csatlakozott a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Londoni Tőzsdecsoport partnerségében működő ELITE vállalkozásfejlesztési programhoz, a két élelmiszeripari és egy vegyipari céggel 13-ra bővült a magyar résztvevők köre.

A programba most belépő magyar cégek: a növényvédő-szerekkel foglalkozó Chemark Kft., a mindenmentes tésztákat és olajokat gyártó Agri-Corn Kft., valamint az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt. A programban 10 európai cég és két mexikói, illetve egy kenyai társaság kezdi meg idén a kétéves képzést.

A BÉT 2016-ban kötött együttműködési megállapodást a Londoni Tőzsdecsoport kkv-képzésre fókuszáló leányvállalatával, az ELITE SpA-val, hogy a nemzetközi legjobb gyakorlatok átadására és a hazai sajátosságok megismerésére egyaránt alkalmas vállalkozásfejlesztési programot kínálhasson a növekvő magyar középvállalkozásoknak. Tavaly 10 magyar vállalat kapcsolódott be a programba.

A közlemény idézi Végh Richárdot, a BÉT vezérigazgatóját, aki elmondta: a Budapesti Értéktőzsde célja, hogy egyre több magyar középvállalkozás induljon el az úton, amely a cégek hosszú távon fenntartható növekedéséhez, szintlépéséhez szükséges. Az ELITE program az ehhez szükséges legjobb tudást adja nemzetközi szinten. Ennek a folyamatnak fontos eleme újabb és újabb cégek becsatornázása a nemzetközi programba, ezért örömteli, hogy a legújabb körben is három sikeres hazai cég kezdi meg a képzést.

Az ELITE programhoz az évek során már több mint 850 vállalat csatlakozott európai és nemzetközi szinten 36 ország 35 szektorából, jelenleg 13 aktív résztvevővel Magyarország az egyik legtöbb cég által reprezentált ország. A BÉT és a Londoni Tőzsdecsoport célja a programmal egyaránt az, hogy minél több kkv ismerje a tőkeági finanszírozási formák széles skáláját és váljon tőzsdeképessé. (MTI)

10 500 doboz adózatlan cigaretta volt az osztrák autóban

0

A Zala megyei pénzügyőrök 10 500 doboz adózatlan cigarettát találtak egy autóban. Az ügyben orgazdaság bűntettének gyanúja miatt indult eljárás.

A NAV unkatársai az M70-es autóút mellett, Murarátka térségében ellenőriztek egy osztrák gépjárművet. A pénzügyőrök az autóban adózatlan cigarettát találtak, ezért a gépkocsit a letenyei vizsgáló épületbe kísérték. A tételes átvizsgáláskor az utastérből, a csomagtérből és az első ülések alól álcázatlanul különféle márkájú, adózatlan cigaretta került elő. A járművet vezető férfi a jövedéki termékek eredetét igazolni nem tudta.

A pénzügyőrök a 10 500 doboz adózatlan cigarettát lefoglalták, és orgazdaság bűntettének gyanúja miatt büntetőfeljelentést tettek. A várható jövedéki bírság összege 44 millió forint – tájékoztatott közösségi oldalán az adóhivatal.