Kezdőlap Blog Oldal 493

Egyre több magyar cég jelenhet meg az ázsiai piacon

0

Varga Mihály az IMF és a Világbank Indonéziában rendezett éves közgyűlése kapcsán tárgyalásokat folytatott az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) alelnökével, Danny Alexanderrel is.

A pénzügyminiszter az IMF és a Világbank-csoport éves közgyűlésével egy időben több, a magyar gazdaság, illetve vállalkozások szempontjából fontos kétoldalú tárgyalást folytatott. Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank alelnökével folytatott tárgyalásról szólva a tárcavezető kifejtette: a bank – amelyhez tavaly júniusban csatlakozott Magyarország – az ázsiai térségben évi ezermilliárd dollár nagyságrendű beruházási szükséglet finanszírozásához járul hozzá olcsó, versenyképes forrásokkal. A tárgyaláson elhangzott, hogy a térség fejlesztéseiben a nagy tapasztalatokkal rendelkező magyar vízügyi és vízgazdálkodási vállalkozások is részt vehetnek. Magyarország szeretne hozzájárulni az ázsiai pénzintézet európai kapcsolatainak megerősítéséhez, ezért a miniszter jelezte, hogy a jövő októberi Budapesti Víz Világtalálkozón – amelynek fő témája a finanszírozás lesz – szívesen látják az AIIB elnökét és vezetőit.

Varga Mihály találkozott Cyril Müllerrel, a Világbank, valamint Karin Finkelstonnal, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság alelnökével is. A megbeszéléseken szóba került, hogy a Világbank-csoport milyen módon segítheti a magyar vállalkozások nemzetközi piacra jutását, illetve a visegrádi országok közös régiós stratégiájának kialakítását is.

(Forrás: Pénzügyminisztérium, kép: Ryan Rayburn/IMF Photo)

Országszerte bemutatják az Erasmus+ program eredményeit

Országszágszerte 21 városban előadásokkal, workshopokkal, kiállításokkal és szórakoztató programokkal várják az érdeklődőket pénteken és szombaton az Erasmus Napokon.

A Tempus Közalapítvány közleménye szerint az Erasmus Napok keretében 1300 különböző programot szerveznek október 12-13-án a világ mintegy 37 országában. Magyarországon 64 különböző eseményre várják a diákokat, egyetemistákat, tanárokat, ifjúsági szakembereket és munkavállalókat. A szakmai programok, játékok, élménybeszámolók mellett több flashmobon és interaktív kísérleten vehetnek részt azok, akik szeretnék megtapasztalni, hogy mit jelent bekapcsolódni az Európai Unió egyik legnépszerűbb programjába.

A Kispesti Deák Ferenc Gimnáziumban például arról lesz szó, hogy miképp használhatják a diákok „okosan” a telefonjaikat a tanórán. A Munka-Kör Alapítványnál egy olyan oktatócsomagot mutatnak be, amelyet kifejezetten hallássérültek foglalkoztatásának támogatására dolgoztak ki. Debrecenben megmutatják, hogyan lehet izgalmasabbá tenni a matematika tanítását, Szegeden pedig látványkonyha és ételkóstoló is lesz a programhoz kapcsolódó rendezvényen.

Az Erasmus+ programban résztvevő magyarországi intézmények és szervezetek ebben az évben az oktatás és képzés területén 13,8 milliárd forint támogatást kaptak, ami tavalyhoz képest több mint 20 százalékkal magasabb összeget jelent. Ez az Erasmus+ program hazai koordinálását végző Tempus Közalapítvány adatai szerint idén 19 ezer résztvevő nemzetközi tapasztalatszerzését teszi lehetővé.

Az Erasmus+ program legismertebb eleme a felsőoktatási hallgatók külföldi tanulmányainak támogatása. Ennek keretében évente csaknem 5 ezer egyetemista kóstolhat bele abba, hogy milyen egy másik országban tanulni, vagy külföldi cégnél, vállalkozásnál szakmai tapasztalatot szerezni. Rajtuk kívül egyre több egyetemi oktató és intézményi munkatárs is felismeri a nemzetközi mobilitásban rejlő lehetőségeket: ebben az évben már több mint 2.500-an utazhatnak vendégtanításra, továbbképzésre vagy szakmai látogatásra az Erasmus+ programnak köszönhetően.

Tovább nőtt a programban részt vevő köznevelési szereplők aránya is. Idén mintegy 2,5 milliárd forintot nyertek el általános- és középiskolák, óvodák, illetve közoktatással foglalkozó szervezetek az Erasmus+ programban. A 8 millió eurós támogatási összegből megvalósíthatják más európai intézményekkel közös elképzeléseiket, valamint fejleszthetik pedagógusaik szakmai és módszertani eszköztárát, diákjaik és munkatársaik nyelvi és személyes kompetenciáit.

(Forrás: MTI)

1,5 százalékkal nőtt az ipari termelés augusztusban

0

Visszaesett a jármű- és motorgyártás, erősödött viszont a híradástechnikai berendezések gyártása. A legnagyobb növekedést Budapest érte el.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslésében közölt augusztusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott: az ipari termelés volumene 1,5 százalékkal meghaladta augusztusban az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 4,5 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 3,8 százalékkal emelkedett. Az ipari export volumene 1,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés 31 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 13,2 százalékkal visszaesett, ugyanakkor a feldolgozóipari export 17 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 9,2 százalékkal nőtt. Az ipar belföldi értékesítése 7,4, ezen belül a feldolgozóiparé 8,2 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül a döntő, 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 1,5, a csekély súlyú bányászaté 57 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 0,9 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés negyedét képviselő járműgyártás kibocsátása 6,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti járműalkatrész gyártásának volumene 0,9, a közúti gépjármű gyártásáé 13,1 százalékkal csökkent. A járműipar alacsony teljesítményszintje új rendelésmutatóiban is tükröződik.

A feldolgozóipari termelés mintegy 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 11,5 százalékkal emelkedett. A két legjelentősebb alágazat közül a híradástechnikai berendezés gyártása kiugróan, 72 százalékkal bővült, ugyanakkor az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 6,2 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipari termelésből több mint 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülése miatt. Az alágazatok közül a legnagyobb súlyt, 23 százalékot képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 3,5 százalékkal emelkedett. A legjobban, 25 százalékkal a legkisebb súlyú dohánygyártás nőtt. Az alágazatok közül, amelyekben csökkenést regisztrált a KSH, a tejfeldolgozás esett vissza a legnagyobb mértékben, 7,0 százalékkal.

Az alágak közül a leginkább, 21 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás haladta meg az egy évvel ezelőtti szintjét, amihez a viszonylag alacsony bázis hatása is hozzájárult.

Lassult a termelés növekedése a közepes súlyú alágakban: a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 9,8, míg a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 1,1 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.

Az előző havi növekedéssel szemben a gyógyszergyártás 7,8 százalékkal csökkent augusztusban, elsősorban a kivitel kedvezőtlen alakulása miatt.

