Kezdőlap Blog Oldal 496

Nagy-Britannia és Németország is vonzaná a munkaerőt

KamaraOnline
-
0
Nagy-Britannia és Németország is vonzaná a munkaerőt

A brit kormány készülő új bevándorlási szabályozása a magas szakképesítésű külföldi munkaerő nagy-britanniai alkalmazását részesíti előnyben, míg az új német jogszabályok az Európai Unión kívülről vonzanának szakmunkásokat.

Theresa May a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra készülő bevándorlási szabályozásról elmondta, hogy az nem területi alapon nem tesz különbségeket, vagyis az EU-országokból a Brexit után érkezők nem részesülnének kedvezményesebb elbírálásban, mint mások. Az EU-val megkötni tervezett kereskedelmi megállapodásban ugyanakkor szerepelhet majd „kölcsönös mobilitási” záradék a brit és az uniós munkavállalók számára.

A munkavállalási szándékkal érkező külföldiek kérelmét nemzetiségük helyett alapvetően a szakképzettségük alapján bírálnák el. A készülő szabályozás a brit kormányfő vázlatos ismertetése szerint az országban hosszabb távon dolgozni kívánó külföldi munkavállalók számára minimálkeresetet írna elő a letelepedés engedélyezése fejében. Ennek mértékéről egyelőre hivatalosan nem beszélnek, de a különböző találgatások szerint 20-50 ezer fontos (7,3-18,2 millió forintos) éves bérminimumról lehet szó, ami a magasan képzett külföldi munkavállalók előnyben részesítését jelentené.

A brit üzleti szektor szakmai szervezetei viszont régóta azt állítják, hogy az EU-ból származó munkaerő alkalmazására továbbra is szükség lesz, a szakképesítéstől függetlenül.

A Brit Vendéglátóipari Szövetség adatai szerint a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák személyzetének 37 százaléka más tagállamokból érkezett. Országos átlagban 12,6 százalék, Londonban viszont csaknem 50 százalék a külföldi EU-munkavállalók aránya a súlyos munkaerőhiánnyal küszködő építési ágazatban. A brit mezőgazdasági termelők uniója szerint a brit agrárszektornak a 2020-as évek elején évente 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, akiknek nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-tagállamokból érkezik.

Időközben a német kormánypártok is megegyeztek az Európai Unión kívülről származó szakképzett munkavállalók bevándorlását szabályozó jogszabály alapelveiről. A koncepció szerint a diplomával vagy szakképesítéssel rendelkező, EU-n kívüli munkavállalók letelepedhetnek Németországban, ha rendelkeznek munkaszerződéssel, és a képesítésüknek megfelelő valamennyi szakmában dolgozhatnak. Hat hónapra pedig akkor is kiadják a tartózkodási engedélyt, ha a munkavállaló egyelőre csak állást akar keresni, de tartózkodása alatt eltartja magát, nem igényel közpénzből finanszírozott támogatást.

A szabad bevándorlás intézményét eddig csak a hiányszakmákra alkalmazták, amelyekből jelenleg 61-et tartanak számon. A tervezet alapján ezt a korlátozást megszüntetik, valamint felfüggesztik a hazai munkavállalókat előnyben részesítő úgynevezett elsőbbségi vizsgálatot is.

Horst Seehofer belügyminiszter kiemelte, hogy az egyelőre öt évre szóló törvény révén kialakul az „irányított” munkavállalási célú bevándorlás kerete. Azt azonban hangsúlyozta, hogy a szakképzett munkaerő utánpótlásában elsősorban a hazai munkavállalókra kell összepontosítani, majd az EU-s polgárokra, és csak utolsósorban az Unión kívüli munkavállalókra.

A bevándorlás engedélyezéséhez előírnék a német nyelvtudást, ami a munkavállaláshoz ugyan nem feltétlenül, de a társadalmi beilleszkedéshez mindenképpen szükséges. Arra is figyelnek, hogy az EU-n kívüli munkavállalók ne okozzanak egészségtelen konkurenciát a bérezésben, ne az alacsony bérű munkakörökben koncentrálódjanak.

Peter Altmaier gazdasági miniszter szerint az új szabályozás negyedszázados ideológiai vitát zár le, az újonnan érkező EU-n kívüli munkavállalók segítségével több tized százalékponttal lehet emelni a hazai össztermék növekedési ütemét.

A Mol jövője a fővárosban épül

KamaraOnline
-
0
A Mol jövője a fővárosban épül

Letették a Mol-csoport új székházának alapkövét kedden Budapesten. A Kopaszi-gáton épülő, 120 méter magas, 28 emeletes Mol Campus várhatóan 2021-re készül el és Budapest legmagasabb épülete lesz.

Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója az alapkőletétel előtt elmondta, hogy a Mol a fenntarthatóságot szem előtt tartó energetikai cég, ezért a saját beruházásában épülő új irodaház is innovatív épület lesz, Magyarországon eddig még nem látott megoldásokkal, technológiai újdonságokkal. A vállalat 2030-as stratégiájával összhangban döntött úgy, hogy megépít egy új, a dolgozókat középpontba állító székházat.

Az alapkőletételnél jelen volt Tarlós István, Budapest főpolgármestere, aki elmondta, az új épület a főváros világörökségi zónájától jelentős távolságban helyezkedik majd el. Hozzátette, hogy mértékadó építészek szerint a magasházak jelek, amelyekre szükség van egy nagyvárosban. Úgy fogalmazott: az épület körüli viták legalább annyira politikai, mint szakmai indíttatásúak.

A 86 ezer négyzetméteresre tervezett Mol Campusban 2500 munkaállomást alakítanak ki, megépítése után lehetőség nyílik arra, hogy a főváros öt kerületében több épületben dolgozó munkatársak egy épületben kapjanak helyet. Hernádi Zsolt különösen fontosnak nevezte, hogy az új székházban a lehető legtöbb teret megnyitják a nyilvánosság előtt, egyebek mellett a kilátóteraszt is, de arról egyelőre nem született döntés, hogy kell-e majd belépődíjat fizetni a kilátóterasz látogatóinak.

A vezérigazgató elmondta, a vállalat 2021-ig 800 milliárd forintot fog beruházni Magyarországon, ebben benne van a Mol Campus is, de hogy az új székház mennyibe kerül, azt nem árult el. A kivitelezésre a tervek szerint novemberben írják ki az első tendert, de Hernádi Zsolt azt is jelezte, a Mol saját forrásból, állami támogatás nélkül építi meg az új székházat.

A Mol Campus korábban heves vitákat váltott ki a budapestiek körében, ugyanakkor mértékadó felfogások szerint megfelel a 21. századi követelményeknek, a tervek az energiatakarékossági, környezettudatossági és fenntarthatósági szempontokat magas szinten képviselik – emelte ki Tarlós István főpolgármester, aki hozzátette, vizsgálják a beruházás forgalmi hatásait, a fővárosi önkormányzat pedig biztosítani fogja, hogy tömegközlekedéssel és egyéni közlekedéssel lebonyolítható legyen majd a Kopaszi-gátra irányuló forgalom.

A Mol egy berlini székhelyű belsőépítész céget, a KINZO-t bízta meg a Mol Campus irodatereinek tervezésével. A KINZO korábban olyan irodaépületek belsőépítészeti terveit készítette el, mint a bécsi Erste Campus, a németországi Herzogenaurach-ban található Adidas székház, valamint a berlini SoundCloud irodaháza. A KINZO helyi partnere a Minusplus. A Mol Campus terveit a londoni építészcég, a Foster + Partners készítette, az épület tervének kidolgozásában az építésziroda magyarországi partnere a FintaStúdió.

(Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Nagyot buknak a pékek a három legnépszerűbb termékükön

KamaraOnline
-
0
Nagyot buknak a pékek a három legnépszerűbb termékükön

​Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke elmondta, a magyar pékek országos átlagban veszteséggel adják el a fehér és félbarna kenyeret, valamint a vizes zsömlét, mert a sütőipar áron alul értékesíti ezeket a termékeket.

A piacon uralkodó 2017-es állapotokról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara finanszírozásával készített jelentést a pékszövetség, ebből pedig kiderült, hogy a fehér kenyéren 6 forintot, a félbarna kenyéren 23 forintot veszítettek darabonként a pékek az átvételi árakat és az önköltséget figyelembe véve, miközben a vizes zsemlét a nyereséget nem tartalmazó önköltségi ár közelében tudták csak értékesíteni tavaly, a helyzet pedig csak tovább romlott az idén – jegyezte meg Septe József.