A KSH tájékoztatása szerint idei eddigi legrosszabb teljesítményét nyújtotta a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása is, a kibocsátás 11,8 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt.

Folytatódott a visszaesés a feldolgozóipar 5,6 százalékát képviselő gép, gépi berendezés gyártásában, a kibocsátás augusztusban 12,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a legnagyobb szakágazati súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi, közútijármű-motor) jelentős csökkenése miatt.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében augusztusban – 2,8 százalékos létszámnövekedés mellett – 1,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

Az ipari termelés két régióban csökkent az előző év azonos időszakához képest, Nyugat-Dunántúlon 9,6, Észak-Alföldön 2,3 százalékkal. A legnagyobb mértékű, 11,9 százalékos volumenbővülés Budapest régióban volt, a többiben 2,1 és 10,5 százalék közötti növekedést mért a KSH.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 1,3 százalékkal kisebb volt a 2017. augusztusinál. Az új belföldi rendelések 8,4, az új exportrendelések 0,1 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány augusztus végén 2,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Az év első nyolc hónapjában az ipari termelés 3,6 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,5, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 6,3 százalékkal bővült. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 0,1 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,5 százalékos létszámbővülés mellett következett be. Magyarország minden régiójában emelkedett a termelés január-augusztusban, a legnagyobb mértékben, 9,4 százalékkal Pest régióban, a legkevésbé, 0,1 százalékkal a Nyugat-Dunántúlon.

(Forrás: MTI)

A Pénzügyminisztérium nem pártolja az áfa csökkentését

0

A magyar adócsökkentések fedezetét részben elvonná az az Európai Parlament által a napokban elfogadott javaslat, amely 25 százalékban maximálná az általános forgalmi adó normál kulcsát, emellett egy ilyen lépés a magyar versenyelőny eltüntetését hozná magával.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Időknek nyilatkozva kifejtette, hogy a jelenleg 27 százalékos magyar áfakulcs nem felelne meg az uniós adóügyi javaslatnak. Az áfaszabályok átalakítása a költségvetésnek több száz milliárd forint bevételkiesést okozna, ebből az összegből azonban a fogyasztók nagyon keveset, talán semmit nem találnának a pénztárcájukban, a pénz legnagyobb része a kereskedőknél landolna – fogalmazott az államtitkár. „Azért van idehaza magasabb áfa, hogy a lehető legkisebbre csökkenhessen az szja és a cégek adója, és hogy támogatni lehessen a családokat és a munkahelyteremtést” – mondta.

Egy-egy fontos árucikknél vagy szolgáltatásnál van értelme ugyanakkor a célzott áfacsökkentésnek, ezt a döntést indokolhatja a feketegazdaság elleni harc, vagy az, hogy az adott árucikket a legszegényebbek közül is sokan vásárolhassák.

Az államtitkár szerint az uniós közteherviselési előírások egységesítése elvenné a kisebb, de törekvő tagállamok, így Magyarország versenyelőnyét. Megjegyezte, hogy az unióban erős adóverseny zajlik, nagy a rivalizálás a befektetőkért és a munkaerő megszerzéséért, az EU egyes szereplői pedig nem nézik jó szemmel a kelet-közép-európai adócsökkentéseket.

(Forrás: MTI/Pénzügyminisztérium)

Kelendő a magyar kreativitás a német iparvidéken

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) 8. Be Smart versenyének nyertes startupjai sikerrel mutatkoztak be a Ruhr Summiton, a Ruhr-vidék legjelentősebb startup konferenciáján.

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) 8. Be Smart versenyének nyertes startupjai sikerrel mutatkoztak be a Ruhr Summiton, a Ruhr-vidék legjelentősebb, kiállítással és B2B találkozókkal összekötött startup konferenciáján mutatkoznak be október 11-12-én, Bochumban. A Közalapítvány és Magyarország Düsseldorfi Főkonzulátusa másfél éve tartó, intenzív együttműködésének köszönhetően számos magyar startup ért már el üzleti sikereket az Észak-Rajna-Vesztfália régióban.

A BVK és a Digitale Stadt Düsseldorf Egyesület 18 hónappal ezelőtt írt alá együttműködési megállapodást, melynek céljaként a felek az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban jelentős hagyományokkal rendelkező ipar és az innovatív vállalkozások, startupok közötti partnerségek kiépítésének elősegítését jelölték meg. Az elmúlt másfél év során a BVK és a németországi partnerek számos rendezvényt hívtak létre Budapesten és tartomány különböző városaiban.

„Másfél év alatt nyolc alkalommal, összesen közel 40 startupunk mutatkozott be a tartományban, közülük sokan sikeres üzleteket kötöttek, van, aki már itteni leányvállalatot is alapított. Továbbá hat budapesti rendezvényünkön vettek részt a német innovációs ökoszisztéma meghatározó szereplői. Az igazán intenzív együttműködés számos sikersztorit eredményezett, s remélem a most bemutatkozó csapatok is nagyon jó kapcsolatokat tudnak indítani e két napban” – mondta Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke.

„Nagyon elégedett vagyok, hogy a Ruhr Summitra több mint 50 országból érkeznek hozzánk látogatók és kiállítók, de ez nem lenne lehetséges olyan megbízható partnerek nélkül, mint Magyarországon a BVK – mondta Oliver Weiman, a Ruhr Summit igazgatója.

A Ruhr Summit központi témája idén a digitalizáció: virtuális valóság, kiterjesztett valóság (VR/AR), IT biztonság, mesterséges intelligencia (AI) és Smart City. A konferencián a tradicionális iparvidék, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány és Németország nagyvállalatainak és kkv-inak innovációs vezetői, az egyetemek és kutatóintézetek képviselői, a befektetők és a több mint 50 országból érkező startupok találkoznak egymással. A cél a startupok nemzetközi üzletfejlesztésének támogatása, partnerségek kialakítása, új megoldások felkínálása a helyi vállalatok képviselőinek. A rendezvényre 400 vállalati képviselőt, 150 befektetőt várnak a szervezők.

A konferencia 50 startup kiállítója között öt Be Smart nyertes, kiemelkedő eredményeket elért magyar startup mutatkozik be: a BeeRides repülőtéri közösségi autómegosztó, az Espressite, mesterségesintelligencia-alapú weblapfejlesztő alkalmazás, az X-Flow Systems automata sör-gyorscsapoló, a Maform innovatív design stúdió és az Enduraid, amely sportolóknak ad táplálkozási és hidratálási tanácsokat.

„Büszkék vagyunk rá, hogy a Ruhr vidék legnagyobb startup eseményén, a Ruhr Summiton mutatkozhatnak be a magyar startupok. A Ruhr vidék azért kiemelten fontos, mert itt egyszerre van jelen egy komoly ipari örökség, és a nemzetközi szintű gondolkodás. Ez magyarázza, hogy a magyar innováció irányába ilyen nyitottak. Nem véletlen hát, hogy az itt megjelent startupok tíz százaléka magyar”- mondta Szegner Balázs düsseldorfi főkonzul.

A BVK 8. Be Smart versenyének további 5-5 nyertes startupja számára biztosít bemutatkozási és kapcsolatépítési lehetőségeket, novemberben a lisszaboni Web Summiton, 2019 februárjában pedig Barcelonában a Mobile World Congress kísérőrendezvényén, a 4YFN kiállításon.

A verseny megvalósítását és a nyertesek külföldi bemutatkozásait a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és Budapest Főváros támogatja.

(Fotó: Bochumer Veranstaltungs-GmbH)

GDPR Kisokos 6. – Érzékeny adatok

Sok kritikus pontja van az Európai Unió új általános adatvédelmi rendeletének (GDPR). De semmi ok a pánikra.

 

 

Tömegesen települnek a kkv-k az agglomerációba

A főváros piacának közelsége vonzó, ugyanakkor a budapesti ingatlanárak túl magasak, miközben az ipari parkok jó infrastruktúrát és kiegészítő szolgáltatásokat kínálnak – állítja egy szakértő.

Tóth Tamás, a Szent István Egyetem oktatási rektorhelyettese a RaktárAD projekt keretében nemrég elkészült, főleg kkv-knak épített nagytarcsai ipari park egyik csarnokában tartott sajtótájékoztatón összefoglalta, hogy mely tényezők miatt települ a bővülő kkv szektor Budapestről az agglomerációba.

Az alacsony kamatok és az ipari parkok által biztosított infrastruktúra mellett fontos szempont Budapest közelsége, amely felvevőpiaca ugyan az előállított termékeknek és szolgáltatásoknak, de az ingatlanok négyzetméterára miatt már nem kedvez a vállalkozások termelő-tevékenységeinek – mondta. Az agglomeráció jóval alacsonyabb négyzetméteráron, de mégis a piac és a fontosabb közlekedési csomópontok közelében tud vállalkozást segítő szolgáltatásokkal ellátott területet, ipari parkot biztosítani.

Tóth Tamás beszélt arról is, hogy Budapest környékén sok olyan ipari terület van, amely ipari parkszerűen működik, de nem nevezi magát annak, hogy ne kelljen megfelelni bizonyos feltételeknek, ezért látszik bizonyos statisztikákban az ipari parkok működése esetében visszaesés. Hozzátette, hogy a közép-magyarországi régióban az ipari parkokban a kkv-k 80 százalékos reprezentáltsággal vesznek részt.

(Forrás: MTI, fotó: RaktárAD)

Növekedési csúcsot döntöttek Közép-Európa technológiai cégei

A közép-európai technológiai cégek növekedési átlaga a tavalyi 1127 százalékos rekordot követően idén 1290 százalékra gyorsult a Deloitte összesítése szerint.

A könyvvizsgáló és tanácsadó cég régiós rangsorát cseh cégek vezetik, az első ötvenbe két magyar cég is bekerült. Első helyen a 3D-nyomtatással foglalkozó Prusa Research áll 17 118 százalékos forgalombővüléssel, a másodikat a tavalyi győztes, az online repülőjegy-foglalási szolgáltatást működtető Kiwi.com foglalta el 14 377 százalékos fejlődéssel. A harmadik a tavalyinál 3894 százalékkal nagyobb árbevételt elérő horvát Q Software.

A kezdő cégek számára kiírt Rising Star kategóriát az okos utcabútorokat fejlesztő horvát Include nyerte, a nagy cégeket összesítő Big5 kategória élén a cseh ZOOT online ruházati üzlet végzett. A leginnovatívabb technológiai fejlesztés díját vérmintaelemző lézeres berendezéséért a litván Brolis Semiconductor kapta. Idén társadalmi hatásuk alapján is értékelték az innovációkat, a kategória első győztese az új generációs napelemeket fejlesztő lengyel Saule Technologies.

A 19. alkalommal kiírt Deloitte Technology Fast 50 Central Europe versenybe két magyar techvállalat került be idén. A digitális alkalmazásokat fejlesztő Supercharge 740 százalékos növekedéssel a 12. helyet, a vállalatirányítási megoldásokat alkotó SmartFront 288 százalékos bővüléssel a 45. helyet szerezte meg. A Deloitte Magyarország leginnovatívabb technológiai fejlesztés különdíját az Ultinous kapta. A videoanalitika-technológiát fejlesztő cég arcfelismerő algoritmusai elsősorban kereskedelmi, biztonsági és webes alkalmazásokat támogatnak.

(Forrás: MTI, fotó: Prusa)

Nemzetközi designképzés indul Budapesten

A Nemzetközi Design-Tudományi Intézet (Institute of Advanced Design Studies) a 2020 szeptemberében induló első, 25 fős évfolyamára tervezők és művészek mellett termékfejlesztők, építészek, várostervezők, mérnökök és ökológusok jelentkezését is várja a világ minden tájáról.

Az angol nyelvű, egyéves kurzus az egyetemi képzés kiegészítéseként indul és komplex tudást kínál a különböző területekről érkező, nemzetközi szinten jegyzett szakembereknek köszönhetően.

A teljesen új struktúrájú továbbképzés célja, hogy olyan oktatási alternatíva is elérhető legyen a jövő tervezői számára, amely a fenntartható fejlődés mentén értelmezi az alkotói tevékenységet – beszéltek terveikről az alapítók.

A két alapító, Karina Vissonova dizájnfilozófus és -kutató, valamint Héjja Róbert befektető szerint a jövő kulcskérdése, hogy időben elkezdődjön a különböző tudományterületeken meglévő tudás integrálása.

„A dizájnerek új generációját olyan gondolkodóknak szeretnénk képezni, akik a társadalommal, a tudománnyal, a technológiával összefonódva alakítják majd a környező világot. A folyamatos változás, a környezet elhasználódása és a digitalizáció miatt egyre jobban felértékelődik a kreativitás társadalmi funkciója. Meggyőződésünk, hogy az a gondolkodásmód, amit mi képviselünk, 5-10 év múlva már elvárás lesz az oktatás minden szegmensében” – mondta el Karina Vissonova.

Az intézmény non-profit szervezetként működik, ebből adódóan a hallgatók számára önköltséges. A tandíj egyelőre a nemzetközi továbbképzések alsó harmadába tartozik, de a cél az, hogy az első évfolyam indulásáig olyan együttműködések kiépítésére kerüljön sor, amelyek lehetőséget adnak ösztöndíjrendszer elindítására elsősorban a hazai tehetségek támogatásához.

A képzés helyszíne a Duna partján, egy újjászülető gyárépületben működő kortárs művészeti központ, az Art Quarter Budapest.

(Forrás: MTI)

Tarlós: nagy mértékben nőnek a főváros kompetenciái

0

A főváros kompetenciái nagy mértékben nőnek az Orbán Viktor miniszterelnökkel november 17-én aláírandó megállapodás alapján – jelentette ki az újraválasztásra készülő főpolgármester.

Tarlós István azt mondta, a jövő évi főpolgármester-választáson való induláshoz megfogalmazott megkötéseivel nyitott kapukat döngetett. A kormányfő, a kormány, a Fidesz olyan kéréseket teljesített a főváros önállóságával és a főpolgármesteri hatáskörökkel kapcsolatban, hogy nehéz lett volna azt mondani, hogy nem vállalja a jelöltséget.