A fehér kenyér teljes önköltsége az elemzés szerint 181,11 forint, míg a pékárut előállítók átlagosan 175,08 forintért tudták értékesíteni azt az elmúlt évben, a félbarna kenyérnél ezek az értékek 184 forint és 160,51 forint, míg a vizes zsömlénél kilogrammonként 251,95 és 251,32 forint voltak.

A Magyar Pékszövetség elnöke szerint a vállalkozások nincsenek abban a helyzetben, hogy a megnövekedett költségeiket érvényesítsék, ugyanis a multinacionális láncok nem fogadják el azokat. Emiatt a pékek más termékeken próbálnak hasznot realizálni, ami vagy sikerül, vagy nem.

Septe József szerint, ez a jelenség annyira leszorítja a szakágazat jövedelmezőségét, hogy nemcsak a versenyképesség alakulásáról, de a túlélésről sem mondhatunk biztosat, ráadásul a pékek már nem tudják finanszírozni a veszteséget, ami azt eredményezheti, hogy az országban helyenként akár ellátási gondok is keletkezhetnek.

A helyzet régóta rossz, évente rengeteg pékségnek kell bezárnia finanszírozási nehézségek miatt, ám eddig nem készült olyan független kutatás, aminek segítségével a számok nyelvén is rá tudtak világítani a negatív tendenciákra.

Győrffy Balázs, a pékszövetséggel együttműködő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hangsúlyozta, hogy a fennálló helyzet kivizsgálása és az elítélendő piaci magatartása megváltoztatása kiemelt fontosságú, hiszen a sütőipar közel 20 ezer főt foglalkoztat Magyarországon, ráaádsul alapvető élelmiszereket termelő szakágazat, amelynek fennmaradása így nemzetbiztonsági kérdés is.

„A szakágazat jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a sütőipari vállalkozások az átadási árakban érvényesíteni tudják a reális költségeiket, ennélfogva a NAK a pékszövetséggel együttműködve a jövőben is támogatja és képviselni fogja a sütőipar helyzetének helyreállítását célzó törekvéseket” – mondta Győrffy Balázs az MTI-nek.

Közép-Kelet-Európa az unió egyik leggyorsabban növekvő régiója

KamaraOnline
-
0
Közép-Kelet-Európa az unió egyik leggyorsabban növekvő régiója

A térség a következő években is az európai növekedés motorja lehet – hangsúlyozta Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek luxembourgi értekezletén.

Az Európai Unó országainak növekedési kilátásai összességében kedvezőek, mind az idei, mind a következő évben két százalék feletti növekedés várható, Közép-Kelet-Európa pedig az unió egyik leggyorsabban fejlődő régiója – mondta el a tárcavezető, kiemelve, hogy Magyarország 4,8 százalékos gazdasági növekedést ért el a legutóbbi adatok szerint. Varga Mihály arra is felhívta a figyelmet, hogy a 28 uniós ország idei első féléves teljesítménye, ha minimálisan is, de elmaradt a várakozásoktól és amennyiben a kereskedelmi ellentétek nem rendeződnek az USA-val, úgy akár további lassulásra is lehet számítani. Mindemellett a brexit és az olajár emelkedése negatív kockázatot jelenthet a növekedésre.

Magyarország támogatja a pénzmosás elleni felügyeletek közötti együttműködés megerősítését – hangsúlyozta Varga Mihály hozzátéve, hogy az Európai Bankhatóság megerősítését célzó törekvések ugyanakkor túlterjeszkedésük miatt aggályosak. Mint fogalmazott: Magyarország nem tud támogatni olyan javaslatokat, amelyek lehetővé tennék, hogy az uniós bankhatóság a tagállami felügyeletek feje felett hozzon döntést a nemzeti hatáskörbe tartozó pénzintézetek működéséről.

Az ülésen felmerülő áfa-szabályokat érintő kérdések közül Varga Mihály kiemelte, hogy az elektronikus kiadványok hamarosan éppúgy adózhatnak kedvezményes áfa-kulccsal, mint a hagyományos könyvek. A pénzügyminiszterek találkozóján pont került az adócsalás elleni küzdelem egyik eszköze, az általános fordított áfa bevezetésének a kérdésére is, amelynek lényege, hogy az eladó helyett a vevő fizeti be az áfát a költségvetésbe. A fordított adózás általánossá tételére vonatkozó javaslatot Magyarország támogatta – jelentette ki a tárcavezető, de kiemelte, hogy Magyarország a gazdaságfehérítésben a fordított adózásnál célzottabb, hatékonyabb intézkedéseket vezetett be, így például a bevétel-eltitkolással szemben az online pénztárgépet, az áruk fiktív utaztatásával szemben az ekáert, valamint idén július 1-jétől az online számlázást.

(Forrás: Pénzügyminisztérium, fotó: Dede Géza)

Nem lesz egyszerű az élete a külföldi befektetőknek Magyarországon

KamaraOnline
-
0
Nem lesz egyszerű az élete a külföldi befektetőknek Magyarországon

​Januártól be kell jelenteni, ha a Magyarország biztonsága szempontjából fontos iparágakban külföldi befektető szeretne tulajdont szerezni – erről döntött a belügyminisztérium kezdeményezésére az Országgyűlés.

A január elsején hatályba lévő jogszabály szerint az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, illetve Svájcon kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy, vagy egyéb szervezet bizonyos tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a meghatározottnál nagyobb tulajdonrészt csak úgy szerezhet, ha ezt bejelenti az illetékes miniszternek, aki ezt visszaigazolja. Hasonló szabályok vonatkoznak majd a fióktelep létesítésére is.

Engedélyköteles tevékenységnek számít a fegyvergyártás és bizonyos haditechnikai, titkosszolgálati eszközök előállítása, egyes pénzügyi szolgáltatások és fizetési rendszerek működtetése, valamint a villamos energiáról, a földgázellátásról, a víziközmű-szolgáltatásról, az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységek.

A bejelentést akkor kell majd a kormányrendeletben kijelölt miniszternek megtenni, ha a külföldi befektető a meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban – gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján – közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt szerez.

A külföldi befektető csak a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően kezdheti meg a tevékenység folytatásához szükséges infrastruktúrák, berendezések és eszközök üzemeltetési jogának beszerzését. A kijelölt miniszter a bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a külföldi befektető általi tulajdonszerzés vagy az üzemeltetési jog megszerzése sérti-e Magyarország biztonsági érdekét, majd a főszabály szerint 60 nap áll rendelkezésére a döntés meghozatalához.

A kijelölt miniszter természetesen hozhat tiltó döntést, méghozzá abban az esetben, ha megalapozottan feltehető, hogy a javaslatban meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző jogi személy bizonyos körülmények elfedésére, az ellenőrzés elnehezítésére, az eljárás megkerülésére létesült, különösen, ha a jogi személy a bejegyzése szerinti államban tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat, vagy tartós gazdasági tevékenysége nem igazolható.

Amennyiben tiltó miniszteri döntés születik, úgy az közigazgatási perben támadható meg, de adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén a miniszter akár tízmillió forintos bírságot is kiszabhat, bizonyos esetekben pedig a magyar államot elővásárlási jog illeti meg az adott tulajdonrészre. 

Tűzifa-kereskedőket ellenőriz a Nébih

KamaraOnline
-
0
Tűzifa-kereskedőket ellenőriz a Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal erdészeti felügyelői egy hét alatt 34 helytelenül feladott online tűzifahirdetést távolítottak el. Fontos, hogy a hirdető EUTR technikai azonosító számát feltüntessék.

A Nébih elsősorban azt ellenőrzi az online hirdetéseknél, hogy a feladó rendelkezik-e a jogszabályban előírt EUTR technikai azonosító számmal, ennek megléte garantálja ugyanis a vásárló számára, hogy az eladó szerepel a hatóság nyilvántartásában. A számot a hirdetésben is fel kell tüntetni.

Az eddig ellenőrzött hirdetők mindössze 30 százaléka tüntette fel érvényes technikai azonosítóját, de olyan reklámokkal is találkoztak az ellenőrök, amelyek kitalált azonosítót tartalmaztak, így egyértelműen a vásárlók megtévesztésére irányultak.