A főpolgármester közölte, hogy a miniszterelnökkel megegyeztek központinak mondható kérdésekről, így a 3-as metró felújításának befejezéséhez szükséges forrásról, a tömegközlekedésről, valamint a szemétszállításról is. Megállapodtak abban is, hogy a kormánnyal áttekintik Budapest árvízvédelmi helyzetét, továbbá a megállapodásban foglalkoznak a belváros autómentesítésének kérdésével is.

A kormány szerdai ülésén döntött a fővárosi fejlesztési tanács megalakításáról. A testülettel a főváros mozgástere, súlya jelentősen nő – értékelt Tarlós. A budapesti közfejlesztési tanács kompetenciájában lesznek az állami és fővárosi nagyprojektek. A főpolgármesternek, aki a kormányfő mellett a tanács társelnöke, a Budapest 2030 fejlesztési koncepció tekintetében vétójoga lesz. Tarlós azt szeretné, hogy fővárosi kiemelt projektek, nagyprojektek esetében a közbeszerzéseket ne a főváros, hanem egy a tanács által létrehozott vagy már meglévő állami szerv végezze, míg a fővárosnak lenne egy közbeszerzési főosztálya az ott maradó kis projektekre.

A testület november 17-én tartja majd első ülését.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)

Megszületett az EU új biogazdasági stratégiája

Az Európai Bizottság által kidolgozott új biogazdasági stratégia célja a megújuló erőforrások fenntartható használatának javítása és fokozása az éghajlatváltozás kihívásainak kezelése és a fenntartható fejlődés érdekében.

Jyrki Katainen munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős uniós biztos elmondta, a biogazdaság, vagyis a fenntartható körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében az uniós bizottság három fő célkitűzés keretében tizennégy konkrét intézkedést fog elindítani 2019-ben.

Ezek között szerepel a bioalapú ágazatok bővítése és megerősítése, amelynek érdekében a bizottság 100 millió euró értékben létrehoz egy Biogazdasági Tematikus Beruházási Platformot, hogy a bioalapú újítások hamarabb bekerüljenek a piacra. Elősegíti az új, fenntartható biofinomítók elterjedését Európában, és kísérleti intézkedéseket indít a hulladékgazdálkodás és a széngazdálkodás területén.

Uniós szintű rendszert hoz létre a fenntartható és körkörös biogazdaság felé tett haladás nyomon követésére, azaz adatgyűjtés révén javítja a tudásbázist és az egyes biogazdasági területek megértését. Iránymutatást ad és előmozdítja a helyes intézkedések kialakítását és alkalmazását a biogazdaság biztonságos ökológiai korlátok közötti működése érdekében – közölte az uniós biztos.

(Forrás: MTI)

A második negyedévben 49 cég jutott kockázati tőkéhez

0

Újra élénkül a kockázati tőkebefektetések piaca: a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) jelentése szerint az április-június időszakban 49 vállalkozás jutott 3,26 milliárd forint összértékben tőkéhez Magyarországon.

A jelentés szerint ez az összeg csaknem a duplája a 2017 ugyanezen időszakában realizált 1,862 milliárd forintnak, ugyanakkor kevesebb, mint a két évvel ezelőtti 7,869 milliárd forint. Bár a 49 tranzakció lényegesen több mint a tavalyi öt, mégis elmarad a 2016 április-június időszakában záródott 60 ügylettől.

A tranzakciók döntő többségét, 47-et kockázati tőkebefektetők (venture capital) hajtották végre, a maradék kettő magántőke-befektetés (private equity) volt. Hét alaphoz köthető, 14 kiszállást regisztrált a HVCA, míg új tőkealap indítása a negyedévben nem történt.

Az április-júniusi időszakban átlagosan 69 millió forintot fektettek be, ami közel duplája az első negyedéves 35 millió forintnak. A legjelentősebb értékű tranzakció a PortfoLion Regionális Magántőke Alaphoz köthető, ők 5 millió dollárt (1,5 milliárd forint) fektettek az egyik legnagyobb magyar big data cégbe, a Starschema Kft.-be.

A befektetések értéke széles skálán mozgott a vizsgált időszakban, a Starschema 1,5 milliárd forintos befektetési értéke közel ötszázszor akkora, mint az időszakban regisztrált legkisebb, 3 millió forintos tranzakció.

A befektetések 55 százaléka  úgynevezett első körös befektetés volt, ezek tették ki a vizsgált negyedévben elkönyvelt teljes befektetett összeg 81 százalékát.

A legtöbb ügylet az inkubációs fázisban lévő vállalkozásoknál történt, 29 a 49-ből, a szektor jellegéből adódóan alacsony, 7 millió forint körüli átlagos befektetési összeggel.

A 2018 második negyedévi tőkebefektetések tíz szektorba irányultak. Az összeget tekintve a legtöbb az üzleti és ipari szolgáltatások, valamint a fogyasztói szolgáltatások ágazatba, ahol az elköltött 1,879 milliárd forint a negyedévben befektetett összeg 58 százalékát tette ki. A Starschema tranzakción kívül a legnagyobb befektetési értékű tranzakciók a fogyasztói termékek és a kiskereskedelmi szektorban történtek, összesen 300 millió forint értékben. Ezt követik az élettudományok, 248 millió forinttal. Ezeken kívül két másik, 100 millió forint feletti befektetés valósult meg. Az egyik az üzleti és ipari szolgáltatások, másik az IT és elektronika szektorban.

A HVCA jelentése szerint a jövőre nézve pozitív hatás várható attól, hogy a vizsgált időszakban kötötték meg az új Jeremie-szerződéseket. Ennek részeként 8 alapkezelő jutott nagyságrendileg 75 milliárd forint forráshoz magánbefektetőktől és a Magyar Fejlesztési Banktól. Az adminisztratív feladatok teljesítését követően ezek az alapok várhatóan az év hátralévő hónapjaiban indulnak. A 8 alapkezelőn kívül a CEE Equity Partners jelentett sikeres forrásbevonást, ők 800 millió euró értékben gyűjtöttek tőkét a Kína-KKE Befektetési Együttműködési Alaphoz.

(Forrás: MTI)

Szigorodnak a pénzmosás elleni szabályok

0

Az Európai Unió új irányelvét a tagállamoknak 24 hónapon belül kell átültetniük saját jogrendjükbe. Ezentúl jogi személyek is szankcionálhatóak lesznek, ha pénzmosásban vesznek részt.

Az Európai Unió tagállamainak bel- és igazságügyi minisztereiből álló tanács a pénzmosás elleni új irányelvet fogadott el, amely büntetőjogi előírásokkal kívánja megnehezíteni, illetve megakadályozni a bűnözők hozzáférését pénzügyi forrásokhoz, melyeket a többi között terrorizmus finanszírozására használhatnának fel.

Az új intézkedések közé tartozik a minimumszabályok megállapítása a pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények meghatározására és a szankciókra vonatkozóan. A pénzmosás büntetési tételének felső határa négy év szabadságvesztés lesz, de a bírák ezen felül további szankciókat, például pénzbírságot szabhatnak ki, vagy akár elrendelhetik az elkövetők ideiglenes vagy végleges kizárását a közbeszerzésekből. Súlyosbító körülménynek kell majd tekinteni, ha a pénzmosási tevékenységet bűnszervezetben, illetve egyes szakmai tevékenységek gyakorlása során követték el.

Új az a lehetőség, hogy bizonyos pénzmosási tevékenységekért jogi személyek is felelősségre vonhatók lesznek, és többféle szankcióval sújthatók. Ilyen lehet egyebek mellett a kizárás az állami támogatásokból, igazságügyi felügyelet alá helyezés vagy a bíróság által elrendelt felszámolás.

Az új jogszabály megszünteti a határokon átnyúló igazságügyi és rendőrségi együttműködés előtt álló akadályokat a nyomozásokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításával. A határokon átnyúló ügyeket illetően az új irányelv tisztázza, hogy melyik tagállam rendelkezik joghatósággal, valamint hogy az érintett tagállamoknak milyen módon kell együttműködniük és miként kell bevonniuk az uniós ügyészségi együttműködési szervezetet, az Eurojustot.

(Forrás: MTI)

GDPR Kisokos 5. – Gyakorlati teendők

Nem kevés teendőnk lesz az Európai Unió új általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) köszönhetően.

 

 

12,5 százalékkal bővült a belföldi turizmus

0

A Szállás.hu becslése szerint 12,5 százalékkal nőtt a belföldi turizmus a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest.

A portál elemzése szerint a legnépszerűbbek az egy- és kétéjszakás üdülések voltak, az üdülések 28 százaléka két éjre, 27 százaléka egy éjre szólt. A dobogóra Siófok, Hajdúszoboszló és Budapest került fel, a legjobb ötbe még Eger és Balatonfüred fért be.

A foglalások csaknem felét az apartmanok és a vendégházak tették ki, a legkeresettebb szállástípusok sorát 16,5 százalékkal a panzió és 13,5 százalékkal a három csillagos hotelek követték, a top 5-ös listát pedig 9,8 százalékkal a 4-5 csillagos hotelek zárták – ismertette Keresztes Nóra marketingmenedzser.

Az átlagos foglalási érték 57 211 forint volt, ez 5 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. A foglalások közel kétharmada 50 ezer forint alatti volt, csak körülbelül minden ötödik foglalás volt 50-100 ezer forintos.

Az elemzésből kiderült, hogy az összes szállásfoglaló több mint 16 százaléka jelölt meg SZÉP-kártyás fizetést. A vendégek 56 százaléka intézte mobilról a szállásfoglalást, ami 15 százalékponttal több az egy évvel korábbinál.

A Szállás.hu saját forgalma 15,2 százalékkal nőtt az elmúlt negyedévben – közölték.

(Forrás: MTI)

A dolgozók 88 százaléka részesül idén a cafeteriából

A magyar vállalkozásoknál a dolgozók 88 százaléka részesül legalább egy fajta béren kívüli juttatásból 2018-ban, a legnépszerűbb az utazási támogatás, illetve az Erzsébet-utalvány.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) vállalati konjunktúravizsgálatának 2018. júliusi felmérésében 400 cégvezetőt kérdeztek meg: 300 kis- és középvállalkozást (ahol 20-249 közti a munkavállalók száma) és 100 nagyvállalkozást.

A válaszadók 41 százaléka nyújt munkavállalóinak SZÉP-kártyát, 40 százalékuk iskolakezdési támogatást, a megkérdezettek 29 százaléka pedig készpénz formájában biztosít dolgozóinak cafeteria-juttatást. A cégek több mint 10 százaléka kínál munkavállalóinak egészségpénztári, illetve nyugdíjpénztári hozzájárulást, munkahelyi étkeztetést, illetve ajándékutalványt. A béren kívüli juttatások további típusainak – többek között a diákhitel-törlesztés támogatása, a mobilitási célú lakhatási támogatás, illetve az óvoda vagy bölcsőde költségeinek támogatása, valamint a kockázati élet, baleset- vagy betegségbiztosítás – előfordulási aránya nem éri el a 10 százalékot.

A cafeteria-elemek alkalmazása elsősorban a közepes- és nagyvállalkozásokra jellemző: míg a 20-49 munkavállalót foglalkoztató cégeknek a 74 százaléka nyilatkozta azt, hogy biztosít béren kívüli juttatást, ez az arány az 50-99 embert foglalkoztató cégeknél 93 százalék, a 100-249 közötti létszámmal rendelkező cégeknél 88 százalék, a nagyvállalatoknál pedig eléri a 95 százalékot.

A külföldi tulajdonhányaddal rendelkező cégek körében elterjedtebbek a béren kívüli juttatások: míg a tisztán magyar tulajdonban lévő vállalkozásoknál a válaszadók 84 százaléka alkalmaz legalább egy cafeteria-típust, addig a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalatoknál ez az arány 94 százalék.

2018-ban a nagyvállalatok körében a legelterjedtebb béren kívüli juttatás a SZÉP-kártya, amelyet a cégek 73 százaléka alkalmaz, ezt követi 66 százalékkal a helyi bérlet és az egyéb utazási támogatás, illetve az Erzsébet-utalvány. Azoknál a cégeknél, ahol a munkavállalók száma nem éri el a 250-et, a két legelterjedtebb cafeteria-típus a helyi utazási támogatás, illetve az Erzsébet-utalvány.

(Forrás: MTI)

A BKIK segítségét is kérte Budapest fejlesztéséhez a kormány

0

A BKIK 70. újkori küldöttgyűlésének Dr. Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár volt a vendége, aki nyitóbeszédében a fővárost érintő fejlesztésekről és elképzelésekről szólt valamint felkérte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy vegyen részt a Budapesti Fejlesztési Terv kidolgozásában.

Az államtitkár felvezetésként megemlítette, hogy arról a munkáról szeretne beszélni, aminek a kormányzat még csupán a legelején tart, éppen ezért egy tágabb kontextusból indított.

„Hogyan látjuk mi Budapestet? Először is, stratégiai jelentőségű a fejlesztés, mert Budapest igazi nemzeti ügy. Bátran kijelenthetjük, hogy a főváros felépítése újkori történetünk legsikeresebb nemzeti vállalkozása, igazi magyar sikersztori. Tudomásul kell vennünk, hogy Budapest nélkül nincs sikeres Magyarország. Mert nem csak egyszerűen főváros, hanem nemzeti erőforrás, páratlan lehetőség az ország számára, hiszen nincs még egy globálisan ennyire ismert magyar brand. A nagyvilágnak Magyarország Budapestet jelenti. Ez a csodás város, nekünk magyaroknak a közös nevező. Az egységesítés szimbóluma, ami egységet teremt, összehoz minket, a gondolkodó magyar polgárok szívügye. Hiszen olyanokat is egyesít a városfejlesztés ügye, akik amúgy szóba sem állnának egymással. Emiatt Budapest több értelemben is a hidak városa, hidakat épít, összeköt minket.”