A vásárlók a hirdető EUTR technikai azonosító számát vagy erdőgazdálkodói kódját a hatóság oldalán tudják ellenőrizni. Emellett a Nébih javasolja, hogy a megrendelés során a vásárlók jelezzék, hogy csak olyan szállítmányt hajlandóak átvenni, amelyet a hirdető a Nébih-hez bejelentett szigorú számadású szállítójeggyel szállít. Emellett kötelezően adandó nyugta vagy számla, valamint a vásárlók részére szóló tájékoztató anyag is.

A tűzifa átvételekor ellenőrizni kell, hogy a szállítójegyen a feladó rovatban a hirdető megnevezése, telephelye, erdőgazdálkodói kódja, vagy EUTR technikai azonosítószáma, adószáma, valamint a szállított tűzifa fafaja és mennyisége, továbbá a szállító jármű rendszáma pontosan fel van-e tüntetve.

Fiókokat zár be az MKB

KamaraOnline
-
0
Fiókokat zár be az MKB

Az MKB Bank összesen 15 budapesti és vidéki fiók megszüntetését tervezi, melyre két ütemben, október és november végén kerül sor.

A fiókhálózat átalakításának oka a bank közleménye szerint a költséghatékonyság javítása és a fenntartható nyereséges működés biztosítása.

Október 31-i hatállyal megszűnik a váci, solymári, tatai, kalocsai bankfiók, valamint a budapesti Allée és a szegedi Árkád üzletközpontokban lévő egység.

November 30-i hatállyal bezár Budapesten a Westend és a Türr István utcai fiók, továbbá a balatonfüredi, az esztergomi, a keszthelyi, a balassagyarmati, a hatvani, a kazincbarcikai és az orosházi fiók.

A megszüntetésre kerülő fiókokban számlát vezető ügyfeleit a bank tájékoztatja a szükséges tudnivalókról.

Az MKB az érintett munkatársainak kétharmadát tovább foglalkoztatja.

(Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)

Bíztató első féléves adatok a KSH-tól

KamaraOnline
-
0
Bíztató első féléves adatok a KSH-tól

A Központi Statisztikai Hivatal a GDP nyers volumenindexeit 2018 első és második negyedévére, illetve az első fél évre 0,1 százalékponttal fölfelé módosította.

A bázisadatok változása és a becsléshez felhasznált tárgynegyedévi adatok frissülése miatt az első negyedéves adat 4,4 százalékról 4,5 százalékra, a második negyedéves 4,8 százalékról 4,9 százalékra módosult, így az első féléves adat 4,6 százalékról 4,7 százalékra változott.

A kormányzati szektor előzetes adatok szerint 13,7 milliárd forint hiánnyal zárta az első félévet, ami a GDP arányában 0,1 százaléknak felel meg. A kiadásoknak a bevételeknél nagyobb növekedése miatt az egyenleg 223 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,2 százalékponttal romlott a múlt év azonos időszakához képest. A második negyedévben viszont már 22,6 milliárd forint többlettel zárt az államháztartás. Ez a GDP arányában 0,2 százalékot, az előző év első feléhez képest pedig 102,4 milliárd forintos, 1,1 százalékpontos javulást jelent. A szeptemberi felülvizsgálat eredményeként a korábban jelentett első negyedévi előzetes deficitet 115,5 milliárd forintról 36,3 milliárdra csökkentette a KSH.

Külkereskedelmi adatokat az év első hét hónapjára tett most közzé a KSH. Január-júliusban a kivitel 5,7 százalékkal, a behozatal 6,8 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. A 4,582 milliárd euró exporttöbblet 318 millió euróval kevesebb a tavaly január-júliusinál.

A közmunkások közel ötven százaléka léphet át a versenyszférába

KamaraOnline
-
0
A közmunkások közel ötven százaléka léphet át a versenyszférába

Magyarországon 2018-ban már 40 ezren vándoroltak át a közfoglalkoztatásból a versenyszférába és a jelenlegi 110-120 ezer közmunkásból további 30-50 ezren léphetnek át az elsődleges munkaerőpiacra.

A statisztikák arról árulkodnak, hogy a munkaerőpiaci helyzet jelentősen javult a kormány által bevezetett intézkedések hatására, sőt, ma már több szektorban is munkaerőhiánnyal kell szembenézni. A probléma az uniós pályázatok esetében is felütötte a fejét, hiába kötelező ugyanis egyes pályázatoknál a munkahelyteremtés, vannak olyan települések, ahol már-már lehetetlen megfelelő munkaerőt találni. 

A közmunkások átképzése és versenyszférába történő integrálása még jelenthet némi munkaerőtartalékot, ennek érdekében tovább folytatódik a munkahelyteremtési program. A kormány és a versenyszféra együttműködésével Magyarország egyre jobb teljesítményt ér el a befektetésekért zajló nemzetközi versenyben, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) közreműködésével idén az első fél évben 46 cég döntött magyarországi befeketetés mellett, ezek pedig általában mind új munkahelyek létesítését is jelentették.

Fotó: MTI

Csoltó Gábor: a fiatalok versenyelőnyt élveznek a BKIK-ban

KamaraOnline
-
0
Csoltó Gábor: a fiatalok versenyelőnyt élveznek a BKIK-ban

Az elmúlt negyed évben a törvényesség helyre állítását tűzte ki célul a Csoltó Gábor vezette Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Az új elnök leszögezte, a kamara még mindig küzd a múlt árnyaival, de a helyes úton, a törvényesség, a demokratikus működés és a fiatalítás irányába indultak el.

Csoltó Gábor, a BKIK elnöke hivatalba lépésekor rendcsinálást és racionalizálást ígért, továbbá a BKIK szervezeti egységeinek számának csökkenését vetítette előre. A Kamarai Napok előtt elérkezett a számvetés ideje, az elnök pedig a Blogstarnak adott interjújában kiemelte, hogy az elmúlt negyed évben elsődleges feladatuknak a törvényesség helyreállítását tekintették, ennek érdekében pedig meg kellett választaniuk a kamara hiányzó társadalmi tisztségviselőit. Hozzátette, az elmúlt hónapokban sokkal áttekinthetőbbé, kezelhetőbbé és működőképesebbé vált a kamarai rendszer és a szervezet, leépítették a túlzott elnöki hatalmat és megerősítették a demokráciát.

Elmondta, a kamarának volt erkölcsi bátorsága ahhoz, hogy alapos előkészítés után először levélben keresse meg azokat a vállalkozásokat, amelyek nem fizették be az adó mintájára beszedhető regisztrációs díjakat, és amelyeket arra szeretnének rábírni, hogy pótolják elmaradásukat. Csoltó Gábor hozzátette, a fővárosi vállalkozók alapvetően jól fogadták a megalapozott megkeresésüket, a regisztrációs díjakból végül mintegy 140 millió forintot sikerült begyűjteniük.

A BKIK elnöke kiemelte, ezzel az első kör végére értek, de még mindig jelentős tételek várnak begyűjtésre, ezért az adatok javítása után október 8-a tájékán adják át a NAV-nak az újabb behajtási listát. Elmondta, a helyzetet bonyolítja, hogy nem saját adatokból dolgoznak, hanem az MKIK és a vele szerződött számítástechnikai cégek adathalmazából, így a folyamatos egyeztetés ellenére sem férnek hozzá ezekhez az adatokhoz.

Csoltó Gábor jelezte, a kintlévőségeg behajtásával párhuzamosan manuális munkával felderítettek hozzávetőlegesen 90 ezer megszűnt vállalkozást. „Ez ezért öröm számunkra, mert mivel megállapítottuk, hogy nem léteznek, ezért a feltételezett regisztrációs díjukat sem kell lefedeznünk eredménytartalékkal” – magyarázta a Blogstarnak adott interjújában a BKIK elnöke.

Bár a közkeletű vélekedés az, hogy a BKIK idősödő, egymás közt jól meglévő, egymással üzletelő emberek társasága, Csoltó Gábor kijelentette, akár erőszakos módon is, de generációváltást kell végrehajtani a kamarában. „Nagyot változott a világ, másként kell reagálni az eseményekre, megváltozott az informatika és az információs háttér. Nélkülözhetetlen a fiatalos gondolkodás. Éppen ezért külön keressük azokat a személyeket, akik megfelelnek az elképzeléseinknek. A fiatalok versenyelőnyt élveznek, rájuk akarunk támaszkodni” – tette hozzá a BKIK elnöke, aki elmondta, a fiatalítás elkezdődött a kamarában és ő maga is szívesen látna a helyén 2020-ban egy 40 év alatti, megfelelő képzettségekkel és nyelvtudással rendelkező, agilis urat vagy hölgyet.