A folytatásban kitért arra, hogy meglátásuk szerint Budapest a Duna igazi fővárosa és ezt a címet Bécs méltatlanul bitorolja.

„Mert nincs még egy ilyen milliós világváros, amit a Duna így szelne ketté, aminek ennyire központi része lenne ez a folyó. Mi a kormányban nem úgy tekintünk Budapestre, hogy egyszerűen Pest és Buda. Ennek a csodás városnak három minősége van. Budapest elsősorban a budapestiek otthona. Akik azt szeretnék, hogy legyenek nagy ívű terveink, de a városnak ugyanakkor praktikusnak kell lennie. Másodsorban Budapest a nemzet fővárosa, tehát büszkeséget sugárzónak kell lennie. És ha ez a két minőség találkozik, és egymást erősíti, akkor jön a harmadik, európai aspektus. Mert Berlin és Moszkva között Budapest lehet a legfontosabb központ és térségrendező város.”

„A kormány mindig felelős volt és felelős lesz a fővárosért, mindig is feladata lesz Budapest fejlesztése. A várostól nem várható, hogy önerőből fenntartsa magát, a kormány sosem hagyhatja magára Budapestet, de nem is gyámkodhat felette. A főváros összes hídja, reptere, pályaudvarai, úthálózata, legjelentősebb középületei mindig állami kormányzati munkával épültek fel. A magyar államnak mindig felelősséget kell vállalnia Budapestért, és a város számíthat is ránk. Csak a mindenkori kormánynak van erőforrása, hogy a városvezetéssel együtt biztosítsa a fejlesztések megvalósítását.”

Az államtitkár ezután elárulta, hogy mi a kormány célja a következő évtizedben Budapesttel.

„Szerencsére adottak a feltételek ahhoz, hogy ha jól dolgozunk, akkor a város valaha volt legsikeresebb évtizedei előtt álljunk. 2030-ra Budapest lehet az egyik legjobb nagyváros Európában. Itt lehet majd a legjobban élni az uniós fővárosok között. Ám egyetlen esély sem váltja be önmagát, ehhez tudatos, jól szervezett munkára van szükség.”

Végezetül pedig ennek a tervnek a megvalósításáról is beszélt Fürjes Balázs.  

„Hogyan kezdjük a munkát? Mi a legfontosabb? A tervszerűség. 10 éves stratégiai tervet kell készíteni, így a Budapest Fejlesztési Terv kidolgozása a legfontosabb. Egyúttal szeretném is felkérni a kamarát, hogy vegyen részt ennek a tervnek a kidolgozásában. Október közepén indul a Budapest-párbeszéd folyamat, melynek során szakmai és civil szervezeteket kérünk fel tárgyalásra. Azt szeretnénk, hogy legyen egy közös terv, közös kotta, mert mi hiszünk a civil és szakmai párbeszéd erejében. Egymást meghallgatva, lehet egy jó tervet készíteni, ami elképzeléseink szerint 2019 év végére kell elfogadni a kormánynak. Elképzeléseink ez a terv 6-7 fejezetből fog állni. Első fejezet az Identitás és jövőkép, majd a Tények és trendek, Kiemelt fejlesztési tematikák és térségek, Kiemelt fejlesztési beruházások, de lesz Finanszírozást bemutató fejezet és Intézményi kérdések. Én pedig azt is szeretném, hogy legyen egy külön fejezet a konfliktusoknak.”

Zárszóként pedig a közlekedés és a közeljövő feladatairól szólt az államtitkár.

„Budapesten kulcskérdés a közlekedés, ezért már idén megkezdődik a tervezése a Dél-dunai hídnak (Galvani híd), amely összekötné az M1/M7 bevezetőt a Jászberényi úttal. Végül de nem utolsó sorban ugyancsak kiemelkedően fontos feladatunk, hogy családbarát Budapestet építsünk, egy igazi felhasználóbarát fővárost, a gyermeküket egyedül nevelő szülők számára is. Budapest legyen diákváros, ezért a célok között szerepel az egyetemek fejlesztése, kollégiumok felújítása. De a legfontosabb célunk az, hogy legyünk inkább a tettek, mint a szavak emberei”.

Eredményesek a fogyasztók érdekében indított ügyészségi eljárások

0

A Legfőbb Ügyészség a fogyasztóvédelmi hatóság törvényességi felügyeletét ellátó szervként és közérdekű perekben is támogatja a fogyasztói jogok érvényesülését.

Az ügyészség közérdekvédelmi hatáskörében eljárva kiemelt figyelmet fordít a fogyasztói jogok érvényesülésére. Fellép a fogyasztók érdekeinek védelmében egyrészt úgy, hogy ellenőrzi a fogyasztóvédelmi hatóság döntéseinek törvényességét, másrészt úgy, hogy közérdekű perben általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítására irányuló, illetve fogyasztóvédelmi keresetet nyújt be a bírósághoz – írják a szervezet közleményében.

Múlt évben az ügyészség az általános szerződési feltételek tisztességtelensége miatt – elsősorban utazásszervezéssel, ingatlanközvetítéssel, internetes kereskedelemmel foglalkozó gazdálkodó szervezetekkel szemben – 42 keresetet nyújtott be, továbbá 56 esetben – többnyire eredményes – perelhárító intézkedést alkalmazott és így gyorsan, hatékonyan elérte a tisztességtelen általános szerződési feltételek kiküszöbölését.

Ezen túlmenően az ügyészség a fogyasztók széles körét érintő jogsértés miatt tavaly két fogyasztóvédelmi keresetet is benyújtott. Az egyiket utazási iroda által törvénysértően alkalmazott foglalási díj miatt, a másikat egy mobilszolgáltató ellen azért, mert az sms-ben küldött fizetési felszólítások díját jogellenesen számította fel a fogyasztóknak. A mobilszolgáltató ellen indult pert az ügyészség megnyerte, a másik még folyamatban van. Az ügyészség legutóbb egy külföldi tulajdonú bank ellen nyert pert, az ügyfelek vonatkozásában hátrányos kikötések miatt.

Az ügyészi kereset alapján hozott bírói ítélet hatálya minden fogyasztóra kiterjed, így hatásosabb lehet az egyedi pereknél.

(Forrás: MTI)

Zsabka Zsolt: Minőségi teljesítményt nyújtó, vállalkozókat képviselő kamarát építünk

Alig két hónapja választották meg az Ipari Tagozat elnökének Zsabka Zsoltot, aki hatalmas lendülettel vetette a munkába magát: egy új alapokon nyugvó, átlátható tagozat alapjait fektették le, amelynek elsődleges feladata, hogy képviselje vállalkozóit s amelyre tagjai bármikor számíthatnak.