A Kamarai Napok nyitányaként, október 16-án, délután négy órakkor avatják fel a BKIK első elnökének, Valero Antalnak a szobrát a BKIK székházában (1016 Budapest, Krisztina krt. 99.), míg a nagy szabású Magyar Ipar és Kereskedelem Napja október 18-án lesz a Hungexpo B pavilonjában.

A Csoltó Gáborral készült teljes interjút a Blogstar.hu-n olvashatják.

Közlekedési szigorítás lépett életbe Észak-Olaszországban

KamaraOnline
-
0
Közlekedési szigorítás lépett életbe Észak-Olaszországban

Nem tehetik be kereküket október elsejétől négy Pó-alföldi tartományba a legalacsonyabb környezetvédelmi besorolású járművek.

Hogy gyorsan tisztázzuk mit is jelent ez: Lombardiába, Piemontába, Venetóba és Emilia-Romagnában nem léphet be senki dízel hajtású gépjárművel hétfőtől, legalábbis hétköznap semmiképpen sem. A felsorolt tartományokban minden héten hétfőtől péntekig tart majd a dízelstop, ami az Euro 3-as jelzésű, vagy a még annál is alacsonyabb besorolású dízelüzemű járművekre, továbbá az Euro 0-s benzinüzeműekre vonatkozik, de Emilia Romagna tartományban a szigorítás az Euro 4-es dízeleket is érinti, 2020-tól pedig minden Euro 4-es, 2025-től pedig minden Euro 5-ös dízelautót is kivonnának a régió forgalmából.

A különböző Euro-normák az egységi útszakaszon kibocsátott maximális szénmonoxid mennyiségét grammban írják elő, az Euro-1-es benzines és dízel járműveknél például egységesen 2,72 gramm/kilométer a megengedett kibocsátott széndioxid mennyisége és ahogy halaudunk előre a rangsorban, egyre kevesebb ez az érték.

A napi időlimit tartományonként és városonként is eltérő, Milánóban például reggel fél kilenctől este fél hétig tart a behajtási tilalom, de ezt a városok maguk határozzák meg. Aki megszegi a behajtási tilalmat, az minimum 80 eurós bírságra számíthat, de a felső határ a 600 eurót is túllépheti – ez persze csak akkor történik meg, ha valaki notórius tilosba hajtó.

Nem lenne szabály a szabály, ha nem lennének kiskapuk, olasz lapértesülések szerint van mód a szabályozás kikerülésére, Lombardiában például ha egy autóban legalább hárman utaznak, akkor besorolástól függetlenül továbbra is bármikor közlekedhetnek a sofőrök. A rendelkezés egyelőre 2019. március 31-ig van érvényben, de amennyiben az intézkedések ellenére is túllépi a szmog a megengedett határértéket, akkor további szigorítások várhatók.

Az olaszok kiszámolták azt is, hogy a korlátozás nagyjából kétmillió személygépkocsit és majdnem 800 ezer furgont érint az észak-olaszországi térségben, ami Európa egyik legszennyezettebb levegőjű térségének számít. 

Szeptemberben visszaesett a gépjármű-értékesítés

KamaraOnline
-
0
Szeptemberben visszaesett a gépjármű-értékesítés

Szeptemberben 7,4 százalékkal kevesebb új személygépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországom, mint egy évvel korábban, ugyanakkor az év első kilenc hónapjában 26,5 százalékos volt a növekedés az előző év azonos időszakához képest.

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) a DataHouse Kft. adatai alapján hozta nyilvánosságra a piaci eredményeket.

Szeptemberben 8888, az első három negyedévben pedig 104 617 új személygépkocsi került forgalomba. Az értékesített gépkocsikból 867 volt tisztán elektromos autó, 585 pedig plug-in hibrid, ami 97,5, illetve 93,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékeit. A felvevőpiac korlátozottsága miatt az idei évre előre jelzett 2000 darabos elektromosautó-értékesítés várhatóan nem fog teljesülni. A szervezet sürgeti a használt autók behozatalának szabályozását is annak érdekében, hogy az elavult, különösen a régebbi dízelmotoros autók ne, vagy ne ilyen mértékben kerüljenek forgalomba Magyarországon.

A kishaszonjárművek eladása 13,9 százalékkal, 1773-ra nőtt szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest. Az első kilenc hónapban összesen 16 019 kishaszonjármű állt forgalomba, ez 20,3 százalékos növekedést jelent. Az MGE továbbra is szorgalmazza a vegyes használatú kishaszonjármű-kategória újrabevezetését, a kis- és középvállalatok támogatása érdekében.

Új nagyhaszonjárművekből 604 került forgalomba szeptemberben, a növekedés 13,7 százalékos volt. Az év eddigi részében összesen 5054 nagyhaszonjárművet helyeztek forgalomba, ez 21,3 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

Az autóbuszpiacon elsősorban a éves növekedés mértéke a mérvadó, szeptemberig 445 új autóbusz állt forgalomba, ami 2,4 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest. Az MGE szerint a nagyon idős hazai állomány miatt fontos lenne, hogy éves szinten az értékesítés növekedő tendenciát mutasson.

A motorkerékpár-piac a 30,8 százalékos 9 hónapos növekedés ellenére továbbra is gyenge. Szeptemberig 2625 új motorkerékpár került forgalomba. Az MGE úgy véli, hogy a helyzet javítása érdekében fontos lenne a robogó-azonosítás megoldása a közlekedési céllal használt motorok esetében. A jövő évtől a motorkerékpárok regisztrációs adója a használati motorok esetében csökken, ami kedvező hatással lehet a piac fejlődésére.

(Forrás: MGE, fotó: Nissan)

Mától többet kell fizetni az autópálya-matricáért

KamaraOnline
-
0
Mától többet kell fizetni az autópálya-matricáért

Fontos dolgok változnak meg a hét első napján: drágul az autópálya-matrica, a HÉV-en változnak a jegyvásárlás szabályai, az OTP pedig kivezeti a papíralapú betétkönyveket.

Október 1-jétől véget ér a türelmi időszak a HÉV-vonalakon, a szeptember elején bevezetett új jegyvásárlási szabályok megszegését hétfőtől kezdve szigorúbban büntetik.

Lesz más közlekedést érintő változás is hétfőn, tizenhét százalékkal drágul ugyanis a heti autópálya-matrica, az eddigi 2975 forint helyett 3500 forintért tudunk majd ilyet vásárolni. A több mint hét személyes személyautók tíznapos matricája is drágul 18 százalékkal, míg az autóbuszok matricája egységesen 15500 forintba fog került az eddigi 13385 forint helyett.

Október elsejétől a nemzeti útdíjfizetési szolgáltató nem engedélyezi viszonteladói partnereinek az országos éves e-matrica eladását, ezt a jövőben kizárólag a társaság ügyfélszolgálati irodáiban és online értékesítési felületein lehet majd megvenni.

Szintén hétfőn lép hatályba a Magyar Nemzeti Bank rendelete, amelynek értelmében az új, öt évnél rövidebb kamatperiódusú forint jelzáloghitelek felvétele esetén a havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg az adós rendszeres havi nettó jövedelmének 25 százalékát, magasabb jövedelem esetén 30 százalékát.

Hétfőtől forgalmazhatják a hitelintézetek a 15 éves kamatperiódusokban rögzített kamatozású minősített fogyasztóbarát lakáshiteleket, a 3 éves kamatrögzítésű hitelek értékesítése viszont megszűnik. Mindemellett az OTP október elsejével kivezeti papíralapú betétkönyvét, de az ügyfelek a meglévő betétkönyveiket megtarthatják.

Szintén október elsejével lépett volna életbe a közjegyzői díjak emelkedésére vonatkozó rendelet, ezt a rendelkezést azonban az Igazságügyi Minisztérium január elsejére halasztotta.

Társasházkezelők: 2019-től új világ jön, érdemes rendbe tenni a törzslapokat

KamaraOnline
-
0
Társasházkezelők: 2019-től új világ jön, érdemes rendbe tenni a törzslapokat

A Vállalkozói Tudástár új szakértői cikkében a társasházakra vonatkozó, a 2019. január 1-től hatályos jogszabályi változásokkal összefüggő ingatlan-nyilvántartási teendőkre hívja fel a figyelmet Soósné dr. Gáspár Gabriella ügyvéd.