A BKIK Ipari Tagozata a Kamarai Napok keretein belül október 18-án rendezi nagyszabású, nyilvános rendezvényét – a Kereskedelmi Tagozattal karöltve -, ahol az előzetes visszajelzések szerint ezernél is több pályaválasztó fiatal teszi tiszteletét. Zsabka Zsolt a Blogstarnak adott interjújában elmondta, a legfontosabb feladatuk az lesz ezen az eseményen, hogy megmutassák mindenkinek, a BKIK értük van. Az Ipari Tagozat elnöke hozzátette, a rendezvény részeként megrendezik a Taxi Expót, amely egyfajta előfutára lesz a jövő évi Közép-európai, vagy V4-es Taxi Expónak, hiszen a taxisok ügye prioritást élvez a tagozat számára.

„Szeretnénk létrehozni egy olyan szakmai kerekasztalt, ahol megoldást találhatunk a taxisok erősebb, szorosabb, egységesebb ellenőrzésére, ami egyértelműen megnövelné a budapesti taxizás minőségét és gyorsaságát” – szövegzte le az Ipari Tagozat elnöke, aki hozzátette, ezen túlmenően további operatív kereksztalokat szeretnének létrehozni, amelyek a gazdaság és az ipar egy-egy szegmensének problémáira találnak megoldást. Ilyen lesz többek között az építőipari kerekasztal, ami a 2019 év végén kivezetésre kerülő 5 százalékos lakásáfa miatt lesz fontos.

Zsabka Zsolt augusztus elsején kezdte meg munkáját az Ipari Tagozat elnökeként, azóta rengeteg feladatot végeztek el, egy új alapokon nyugvó, átlátható tagozat alapjait fektették le, amelynek elsődleges feladata, hogy képviselje vállalkozóit s amelyre tagjai bármikor számíthatnak.

„Nem dolgozhatunk bezárkózva. Megmutatjuk a vállalkozásoknak azt, hogyan dolgozunk, hogy átlátható munkavégzés folyik a kamaránál, transzparens költségvetéssel. Szó sem lehet egyoldalú kommunikációról! Nagyon is kíváncsiak vagyunk arra, hogy a vállalkozóink mit várnak el a kamarától, melyek azok a legégetőbb kérdések, amelyekre szeretnének azonnali válaszokat kapni. Nyitnunk kell feléjük, mert azzal nem sokra megyünk, ha csak bent ücsörgünk a BKIK csodaszép épületében” – jelentette ki az Ipari Tagozat elnöke.

Zsabka Zsolt elmondta, az elmúlt két hónapban felkereste a budapesti nagyvállalkozásokat, amelyekkel kapcsolatban leszögezte, stratégiai partnerekként kell tekinteniük egymásra, hiszen a BKIK-nak egyfajta hídat kell képeznie a gazdaság szereplői és a döntéshozó szervek között, márpedig ahhoz, hogy a BKIK történelméhez méltó súllyal rendelkezzen a gazdasági életben, jó kapcsolatot kell kialakítania a gazdaság irányvonalát meghatározó cégekkel.

„A BKIK-nak igenis helye lenne a főváros különböző bizottságaiban, és nem csak tanácskozási, hanem szavazati joggal. Ki kell mondani: eddig csak a partvonalról kiabáltunk be a pályára, így nem lehettünk olyan hatékonyak, mint amennyire szerettünk volna. A célunk egyértelmű: egy folyamatosan minőségi teljesítményt nyújtó, szakértői, a vállalkozókat képviselő kamara felépítése. Amíg csak a belső viszályainkról vagyunk híresek, addig senki nem fog leülni velünk érdemben tárgyalni. De ebben már érzékelhető változás” – tette hozzá Zsabka Zsolt.

A Zsabka Zsolttal készült teljes interjút a Blogstar.hu-n olvashatják.

Az Ipar és Kereskedelem Napját október 18-án a Hungexpo B pavilonjában (1101 – Budapest, Albertirsai út 10.) a BKIK Kamarai Napok keretein belül rendezik meg.

(Fotó: Rácz László/N3 Kommunikáció)

GDPR Kisokos 4. – Hozzájárulás, kezelés jogcímei

Jó tudni, hogy mi a teendő akkor ha kamera üzemel az üzletünkben. Egyáltalán mikor kell, erről mit mond az Európai Unió új általános adatvédelmi rendelete (GDPR)?

 

 

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Kereskedőház és a Török Állami KKV Fejlesztési Ügynökség, a KOSGEB

0

A hosszú előkészítési folyamatok eredményeként létrejött szakmai kooperáció elsődleges célja a két ország vállalkozásai közti üzleti és befektetési együttműködések számának és azok értékeinek növelése, ezáltal elősegítve Magyarország és Törökország kétoldalú kereskedelmi kapcsolatainak további erősödését.

Magyarország és Törökország az elmúlt években példaértékű gazdasági- és diplomáciai együttműködést alakított ki, amelynek eredményei a két ország közti kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok tekintetében is számszerűsíthetők. A török piacra irányuló magyar export ugyanis 2010 és 2017 között több mint 680 millió euróval bővült, a tavalyi évben meghaladva az 1,8 milliárd eurót.

A két ország vállalkozásai közti partnerkapcsolatok további fokozása érdekében a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH), mintegy 150 magyar és török cég részvételével Magyarország-Törökország üzleti fórumot szervezett. Az esemény keretében, a személyes üzleti tárgyalások megvalósítása mellett a Kereskedőház és a török kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős ügynökség, a KOSGEB együttműködési megállapodást kötött.

A szakmai kooperáció célja a magyar és a török kkv szektor közti üzleti és befektetési együttműködések további dinamizálása, naprakész piaci, jogi és gazdasági információk biztosítása, célzott partnerkeresés, illetve közvetítés.

„Jelentős mérföldkőhöz érkeztünk a magyar-török kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok tekintetében, hiszen a határozottabb állami szerepvállalás révén egy hatékonyabb, a vállalkozások igényeihez szorosabban illeszkedő, és fókuszáltabb szakmai hátteret tudunk biztosítani.” – fogalmazott Ligetfalvi Gábor, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója.

Az MNKH és a KOSGEB közti kooperáció kiváló lehetőséget teremt a cégek számára a két ország földrajzi elhelyezkedése nyújtotta stratégiai előnyök hatékonyabb kihasználására is. Míg Törökország Ázsia, az Arab-félsziget, Afrika és az európai kontinens találkozási pontjában helyezkedik el, addig Magyarország Közép-Európa meghatározó államaként fontos tranzitország szerepet tölt be a balkáni régióval való gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok tekintetében, egyúttal az Európai Unió tagállamaként egy közel 500 millió fős piac kapuját is jelenti a török cégek számára.

Nail Olpak, a DEIK külkapcsolatok gazdasági elnöke elmondta, hogy ez a kapcsolat mindkét fél számára nagyon jelentős. Már a kamionok áthaladási engedélyeinek terén is sikerült eredményt elérniük, de ezen még jó lenne tovább könnyíteni, hiszen ez mindkét félnek fontos lehet. 