Az iLex és a Kamara Online jogi iratminta cikk-adatbázisában, a Vállalkozói Tudástárban a vállalkozók, gazdálkodó szervezetek számára legfontosabb dokumentumokról jogi szakértők foglalják össze az alapvető tudnivalókat, a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat pedig az ilex-iratmintak.hu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink (az első iratminta letöltése térítésmentes).

Már többször írtunk a 2019 január 1-től várhatóan bekövetkező változásokról, hogy a közös képviselőket, intéző bizottsági elnököket fel kell majd tüntetni az ingatlan-nyilvántartásban a társasházak törzslapján.  Az előrelátó közös képviselők már elkezdtek felkészülni erre a feladatra. Ekkor azonban szembesülhetnek sok ingatlan-nyilvántartási pontatlansággal, amiket érdemes kijavíttatni.

Jogtörténetileg 1990 előtt Magyarországon minden földterület állami tulajdonban volt, ezért a nagy lakótelep építések idején állami földekre építették fel a lakóházak többségét, amelyeket a megépült lakásszövetkezetek és társasházak tartós földhasználatába adták. Ugyanez igaz volt a tanácsi bérlakás építésekre is, csak ott annyiban volt más a helyzet, hogy az állam tulajdonában lévő földre felépült házak tanácsi kezelésbe kerültek, kezelői jog került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Az 1990-es évek közepén azonban a tanácsi bérlakások értékesítésének megindulásával rendezni kellett a tulajdoni viszonyokat is, és lehetővé vált, hogy a földterületet ingyenesen társasházi vagy lakásszövetkezeti tulajdonba adják. Ennek ingatlan-nyilvántartási rendezése egy egyszerű kérelemmel történt, viszonylag gyorsan átvezetésre került. Sajnos a mai napig is van néhány földterület, amely tévedésből vagy kérelem hiányában kimaradt ebből az ingatlan rendezésből, és jelenleg is rendezetlen jogállású ingatlannak számít. A közös képviselőknek tehát, amikor a januári felkészülésnél ellenőrzik a társasház törzslapját, először azt kell megvizsgálniuk, hogy a házhoz tartozó telek (amely a törzslapon szerepel) tulajdonjoga a társasházé, lakásszövetkezeté-e vagy kimaradt véletlenül a telekviszonyok tisztázásából. Pótlólag is be lehet adni kérelmet ennek rendezésére (minta a mellékletben). A telek rendezettsége esetén nincs akadálya a társasházi törzslapok áttekintésének, szükség esetén kijavíttatásának.

A társasházi törzslap több részből áll, az ingatlant nyilvántartó kormányhivatal feltünteti, hogy melyik településen (pl Budapest), melyik kerületben (pl. I. kerület), és belterületen van-e az adott ingatlan. Azon feltüntetésre kerül a társasház helyrajzi száma (hrsz). Az első fontos közös képviselői feladat, hogy az alapító okiratban szereplő helyrajzi szám egyezik-e a törzslapon szereplő helyrajzi számmal. Gyakran évekkel ezelőtt egy vagy két szám az alapító okiratban elírásra került, és ez a társasház figyelmét, mivel alapító okirat módosítás hiányában ennek ellenőrzésére nem volt szükség, az ingatlan természetbeni címe (település, utca, házszám) pedig egyezett. Ez a januári változásokra is tekintettel azért sürgősen javítandó adat, mert a közös képviselő feljegyzését el fogják utasítani, ha hibás helyrajzi számra nyújtják be a kérelmet. Még van idő összehívni egy közgyűlést, ahol szükség esetén eljárnak az alapító okirat pontosítása, módosítása kérdésében.

A törzslap fontos adata, hogy az adott helyrajzi szám melyik címen található természetben (pl. kerület irányítószáma, Budapest, utca, házszám). Kisebb adateltérések szoktak abból adódni, ha a társasház közösség úgy tudja, hogy a házuk címe utca, miközben az ingatlan-nyilvántartásban az útként került feltüntetésre, vagy fordítva. Ekkor javítani kell az alapító okirat e részét, ha eltérés van az ingatlan-nyilvántartási adattól.

Előfordult az ingatlan-nyilvántartás felülvizsgálata során olyan hiba is, amikor egy több lépcsőházból álló társasház esetén az egyik lépcsőház száma lemaradt a tulajdoni lapról. (Korábban pl. Egyes utca 1-4. volt a ház címe, az ingatlan-nyilvántartási adatok felülvizsgálata során azonban gépelési hibából, vagy más okból már – tévesen – úgy került feltüntetésre a ház címe, hogy Egyes utca 1, 2, 4. Azaz a 3 szám kimaradt.) Ezt a téves adatot a jelenlegi szabályok szerint nem az ingatlan-nyilvántartáshoz benyújtott kérelemmel lehet javítani, hanem a fővárosi kerületi (vagy települési) jegyzőhöz kell kérelemmel fordulni. Bármilyen nyilvánvaló az elütési hiba, magától nem vezetik át a javítást, a kérelem mielőbbi benyújtása indokolt, hogy a majd meghozandó közgyűlési határozatban és az ingatlan nyilvántartásban szereplő helyrajzi szám mellett az ingatlan természetben címe is egyezzen. (Minta a társasház által jegyzőhöz benyújtandó kérelemre: ilex-iratminta.hu) Ilyenkor a jegyző esetleg helyszíni szemlén is ellenőrizheti, hogy a természetben hogyan léteznek a házak. Szükség esetén a jegyző hatósági bizonyítványt is kiállíthat az ingatlan pontos (természetbeni) címéről, amennyiben az egyezik az alaptérképpel.  

Az ingatlan adatai között feltüntetésre kerül az ingatlan elnevezése, ez általában „kivett lakóház, udvar”. Ha ez van feltüntetve a tulajdoni lapon, akkor minden rendben van, mert ez azt mutatja, hogy a korábban más művelési ágból (pl. szántóból) kivették az ingatlant, és megépült rá a lakóház, ami feltüntetésre is került az ingatlan-nyilvántartási alaptérképen is, jogilag létezik a ház.  Ha kiderül, hogy még kivett beépítetlen terület van feltüntetve, az rossz. A közös képviselőnek gyorsan intézkedni kell, mert ekkor a lakóház építés ténye nem került átvezetésre az ingatlan-nyilvántartáson, aminek oka a társasházi alapító okirat bejegyzése iránti kérelem elutasítása, amiről esetleg a lakástulajdonosok nem is tudnak, mivel ők évekkel ezelőtt aláírták az alapító okiratot. Ilyen az üres telkekre épült, új építésű házaknál fordulhat elő, a régi fővárosi bérházak elidegenítésekor ugyanis a korábbi tanácsi apparátus ezeket a kérdéseket rendezte. Feltüntetésre kerül az ingatlan térmértéke is, azaz, hogy hány négyzetméter a ház területe. (pl. 916 m2) Sokadszor ismétlem, hogy az alapító okirattal való pontos egyezés milyen kiemelt jelentőséggel bír ennél az adatnál is, tehát át kell tekinteni azt ebből a szempontból is.

A törzslap 3. pontjában kerül feltüntetésre, hogy társasházról beszélünk, ez mindössze egyetlen szó. Látjuk, hogy mire eljutottunk a ház jogi formájához, már mennyi adatot kellett ellenőrizniük a közös képviselőknek, és szükség esetén intézkedniük a hibás adatok vagy ingatlan-nyilvántartási vagy alapító okiratban történő javítása iránt. Feltüntetésre kerül a 3. pontban az alapító okiratot bejegyző földhivatali (ingatlan-nyilvántartási) határozat sorszáma is a törzslapon, itt leggyakrabban egy 1990-es évekből származó számmal fognak találkozni a társasház tulajdonosok, mivel akkor rendezték az első nagy hullámban az ingatlan-nyilvántartást, ekkor voltak nagy lakás értékesítések, ahol a korábbi tanácsi bérházból társasházat kellett alapítani. Itt bejegyzésre kerül a társasház lényege is akként, hogy „A földrészlethez tartoznak az alapító okirat szerint közös tulajdonban álló berendezések és helyiségek.” Az alapító okiratban ezek rendszerint a liftek, a lépcsőházak, esetleg pincék stb.

A tulajdoni lap II. részén a tulajdonos adatait szokták feltüntetni, itt a törzslapon a társasház tulajdon kifejezésnek kell szerepelnie. Ha az alapítás óta semmilyen változás nem történt a társasházban, akkor ez 1. sorszámmal szerepel. Minden egyes módosítás a következő sorszámot kapja. Ilyenkor a gondos közös képviselő átvizsgálja, hogy melyik évben jegyezték be változást, mert azzal egyező dátumú földhivatali határozat szerepel a törzslapon. Ha azt tapasztalja, hogy esetleg egy alapító okiratmódosítás kimaradt, nem került átvezetésre az ingatlan-nyilvántartáson, akkor a kijavítás iránt intézkednie kell. (Pl. 1992-ben bejegyezték a társasházat, 1997-ben egy közös tulajdonú részt pl. pincét eladott a ház egy magánszemélynek, elfogadták az alapító okirat módosítást, de elfelejtették benyújtani az ingatlan-nyilvántartásba, vagy benyújtották, de valamilyen hiánypótlás nem teljesítése miatt a kérelmet elutasította a földhivatal, és a közös képviselő nem tud róla.)

A társasházi törzslap II részén ilyenkor 0/0 tulajdoni hányad szerepel, bejegyzésre kerül azonban az a mondat, hogy „A tulajdonjogot a 11111/0/A/1-20.sz. külön lapok tartalmazzák.” Ezt általában mindenki ismeri, ezek a külön lapok a társasházi lakások tulajdoni lapjai. Azt itt ellenőrizendő adat az, hogy megfelelő számú lakás került-e feltüntetésre (ez az A betű utáni szám). Ugyanis ha 20 lakás van a házban, akkor 20 számmal kell végződnie a felsorolásnak. Itt figyelni kell azokra a közös tulajdon eladásából kialakított lakás ingatlanokra (pl. ilyenek kerültek Budapest belvárosában kialakításra a tetőtérben), amelyeknek új külön lapot kellett volna nyitni a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követően. Ha kevesebb lakás szám van feltüntetve, akkor már az érintett lakástulajdonosoknak a közös képviselővel együttműködve érdemes utánajárniuk annak, hogy az újonnan épült lakásuk feltüntetése miért maradt le.

A törzslap III. része eddig kihasználatlan volt, általában nem tartalmazott feljegyzést. 2019 május 1-ig valószínűleg ide kerülnek majd feljegyzésre (ha addig nem módosul a jogszabály) a közös képviselők adatai.  A közös képviselők adatainak feltüntetése megkönnyíti majd a társasházzal való hatósági vagy egyéb kapcsolat felvételt. Ezen felül a külön tulajdonban álló lakások értékesítése során a közreműködő ügyvédek 2019-től nem csak egy lakás tulajdoni lapot ellenőriznek, hanem a társasház törzslapját is, hogy meggyőződjenek róla, jogilag rendben van a társasházi lakás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése.

Szerencsés esetben az így leellenőrzött társasházi törzslap rendben van. Amennyiben azonban a fentihez hasonló hibát talál valaki a törzslapon, akkor mielőbb adja be a kérelmet. 2019 májusban ugyanis európai parlamenti választások, ősszel pedig önkormányzati választások is lesznek. Mivel a választási körzetek kialakítása az utcatérkép alapján történik, ezért az az előírás, hogy az ingatlan-nyilvántartáson nem kerülhet átvezetésre a választások kiírását követően a választás befejezéséig utcanév vagy más változás. Ezért aki késlekedik az ingatlan-nyilvántartási adatok idei rendbetételével, az abba a helyzetbe is kerülhet, hogy majd csak 2019 júniusban tudja a rendezést megkezdeni, addig nem intéződik el a kérelme.

Tehát kedves közös képviselők, nem lehet várni, a januári felkészülés már elkezdődött. Ne maradjanak le, intézkedjenek!

Soósné dr. Gáspár Gabriella ügyvéd
iLex együttműködő partnere, Társasházi Divízió – vezető
kérdések/észrevételek: https://ilex-iratmintak.hu/kapcsolat/

Letölthető iratminták:

Negyven hónap után búcsúzik a KamaraOnline szerkesztősége

KamaraOnline
-
0
Negyven hónap után búcsúzik a KamaraOnline szerkesztősége

Október 1-től új szerkesztőség felel a KamaraOnline-on megjelenő tartalomért.

A KamaraOnline-on 2015 májusában jelent meg az első cikk. A vállalkozók számára releváns információkra összpontosító oldalon – amelynek fő támogatója a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara – mostanáig közel 17 ezer hír, elemzés, szakmai tájékoztató, szakértői cikk jelent meg.

Olvasóink érdeklődését, pozitív visszajelzéseit nagyra értékeljük és köszönjük!

A BKIK az elmúlt hónapokban új kommunikációs stratégiát dolgozott ki. Ennek részeként október 1-től a KamaraOnline tartalmaiért az újonnan felálló szerkesztőség felel.

Mi 40 hónap munka után köszönünk el. Jó egészséget, az üzleti életben sikereket, a magánéletben sok boldogságot kívánunk minden KamaraOnline-olvasónak!

Csaba Ferenc (főszerkesztő) és Szerdahelyi Csaba (szerkesztő)

Euroskills: három arany-, három ezüst- és három bronzérmet nyertek a magyar versenyzők

KamaraOnline
-
0
Euroskills: három arany-, három ezüst- és három bronzérmet nyertek a magyar versenyzők

Három arany-, három ezüst- és három bronzérmet nyertek a magyar versenyzők a szakmák Európa-bajnokságán, az EuroSkills Budapest versenyen.

Aranyérmes lett a Sipos Kristóf Balázs és Takács Zoltán alkotta mechatronika csapat, Nagy Ádám János épületasztalos és Simon Krisztián bútorasztalos.

Ezüstérmet szerzett Balogh Ákos webfejlesztő, Cseke Szabolcs festő, Varholik Dávid ápoló.

Bronzérmet kapott Zaja Dániel hegesztő, Balogh Krisztián kőfaragó, Takács Dániel virágkötő.

A versenyen szakmájában magas pontszámot elérő nyolc magyar versenyző kiválósági elismerésben részesült.

A magyar csapatban a nemzet legjobbja kitüntetést Nagy Ádám János kapta.

Európa legjobb versenyzője Daniel Gerber svájci villanyszerelő lett.

A magyar csapat a negyedik helyen végzett, a legtöbb érmet Oroszország csapata nyerte, az éremtábla második helyezettje Ausztria, a harmadik pedig Franciaország lett.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke aaz MTI-nek elmondta, hogy a kiváló magyar szereplés azt mutatja, hogy Magyarország megfelelő szakemberekkel rendelkezik a hagyományos, illetve a legmodernebb tudást igénylő, új szakmákban. Hozzátette: a magyar csapat teljesítménye a magyar iparfejlesztés szempontjából is jelentős, azt üzeni a befektetőknek, hogy érdemes Magyarországon invesztálni, mert a szaktudás megvan.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szeptember 26-28. között rendezte meg a szakmák Európa-bajnokságát, az EuroSkillst Budapesten, a versenyen 28 ország 37 szakma 525 versenyzője és 500 szakértője volt jelen. A három versenynapon 100 ezer látogató kereste fel a Hungexpo területét.

A magyar csapat versenyzői 27 szakmában indultak. (MTI)

A képen Daniel Gerber svájci villanyszerlő (k), az Európa legjobbja díj nyertese, mellette Dita Traidas, a WorldSkills Europe elnöke (j) a 2018-as szakmák Európa-bajnoksága záróünnepségén a Papp László Budapest Sportarénában 2018. szeptember 29-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt.

Megjelent a GVH digitális stratégiája

KamaraOnline
-
0
Megjelent a GVH digitális stratégiája

Digitális fogyasztóvédelmi stratégiát dolgozott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy hatékonyabban reagálhasson a piacok új kihívásaira.

A Hivatal egyúttal összegezte a tíz éve hatályba lépett, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alkalmazásának eddigi eredményeit és a legújabb irányokat is.

Egy évtized telt el azóta, hogy hatályba lépett a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény 2008. szeptember 1-jén. A GVH – fogyasztóvédelmi feladatkörét az MNB-vel, valamint a fogyasztóvédelmi hatóságokkal megosztva végzi. 10 év alatt folyamatosan töltötte meg tartalommal a konkrét esetek által a fogyasztóvédelmi keretszabályokat és ezáltal támogatta a fogyasztókat abban, hogy döntéseiket torzításmentesen hozhassák meg.