Adnan Polat, DEIK üzleti tanács elnöke elárulta, hogy 28 éve járt először Magyarországon, akkor egy logisztikai központ létrehozása miatt, most pedig már teljesen más szintre lépett a két ország kapcsolata. Kiemelte, hogy Törökország kapui nyitva vannak Ázsia és Afrika felé, erre pedig a magyar vállalkozások figyelmét is szeretnék felhívni. Továbbá kiemelte, hogy gazdaság és turizmus területén is hatalmas fejlődés történt, de nagyobbakat kell álmodnunk.

Magyarországon van Európa egyik legstabilabb kormánya – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzeti Kereskedőház magyar-török üzleti fórumán.

A kormányfő azt mondta, Törökországnak is stabil a kormányzati rendszere, és egy erős felhatalmazású vezetője van, és abban bízik, hogy a stabil kormányok gazdasági együttműködése nagy sikerre vezet majd.

A miniszterelnök arról is beszélt, a magyar gazdaságnak kulcskérdés a versenyképesség, és bár Magyarország ma már egy versenyképes országnak tekinthető, de „egyáltalán nem vagyunk megelégedve a mostani állapotokkal”. A magyar gazdaság versenyképességét radikálisan javítani kell, ezért a kormány hamarosan – talán már ezen a héten – elfogad egy versenyképességet segítő akciótervet – közölte.

A magyar-török gazdasági együttműködésről szólva kifejtette: Magyarországon több mint ezer ember dolgozik török vállalatok alkalmazottjaként, 8 jelentős török relációjú projekt van tárgyalás alatt, és jó remény van arra, hogy ezek eredményeként mintegy félmilliárd dollárnyi befektetés létre is jön.

Orbán Viktor végül tudatta: Magyarország évi 150 államilag finanszírozott ösztöndíjat ajánl fel török fiataloknak.

„Magasabb szintre kell emelni a török-magyar gazdasági kapcsolatokat” – ezt már Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke jelentette ki Budapesten.

Az elnök megnyitójában hangsúlyozta, hogy erősek a kapcsolatok a két ország között. A török államfő köszönetet mondott a magyar népnek, hogy a közös történelmi örökséget törődéssel ápolja. 

Hozzátette, hogy a kétoldalú  kereskedelmi kapcsolatoknak magasabb szintre kell fejlődniük, a baráti kapcsolatokra építve. Ehhez minden támogatást megadnak – jelezte.

Hangsúlyozta: a magyar és a török gazdaság nem versenytársai egymásnak, hanem egymást kiegészítve még átfogóbb együttműködést képesek megvalósítani. Hozzátette, hogy ebben számítanak a fórumon jelen lévő üzletemberekre.

Recep Tayyip Erdogan elmondta: a két ország között élénk a gazdasági kapcsolat, számos ágazatban működik közös bizottság, így a turizmus és a közlekedés területein, továbbá Afrikában közös munkacsoportban dolgoznak helyi projekteken. A török-magyar kereskedelmi forgalom a tavalyi évben 2,6 milliárd dollár volt, idén már 1,8 milliárd dollárt ért el, ami 8 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Emlékeztetett arra a célkitűzésre is, hogy a kereskedelem volumenét hatmilliárd dollárra emeljék. Ezt az értéket mielőbb el kell érni, és a jelenlegi tendenciák elégedettségre adnak okot – jelentette ki.

Üdvözölte, hogy az üzleti fórumon az MNKH és a török kkv fejlesztési ügynökség, a KOSGEB együttműködési megállapodást kötött. 

A török államfő a kétoldalú együttműködési területek közül a turizmus, a logisztika területeit emelte ki. Hozzáfűzte, hogy a török-magyar cégek együttműködésére az oktatás, az építőipari kivitelezés vagy az energetika területén is jó lehetőségek vannak, és erősíteni kell a pénzügyi intézmények kapcsolatait is.

A kétoldalú és a tranzit áruszállítás is jelentős, az okmányproblémákat végérvényesen fel kell számolni. Törökország európai exportjában és az áruk tárolásában is nagyobb szerepet szánnak Magyarországnak egyfajta kereskedelmi bázisként – mondta.  

Kitért arra, hogy az elmúlt hónapokban a török gazdaság ellen spekulatív támadások történtek Törökország terrorizmus elleni fellépése miatt. Ez ellen minden intézményük megtette a szükséges lépéseket, új gazdasági programot hirdettek, aminek nyomán a gazdasági egyensúly helyreállítása kedvező jeleket mutat. 

A Magyar Nemzeti Kereskedőház  a két ország vállalkozásai közti partnerkapcsolatok további élénkítése érdekében rendezte meg magyar-török üzleti fórumot, amelyen mintegy 150 magyar és török cég, és több mint 300 üzletember vett részt. A kooperáció célja a magyar és a török kkv-szektor közti befektetések elősegítése, naprakész piaci, jogi  és gazdasági információk biztosítása.

 

Ellenőrzi az őstermelőket az adóhatóság

0

Az adóhatóság megyei és fővárosi igazgatóságai október 15-től vizsgálatot indítanak az őstermelői tevékenységet folytató adózók körében.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatója szerint elsősorban azok számíthatnak ellenőrzésre, akik nem teljes körűen szerepeltették szja bevallásukban a folyósított támogatások összegét, illetve a felvásárlók által részükre fizetett összeget.

Ellenőrizhetik azokat is, akik helytelenül határozták meg járulékalapjukat, nem, vagy nem megfelelő összegben vallották be az egészségügyi hozzájárulás adónemben keletkezett kötelezettségeiket, illetve jogosulatlanul érvényesítettek szja kedvezményt, továbbá kiemelt feladatként kezeli az adóhatóság a bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítésének ellenőrzését.

(Forrás: MTI)

Újra lehet jelentkezni a tőzsde Elite programjára

Újra lehet jelentkezni a Londoni Tőzsdecsoport és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Elite programjára. A tőzsde partnereivel októberben roadshow-t is szervez a program bemutatására.

A kétéves képzés nem személyhez kötött, hanem arra vállalatok iratkozhatnak be, az egyes tematikus modulokat – például stratégiaalkotás vagy vállalatértékelés – a legrelevánsabb vezetők hallgathatják meg, vagy egyszerre többen is részt vehetnek az adott kurzuson.

A Londoni Tőzsdecsoport leányvállalataként működő ELITE S.p.A. vállalatfejlesztési programját 2016 év végén hozta Magyarországra és egészítette ki magyar sajátosságokkal a BÉT. Azóta 12 magyar középvállalat kezdte meg a képzési és networking programot. Világszerte eddig 33 ország több mint 900 cége vett részt a programon.

A BÉT a következő hetekben partnereivel, a Budapest Bankkal, az MKB Bankkal, a Deloitte-tal, a PwC-vel, az EY-gal, a Knowledge to Money Club-bal, az UniCredit Bankkal és a Kavosz Zrt.-vel rendezvénysorozatot szervez a program bemutatására, illetve a programban résztvevők közül többen is beszámolnak tapasztalataikról.

(Forrás: MTI)

GDPR Kisokos 3. – Házhozszállítás

Jó tudni, hogy miképpen kell kezelnünk a megrendelők adatait házhozszállítás esetén, az Európai Unió új általános adatvédelmi rendelete (GDPR) szerint.