A GVH jelentős fogyasztóvédelmi tevékenységének tíz évéről a következő sarokszámok adnak tanúságot:

  • a Versenyhivatal 401 ügyben hozott döntést a jubiláló jogszabály alkalmazásával,
  • több mint 5 milliárd forint bírságot szabott ki fogyasztóvédelmi jellegű jogsértésekért (összesen 5.143.219.167 Ft-ot),
  • 34 kötelezettségvállalást fogadott el, amellyel a vállalkozások maguk korrigálhatták jogsértésüket,
  • 16 megfelelési program kialakítását írta elő, amely biztosítja a vállalkozások jogszabályoknak megfelelő működését,
  • 12 ügyben írta elő fogyasztói tudatosságot növelő kommunikációs kampány kialakítását,
  • 5 figyelmeztetést alkalmazott kis- és középvállalkozásokkal szemben,
  • 2 közérdekű keresetet indított a fogyasztók védelmében,
  • 275 sajtóközleményt adott ki,
  • 4 kommunikációs kampányt folytatott le a fogyasztók tudatosságának erősítésére,
  • és 6 nemzetközi piacvizsgálatban (sweep projekt) vett részt.

A Hivatal fogyasztóvédelmi vizsgálatai számos piaci szektorra és termékre terjedtek ki. Az évtized elején a hitelintézeti szolgáltatásból kirekesztetteket (BAR ­listások, nyugdíjasok) célzó fogyasztói csoportok működése adott jelentős munkát a GVH-nak, a 2010-es évek második felében pedig az üdülési jogok értékesítésének piaca igényelt fokozott figyelmet. Az egyes termékek gyógyhatásával vagy egészségre gyakorolt hatásával összefüggő megtévesztő állítások visszatérő tárgyai a Hivatal vizsgálatainak, csakúgy, mint az infokommunikációs és a telekommunikációs szektor jogsértő reklámgyakorlatai.

Az elmúlt években azonban a GVH figyelme egyre inkább a digitális és adatalapú gazdasághoz köthető tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok irányába fordult. Útmutatót tett közzé a közösségi médiában aktív szerepet vállaló, ún. véleményvezéreken (influencereken) keresztül történő reklámozással kapcsolatban. Továbbá vizsgálta egyes online szolgáltatók személyes adatok kezelésével kapcsolatos tájékoztatásait annak érdekében, hogy a fogyasztók ezek ismeretében vehessék igénybe termékeiket. Az online piactereken és kommunikációs csatornákon megjelenő tartalmakat is egyre szorosabban monitorozta fogyasztóvédelmi vizsgálatai során.

Az új típusú fogyasztói sérelmek minél hatékonyabb − gyorsabb, célorientáltabb, fókuszáltabb – kezelésének érdekében a GVH szükségesnek találta egy digitális fogyasztóvédelmi stratégia kialakítását, amelyet a mai napon tett nyilvánossá.

A digitális piacok dinamikája, a kereslet és kínálat speciális jellemzői, de különösen a fogyasztói döntések különleges, más piacoktól eltérő sajátosságai ugyanis szükségessé teszik új eszközök alkalmazását és prioritások felállítását a jövőben. A GVH ezzel az új megközelítéssel törekszik arra, hogy lépései, gyakorlatai, beavatkozásai, üzenetei összhangban álljanak a digitális gazdaság által életre hívott üzleti modellek és kereskedelmi gyakorlatok gyors fejlődésével.

A Középtávú digitális fogyasztóvédelmi stratégia elérhető a GVH weboldalán.

Módosult az energiahatékonysági hitelprogram: társasházak és új építésű ingatlanok számára is könnyebben elérhető

KamaraOnline
-
0
Módosult az energiahatékonysági hitelprogram: társasházak és új építésű ingatlanok számára is könnyebben elérhető

Október 4-től minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel vehetik igénybe az ügyfelek a Lakossági Energiahatékonysági Program nyújtotta, nulla százalékos hitelt – tájékoztatott a Magyar Fejlesztési Bank.

A módosító csomagot a Magyar Fejlesztési Bank és a Pénzügyminisztérium dolgozta ki annak érdekében, hogy egyszerűbben, és a lehető legrövidebb átfutási idővel juthassanak finanszírozáshoz azok a családi ház és lakástulajdonosok, továbbá társasházak és lakásszövetkezetek, akik energetikai korszerűsítést, vagy megújuló energiaforrás beépítését tervezik. Egyes változtatások kifejezetten a társasházak, lakásszövetkezetek számára teszik még elérhetőbbé a hitelt.

A lehető legtöbb ingatlantulajdonos számára kíván megoldást nyújtani a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közvetítésével elérhető „Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelprogram” (GINOP-8.4.1/A-17 és VEKOP-5.2.1-17). Az uniós forrásból, rendkívül kedvező feltételekkel igényelhető hitel segítségével számos lakás, családi ház és társasház energetikai korszerűsítése finanszírozható, emellett a megújuló energiaforrások beépítésével a tulajdonosok rezsiköltségei tovább csökkenthetők.

A most életbe lépő módosítások lényege, hogy az igénylők még egyszerűbben jussanak forráshoz, a kölcsönigénylés pedig a lehető legrövidebb időt vegye igénybe. Az eddigi feltételekhez képest könnyítés többek között, hogy az energetikai szakértő költségének elszámolásához a szerződés helyett elegendő lesz a számla benyújtása is. A feltételes szerződés helyett immár elfogadhatóvá válik a kivitelezőtől kapott árajánlat. Az elszámolható munkadíj mértéke 60%-ról 120%-ra emelkedik az elszámolható anyagköltséghez viszonyítva. Életbe lép egy életkori módosítás is: természetes személy hiteligénylő esetén 75 évről 80 évre emelkedik a kölcsön lejáratakor érvényes életkori határ. Az új építésű ingatlanok tulajdonosai számára jelent fontos változást, hogy friss használatba vételi engedéllyel rendelkező ingatlanok is részt vehetnek a programban. 

Az október 4-én hatályba lépő csomag fontos eleme a társasházakat, lakásszövetkezeteket érintő módosítás, melynek értelmében lakásonként 1,5 millió Ft-ig, de maximum 50 millió Ft-ig biztosíték nélkül igényelhető a kölcsön (biztosíték nyújtása a 1,5 millió forint/lakás vagy az 50 millió forint feletti részre vonatkozik és csak a 1,5 millió forint/lakás vagy az 50 millió forintot meghaladó kölcsönösszegre szükséges biztosítékot nyújtani) Továbbá ennél a hiteligénylői körnél 10%-ra csökken az eddig 20%-os fedezeti szint. 

A lakossági energiahatékonysági hitelhez, ahogy eddig, úgy ezután sem kapcsolódnak egyéb költségek, mint például kezelési költség vagy előtörlesztési díj. Az ügyfelek minimum 10%-os saját forrással, maximum 20 éves futamidőre vehetik fel a magánszemélyeknél minimum 500.000 Ft, maximum 10 millió Ft, társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként minimum 500.000 Ft, maximum 7 millió Ft hitelösszeget.

A természetes személy ügyfelek legegyszerűbben online indíthatják hiteligénylésüket a www.mfb.hu/online-hitel oldalon, de az országszerte megtalálható 642 MFB Ponton is érdeklődhetnek a hitelprogram részleteiről, illetve be is nyújthatják kérelmüket. Az érdeklődőknek továbbra is lehetőségük van egy online előzetes hitelbírálati kérdőív kitöltésére a https://lhr.mfbpont.hu/ oldalon.

Ingyenes marad a sztrádahasználat Romániában

KamaraOnline
-
0
Ingyenes marad a sztrádahasználat Romániában

Amíg nem lesz kétszer annyi sztráda, nem kívánják fizetőssé tenni a száguldozást Romániában.

A kiszivárgott információk szerint az Országos Közútkezelő Vállalat pénteken átveszi az építővállalattól a hírhedt gyalui hidat – írja a Krónika.

Vagyis megnyílhat a forgalom előtt az autópálya-múzeumként emlegetett Magyarnádas – Gyalu-sztrádaszakasz, így további 9,5 kilométerrel bővül a rég várt észak-erdélyi autópálya.

Kevésbé jó hír azonban, hogy ezen a szakaszon kívül csak további mintegy ötven kilométer készül el a közeljövőben. Lucian Șova közlekedésügyi miniszter ugyanis sajtónyilatkozatában azt közölte, hogy az idei év végéig 60 kilométer autópályát adnak át a forgalomnak.

Öröm viszont, hogy egyhamar nem kell fizetni a 750 kilométernyi sztrádahálózat használatáért. Ezt a rendszert csak akkor vezetnék be, amikor az autópálya-hálózat eléri az 1500 kilométert.

További milliárdokkal gazdálkodhat a Turisztikai Ügynökség

KamaraOnline
-
0
További milliárdokkal gazdálkodhat a Turisztikai Ügynökség

Az új kormányhatározat több mint 50 milliárd forinttal toldotta meg a tavaly augusztusban megszabott összegeket a turizmus fejlesztésére.

A kormány módosította a turisztikai fejlesztések megvalósításához szükséges intézkedésekről szóló egy évvel ezelőtti határozatát – írja a turizmus.com.

A Magyar Turisztikai Ügynökség a fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében a turisztikai fejlesztések (szálláshely-fejlesztés) finanszírozása érdekében eredetileg legfeljebb 120 milliárd forintot költhetett.

A kiemelt turisztikai fejlesztési térségek turisztikai projektjeinek finanszírozása érdekében legfeljebb 136,8 milliárd forint összegben vállalhatott előzetesen kötelezettséget.

A döntés értelmében a kötelezettségvállalás 186 milliárd forintig is terjedhet.

Három forinttal drágult a gázolaj a magyar kutakon

KamaraOnline
-
0
Három forinttal drágult a gázolaj a magyar kutakon

A Mol bruttó 3 forinttal emelte a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken, a 95-ös benziné nem változott.

Az emeléssel a gázolaj literje 415 forintra drágult.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Az üzemanyagok ára legutóbb szerdán változott, a benzin literje 3 forintos csökkenéssel 396 forintra, a gázolaj literje 2 forinttal, 412 forintra mérséklődött.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (MTI)

Kelet-közép-Európa első társadalmi hasznosságú tőkealapja indul Magyarországon

KamaraOnline
-
0
Kelet-közép-Európa első társadalmi hasznosságú tőkealapja indul Magyarországon

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesülete (THBE), valamint az Európai Beruházási Alap (EIF) közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 6,25 milliárd forint tőkebefektetéssel elindul a Social Impact Fund elnevezésű tőkealap. Az Alap olyan vállalkozásokba fektet tőkét, melyek üzletileg és társadalmi szempontból egyszerre termelnek eredményt.

Az Áder János köztársasági elnök fővédnökségével megrendezett III. Hungarian Impact Day keretében Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazgatója, Eszter Elemér, a THBE elnöke és az Európai Beruházási Alap (EIF) képviseletében Cyril Gouiffes indította útjára azt a Közép-Kelet Európában egyedülálló befektetési alapot, amely működésében a társadalmilag hasznos befektetéseket támogatja. Az alapkezelő és a felállítandó alap küldetése, hogy erősítse a vállalkozások által elérhető társadalmi hatásokat azáltal, hogy forrásokat és szakmai támogatást biztosít azon cégeknek, amelyek amellett, hogy pénzügyi szempontból eredményesen, nyereségesen működnek társadalmi és környezetvédelmi kihívásokra igyekeznek válaszokat találni újszerű, innovatív megoldásaikon keresztül.

Magyarországon a befektetési szemlélet szempontjából a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesülete élen jár abban, hogy a hagyományos tőkebefektetői szemlélet olyan irányban formálódjon, hogy olyan alapok jöjjenek létre, amelyek a társadalmi hatásokat helyezik előtérbe.

A pozitív társadalmi hatás sokféle lehet, hiszen a bizonyos élethelyzetben lévő munkavállalók (50 év felettiek, vagy gyermeküket egyedül nevelő édesanyák) segítése, számos, egészségmegőrző vagy gyógyító orvosi eszköz gyártása, csökkent munkaképességű emberek alkalmazása vagy környezetvédelmi, illetve zöld energia termékek és szolgáltatások előállítása mind-mind beletartozik a társadalmilag hasznos befektetések körébe. A szerteágazó társadalmi hatásokban közös, hogy minden esetben az egyes társaságok tevékenységhez szorosan kapcsolódik, tervezett módon valósul meg és mérhető.

A társadalmi hasznosságú befektetések célja az eredményes pénzügyi megtérülés és egyben pozitív társadalmi hatás elérése. A Social Impact Fund keretében két tőkealap (Impact Ventures Alapok) jön létre, az üzleti terv projekt szinten 17 százalékos, illetve 25 százalékos elvárt hozammal számol. A két alap összesen 6,25 milliárd forint tőkebefektetéssel indul. A legnagyobb befektető EIF mellett az MFB Invest Zrt. összesen 2,5 milliárd forintot biztosít, részesedése alaponként 39,5 százalék. Az alapkezelői feladatokat az IMPACT Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. látja el.

Az alapkezelő szavatolja, hogy az alapok jegyzett tőkéjének minimum 50 százaléka, de legalább az MFB Invest Zrt. által teljesített vagyoni hozzájárulás összege (csökkentve az arányos alapkezelői díjak, illetve – az Alapok által viselendő – költségek összegével) magyarországi székhelyű, Magyarországon működő gazdálkodó szervezetekbe kerül majd befektetésre.

Európában az EIF vállalta magára a társadalmi hasznosságú alapok katalizátorának a szerepét. 2013 óta az EIF részvételével 11 hasonló alap jött létre Európában: Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Dániában, Hollandiában és Olaszországban, ugyanakkor a közép-kelet európai régióban a most elindított alapok az elsők.

Az MFB, mint felelős fejlesztési intézmény csatlakozásával élen jár a társadalmi hasznosságú befektetések terén: példáján keresztül szerepet kíván vállalni a befektetési forma az elterjesztésében, tapasztalatai révén pedig segíteni kívánja a hasonló befektetéseket mind Magyarországon, mind a Kárpát-medence határon túli területein – zárul az MFB közleménye.

Digitális fogyasztóvédelmi stratégiát dolgozott ki a GVH

KamaraOnline
-
0
Digitális fogyasztóvédelmi stratégiát dolgozott ki a GVH

Digitális fogyasztóvédelmi stratégiát dolgozott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy hatékonyabban reagálhasson a piacok új kihívásaira.

A tájékoztatás szerint a versenyhivatal egyúttal összegezte a tíz éve hatályba lépett, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alkalmazásának eddigi eredményeit és a legújabb irányokat is.

Az időszak alatt a versenyhivatal egyebek mellett 401 ügyben hozott döntést a jogszabály alkalmazásával, több mint 5 milliárd forint bírságot szabott ki fogyasztóvédelmi jellegű jogsértésekért, és 34 kötelezettségvállalást fogadott el, amellyel a vállalkozások maguk korrigálhatták jogsértésüket.

Az elmúlt években a GVH egyre nagyobb figyelmet fordít a digitális és adatalapú gazdasághoz köthető tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra. Az online piactereken és kommunikációs csatornákon megjelenő tartalmakat is egyre szorosabban monitorozza.

A középtávú digitális fogyasztóvédelmi stratégia elérhető a GVH weboldalán. (MTI)

Negyven hónap után búcsúzik a KamaraOnline szerkesztősége

KamaraOnline
-
0
Negyven hónap után búcsúzik a KamaraOnline szerkesztősége

Október 1-től új szerkesztőség felel a KamaraOnline-on megjelenő tartalomért.

A KamaraOnline-on 2015 májusában jelent meg az első cikk. A vállalkozók számára releváns információkra összpontosító oldalon – amelynek fő támogatója a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara – mostanáig közel 17 ezer hír, elemzés, szakmai tájékoztató, szakértői cikk jelent meg.

Olvasóink érdeklődését, pozitív visszajelzéseit nagyra értékeljük és köszönjük!

A BKIK az elmúlt hónapokban új kommunikációs stratégiát dolgozott ki. Ennek részeként október 1-től a KamaraOnline tartalmaiért az újonnan felálló szerkesztőség felel.

Mi 40 hónap munka után köszönünk el. Jó egészséget, az üzleti életben sikereket, a magánéletben sok boldogságot kívánunk minden KamaraOnline-olvasónak!

Csaba Ferenc (főszerkesztő) és Szerdahelyi Csaba (szerkesztő)

1...495496497...1 205496. oldal a 1 205-ból
© Newspaper WordPress Theme by TagDiv